Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
1978. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP ~xMtap Dugattyúk exportra is A Csepel Autógyár dugattyúöntödéjében az idén ezerkétszáz tonnányi különböző motordugattyút öntenek. Itt készülnek a Csepel teherautók, a Pannónia motorkerékpárok dugattyúi, de gyártanak ebből az alkatrészből a Fiat 126-os kisautókhoz is. Az üzem az idén csaknem négyszázezer darab dugattyút exportál a lengyel és az NDK-beli autóipar részére. Élmények a VIT-ről A szabadságukért, független ségükért küzdő népekkel váltalt szolidaritás immár hagyományos őszi akciósorozatának megyei programja tegnap a sződligeti Ligeti Károly KISZ- iskolában megrendezett konferencia volt. Az ifjúsági szervezet propagandistái előtt Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára tartott dia- képekkel illusztrált beszámolót a XI. Világifjúsági Találkozóról. A sződligeti konferencia délután Szűcs Gábornak, az MTI munkatársának Merre tart Afrika? című előadásával fejeződött be. ★ A szolidaritási hét akciósorozatának megyei és egyben országos zárórendezvénye. a hétfői monori nagygyűlés lesz. Múlt és Jelen ötvözete Abonyi örökség változásokkal, tervekkel Azok az abonyiak, akik mondjuk fél évszázaddal ezelőtt a tanácsháza előtti téren nap mint nap munkára vártak, aligha törődhettek sokat otthonuk szépségével. Még kevésbé a település esztétikájával, változó arculatával. Ma azonban egyre fontosabb kérdés az is: hogyan, milyen környezetben éljünk. A település alapvető feladata: kielégíteni a közösség változó igényeit, de az is, hogy fejlődése során a múlt értékeit megőrizze, az újakat ezekhez illessze. Utcái, közterei, parkjai. játszóterei elhelyezkedésükkel, szépségükkel is közösségformáló erőt jelentsenek Építészeti emlékek A bony településszerkezetét a 4. számú főútvonal határozza meg: lágy hullámvonallal szeli át a községet. A főtérhez, a Kossuth-térhez, a régi pia. cok helyéhez sugárirányban érkeznek az utak Üjszász. Tá- piószele, Törtei, Nagykőrös, Jászkarajenö, Tószeg felől. A főtér az 1904-ben épült tanácsházával, a gimnáziummal, zeneiskolával, a katolikus templommal, távolabb a Kos. suth-házzal s a festett kazettás mennyezetű barokk református templommal, továbbfejleszthető rendszert alkot. Az abonyi népi építészetre (bár 1900-ban a 2440 lakóháznak több mint fele még nádvagy szalmatetős volt) ma már csak néhány szép napsugaras oromzat emlékeztet. Sok viszont a műemlék-jellegű kúria. Ezeket egyrészt iskolaként használják, a Vigyá- zó-kúriában pedig iroda. a Kazinczy-házban szociális otthon működik. A falumúzeumot — stílusosan — a barokk magtárban rendezték be. A nagyközségben óvják az értékes épületeket. Segítséget azonban csak a zsinagóga restaurálásához kaptak, a tanácsi költségvetésből, melyből felújításra évi 1 millió 300 ezer forint jut. keveset fordíthatnak a régi épületek védelmére. Láncház, lakótelep A hosszú ideig mezővárosi jogú, 1950-ig járási székhelyként, majd községként fejlődő település csak néhány éve tett újból nagyközség. Ma új áruházak, óvoda-, iskolaépületek, a szociális otthon új pavilonja, a készülő piaci csarnok jelzi a gyarapodást. Megyei segítséggel tornacsarnok épült: corszerű a megyei gyermekvédő otthon tömbje is. A tanácsháza mellett kilenc akásos emeletes épület emel- cedik. A tér arculatát tovább lakítja majd a tervezett újabb 15 lakás és a még ebben az ívben elkészülő modem központi buszmegálló. Az életforma és ezzel az gények megváltozását jelzi, logy a 4. számú főútvonal nellett láncház áll majd, (kiviteli terve elkészült), hogy a Mechanikai Művek gyáregységének környékét telepszerű építkezés alakítja át. A változást jelzi az is, hogy feleslegessé válnak, felaprózódnak a régi 6—800 négyszög- öles kertek, a kisebb telkeken gyorsan szaporodnak az új, nem egyszer emeletes családi házak. Egyre több viszont a falakra applikált színes csempe, tükör, a dór oszlop, a kerti törpe és a hivalkodó kovácsoltvas kerítés is. A tanácsnak sajnos nincsenek eszközei ahhoz, hogy az ízléstelenség ilyen megnyilvánulásai ellen felvegye a harcot. A hatalmas, sátortetős ,új házak némelyike jobban magában rejti az ízlésrombolás lehetőségét, mint a főút melletti régi épületek. Utóbbiak tulajdonosait viszont kötelezhetik a felújításra. Ötszáz rózsatő Az összkép persze nem Ilyen rossz, csak a házak egy részéről van szó. Abonyra az is jellemző, hogy a nagyközség lakói évi négy-öt kilométer járdát építenek, gömbakácot, gyümölcsfákat ültetnek az utcán — tehát szeretik a szépet. Tavaly a lakosság tízmillió forint értékű társadalmi munkát végzett. Mindenhol sok a virág. A nagyközség 8000 négyzetméter területű parkjaiban ősszel újabb ötszáz tő rózsát ültetnek el. Űj fák, bokrok teszik széppé a KRESZ-parkot, a játszótereket, a strandot, a kétszázhúsz utcát. A nagyobb tervek közé tartozik, hogy a vasútállomástól a központba vezető Beloiannisz utca hosz- szán, 15—20 méteres sávban parkosítanak. A hat hektáros parkerdő pedig már nem is terv. A Szolnok felé vezető út mentén, tavaly óta hatezer darab facsemete nyújtózkodik az égnek. A pihenést, kikapcsolódást szolgálják majd az itt kialakított utak, tisztások, a hobbitelkek, melyekét néhány év múlva 12 fafajta tesz árnyassá. H agyományőrzés Az, hogy egy településen milyen értékek, évszázados épületek maradnak fenn, nagy részben történelmi tényezőktől függ. Hogy milyen modern tömböket emelnek ma, nagy részben az anyagi lehetőségektől. De hogy mi emlékeztet a hagyományokra, azt elsősorban az itt és ma élő közösség határozza meg. Az abonyi szobrok, emléktáblák szerint a lakosság védi, tiszteli az örökséget Ez a következő nemzedékek történelmi tudata, s az esztétikai nevelés szempontjából egyaránt fontos. Mikus Sándor plasztikája a főtéren. Rózsa Péter 1919-es mártír-emlékműve, Marisa István Kazinczy-, Horváth János Somogyi Imre-mellszobra egyrészt az emlékezés jelképe, másrészt önmagában véve ízlésformáló alkotás, harmadszor térszervező, a környezet elemeivel — az épületekkel, utakkal, növényzettel — rendszert alkotó erő. A közösség — pontosabban az Esztétikai Társaság — 1905-ben emeltetett szobrot jeles szülöttének, Abonyi Lajosnak, Jankovits Gyula portréja mögött a Kossuth-ház, szemben a piac, amelyet 1948- ban felszántottak, s ahol ma fák, virágok között sétálhat a látogató. Nem is kell távolabb mennünk, ha a hagyományokra és a szép, törvényeire figyelő a múltat és a jelent szervesen összekapcsoló településfejlesztő munkára keresünk példát. Szabó Ernő • • Üzletkötések a lipcsei vásárén Élénk és eredményes magyar—NDK üzleti tárgyalások folytak a vasárnap befejeződő lipcsei őszi vásáron. A vásár eredményessége nem csak a megkötött üzletekben, hanem abban is kifejeződik, hogy megbeszéléseket tartottak a Magyarorszg és az NDK közötti hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás teljesítésének állásáról, s a két ország kooperációs és termelésszakosítási együttműködésének teendőiről is. A lipcsei vásáron aláírt szerződések közül az egyik legjelentősebb a C'nemolimpex és az NDK-beli Industrienla- gen-import között aláírt megállapodás a soemmerdai alumínium-öntődéről: a gyár magyar technológia alapján épül, s feladata félkész termékek gyártása lesz. A Monimpex mintegy 30 millió rubel értékben kötött szerződést bor és pezsgő kivitelére, a Medim- pex pedig 10,2 millió rubel értékben különböző gyógyszeripari termékeket szállít az NDK-ba. A Technoimpex 10 millió rubel értékben komplett pamutfonóda importjára írt alá szerződést, és 2 millió rubeles üzletet kötött nyomdaipari gépek behozatalára, a Monimpex 3,4 millió rubel értékben NDK sört importál. A magyar külkereskedelem legfőbb feladata a vásáron az 1979-es esztendő kötésállományának növelése volt. Ennek jegyében megbeszéléseket folytattak az 1978. évi árucsere-forgalom teljesítéséről és a következő év előkészítéséről. Magyar és NDK részről egyaránt megállapították, hogy mindkét oldalon teljes egészében teljesítik az ez évre vonatkozó 1,3 milliárd rubel értékű előirányzatokat. Nyíltan és elvszerűen „A párt és a tömegek közötti közvetlen kapcsolat egyik legfontosabb kifejezője az MSZMP nyflt politikája. Pártunk munkastílusának kialakult gyakorlata, hogy a legfontosabb politikai döntések széles körű nyilvánosságot kapnak, nemcsak a sikerek, eredmények, hanem a gondok és kudarcok, a nehézséget kiváltó okok is a széles közvélemény elé kerülnek. Ez a nyíltság és elvszerüség folyamatosan biztosítja, hogy a legszélesebb tömegek saját tapasztalataik alapján győződhetnek meg a párt politikai stratégiájának és taktikájának helyességéről.” (Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő pártépítési munkaközösség legutóbbi állásfoglalásából.) Pártunk politikájára jellemző, hogy — e politika kidolgozásától, az abból adódó feladatok gyakorlati végrahatjásáig — együtt gondolkodik és cselekszik a tömegekkel. Ennek a felfogásnak az alapján a tömegekkel való kapcsolattartás formái állandóan gazdagodnak, mind közvetlenül, mind közvetetten. A párt elvi.politikájának megfelelően az elmúlt 20 évben kialakult az állami szervek, a társadalmi szervek és tömegszervezetek, valamint tömegmozgalmak korrekt kapcsolata. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy e szervek önállóan fejtik ki tevékenységüket — a párt fő politikai irányvonalának megfelelően — saját tagságuk, illetve a megfelelő rétegek körében. Így rendszeresen közvetítik, a tömegek véleményét, észrevételét, javaslatait a párthoz, ugyanakkor megfelelően tolmácsolják a párt politikáját saját tagságuk körében. Hazánk körülményei között, ahol egy párt van, ez a legfontosabb útja és lehetősége annak, hogy a tömegek részt vegyenek a politika alakításában. Tömegkapcsolatok A párt munkastílusának, munkamódszerének része, hogy segítse a párt tömegkaP- csolatainak fejlesztését. Ezért •támogat minden olyan munkaformát, amely fejleszti a párt és a tömegek közötti bizalmat, a közvetlen tömegkapcsolatot. Ezt segíti elő, ha a pártszerveztek és a kommunisták az eddiginél is érzékenyebben reagálnak az emberek véleményére, hangulatára és javaslataira. Csak úgy lehetséges ez, ha a párt választott testületéinek tagjai és az egyes kommunisták is az eddiginél is közvetlenebb kapcsolatban állnak az emberekkel. Az élet diktálja, hogy bátrabban, rendszeresebben és nyíltan váltsunk szót a pár- tonkívüliekkel is a jelentősebb tennvialókról, terveinkről, gondjainkról, célkitűzéseinkről. Ennek egyik formája lehet az ilyen céllal rendezett aktívagyűlés, rétegtalálkozó, csoportos beszélgetés, egy-egy témában nyílt fórum. A pártalapszervezeteknek és irányító pártbizottságoknak is arra kell törekedniük, hogy a párttagság ne csak a nagy akciók idején (beszámoló taggyűlés, tanácsválasztás, szak- szervezeti vagy KlSZ-válasz- tások, éves gazdasági terv indítása) mondja el a véleményét a vezetőknek. A napi munka során a hozott határozatok helyes, konkrét, a helyi viszonyok közötti következetes alkalmazása során is fejtsék ki véleményüket. Utána pedig vitassák meg realitását dolgozótársaikkal, szakszervezeti, KISZ-aktivLstákkal és a pár- tonkívüli kollégáikkal. Általában többet és szélesebb körben politizáljanak a párttagok. Helyi megoldások Az élet által felvetett napi problémák a munkahelyen, a gazdasági és politikai életben, a nemzetközi porondon felmerülő politikai gondok megany- nyi lehetőséget, alkalmat adnak arra, hogy a párttagok éppen marxista műveltségük és képzettségük alapján részt vállaljanak megvitatásukban és helyes értelmezésükben. A pártmegbízatások kialakult rendszere mellett igen célravezető, há a jelentkező gondos megoldásának helyi kezdeményezését, a szükséges intézkedések jelzését a kommunisták vállalják magukra. Az adott területen dolgozó kommunisták feladata ugyanakkor az is, hogy adott esetben ne csak felfelé mutogassanak, ne csak felsőbb intézkedésre várjanak, hanem éljenek a saját hatás- és jogkörből adódó lehetőségekkel. Bátorítsák döntésre az arra illetékes helyi gazdasági vezetőt, hiszen az élet a megalapozott döntésre megannyi helyi lehetőséget kínál a kommunisták, a pártszervezetek számára. Az érvényben levő párthatározatok (mint az üzem- és munkaszervezés, az energiatakarékosság az 1978. I. félévi tervek) helyi megvalósításának tükrében is értékelhető, hogy még számos tennivaló és lehetőség mutatkozik. Természetesen nem mindig nagy, az egész üzemet, vagy vállalatot átfogóan érintő javaslatokra, tennivalókra gondolunk. Egy adott üzemrészben, műhelyben, sokszor egy munkapadnál, egy résztermék előállításánál az évek óta ott dolgozó, nagy tapasztalattal rendelkező munkások, brigádok számos olyan ismerettel rendelkeznek, melyek megismertetése és gyakorlati hasznosítása jelentős megtakarítást eredményezhet energiában és munkaidőalapban is. Közös gondolkodással Napjainkban a mennyiség mellett egyre inkább a minőség, illetve a hatékonyság kerül előtérbe a világgazdaságban és hazánkban is. Lényeges, hogy a termelt árut menynyiért, milyen ráfordítással állítjuk elő. Ezért a mikrokörnyezetiben, a brigádoknál annak a szemléletnek a kialakítását kezdeményezhetik a kommunisták, hogy személy szerint is mindenki tegyen számvetést: mit ér a munkája, milyen arányban és eredményességgel vesz résit az adott termék előállításában. Folyhat eszmecsere arról is, hogy mennyire becsüljük meg egymás munkáját Ilyen pártmegbízatást is kaphatnak az alapszervezetekben a kommunisták, hogy ezt a közös gondolkodást segítsék elő. Az ilyesmi nem minden esetben mérhető konkrétan, nem is adminisztrálható, mégis az egyik legfontosabb pártmegbízatás minden kommunista számára. Ez ugyanis a párt politikája melletti nyílt kiállást, a politika hirdetését, érvekkel való megvédését és környezetének befolyásolását, az ott élő emberek tudatának formálását jelenti. A gyakran meglevő formális pártmegbízatások helyett így nagyobb részt vállalhatunk az úgynevezett napi aprómunkából. Nyilvánvalóan nem a gazdasági vezetők feladatait kell átvállalni, de jelezni és tenni kell olyan esetben például, amikor a munka menetét anyagellátás, szervezetlenség, vagy más ínudasztás akadályozza. A felelősök megkeresése, intézkedésre késztetése ég mulasztás esetén a felelősségre vonás kezdeményezése az egyes párttagnak is feladata. Gyakorlatilag a pártcsoport, vagy a pártalapszervezet vezetőségének útján teheti meg a lépéseket. Megalapozottan, tényszerűen A tömegek közötti politikai munka nagyon fontos momentuma, hogy a párttagok által szerzett és továbbított információk megalapozottak, tényszerűek legyenek. Ne ígérgessen senki felelőtlenül, ugyanakkor valamennyi észrevételre & jelzésre az arra illetékes pártszervek intézkedjenek és megnyugtató választ adjanak. A párt tömegkapcsolatát és tekintélyét erősíti az is, ha az irányító pártbizottságok és pártalapszervezetek vezetőségei nem fogadják el az általánosságban mozgó válaszokat, de saját munkájuk, véleményük sem mozog az általánosság szintjén. Jói teszik, ha megnevezik a lazaságot, a fe- gyelmetlenséget eltűrő vezetőket és igényt támasztanak a gazdasági vezetéssel szemben. Fölvázolhatják a teendő intézkedéseket is, de a kommunistáknak kell élenjárniuk a hozott döntések példás megvalósításában. A párt tömegkapcsolatát, a pártalapszervezetek és a kommunisták tekintélyét növeli a tömegek előtt, ha a saját munkaterületükön kérlelhetetlenek a káros jelenségekkel, hiányosságokkal szemben. Hivatásuknál fogva a kommunisták számos olyan megbízatást is kapnak, melynek kapcsán közösségeket, sokszor egy egész üzem, falu lakosságát kell megnyerniük valamilyen jó elgondolásnak. Bebizonyosodott Pest megye számos községében, hogy a kommunisták kezdeményezésére az egész falu lakosságát mozgósítani lehetett iskola, bölcsődeépítéséhez, ivóvíztársulatok létrehozásához. Jelenleg például az áporkai kommunisták felelősségteljes, meggyőző munkával segítik elő, hogy a faluban létrejöjjön az ivóvíztársulat, az egészséges ivóvíz- ellátás érdekében. A párt tömegkapcsolatának fejlődését, erősítését szolgálja a kiskun- lacházi kommunista vezetők kezdeményezése a községben élő nyugdíjasok foglalkoztatásának megszervezésére. Sokszázra tehető azoknak a párttagoknak a száma, akik a népfrontmozgalomban olyan rétegekhez és személyekhez juttatják el a párt politikáját, akik semmilyen más mozgalom révén nőm értesülnek róla. Külön elismerés illeti azokat a párttagokat, akik a megye kis községeiben és a közös tanácsok társközségeiben működő népfrontbizottsa- gokban, elnökségekben fejtenek ki aktív tevékenységet. Példamutató aktivitás A párt tömegkapcsolatal- nak további szélesítése, erősítése azt igényli a megye kommunistáitól, hogy a napi aprómunkában, a személyes eszmecserében juttassák kifejezésre politikánlcat, melyet a szocialista építömunka bonyolult körülményei között folytatunk. A párt elveinek, határozatainak és politikájának ismertetése nemcsak a politikai oktatás, a tömegoktatás feladata, hanem mindenekelőtt a napi gazdasági és társadalmi kapcsolatban kifejtendő tevékenység. A párt- és a tömegek közötti közvetlen kapcsolat fejlesztésében meghatározó szerepe van a kommunisták magatartásának, példamutatásának, aktivitásának. Ebben a munkában is helytállnak Pest megye kommunistái. Szembetűnően bizonyítja ezt az a tény, hogy évente mintegy 1500-an kérik felvételüket pártunk tagjai sorába, azzal a meghatározott céllal, hogy nagyobb részt vállaljanak a párt politikájának gyakorlati megvalósításában. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára
