Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

1978. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Folklórgyüjiők Pest megyében Határmenti találkozó Szobon Kongresszusaikra készülnek a magyarországi nemzetiségek A szokottnál is több nemze­tiségi rendezvény lesz az elkö­vetkező napokban, hetekben: a magyarországi délszlávok, né­metek, szlovákok, románok készülnek novemberi kongresz- szusaikra. A Nógrád megyei nemzetisé­gi napok kiemelkedő esemé­nyének ígérkezik az augusztus 6-i banki nemzetiségi találko­zó, amelyen várhatóan 13 köz­ség néptánccsoportja, kórusa, zenekara mutatja be műsorát. Az eseményre csehszlovákiai népi együttest is várnak. Augusztus 19-én Szobon ha­tármenti találkozót rendeznek, amelyen magyarországi szlovák nemzetiségű és a szlovákiai együttesek szerepelnek majd. Az alkotmánynapi ünnepsé­gekkel teljesednek ki a dél­szláv nemzetiségi napok Zalá­ban és Somogybán. A német nemzetiségű néptáncfesztivál színhelye Sopron lesz, szep­tember 23-án és 24-én. A nemzetiségi együttesek minden évben 8—10 megyé­ben tartanak bemutatót. A Vas megyei szentpéterfai horvát népi együttes szeptember vé­gén Baranya megyében ven­dégszerepei. Baranyába látogat egyébként október elején az NDK-beli, cottbusl amatőr mű­vészi együttes is. A nemzeti­ségi együttesek országos feszti­válját az idén Mohácson, au gusztus 19—20-án tartják. Sok helyütt szervezték meg az idén is a nyári táborokat. A békéscsabai szlovák olvasó­táborban középiskolai tanulók gyakorolják anyanyelvűket és a szlovák irodalommal ismer­kedtek. Hasonló tábort szer­veztek általános iskolai tanu­lóknak Gödön, Pilisszentke- reszten és Sátoraljaújhelyen is. A Pest megyei délszláv nép­rajzosok és helytörténészek — diákok és felnőttek — augusz­tus 7. és 12. között folklórkin­cseket gyűjtenek a szerbek, horvátok lakta községekben. A Veszprém megyei Farkasgye­pűn augusztus 21. és 26. között táborozok a német nemzetiség néprajzi hagyományait mutat­ják be. A gyűjteményt A ma­gyarországi németek néprajza című könyvsorozatban szeret­nék közreadni. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége az év elején népművészeti és fotópá­lyázatot hirdetett. A beérkező legjobb. pályaművekből a kongresszusuk előestéjén kiál­lítást nyitnak. A Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szövetsége az amatőr képző­művészek alkotásait állítja ki. Leányfalu óvja környezetét Se szeri, se száma a termé szeti környezetet, a lakóterü let tisztaságát óvó szabályok­nak, rendeleteknek, melyek­nek egy a célja; az ember vé delme, a jövő nemzedékek egészséges életfeltételeinek biz­tosítása. A rendeletek nyomán tettekre van szükség, s lehe­tőleg társadalmi összefogásra Leányfalun sincs ez másképp Az üdülőkörzetben kiváltképp fontos a hegyek, erdők, lige­tek, vizek, s a levegő védelme, a zöldterület növelése. Az el­múlt években a tanács, nagy gondot fordított a környezet- védelemre, 1972-ben megszer­vezték az intézményes sze­métszállítást, tavaly pedig si­keres lomtalanítási akciót tar­tottak. A Gyöngyvirág, Levél. Kőris, Tavasz és Gyulai Pál utcában facsemetéket ültettek társadalmi munkában a nagy­község lakói. Külön gondot fordítanak az építési engedélyek kiadásakor arra, hogy megfelelő szenny­vízkezelő berendezéseket épít senek. A lakókat, az üdülőket rendszeresen tájékoztatják köztisztaság, a szemétszállítás szabályairól. Nemrég a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront ,a tanáccsal közös felhívásban kérte fel a lakosságot a környezet védel mére, A vízelvezető árkok tisztán­tartására is nagyobb gondot lehetne fordítani, amíg a csa tornahálózat mindenhová el­jut. V. G. P. Volán-panasz a MÁV-ra Még nincs csúcs — mégsincs vagon T eherautók kény szervik endje Kicsit hihetetlen, ám mégis igaz: a betakarítás jelenlegi szakasza még nem ró különö­sebb megterhelést a MÁV-ra. Sőt, amint azt Bokor László­tól, a MÁV Budapesti Igazga­tóságának kereskedelmi osz­tályvezető-helyettesétől meg­tudtuk, a csúcsforgalom egyéb­ként csak később várható. — A múlt év hasonló idő­szakához képest a tranzitfor­galmunk változatlan, az export még alacsonyabb is; a tavalyi­nak mindössze 88 százaléka. A közutakon viszont immár másfél hónapja jelentősen megnőtt a forgalom. A Volán­nál a málna- és borsóérés ide­jén kezdődött a szezon. Az időjárás szeszélye miatt a különböző zöldségek és gyümölcsök összeérése vár­ható, így különösen sok segítséget jelent a gazdaságoknak, hogy a Volán gyorsan és pontosan fuvaroz. — Gépkocsiparkunkat he­tek óta száz százalékban ki­használjuk — mondta rövid tájékoztatásában Mártha László, a Volán 1. sz. Vállalat kereskedelmi főosztályának ve­zetője —, de ha az összeérés megköveteli, szervezéssel, fuvarátcso­portosítással az eddigi megrendeléseken kívül is tudunk gépkocsit adni. így történt ez július közepén, amikor a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktárai­ból soron kívül csaknem 1800 tonnányi régi búzát kellett el­szállítanunk, hogy legyen he­lye az új magnak. A mi me­gyénkben az aratás egyébként nem ró különleges feladatot a Volánra. Ezekben a hetekben a kon­zervgyárakban van csúcs, ami jelentősen érezhető a gépko­csik foglalkoztatásán. A Nagy­kőrösi Konzervgyár, amely­nek nyolc éve csajc az 1. szá­mú Volán szállít, most napon­ta 62 teherautót, a ceglédi gyáregység pedig 12 teherau­tót köt le. A Zöldért Abony, Nagy­kőrös, Monor, Nagykáta, Ceg­léd, Vác és Gödöllő területén mintegy 36 gépkocsival szállít­tat naponta friss zöldséget, gyümölcsöt. Az 1. sz. Volán 433 vállalat­tal kötött éves szerződést, ez a 1 gépkocsipark 85 százalékának ad folyamatosan munkát. — A fennmaradó kapaci­tással a lakosságot szolgál­juk. Néhány hete a kedvezményes fűtőolaj-szállítást intéztük. — Most van a propán-bután gáz­palackok szállításának szezon­ja — mondta Mártha László. — Magánrendelőink részére billenőskocsit elsősorban a hét végére, teherautót két-három nappal a megrendelés után tu­dunk adni. Sajnos, gyakran elő­fordul, hogy egy helyett két kocsit kell küldenünk, mert a TÜZÉP-telepek, illetve a kőbányák oly rövid ideig tartanak nyitva, hogy egy kocsi csak egyszer tud for­dulni. A Volán munkáját jelentő­sén könnyítené, ha a partner­vállalatok a fogadási időt meghosszabbítanák. A napi fogadási idő évről évre csök­ken : ma már mindössze tíz óra. Emiatt igencsak kihaszná­latlan a szállítókapacitás, és mind kevesebb az igény a szombat-vasárnapi szállításra. Az első félévben szombaton­ként csaknem két és fél ezer, vasárnap mintegy négyezer gépkocsi óiíí; ez* jóval-több mtnt tavaly' ebben az időszakban. — Hátráltatja munkánkat, hogy partnereink hosszú ideig várakoztatják az áruval érke­ző teherautókat. A MÁV jobb helyzetben van, mert a késedelmes ki­rakodás esetén kocsiállás­pénzt kérhet. A Volán ilyen „büntetést” nem szabhat ki, sőt, jelenleg a fu­varoztató határozza meg, me­lyik nap, melyik órában haj­landó fogadni az árut — so­rolta a hibákat a kereskedelmi főosztály vezetője. Végül azt is elmondta, hogy érthetetlen számukra: miért adja oly rend- szertelenül a MÁV a megren­delt vagonokat? — Az utóbbi időben szinte természetes, hogy a darabáru- szállításhoz kért negyven va­gon helyett mindössze húszat, ha kapunk. Tavaly 56 ezer 500 vagont raktunk meg hasonló időszakban, az idén mindössze 53 ezer 335-öt. Mi lesz, ha ná­luk is beindul a szezon? W. G. Legelőn a finn lapáiyiiszők Hátország a nagyüzem A megszervezett háztáji és kisegítő gazdálkodás eredménye: zöldség, gyümölcs, tej, hús A mezőgazdasági termékek egyharmada a háztáji és ki­segítő gazdaságokból kerül rek ki. Bár ennek az egy- narmadnak a felét maguk a termelők fogyasztják el, a a központi árualapok 15 szá­zaléka így is a kisüzemektől származik. A2 állattenyésztési kutatók télvégi országos ta­nácskozásán, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes meg­állapította: „az elmúlt évben az állati tennék előállítás 60 milliárdos értékéből 27 mi h- árdot a kistermelők állítottak elő.” Cegléden főágazat A mezőgazdasági nagyüze­mek égj; ik fontos feladata te­hát, hogy a termelési folyama­tokba bekapcsolódva, szol­gáltatásokkal segítsék a ház­táji- és kisgazdaságokat. Spe­cialis helyzete van e tekintet­ben Pest megyének, mivel itt hat legerősebben az urbanizá­ció, a főváros munkaerőt el­szívó ereje. Ugyanakkor nem ismeretlenek e megyében sem a nagyüzem testébe ékelődött tanya-települések, a helyenként tanyákkal tűzdelt szántóföl dek. Skultéty József, a ceglé­di Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke felvetette egy vitafórumon a tsz terü­letéhez tartozó tanyák bolt­hálózatának kiépítésével kap­csolatos gondjait. A ter­melőszövetkezetek integráló feladata tehát korántsem me rül ki a termékelőállításhoz nyújtott segítségben; kiterjed az áruellátásra, a tanyasi élet­vitel lehetséges könnyítésére is. Termelőszövetkezetenként ‘ más és más formában kötőd­nek a háztáji és kisegítő ..gaz­daságok a nagyüzemhez, a'he­lyi adottságok, lehetőségek* szerint. Nem egy helyt előren­delés útján állítják össze a kisgazdaságok évi műtrágya szükségletét, a kertig, vagy a művelt tábláig szállítják az igényelt szerves tárgyát. A vetőmagvakat, a burgonya­vetőgumót, kertészkedő tagok részére a palántákat ugyancsak a közösből kaphat a kisterme­lő: így a szakvezetés arra is figyelemmel lehet, hogy a be­takarítás idején a piaci ará­nyok meg ne billenjenek. Alapvető feltétele a háztáji és kisüzemi állattartásnak a jó minőségű, folyamatosan be­szerezhető abrak- illetve táp- takarmány, és az alomszalma. Ezek házhoz szállítása ugyan­csak könnyíti a munkát, ösz­tönzi a tenyésztői kedvet. Ter­mészetesen tenyésztés helyett inkább a tartást: hizlalást, tej, hús, tojás — és helyenként már gyapjú — előállítását is jelenti ez a kisüzemekben. A ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz munkája jól pél­dázza a nagyüzem és a kis­termelők kapcsolatát: főágazat itt a háztáji, Kovács Sándor főagronómus és munkatársai vezetésével. Az elmúlt évben 110 vemhes kocát, 41 vemhes üszőt, 30 ezer naposbaromfit, 2000 tenyészkacsát és 500' te- nyésznyulat — összesen 2 mil­lió forint értékben n-j'/eztes: ki állatot a háztáji gazdasá­gokba. Állandóság — biztonság A közös gazdaságok gép­parkja majd mindenütt ren­delkezésre áll a talajművelés, a betakarítás, a fuvarozás el­végzéséhez, természetesen összehangolva a kisüzemi fel­adatokat a nagyüzemben el­látandó munkákkal. Agrár- szakemberek eszmecseréin, tanácskozásain, vagy az azt követő viták során nem egy­szer elhangzik a vélemény: helyes, ha a termelőszövetkeze­ti tag több éven át használja ugyanazt a területet háztáji földként. Az állandóság biz­tonságot ad, s ösztönöz olyan tevékenységre is, mint példá­ul fóliasátrak létesítése, évelő növények telepítése, s nem utolsó sorban a talajerő rend­szeres utánpótlása. Anyagi­műszaki oldalról tekintve te­hát elvben megkaphatja, s a gyakorlatban a legtöbb helyen meg is kapja a kistermelő a nagyüzemtől mindazt, ami termeléséhez szükséges, s ami összeegyeztethető a nagyüze­mi gazdálkodás elsődleges ér­dekeivel. Függetlenített háztáji agro- nómus segít eligazodni a leg­újabb tenyésztési-tartási kér­désekben, a szerződések meg­kötésének módozataiban, a fajtakiválasztásban, az átadás­átvétel folyamatának ellenőr­zésében a pilisi Aranykalász Tsz-ben is. lllanicz László im­már két esztendeje látja el ezt a feladatot Pilis—Nyáregy­háza—Csévharaszt határában s a kocakihelyezési akciók le­bonyolítása mellett gondja Van arra is, hogy a mintegy 40 háztáji-tehén tavasztól őszig jó legelőterülethez jusson, hoz­záértő pásztort — pontosab­ban: gulyást — és bojtárt sze- gődtessen a kistermelők tehe­nei mellé. A tej, a gyorsan3 romló me­zőgazdasági termékek közé tartozik. Átadása-átvétele kü­lönleges figyelmet érdemlő munkafolyamat. A háztáji és kisegítő gazdaságok tejterme­lésének. fokozását segítik a jól megközelíthető, elérhető, tejbegyűjtő helyek. Ezek saj­nos még ritkán korszerűek, — de a legszükségesebb higiénés feltételeknek megfelelnek. Az útviszonyok és a távolságok miatt többnyire fogaton, kan­nákban gyűjtlk-szállítják a tejet a háztájiból, kisebb tele­pülésekről, tanyákról. Modern tankautókat kis tételek miatt nem érdemes közlekedtetni, de nem is igen lehet, mivel a tejipar még nem rendelkezik megfelelő mennyiséggel ezek­ből a hűtve-tároló gyűjtőko­csikból. Kistermelők könyvecskéje A zöldség és a gyümölcs fel­vásárlása, átvétele ugyancsak a romlékonysága, nehezen tá­rolható volta miatt gyakran oka átadó-átvevő közötti súr­lódásnak. Itt segíthet igazán a nagyüzem a kistermelőknek: ha felvásárolja, átveszi és tárol­ja az árut, s ami nem általá­nos de jó példa: azonnal ki is fizeti, úgy nemcsak az ér­tékesítési biztonsági jó köz­érzetét adja a termelőnek, de időt takarít meg, ami munka­csúcsok idején nem csekélység. A Gödöllőn tartott me­zőgazdasági vezetők orszá­gos konferenciáján ismerte­tett az egyik előadó egy olyan új átadás-átvételi for­mát, mellyel a korábbinál jobban ösztönzik a kistermelő­ket. A zökkenőmentesebb, si­mább áruátadás érdekében úgynevezett háztáji könyvecs­két rendszeresítettek, melyet a tsz-tag minden áruátadáskor magával visz, az átvevő pedig bejegyzi a megfelelő tételt mennyiségben s annak ellen­értékét is. Év végén a nyere­ség terhére jelentős összeget juttat vissza a közös azoknak a tagoknak, akik terményeiket ily módon, tehát nem a sza­bad piacon, hanem a terme­lőszövetkezeten keresztül ér­tékesítették. Ez a regisztrálá­si mód lehetővé teszi a háztá­ji gazdaságok termelésszerke­zetének összefüggő, tételes elemzését is. Bedő Ildikó Lehet jót... Fejlődő közműhálózat Foton A szigetcsépi Lenin Tsz tavaly decemberben ötven nagy tejhozamú üszőt vásárolt. Az elles előtt álló fiatal állatokat a tsz százholdas öntöíött legelőjén legeltetik. A tervek szerint két­százötvenre emelik a fajta törzsállományát. Főt nagyközségben is egyre ! nagyobb gondot jelentett a szennyvíz elvezetését. Ez a munka sok pénzt követel. Például évente 100 ezer fo­rintba kerül, hogy egy fóti iskola tárolójából az erre rendszeresített teherautó el­szállítsa a szennyvizet. A Fó­ti Gyermekváros nagy szenny­vízrendszere is elavult, fel­újításra szorult. A szaporodó nehézségek láttán a nagyköz­ségi tanács felvette a kapcso­latot a Dunakeszi városi ta­náccsal és a KÖVIZIG-gel. Közösen készítették el a nagyközségi szennyvízháló­zat tervét. A kiépítendő rendszer nem­csak az intézmények szenny­vizét vezeti majd el, hanem ahhoz a lakosok ingatlanai, házai is csatlakoztathatók. Az egész hálózat elkészítése mint­egy 45—50 millió forintba ke­rül. A Gyermekváros 18 mil­lió forinttal, a helyi gazdasá­gi szervek, így a PIÉRT, a Papírfeldolgozó Ktsz, a Ve­gyiművek Kiszerelő Vállalat, a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat fóti telepe, a MA­FILM fóti részlege hétmillió­val, a nagyközség tanácsa há­rom millióval járult hozzá, a fennmaradó összeget a megyei keretből pótolták. A kivitelezést 1977-ben kezd­ték meg. A Főt—Dunakeszi Csatornamű Társulat mint be­ruházó, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat mint ki­vitelező látott munkához. Idén október 31-ig a nagy­község főútvonalán elké­szül a szennyvízelvezető hálózat. Foton sikerült elkerülni azt a máshol már sajnos megszo­kottá vált gyakorlatot, hogy különböző közművek kiépítése más-más időpontban történik, újabb és újabb útfelbontások­kal jár. A nagyközségben ugyanis a szennyvízhálózat kiépítésével egyidő'oen végzik a földgázvezeték talajba he­lyezését is. Így jól összehan­golt munkával — mely első­sorban a nagyközségi tanács érdeme — egyszerre összkom- fortosítják Főt egy részét. A gázhálózat építésének beruhá­zója és kivitelezője a TIGÁZ. A kilenc millió forintba kerü­lő építkezés után az összes fó­ti ipari létesítményben, a Gyermekvárosban. valamint a Kossuth Lajos utcában és a Györffy úton gázzal füthetnek, főzhetnek. A TIGÁZ a lakos­ság részére telekhatárig veze­ti a földgázt, azon belül az érvényben lévő egységárak alapján a lakosok beköttet­hetik házaikat a hálózatba. A Gyermekváros az elavult olajfűtésű rendszerről még az idén áttérhet a gázfűtésre, rövidesen a nagyközség isko­láihoz, óvodáihoz is elviszik a földgázt. Akárcsak a jelen­leg folyó munkáknál, a jövő­ben is igyekeznek a szenny­víz- és a földgázvezetékeket egyszerre lefektetni. Remélhe­tőleg a tervezett fóti lakóte­lephez már mindkét vezeték egyidőben jut el. A. Gy. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents