Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

A nagykőrösi munkásőrök a közelmúltban tartották meg félévi gyűlésüket. A parancs­nokok részletes beszámolók­ban adtak számot az elmúlt időszak eredményeiről. A vá­rosi pártbizottság is értékelte és elismerte eddigi jó munká­jukat és sikereket kívánt a további feladatok megoldását ban. Az eredményes félévet dicsérve hozzátehetjük, hogy az egység tevékenysége az utóbbi években sokat fejlő­dött Nézzük az egyik leg­fontosabb értékelési szempon- toí, A gyakorlatokon való részvétel átlagosan 91 száza­lékos, s ez igen szép eredmény. Persze vannak gyakorla­tok — mint például a lö­vészet —, melyeken min­denkinek részt kell ven­ni. A tavaszi hónapokban ke­rült sor a parancsnoki állo­mány felkészítésére, amely elméleti és gyakorlati kikép­zést foglalt magában. Az idei kiképzési évben az egység tagjai 70 óra lőgyakorlatot hajtottak végre, kiválóan, de többi gyakorlataikon is a maximálist nyújtották. A harc­szerű lőgyakorlat, valamint a karhatalmi harcgyakorlat, amelyet a második félévben bonyolítanak le, fokmérő lesz az év végi értékelésnél. Lócskai Lajos parancsnok .elégedetten beszélt az egység­ről. A karhatalmi, egészség- ügyi és vegyvédelmi kiképzé­sen az idén teljes létszámban vettek részt, s ezek a gyakor­latok is a legjobban sikerül­tek. Mindezt közös munkával érték el, de a jók között is vannak még jobbak. A félévi gyűlésen tizenöten kaptak századparancsnoki dicsére­tet, s két munkásőr — Nagy Sándor és Szőlce Sándor a megyei parancsnok kitünteté­sét kapta. A munkásőrségnél minden évben nagy gondot fordítanak az állomány feltöl­tésére. A nyugdíjba vonult fegy­vertársak helyére fiatalok jönnek. Az idén 15 jelent­kezővel számolnak. — Egyelőre még kevés az előképzésünk — mondotta á parancsnok. — Tizenkettőn járnak most oktatásra. Re­méljük, hogy jövőre sem lesznek kevesebben. Kell a leszerelők helyébe az után­pótlás. A másik gondunk, hogy a készenléti tartalékunk is eléggé elszakadt az alaku­lattól, pedig sokszor jól jönne segítségük, főleg a szolgála­tok ellátásánál. ★ Id. Szaniszló István szállí­tási csoportvezető a Nagykő­rösi Konzervgyárban 1957-ben az elsők között lépett be a munkásőrségbe. A «Mészáros János munkásőr egység mun­kájában, a szolgálatban és a versenyeken mindig lelkiis­meretesen részt vesz. jelenleg rajparancsnok. Tavaly az ő raja is segí­tett a kistarcsai megyei kórház építésénél. Az idei munkaversenyben elsők lettek. Egy fia, két leánya és két unokája van. Fia: ifj Sza­niszló István, a Városgazdál­kodási Vállalat dolgozója szintén munkásőr, édesapja rajában szolgál. A Mészáros János egység másik kiváló idősebb tagja Csekő Lajos, aki 1942-től 1975-ig a ládagyár megbecsült munkása volt, 1975 óta pedig a TRAKIS Szövetkezetnél vé­gez raktári munkát. Mint a párt régi tagja, 1958 elején lépett be a mun­kásőrségbe, ahol azóta példás szolgálatáért kapott 5, 10, 15 és 20 éves érdemérmek mel­lett, a szolgálatban és a ver­senyeken több kitüntetést ka­pott. Hosszabb ideig töltött be rajparancsnoki és helyet­tes szakaszparancsnoki tiszt­séget. és szolgálatával ma is példát mutat a fiataloknak. M. J.—K. L. Kémiai kísérletek kelékei Vegyszereket küldenek a régi iskolából Nyársapát határában, az egykori rónatelepi iskolában évekkel ezelőtt megszűnt már a gyerekzsivaj. A kisdiákok már erről a vidékről is a fa­lu szép, emeletes iskolájába járnak tanulni. Az öreg falak még őrzik aáért az egykori fi­zika és kémia órák emlékét — legalábbis így vélekedik az ■árra járó, ha a helyiségek le­vegőjébe beleszimatol. Azután kiderül: ez csak képzelődés. De — valóságon alapul. Az történt, hogy a Tanért islcolai vegyszer raktára lett az öreg iskolaépület, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Értéke­sítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalkozása keretében. Az egykori tanteremben, mint valami óriás kamrában a befőttek, vegyszerek sora­koznak százával az elemekből szerelt polcrendszeren. Porok, folyadékok, szemcsés anyagok, ridegek, lágyak, ártalmasak és ártalmatlanok: mindaz itt van általában, ami az. általános is- JíPlgjíban, középiskolákban, fő­SPORT —SPORT —SPORT —SPORT — SPORT Sikeres szereplés Szolnokon ni őket, nagy fölénnyel az eLső helyen végeztek. A női kézi­labdátok 15:2-es vereséget szenvedtek a járási bajnok­ságban rendszeresen szereplő tiszafürediektől. Góldobók: Vilcsák Katalin (2). A körösi lányok másodikok lettek. Az összetett pontversenyben a Nagykőrösi Fafeldolgozó Üzem a tiszafürediek mögött a második helyen végzett. LABDARÚGÓ KUPAMÉRKŐZÉSEK Ceglédi Vasutas serd.— Nagykőrösi Kinizsi serd. 2:2 (2:2) A játékidőben 2:2-es dön­tetlen eredmény született, a 11-es rúgásoknál a vendég­csapat bizonyult jobbnak és így a ceglédiek jutottak to­vább. A múlt évben szerepeit körösi serdülőcsapatból csak három játékos játszott és az újjászervezet csapatnál kiüt­között a rutinhiány. Az ifik mérkőzése elmaradt, mert a ceglédiek lemondták, a körösiek játék nélkül jutottak csoportjukban az első nyolc közé. MAI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kecskemét: Honvéd Mezőfi SE—Nagykőrösi Kinizsi előké­születi mérkőzés. Holnap Hangverseny a lakótelepen Az Arany János Művelődé­si Központ holnap, augusztus 10-én este 6 órakor, a Vági István lakótelepen, az Ifjúság ABC-áruház mellett, szabad­téri nyári hangversenyt ren­dez. A hangverseny műsorán a konzervgyár fúvószenekara, a művelődési ház férfikara, az asszonykórus, és a citera- zenekar szerepelnek. A Nagykunsági E'rdő- és Fafeldolgozó Gazdaság sport­napját, amely egyben verseny­zési és találkozási alkalom is volt a gazdaság dolgozói ré­szére, Szolnokon, a Tiszaligeti strandon rendezték, három sportágban. A versenybizott­ság vezetője a nagykőrösi Lakatos Ferenc volt és a ki­lenctagú rendező bizottságnak is volt két körösi tagja: Kis Sándor és Vágó Zoltán. Atlétikában 7 számban ver­senyeztek. A NEFAG Nagy­kőrösi Fafeldolgozó Üzeme színeiben indulók eredményei a következők voltak. Férfi 100 méteres síkfutásban: 1. Hor­váth László, 2. Kenyeres Ambrus, __4. Palotai János; tá vol ugrásban: 1. Kenyeres, 2. Horváth. Súlylökésben: 1. Pa­lotai. Női 100 méteren és tá­volugrásban Szűcs Ilona egy­aránt 3. lett Kispályás labdarúgásban 2X15 perces játékidejű mér­kőzéseket vívtak. Tizenkét férficsapat vetélkedett. A se­lejtezőben a körösiek Csév- harasztot 2:0-ra, Pusztavacsot l:0-ra legyőzték. A kieséses elődöntőben a szolnoki Mű­szaki Erdészet ellen 1:1 volt az eredmény és a továbbjutást a nyolcadik büntetőrúgás dön­tötte csak el! A döntőben: Ti­szafüred—Nagykőrös 0:0, bün­tetőkkel 4:3. A körösiek (Holló — Járó, Ondó, Varga, Száraz, Vilcsák, Tolnai, Horváth. Sző­ke) a második helyen végez­tek. A nőknél szintén másodi­kok lettek a körösiek, Vilcsák és Szűcs voltak a legjobbjaik. Minden labdarúgó-mérkőzés nagyon szoros eredménnyel zárult. Kézilabdában a körösi fér­fiak (Szecsei Dénes — Far­sang Jánoq, Tóth Ferenc, Sző­ke László, Hájas Attila, Palo­tai János, Vilcsák Ernő, Cson­tos László és Száraz János) 17:3 és 27:6 arányban biztosan nyerték mérkőzéseiket, ellen­feleik meg sem tudták szoríta­iskolai és egyetemi laborató­riumokban, gyakorlótermek­ben a kísérletek elvégzéséhez szükséges. Találni itt vegy­szerből több száz félét. A Tanért szerzi be valamennyit nagy tételekbe« az előállító gyárakból, üzemektől. Ide hozzák, itt adagolják, csoma­golják. előkészítik postázásra a kapott diszpozíció alapján. Van, amiből csak egy-két gramm kerül a tasakokba, fio­lákba, van, amiből kilónyi tesz ki egy tételt. Az utasítás szerint összeállított iskolai vegyszercsomagokat azután hobokokba — szállító fémdo­bozokba — helyezik, óvják a sérüléstől, rázódástól, úgy szállíttatják tovább a rendel­tetési helyre a Volánnal ház­tól házig. A vegyszer raktár hat nyársapátinak ad állandó munkalehetőséget. Itt nem je­lent semmit, hogy nyári szün­idő van az iskolában, vagy ja­vában tart a tanév: az anyag- ellátáshoz alkalmazkodva, szál­lításra készen .kell állniuk a pontosan kimért, fajtajelző felirattal ellátott pakkoknak. Lévén szó vegyszerekről, be kell tartani az előírt munka- védelmi szabályokat, használ­ni kell a védőeszközöket, ne­hogy az adagolók, csomagolok bőre, egészsége bánja. A hat raktári dolgozó megszokta a munkafegyelmet, pontosságot, figyelmet. Ebben az .évben 2 és fél millió forintos a terve­zett forgalom. Nevetve mondják: a jelleg­zetes vegyszerszagtól itt még a légy is menekül. ők már megszokták. De azért, amikor hazafelé tartanak gyalogosan, avagy kerékpáron, a munka­helyről kilépve nagyot szip­pantanak a szabadban a friss levegőből, amely tavasszal te­li van a frissen szántott föld illatával, később az akácosé­tól bolydul a környék. Ezek­ben a hetekben szalma illatát hozza a szél a termelőszövet­kezeti földek, a tarlók felől. E. K. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM 186. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 9., SZERDA Társadalmi munka 1978. Ez a címe azoknak . a kimutatá­soknak, melyek a városi ta­nács vb tervcsoiportjánál a napokban készültek el, s amelyek a településfejlesz­tést segítő társadalmi ver­seny első félévi eredményei­ről adnak számot. Ezúttal közmegelégedésre, hiszen a városfejlesztést szolgáló és parkosítási munkák értékének összege csaknem ötmillió fo­rintra kerekedett ki. Egy­szóval a város lakói, üzemei mintegy félmillió forinttal túlteljesítették féléves válla­lásukat. Vajon csak ennyi­vel? Járdaépítés A kérdés korántsem alap­talan.. A kimutatásokból .meg­tudjuk, hogy a városi :anacs szakigazgatási szerve 23 nagykőrösi üzemnek küldött a társadalmi munkákra vo­natkozó szerződéseket. A cím­zettek közül mindössze 13-an ■tartották szükségesnek e do­kumentumokat visszakülde­ni. Mentségére szolgálhat az üzemeknek, hogy az admi­nisztratív mulasztás ellenére becsülettel kivették részüket a társadalmi munkából, s a félév elmúltával erről 19 üzem számot is adott. Az értékelők öröme még­sem lehet maradéktalan, hi­szen versenyről lévén szó, szükség volna a pontos nyil­vántartásokra, az időben el­készült összesítésekre. Termé­szetesen a lényeg az, hogy a nagykőrösiek minél több tár­sadalmi munkát végezzenek, hiszen ettől gazdagodik a vá­ros. Ám attól is, ha a megyei versenyen megfelelő helye­zést ér el. A jó eredményért ugyanis jutalom jár... Egyszóval a nagykőrösiek valószínűleg több társadalmi munkát végeztek a kimuta­tottnál s ennek mindenkép­pen örülhetünk. Jó volna, ha megelégedettségünk okát bi­zonyítani is tudnánk. Különö­sen majd a második félév-, ben, hiszen a munkák zömét ebben az időszakban kíván­ják elvégezni a város lakói, üzemei. Nagyon sok munka már meg is kezdődött, ám ezek nem szerepelnek még a kimutatásban, hiszen értékü­ket csak a befejezés után le­het megállapítani. A legtöbb vállalás egyébként a kiemelt városi feladatok megoldásá­nak segítését szolgálta. Ilyen sürgős tennivaló az Arany János iskola bővítése négy tanteremmel, a rendelőinté­zet hat munkahelyének meg­építése, az oktatási intézmé nyék karbantartási munkái­nak elvégzése, járdaépítés, parkosítás. Fásítás Végeredményben a város vállalatai e célok elérése ér­dekében 924 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek el, s pénzbeni hozzá­járulásuk meghaladta a 336 ezer forintot. Érdemes meg­említeni, hogy ebből az ösz- szegből csaknem 33 ezer fo­rint a dolgozók egyéni hozzá­járulása volt A szövetkeze­tek társadalmi munkavégzé­sének értéke 186 ezer forintra rúgott, pénzbeni hozzájárulá­suk pedig csaknem elérte a 17 ezer forintot Kitettek magukért az intéz­mények is. Társadalmi mun­kájuk értéke több mini 550 ezer forint. Sajnos a 70 ta­nácstagi körzetben végzett társadalmi munkák értékét nem ismerjük pontosan. Any- nyi bizonyos, hogy abban a 13 körzetben, melyből a félévi összesítéshez szükséges ada­tok beérkeztek, 340 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A körzetenkénti munka tehát átlagosan 26 ezer forint. Ha ezt megszo­rozzuk a körzetek számával, 1 millió 820 ezer forint jön ki.. Ennyi volna a titokban végzett társadalmi munkák értéke? Lehetséges. A nagy­kőrösiek szorgalmas embe­rek. S mert szorgalmasak, nem felejtkeztek el a közte­rületi fásitásról, parkosítás­ról sem. Az egyéni munka értéke 315 ezer, a közületié 2 millió 143 ezer forint Tiiokban Igen nagy összegek ezek, melyeket olvasva büszkék le­hetünk. Elégedettek azonban mégsem. Valamennyi társa­dalmi munkát figyelembe vé­ve, egy lakosra számítva 181 forint értékű társadalmi munkát végeztünk fél év alatt. Év végére ugyanebben az ütemben eljutunk talán a 400 forintig. Esetleg az 500-ig, hiszen a vállalások nagyobb hányadát még ezután teljesí­tik az üzemek. Legalábbis a tervek így készültek. Ha sikerül ezt elérni, min­den bizonnyal felhőtlen lesz az örömünk. Megválaszolat­lanul csupán egyetlen kérdés marad ekkor: lehet-e ennyi munkával nyerni a település- fejlesztés segítő társadalmi versenyben? A múlt évek ta­pasztalatai arra intenek, hogy aligha. Persze, ha a titokban végzett munkát is beszámít­hatnánk, más lenne a helyzet. Sajnos, az erre vonatkozó módszert még nem találták fel a matematikusok. Farkas Péter nem, hatszáz vagonnyi lesz a termelés. Három műszakban dolgoznak, napi 80—100 ezer konzerv" kerül le a szalagok­ról. A zöldbabot előkészítve kapja az üzem: már hegyez­ve hozzák. A gyárban szelek­tálás, mosás, előfőzés után kerül üvegekbe, dobozokba. Most kilós, félkilós, három­kilós konzervek készülnek. Az üvegesek belföldre, a do­bozosok pedig a Szovjetunió­ba,. NDK-ba és Jugoszláviába kerülnek. Volt-e fennakadás a gyár­ban? Elég régi gépekkel dol­gozik a telep. Ha nehézkesen is, de a vonalak bírják a tem­pót. — Sikerül-e pihenőnapon is összehívni az embereket? — kérdezem Gömöri Jánosné műszakvezetőt. — Négy szocialista brigá­dunk van, rájuk mindig szá­mítunk. Még családanyák is vállalták a vasárnapi és az éjjeli műszakot. Tudják, most minden perc drága, szorít a munka. — Miért nem gyártják a tetszetős tükörbabot? — Valamikor régen ezt is készítettünk, de abbahagytuk. Sok kézi munkaerőt foglalt le, ugyanis gépesíteni még nem sikerült a gyártását. Nem is igen keresik, annyi előnye volt csupán, hogy szebben mutatott az üvegben. Ha ezt kellene gyártani, még jövő évben is csak zöldbab- konzervet készítenénk. Miklay Jenő Az iparban nem örülnek a nyersanyaghiánynak, sőt ha ez krónikussá is válik, súlyos zavarokat okoz. Az sem öröm, ha összetorlódik a feldolgo­zásra váró áru. A konzerv­gyárban még javában tartott a borsószezon, amikor megér­kezett az első vagon bab is. El kellett kezdeni a feldolgo­zást. Amíg a borsóból tar­tott, egyetlen babfeldolgozó vonal állta a „sarat”. Azóta már az egész Il-es telep zöld- babkonzervet gyárt. A város környékéről, Ti- szakécskéről, Abonyból nap­iában hatalmas szállítmányok érkeznek konténerekben. Ezen a nyáron 200 vagonnyi készárut tervezett az üzem, de ahogy számolgatják, csak­most 8 idős férfi és 8 nő lá­Kellemesen telik az idő az öregek napközi otthonában fogatja, még néhányat tudná­nak fogadni. Az öregek nagy elismerés­sel szóltak az otthonról: — Megvan mindenünk. A kedves bánásmód mellé jó reg­gelit. ebédet és vacsoráravalót kapunk, süteménnyel, gyü­mölccsel, s van tv, rádió, új­ság — .mondotta Péczeli Sán- dorné. A jó kedélyét csillogtatta a 87 éves Kállai István, aki 32 évig a Kossuth Iskola hivatal- segédje volt, s most is szere­tettel gondol a gyermekekre. Várkonyi Ilonáról mondták, hogy citerázni szokott a tár­sainak. Hajdú Sándor háborús rok­kant is jól érzi magát itt. Mindkét lábafejét levágták a srapnelszilánkok, de még dol­gozgatott a Dózsa Tsz-ben, most itt tölti napjait. AKINEK olyan ismerőse vagy szomszédja van, akire nagyon ráférne a napközi gyá- molítása, jót tesz neki, ha rábeszéli az otthonba való je­lentkezésre. Kopa László 1 Moziműsor Blöff. Színes, magyarul be­szélő olasz filmvígjáték. Elő­adások kezdete: 4, 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Ulzana. NDK-film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Példát mutatlak a fiataloknak Jelesre vizsgáztak a munkásörök Győzhetünk-e a versenyben? A társadalmi munkák félévi mérlege Hegyezett zöldbab Három műszakban - konzerv Családias légkör, jó ellátás családias légkör alakult ki. Egy évvel ezelőtt Vágó Máriát bízták meg az otthon vezetésé­vel. aki előzőleg a kecskeméti kórházban ápolónővér volt, s aki az otthonbajárók jóbarát­ja, ápolója lett. Amikor ott jártunk, az idős emberek egy csoportja nyug­ágyakban pihent az udvar hő­sében, s vezetőjük kellemes beszélgetéssel szórakoztatta őket. Többen rádiót hallgat­tak a szépen berendezett tár­salgóban, melynek falát vidám kéoek díszítik. Azután az Ady Endre utcai szociális otthon jól főző konyhájából hózták az ebédet. Fehér asztalok mellett, jó hangulatban fogyasztották el a finom gulyáslevest, utána a három-három túróskalácsot s mindenki kapott őszibarackot is. AZ EBÉD UTÁN Vágó Má­ria elmondotta, hogy az otthont A FELSZABADULÁS UTÁN a magyar városok sorában az elsők között létesített szociá­lis napközi otthont a nagy­kőrösi városi tanács, a támasz nélkül maradt, idős emberek­nek. Az otthonnak az akkori Dózsa Tsz. a volt Tormáskö­zi Egylet épületében adott he­lyet. Pár év múlva pedig a tanács, a volt Szabadság Tsz alszegi egyletházában nyitott hasonló otthont. Azóta mindkét otthon szépen fejlődik. Ennek ellenére nincs elég jelentkező, pedig tudo­másunk szerint rideg lakásá­ban számos, egyedül álló, tá­masz nélküli, idős ember él a városban, sok esetben nehéz körülmények között. Nyakas, maradi gondolkozásuk távol tartja őket az otthonoktól. A NAPOKBAN ellátogat­tunk a tormásközi otthonba, ahol örömmel láttuk, igazi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents