Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-05 / 183. szám
„Medvéi fog a kombájn' Összefogással az időjárás ellen Segít az operatív bizottság SCtildöfiség Kolumbiába Az Elnöki Tanács delegációja Úszta Gyulának, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével tegnap Bogotába utazott. A küldöttség részt vesz dr. Julio Cesar Turbay Ayala- nak, a Kolumbiai Köztársaság elnökének beiktatási ünnepségén. Több mint 16 ezer hektárnyi kalászos érett kasza alá a ceglédi járásban. Zömében biíza — 11 ezer 400 hektáron —, rozs és őszi árpa 2 ezer 300, illetve 2 ezer 200 hektáron — s kevéske tavaszi árpa, mindössze 26 hektáron. Bár az aratás részeredményei szinte óráról-órára változnak, a megyei aratási ügyeletre befutott információ szerint a ceglédi járásban ez'.dcig a kalászosok betakarításának mintegy 75 százalékaaz MSZMP pest Megyei bizottsága és ä mecíyei tanács lápja PEST ME EGYESÜLJETEK! Kerít Í r épletesek ugyan az el- ^ különíté3 e hol szilárd, szinte betonból készültnek látszó, máskor meg könnyedén ledönthető alkalmatosságai, ám a gyakorlati munka menetét nagyon is valóságosan befolyásolják, akadályozzák. S miközben így-úgy e vonalak áthágását próbálgatjuk, már-már föl sem tesszük a kérdést, vajon miért merednek a kerítések ott, ahol állnak, ki és miféle jogosultsággal emelte azokat?! Ha játszani kívánnánk a számokkal, fogalmazhatnánk úgy, hogy idén három hónap alatt készítettek annyi távbeszélő-készüléket a Mechanikai Művekben, mint tavaly az egész esztendőben. Az első negyedév teljesítménye ugyanis 15 ezer darab volt ebből az áruból, a tavalyi összes kibocsátás pedig 13 ezer. Az eset a számok viszonylagosságára figyelmeztet, arra, hogy akik nem ódzkodnak a könnyű sikerek elfogadásától, egyszerűen gyárthatnak eredménylistákat, csak annyit kellene ebben az esetben is mondaniuk, hogy a tavalyihoz képest ugrásszerűen bővült a termelés; jól hangzik. Szerencsére, itt nem dívik az eredmények ilyesfajta,, tetszés szerinti csoportosítása. Ha valamit, akkor azt tartják igazán fontosnak a vállalatnál, hogy az anyagmentes termelés növekedésének tempója gyorsabb, mint a termelési érték egészéé, azaz a hozzáértő számára nyilvánvaló, igényesebb árukból, kvalifikáltabb munkát magukba foglaló termékekből táplálkozik a haladás; Ami egybeesik a népgazdasági kívánalmakkal és követelményekkel, azaz jó út. S az a benyomás sem alaptalan, hogy a távbeszélő-készülékek előállítása is végre jó útra kerül, hiszen májusban sikerült első ízben elérni a tízezer darabos bűvös határt, ami már megegyezik azzal a mennyiségi szinttel, amit korábban a Telefongyár gyáregységeiben értek el, amikor a szóbeli érintkezés e sajátos eszközei még ott készültek. M ielőtt az olvasó úgy vélné, a termelés ilyen alakulása elfeledtette velünk eredeti témánkat, a kerítéseket, gyorsan leírjuk a hideg zuhanyként ható tényt: korántsem bizonyos, hogy a májusban elért színvonalat a Mechanikai Művek tartani tudja, ugyanis ebben a negyedévben úgy készülnek a telefonok, hogy hol ez, hol az az anyag, majd az anyaghiányt követően az alkatrész hiányzik. Magyarán: egyenetlen, szakaszokra tagolódó a munka. Az érintettek azonnal, minden töprengés nélkül közük, mert annyira nyomja őket a gond, hogy fejből tudják, nem kevesebb, mint nyolcféle anyag hiányzik a távbeszélő-készülékek folyamatos előállításához. Nyolcféle olyan anyag, amiért futkoshatnak, kilincselhetnek, de maguk előállítani nem tudnak. Kerítésekbe botolnak tehát újra meg újra, s fönnakad e drótsövényen, vagy éppen betonfalon mindaz, ami olyannyira fontos lenne, a szervezés ések eredményessége, a termelőberendezések kedvező kihasználása, s mert hajrákat tétlen időszakok követnek, a munkaerkölcsön is sérelem esik, a külső okok teremtette helyzetbe beleolvadnak a belső mulasztások, melléfogások. Emi tettük a nyolcféle anyagöt. Az az igazság, hogy ebből a nyolcból akár egynek a hiánya is megbénítja a folyamatos munkát, a nyolcas szám csak annyiból érdekes, hogy érzékelteti: ha három helyen sikerül is előbbre jutnj, még mindig marad öt hely, ahol várakozhatnak. S milyen idegesítő megalázót ts ággal várhatnak, hiszen némely áruból viszonylag kis mennyiség kell a Mechanikai Műveknek, azaz a gyártó számára jelentéktelen tétel, akár elhanyagolható a leszállítása, nyoma nem fedezhető fel az árbevételnél, a nyereségnél. Ott. Itt viszont egy egész gyártási rend borul fel miatta, s kerül nehéz helyzetbe a cég, csorbul a népgazdasági érdekeltség. V olt olyan eset, amikor a szállító minden köntörfalazás nélkül azt mondta a Mechanikai Művek panaszára, örüljenek, hogy egyáltalán elfogadta a megrendelést, ha még egyszer _reklamálnak, ak kor le is út, fel is út... Tehette, mert ő állt kerítésen belül, azon kívül meg a feladatok szorította megrendelő, no meg a népgazdaság, de ez utóbbira végképp nem sok figyelem jut némely termelőhelyen. S itt a lényeg, a kerítések kiszámíthatatlanságának, a vélt és a tényleges érdekek összekeverésének veszélye! Az említett és a hasonló ügyekből származó nehézségek sem a törzsgyárban, sem a gyáregységekben nem maradnak rejtve a dolgozók előtt, mert itt becsületesen értelmezik az információk áramlását, no, meg, ha akarnák, sem tudnák titkolni mindezt, hiszen az állásidőre fizetett bér a legkeservesebb kenyér, senki sem fogyasztja szó nélkül azt Amikor tehát újabb kerítés előtt torpan meg a munka, amikor újólag szembekerülnek a kívánalmak és a tények, akkor megakadályozhatatlan az általánosítás: ha mások azt csinálhatnak, amit akarnak, akkor nekünk miért kell annyira odalenni a kötelezettségeink teljesítéséért, a népgazdasági érdekek tiszteletéért?! S innét már igazán egyetlen, aprócska lépés a személyre szóló következtetések levonása, annak a felfogásnak az erősödése, hogy nem kell buz- gólkodni. Űjabb kerítés emelkedik tehát, de most már a vállalati kollektíván belül, megosztva azokat, akik összetartoznak, akiknek közösek a céljaik, ám mert másként értelmezik a helyzetet, csoportokra különülnek. Ezekbe a csoportokba nagyon sok tisztességgel, becsülettel igyekvő ember is belesodródik, mert — a vezérigazgató szavaival —• a tétlenség fegyelmezetlenséget szül. s e fegyelmezetlenség akkor is h“.t, amikor már szó sincs tétlenségről, sőt, egymás sarkát tapossák a teendők. Mészáros Ottó ___________________________y va l végeztek. XXII. ÉVFOLYAM 183. SZÁM JJJ»() | jIJ ER 1978. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Gondot okoz viszont a szinte már krónikus munkaerőhiány. A féklazító szerkezet most megkezdett gyártásához további húsz-harminc ember kellene. Hiányukat egyelőre gyáron belüli szervezéssel, munkaerő-átcsoportosítással próbálják pótolni. Barcza Zsolt (elvétele Újjászületett vasútvonalon Az utórendezések folynak a Budapest—Ferencváros és Hegyeshalom közötti vasútkorszerűsitési munkálatok Pest megyei szakaszán. Ebben tevékeny részt vállalnak a Biatorbágyon táborozó diákfiatalok, a KISZ Ságvári Endre önkéntes vasútépítő tábor lakói. Képünkön a herceghalmi kísérleti szakaszon dolgoznak. (Riportunk a 3. oldalon.) Túl van a nagy nyári erőpróbának, majd háromnegyed részén a monori járás is. Eddig a termőterület 72 százalékáról hordták be a szemet, 6 ezer 400 hektár búzatábláról. A sok csapadék, s a viharok hatására megdőlt gabona, különösen Öcsa és Monor térségében, gyorsan gyomcsodik. Ilyenkor mondják, hogy „medvét fog a kombájn”, a gyomok friss zöld vegetációja, s a lehajtott búzaszálak összekuszá- lód-nak, megakasztva a vágószerkezetet, kényszerű állásidőt okozva. A múlt heti időjárás kedvezett az aratásnak, ki is használták a lehetőséget a gazdaságok mindenütt. Ahol már végeztek a betakarítással, onnan a kombájnok, szállítójárművek azonnal indultak tovább a közeli gazdaságok földjére, folytatni a munkát. Jó példája az ilyen együttműködésnek a Ceglédi Állami Tangazdaság és a ceglédi Kossuth Tsz kooperációja, valamint a Monori Állami Gazdaság, mely öt Class Dominátorral sietett a Gödöllői Tangazdaság segítségére, miközben hat másik kombájnjuk már a sülysápi és a pilisi tsz-ekben arat. Összehangolták a munkát a járások között is. Többnyire helyi szervezéssel oldják meg a gépek átcsoportosítását, de segít a megyei operatív bizottság is. Így jutott 24 órán belül a dánszentmiklósi Micsurin Tsz SZK—5-ös kombájnhoz az AGROKEIt-től, s így kapott a Dunamenti Hőerőműtől gyors segítségként négy kombájnost, egy traktorost, két tehergépkocsivezetőt és egy gépkezelőt a galgamácsai összefogás Tsz. Szerdán reggel nyolc kombájn indult a csemői November 7. Tsz-ből a nagykőrösi Mészáros János Tsz földjére. A nagykátai járás gazdaságai 11 ezer 600 hektáron termesztenek kalászost. Termelőszövetkezetei közül a tápiószöllö- si Üj Barázda Tsz 57 és fél mázsás hektáronkénti átlagtermést takarított be. Ha az időjárás engedi, ma végeznek az aratással a tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezetben és az újszilvási Kossuth Termelőszövetkezetben. Be. I. Gyümölcstermesztés: tudomány és gyakorlat Nemzetközi tanácskozás Dánszentmiklóson Ausztrál és japán alma - Új-zélandi málnáskert A dánszentmiklósi Micsurin Tsz 2100 hektáron gazdálkodik, s emellett összehangolja húsz partnergazdasága feladatait. Nemcsak a megye, de az ország egyik legnevesebb gyümölcstermesztő nagygazdasága. Tegnap vendéglátó házigazdája volt a gyümölcs- termesztő tudományos napoknak, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Kertészeti Egyetem, a Gyümölcs- és Dísznövénykutató Intézet és a MAE Kertészeti Társaságának Pest megyei szervezete1 rendezett a több mint háromszáz főnyi érdeklődő szakember, köztük külföldiek számára. A tudományos ülésszakon részt vett dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Balogh László, a.z MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Bállá János, a ceglédi járási pártbizottság első titkára és Vimola Károly, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének titkára. Elsőnek dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora szólt a tudomány és a gyakorlat élő kapcsolatáról. Arról, hogy a változó táplálkozási szokások befolyásolják a gyümölcsök és a kertészeti termékek iránti igényeket. Hazánkban négy négyzetméternyi fólia- vagy üveg alatti terület jut a termőföldből minden állampolgárra. Itt megteremnek a korai primőrök, zöldségfélék, de a nem csekély mennyiség mellett mind igényesebbek vagyunk a termék minőségére. A víz- függönyös fóliasátrak, a fóiia- alagutak messzeezüstlő vonulata egyre inkább teret hódít, s örvendete=en gazdaságossá teszi a hajtatást, a korai zöldségfélék termesztését. Gyümölcsöseinkben mind gyakoribbak a művelő- és a betakarító gépsorok, melyek a kézi munkaerőt megtakarítva, rentábilisabbá teszik a gyümölcstermesztést. Mindez azonban szinte már vonzza a rendszerben való gazdálkodást, amely a kellően koordinált munkafázisok, a jól választott fajták, a helyes ültetési és metszési módok ösz- szegzése. — A gyorsuló idő nyomában ma már mindenütt meg kell szűnnie a gazdák szemléletében a provincializmusnak — hangsúlyozta előadásában Főző József, a termelő- szövetkezet elnöke. A Micsurin Tsz ausztrál és japán almafajtákat honosít meg. Málnáskertjeit az új-zélandi „ferde” művelési móddal hasznosítja. így tizennyolc kertészeti szakember elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata határunkon, sőt kontinensünkön túl viszi az itt termelt gyümölcsöt. Folyamatosan kísérleteznek még biztonságosabb, nagy terméshozamú fajtákkal, csonthéjasokkal, ribizkével, egressel, amelyek gépi betakarítása rövidesen megoldhatóvá válik. | A továbbiakban a kutatók és a gyakorlati szakemberek számoltak be azokról a témákról, melyeknek vizsgálatát a kísérlet stádiumában itt folytatták, vagy melyeket Dánszentmiklóson vezettek be. Az előadássorozatot követően a vendégek megtekintették a tsz 300 hektáros gyümölcsösében az Éva nevű nyári piros alma szedését, a csepegtető öntözés korszerű módjait. Üj fajtákkal, szaporítóanyagokkal ismerkedhettek. Megnézték a szabadföldi szamócapalántákat, melyek konténerben, műanyag tasakos tápföldben teremnek. Végignézték az új almacsomagoló és almaosztáiyozó gépsort. Gyümölcs- és kon- zarvbemu tat óval zárták a nap programját. ítészt vett rajta a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz is: hazai gyártmányú, a kertészkedésnél használatos kisgépeket hozott a dánszentmiklósi kiállításra. Ma a kertbarátok, a kistermelők, a szomszéd községek lakosai, és a termelőszövetkezet dolgozói részére tartanak bemutatót zöldség- és gyümölcstermesztésből. Bedő Ildikó Az ütvefúró és tartozékai Svájcba szállít a ceglédi ÉVIG Alig néhány hét elég volt ahhoz, hogy a barkács ütvefúró — az ÉVIG ceglédi gyáregységének egyik legújabb terméke — meghódítsa a vásárlókat. A gyors népszerűség oka, hogy mind több a házgyári lakás, ahol nem lehet nélküle szeget verni a falba. — Éppen egy éve, hogy kifejlesztettük az ütvefúrót, s az idén, az első félévben már tízezer darabot adtunk át belőle a kereskedelemnek — mondta Tankó Zoltán, a ceglédi gyáregység igazgatója. — Azóta kísérletezünk a fúró tartozékaival is: a vibrátoros csiszolóval, a körfűrésszel, a barkácsesztergával. — Termékskálánk: az előbb említett villamos kéziszerszámok, a háromfázisú aszinkron motorok, a szénkefetartók és a háztartási centrifugamotorok. Ezek közül a szénkefetartókat zömmel szocialista megrendelésre készítjük. A tőkés piac villamosnto- torok után érdeklődik. Ugyancsak nyugati megrendelésre exportáljuk az aszinkron motorokat. . — Július elsején újabb gyártmánnyal jelentünk meg a piacon; megkezdtük az úgynevezett hidraulikus féklazító berendezés gyártásit. Szerkesztésében svájci licenc volt segítségünkre. Késztermékeink jelentős részét így Svájcba szállítjuk, másik felével pedig a belföldi igényeket elégítjük ki. Jövőre, várhatóan a KGST- országokba is szállítunk belőle. Az elmúlt félévben az ÉVIG ceglédi gyáregysége egyenletesen teljesítette tervét, kiegyensúlyozottan dolgozott. Ezt részben annak köszönhetik, hogy anyagellátási nehézségeik — ellentétben a korábbi évekkel — az idén nem voltak.
