Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

1978. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK lyfóí«» Kel! a jó könyv Műelemzést is várnak Négy hónappal meghosz- szabbították a Kell a jó könyv 77 pályázat beküldési határidejét; az új határidő: 1978. december 31. A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnál tegnap tartott tá­jékoztatón elmondták: a mó­dosításra azért volt szükség, mert a pályázat iránt a vártnál lényegesen nagyobb az ér­deklődés. A pályázat feltételei válto­zatlanok. A pályázók a leg­különbözőbb műfajú és témá­jú 40 mű közül választhat­nak és maguk dönthetik el, hogy közülük melyik hat alkotást olvassák el. Pályázni a kiválasztott hat mű ismeretében a könyves­boltokban és a könyvtárak­ban beszerezhető tesztlapokon lehet. Az ajánlott kötetek kö­zül hat klasszikus orosz, 12 klasszikus szovjet, 22 pedig mai szovjet író, illetve költő alkotása. Az egyes művekhez kapcsolódó 3—3 kérdésre kell a pályázóknak válaszolniuk. A radarernyő árnyékában... ...sárgul a cecei paprika... A ráckevei járásban közel a Dunához jó minőségű barka homoktalajon termeszt papri­kát a kiskunlacházi Petőfi Tsz. A zöldségtermesztési ágazat vezetője Kovács Tibor, aki húsz éve foglalkozik nagyüze­mi paprikatermesztéssel, s még nincs negyvenéves. — Most már biztosan meg­vertek — mondja szárazon az ágazatvezető. — Az ötvenes évek második felétől kezdve egy fajtára tettem föl min­dent: a ceceire. Ezen a vidé­ken senki sem tudott utolérni a korai szabadföldi paprika­termesztésben — folytatja Ko­vács Tibor. Mindent egy lapra A napokban járt egy kerté­szeti bemutatón. Tapasztalta, hogy az új módszeré, az új fajtáké a jövő. A síkfóliás el­járással korábban érő, a Gó­liát és a Fehérözön fajtákkal több termeszthető. Az ipar­szerű technológia biztonságos­sá tette a termesztést. A koc­kázat csekély. Bárki megta­Két év helyett hat hét Nyáron is telepíthető az újfajta kecskeméti szőlő Hat hét alatt nyernek gyö­keres szőlővesszőt — a ko­rábbi két év helyett — az Or­szágos Szőlészeti és Borásza­ti Kutató Intézet kecskeméti állomásán. Az új eljárást NSZK tapasztalat alapján dol­gozták ki. A szaporítóanyagot növény­házban állítják elő többnyire napenergiával, a tavaszi hóna­pokban. A szabvány vesszőket föld nélkül 4—5 centiméteres átmérőjű, kettősfalú perlittel töltött tömlőkben hajtatják. Az eddigi kísérletek szerint a tápanyag nélküli, habszivacs gömbökkel levegőssé tett per­litten fejlődött a leggyorsab­ban, legerőteljesebben a gyö­kérzet. A , kettősfalú tömlő talprészében azután már táp­anyaghoz jut az életet kereső gyökér, s a hajtások megerő­södve nem sínylik meg a ki- ültetést. Ezzel az eljárással megszüntethető a telepítés idényjellege, mivel nyáron is szabadba kerülhetnek az elő­nevelt szőlővesszők. A továbbiakban a szaporí­tási eljárás nagyüzemesíiésén dolgoznak a kutatók. Tartós legyen és szép Pályázat kísérleti játszókertre A most formálódó 15 éves lakásépítési programban az eddigi elképzelés szerint a la­kások mintegy 60 százalékát lakótelepeken, emeletes há­zakban építik. A városfejlesz­tésben az eddiginél jobban kell számolni a lakótelepeken élők termé­szetes mozgásigényének kielégítésével, az ehhez szükséges létesítmé­nyek megtervezésével, elhelye­zésével. A már felépített la­kótelepek többségén ugyanis kevés a szabad terület, ennél­fogva túlzsúfoltak a játszóte­rek és a játszókertek, s nem különülnek el eléggé a pihené­sül szolgáló parkoktól. A túl­zsúfoltság nehezíti a parkok gondozását, nem beszélve a károsodó növényzetről, ame­lyet évről évre pótolni kell. Alapvető követelmény, hogy a fiatalabb korosztályok és a felnőttek számára megteremt­sék a megfelelő környezetet a testmozgásra. Éppen oly nagy szükség van a tizenévesek sport­területeire, mint a kisgyer­mekek játszókertjeire vagy a felnőttek sétányaira, pihenőparkjaira. E feladatok megoldására az illetékes mi­nisztériumok és intézmények közös pályázatot hirdettek, amelynek alapvető célja komp. lex, kísérleti játszókért meg­teremtése. A pályázóknak a korcsopor­tonként elkülönített játékker­tek, játszóhelyek megépítésé­hez szükséges szerkezeteket, sok variációs felhasználásra lehetőséget nyűj tó részeleme­ket kell tervezniük, amit nagyüzemi módon, gazdaságo­san állíthatnak elő. Az elemek több célra legyenek alkalma­sak, így támfalak, lépcsők, lépcsősorok, tér- és útburko­latok, vízmedencék, kútmeden- cék, homokozók, mászórácsok, árnyékoló szerkezetek stb. építésére is. A szerkezeti elem készülhet fából, fémből, mű­anyagból, hagyományos épí­tőanyagokból, csak az a követelmény, hogy feleljen meg a tariós igénybevételnek és az esz­tétikai elveknek. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők a Képző- és Iparművészeti Lek­torátuson, s a kész terveket november 13-ig kell beküldeni a Magyar Építőművészek Szö­vetségének. A legjobb tervek díiazására és megvásárlására 540 ezer forintot irányoztak elő. A pályázat eredményét december 10-ig hirdetik ki. nulhatja a módszert. Nincs titok. Szeretettel vesz kézbe egy- egy szépen fejlett papriKát, de egy elsárgult tövet kihúz­va méregre fakad. — Ez a hanyag munka ered­ménye. Darabos műtrágyával szórták be — magyarázza mér­gesen. De aztán megenyhül, mivel közelebb értünk a dús vegetációjú fűszerpaprika-táb­lákhoz. — Napos, meleg idő kell ezután is, s akkor az idén is jól fizet. Azt az öntözőgépet is a tavalyi haszonból vettük — mutat a távolban radarer­nyőhöz hasonlatosan forgó szerkezet felé, amely nagy területre juttatja szét a víz- cseppnyalábokat. A gép köze­lében asszonycsapat halad. A vegyszer tökéletlensége foly­tán életben maradt gyomodat vágják ki. — Megdrágult a kertészke­dés. Egy munkás 300 forint­jába kerül naponta a gazda­ságnak — mondja, mialatt gondolatai messze járnak. — Akaratom ellenére let­tem kertész. Ugyanis mező- gazdasági technikumba jár­tam és az ismerősök beszéltek rá, hogy az iskolát abbahagy­va vállaljam el az áporkai tsz-ben a brigádvezetőséget. Tizenhét éves voltam akkor. Hektáronként 150 ezer forint A szövetkezetben mindjárt 13 hold paprikát bíztak rám, s ha már vállaltam, rendesen akartam dolgozni. Szeren­csém volt, mindjárt az első évben jó eredménnyel járt a kertészek A sikereken felbuz­dulva egyre nagyobb terüle­ten termesztett a közös gaz­daság paprikát. így lett a 13 holdból 30, később 70, azután 150 hold. Idős emberektől, könyvekből, a mások eredmé­nyei és a saját tapasztalataim nyomán tanultam meg a szakma csinját-binját. Rájöt­tem például: nálunk május 6-án kell palántázni. A dá­tumhoz az évek múltával szinte babonásan ragaszkod­tam — meséli Kovács Tibor. Módszerével, a ritkavetéses eljárással a növénykék gyor­sabban fejlődtek. Napokat nyertek azzal is, hogy kiülte­téskor a palánta nem állt meg a fejlődésben. Rövid idő alatt elérték, hogy elsők lettek a vidéken. A legkorábban szál­lítottak, uralták a piacot. A legjobb évük tavaly volt. Egv hektár étkezési paprika 150 ezer forintot hozott. Több partnerrel szerződtek. Ha az egyik nem győzte átvenni, vit­ték a másikhoz. Szeletelve kérték? Ügv szállították. Ezer mázsa paprikát vágtak karilká­ra a kiskunlacházi gyerekek. — Jól jött a segítségük, de nem minden munkában tud­nak tisztességesen helytállni az iskolások. Az étkezési pap­rika szedését például nem szabadna diákokra bízni. Eh­hez szakértelem kell. Legalább száz mázsával többet takarí­tottunk volna be, ha nem tör­delik le a hajtásokat a ter­méssel együtt — mondja elé­gedetlenül Kovács Tibor. Kevés a munkáskéz A legtöbb gondot a kevés munkáskéz okozza számára, — Amikor elvállaltam az ágazat vezetését, itt a Petőfi Tsz-ben azt ígérték, harminc­negyven pár kézre számítha­tok. Tavaszra kiderült, az asszonyokat a Zizi-üzemben foglalkoztatják. Most egy ál­landó dolgozónk van a kerté­szetben. A többi idénymunkás. Távoli vidékekről érkeznek felnőttek, diákok. A bérszín­vonal túllépése miatt azonban nem maradhatnak tovább két hétnél. Így újra és újra meg kell tanítani az újakat a mun­ka elemi fogásaira. Van, aki egész nap gyakorolja a pa­lántaültetést, mire gépre me­rem ültetni. Jobban örülnénk i az állandó munkásoknak, de 3500 forintért nem jön senki. Aki az ország túlsó végéből ideszegődik, négy hónap alatt legalább 20 ezer forintot akar megkeresni. Megérte-e az éveken át tar­tó küszködés — teszem föl a kérdést Kovács Tibornak. Jönnek az új fajták — Sokat harcoltam az em­berekkel. Nem tűrtem a lel­kiismeretlen munkát, nem­néztem el a szakmai hibákat. Ez sokaknak nem tetszett, kezdtek tőlem elpártolni a ta­gok. Rosszul esett, hogy cser­benhagytak. Amikor azután a kiskunlacházi és az áporkai tsz egyesült, egyszerűen kima­radtam a vezetők közül. Nem is nagyon kapaszkodtam, de a hiánya sem tűnt fel senkinek. Elmentem a saját tsz-embe részes munkásnak. Aztán, hogy múltak az évek, hívogat­ni kezdtek a Petőfi Tsz-be ágazatvezetőnek. Egy nap meggondoltam magam és el­jöttem a falumból. Tudja: senki se próféta a saját ha­zájában. Fél nap alatt bejártam a kiskunlacházi határt, s anél­kül, hogy kertész lennék, megállapíthattam, hogy szép a paprika a Petőfi Tsz-ben, nagyobb termést ígér, mint a szomszédos gazdaságokban. Kovács Tibor a Csóka-ta­nyán azt mondta, hogy meg­előzték a szakmában. Nem u láttam, hogy emiatt szomor- ‘Tcodna. Csak azt, hogv búcsú­zik kedvenc paprikafajtájátó! amelyhez húsz év vereségei és győzelmei kötötték. Valkó Béla Ornitológiái kutatótábor A idén második alkalommal rendeztek meg a hansági or­nitológiái kutatótábort. A Kisalföld egyik legszebb területén, a Fehér-tó környékén — amely szigorúan védett terület — két héten át táboroznak. A kutatótáborckban az átvonuló ma­darakat gyűrűzik és zoológiái megfigyeléseket végeznek. Új magyar műszer Tv-képemyős bányaröntgen Mire jó a telephullám-vizsgálat ? A széntelepek „átvizsgálásá­val” kísérleteznek újabban. Gyakran előfordul ugyanis az, hogy a széntelepban váratla­nul kőrétegre, úgynevezett ve­tőre bukkannak a bányászok. Ez veszélyezteti a nagy mun­kával előkészített géni biztosí­tást, a jövesztést. sőt egyálta­lán a telep művelését. Jó len­ne, ha ezeket a meddőkőzete­ket már előre, a tervezésnél ismernék. Ere ígér megoldást az úgy­nevezett telephullám vizsgá­lat. A vizsgálat során a szén­telepbe. a réteg vastagságától függően, több-kevesebb rez­gésérzékelőt — geofoncsopor- tot — helyeznek el. így már a bányában megállapítható a széntelep folytonossága, avagy a vető mérete, irá­nya. Az adatokat a műszer memó­riaegysége tárolja, a külszínen is elvégezhető értékelés céljá­ra. Az új módszerrel 75—80 százalékos biztonságú infor­máció nyerhető a fejtés ter­vezéséhez. Gázkitörés-veszé­lyes térségben a készülék se­gít kiválasztani olyan fejtési módot, amely eleve elháríthatja a félel­metes természeti jelensé­get, a bányarobbanást. A világon csak néhány or­szágban ismert hasonló ren­deltetésű mérőműszer, de ezek rendkívül drágák és az eltérő bányaviszonyok miatt nem is lehet átvenni. Az összegezés, tv-képemyős bányarrűröxnű- szer létrehozásával világvi­szonylatban újszerűt alkotnak a szakemberek. A KGST ke­retében hazánk gvártia majd a műszert, nagy sorozatban. JTarrier és karrier között különbség van, mert kü­lönbözők az előbbre jutás út­jai és módjai. Nem csoda hát, hogy legellentmondásosabb fo­galmaink közé tartozik a kar­rier. Az egyik oldalon csupa dicséret, csupa feimagasztaiás. Csupa érték, amely közvetle­nül eggyé válik alanyával: az ifjú kiváló, mert karriert futott be, magas, jól fizető és szá­mos kellemességgel járó állás­hoz jutott. A másik oldalon azonban csupa irónia és leki­csinylés, maga az erkölcsi fer­tő. alanya csupa meggörbülés és készségesség felfelé, csupa intrika és könyöklés a társak­kal szemben, s csupa méltó­ság és elérhetetlenség lefelé. Az előbbi a sikeresek ideoló­giájának, az utóbbi a lema­radtak irányzatos torzításainak tűnhet. De hát — túl a mindennapi képzeteken és szubjektív elfo­gultságokon — mi is a kar­rier? Mindenek előtt egy köl­csönösség eredménye. Egyik oldalon a követelményrend­szer, a másikon a követelmé­nyeknek való megfelelés, s mint eredmény: maga a kar­rier, a siker, az előrejutás. Formailag tehát viszonylag egyszerű a helyzet: a társa­dalmi munkamegosztás szerte­ágazó hierarchiájának felsőbb po’cain ott várnak a csalogató státusok az érdemlegesek, a rátermettek számára; akiknek Jegyzet Karrier és „karrier” v versengő csoportja — hiszen sok az eszkimó, ám kevés a fóka — elindul alulról, hogy megmássza a kiszemelt csú­csot. Persze, fent is emberek vannak: elvárásokkal, követel­ményekkel, s valamennyi buk­tatókat és kiszámítható-kiszá­míthatatlan akadályokat jelent a felfelé menők számára. An­nál is inkább, mert az istenek mindig a saját képükre kíván­ják formálni az embert. Persze a karrierkérdés, vég­sősoron tartalmi kérdés. Ben­ne az emberi kapcsolatok és viszonyok demokratizmusa és antidejnokratizmusa tükröző­dik. Jelzi az önértékelő és ér­téktermelő közösség jelenlétét vagy hiányát. A közönség ugyanis karrierellenes. Kar­rierellenes abban az értelem­ben, hogv gondjait és problé­máit saját magára vonatkoz­tatja, masa kísérel meg meg­oldást ta’álni rájuk. A pnegbí- zofás ezért viszont csak szol­gálat, s az egyéni k^nesség ténylegességén alapul. Ráadá­sul, bármikor visszavehető. Te­kintélye ezért igazi — mert a közönség által teremte11 és ezt erősítő — tekintély. A közös­ség hiánya viszont a létért való harc újratermelődését, a balzaci és stendhali emberi színjáték folytatódását ered­ményezi. A pozíció hatalmi poszt, a rendelkezés és a sze­mélyes gyarapodás forrása, s a megbízatás fentről kreáll morális lepel csupán — a megbízatásnélkiLiség elleple- zésére. A szocializmus lényegéből eredően közösségteremtő és ezért karrierellenes. Előbbre jutása és fejlődése a közösség­teremtésben való előrejutás és fejlődés, s ezzel együtt a kar­rier leépítésének a történelmi útja. Addig is azonban — a közösség erejének, gyengeségé­nek vagy éppen hiányának s mértékében — létezik karrier Karrier és „karrier” közöt! azonban napjainkban is kü­lönbség van. A személyes ér­dem, a tartás és a moralitás jói elkülöníthető az idegen görbe utakon szerzett jogosít­ványok pozícióba emelő hatal­mától. S ha munkamegosztá- sos társadalmunkban a lent és fent körei sokszor el is távo­lodnak egymástól, nem lehel kétséges, hogy melyik szerint kell választanunk, s melyikre kell életünk minden területén nemet mondanunk ... Hüively István gépkocsijavMs otp-huelbe es ötezer forintot meghaladó értékű gépkocsijavítás esetén a nagykőrösi, a ceglédi, az abonyi, a jászkarajenői és az albertirsai gépkocsitulajdonosok OTP-kölcsönt vehetnek igénybe. Az ügyintézést autószervizünk végzi. Zsiguli, Trabant, Wartburg, Skoda, Polski Fsat 12S-ös személygépkocsik, valamint Nysa, Zsuk és Moszkvics furgon kis tehergépkocsik vizsgáztatására és II. szemlére való előkészítő javítását rövid határidőre vállaljuk. Nagykőrösi Gépjavító Szövetkezet autószervize Nagykőrös, Ceglédi út 21. i

Next

/
Thumbnails
Contents