Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

1978. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP %JŰÜaD Sóskút fehér kövei 1 ■ *>: ''' (Ä \ - láp­A Pestvidéki Kőbányák sóskúti üzemében a hagyományos építési kő mellett évente mintegy hetvenezer tonna talajjavító mészporőrleményt is előállítanak. Ez utóbbit a szikes, savanyú, mészben szegény talajok javítására használják. A sóskúti kö­vet különben elsősorban a magánépítők hasznosítják. Szolgáltatás ritka szakmákban A kiskunlacházi Vegyes­ipari Szövetkezet a járás ti zennégy telephelyén nyújt szolgáltatásokat, több ritka szakmában is vállalnak mun' kát. Szolgáltatásaik értéke év­ről évre emelkedik. 1971-ben még alig haladta meg a két­millió forintot a lakossági szol­gáltatás értéke, 1975-re ezt majdnem megkétszerezték. Az elmúlt évben már 5 millió 673 forint értékű munkát végez­tek; az idén várhatólag ezt is túlteljesítik, mert már az első félévben 3 millió 68 ezer forintot ért el a szolgáltatások értéke. A szövetkezet erőfeszítései­nek eredménye az is, hogy a járás területén megszervezte a gépjárműjavítást. Ezt az ága­zatot is továbbfejlesztik, jö­vőre motorkerékpár javító bá­zist kívánnak létrehozni; egy­előre elsősorban garanciális javításokat vállalnak majd. Budakeszi gyerekek öröme KRESZ-park, összefogással Ha ezekben a napokban Bu­dakeszi utcái-n sétálva bárki megkérdezi az. iskolásgyereke­ket, hol töltik a legszívesebben a szabad idejüket, a válasz többhyire mindig ugyanaz lesz; az új KRESZ-parkban. A délutáni órákban teljes a csúcsfoagalom. A kisdiákok kerékpáron közlekednek a vé­kony aszfaltcsíkon, a mini jelzőtáblák útbaigazítását messzemenően figyelembe ve­szik; nyugodtan megáll rjg isbpti .előtt, -S-átengedikká/.* lógósakat. Itt akkor sincs ide­geskedés, ha egy-egy jelzőlám­pa előtt dugó keletkezik .., Az Iskola mögött Budakeszin új gyermekpa­radicsom született. Ez a negy­venkettedik KRESZ-park Pest megyében. Története pedig mindenképpen nyilvános­ság elé kívánkozik. Fény- képfelvételekkel telerakott tabló Budakeszin, a nagyköz­ségi tanács folyosóján. Bobály Mihály tanácselnök az egyik fotóra mutat, s magyarázat­képpen hozzáteszi: — Mostanában kellemes ér­zés megtekinteni ezt a felvé­telt ... Így igaz: a fotó ugyanis több mint egy évvel ezelőtt ké­szült, a KRESZ-park építésé­nek első napjaiban, s még egy bozótos, gazos területet örökí­tett meg a fényképezőgép. A dolog azzal kezdődött, hogy a Zsámbék felé vezető út men­tén — az alsótagozatosok is­kolaépülete mögött — volt egy elhanyagolt terület, természe­tesen kihasználatlanul. A nagyközségi tanács — a párt- bizottsággal és a népfront he­lyi szervezetével együttműköd­ve — az elmúlt évben úgy döntött, hogy eljött az ideje a tereprendezésnek. S mivel amúgyis ott a szomszédban az iskola, az lesz a legcélsze­rűbb, ha napközis játszóteret építenek. Ma már nyilvánva­ló, megvalósult az eredeti el­képzelés is, de a budakeszi gyerekek nem jártak rosszul a budai járási közlekedésbiz­tonsági tanács javaslatával: kapjon helyet a vastag törzsű gesztenyefák árnyékéiban egy KRESZ-park is. Mindenki segített S az első pillanattól kezdve mindenki segíteni akart. A KISZ" járási bizottsága véd­nökséget vállalt az építkezés felett. -A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat és a Pest megyei Agrober ifjúkommu­nistái elkészítették a Leendő KRESZ-park. . ter­Éöífc a fefajáií’ásők. Az építkezés je­lentős részét az idén végez­ték el: a Középdunamenti Vízügyi Társulat Pomázon le­vő 3. számú építésvezetőségé­nek kollektívája szabad szom­batját feláldozva nekilátott a tereprendezésnek. Az egyik honvédségi alakulat Bánki Da­nát, illetve Mező Imre nevét viselő szocialista munkakollek- tívája elkészítette a közleke­dési jelzőtáblákat, s dicséretre méltó vállalásuk igazolására álljon itt egy számadat: csak­nem kétezer társadalmi mun­kaórát teljesítettek a parkért e két közösség tagjai, mivel alaposan kivették részüket a földmunkákból is. A Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdaság buda­pesti erdészetének kollektívá­ja homokozót és kerti pado­kat készített, a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyárban pe­dig nemcsak összehegesztették a mászógömböt, hanem a helyszínen fel is állították. A Budavidéki Erdő- és Vadgaz­daság budakeszi erdészeté­ben cölöpvárat csináltak. S felajánlották közreműködésü­ket a helybeli kisiparosok is: Huber Lőrinc, Mucsi Ferenc és Werle Ferenc bevezette a területre a vizet. Korom Mi­hály és Főfai József kőműve­sek a gyalogutak mentén he­lyezték el a szegélyköveket. Éisenhut József kőfaragó szak­értelmét pedig két sakkasztal dicséri. S az első hívó szóra jötteka nagyközség KISZ-fiatáljai is, akik kezdettől fogva csáká­nyoztak. lapátoltak, A KRESZ- park elkészültét nem akadá­lyozhatta meg az sem, hogy tavasszal és nyáron gyakran esett az eső. Dicséretükre le­gyen mondva: így is végeztek azzal, amit vállaltak. S ami­kor már minden a helyén volt, a KPM tárnoki üzemegy­sége felfestette az útburkolati jeleket a keskeny aszfaltra, a budai járási KBT pedig hat kerékpárt adott át az általá­nos iskola és gimnázium ta­nulóinak. A gyerekek az idei tanév kezdetével birtokukba vehet­ték új parkjukat. A társadal­mi munkabér tóke eléri-, a száz- «íyokvaheaee-'-ferintot, • — Soha nem lett volna a budakeszi gyerekeknek KRESZ-park j ük, ha nincse­nek az önzetlen segítők. Elis­merés illeti valamennyiüket támogatásukért — mondta Bo­bály Mihály. A társadalmi összefogás ez­úttal is meghozta eredményét. A park rendszeres karbantar­tása is megoldott: ezt a fel­adatot az építésben is jeleske­dő Bánki Donát szocialista munkakollektíva tagjai vál­lalták el. A délutáni órákban zsúfolt a KRESZ-park: kétségkívül ez most a legnépszerűbb a nagyközségben a gyerekek kö­rében. S azok a kollektívák, amelyek az első kapavágástól kezdve hozzájárultak az új gyermekparadicsom mielőbbi átadásához, most érthető elé­gedettséggel szemlélhetik a közlekedési szabályokat vidá­man játszva-tanuló kisdiáko­kat. A társadalmi munka vál­lalók egyöntetűen vallják: ezért érdemes volt fáradoz­ni. S ha megint dönteni kelle­ne, holnap ismét kézbe ven­nék a lapátot, s a csákányt. Falus Gábor Térkép — út nélkül Fedezzük fel Pilisszenflászlót! Szentendréről északnyugati irányban kanyargás út vezet Pilis szent lászló felé. Tizenöt kilométernyi kocsikázás után, egy emelkedőre érve már lát­juk az apró falut. Akármerre nézünk, - gyönyörű a panorá­ma. A hegyek, dombok szelí­den ölelik körül a települést, amely mind ez ideig olyan el­dugott hely volt, hogy erre­felé alig fordult meg idegen. — Micsoda levegő! — mondja útitársam, aki ezúttal, szokása ellenére kiszáll á ko­csiból’ ahelyett, hogy az ülést hátrahajtva olvasni vagy szu­nyókálni kezdene. Kinyű j tó­zik, mélyeket szippant a friss levegőből, majd kiszakad be­lőle: — Itt kéne egy hétvégi ház az embernek! Nem igaz? — De, igaz. Jó helyre Jöttek Ilyen táj láttán a honfog­lalás jut az ember eszébe, gondolván: Árpádék tudták, mit csinálnak! De jól tették, hogy ilyen tájakon kötöttek ki! Aztán magyarázható gon­dolattársítással A walesi bár- dokra gondolunk: „Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér?” Még akkor is, ha ma­napság más kérdéseket szok­tunk föltenni. Ilyeneket: van- e ott víz, és vezet-e oda út, van-e óvoda, van-e bolt... és így tovább. Vezet-e oda" út? Odafelé, Szentendréről, igen. De on­nan, mondjuk a Duna felé, csak helikopterrel vagy gya­log mehettünk volna eddig. Ezután jó úton mehetünk. Lá­togatásunk idején már dol­goztak az építők, annak a tíz kilométeres útszakasznak az építői, amely két év múlva Pilisszentlászlót Lepencével, s egyben a két Duna-ágat köti össze. De ezt már a tanácsházán, Ghyczy Tamásné vb-titkár kpfjésébpl,,, tudjuk meg. A -községben nagyon örülnek én­nek az útnak. Miért? — Azt reméljük, hogy az átmenő forgalom megnöveke­désével egy kicsit ránk irá­nyul a figyelem. Ide tarto­zunk, a Dunakanyarhoz, de annyira elszigetelt, eldugott végen vagyunk — egyelőre —, hogy az emberek alig tudják, van a világon egy Pilisszent- lászló is. Miből állt volna? A vb-titkár hangjában szemrehányás. Fájlalja, hogy községe ott is van, meg nincs is ott a térképen. Pedig ő maga nem is helybeli. De mit is szeretnének a község ve­zetői voltaképpen? Azt, hogy jöjjenek ide a turisták? — Egyelőre ezt sem várhat­juk. Nem vagyunk felkészül­ve az idegenforgalomra — mondja a vb-titkár, majd el­magyarázza: — Ha többen jönnének ide, talán fejlődésnek indulna a bolthálózat. De mit beszélek hálózatról?! Egyetlen élelmi­szerboltunkat az imádság, tart­ja össze. A Dunakanyar ÁFÉSZ boltja ez. Beszéltünk már erről velük is, szeptem­ber 6-án bejelentették, hogy új boltot építenek, jövőre kész is lesz. Ezenkívül két vendég­látó helyiség van, da ezek nem alkalmásak arra, hogy nagyobb idegenforgalmat el­lássanak. Az ÁFÉSZ is azt reméli, hogy most, hogy már út is lesz, jobban rájuk irá­nyul a felettes szervük figyel­me. Minden probléma gyöke­re az, hogy nincs víz. Se víz, se közmű. Van néhány ásott és fúrott kút a faluban, de ez akkor is kevés lenne kilenC- száz embernek, ha a kutak jó vizet adnának . .. — Nitrát, kóli? — Igen. A csecsemők egészségére káros. Nekem már szinte meggyőződésem, hogy a lakosság immunis. Legalábbis a tapasztalatok szerint. Mi ugyan mindig mondjuk, hogy ne igyák a vi­zet forralatlanul, de nem hi­szem, hogy van foganatja a felhívásnak. A védekezés va­lóban ' elég körülményes. — Nem hoznak vizet más­honnan? — De, szó volt arról, hogy palackozott vizet hoznak fel. És tényleg, júliusban, gründen előzetes értesítés nélkül meg­érkezett egy kocsirakomány víz. Vissza kellett küldeni, mert nem volt hová lerakni. Volt szentségelés, de kérdem én, miből állt volna előző nap ide szólni, hogy csináljunk a víznek helyet? Kevés is, sok is Nincs tehát víz. Vajon ez most már így marad az idők végezetéig? — Ha addig nem is, de az ötödik ötéves tervidőszak vé­géig biztosan. Hallottunk va­lamit arról, hogy a hatodik ötéves tervben bekapcsolják a községet a regionális vízmű- hálózatba. — Helyben nincs forrás? — A geológusok megállapí­tották, hogy. nincs olyan víz-, .bázis a községben,1. amelyre ’törfrevízművet lehetne építeni. A jövő évre előirányoztak a község számára kétmillió fo­rintot vízmű létesítésére. Ez­zel nem lehet sokat kezdeni. Nagy szó mégis, hogy kaptuk. — Nem tanulmánytervre kapták? — Arra meg sok. Most ren­deltük meg az úgynevezett vízbeszerzési szakvéleményt. — Tegyük fel, hogy lesz víz, a kétmillió biztató jel... — Ó, hát akkor már csak a villanyhálózatot kell bővíteni, ami van, az is elavult. Jövő­re megpróbálunk kérni NIM- keretet. Védett óriásmadarak Féltett hazai madárritkasá­gunk, a túzok tojásainak, fió­káinak mentésével, mestersé­ges keltetésével, nevelésével ez évben már közösen foglajko- zik az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Fővárosi Állatkert. Az á’Jatkertben eddig kikel­tett. 16 fiatal túzok szépen fel­cseperedett. s már elérte a 4—6 kilogrammos testsúlyt Mivel a fiatal állatoknak egy része kikerült a „madáróvodá­ból” a struccház előtti kifutó­ba. most már az állatkert lá­togatói is gyönyörködhetnek egy egész ' túzokcsapat ritka látványában. És földje, jó? Ez lenne tehát az alapja annak, amire a község vágyik. Fáj nekik, hogy itt van ez a gyönyörű vidék kihasználatlan nul. Se ipari, se mezőgazda- sági munkahely, a terület a terepviszonyok miatt alkal­matlan a nagyüzemi mező- gazdasági művelésre. A hely­beliek pedig művelik is, nem is kertjeiket. Pilisszentlászló- ról mindig följegyzi a föld­hivatal, hogy sok a parlagte­rület. A Pilisi Állami Park­erdőgazdaság vezetőinek is borsódzik a háta, ha erre a községre gondol. A helybeliek egyetlen körömé: szép helyen laknak. De többet sírnak, mint ■ örülnek. A vb-titkár ennek is ismeri a magyaráza­tát: — Minket szorít a földhi­vatal, kényszert'tsük rá a tulajdonosokat, hogy művel­jék a földjeiket. Művelnék is, de hiába, mert a vadak az egész termésüket elpusztítják. Az emberek veteményeznek, aztán jönnek a vaddisznók, a szarvasok, és vége minden­nek, kitúrják, letapossák a kerteket. Sokszor sírva jön­nek a vadkárt bejelenteni. Százezrekre rúg. A parker­dőgazdaság fizet ugyan kárté­rítést, ez nagy összeg a gaz­daságnak, de semmi a káro­sultnak. Száz szónak is egy a vége: ez a gyönyörű környék semmi másra nem alkalmas, csak üdülésre. — Ez nyilván nem most hangzik el először. — Nem, megyei tanácsi és pártfórumokon is szó volt ar­ról, hogy próbáljuk meg a területet üdülésre kihasználni. De amíg se.. víz, se villany, kezünlt-lábunk meg van köt­ve. Visegr'ád zsúfolt, Leányfa­lu telített, lassan Tahitótfalu is — ég Pili'sszentlászió *. itt van kihasználatlanul. Min­den kezdeményezésünk de­rékba törik... Jönnének a vevők — Milyen kezdeményezésre gondol? — Egy minisztériumi kol­lektíva megvett most egy összefüggő területet. ■ Saját költségükre csináltattak egy rendezési tervet. Üdülőterüle­tet alakítanának ki, mindent saját zsebből, nekünk nem került volna semmibe. A Ter­mészetvédelmi Hivatal ezt nem tartotta kívánatosnak. Legutóbb a városépítési ta­nács elé vitték a tervet, nem javasolták ők sem. Építeni tehát nem lehet rá, csak sá­torozni. Kértük a külterület egy részének belterületté nyil­vánítását, a városépítési ta­nács elvetette anélkül, hogy megnézték volna a helyet. — A községi tanács ezt annyiban hagyta? — Azzal ’ érveltünk, hogy ez a terület ■ csak üdülésre alkalmas, de arra kiválóan. Azt mondták, ez nem indok. Itt' ez a gyönyörű hely, 1 és nem tudunk vele mit kezde­ni. Rengeteg érdeklődő van, aki telket szeretne itt vásá­rolni és építeni rá. Egy ré­szüknek belterületen tudunk helyet adni. Arra is gondol­tunk, milyen remek SZOT- szanatórium lehetne itt, de amíg nincs víz, a SZOT-ot meg sem kereshetjük. Ipáid üzem is igényelt itt terüle­tet, de feltétel volt a víz. Mellesleg megjegyzem, arra sincs még tízezer forintunk sem, hogy a parcellázást el­kezdjük. Ami késik... Űtitársam már a kocsiban ül, de nyitott ajtónál. Nem olvas, nem alszik. Nézelődik. — Boldog emberek, akik itt laknak — mondja. — Gondolja? — Persze. — De telket, azt mégsem veszünk! — Azt nem. Pedig jó len­ne... A térképet tanulmányoz­zuk, még nincs rajta a Le- pencére vezető út. Csak ne­vek. Szép nevek! Pilisszent- lászló alatt ott a Sárkányol­dal. Fölötte a Szentlászló- hegy, 590 méter magas. Lábá­nál ered az Apát-kúti patak, amelynek vize Visegrád fö­lött a Dunába ömlik. Az Apát-kúti völgy alatt csörge­dez a patak vize, a völggyel szemben az Urak asztala ne­vű csúcs 584 méterre magaso­dik ... Jól tudjuk, ha Pilisszent- lászló felfedezése, ha késik is, aligha késhet sokáig. Hatos Erzsébet OLCSÓ Amí9 a készlet tart! NAPOK! Szeptember 23-ig A „SZIGET |£#Vt KISÁRUHÁZÁBAN 30—10—50 %-os árengedménnyel vásárolhat KÜLÖNFÉLE DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKSZANDALOKAT, PULÓVEREKET, FEHÉRNEMŰKET, RÖVID UJJÚ FÉRFIINGEKET és méterárut. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: (Szigethalom, Mű út 26.) Női szandál Férfiszandál Fiúszandál,- 35-38-as méretben Rövid ujjú férfiing 250 Ft helyett 308 Ft helyett 114 Ft helyett 110 Ft helyett 120 Ft-ért 170 Ft-ért 68 Ft-ért 77 Ft-ért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents