Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

Aranydiploma A meghívás a Kertészeti Egyetem Ménesi úti épületé nek dísztermébe szólt. Kérték, hogy pontosan jelenjék meg az egyetemi tanács ülésén. Sokan összegyűltek a te­remben, fiatalok, idősek. Megkapó volt az első éves hallgatók fogadalomtétele, majd elhangzott dr. Dimény Imre egyetemi tanár, rektor köszöntő beszéde, melyben üdvözölte azokat, akik 50 év­vel ezelőtt kaptak műkertészi oklevelet és azóta kertészeti termelőmunkában, iskolai ok tatásban, tudományos kutató tevékenységben értek el je­lentős eredményeket. A rektor végül átadta az egybegyűlteknek az arany- és a gyémántdiplomákat. ★ Vácott sokan gratuláltak Gurszky Tivadar nyugalma zott mezőgazdasági mérnök, tanárnak, aki szintén ez al­kalommal vette át az arany­diplomát. Fél évszázada, 1928-ban, Vácott a Temető (ma Csikós József) utcai kertészeti iskolá­ban kezdte meg pályafutását. Utána az alsóvárosi belga­kertészetet vezette. A felsza­badulás után Békésen szervez­te az első, négyéves kertészeti középiskolát. Fertődön is volt igazgató, s 1963-tól ismét Vá­cott tanított, a mezőgazdasági technikumban. Korábban, jó munkájáért, megkapta A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Időközben mérnök-tanár lett. s ma már a megérdemelt nyug­díjas éveket éli. P. R. — Építőipari üzemi nép­művészek találkozóját rende­zik meg október első hetében, Százhalombattán. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot Hertel Jánosné, Csőke Károlyná, Domin Ká­roly és Bába Éva képviseli a találkozón. XXII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 20., SZERDA A Vác városi Úttörőelnök­ség szeptemberi ülésén érté­kelték az előző úttörőév mun­káját és vita után. elfogadták az 1978/79-es munkatervet. Maradéktalanul Szilágyi Lajos, Alfréd Űttörőház elmondta, hogy a Hajós igazgatója szervezett, tevékenység, a múlt évi főbb feladatok szinte maradéktala­nul teljesültek. Sikeres volt az őrsvezetők alap-, az ifivezetők alap- és továbbképzése, egy­ségesebb a szakkörök munká­ja, rendszeres a módszertani munka, az ifiklubot és a gyer­mektanácsot fokozottabban be­vonták a Lenin úti úttörőház életébe, jól ment a nyári szak­táborok szervezése és lebonyo­lítása. A váci KRESZ-szakkör két tagja megyei bajnokságon első lett, a batik szakkör országos pályázaton harmadik díjat ka­pott, a modellezők országos bajnokságon hatodik helyezést szereztek. A szabadidős rendezvények hangulatosak, látogatottak, ér­deklődés kíséri a mesemozit. Az 1977/78-as úttörőévben nem A város utolsó kötélverő mestere Műhely a szabad ég alatt akadt olyan szakkör, amely­nek munkáját látogatottság hiányában meg kellett volna szüntetni. Az idei munkatervben figye­lembe vették az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Titkárságának 1974. áprilisi határozatát, a VI. országos úttörőparlamenten elhangzottakat, a csapatveze­tők és a pajtások kéréseit, az úttörőház eddigi munkájának tapasztalatait Feladatok A Lenin úti úttörőházban a megfelelő személyi, tárgyi és anyagi feltételek lehetővé te­szik a soron következő felada­tok megvalósítását. A Vác Vá­rosi Képzési Szakbizottság összehangoltan szervezi a fel­nőtt-, ifjú- és gyermekvezetők képzését, kiemelt szerepet kap a rendszeres tájékoztatás, a tapasztalatcsere, valamint a módszertani anyagok gyűjtése, rendezése és kölcsönzése. Változatlanul nagyon nép­szerűek a váci pajtások köré­ben a szakkörök, a klubok. Összesen 15 technikai, kultu­rális és művészeti, valamint sportjellegű szakkör, egy népi tánccsoport s négy klub várja a város nyolc általános isko­lájának tanulóit. Pályázatok, versenyek, ren­dezvények sora teszi változa­tossá szeptembertől júniusig s a nyári szünetben a pajtások szabad idejének hasznos i'e,■ haszrtálását. Októberben tart­ják meg az úttörőházi évnyi­tót, lesz fenyőünnep, farsangi bál, gyermeknapi rendezvény- sorozat, több kiállítás, klub- déluíán. Meghirdetik a kiváló szakkör és az úttörőén legjobb szakköröse pályázatot, vas, bronz, ezüst és arany jelvényt kapnak a szakpróbák legjobb­jai. Kapcsolatok Az úttöröház erősíti kapcso­latait a hivatalos és a társa­dalmi szervekkel, melyek se­gítik munkáját, a szabadidős programok összehangolt szer­vezését, a személyi és az anya­gi feltételek további javítását. Papp Rezső Mindössze ezer hektoliter mustot vesz át Növekvő üdítőital-forgalom r Uj borház és szőlőfeldolgozó A Közép-magyarországi Pin- cegazaaság Budafoki Üzemé­nek vad pincészetében, a Köz­társaság utón, két utcáig erő, felszín alatti, hatalmas terü­letén sorakoznak a ragyogóan tisztán kezeit horaók, külön­féle Dórokkal. A korauoi években a pin­cészet ilyenaor már feiKészüi- ten várta a must szállítását. Idén másiranyú a tevékeny­sége: hetezer hektoliter óbora maradt. Ezt már a nyár ele­jén jelentette a trösztnek, s még idejeoen másfelé irányí­tották az új termést. Vác minaössze ezer hektoliter mustot vesz át mezőgazdasági termemszoveUezetektol, magá­nosoktól. A 22 tagú Zrínyi Miklós szocialista brigád két helyen fioigozis: a Köztársaság úton és a város északi határáoan tevő palackozó üzemben. A kollektíva, jó munkájáért, már két alkalommal elnyerte az arany fokozatot. Hat év óta, a borok palac­kozásán kívül üdítő ital rak­tározásával és forgalmazásával is foglalkozik. A Márka italok kupakgyűjitő versenye Vácott is érezteti hatását: a tervezett 11 hektoliter helyett, előrelát­hatólag év végéig 14—15 hek­toliter Márka ital kerül for­galomba. A Köztársaság úti pince év. Október nyolcadikén Időközi tanácstas [i választások A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága az időközi tanácstagi választások idő­pontját 1978. október 8-ra tűz­te ki. A váci városi tanács a vá­lasztói névjegyzéket hivatalos helyiségében, az ügyfélszolgá­lati irodában közszemlére bo­csátja szeptember 21—23. kö­zött észrevételeket, javaslato­kat várva. A tanácstagi választásokra az alábbi választókerületek­ben kerül sor: 17. SZ. VÁLASZTÓKERÜ­LET: Lenin út 1-től 19-ig és 18-tól 24-ig, Maróthy Lajos utca 1-től 17-ig és 2-től 16-ig. 39. SZ. VÁLASZTÓKERÜ­LET: Frankel Leó u. 4., 6., 8. épület, Mező Imre u. 3. (C/2-es épület), Kertész u. 3/A, 3/B. 45. SZ. VÁLASZTÓKERÜ­LET: Palmiro Togliatti u. 26- tól 64-ig, és 23-től 29-ig, Föld­vári tér 1-től 7-ig és a páros oldal. tizedek óta betölti feladatát, de ma már kicsi és korszerűt­len ahhoz, hogy kielégíthe/se a Dunakanyar igényeit. A VI. ötéves terv elején, az állami gazdasággal kooperál­va, szőlőtelepítési akcióban is részt vesz a váci pincészet. Addig a szükséges új borhá­zat és szőlőfeldolgozót felépí­tik a városi tanács által kije­lölt telepen, a vasúton túli ipari negyedben. Iglódi Balázs kirendeltség­vezető bízik az ígért határ., idők megtartásában. Papp Rezső HÍREK - HÍREK - hírek — Házi asztalitenisz-baj­nokságot rendeztek a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Első lett Faggyas Lajos lakatos szakmunkás, jutalmul asztalitenisz-felsze­relést kapott. — A MIM együttes kon­certje ma, szeptember 20-án, este hét órakor kezdődik, a váci Madách Imre Művelődési Központban. Ugyanott 23-án, pénteken este Berki Tamás, mint házigazda beszélget De- seő Csabával, a Csak ülök és hegedülök című műsorban. — Frankfurtban rendezik meg a közeljövőben az idei szántó-világbajnokságot. A rendezőség meghívta Albert Mihályt, a gödi Dunamenti Tsz elnökhelyettesét a zsűri­be. pontozóbírónak. — A Fiatal Utazók Klubja pénteken, szeptember 22-én, 18 órakor tartja vezetőségvá. lasztással és programmegbe­széléssel egybekötött alakuló ülését, a Lenin úti művelődé­si házban. — Veszélyes fenyegetés miatt, jogerősen 15 nap elzá­rásra ítélték Varga János 34 éves göd-alsói lakost, aki apósát és anyósát azzal ré- mítgette, hogy rájuk gyújtja a házat. A szomszédok és a rendőrség beavatkozása fé­kezte meg az ittas garázdál- kodót. Megölelgetik a vásárban az ismerősök Az öreg udvar sarkában frissen meszelt ház. Az ajtó mellett, a közeli, sokéves fa' tövében szerszámok, a kötél­készítés elengedhetetlen tar­tozékai. Itt él Szelényi Pál, Vác utolsó kötélverő meste­re, aki nyolcvanöt esztende­jét meghazudtolóan, még min­dig dolgozik. Hetven esztendeje Hallgat egy ideig, félig szítt cigarettájáról lepereg nadrágjára a hamu, majd be­szélni kezd: — Hetven éve kezdtem inas- kodni, Óbudán, 1913-ban kap­tam meg az önállóságot, de mielőtt valamihez hozzáfog­hattam volna, kitört a hábo­rú. Amikor vége lett, nagyon rehezen kaptam munkát. Mindenbe belekóstoltam, vol­tam még kanálispucoló is. Harmincháromban kerültem vissza, Vácra. Azért vissza, mert hároméves korom óta már itt nevelkedtem, mint árva gyerek, a nagynéném- nál. Soha nem gazdagodtam meg. de öt gyermekem és a fe’eségem hetven pengőből, úgy, ahogy, el' tudtam tarta­ni. Kötelekről beszél. Körül­belül negyvenfélét tud készí­teni. vastagság, hosszúság, felhasználás szerint. Kötél- fajták nevei hangzanak el. csak egy-kettőt tudunk meg­jegyezni: nyakló, istráng, marhakötél, kötőfék, nyűg, szántógyeplő. — Függőágyat is kötöttem valaha, de ma kinek kell olyasmi ? Mint a rák Místerségbeli szavak után érdeklődünk, egy kihalóban lévő szakma eltűnő szókin­cséből akarunk valamit meg­jegyezni. Az alapanyagot, a kendert összetörik, vagyis a pozdor- ját, a héját leválasztják ró­la. A kiáztatott kendert, hogy ne legyen gubancos, kifésülik, azaz héhélik, gerebenezik. Előkerülnek a kisebb szer­számok is, a lehr, az orsó, a hengerstangl. Ahogy a munkafolyamatot illusztrálja, megelevenedik a kötélkészítés teljes folyama­ta. — Közben előre-hátra kell mozogni — magyarázza. — Inas koromban naponta any- nyit araszoltam hátrafelé, hogy Budapestről elértem vol­na Vácra. Ezért mondják ránk, a köteles hátra harap, mint a rák. Feláll, újabb cigarettára gyújt, maid rövid hallgatás után, ismét beszélni kezd. — Ma már nem nagyon akad munka, bár a gazdasá­si köteleket mée mindig a kisiparosok készítik. Csak egy kis kamra Jóleső érzéssel említi, hogy a vásárban most is meg-meg- ölelgetik az ismerősök, mert, mint mondják, ilyen kötelet az egész környéken nem tud csinálni senki. — Nincs műhelyem, csak egy kis kamrám, melyben a szerszámokat tartom. Az én műhelyem ez az udvar, a sza­bad ég — mondja búcsúzóul, míg kifelé kísér. Az utcán mégegyszer ke­zet szorítunk: — Aztán, ha errefelé jár, nézzen be nyugodtan. Egy ki­csit majd megint elbeszélge­tünk. s ha jó idő lesz, meg­nézheti a valóságban is, ho­gyan készül a kötél. Szalay László A 150 ÉVES török uralom alatti csatározások, lesvetések egyik célja magyar és török részről rabok szerzése, értük tetemes váltságdíj kicsikarása volt. A szabadulásért nagy árat kellett fizetni, minél ran­gosabbat fogtak el, annál több váltságdíjat követeltek érte. A pénz előteremtése a , jobb- módúakat anyagi romlásba dönthette, zálogba kellett ad­niuk birtokukat, pénzzé tenni ezüstneműiket. A nógrádi plébános 1659-ben fogságba esett, kiszabadításá­hoz, püspöke kérésére, a ki­rály 100 dukátus aranyat ren­delt a pozsonyi magyar kama­rától. A kecskeméti polgárok viszont Gergely papot a tatá­rok fogságából saját pénzükön váltották ki. A török egyszerűbb megol­dást választott: ha főembere esett fogságba, mint Ali kop- pányi bég 1585-ben, a budai pasa hat hódoltsági várost kötelezett váltságdíjának meg­adására, a többi között Vác városa is adott kezességvállaló levelet. Szegény közvitézek, lett lé­gyen magyarok vagy törökök, ilyen támogatásra nem szá­míthattak. Őket gyakran sza­badon engedték, hogy összeké- regessék váltságdíjukat. Ha nem sikerült nekik, vissza kel­lett térniük fogságukba. Kezességre kibocsátott rabért társai jótálltak. Volt, amikor fülükkel, fogukkal fizettek szavát nem tartó társukért. Ha a rabok semmi támogatásra nem számíthattak, feletteseik­hez küldték könyörgő levelei­ket. remélve, hogy török ra­bokkal kicserélve szabadul- haínak. Egy-egy töröli végvár­ban néha több száz rab várta szabadulását. Külön községet alkottak, pecsétükre két bilin­cset vésettek, azzal hitelesítet­ték Íródeákjuk rótta könyörgő leveleiket. Vác a 16. században kereken 50, a tizenhetedikben 60 esz­tendeig nyögte a török urai­mat. Az időben mindenkor ra­boskodtak itt magyar végvá­riak. A rabok számáról csak hoz­závetőlegesen szólhatunk. A közeli Esztergom visszafogla­lásakor. 1595-ben, kéthavi ostrom után, a felszabadítók még 152 élő keresztény rabot találtak. A vár török őrsége tízszerese a vácinak, mely a 16. században általában 130 katonából állt. A MAGYAR RABOK sem lehettek többen 20-nál, 30-nál. Számos, szabadulásért könyör­gő levelük maradt fenn. Néha túlozzák azokat a szenvedése­ket. melyekről beszámolnak, hogy könyörületességre sar­kallják a címzettet. A Pálffy Miklós főkapitányhoz, 1597 márciusában írt levélben Osz­mán aga váci magyar rabjai panaszolják keserves sorsukat, melyet egy megszökött rab, Zalay Tamás miatt nyolc hó­napon keresztül elszenvednek: „miatta mennyi méltatlan való vereségeket és kínzáso­kat rajtunk cselekedtek éret­te.” Pálffynak ezt jelentették, bizonyos emberek útján és tit­kon küldött írásaikban. Felte­hetően kérték benne a szö­köttről való intézkedést, azon­ban kérésüknek nem lett foga­natja. „lm mostan viszont újabban elkezdték rajtunk na­pi vereségeket, minden vasár­nap verten-vernek bennünket, mind lábaink elszáradnak és mind alfeleink kirothadnak a napi vereségek miatt.”-Bizony­ságul hivatkoznak Thury Mártonra, aki igazolja mind­azon nyomorúságukat. TUDNAK ARRÖL a levélről, melyet Pálffy küldött a bég­nek, olyan figyelmeztetéssel, hogy méltatlanul ne sanyar­gassa rabjait, mert kerülnek hozzá bégek, agák, vajdák, nekik viszonozhatja a köl­csönt. A rabok végső kétségbeesé­sükben váddal illetik a főka­pitányt, hogy nem segít raj­tuk: „akik az Nagyságod keze alól vesztünk el, vagy szabadul­hatunk vagy nem.” Hasonló hangnemben szól 1659-ben Pyber Ferenc gyarmati kapi­tányhoz és az 1680-as években több váci rab levele Koháry István szécsényi és füleki ka­pitányhoz. A török rabok ugyan­így panaszkodhattak volna, mert a mi kapitányaink sem bántak velük másképpen. 1582-ben Ali basa panaszolja Ernő főhercegnek, hogy vég­vári vitézek rabjaikat kezesül hódoltsági kereskedőkre eről­tetik, azoknak kell értük jót- állniuk. Így járt Koncz Bá­lint váci „áros ember” Bozók- ban, a kisebb magyar véghe­lyen, ahol Fáncsy György rá­erőltette rabját, neki kellett erte kezességet vállalnia. A török rab nem tudta megsze­rezni váltságdíját, ezért elszö­kött. Érette Koncz került fog­ságba, s ráadásul más váciak­ra is rabság várt, ha Fáncsy emberei kezebe kerültek. — A váciak most már nem mernek kereskedni — írja Ali basa. Koncz Bálint a város több összeírásában szerepel. A Nagy utcában lakik, háza sö­vényből és kőből épült, három és fél szoba. Az utóbbinak másik fele szomszédjáé. Egy rendkívüli történetet örökített meg váci rabokról Z eleméry László levelében, 1576-ban. Takáts Sándor tör­ténész jóvoltából ismerjük tar­talmát, tőle közöljük: „Budai basa Vácra jött, váci bég min­denféle játékot, látványosságot rendezett számára. A többi között 10 egri rabot hozatott elő, s egyiket oszlophoz kötöz- tette. Oroszlánt vezettetett a rabhoz, hogy azt széttépesse. Az oroszlán azonban csak a rab sarujában babrált, mire az őr hatalmasat húzott az oroszlánra. A felbőszült állat erre darabokra szaggatta őrét, de a kikötözött magyar rabhoz nem nyúlt. Ezt látva, az esz­tergomi és nógrádi bégek, térdre esve könyörögtek a ba­sának, bocsássa el a kikötözött magyar ifjút, mert Isten aka­ratából történt, hogy sértet­len maradt.” A TÖRÖKÖK váci rabjai­kat, természetesen, dolgoztat­ták, részt vehettek erődítési munkákban, azonban egyelőre semmi írásos nyoma nincs an­nak, hogy a Törökcsatornát ők építették volna. Jakus Lajos 1 SZEPTEMBER NDK-gydrtmányű Kinr Ué a Ne 0* nmrr | ^ j 7 ^ I&0 W H nr*33 iparcikkekből iszaiy AFüHaZ ,OOÍ1 18-TÓL 23-IG. vásárolhat, VÁRJUK ÖNT IS! További sikerek reményében Pályázatok, versenyek, műsorok Elfogadták az úttörőház idei munkatervét Sorok könyörgő levelekből Török és magyar rabbilincsek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents