Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-19 / 221. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 19., KEDD Család és iskola Nem egyszeri reform a cél Mire készülnek a szülői munkaközösségek? Az idén szerte az országban és természetesen Nagykőrösön is a korábban megszokottnál több szó esett az iskolákról. Nem meglepő ez, hiszen az új tantervek felkeltették a szü­lők és a diákok érdeklődését is. Bizonyíték erre, hogy a tanév első napjaiban a fel­sőbb osztályosok kevesebbet törődtek saját könyveikkel, s inkább az elsősökéit forgatták nagy figyelemmel és csodál­kozással. Elragadtatásuk, mellyel a technikakönyvnek, s a többi új kiadványnak adóztak, kritikaként tartható számon. Az érdeklődés remélhetőleg jövőre is megmarad, hiszen ezúttal általános iskoláinkban nem egyszeri reformról, ha­nem folyamatos korszerűsítés­ről van szó, mely azonban már most is érinti az egész iskolai közösséget. Nemcsak , az első osztályosok új tanter­ve lépett életbe, hanem mind­azok az alapvető dokumentu­mok is, meiyek az iskola éle­tét. az oktatást szabályozzák. Városunkban tehát, csupán, a belterületi általános iskolák­ban 94 tanulócsoportban mintegy 2800 gyerek nézhet bizakodva a jövő elé. Tartalmi változások , A változások természetesen érintik a szülőket is. Az is­kolák eddig is számítottak az oktatás-nevelés folyamatában a szülőkre, most azonban fo­kozottabban törekszenek arra, hogy a gyermekeket érintő valamennyi nevelési hatást egységes rendszerré formál­ják. Egyszerűbben fogalmaz­va, az idén a pedagógusok még fokozottabban fáradoz­nak majd az Iskolai és a csa­ládi nevelés összhangjának m egteremtéséért. Miként lehetséges e téren előbbre lépni? Mint a városi tanács vb művelődésügyi osz­tályán megtudtuk, iskoláink­ban a Hazafias Népfront se­gítségével ezekben a napok­ban folyik a szülői munkakö­zösségek tevékenységének koordinálása, a munkatervek elkészítése, az új feladatok megbeszélése. Nem egyszerű adminisztratív munkáról van ezúttal szó, hiszen azokban a szülői munkaközösségekben, melyek eddig is nagyon jól dolgoztak, és semmiféle szer­vezeti és személyi változta­tásra nincs szükség a munka menetének és tartalmának változtatására kell törekedni. Az új oktatási dokumentu­mok már nem teszik lehetővé, hogy a szülői munkaközössé­gek egyszerűen tudomásul ve­gyék az iskola közléseit, illet­ve, hogy rendezvények, társa­dalmi munkák szervezésével segítsék az intézményt. Az idén a szülői munkaközössé­gek tevékenységét annak a koránt sem most felfedezett ténynek kell meghatározni, hogy a szülők egyenrangú ne­velőtársak, melyeket szorosan összeköt egy közös cél: a gyermekek minél eredménye­sebb nevelése, oktatása. r Értelemmel tanulni A már megtartott szülői ér­tekezleteken, melyeken ' szó esett a szülői munkaközössé­gek tennivalóiról is, a peda­gógusok igyekeztek az oktató­nevelő szakember szemszögé­ből nézve, megfogalmazni, hogy mit várnak, várhatnak a szülőktől. Elmondották, hogy korábban elegendő volt, ha a szülő otthon megkérdezte a gyermeket, hogy mit „adtak fel” az iskolában, s aztán ki­kérdezte a leckét. Természetesen ez a szülpi igyekezet már nagyon régén elvesztette korszerűségét, ám napjainkig általános gyakor­lat maradt, s végeredmény­ben nem is vált egyértelműen negatívvá. Most azonban ez a módszer gyengítheti, leront­hatja az iskola munkáját. Mindennél nagyobb hangsúlyt kapott ugyanis az egyszerű szövegtudással szemben az értelemmel tanulás, az össze­függések felismerésére való késztetés. Önállóságra nevelés A pedagógusoknak köteles­ségévé vált, hogy a mindenkép­pen megtanítandó törzsanyag mellett, az önálló munkára nevelésen keresztül rávezes­sék a gyermekeket arra, hogy a tudnivalók nemcsak tan­könyveikből lelhetők meg. Az úgynevezett „egykönyvűság” felszámolása tehát a szülőtől is azt követeli, hogy ne a könyvet kérdezze ki, hanem az abban foglaltak értését szorgalmazza, ha kell és te­heti saját magyarázataival vagy hasznos olvasmányok segítségével. Utcák névadói A város lakóiról elnevezett nagykőrösi utcák egyike a Baracsy utca, mely a külte­rületről a városi kórház felé vezet. A névadó Baracsy Ba­lázs nagykőrösi lakos. Szemé­lyéről azonban a város levél­tárában nem maradt fenn bő­vebb adat. Az utcát a régi öregek ma is Baracsy-köz- nek nevezik. Nagykőrösi polgárról ne­vezték el a mostani ifjúsági ház mellett elhaladó Dalmauy Győző utcát. A család a XIX. század elején költözött Nagy­kőrösre, miután Dalmady Já­nos két fia idevaló leányt vett feleségül. A tanács először nem akart hozzájárulni a csa­ládnak a város kötelékébe való felvételéhez, azzal, hogy a nemes lakosok számát nem kívánja növelni. A család az­után nagyobb birtokot szer­zett. s Győző nevű későbbi leszármazottja helyi, majd megyei hivatalt vállalt, ö lett az utca névadója. Nagykőrös életében kima­gasló szerepet töltött be a Galgóczy család. Galgóczy István a XVIII. század első felében jött városunkba. Gal­góczy Gábor 1781-ben először tanított magyarul az itteni iskolában. Galgóczy Károly 1823-ban született. Nagykőrösön végez­te el a gimnáziumot, majd gazdasági, tanári és ügyvédi oklevelet szerzett. Mint hon­véd százados küzdött a sza­badságharcban. Majd beutaz­ta az országot, a korszerű földművelés apostola lett Ő terjesztette el az eredménye­sebb termelést biztosító Vi- dacs-ekét. Közben húsz, főleg gazdasági témájú könyvet írt. köztük az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a megye, valamint Nagykőrös város 640 oldal terjedelmű monográfiá­ját. A könyvet, a várös régi és új kori történetének ismer­tetőjét a magyar nemzet 1896. évi ezredéves ünnepe alkal­mából. adták ki. Munkálkodásának elismeré­séül, Galgóczy Károlyt a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, a város pe­dig Nagykőrös díszpolgárává választotta. 1916-ban Buda­pesten halt meg. Örök emlékezésképpen ut­cát neveztek el róla. K. L. Egyébként a diák minden­napos otthoni ellenőrzésének sok hátulütője is lehet. Pél­dául az, hogy a gyerek nem szokja meg az önállóságot, nem alakul ki benne az a belső késztetés, mely az ered­ményes tanuláshoz szükséges. Megtörténhet az is, hogy a szülő ismeretei korszerűségü­ket tekintve elmaradnak az iskola által adottakétól. Mind­ez nehézséget okozhat, s arra figyelmeztet, hogy a nevelő­társak, szülők és pedagógusok munkáját csaknem valameny- nyi gyerek esetében külön- külön meg kell határozni. Er­re a pedagógus önmagában nem képes. Szüksége van a szülői munkaközösségek: akti­vistáinak közreműködésére, s arra is, hogy a szülők gyer­mekük érdekében képezzék magukat. Szolidaritási alap Mint a Hazafias Népfront pedagógiai munkabizottságá­nak vezetőitől megtudtuk, e törekvéseket hatékonyan se­gíti majd ez a bizottság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is pedagógiai tovább­képzési fórumok, előadások szervezésével. Ezek program­ja előreláthatólag szeptember végére elkészül. A szülői munkaközösségek­nek az új tantervek, doku­mentumok megvalósítását szol­gáló tevékenységén kívül nagy feladata lesz e tanévben a gyermekek évének megszer­vezése. A szülők segítségére is szükség van, ha méltókép­pen köszönteni kívánják e nemzetközi akciót. Nemcsak itthon, hanem a fejlődő orszá­gokban is. Például a nemzet­közi gyermekszolidaritási alap javára eszközölt befizetések­kel. F. P. A gyümölcs hírére számítottak Bemutatták a város értékeit A Hazafias Népfront városi elnöksége nemrégiben meg­vizsgálta a város idegenforgal­mának helyzetét. Erről la­punkban is beszámoltunk. Ez­zel kapcsolatosan nem érdek­telen emlékezni arra, hogy ré­gebben miként teremtettek Nagykőrösön jelentős idegen- forgalmat. Az akkori módsze­rek niég ha tanulságosak is, ma inkább csak érdekességek. Nincs elég szoba At. idegenforgalom alapját a város gazdasági jó híre alapoz­ta meg. Ezenkívül szép új ar­tézi strandfürdőjében az úszó­sport is meghonosult. A veze­tők elhatározták, hogy a város értékeinek bemutatására Arany-napokat rendeznek, és az ország minden részéből fil­léres gyorsvonatokon hozzák ide a vendégeket. Örömmel ve­hetjük tudomásul, hogy az Arany-napok megrendezése újra szóba került. Felmerült azonban a giond, hogy a több napra itt maradó vendégeket hol helyezik el, mi­után a szállodai ellátás váro­sunkban akkor is alig volt szá­mottevő. Az egyetlen központi szálloda mellett még a mosta­ni kis Cifra csárda szállója sem volt meg. Ekkor a Duna- Tiszaközi Nagykőrösi Hírlap szerkesztősége előállt azzal a javaslattal, hogy a városi ta­nács a régi postapalotában, a mai sportbolt helyén adjon neki egy helyiséget, s a szer­kesztés mellett megszervezi, és saját költségén üzemelteti az idegenforgalmi irodát. Az iro­da létrehozta a fizetővendég­szolgálatot, és szállást biztosít a vendégeknek. A tanács a javaslatot elfo­gadta. Dezső Kázmér polgár- mester a helyiséget kiutalta, s megalakult az idegenforgalmi iroda, mely eleinte 50—60, majd később több szállást is biztosított. Jöttek az Arany- napok, jöttek a filléres gyor­sok s az iroda kapcsolatba lé­pett az Országos Idegenforgal­mi Hivatallal, mely Budapest­ről küldte Nagykőrösre a nya­ralókat, vendégeket. Nagykőrös idegenforgalmá­nak propagálására a városhá­zán hatásos reklámképet is ké­szítettek, melyen magyar ru­hába ötözött nagykőrösi lány volt látható, aki ölében egy ko­sár gyönyörű körösi gyümöl­csöt tartott. A képre fehér be­tűkkel, a városháza poétájá­nak, Nagy Lajosnak egy heve­t Szekrényeket készítenek A Gépjavító és Faipari Szövetkezet asztalosműhelyében a hamarosan átadásra kerülő kecskeméti új, 16 tantermes ál­talános iskolának készítenek bútorokat. Sipos Ferenc, Papp Ferenc, csiszolja és fényezi. Koncz Isívánné az ajtókat nyészett kis versét másolta Molnár Albert tisztviselő, a vá­rosháza fényképésze. Ezt a ké­pet megküldték az ország va­lamennyi idegen forgalmi iro­dájának. Kecskemét kapta a jogot Az idegenforgalmi iroda tár­gyalásokat folytatott az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatallal, s javasolta, hogy a város 10 ezer holdas pótharaszti pusztá­ján létesítsen a külföldi vendé­gek részére kiránduló- és üdü­lőhelyet. A hivatal vállalta, hogy a pusztán szállodát és vendéglátóhelyet épít, s min­den vendég után napi 50 fillér részesedést fizet a városnak. Az iroda az ügyet az akkori képviselőtestület elé vitte, mely azonban napi 2 forint ré­szesedést kért Ezért a hivatal Bugacon csináltatta meg, főleg a külföldi vendégek részére a kirándulóhelyet. Kecskemét nemcsak elfogadta a napi 50 fillér részesedést, hanem segí­tette is az építkezést. * Kopa László Ifjúmunkás napok A Pest megyei ifjúmunkás napok városi megnyitóját szombaton délután tartották a konzervgyár ifjúsági klubjá­ban. A megjelent vendégeket, ifjúsági brigádvezetőket, KISZ- vezetőket Kecskeméti István a konzervgyár KlSZ-bizottsá- gána|r titkára köszöntötte. Ezt követően Gulyás Sándor a KISZ városi Bizottságának titkára vezetett vitát a mun­kássá válás kérdéseiről és a fiataloknak p termelésben be­töltött szerepéről. Bérlet a színházi évadra Az Arany János Művelődési Központ a most kezdődő szín­házi évadra is meghirdeti iro­dalmi zenés bérletét. Az öt előadásból álló sorozatban Al- mási Éva és Balázsovits Lajos, Bessenyei Ferenc, Mikes Lilla és Oláh Ferenc, Katona Ag­nes, Fehérvári Horváth Márta és Tarnay Gyula, Juhász Já­cint és Sípos Áron, valamint Kozák András és a Kaláka együttes előadói estjein tap­solhat a nagykőrösi közönség. A bérletek ára 100 forint, s a művelődési központ 38-as szá­mú irodájában váltható meg. Értékes győzelem labdarúgásban Nagykőrösi Kinizsi—Gödi TK t pontvesztés nem dicséretes, 6:2 (2:1). Többre képes a csapat. Kinizsi: Kocza — Józsa, Dé­nes, Szőke (Szabó 30. p.), Ba­logh, Kaszap, Orbán, Horváth, (Németh), (Kovács II. 5Ó. p.), Kovács I., Tóth L. Lendületesen kezdett a ha­zai csapat és a 8. percben Ko­vács I. szabadrúgás utáni le- gurításból Dénes jó lövéssel megszerezte a vezetést. (1:0). Három perc múlva Németh ügyes átadása után Orbán szerzett gólt. (2:0). Ezután la­zított a hazai csapat és csak a szerencse mentette meg a körösi kaput a góltól. A 20. percben Horváth remekül el­ment, de lövését védte a ka­pus. A 24. percben ártatlan támadás ’ után kapushibából váratlan gólt kapott a körösi csapat. (2:1). Fordulás után ismét vé­delmi hibából a vendégek egyenlítettek a 49. percben (2:2). A mérkőzés eredményé­nek kialakulásában sorsdön­tő volt az 58. percben Ko­vács I. ügyes gólja (3:2). öt perc múlva a két Kovács jó ossz játéka után Kovács II. növelte az előnyt (4:2). A ha­zai csapat irányította a játé­kot és Kovács II. volt ismét eredményes (5:2). A hatodik gólt Orbán jó átadásából Ko­vács I. szerezte. (6:2). Ahogy sejtettük, a ciapat megkezdi a pontgyűjtést. Ér­tékes győzelmet aratott, de meg sok a hiba. Nagy hibák voltak a védelemben, de a helyzetek kihasználásé oan 1 is. Több van a csapatban. Jobb összpontosítással, nagyobb erőbedobással, lelkesebb, jó játékkal sikeres eredménye­ket kell elérni. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Gödi ifi 0:0 Nk.: Tiber — Godány, An­gyal, Pesti, Dajka, R. Soós, Abonyi L. (Toricska)-, Faragó, Farkas (Szendi), Bűz, Horváth, Szabó. Az ifik nem tudták helyze­teiket kihasználni, a hazai Nk. Kinizsi serd.—Albertirsaj serd. 1:0. Kinizsi: Demeter — .Szabó F., Ember, Kiséri, Üjlaki (Pesti A.), Barta (Zsiga L.), Zódor, Pavelkó (Nagy Z.) Soós K., Csikós Z., Hozmann. Főleg az első félidőben ját­szott fölényben a körösi csa­pat, de sok gólhelyzetet kiha­gyott. járási bajnokság Nk. Kinizsi II—Sülysáp II. 8:0 (2:0). Kinizsi II: Tóth I. — Inges, Kurgyis, Kovács L., Labancz, Torma (Dér) Bélteki, Tóth S., Mohácsi, Dobozi, Szűcs (Ko­vács I.). Jobb erőnléttel, elfogadható játékkal nyert a hazai csapat. Kár, hogy az összevont Cegléd—Monor járási csapat­ban a „B” osztályba osztották a Kinizsi Il-t, mert a tehet­séges garnitúra Csípő Balázs edző és Rákosi intéző irányí­tásával az „A” csoportban, is jól megállná a helyét és a játékosok fejlődését is jobban szolgálná. Szépséghiba viszont, hogy nincsen Nagykőrösön fűnyíró gép, mellyel a pálya gyepét megfelelő állapotban lehetne tartani. P. S. KEDDI SPORTPROGRAM Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 17 óra: TRAKIS Ifjúsági Klub—Tor­más, kispályás TRAKIS Ku­pa-mérkőzés. ioziműsor Péter cár és a szerecsen. Szí­nes magyarul beszélő szovjet film. Előadás kezdete: 4 és 6 óra. Effi Briest. Színes NDK film. Előadás kezdete: 8 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Gerolsteini kaland. Magyar film. Előadás kezdete: fél 7. Anyakönyvi hírek Tamás László, Horváth József segítségével a zárszerkezc - tek helyét fúrja ki. Varga Irén felvételei Született: Kecskeméti Zol­tán és Tóth Ibolya: Zsolt; He­gedűs György és Matestik Haj­nalka: Helén; Kiss. Károly és Petrák Erzsébet: Tünde; Ros­ta István ég Mogyorósi Mária: Valér; Mészáros István és Ja­ni Klára: Gábor; Rusvai Miklós és Kutasi Margit: Miklós; Tűri Kálmán és Fe­hér Mária: Szilvia; Palotai Sándor és Hegedűs Terézia: Tünde; Zsíros Kálmán és La­katos Irén: Gábor nevű gyer­meke. Névadót tartott: Forgács Ambrus és Hegedűs Irén: Andrea; Szigetvári János és Vilcsák Julianna: Dóra; Ko­roknál Attila és Pintér Mária: Mária; Túri László és Bűz Etelka: Andrea; Szűcs Dénes ás Vajtai Edit: Gábor; Kónya Lajos és Szakái Mária: Lajos nevű gyermekének. Házasságot kötött: Biró Ba­lázs és Német Zsuzsánna; Szűcs Dezső és Papp Irén; Bakos István és Andó Mária; Csonó Tibor és Komlós Erzsé­bet; Bundi Péter és Német Agnes; Völgyi Ernő és Tóth Valéria. Meghalt: Krenyóczi István (Nyársapát, Csücsök dűlő 9.); Dudás Sándor (Szív u. 4.); Kis Józsefné Mohilla Terézia (Örkényi u. 38.). Köszönetét mondunk mindazok­nak. akik özv. Zubány Miklósné felejthetetlen édesanyánk temeté­sén megjelentek, koszorúval, vi­rággal, részvétükkel fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Köszönetét mondunk testvéreinek, rokonainak, fa.lubéli ismerőseinek, az Üj Élet MGTSZ vezetőinek, dolgozóinak, dr Mikó Miklós kör­zeti orvosnak, aki betegsége ideje alatt fájdalmain nagy szorgalom­mal enyhíteni igyekezett, hogy özv. Szána Gábcrné temetésén megje­lentek és gondjainkon, fájdalmain­kon enyhíteni igyekeztek, virá­gaikkal. koszorúikkal sírját díszí­tették. Túri Józsefné és férje.

Next

/
Thumbnails
Contents