Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

1978. AUGUSZTUS 9., SZERDA 2*űm W k/uHíW Komppal a Dunán Pest megyében tavaly a 23 révállomáson csaknem három és fél millió ember kelt át. Felvételünkön a Visegrád—Nagy­maros között közlekedő komp látható, amely az idén eddig több mint másfél százezer utast és 19 ezer személygépkocsit Szállított át a Dunán. Hargitai Szántó György felvétele A hét végére zárul az aratás Érdemes bérkombájnt fogadni Ismét szárítják a búzát tőség van, ismét szárítsák a búzát. így a gabonafelvásárló azoktól a közös gazdaságoktól veheti át a nedves szemet, amelyek­nél nincs szárítókapacitás. A vállalat egyébként válto­zatlanul nyújtott műszakot tart. Az igényektől függően éj­szaka is fogadja a termelők szállítójárműveit. V. B. Mintegy 210 kombájn kelt útra az aratás utolsó napjai­ban megyénkben, hogy meg­gyorsítsa a gabona betakarítá­sát. A ráckevei Aranykalász gépei két gazdaságban dolgoz­nak, de segít a társgazdasá­goknak az abonyi József At­tila, a ceglédi Lenin és az ugyancsak ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet is. Közreműködésük most népgazdasági érdek. A cél: ne vesszen kárba gép­hiány miatt egyetlen mázsa búza sem. Sajnos van termelőszövetkezet, amelyik vonakodik bér­kombájnokat fogadni. Drágáit ja az idegen gépi erőt Pedig nem az kerül sokba. Szükség van az újmódi ka­lákára. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tegnap Sülysápon még 710 hektár, Bag határában 650 hektár ka­lászos termése volt aratatlan. A közeledő záporok, ki- sebb-nagyobb esők pedig még további idővesztesé­get, egyszersmind szem- veszteséget okozhatnak. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztályán Tunyogi András szakfelügyelőtől meg­tudtuk: az előbbi két helyen 44 kombájn gyürkőzik a ka­lászosokkal A gépeknek több mint a fele kölcsönmasina. Az összefogás eredményeként Pest megyében tegnapig az összes gabona 94 szá­zalékát aratták le. Körülbelül háromezer hektár búza levágatlan még. A járá­sok közül valószínűleg a gö- döllőiben és a monoriban vé­geznek utoljára. A megye egész területén a hét végén zárul a legnagyobb nyári munka. A szalmalehúzást a terület 58 százalékán, a tarlóhántást 40 százalékán fejezték be. Az utolsó ezer hektárak be­takarításával egy időben egyre több magtár telik meg. Nagy János, a budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat osztály- vezetője elmondta: a napokban töltik meg a nagykátai, a ceglédi és a kiskunlacházi tározót. Legkevesebb a termény ez ideig az északi részek raktá­raiban, az aszódi, a váci mag­tárakban. A vállalat kedd estig mint­egy ISO ezer tonna gabonát vásárolt fel a megyében. Az átvett búza minősége általá­ban kedvezőnek mondható. Jó a 79 kilogrammos hektoliter­súly és a 37 százalékos sikér­tartalom is. Az elmúlt napokban hullott csapadék valamelyest növelte a termés nedvességtartalmát, ezért a gabonaipar kéri a gaz­daságokat, ahol arra lelie­Honi farmer - Levi módra Tegnap felavatták a Május 1. Ruhagyár marcali farmer- üzemét. Dobrotka László. könnyűipari miniszterhelyet­tes vágta el az avatószalagot az ünnepségen, amelyen ott volt az egyesült államokbeli Levi Strauss cég alelnöke, Mel Bacharach is. Az avatás után Kovács József, vezérigazgató, gyárlátogatással egybekötött tájékoztatón ismertette a, sajtó képviselőivel és a vendégekkel a gyár létrejöttének történetét, terveit. Az amerikai Levi Strauss céggel tavaly októberben Bu­dapesten írták alá az együtt­működési szerződést. Az ame­rikai cég 400 ezer dollár ér­tékben szállított gépeket a marcali üzembe. A szigorú technológiai előírást, a mun­kamódszereket a cég San Franciscó-i gyárában háromhe­tes tanfolyamon tanulta meg a Marcaliból odautazott haj gépmunkásnő, három gépsze­relő és három műszaki-szerve­zési vezető, ők tanították meg a kollektívát a farmernadrá­gok nagyüzemi gyártásának e nálunk eddig ismeretlen, rendkívül szervezett és ter­mékeny módszerére. A cél által küldött eredeti anyagból naponta 2500 már­kás Levi farmernadrágot gyár­tanak. Egy nadrág előállítása kezdetben 60 percig tartott. Jelenleg 27 percnél tartanak. De vannak már olyan munká­sok, akik túlszárnyalták a San Franciscó-i gyár 13 perc 48 másodperces normaidejét. A szerződés szerint a II. osztá­lyú áru aránya legfeljebb két százalék lehet. Az amerikai cég által küldött nyersanya­gért késztermékkel fizetnek. Az idén 400 ezer, jövőre 900 ezer, 1980-ban egymillió Levis farmernadrágot gyártanak Marcaliban, Ennek 60 száza­lékát veszi át a cég, a többit itthon értékesítik. Csemő, November 7. Tsz Egy tanyai tsz új útjai • Foltokban nagyüzem • Mentés fagy elöl • A hétfői tizenhármak A csemői tanyabokrok közt kígyózó utakon könnyen el­tévedhet a látogató, mivel itt majdhogy ezer — ponto­san 970 — tanya tartozik a November 7. Termelőszövet­kezet hatósugarába. Alapos helyismerettel kell hát ren­delkeznie annak, aki egy-egy sík mezőben szertefutó hármas útból megtalálja a középsőt, mely célbajut. Vál. oiik a táj, a térkép Balázs Antal, aki immár három éve elnöke a korábbi négy tsz-ből egyesült új nagy- gazdaságnak, a szó mindkét értelmében útkereső. Vezetői tevékenységét térkép készítte­tésével kezdte: a földnyilván­tartó hivatal szakemberével együtt, hónapokon át vizsgál­ták nagyító alatt a kisparcel- lák ábráit, hogy megfelelően összeállítva a mozaikot, hely- rajzilag is rögzítsék, egymás mellé illesszék a felszabdalt termőterületeket, a tanyák kö­zé ékelt nadrágszíjparcellák egymásutánját. Ma már a központi iroda falán hatalmas térkép sok színe jelzi az er­dőfoltok, legelősávok, szántó­földek és háztájival körbeke­rített tanyabokrok helyét, mé­retét, távolságát. Utakat is, távlatokat is. — A csemői szőlőskertek közt évtizedeken át pöfögő gőzmozdony helyébe autóbusz­körforgalom lép, most épül hozzá a „körút”, a régi vas­úti sínek helyén. A leágazó utak szilárd burkolata már jobbára kész. A településköz­Nincs elég kölcsönigénylő Csaknem másfél ezer cigánycsalád vár lakásra hogy nem fogy el az erre a célra szánt pénz, nem igé­nyelnek kölcsönt elegen. Két évvel ezelőtt a kölcsö­nöknek csak a fele fogyott el. Eredetileg ennél többen kér­tek ugyan, de voltak olyanok, akik, miután megtudták, hogy az OTP-töl nem készpénzt kapnak, elálltak az igénylés­től. Baj, hogy a helyi taná­csok nem fordítottak elég gon­dot arra, hogy az igénylők valóban fel is használják a kölcsönöket. Az elmúlt évben a Pest megyei Tanács ÉKV osztálya fokozott figyelemmel kísérte az igényelt kölcsönök felhasználását. Az eredmény nem is maradt el, 1977-ben 1976-hoz képest 50 százalékról 80 százalékra nőtt a kölcsön­keret kihasználása. Az OTP rugalmas Más módon is jutottak la­káshoz a megyében cigány­családok. Az OTP Pest megyei Igazgatóságának tájékoztatá­sa szerint 1976-ban 155 család vásárolt üresen álló házat 17 millió forint értékben; 1977- ben már 34 millióért vettek meg 287 épületet. Az idén az OTP-kölcsönnel vásárlók szá­ma várhatóan tovább emelke­dik, a takarékpénztár rugal­mas és segítőkész ügyintézése ezt nagymértékben elősegíti. Mindent egybevetve 1965 és 1975 között 1500 cigánycsalád került jobb lakáskörülmények közé. Az elmúlt évben összesen 15 telepet számoltak fel a megyé­ben, az itt lakók 508 lakásba költöztek be. Az idei telepi kölcsönök tel­jes felhasználása érdekében a helyi tanácsok is igyekeznek a családok minél szélesebb körét bevonni a kölcsönakció- ba. r Átcsoportosítások A megyei tanács építési osz­tálya azt is tervezi, hogy az elmúlt két évben fel nem használt kölcsönöket átcsopor­tosítják olyan községekbe, ahol a kölcsönszerződéseket még az idén meg tudják köt­ni. Elsősorban a váci és a nagykátai járás kap majd ilyen terven felüli kölcsönö­ket, mert kívánatos lenne, hogy 1980-ra a váci járás te­lepeit 80, a nagykátai járási telepeket 60 százalékban fel­számolják. Lassítja a program végre­hajtását, hogy a telepeken élő családok munkaképes tagjai­nak nagy része nem vállal ál­landó munkát, alkalmi mun­kákból élnek, s'ha van is ál­landó munkaviszonyuk, nem mindegyikük vállalja a köl­csön törlesztését bárhogy igénylik a jobb lakást. További gondot jelent az öregek elhelyezése. Szociális otthonba nem akarnak menni, sőt sok esetben az elköltöző fiatalokkal együtt sem haj­landók elhagyni a telepet. Az agglomerációra jellemző sajá­tos helyzet, hogy állandóan fennáll az új telepek keletke­zésének a veszélye. Néhány községben baj, hogy sem minimális térítés el­lenében, sem ingyen nem tud­nak telket adni az építeni szándékozóknak. Űjabb telkek kialakításához központi pénz­ügyi támogatásra lenne szük­ség, mert a községek — pél­dául Ráckeve, Pomáz, Túra, Dömsöd — nem rendelkeznek fedezettel. Azoknak az elköltöztetése sem könnyű, akik maguk is akarják, de még nehezebb azokat elmozdítani a telepről, akik dolgozni sem akarnak, akiknek a tudatában megrög­ződött, hogy ők képviselik a romlatlan cigányságot, s a be­illeszkedetteket. vagv a beil­leszkedni szándékozókat elfaj­zottaknak tekintik. De akár akariák, akár nem. előbb- utóbb neki kell vágniuk a fel- emelkedés útjának. Nagy munka vár a megyére: jelenleg 1339 cigánycsalád lakásproblémája vár megol­dásra. Hatos Erzsébet pontban, a tanácsháza, az új iskola, óvoda mellett korszerű lakóházak épülnek: alakul a centrum, az új életformát je­lölő és hordozó mag. A fiata­lok ide húzódnak inkább, a régi tanyákat jobbára idősek lakják, s bár a tanyabokrok előbb-utóbb itt is táblásodnak majd. A szerkezetváltozás végét én már nem érem meg — mérlegeli racionálisan az elnök a térben és időben vár­ható változásokat. Hogyan lehet gazdálkodni nagyüzemi módon ott, ahol másfél vagy legföljebb há­romhektáros foltokban, 322 tanya között, 127 darabban terem az újonnan telepített, összesen 260 hektárnyi lucer­na? Ahol a nagyüzemi tábla oly keskeny csík, amelyen visszafordulva már nem fér el a vetőgép? — Lehet, ha nem is köny- nyen. Földjeink aranykorona­értéke alig haladja meg át­lagosan a hetet, így nemcsak a tagoltság okoz gondot, de a talajminőség is. A lucernától több mindent remélünk: elő­ször is takarmányt a jószág­nak, azután azt, hogy karó­gyökereivel javítja a talaj­szerkezetet s pillangós takar­mány lévén a levegő nitrogén­jét megkötve a talajban, táp- anyagban dúsítja azt. S vé­gül: ha jó minőségű magot tudunk fogni a lucernatáblák­ról, azt jó áron értékesíthet­jük. Intenzív rét-legelő gaz­dálkodási programunkba is jól beillik: juhászatunkat 575 birkával alapítottuk három esztendeje, s ma a merinó- juh anyaállományunk megha­ladja az 1700-at. Értékesí­tünk gyapjút is — 5—6 kiló- nyit számítva jujipnként — és pecsenyebárányt is, amely utóbbi keresett exportcikk, jól eladható. Termesztünk kalá­szosokat, ez idén őszi árpát 78 hektáron, melyet még július elején betakarítottunk 23,8 mázsás hektáronkénti átlag­hozammal, s búzát, melynek átlagtermését három év alatt 15 mázsáról 33 mázsára sike­rült emelni, rozsót is, mely korábban 14 mázsányit adott, s melyből az idén közel 20 mázsát várunk hektáronként. — A szántóföldön termesz­tett növényfajták közül meny- nyiségben tehát a napraforgó a legszerényebb. Formára azonban semmiképp: az út mentén sárgálló napraforgó­tányérok uralják a tájat. • Tetra—B miliők — A napraforgó szerző­dött árunövényünk. Mi nem használjuk sem a daráját, sem a pogácsáját, mivel tehe­nünk nincs. A juhok mellett baromfihúselőállítással foglal­kozunk, közelebbről Tetra—B hibriddel, amelyből évente mintegy másfél millió dara­bot adunk át a BOV-nak. A baromfihústermelő gazdasá­gok között, nagyságrendben, a hernádiak után mi vagyunk a megyei másodikok, s ez he­lyezésnek is megtisztelő, anya­gilag is ösztönző. Csakhát az állattartó épületek már ki­szolgáltak: évente mintegy 2 millió forintot költünk a re­konstrukciójukra. — Visszatérve a naprafor­góra, e növénytől azt remél­jük. hogy az eddig művelhe- tetlennek vélt, parlagterüle­teken velük és általuk hasz­nos, szántóföldi kultúrát ho­nosíthatunk meg. Lapos, hol zsombékos, hol fagyzugos te­rületeink amúgy is sok gondot okoznak; szőlőinkkel, gyü­mölcsöseinkkel ez idén már csak azért sem lesz a betaka­rítás idején munkaerőgondunk, mivel a szőlőskertekben a i március 17-iki fagy majd százszázalékos kárt okozott, A másodlagos rügyeket a május 13-iki fagykár vitte el, nem kímélve a gyümölcsfákat sem. De mivel neves, homoki bo­rok vidéke e táj, megkísérel­jük kiemelni a fagyzónából a szőlőtőkéket úgy, hogy át­térünk a kordonos művelésre. Terhes örökséggel — Mindehhez azonban víz is kell, és jól művelhető, egyenletes terep. — A kútfúrók, a majdani csepegtető öntözéshez szüksé­ges vizet teszik hozzáférhető­vé az öntözőberendezések számára. A régi vízelvezető árokrendszer hálózatát meg­szüntetjük, s ezzel együtt szinte átrajzoljuk a csemői vidék domborzati arculatát. Nagyarányú meliorációs mun­kába kezdünk, mely a lapo­sokat feltölti a hordalék ho­mokdombokkal, a csapadékvíz gyűjtésére, elvezetésére alkal­mas árokrendszert jelöli ki a lejtési viszonyoknak megfele­lően, javítja a talajszerkeze­tet és a talajösszetételt is. Ugyancsak a meliorációs mun­ka része lesz további jól jár­ható utak építése is a szántó­földi táblák, szőlőskertek, gyü­mölcsösök, s nem utolsó sor­ban a tanyabokrok között Közelebb hozva az ottlakó- kat az orvoshoz, az iskolá­hoz, a bevásárlóközponthoz. — S teszik mindezt vélhető­leg nem csekély anyagi meg­terhelés árán. — Annál is inkább, mivel a November 7. Tsz tagsága és vezető gárdája az egyesülés után több mint 7 milliónyi deficitet, vagyis szanálási hi­telt örökölt jogelődjeitől. Ezt ki kell gazdálkodnunk, éven­kénti terméseredményeinkből szakaszosan kell törleszte- niink. Igyekszünk minden le­hetőséget kihasználni; évente mintegy 60—70 hektáron ül­tetünk el cellulóznyár, illetve feketefenyő csemetéket, más hasznosítható erdeink fájá­ból pedig fafeldolgozó üze­münkben gyümölcsszedésre al­kalmas ládák készülnek, me­lyeknek ilyenkor nagy kelet­je, jó ára van. Épp most kaptunk a megyei tanácstól 8 millió forint hitelt is: me­liorációs munkákra, a juhá­szat fejlesztésére, az alapte­vékenységhez szükséges gépek beszerzésére. Ez megkönnyíti további munkánkat, segítségé­vel tö.bbet-jobbat termelhe­tünk, de nem szüntethetjük meg általa a 7 milliós hiányt, melynek kamatai évrőjjévre összegződnek, növekszenek. Vezérkar, új közösség — Ügy hírlik, hogy tavaly április elsején szokatlan ará­nyú személycsere volt az önök vezető gárdájában, ösz- szefügg ez a korábbi gazdál­kodási eredményekkel? — Igen., Magam az egyesü­lés után, 1975 októberében vállaltam itt az elnöki tisztet, s több mint egy év kellett ahhoz, hogy világosan lássam á helyzetet' is, a teendőket is. Akkor kikristályosodott mind­az a szemléletbeli, vezetésbe­li hiba és ellentét, mely ‘ a gazdálkodás eredménytelensé­gét okozta. A következtetése­ket összegezve magam kértem fel néhány felsőbb szintű ve­zetőt távozásra — a közép­vezetők közül pedig ugyan­csak néhányan követték őket. így ewszerre húszán mentek el a tsz-től, s ez nem áprilisi tréfa, de igencsak komoly va­lóság volt. Hogy mégsem tá­madt hirtelen vákuum, lég­üres tér, abban az ambiciózus, fiatal szakembergárda volt se­gítségemre. Akik eddig távoli kerületekben, tanyaszéleken, periférián érezték magukat hangulatilag is, tevőlegesen is. Nemegyszer képzettségükhöz, szakértelmükhöz képest mél­tatlanul. A visszahúzó erők, a belső rossz közhangulat meg­változtatásával közösséggé ko- vácsolódtak ezek a fiatalok, akik értő módon, felelősségtu­dattal végzik azóta is munká­jukat. A csemői November 7. Tsz új szakgárdájának átlagélet- kora 28 év. Kiművelt ember­fők, cseppet sem babonásak: hétfőnként reggelente tizen­hármán ülik körül a tárgyaló- asztalt az elnöki szobában, megvitatva a heti feladatokat, teendőket. Új utakon járva mindannyian. Bedő Ildikó Borsod, Hajdú és Szabolcs megye után Pest megye a ne­gyedik az országban, ahol a legtöbb cigánycsalád él. A megye kilenc járásának ötven településén lakik a megye húszezer cigány lakosa. Csak a fele Azok a családok, amelyek­ben él a felemelkedés vagya, első lépésnek a telepekről való elköltözést tekintik. A megyében mind több cigány- család kerül lényegesen jobb lakásviszonyok közé. Milyen lehetőségek vannak arra, és hogyan élnek a lehetőségek­kel — ezt mérte fel a Pest megyei Tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztálya. A cigánytelepek vagy más néven a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő tele­pek felszámolása 1965-ben kezdődött, 1970-től meggyor­sult a munka, szervezettebbé vált az 1372 telep likvidálása. Az öt évre 1010 lakás építésé­re, illetve vásárlására elegen­dő kölcsönösszeget biztosított a megye számára az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium, de ebből csak 580 köl­csönkeretet használtak fel. Kedvező eredményt csak azokban a községekben és vá­rosokban sikerült elérni, ahol a tanácsok koncentráltan való­sították meg az építkezéseket. Több telep felszámolásához megyei támogatást is kaptak, mindezek eredményeként 1970 és 75 között tizennégy- gyel csökkent a telepek szá­ma; 346 lakás épült állami tá­mogatással, 580-at építettek vagy vásároltak kölcsönből, tehát az öt év alatt összesen 926 cigánycsalád lakásgondja oldódott meg. A jelenlegi, ötödik ötéves tervidőszakban 570 lakás épí­tésére, vásárlására kapott Pest megye ÉVM-kereíet. Ebből az első három évben évente 143 i kölcsönkeretet lehetett, illetve lehet felhasználni, a jövő év­ben 72, 1980-ban 69 család kérhet kölcsönt. A gond az,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents