Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

I I PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A-CEGLEDI jápás és CEgrgp varos RÉSZ XXII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 10., VASÄRNAP Vashulladék - beolvasztás előtt A MÉK ceglédi telepén havonta körülbelül hetven tonna vashulladékot vesznek át. Képünkön: egy DT 75-ös típusú vontató maradványai várják, hogy az olvasztóba szállítsák Őket. Apáti-Tóth Sándor felvétele Élménybeszámolóra készül Beszélgetés a VIT-küldöttel Elektromos áram nélkül ma már elképzelni sem tudnánk mindennapjainkat. A zavarta­lan áramszolgáltatás az ipar­ban létszükségletté vált. A villamos hálózat fejlesztési és üzemviteli munkáit lakóhe­lyünkön a DÉMÁSZ nagykőrö­si üzemigazgatóságának ceglé­di kirendeltsége látja el. — E két szakterületen s az irodákban dolgozó hatvan emberre igen nagy és felelős­ségteljes munka hárul — tá­jékoztat Fazekas István kiren­deltségvezető. — Terjedelmes körzetünkhöz tartozik ugyan­is, Cegléden kívül, Dabas, Dánszentmiklós, Mikebuda, Albertirsa, Csemő, Újszilvás, Törtei, valamint Tápiószőlős egy része is. Fogyasztóink szá­ma eléri a 24 ezret, a kis. és nagyfeszültségű vezetékek hossza együtte. sen meghaladja a nyolc­száz kilométert. A kirendeltségbeliek alap­vető feladata a zavartalan áramellátás, de új vezetékeket is építenek, a régieket fel­újítják és rendszeresen karban­tartják a közvilágítási hálóza­tot. Jobbára a szabad ég alatt dolgoznak. A tennivalóik főként viharos, zivataros idő­ben szaporodnak meg, ugyan­is olyankor gyakran a vil­lámcsapások következtében el­szakad a vezeték vagy zárlat keletkezik. Az is előfordul, mondták, hogy felelőtlen, gon­datlan emberek tetemes káro­kat okoznak, nem egyszer életveszélyes helyzetet terem­tenek. Gépjárművel villany- oszlopokat döntenek ki, vagy fa kivágásakor, vezetékeket szakítanak le. Sok gondot okoz az is, ha a tulajdonosok nem metszik megfelelően a vezetékek közelében a fák koronáját. Ceglédbercelen pe­dig éppen a vezetéksor alá ültettek gyorsan növő nyárfát. A kirendeltségen elmondták, hogy a magas fák gallyazása előtt, ha igénylik, szívesen ki­kapcsolják az áramot, a mun­ka befej eztéig. A háztartások gépesítése tetemesen megnövelte az elekt­romosság iránti igényt. Sok régi vezeték viszont elavult, ASZTALITENISZ. A Spar­tacus Kupa országos korcso­portos, 3 napos versenyén ki­tűnően szerepelt Ozsváth Zsu­zsa, aki kétszer ezüstérmet nyert és a harmadik napon 6. Helyen végzett. Juhász Erika minden alkalommal a legjobb 16 közé került. Érté­kes győzelmeket szerzett Ma­jor Klára is. Az NB II őszi fordulójának első mérkőzésén, a szegedi KSZVSE csapatával 8:8 ará­nyú döntetlent ért el tartalé­kos csapatunk. Juhász Erika 4 győzelemmel remekéit, míg Balogh 2, Ozsváth és Major 1—1 győzelmet szerzett Juhász Erika és Ozsváth Zsuzsa meghívást kapott a Vidék Serdülő Tizek verse­nyére. Juhász ezután az Országos Serdülő B-tizek versenyén is rajthoz áll. BIRKÓZÁS. Birkózóink Debrecenben országos úttörő­versenyen vettek részt. Hat az avultság pedig gyakran fe­szültségingadozást okoz, külö­nösen az esti csúcsidőben. A vállalat dolgozói folya­matosan felújítják a veze­tékeket, legutóbb például több mint egymillió forint értékben vé­geztek ilyen munkát az Örké­nyi úton és környékén. A tel­jesen új hálózatban is előfor­dulhat azonban áramingado­zás, ha például a kontárkodók több bojleróra elromlása vagy más nagy teljesítményű gé­pekkel, például betonkeverő­vel dolgoznak. Hasonló következménnyel jár, ha egy-egy körzetben több bojleróra elromlása vagy ügyeskedő beavatkozás miatt, éjszakai üzemelésről délutáni­ra vált át. Mindkét esetben csak lakossági bejelentések alapján lehet orvosolni a bajt, a jogtalan fogyasztókkal szem­ben pedig szigorúan fellépnek. A nagy hálózat zavartalan üzemeltetése valamennyi dol­gozótól megfeszített munkát igényel. Kevés az emberük, gépparkjuk is elavult, cserére vár. A zavarmentes áramszol­gáltatás érdekében, vállalják, hogy a lakóházak régi bekötő- vezetékeit légkábelre cse­rélik a bojlerek bekötése- -i kor. Ezzel elkerülhető az esetleges időszaki túlterhelésből eredő és villanyoszlopon keletkező zárlat. Igen sok új fogyasztót is kötnek a hálózatra. Az Idén eddig négyszáz megrendelés­nek tettek eleget. Bőségesen akad tennivaló a közvilágítás­ban, hiszen hatezer-háromszáz lámpájuk világít s az égők élettartama mindössze 1—2 hónap. Az esetleges hibák be­jelentésére pár napon belül végrehajtják a cserét. Hosz- szabb időt kell várni, ha a foglalat romlik el, a foglalat ugyanis országosan hiánycikk. A környező községekben úgy­nevezett alkonykapcsolókat működtetnek, amelyek sötéte­déskor be, pirkadatkor pedig kikapcsolják a közvilágítást. Rendszeres teendőjük a mérő­első és három második helye­zésük szép siker. Eredmények: „A” kategóriában: Baksa István és Gönczöl Tamás első, Halasi, Szávai és Vikartóczki második. A „B” kategóriában: Nyuli, Bállá, Olás és Szűcs első lett. A pontversenyt Abony nyerte. LABDARÚGÁS. Az össze­vont járási bajnokságban fel­nőtt csapatunk Hosszúbereg- péterin, gyenge napot kifogva, 2:1 arányban maradt alul. Az ifjúsági csapat, lebecsülve el­lenfelét, fölényeskedve ját­szott és 2:0-ás vezetés után, 3:2 arányban kikapott A megyei bajnokságot nyert ifjúsági csapat, mely az idei Ifjúsági Kupa megyei bajnoka is, nem jó bizonyít­ványt állított ki magáról, kü­lönösen nem, ha azt is figye­lembe vesszük, hogy 6 tagja kapott meghívást a megyei válogatottba. D. L. hitelesítés és -csere, valamint a díjbeszedés. Ez utóbbira nemigen akad jelentkező, van olyan körzetük, melyben vil­lanyszerelők szedik be a díja­kat. Üj vezetéket építettek Cegléd és Csemő, vala­mint Albertirsa és Nyárs­apát között, s felújítot­ták az albertirsai kisfe­szültségű hálózatot. Az üzembiztonság érdekében, éjszakai ügyeletet tartanak, életveszély, nagyobb terület közvilágításának váratlan hi­bája, valamint hálózati üzem­zavar esetére. A DÉMÁSZ kollektívája szabad idejében szívesen vál­lal részt a társadalmi munká­ból. Munkahelyük és környé­kének rendezésén, parkosítá­sán kívül, sportpályát építenek és támogatják a városi gyer­mekintézményeket is. A Sza­badság téri központi napközis konyha és a Lövész utcai böl­csőde földkábel-csatlakozásai­nak elkészítésében kétszáz­nyolcvan órát dolgoztak, ön­kéntesen'. Az, hogy a kirendeltség eredménnyel teljesítette a reá háruló feladatokat, elsősorban a jól összefor­rott, egymást mindenkor segítő szocialista brigádok­ból álló munkáskollektí­vának köszönhető. A villamoshálózat-szerelők s az üzemfenntartók egyaránt lelkes igyekezetét dicséri, hogy félévi tervüket túlteljesítve, az egy dolgozóra jutó termelé­si érték megközelítette a 650 ezer forintot. A KIOSZ megalakulásának 30. évfordulóján kiállítás nyílt meg helyi székiházában. Az ünnepi megnyitón Gyar­mati' Imre elnök megemléke­zett az elhunyt alapítótagok­ról és megköszönte a még mindig tevékenykedők mun­káját. Mint mondta, fontos követelmény valamennyi kis­iparossal szemben a szakmai megbízhatóság. A jövő ipa­rosgenerációját is ilyen szel­lemiben nevelik. A kiállítást szép és színvo­nalas anyagának bemutatásá­val megtisztelte Váci Oyörgy váci könyvkötőmester is. ★ Mit láthatunk a bemuta­tón? Például történeti vissza­pillantást. Már 1455-ből tu­dunk arról, hogy a ceglédi szabóknak privilégiumot adott az egri püspök. A XVII. szá­zadban egy okirat tanúsága szerint a ceglédi mesterle­génynek ínycsiklandozó éte­lekkel kellett céhbeli társait megtraktálnia: „Első tál étek: káposztás hús egy disznó ár­jával egészen fejestül, mely között legyen négy koncz. Má­sodik tál étek: tyúk édes lé­vel, melyben légyen 10 tyúk. Harmadik tál étek: rizsgásá- val, két konczzal, kiben lé­gyen 10 tyúk. Negyedik tál étek: fekete lév, négy jó kö­vér malaccal, ötödik tál étek: sült, két jó kövér felsál, pe­csenye és két jó öregmalac töltve; ugyanezen sült tál étek mellett legyen bélés, egyik mazsola szőlővel, másik rizs­kásával sült. Hatodik, gyű­Társadalmi munkában Bontják a vasúti síneket Október végéig befejezik Kora tavasszal indult búcsú- útjára az utolsó szerelvény azon a keskenynyomtávú vas­útvonalon, amely 1909 óta kö­tötte össze a környék telepü­léseit Cegléd városával. A hosszú évek során a mintegy 19,5 kilométer hosszú pálya elavult, a sínek meglazultak. A helyi közlekedés fokozatos fejlődésével, a vasút fenntar­tása gazdaságtalanná vált,- megszüntetése egyre inkább előtérbe került. Március 1-én kezdődtek meg a bontási mun­kálatok, amelyek elvégzésére a fiatalok mozgósítását a KISZ ceglédi városi bizottsága vál­lalta. Simon István, a KISZ ceg­lédi városi bizottságának tit­kára elmondta, hogy március 1-től május közepéig minden­nap harminc-negyven fiatal dolgozott a sínek felszedésén. Hétvégeken a munkában részt­vevők száma elérte a nyolcva­nat, százat is. A ceglédi fia­talokon kívül, az itt építőtá­borozó diákok is segítettek. A munkához szükséges gé­peket és szakembereket az Ipolyvidéki Erdőgazdaság küldte, de jelentős támogatást kaptak a MÁV ceglédi állo­mási őnökségtöl, valamint Bél­ién Györgytől, a Volán 1/11. számú üzemegységének vezető­jétől is. A fiatalok eddig nyolc-tíz kilométeren szedték fel a sí­neket, és mint Simon István elmondta, szeretnék a konzerv­gyárig terjedő szakaszon októ­ber végéig befejezni a mun­kát. Egy-két hét múlva a Bör­zsönyben megkezdődik a vas­útépítés: a Cegléden fölszedett síneket a Verőcemaros és Ki­rályrét közt épülő erdei vas­útvonalon fektetik le ismét. A KlSZ-fiatalok több millió forintot megtakarító társadal­mi munkája nem egyedülálló. Simon Istvántól megtudtuk, hogy az elkövetkező hónapok sem telnek el tétlenül: egye­bek közt a kistarcsai kórház építésén, egy erdei tornapálya létesítésén és- parkosítási ten­nivalókban vesznek majd részt a fiatalok. mölcs tál étek, úgymint perec, dió, mogyoró elegendő. És mimdenik mellé elegendő bor, olyat, valamelyet a Mesterek szeretnek.” Természetesein nemcsak la­komából állt az élet: az 1659-i országgyűlésre így szól a pa­rancs: „Ti Céh-Mesterek fel­jöjjetek másod magatokkal 24 forint bírság alatt, az végre, hogy az eladandó portékáknak és váltó míveknek árát szab­hassa Vice Ispán becsületes melléje rendelt bíráival és eskütteivel...” A ceglédi kovácsoknak 1683-ban 400 vasszeget kellett régi szokás szerint a „budai híd számára készíteniük”. A Kossuth Múzeumban Má­té Bertalan történész készség­gel bocsátotta rendelkezésre az iparosok életéről, munká­járól szóló, feltárt anyagot Érdekes adalékok tanúskod­nak életmódjukról is, mely vonzónak olykor egyáltalán nem mondható: „Csizmadia legénynek többet egy hétre ne legyen szabad adni 32 pénz­nél ... az a mesterlegény kel­jen fel 3 órakor éjfél után és 9 órakor feküdjék le, azaz 9 órakor hagyja el dolgát, ha az Urának szorgos dolga nin­csen.” Ez napi 18 őrá munka, ha szorgos dolog nincsen! És ha van? Tudunk arról is, hogy Rá­kóczi seregének a ceglédi sza­bók készítették a mundért. Nyugodt fejlődésről természe­tesen szó sem lehetett, mert a város mindig a hadak út­A közelmúltban zajlott le Kubában a XI. Világifjúsági Találkozó. A Havannába uta­zott magyar küldöttségben Cegléd városát Tronovszky Sándor, a ceglédi 203. számú Szakmunkásképző Intézet ta­nulója képviselte. — Volt már ilyen távol Magyarországtól? — Nem. Egyszer, jáytam külföldön, Csehszlovákiában. — Hogyan lett a magyar küldöttség tagja? — Az idén harmadszor nyertük el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, ezért a há­romszáz tagot számláló alap­szervezet egy fiatalt választha­tott a Havannába utazó ma­gyar küldöttségbe. Nem «kar­jába esett A ceglédi céhek a pesti céhek szabályzatát vet­ték át. Az 1743-as árszabás min­dennek szabályozta az árát: „Becsületes embernek a vagy tisztnek selyem posztóból csi­nált egész köntösnek varrási díja 4 forint, egy öreg ember­nek való paraszt' ködmön 2 forint." Az alku nem volt divatban. Az áruk minőségére a „látó­mesterek” vigyáztak. Az iparosok beözönlése el­len a város határozattal véde­kezett 1806-ban: „semmiféle mester ember mint lakos bé ne vétetődjék.” 1872-ben meg­szüntette a céheket, 1873-ban pedig megnyílt az első iparos vasárnapi rajziskola. A szabadságharc előtt, 1844- ben összesen 442 iparos dol­gozott Cegléden: csizmadia 134, szabó 44, szűcs 65, takács 83, asztalos és lakatos 22, ko­vács és kerékgyártó 35, szíj­gyártó és kötélgyártó 14, mol­nár és ács: 46. ★ A kiállításon tablók szem­léltetik az iparosok tevékeny­ségének mai adatait. A látot­tak arra ösztönzik a betérőt, hogy alaposan megszemlélje egy-egy mester remek mun­káját. A szeptember 16-ig nyitva tartó kiállítás számos érde­kességet kínál. Az itt látható fotók, újságcikkek, becses tárgyi emlékek méltóképpen szólnak a ceglédi iparosok hozzáértő, szorgos tevékeny­ségéről. Maczelka Tibor tan elhinni, hogy a szerencsés én iettem. — Az utazás előtt volt va­lamilyen ismerkedés, összejö­vetel? — Gödöllőn háromnapos felkészítésen vettem részt. Pest, Fejér és Nógrád megye küldöttei találkoztak ott — Az út? — Július 25-én, hajnali há­rom órakor indultunk, a má­sodik géppel. Aznap délután egy órakor landoltunk Havan­nában. Természetesen ehhez hozzá kell számítani a hatórás időeltérést is, tehát tizenihat órás repülőutat tettünk meg. — Az első benyomás? — Óriási zsivajgás fogadott minket. Mikor végigmentünk az utcákon, a kubaiak tapsol­tak, a karjukat lengették és éljeneztek minket. Nagyon jó érzés volt akkor ott lenni. — A sok élmény közül mi volt az, ami legjobban meg­ragadta? — A fölvonulás, a VIT nyi­tánya. Káprázatos volt... Két kilométert gyalogoltunk, ha­talmas hangorkánban, több tízezer ember gyűrűjében. Fe­lejthetetlen emlék. — Biztosan sok barátot is szerzett. — Van egy kubai barátom és temérdek címem. Többek­nek már írtam is. — A búcsúzás? — Nagyon jól éreztük ma­gunkat, kár, hogy hamar el­telt az idő. A búcsúesten egész éjszaka táncoltunk. — Gondolom, népszerű lett a városban. — Sokan megállítanak az utcán, kérdezősködnek, érdek­lődnek. Készítettem két te­kercs diafilmet, előhívásukat még nem fejeztem be. Ha ké­szen leszek, élménybeszámoló­kat tartok. Az elsőt, előrelát­hatólag, szeptember 18-án. — Ha befejezésül egy mon­datot kérnék, mit mondana? — Nagy eseménynek tar­tom, hogy ma, 1978-ban, ame­rikai földrészen jöhetett lét­re a világ haladó ifjúságának találkozója. Szalay László Köszönetnyilvánítás. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazok­nak. akik felejthetetlen jó férjem és édesapám id. Szalisznyó Sándor temetésén részt vettek, fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút és virágot helyeztek. Ezúton köszönjük meg a Május X. Ruha­gyár B. befejezőjének és a Házi Ipari Szövetkezet vezetőségének a küldött koszorút. Id. Szalisznyó Sándorné és fia. Köszönetét mondunk mindazok­nak. akik férjem és édesapánk. Id. Bajusz József tragikus elhuny­ta alkalmából együttérzésükkel fájdalmunkban osztoztak, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Bajusz Jó- zsefné és családja. Értékes győzelmek Hat első, hárem második heiy Csalódást keltettek a labdarúgók Kőhalmi Dezső Sz. L. Látdmester ügyelt a minőségre Érdekes kiállítás a KIOSZ helyi székházában Összeforrott közösség Bővül az elektromos hálóza* Javuló szolgáltatás, túlteljesített terv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents