Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

NAGYKŐRÖSI-A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxii. évfolyam, 217. szám 1978. szeptember i4„ csütörtök Készülődés az évfordulóra Móricz Zsigmond és a város Jé kereset, hasznos időtöltés Diákok a gyümölcsösben Nem kis büszkeséggel és örömmel mutat Kiss László személyzeti és oktatási osz­tályvezető a Ceglédi Állami Tangazdaság központjában egy piros mappát, melynek borítóján ez áll: szocialista együttműködési megállapodás. A szerződő felek, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a csaknem 18 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem ez év tavaszán, a kölcsönös előnyök alapján, immár hagyományo­san jó kapcsolatokat foglal­ták egységes keretbe. Az egye­tem vállalta, hogy hallgatói rendszeresen segédkeznek az őszi betakarítási munkák ide­jén, a megye legnagyobb • ál­lami gazdasága pedig kellő és megfelelő ellátást, szállást ígért, a kollektív szerződés szerinti bért, továbbá azit, hogy ez idő alatt bemutatókkal, tá­jékoztatókkal is segíti a diá­kok szakmai ismereteinek gya­rapítását. Társulnak A szerződés maga voltakép­pen formaság, jóllehet, meg­kötésével mindkét fél anyagi és erkölcsi felelősséget vál­lalt Ám minthogy az agrár- tudományi egyetem hallga­tói ez ideig is rendszeres és szívesen látott vendégei vol­tak a gazdaságnak, a megál­lapodás, mondhatni, meglévő gyakorlatot rögzít. A kétezer embert foglalkoztató, több, különféle profilú részt egye­sítő gazdaság, melyhez leg­utóbb a nagykőrösi is csatla­kozott, valóban jó alkalmat kínál a leendő közép- és fel­sőfokú mezőgazdász szakem­berek gyakorlati képzésére. Csemői szakosított sertéste­lepén, mely a hasonlók közül az egyik legkorszerűbb az or­szágban, 3 ezer anyakocát tar­tanak, ugyaninnét évente 65 ezer hízósertést küldenek vá­gásra. Több mint 4 ezer szarvasmarha és 5 ezer birka tartozik még a gazdaság ál­latállományához. Az előbbi­ből 1500 tejelő, az utóbbiból pedig 3200 az anyajuh. Az ál­lattenyésztés láthatóan a gaz­daság termelésének döntő há­nyadát adja, s a növényter­mesztő ágazat is elsősorban ennek működését segíti. A több mint 10 ezer hektárnyi szántón gabonaféléket, s ta­karmányozásra alkalmas nöT vénykultúrákat ’gondoznak. Számottevő tehát az abrak- és vetőmagtermesztés, a mesz- szeföldön ismert hibrid vető­mag előállítása is. A gazda­ság saját erdészete csaknem 3 ezer hektárnyi területen fekszik, a körösi határtól a monori, nagykátai járásig. Tervezik is, hogy a Dél-Pest megyei termelőszövetkezetek­kel társulást alakítanak a gaz­daságosabb, hatékonyabb és kifizetődőbb fakitermelés ér­dekében. Naponta 15 vagonnal Mint a fentiekből látszik, ,valóban sokirányú képzésben vehetnek itt részt a leendő agrárszakemberek, s bár ezek­ben a hetekben nem szakmai gyakorlaton vannak a gazda­ságban, ám az itt eltöltött idő most sem vész kárba. Sőt! A tavasszal aláírt szocialista meg­állapodás alapján a gödöllői egyetem mezőgazdaság tudo­mányi karának növényter­mesztő, állattenyésztő, nö­vényvédő és üzemgazdász hallgatói végeznek közhasz­nú munkát a gyümölcsösben. Egészen pontosan a nagykőrö­si határban, a szomszéd vá­ros termelőszövetkezeteinek földjei közé ékelődött 31 hek­tárnyi szilváskertben. Útban a diákok felé siló- kukoricát betakarító gépek mellett halódunk el, a mun­kások igazítanak útba, mer­re keressük a szilvaszedőket. Csak nehezen haladunk a pu­ha, omló homokon, a csak ke­vés növénynek kedvező ta­lajon. Ám a szilvafa igény­telen, az ilyen sovány föld­ben is gazdagon terem. Bi­zonyság erre a teherautók mellett tornyosuló gyümölcs­ládák gazdag kincse, az ex­portra kerülő, ízes-zamatos besztercei szilva. Az alacsony fák között mintegy másfél száz farmer- 'nadrágos, melegítés egyete­mista serénykedik, lányok, fiúk, valamennyien végző­sök, ötödévesek. •— Jól fizet a szilva — vé­li kísérőm. — Hektáronként átlag több mint 200 mázsát ad. Diákjaink naponta 15 va­gonnyit szednek le, s mond­hatom, igen serények. Nem megerőltető Azt is megtudom, hogy a gödöllői egyetemisták, meg­érkezésük után 15 brigádot alakítottak, s így egy-egy bri­gád napi átlagos teljesítmé­nye egy vagon friss szedett szilva. Ez persze csupán át­lag, akadnak szép számmal kis közösségek, melyek ennél jóval többet szednek. Itt van például az egyik legszorgal­masabb társaság: lányok ők, s egy fiú társult még mellé­jük. Kiss Erzsébet növényter­mesztő szakos hallgató igazán illetékes véleményt monda­ni jelenlegi munkájáról. — Nagyon szép gyümölcsös ez, s jól meg is hálálja a gon­doskodást. Igaz, a szilva, amit szedünk, az is bőven termő fajta, s így akad munkánk elég. Ám győzik kedvvel, serény kezekkel. A nem hivatalos munkaversenyben Erzsiék bri­gádja a második legjobb. Czár Katalin, ugyancsak nö­vénytermesztő, szerint a napi teljesítmény átlagosan 21 lá­da, melyekbe egyenként 9— 10 kilónyi gyümölcs kerül. Kati keze talán még társaié­nál is gyorsabban mozog:kell a pénz, hiszen nemrégen ment férjhez, építkeznek, minden forintnak van helye. Igaz, társai szerint, az utolsó egyetemi évben minden nap­ra is szüksége van az állam­vizsga előtt álló diáknak, s ezt a két hetet is felkészülés­sel tudták volna eltölteni. Az igyekvőbbek, szorgalmasab­bak persze. Mert akadnak, nem is kevesen, akik a vaká­ciót szakították meg, hogy a gazdaságba jöjjenek dolgoz­ni. A pénz természetesen ne­kik is jól jön, éppúgy, mint e jól dolgozó brigád többi tag­jának, Szabó Ilona, Császár Ilona és Lőkös Klára üzem­gazdász hallgatónak, no, meg a lánybrigád egyetlen fiú­tagjának, Vas Istvánnak. Ta­valy, szüretkor, ő volt a put­tonyos, az idén is együtt ma­radtak. Valamivel később ér-, keztem, mint a többiek, már minden brigád megalakult, a lányokhoz tudtam csak csat­lakozni — mondja, ám az egyik lány szerint ez mégsem ennyire véletlen... Minden­esetre jó kedvvel, örömmel dolgoznak együtt. Csak a kosz- tot keveslik, az ebédet meg a vacsorát, s ha — fizetünk érte — kérdik, miért nem kapunk elegendőt? Igazságuk van, véli a személyzeti osz­tály vezetője, segítünk majd a bajon. — A szállás megfelelő, mondja a gödöllői Lőkös Klá­ra. A gazdaság nagykőrösi kerületének építőtáborában lakunk, ahol nyáron a közép- iskolások tanyáztak. Reggel 7-től délután fél ötig tart a munka, ebédszünettel, s mondhatom, nem megerőlte­tő. Nem ám, hiszen Klára I ugyancsak fiatalasszony, fér- j jével Gödöllőn kértek lakást, arra gyűjtenek. T réfálkoznak Nem messze tőlük idegen szót hallani. Hét vietnami diák fog körül egy fácskát, mely­nek amúgyis alacsonyan nyú­ló ágai szinte a földig érnek a roskadozó terméstől. Nem nagy gond tehát az alacsony termetű, messziföldről érke­zett diákoknak sem a szilva­szüret. Nguyen Thi Kim Anh, akit magyarul mindenki csak Katinak szólít, társaihoz ha­sonlóan ötödéves üzemszer- vező. Kitűnő kiejtéssel be­szél magyarul, s szerényen mondja: „csak” húsz ládával szednek fejenként naponta. Ám ez a mennyiség elegen­dő ahhoz, hogy a' harmadik legjobb brigádként tartsák őket számon. Nem is csodál­ható ez, hiszen, ha valameny- nyien oly igyekvőek lennének, mint Vo Si Dong, az egyik fiatalember, talán még az el­ső helyre is pályázhatnának. Visszafelé halljuk, hogy a diákok üres ládákat kérnek. Nem tudnak tovább dolgoz­ni. Nincs munka, csak állnak tétlenül, mi lesz a keresettel. — Mi lenne? Megesszük a szilvát magunk — jön minden­felől a megjegyzés, mely nél­kül talán nem is menne iga­zán jól a munka. — Diákbeszéd — legyint kí­sérőnk, az egyik tanár —, így megy ez reggeltől estig. Tré­fálkoznak, huzakodnak. Diá­kok ... Khim Antal Móricz Zsigmond születésé­nek jövőre lesz a 100. évfor­dulója, melyet a most kezdődő 1978—79-es tanévben ünnepel­nek meg a fiatalabbak és idő­sebbek. Az ünneplésben bizo­nyára hálás szeretettel vesz­nek részt a nagykőrösiek is, minthogy Móricz Zsigmond is sok bizonyságot tett városunk iránti szeretetéről. A centená­riumra készülődés kezdetén idézzük fel ezeket az esemé­nyeket Móricz Zsigmond az 1920-as és 30-as években sokszor eljött Nagykőrösre és gyakran írt az újságokban a városról Nagy­kőrösön jártában mindig fel­kereste Dezső Kázmér polgár- mestert, és beszélgetett vele a város gondjairól. Megtörtént, hogy amikor a vörösszilvából, az uborkából és a paradicsom ból bő termés volt, s a szilva nagy részét a kartellek kezé­ben levő kereskedelem fillé­rekért se vásárolta fel, Móricz Zsigmond a Pesti Naplóban az ország nyilvánossága elé tárta Dezső Kázmér szavait. „A ma­gyar gyümölcs nemzeti kincs, melynek termesztését és érté­kesítését meg kell menteni.” Erre a Földművelésügyi Mi­nisztérium intézkedett és a szilvát 8 filléres áron a kon­zervgyár felvásárolta. A kolléga úr Nagykőrösi látogatásai al ■ kaiméval Móricz Zsigmond mindig végigjárta az akkor még a Szabadság téren levő nagy piacot. A Kossuth Lajos utcától a református templo­mig két-három sor taligán árulták a termelők a gyü­mölcs- és zöldségféléket. Piaci sétáin magam is nemegyszer elkísértem. Móricz Zsigmond szívesen elbeszélgetett a ter­melőkkel. Egy alkalommal megállt az egyik taligánál. — Sok szép nagyszemű körösi meggyet termelt — di­csérte a portékát az író. — Mások panaszkodnak, hogy az idén elvitte a meggyet a köd... — Az enyémet nem — fe­[ lelte mosolyogva Győri Amb- í rús termelő. — A fák hegyé- I be aprómeggyet oltottam, melynek virágpora megtermé­kenyíti a nemes körösi meggy­fa virágait akkor is, ha a mé­hek nem porozzák be... Odasúgtam Móricz Zsig- mondnak, hogy a gazda szín­darabot is írt, amelyet az egyik egylet fiatalsága nagy sikerrel adott elő. — Hallom, hogy színdarabot is írt, „kolléga úr” — folytat­ta a beszélgetést nevetve az író. — Nem nagy valami az egész — válaszolt csendesen Győri Ambrus. — Kada Elek kecskeméti polgármester egyik novellájából csináltam, és a Darázs mérge címet adtam a kis népszínműnek... ! szemet csípett az asztalra tett szép fekete szőlőből. Közben az alapítványtevőről érdeklő­dött, s elmondták neki,' hogy Kalocsa Balázs 48-as honvéd­tiszt volt, vagyonát a városra és az iskolákra hagyta. Egész sereg alapítványt tett, az isko­lák fejlesztésén és kőszínház építésén kívül arra is gondolt, hogy az akkori híres körösi tanítóképző intézet ruhát csi­náltasson végzett növendé­keinek, az új tanítóknak. Érdekes feladat Móricz Zsigmond műveiben is visszatükröződnek nagykő­rösi kirándulásai. Uborka és paradicsom című elbeszélése minden bizonnyal nagykőrösi ihletésű. Az évfordulóra készülődve érdekes feladata lehetne isko­láinknak az író és a város kapcsolatát teljes részletesség­gel feltárni. K. L. Alapítvány Amikor Móricz Zsigmondot egy nagykőrösi bál fővédnö­kévé kérték fel, eljött és lát­ható örömmel nézte a vigas­ságot. Az egyik őszön Dezső Káz­mér polgármester meghívta szüretre az írót a város Kalo­csa -féle zsírosi alapítványi szőlőjébe, ahol Khirer Ferenc I városgazda szüreti ebéddel1 várta. Móricz Zsigmond elbe­szélgetett vendéglátóival és minden korty kadar után pár Átvehető a visszatérítés A Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet tagjai 1977. évi vá­sárlásaik után 869 ezer forint visszatérítést kapnak, mely­ből eddig 833 ezer forintot vettek fel. Akik még nem vették át a nekik járó vissza­térítést, a délelőtti órákban jelentkezzenek az ÁFÉSZ köz­ponti irodájában. Kijavítják a hibákat Sikeres radar-akció A Nagykőrösi Konzervgyár üzemi lapjának júliusi szá­mában megjelent egy felhí­vás, mely a fiataloknak szólt. „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” hirdette a lap az új akció, a KISZ radar-moz­galom jelszavát. Miről is van szó? A KlSZ-fiatalok védnöksé­get vállaltak az V. ötéves terv műszaki fejlesztési program­jai fölött. E feladat sikeres végrehajtása érdekében kér­ték fel a szervezők a fiata­lokat arra, hogy mindenről, ami higiéniai, vagy bizton­ságtechnikai szempontból nem ■felel meg a követelmények­nek, tájékoztassák a KISZ- ■bizottság védnökségi operatív bizottságát. Az akcióban részt vevő 6 üzem úgynevezett hi­bajelző lapokat kap, melye­ken a fiatalok rögzíthetik észrevételeiket, s javaslatai­kat a hiba kijavítása érdeké­ben. Íme, egy új, figyelemre méltó kezdeményezés. Ho­gyan fogadták a KlSZ-fiata- lok? Hiszen nem elég a KISZ védnökségi operatív bizottság lelkes tettrevágyása, munka­kedve. Segítségre van szüksé­gük. összefogásra, megértés­re. A gyár fiataljai tudják, hogy egy-egy gép korszerűsí­tése, talán csak valami apró változtatás rajta, az ő érde­kük is. Sorra kapják a bizott­ság tagjai a hibajelző lapokat. A K 6-os üzem kisebb-na- gyobb gondjai közül említ­sünk meg néhányat. Az ötkilós záróvonal zárógépkezelőjének a szalag alatt kell átbújnia, ha le akarja a gépet állítani. Ez természetesen kényelmet­len és balesetveszélyes. A hi­ba bejelentőjének javaslata egyszerű. A zárógép kapcsoló­gombját át kell szerelni a gép másik oldalára. Kéri továbbá az üzem mérőszerkezeteinek folyamatos ellenőrzését, több anyagmozgató munkás beállí­tását. Egyik kérés sem megoldha­tatlan. A javaslatok mellett már ott van az akdóbizott- ság vezetőjének megjegyzése, mely szerint az intézkedést megtették, vagy folyamatban van. Nem kell tehát félte­nünk az akciót Jó kezekben van. H. A. Moziműsor A kétéltű ember. Színes, magyarul beszélő szovjet film. Előadás kezdete: 4 óra. Mr. Majestyk. Színes ameri­kai bűnügyi film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adások kezdete: 6 és 8 óra. KOCSÉRI PETŐFI MOZIBAN Hideg napok. Magyar film. Előadás kezdete: 7 óra. Csak kóstolás után SPORT —SPORT —SPORT— SPORT— SPORT Pontszerzésért a labdarúgásban A piac-napokon — rövide­sen már egy hónapja — igen sok vásárlója akad a kocséri Szekeres Károlynak, aki 2400 négyszögöl területen termeszt dinnyét. A vásárlók kérésére szívesen lékeli meg áruját. Varga Irén felvétele Dunai Kőolaj—Nagykőrösi Kinizsi 2:9 Kinizsi: Tóth A. — Józsa, Dénes, Balogh, Kaszap, Szőke (Szabó 70. p:), Orbán, Tóth L., Németh, Kovács I.. Horváth (Kovács II. 65. p.). A cserék sérülés miatt történtek. Amint az várható volt, a felerősödött hazai csapat ott­honában nem sok esélye volt a körösi labdarúgóknak. Az eredmény valós, bár a Kinizsi­nek is l:0-ás állásnál volt százszázalékos gólhelyzete. A mutatott játék kielégítő. Tóth A. jól védett. A védelemben Dénes és Balogh játszott jól, a középpályán Szőke. A csapat legjobbja Németh volt. Jó színvonalú mérkőzésen tisz­tes eredmény és bízunk benne, hogy megkezdődik a pontszer­zés a következő mérkőzéseken. Dunai Kőolaj ifi—Nagy­kőrösi Kinizsi ifi 1:1 Kinizsi ifi: Gömöri — Gö­dény, Angyal, Szendi, R. Soós, Marsa (Toricska), Dajka, Far­kas, Zöldi, Bűz, Horváth. Jó mérkőzésen Zöldi góljá­val szerzett pontot idegenben az ifi csapat. P. S. Egyhetes somogyi—tolnai túrán Az Nk. Kinizsi tíz termé­szetjárója egyhetes gyalogtú­rán vett részt a Zselicségben. Kilencvenöt kilométert tettek meg, szép tájakon. A Kapos SE Kaposvár melletti turis­taszállásán voltak három éj­szaka, a másik három éjjelt Szekszárdon, a Kálvária-dom­bi turistaházban töltötték. Ezekről a helyekről mentek túrákra és este vissza a szál­láshelyre. A kellemes, jó idő kedvezett az erdei túráknak. A kaposvár—tokaji halastavak —T öröcske—Bőszénf a—Sasrét Gálosfa—Kaposvár és a Szek­szárd—Öriáshegy—Szálka, Grábóc—Möcsény—Szekszárd turistaútvonalon jártak. Meg­nézték többek között Kapos­váron a mártír Latinca Sán­dor emlékére létesített mú­zeumot, s az ottani másik mú­zeumban szép tájjellegű tár­gyakat láttak. Szekszárdon megtekintették Babits Mihály szülőházát és a Liszt Ferenc- emlékmúzeumot. Sok élmény­nyel és ismeretekkel gazda­godva tértek haza. Az Nk. Kinizsi további há­rom természetjárója az elmúlt vasárnapon társadalmi erdei szolgálaton vett részt a Nagy­erdőben. » Az őszi kosárlabdanyitá­nyon Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK—Nagykőrösi Pedagógus 100—69 (46—35). Nk.: Abra­ham (15), Moesai (16), Mester Józan (20), Nagy A. (18); cse­re: Pécsi, Kőházi, Danóczi, Marosfi, Becser. A kosárlabda férfi NB II. őszi nyitányán az idegenben játszó, tavaszhoz viszonyítva fiatalított körösiek a várakozáson felül jól helyt­álltak, s az első félidő közepén még vezettek is. A hajrában, amikor már biztos volt a kö­zépmezőnyben levő félegyhá­ziak győzelme,, a cserejátéko­sok is sokat szerepeltek a kö­rösieknél. Több játékos vidéken foly­tatja tanulmányait, a sportkör anyagi lehetőségei is erősen fogyóban vannak és így az Nk. Pedagógus SE visszaléptette NB Il-es női kosárlabdacsapa­tát az őszi mérkőzések előtt a további küzdelemtől. TEKÉBEN BIZTOS GYŐZELEM Nagykőrösi Mészáros Tsz SK—Kocséri Tsz SK B 6:2 (2175—2007). Nk.: Habon 405 (1), Kovács 383 (1), Lóczi 366 (1); Farkas F. 364 (1), Farkas J. 344, Benyik 313. A Cegléden sorra kerülő megyei tekecsa­patba jnoki mérkőzésen a körö­siek végig vezetve, biztosan győztek. TERMELŐSZÖVETKEZETI SPORTVERSENYEN Törökmezőn, közel ezer résztvevővel, festői környe­zetben rendezték a termelő­szövetkezeti dolgozók megyei spartakiádját. Egyéni és utaz­tatási problémák miatt a ter­vezett három helyett csak 1 sportágban indultak a Nk. Mészáros Tsz dolgozói. > Férfi kézilabdában a 12 csapat kis­sé dimbes-dombos, füves te­rülten mérkőzött. A körösiek Galgamácsával 7:0-ra, Abony- nyal 4:7-re, Hernáddal 6:2-re végeztek. Azonos pontszám és gólkülönbség után csoport­jukban úgy voltak másodl­kok, hogy a továbbjutó csa­pat több gólt dobott. Á körö­siek összesítésben az ötödik helyen végeztek. S. Z. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents