Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

1978. SZEPTEMBER II., CSÜTÖRTÖK xMifao a a Tanáccsal is segítenek Idős nyugdíjas ismerősöm Werner Ferencné néhány nap. pal ezelőtt arra kért, hogy ír­jam meg helyette a Pest me­gyei Hírlapnak: milyen ked­vesek és előzékenyek Buda­keszin a gyógyszertár dolgo­zói. Tulajdonképpen a vásárlók könyvébe akarta beírni a di­csérő sorokat, ilyen azonban a gyógyszertárakban nincs. El­mesélte, hogy gyakran jár a patikába, s minden alkalom­mal azt tapasztalta, hogy tü­relmesek, segítőkészek az ott dolgozók és készséggel adnak tanácsot, felvilágosítást Hozzá­tette még, hogy ez nemcsak az ő véleménye, hanem beteg­társaié is. Azért is tettem szóvá, mert sajnos ez a figyelmes kiszol. gálás nem éppen általános. Jó lenne azonban, ha minél több helyen követnék a buda- kesziek példáját. Padányi Lajos Budakeszi Szóvá tettük — intézkedtek A Pest megyei Hírlap au. gusztus 10-i számában jelent meg írásom, melyben már a múlt évben esedékes vízdíj- számla miatt türelmetlenked­tem. És bár a vízdíjat azóta sem fizethettem be — de a számlát várva — mégis öröm­mel hozom tudomásukra, hogy azért volt némi hatása köz­benjárásuknak. Augusztus 15-én megjelent nálam Horváth László háló­zati ellenőr. Először engem hibáztatott, amiért havonta nem olvastam le a vízdíjat. Nálam volt azonban a Duna- menti Regionális Vízmű által kiadott utasítás, amivel meg­győztem őt, hogy nekem csak a leolvasást kell biztosítanom, 'Másnap aztán az irodavezető is eljött és nem próbálta a hibát rám hárítani, hanem el­nézést kért mind a saját vál­lalata mind a Közüzemi Díj­beszedő Vállalat nevében is és megígérte, hogy intézkedik. Néhány nap múlva levélben közölte, hogy a Díjbeszedő Vállalat soron kívül számláz­ta a vízdíjat. ürbán Sándor Tahi Már nem csöpög a csap Lapunk augusztus 17-i szá­mának Postabontás rovatá­ban Léjiárt József tudósítónk Pazarló vízművek címmel megírta, hogy Budaörsön a Tátra utca 5. számú lakóház udvarában az idén májusban vezették be az ivóvizet Eköz­ben a Rózsa és a Tátra utca kereszteződésénél a csap meg­sérült és azóta állandóan fo­lyik a víz az úttestre. Akkor arra kértük a Fővárosi Víz­művek vezetőit és dolgozóit, hogy javítsák ki minél előbb a hibás csapot A napokban azonban olva­sóink jelezték, hogy a csap azóta is folyik. A Fővárosi Vízmüvek nem intézkedett. Benyovszky László, a csőhá­lózati osztály vezetője nem tudott a bejelentésről Néhány nap múlva azonban felhívott bennünket és közölte, hogy a hibát kijavították. Igaz, hogy jobb későn..., de azért nem kellett volna a javítással több mint három hónapot várni! Kiváló brigádok Ezek után örömmel adjuk közre Lénárt József legújabb tudósítását amely egy jól működő üzemről ad hírt Budaörsön 1969-ben 35 tag­gal alakult meg a Tanácsi Építőipari Költségvetési Üzem. Néhány évvel ezelőtt sok volt a kifogás munkájukkal kap­csolatban. Most azonban jól­eső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a Pozsonyi utcá­ban levő gazdasági üzem több mint 200 dolgozóval kifogás­talanul elátja mind Budaör­sön, mind a környékbeli tele­püléseken — Biatorbágyon, Törökbálinton, Nagykovácsi­ban — a szolgáltató és az építőipari jellegű munkákat Az üzem évről évre új épület­részekkel, korszerű műhe­lyekkel, gépekkel bővül, gya­rapodik. kijönnék, hogy elvégezzék a szükséges javításokat Az üzem szákszervezeti bi­zottsága lehetőséget nyújtott a sportolásihoz is. Sakkcsapa­tuk például az idén elnyerte a megyei HVDSZ spartakiád vándorserlegét Társadalmi munkájukért augusztus 20-án a tanácstól elismerő oklevelet kaptak. Az üzem szaikszervezeti bi­zottságának és vezetőinek ja­vaslata alapján minden évben egy vándorserlegbe belevésik a legjobb eredményt elérő szocialista brigád nevét Az idén a November 7. szocialista brigád neve került a serlegre. Lénárt József Budaörs get. Azt ígérték, hogy néhány napon belül megjavítják a hibá­kat, és a Petőfi utca lakúinak nem kell már sötétben botorkál­niuk. Rendbontók és szemetelők A váci vendéglátóipari egy­ségek száma az utóbbi évek­ben lényegesen nem változott A deákvári ABC étterem le­bontása után épült fel az új, modem ételbár. A régi Haty- tyú helyén jelenleg a söröző üzemel. A Széchenyi utcában egy szintén hangulatos. jó konyhával rendelkező ételbár várja a déli és esti órákban az étkező vendégeket Lesz világosság Sq \ J­A kör bezárul Visszatérő gondok a tanév kezdetén MiHier Márta sződligeti ha­todik osztályos tanuló azt panaszolta levelében, hogy szeptember elején hiába vette meg a kijelölt füzetcsomagot, nem volt benne például vona­las dolgozatfüzet Barátnőjé­nek pedig a matematika dol- gozatíüzete hiányzott Később kiderült hogy más gyerekek­nek is volt hasonló problémá­ja az osztályban. Vajon mi lehet ennek az oka — érdeklődtünk Telekes Imrétől, a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől. Tájékoztatása szerint az isko- Lai tanszer és füzet típuscso­magokat az üzletek állítják össze az Oktatási Miniszté­riumban kiadott nomenklatura és az iskolai igények alapján. Az elmúlt hetekben azonban nagy problémát okozott, hogy a PIÉRT nem egy időben szál­lította a különböző tanszere­ket, így fordulhatott elő, hogy néhány füzetet ki kellett hagy­ni a csomagból. Az iskolaév íezdete előtti napokban ter­mészetesen a szokásosnál na­gyobb volt a forgalom az üz­letekben, ami várhatóan szep­tember közepéig tart. Sok gye­rek ugyanis csak az iskolában tudja meg, hogy milyen tan­szerre van szüksége. Az elmúlt hetekben gyakran elhangzott a panasz, hogy nem lehet a fiúknak iskolakö­penyt és fehér tornacipőt kap­ni. Dr. Békés Sándor, a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat igazgatóhelyet­tese ezzel kapcsolatban azt mondta el, hogy ők időben tá­jékozódtak a várható igények­ről. Iskolakezdetkor nem is colt fennakadás, az utólag megrendelt árukat azonban a Felsőruházati Nagykereskedel­mi Vállalat már késve szállít­ja. Most tehát valóban sok he­lyen hiánycikk az iskolaköpeny és a tornacipő. De nemcsak a tanulóknak kötelező iskolai felszerelések beszerzésénél, hanem az igen fontos iskolai nyomtatványok­kal is akadt probléma. Az el­múlt tanév indulásakor is megírtuk már, hogy több já­rás iskoláiban például osz­tálynapló nélkül voltak kény­telenek az évet kezdeni.. Ér­deklődésünkre most Szabó Lajos, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Nép­színház utcai nyomtatvány- boltjának vezetője elmondta, hogy a helyzet ugyanaz, mint tavaly. Március 15-ig ugyanis meg kellett volna kapniuk az előírt nyomtatványokat, hogy azokat elküldhessék az isko­lákba. Ez ideig azonban a szükséges mennyiségnek csak egy részét kapták meg. Dr. Havas Emőné, a Nyom­tatványellátó Vállalat osztály­vezetője arra hivatkozott, hogy ők is késve kapják az árut a különböző nyomdáktól. És itt a kör bezárul... Tavaly az illetékesek pedig megígérték, hogy intézkednek ebben a szövevényes ügyben. Méghozzá annak a rendelet­nek az értelmében, amely ne­gyedszázada az egész ország­ban jól szolgálja a zavartalan iskolai nyomtatványellátást, és amely rendelet Pest megyével külön is foglalkozik. A mosta­ni helyzet azonban azt mutat­ja,, hogy tavaly óta nem válto­zott semmi. Az illetékesek ígé­rete csak ígéret maradt, az is­kolák pedig a tanulás rendjét biztosító űrlapok, nyomtatvá­nyok nélkül kezdik az évet. Szerkesztői üzenetek H. 1., Szentendre: Levelét to­vábbítottuk a tanács illetékes osz­tályára, mert lakásügyekkel nem áll módunkban foglalkozni. K. M., Galgagyörk: Megkaptuk szerkesztőségünkbe küldött levelét. Elnézést kérünk a jelzett hibáért és köszönjük az észrevételt. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a keresztrejtvény-megfejtéseket mindig nyílt levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünkbe. A közelmúltban Sári Gábor üzemvezető és Ritter Gergely- né, a szakszervezeti bizottság titkára örömmel számoltak be brigádjaik munkájáról. Különösen jó munkát végez­nek a November 7. és a Mun­kácsy Mihály szocialista bri­gád tagjai. A brigádvezetők Juhász Jenő lakatos és Izsák Lajos festő. Jó példát mutat­nak a különböző munkák szervezésében, fegyelmezett végrehajtásában, a tovább­képzésben, a sportban és a társadalmi munkában egy­aránt. Munkaidőn kívül mint­egy 200 árában kifestették az öregeik napközi otthonát és a Jókai művelődési ház ifjúsági klubját Patronálják a nagy­község 4. és 5. számú óvodá­ját és telefonhívásra azonnal A múlt héten Postabontás rovatunkban szóvá tettük, hogy Vácott az ÉDÁSZ hosz- szú idő óta nem cseréli ki a kiégett villanykörrtéket egy fontos útvonalon. Ugyanakkor azt is megírtuk, hogy a gyors intézkedés érdekében kérjük a névtelenül érkezett levél íróját hogy a helyszín pon­tos megjelölésével segítse a kirendeltség munkáját. A vá­lasz igen rövid időn belül megérkezett szerkesztősé­giünkbe. Örömmel olvastam a Pest megyei Hírlap Postabontás rovatában, hogy bár levele­met névtelenül küldtem el, ennék ellenére a Sötétben bo­torkálva című cikkből az ÉDÁSZ-kirendeltség értesült panaszunkról. Szeretném azonban megemlíteni, hogy Vácott nemcsak az ÉDÁSZ küszködik munkaeröhiány- nyal. A város lakói megértik a problémát és eddig igazán türelmesen vártunk, de a be­jelentés óta már egy fél év eltelt. Ennyi idő alatt — úgy érzem ;— már intézkedhettek volna. Annál is inkább, mert régebben hasonló eset nem fordult elő. T". Kérjük, hogy a Petőfi utcá­ban minél előbb cseréljék ki a kiégett villanykörtéket Székely Gyuláné és lakótársai Vác, Petőfi utca ‘ ★ A pontos cím ismeretében fel­hívtuk a váci EDÁSZ-kirendeltsé­A Duna váci oldalán nagy, reprezentatív étterem II. osz­tályú árakkal, a Fehér Ga­lamb. A túloldalon lévő Po­kolcsárda cigányzenével, re­mek konyhával várja belföldi és külföldi vendégeit. Ez a legszebb, legelegánsabb, leg­színvonalasabb éttermünk. Hogy teljes legyen a kép a felsorolásba beletartozik még a Halászkert és a Révkapu is a borozókon és eszpresszókon kívül. A váci fiatalok nagy fájdal­ma, hogy 22 óra után már csak a Fehér Galamb étterem és a Révkapu tart nyitva. Nincs olyan hely, ahol kultu­ráltan lehetne a későbbi órák. ban is szórakozni. Az új létesítmények, a meg­nyitáskor ragyognak, a pin­cérek udvariasak, a kiszolgá­lás kitűnő. Később már csak a füst, az ideges, hanyag fel­szolgálás fogadja a vendége­ket, mint például a Fehér Galambban is. ahol a törzs­vendégek gyakran erősen itta­sak, viselkedésük megbotrán­koztató. Addig nincs problé­ma, míg a boxoknál, aszta­loknál ülő társaságok jóked­vűék, énekelgetnek, táncol­nak. Az első törött pohár az­tán felcsillantja az egyébként homályos szemeket és ilyen­kor kezdődik a verseny, ki tö­ri össze a pohárkészlet na­gyobb részét, ki tud messzebb­re dobni és melyik pohár csat­tan nagyobb hanggal. Min­denki megrettenve várja, hogy jön egy pincér, vagy jön a vezető és a rendbontókat ki­tessékeli az utcára. A segítség nem jön, a kony­ha ajtajában állnak a fel­szolgálók, a vezető is — és néznek. Nemcsak a vendég­látóiparra vet árnyékot egy- egy ilyen incidens, hanem a 900 éves városunk romantikus hangulatát is rontja. És ami a lényeg, a csendben távozó ven­dégek rossz szájízét nem is csak a pohártörések sorozata, hanem a tehetetlenül, némán szemlélődő alkalmazottak ma­gatartása is okozza Bakóné Tóth Piroska Vác Nagy Istvánnak, a vád Fehér Galamb étterem vezetőjének el­mondtuk olvasónk panaszát, aki elismerte, hogy jogosan kifogásol­ták a helybeliek az esténkénti randallrozást. Szerinte ennek fő oka az, hogy a Fehér Galamb az egyedüli hely — mint ahogy azt Bakóné is írja —, ahol tánczeue mellett szórakozhatnak a fiatalok. És néhány pohár szeszes ital el­fogyasztása után valóban tetőfo­kára hág a hangulat. Október el­sejétől azonban a háromtagú tánczenekart népi zenekar váltja fel, és az étterem vezetői bíznak abban, hogy ezzel visszahódítják majd a valódi vacsoravendégeket. Nem vagyunk bizonyosak ben­ne, hogy ez megoldja a problé­mát, úgy gondoljuk azonban, hogy túl kellene lépni a Fehér Galamb küszöbén, másutt, és más módon kell a fiataloknak tartalmasabb szórakozást kínálni. Sok ilyen kiállítást Az elmúlt napokban Duna­keszin az Ipari Szakmunkás­képző Intézet kollégiumában két napig érdekes kiállítást láthattak az arra járók. Ezen a kiállításon a konzervgyár, a hűtőház, az Alagi Állami Gaz­daság és a dunakeszi kertba­rát kör mutatta be termékeit. A zsűri értékes dijakat is ki­adott. Az első díjat dr. Korda Kálmán és Kapus Barna kap­ta termékeiért. A bíráló bizott­ság különdíját pedig Dián Györgyné, Jurasek Ferenc és Száraz István kapta. Szeretnénk minél gyakrab­ban látni hasonló bemutatót. Solymosi László Dunakeszi Óvoda — a váci Forte gyárban Épül a Földváry lakótelepen is Az elmúlt hetekben kifüg­gesztették azokat a névsoro­kat, melyekből a szülők meg­tudták, hogy gyermeküket felvették-e az óvodákba, böl­csődékbe. Akiket elutasítot­tak — sajnos, még sokan vannak —, természetesen min­den követ megmozgatnak, hogy valahogyan helyet talál­janak kisgyereküknek. Hajdú Lászlóné váci olva­sónk hozzánk fordult pana­szával. Ezt úja: „Háromgyer­mekes anya vagyok, így nagy családosnak számítok. A köz­vélemény és a sajtó sokat fog­lalkozik ugyan velünk, de ta­lán mégsem eleget. Évekig voltam otthon a gyermekeim­mel, most már dolgozni sze­retnék. Természetesen csak úgy tudok munkát vállalni, ha két óvodás korú gyerme­kemet el tudom helyezni. A váci Forte-gyárban jelent­keztem munkára, többek kö­zött azért is, mert közvetle­nül a gyár mellett lévő Föld­váry téri telepen lakunk. A gyárnak szép, új óvodája van, ahová nem csak az ott dol­gozók, hanem a más vállala­toknál dolgozók gyermekeit is felveszik. Én azonban az ellenkezőjét tapasztaltam. Amikor munkára jelentkez­tem, kértem a két gyerme­kem felvételét is az óvodába. A vezetőnő azonban elutasí­tott azzal, hogy még nem vagyok gyári dolgozó. Ponto­sabban azt mondta, hogy, ha öreg Forte-dolgozó lennék, ak­kor helyet kapnának az én gyermekeim is. A probléma azonban éppen az, hogy ed­dig el sem tudtam mozdulni a gyerekek mellől. Egy fize­tésből élünk, ami, bizony, ke­vés családunk megélhetésé­hez. Vigyem a gyerekeimet a város másik végébe óvodába, mert a gyári óvodát a kívül­állók gyermekei népesítik be? Megtelt A levéllel először a váci Forte gyár szakszervezeti bi­zottságának titkárát, Országh Ferencet kerestem fel. A hosz- szú beszélgetés során úgy éreztem, hogy ennek a gyár­nak a vezetői valóban szívü­kön viselik a náluk dolgozó asszonyok egyik legnagyobb gondját, kis gyermekeik elhe­lyezését. És ez nem kis do­log, hiszen a gyár 1350 dolgo­zója közül nyolcszáz nő. A négy műszakban dolgozó kis­gyermekes anyák egyébként többféle kedvezményben is részesülnek. Például reggel hét óra helyett fél nyolcra járhatnak azok, akiknek is­kolás gyermekük van. Tíz évvel ezelőtt épült a gyár negyvenszemélyes böl­csődéje és ötvenhelyes óvo­dája — tájékoztat Országh Ferenc. Ezt az óvodát azon­ban már kinőtte a gyár; ezért csaknem tízmillió forintért — saját fejlesztési alapjából —, a szocialista brigádok tár­sadalmi munkájára is tá­maszkodva, tavaly felépített egy új, százszemélyes óvo­dát. A nyitáskor még volt hely a más vállalatoknál dol­gozók gyermekeinek is, idén azonban változott a helyzet. • — Hogy számokkal is érzé­keltessem: tizenhét nagycso­portos ment szeptemberben iskolába, így százharminc gyerekünk maradt. A bölcső­déből átkerült harminc, és ez­zel százhatvanan kerültek a százötven helyre. Az év folya­mán pedig negyvennégy gyer­mekgondozási segélyen lévő kismamát várunk vissza, akik­nek gyermekeit mindenkép­pen el kell helyeznünk. A lét­szám tehát 130 százalékig te­lített lesz. Az új óvodát, azt hiszem, bárhol megirigyelhetnék. Az egyemeletes, korszerű épüle­tet hatalmas játszópark ve­szi körül. A barátságos, tá­gas termekben látogatásunk­kor óriási zsivajjal éppen ebédhez készülődtek a kicsi­nyek. Színes televíziót is lát­tam az előtérben, ahol rossz idő esetén együtt nézhetik a kicsiknek sugárzott műsort. A gondozónők felkészültségét az is bizonyítja, hogy — a tapasztalatok szerint — a For­te gyárból érkező kisgyere­kek az általános iskola első osztályában általában jobb eredményt érnek el, mint tár­saik. Nem csoda tehát, ha a város minden részéről szíve­sen hoznák ide á gyerekeket. De különösen a Földváry lakó­telepről, hiszen itt sem óvo­da, sem bölcsőde nincs. Jövő év végén — És, hogy mikor lesz — ezt Venesz Ernőtől, a váci vá­rosi tanács művelődési osz­tályának vezetőjétől kérdez­tem. —- A jövő év végére elké­szül egy százszemélyes óvo­da és egy ötvenhelyes bölcső­de a Földváry téri lakótele­pen. Tudjuk, hogy erre igen nagy szükség van, hiszen a városban lévő tizenegy taná­csi óvoda 867 helyén 1183 gyereket helyeztünk éL Az idén mégis százötven gyere­ket kellett elutasítanunk hely hiányában. Nekik is próbá­lunk azonban valahol helyet keresni. Deákváron, a Bács- kay utcai iskolában például egy tantermet, a városköz­pontban pedig két hivatali helyiséget alakítottunk át óvodai célokra. Fontosnak tartom azonban, hogy min­den olyan kisgyereknek, aki jövő szeptemberben iskolába megy, biztosítottunk helyet, Az igazi megoldás Vácott tehát — a számok tanúsága szerint — a három­tól hatéves korú gyerekek nyolcvan százaléka óvodába jár. És ez meghaladja az or­szágos átlagot. A váci óvodai helyzet —■ általában tehát nem rossz; a lakótelepi építkezés elhúzó­dása azonban feszültséget te­remt. Ez adta a tollat Hajdú Lászlóné kezébe is. Remél­jük, hogy a levélben felve­tett problémája megoldódik. Ez az illetékesek segítőkész­ségét dicséri majd. Bóday Márta

Next

/
Thumbnails
Contents