Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

im SZEPTEMBER 80., SZERDA 7 Het[ jogi fanácsok Döntött a Legfelsőbb Bíróság ■ # A* ajándék visszakövete­léséről és a megajándékozottak hálátlanságáról. Felkeresett bennünket egy Idős olvasónk, aki szomo­rú történetét mondta el ne­künk és kérte tanácsunkat. Több mint tíz évvel ezelőtt egyik gyermeke és közte lét­rejött nyilatkozat szerint, az apa ajándékba adta gyerme­kének egyetlen házingatlanát, amelyben az ajándékozó fele­ségével együtt jelenleg is la­kik. Ebben az okiratban az ajándékozás jogcímeként a felek azt írták, hogy a telken egy annyira romos, avult, rossz állapotban levő ház áll, amelyet a szülők már nem tudnak karbantartani, javíta­ni. A nyilatkozat még azt is tartalmazza, hogy a megaján­dékozott bontsa le azt az in­gatlant és megtakarított pén­zéből építsen oda egy lakó­házat. Az is kitűnik az írás­ból, hogy a többi gyermek kielégítést kapott a családi vagyonból. Az ajándék fejé­ben a megajándékozott bizto­sította a szülők részére a ház­ban az addig is lakott egy szobát a szükséges mellékhe­lyiségekkel együtt. Tizenöt év után az apa és • gyermek között a viszony megromlott. Az apa azt állít­ja, a megajándékozott nem gondoskodik a szülők eltartá­sáról, pedig a megajándéko­zásnak ez volt az egyik és legfontosabb jeltétele. Napi­renden vannak az öreg szü­lők és a gyermek között a vi­ták és az ajándékozó előadá­sa szerint ezek már nagyon elfajultak. A pereskedések sem vezettek eredményre, mert a bíróságok azt állapí­tották meg, a beszerzett ira­tokból, a tanúk vallomásából, hogy az ajándékozási szerző­désben az eltartás nem volt kikötve, és egyébként is az ajándék visszakövetelésének nincsenek meg a törvényes előfeltételei. Közben felépült egy nagy ház, a régi, elavult helyén. Az ajándékozó azt ál­lítja, hogy sajátmaga építette fel, ő szerzett maga mellé egyéb szakembereket, saját pénzét is befektette, lényegé­ben tehát — amellett, hogy a megajándékozott is besegített — sajátmaga épített egy új házat. A Polgári Törvénykönyv ezerint, a még meglevő aján­dékot az ajándékozó vissza­követelheti annyiban, ameny- nyiben arra létfenntartása ér­dekében szüksége van. és az ajándék visszaadása a meg. ajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Úgyszin­tén az ajándék visszaköve­telésének van helye, ha a megajándékozott, vagy a vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hoz­zátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Úgy­szintén abban az esetben is megnyílik a lehetőség az ajándék visszakövetelésére, ha az a feltevés, amelyre figye­lemmel a megajándékozó az ajándékot adta, utóbb végle­gesen meghiúsul, és enél'kül az ajándékozásra nem is ke­rült volna sor. Az idős olvasónk rengeteg iratot hagyott itt elolvasásra, köztük a bírósági ítéleteket is. Ezekből megállapítható, hogy az idős házaspár nem tudta a bíróság előtt bizonyítani azt az állítást, hogy az ajándéko­zás eltartás fejében történt. Ebből az a tanulság — és még mielőtt az ügyben saját véleményünket kifejtenénk, meg kell mondanunk —, hogy nagyon alaposan végig kell gondolni egy szerződés meg­kötésekor mi kerül be az ok­iratba, nehogy a leglényege­sebb feltételek kimaradjanak. Lehetséges, hogy az idős ol­vasónk állít igazat. De mivel erre nincs írásos bizonyíték. csak a rendelkezésre álló ira­tok és tanúvallomások alapján lehet dönteni. Az idős olvasónk nálunk azt sérelmezte, hogy a bíró- ságok nem hallgatták meg azökat a tanúkat, akik iga­zolták volna, hogy a házat ők. építették. Az a véleményünk, hogy a bíróságok ebben az esetben sem követtek el hibát, mert a per tárgya az ajándék visz- szakövetelése volt, és ebben a vonatkozásban csak azt kellett vizsgálni, hogy az ajándék visszakövetelésének (például durva hálátlanság, az ajándékozási cél nem tel­jesítése, létfenntartás veszé­lyeztetése) megvannak-e a törvényes előfeltételei; Ár * itt felsoroltakat valóban meg is vizsgálta a bíróság. A szülők létfenntartása sincs veszé­lyeztetve, hiszen idős olva­sónk sajátmaga mondta el a bíróságon és előttünk is, hogy nagyobb összeg megtakarított pénze van a takarékban. Azt sem kellett vizsgálnia a bíró­ságnak, hogy a fiatalok gon­doskodnak-e az öregek eltar­tásáról, hiszen az említett nyi­latkozatban ezek a feltételek nem szerepelnek. A durvaság, a cívódás — ha ilyen történt — általában négy fal között zajlott le, erre nem tudott megfelelő bizonyítékot, tanút állítani olvasónk, így arra sem, hogy már tettlegesség is előfordult közöttük. Ebben a perben tehát teljesen közöm­bös volt, hogy ki építette a házat, abban, kinek, mennyi munkája, pénze fekszik. Egy külön, másik per tárgya le­hetne, amikor kártalanítás cí­mén — feltéve, ha még a kö­vetelés nem évült el —, kér­heti egy bizonyos összeg visz- szafizetését a fiatalaktól. Jogilag tehát így áll a do­log. Nem jelenti ez azonban azt, hogy emberileg is egyet- értenénk a jelenlegi helyzet­tel. Olvasónk azok közé a rit­ka emberek közé tartozik, akik előrehaladott koruk el­lenére is, jó erőben vannak. Egyik pillanatról a másikra azonban elhagyhatja ereje és nem nélkülözheti a gyerekek támogatását. Nem lehet tehát mindig helyes a szülök és gyerekek vitás ügyeit bírósá­goknak rendezni. A bíró­ságok előtt sok minden bel­ső dolog nem kerül felszínre, illetve bizonyításra. Ezért bármennyire is megfelelhet az ítélet a jog rendelkezéseinek, nem biztos, hogy megfelel a társadalmi igazságnak is. Hogy egy ítélet ennek eset­leg nem felel meg, annak oka lehet, hogy a felek jogai­kat nem gyakorolták jóhisze­műen. Előfordulhat, hogy valóban az ajándékozás ide­jében volt ilyen cél, hogy majd a házas telek ellenében az egyik gyermek eltartja a szülőket, ha arra rászorulnak. Általában ez szokásos a szü­lők és gyermekek között azért, hogy biztosítsák öreg napjaik nyugalmát. Ez azonban ebben az ügyben nem volt megálla­pítható. Nem lehet tehát most mindenkiben keresni a hibát, amikor tulajdonképpen a hiá­nyos szövegű megállapodás, a felek nem kellő körültekin­tése, jogban való járatlansága okozta azt, hogy ilyen hely­zet elé került az idős házas­pár. A fiataloknak is legyen tanulság ez a per, és próbál­janak igazodni idős szüleik­hez, segítsék, támogassák őket akkor is, ha az nincs írásba foglalva, vagy esetleg anyagilag nem is szorulnak arra. Legyenek tekintettel az idős emberek néha-néha tü­relmetlen magatartására, és ne legyenek ők, még türel­metlenebbek. Dr. M. J. Megtámadták a végrendeletet Egy idős ember a halálos ágyán írásbeli végrendeletet készített, amelyben ingóságait két ápolójára, vagyonát pedig színészotthon létesítésére hagy­ta. A végrendeletet azonban két rokona azzal az indoko­lással kívánta érvénytelenné nyilvánítani, hogy készítésekor az illető aláírásra is képtelen egészségi állapotban volt, ezen­kívül a végrendelkezés megté­telére ápolói tisztességtelen be­folyásolással bírták rá. Széles körű bizonyítási eljárás lefoly­tatása után végső fokon a Legfelsőbb Bíróság a keresetet, mint alaptalant, elutasította. Az ítélet indokolása szerint végrendeleti öröklés esetén a törvény elsődleges célja az örökhagyó végakaratának ér­vényre juttatása és annak biz­tosítása, hogy vagyonát azok kapják, akiket örökösül megje­lölt. A végrendeletet megtáma­dott rokonok nem tudták bizo­nyítani, hogy az ápolói a vég­rendelet megalkotásánál köz­reműköditek volna, vagy tisz­tességtelen befolyásolást gya­koroltak volna. Az a körül­mény, hogy elkészítésénél, va­lamint akkor, amikor a súlyos beteg és a tanúk az írást kéz­jegyükkel látták el, a végren­delkezőt gyenge fizikai állapo­ta miatt támogatni kellett, hogy felülhessen és az iratot aláírhassa, ez nem jelenti, hogy magatehetetlen állapotban volt. Ezenkívül az egyik érdek­telen tanú, aki az elhunytat a kórházban, halála előtt két al­kalommal is meglátogatta, azt vallotta, barátja előtte kijelen­tette, hogy ingóságait ápolóira, ingatlanát és egyéb,vagyonát pedig szánészotthan létesítésére kívánja hagyni. Rokonokról egy szóval sem tett említést. romi a létrejött egyezség tar­talmát. Nincs akadálya annak, hogy a házastársak a vagyoni vitájukat rendező egyezségben egymással szemben engedmé­nyeket tegyenek. Ez ebben az esetben annál is inkább meg­történhetett, mert a házastár­sak együttélésük alatt az asz- szony szüleinél laktak, és nyil­ván ellátásukért jelentős térí­tést nem fizettek. Hiba, hogy az egyezség jóváhagyása előtt a bíróság a feleket az őket meg­illető jogokról nem tájékoztat­ta és nem győződött meg arról, vajon a vagyoni kérdéseket az általuk szándékolt módon kí­vánják-e rendezni. Erre külö­nösen azért lett volna szükség* mért a rendelkezésre álló ada­tokból megközelítően sem álla­pítható meg, hogy a tervezett rendezés méltányos érdekeik­nek megfelelt-e. A bíróság azit sem tisztázta, hogy a férjnek milyen értékű különvagyona volt, és azokról az asszony ja­vára lemondott-e. Amennyiben, igen, úgy célszerű lett volna ennek indokait rögzíteni. Per a nászajándékért A férj válópert indított, amelyben házassága felbontá­sát és a közös vagyon megosz­tását kérte. Az asszony min­denhez hozzájárult. A tárgya­láson a vagyonmegosztásra egyezséget kötöttek. A járásbí­róság ezt végzésével jóváhagy­ta, ítéletében pedig a házassá­got felbontotta. Néhány héttel később a volt férj a bíróságon benyújtott ke­resetében a jogerős egyezség érvénytelenségének megállapí­tását kérte. Arra hivatkozott, hogy megkötésekor tévedésben volt, s ennek következtében kevesebbet kapott, mint amennyi megilleti. Kérte a bí­róságot, kötelezzék az asszonyt 18 ezer forint megfizetésére, továbbá a rokonoktól kapott nászajándékok, mint különva­gyona kiadására. A járásbíró­ság a keresetet azzal az indok­lással utasította el, hogy a tér­ti nem bizonyította, hogy állí­tólagos ..tévedését pem, ismer­hette fél, vagy felesége okozta. Egyébként is az egymásnak juttatott érték között feltűnő aránytalanság nem mutatko­zik. A válóperben a vagyonkö­zösségre vonatkozóan kötött egyezséget jóváhagyó bírósági végzés ellen a legfőbb ügyész óvást emelt — Az óvás alapos — mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ha mindkét fél kéri a házasság felbontását, a bíróságnak fel kell hívnia figyelmüket a va­gyonjogi kérdések egyidejű — egyezséggel vagy ítélettel tör­ténő — rendezésének célszerű­ségére. A bíróság az egyezsé­get akkor hagyja jóvá, ha az a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek megfe­lel. A későbbi viták és a továb­bi pereskedés megelőzése érde­kében azonban pontosan és egyértelműen meg kell hatá­A belkereskedelmi dolgozók szakképesítéséről a 16/1978. (VIII. 31.) Bk. M. rendelet ren­delkezik. (Tanácsok Közlönye 39. szám.) Az építésügy területén fog­lalkoztatottak kitüntetéseiről a 12/1978. (Ép. Ért. 23.) ÉVM rendelet rendelkezik ugyanitt A kisiparosokat érintő fon­tos állásfoglalás jelent meg szintén a Tanácsok Közlönye 39. számában 1/1978. Kip. Ml. szám alatt amely a kisiparról szóló 1977. évi 14. számú tör­vényerejű rendelet és a végre­hajtására kiadott jogszabályok alkalmazását könnyíti meg. Az üzemi demokrácia válla­lati fórumainak szervezeti és működési szabályzatáról ugyanitt jelent meg egy KGM- közlemény. — A járásbíróság tehát anélkül döntött, hogy a tény­állást a szükséges mértékben tisztázta volna. Ezért az egyez- jt séget jóváhagyó végzése meg- ; alapozatlan. Mindezekre tekin­tettel a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte és új eljárásra* valamint új határozat hazaiba- 1 Iára kötelezte. A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságának felhí­vása a munkáltatókhoz az üze­mi nyugdíjelőkészátós támoga­tására címmel, SZOT-közle- mény jelent meg a Magyar Közlöny 62. (szeptember 14.) számában. A munka fizikai, vagy nem fizikai jellegének megállapítá­sáról jelent meg szakmai köz­lemény a Társadalombiztosítá­si Közlöny ez évi 7. számában; A biztosított legkorábban az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát megelőző 1 éven be­lül kérheti az igényelbíráló szervtől annak a megállapítá­sát, hogy mennyi a figyelembo vehető szolgálati ideje — ren­delkezik az 1/1978. SZOT Sza­bályzat (Magyar Közlöny 62.’ * Tíz nap rendeletéiből Munkásfilmnapok Pest megyében SZEPTEMBER 21-TŐL OKTÓBER 25-IG CEGLÉD, SZABADSÁG október 2. Végül október 3. Életjel október 4, Álmatlan évek GÖDÖLLŐ szeptember 21-24. Dóra jelenti... szeptember 25. Kitörés szeptember 26. Dübörgő csend szeptember 27. Életjel NAGYKÖRÖS, ARANY JANOS október 9. Dübörgő csend október 10. örökbefogadás október 11. Álmatlan évek SZENTENDR£ október 16. Tiltott terület október 17. Legenda a vonaton október 18. Ékezet VÁC, KULTÚR szeptember szeptember szeptember október 25. Kilenc hónap 26. örökbefogadás 27. Végül 1. Dóra jelenti... MONOR október 2. Álmatlan évek október 3. Végül október 4. Eletjel ABONY október 9. örökbefogadás október 10. Álmatlan évek október 11. Ékezet GYAL október 19. Ékezet október 20. Dübörgő csend KISTARCSA október 12. Tiltott terület október 13. Legenda a vonaton NAGYKATA szeptember 25. Eletjel szeptember 26. Kenyér és cigaretta szeptember 27. Ékezet szeptember 28. Makra PILISVOROSVAR szeptember 28. Eletjel szeptember 29. Kilenc hónap RÁCKEVE október 5. örökbefogadás október 6. Álmatlan évek SZIGETSZENTMIKLÓS szeptember 28. örökbefogadás szeptember 29. Álmatlan évek szeptember 30. Szikrázó lányok október 1. Jelenidő ASZÓD szeptember 28. Jelenidő szeptember 29. Kenyér és cigaretta GYOMRÖ október 23. Makra október 24. Egyszeregy ÖRKÉNY október 19. Dübörgő csend október 20. Makra PILISCSABA október 2. örökbefogadás október 3. Ékezet TOKOL október 12. Egyszeregy október 13. Kenyér és cigaretta TAKSONY október 19. Kitörés október 20. Angyalok földje DUNAKESZI, Jármű J. A. Műv. Közp. szeptember 21. Egyszeregy szeptember 24. Sikátor szeptember 25. Végül szeptember 27-28. Cséplő Gyuri SZIGETHALOM, Csepel Autógyár szeptember 21. Ékezet szeptember 24. Kitörés szeptember 28. Egyszeregy CEGLÉD, Kiskörzeti október 5—11. Legenda a vonaton MONOR, Kiskörzeti október 19-25. Legenda a vonaton DUNAKESZI, Kiskörzeti szeptember 21-27. Álmatlan évek Szeretettel várjuk! Pest megyei Moziüzemi Vállalat 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents