Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

1978. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK 'kXMim 5 Vetőmagosztás az Aíföldön A 34 fajta gazdasági és ker­timagot szaporító Bács-Kiskun megyei nagyüzemekben, ház­táji gazdaságokban tart a be­takarítás. Az erre a célra ki­váló természeti adottságú Du­na—Tisza közén az idei év csa­padékbősége csak részben ked­vezett a magtermelésnek. Emiatt a szokottnál nagyobb gondosságot igényel a csíraké­pesség ellenőrzése, a kelési arány megállapítása. A borsó, a köles, a bükköny, a muhar, a szudánifű beérésekor a szo­kottnál kevesebb volt a nap­fény. A lucernaféléknél pél­dául éppen ezértt nem sikerült az első magfogás, a második virágzásból várják a magot' a gazdaságok. A zöldségkertészetek magel­látásában javulást ígérnek. A korábbinál több elit magot kapnak a termelő gazdaságok, fűszerpaprikából, uborkából s paradicsomból. A Vetőmag Vállalat Duna—Tisza menti te­rületi központja felkészült a magvak fogadására, tisztításá­ra, csomagolására. Kisszállási telepükön most a borsóféléiket fémzárolják, s megkezdték a repce tisztítását. Lehúzott rolók... A fiatalok és a három műszak... Újpest segít Tápiószecsonek Meglesz-e a félmillió méter szövet? Aki néhány évvel ezelőtt járt a tápiószecsöi szövőgyár­ban. s most ismét betéved oda, szemmel látja a változást. Az Újpesti Gyapjúszövőgyár 1971- ben vette át a helyi termelő- szövetkezet kezelésében levő, akkor meglehetősen elhanya­golt állapotban levő kisüze­met Azóta alaposan átalakí­tották. Bár még ma is tetemes összeget fizetnek évente a tsz- nek a tulajdonukban maradt állóeszközökért, nemcsak az üzemcsarno­kot újították föl, hanem lecserélték a teljes gép­parkot, egyúttal korszerű szociális he­lyiségeket teremtettek. Okozhat-e munkaerőgon­dot egy üzemben hat-nyolc ember kilépése? Látszólag ha­tározott nem-mel felelhetünk a kérdésre. Tápiószecsőn azon­ban az igen a helyénvaló vá­lasz. Az üzem eredményein sokat ront a szakemberhiány. Miért? 1976-ban 474 ezer, 1977-ben pedig több mint 499 ezer négyzetméter szövet készült az üzemben. Vagyis olyan bázist alkottak, amely­re bizton számíthatott a vál­lalat. Annál is inkább, mert a minőségi követelmény­nek megfeleltek: tavaly az első osztályú termék ará­nya 86 százalék volt. Idei tervükben megközelí­tőleg félmillió négyzetméter fésűs szövet gyártása szerepel. Csakhogy valamivel nem kal­kulálhattak előre a vállalat irányítói. Az első félévben egyszerre többen is kiléptek. Az eltávozok — elsősorban a szülési és a gyermekgondozá­si segélyt igénybe vevő nők — helyére hiába kerestek újabb munkásokat. A vállalat veze­tői úgy látják, hogy a fiatalok a javuló mun­kakörülmények és a meg­felelő jövedelem ellenére sem vállalnak három mű­szakot. Inkább naponta utaznak, fő­városi munkahelyet keresnek. Az első félévben így mint­egy ötvenezer négyzetméter­rel kevesebb, 203 ezer 7 00 négyzetméter fésűs szövetet szőttek a tápiószecsöi lányok- asszonyok, mint tervezték. S mivel az erőltetett ütemű ter­melés rontotta a minőséget is: termékeiknek csak 80,8 száza­léka érte el az első osztályú minősítést. A fővárosi vállalatok a vidéki ipartelepítéstől vár­ták a munkaerőhelyzet ja­vulását. így volt ezzel az Üjpesti Gyapjúszövőgyár is. Most vi­szont, mivel a vidéki gyár­egységek nem képesek a ter­melési tervük teljesítésére — júliusban és augusztusban is kevesebb áru készült az elő­irányzottnál — Műanyag ajtók a BNV-re Űj termékkel jelentkezik a Pevdi az őszi BNV-n. Solymá­ron a faipari gyáregységben júniustól az év végéig harminc­ezer műanyag ajtót gyártanak. Bozsán Péter felvétele Állattartó épületek A típustervek győzelme A kereskedők a fővárosba mentek Mivel segíthetnének a helyi tanácsok? Zárak, lakatok, lehúzott re­dőnyök — mind több Pest megyei élelmiszerbolt bejára­tánál fogadja ez a kép a vá­sárlókat. Miért? — tettük fel a kérdést dr. Fekete Lajosnak, a Pest megyei Tanács keres­kedelmi osztálya helyettes ve­zetőjének. Csábító forintok — Kevés és egyre kevesebb a kereskedő. Igaz, nemcsak nálunk, az egész országban hasonló a helyzet. A főváros­ban például már bevezették az ötezer forintos műszakpót­lékot, amit a kereskedők két, egyazon munkahelyen eltöltött esztendő után minden évben megkapnak. Ez csak tetézi a Pest környéki boltok gondjait. Az előnyösebb feltételek miatt ■mind többen vállalnak mun­kát Budapesten. — A legsúlyosabb a hely­zet a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Egyrészt, mert e vállalat működési területe éppen az agglomerációs kör­zetbe esik, másrészt, mert boltjai közül jó néhány kis községekben van, s egyedüli üz­let. Ott átcsoportosításra nincs lehetőség. Ha az üzlet bezár, az alapvető élelmiszereket nem lehet helyben beszerezni. Az. ilyen kisebb, egy-két sze­mélyes üzletekben a munka- körülmények is rosszak. Per­sze, hogy sokan inkább a jól felszerelt boltokat választják. Be kell csukniuk A vállalat ezen a helyze­ten a bolthálózat korszerűsíté­sével igyekszik javítani. E törekvés jegyében épült új üzlet Budakalászon, Ráckevén és Törökbálinton. A közeljö­vőben Szentendrén és Sziget­halmon nyitnak új boltokat. Ugyancsak a létszámhiányon szeretne a vállalat enyhíteni azzal, hogy emeli a béreket. Ezután a Bécsi utcát keres­tük fel. — A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak kettős feladattal kell megbirkóznia. A Dunaka­nyarban és a Ráckevei-Duna- ágban nagy az idegenforgalom. A helybelieken kívül a hétvé­geken, s a nyári hónapokban több ezer üdülőt, kirándulót is ki kell szolgálni. Ezért okoz akkora gondot, ha egy-egy bol­tot be kell zárnunk, vagy (sza­badságolás, kilépés miatt) né­hány üzletünk rövidebb ideig j tart nyitva. Pedig nyaranta j harminc-negyven egységet is be kell csuknunk! Évente két­A munka megkönnyítése volt a fő témája a Ruházat­ipari Dolgozók Szakszerveze­te központi vezetőségének tegnapi ülésén, amelyen fel­szólalt Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter. A köz­ponti vezetőség beszámolóját kiegészítve Tóth Tiborné fő­három új boltot nyitunk, de a kereskedőhiány miatt ez sok nehérségbe ütközik — tájékoz­tatott Lippai József igazgató. Áru van, kereskedő nincs — Sokat segíthetnének a he­lyi tanácsok. Ha a Pestre távo- zottak kicsinyeit a helyi böl­csődébe vagy óvodába el tud­nánk helyezni, ha a diákok egy részét szakmunkásképző intézeteinkbe irányítanánk, ez nagy könnyebbség lenne. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat gondjai 25 települést érin­tenek, mintegy 140 kilométeres körzetben. Jártunk a vállalat két budaörsi üzletében, ma­gunk is meggyőződhettünk ró­la, hogy az áruellátás kielégí­tő — ha nyitva tart a bolt. A vállalatnak azonban a keres­kedőhiányra is gyógyírt kell találnia. Hegyi Iván titkár rámutatott: a vizsgált időszakban javultak a ruha­ipar dolgozóinak élet- és munkakörülményei, mind­ennek ellenére az ipar dolgo­zóinak létszáma 1975 óta 2300-zal csökkent. A felszólalók közül töb­ben szorgalmazták a gyer­mekintézmények befogadó- képességének lehetséges nö­velését. Többen javasolták, hogy a gyermekelhelyezés gondjain a lakóhelyek sze­rint illetékes tanácsok is se­gítsenek. Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter részletesen ele­mezte a népgazdasági és kül­piaci körülményeket, majd elismeréssel szólt arról, hogy a műszaki fejlesztés eredmé­nyeként a magyar ruhaipar egyre jobb termékeket állít elő. Hangsúlyozta: a magyar ipar munkáját a jövőben nem önmagával, hanem a nemzet­közi színvonallal kell mérni. Ezért minden eddiginél szo­rosabb kooperáció alakuljon ki az alapanyagtermelőkkel, a kellékesekkel, a kül- és bel­kereskedelemmel, valamint a külföldi vevőkkel. A haté­konyabb, gazdaságosabb ter­melés érdekében intézkedé­sek sorozatát tervezi a mi­nisztérium. Ezek egyike: az állami támogatást jobban mérséklik a méteráru terme­lőknél, mint a feldolgozóknál, hogy együttesen legyenek ér­dekeltek az exportértékesí­tésben. a központi gyár dolgozói­nak kell, nagyarányú túl­órázással, megkísérelni be­hozni a lemaradást. Tápiószecsőn az emberek túljutottak a munkássá válás első szakaszán, magukénak ér­zik az üzemet. A gondok elle­nére éppen ezért bizakodó a hangulat. Legsürgősebb fel­adatuknak most a minőség ja­vítását tartják. A mezőgazdasági nagyüze­mek számára az állattartási épületek tervezése lényegesen leegyszerűsödött. A MÉM ál­tal ajánlott típusterveket rövid úton „lehívhatják”, illetve a helyi körülményekre adaptál­hatják az Agrober közreműkö­désével. Ezek a tervek lehető­vé teszik a gazdaságosabb megoldások bevezetését, s így egyre népszerűbbek. Amíg 1976-ban 950 példányban ren­deltek szarvasmarhatartóépü- let-tervet a gazdaságok, addig tavaly már 2500-at kértek, s hozzávetőleg ilyen arányban nőtt a sertéstartóépület-tervek száma egy év alatt. Az ered­mény: az állattartó épületek­nek már alig ötödé készül egyedi tarvek alapján. A típus­tervek alapján felépített épü­letekben a termelés is gazda­ságosabb. CSAK KÉT NAPIG! Kisiaitenyisztési és díszállat-kiállítás és túr a Nemzetközi Vásár 23. pavilonjában (2. kapu), SZEPTEMBER 2-ÁN ÉS 3-ÁN Nyitva naponta 10-től 6-ig. Vr D. Gy. GOMBÓ PÁL: C^óütörtöLí LoLtéí E Az ember itt-ott hall valamit. Tapasztalatai E gazdag tárházából aztán eszébe jut róla egy és S más. Nemde? Gondolatkísérlet Mikor e sorokat írom, még csak annyit tu- dok a Kísérletről, amennyit a rádióból fél- füíJlel ellestem. Azt ludniiilliiki, hogy a. frissen feloocsátott nemzetközi űrhajó legénysége egy olyan programnak is részese lesz, amely­ben azt vizsgálják meg; milyen hatással van a tévénézés az űrhajósokra? Részleteket már csak azért nem ismerek, mert az írott saj­tó szemérmesen csupán bizonyos biológiai- orvosi kutatásokról ejtett szót, továbbá a tévének kitett alanyok még fenn keringenek és végül: a kiértékelésre, gondolom, az ala­pos munka végeztéig azután is várni kell. Hanem egy gondolatkísérletet jómagam is végre tudok hajtani. Ne tessék a műfajt le­becsülni: Einstein ilyen gondolatkísérletekkel alapozta meg a relativitáselméletet. Tehát: 1. Az űrhajósok a súlytalanság álla­potában az amerikai tévé valamely műsorát nézik. Súlyt érezni nem fognak. A heves lö­völdözés zaja viszont alighanem felviszi a vérnyomásukat. Mikor aztán a jó seriff és a rossz seriff tűzharcát megszakítva, ártatlan csecsemőt mutatnak hátulról, akire a legiszo­nyúbb sors várna, ha netán nem Secubar pe­lenkát használnának az elvetemedett szülők — akkor a földi központ utasítást ad a kísér­let azonnali beszüntetésére. 2. A kísérleti ala­nyok a moszkvai tévé műsorát tekintik nevezetesen a Sirokája, glubokája című 150 perces rövidfilmet a Volga földtörténeti ki­alakulásáról, vízirajzi majd környezete nép­rajzi jellemzőiről, balalajka kísérettel. Az űr­hajósok megnyugszanak. 3. A magyar tévé műsorát kapcsolják be. Izgatott hangú be­mondó jelenti, hogy a porkövi várjátékok iz­galmas órái kezdődnek. A főcímben parity- tyások ostromolnak, csikósak pattogtatnak, több kaszkadőr haldokolva esik össze, néhány meztelen nő sikong — a kísérleti alanyok agyából sűrű pattogás érkezik a Földre. Az­tán kezdetét veszi a Vak Béla Látomása cí­mű történelmi tárgyú színdarab, amely a nemzeti leikületet van hivatva ébreszteni. A földi irányítóközpont a fejét csóválja, mert a távencefalogram a kísérlet alanyain prog­ramon kívüli elalvás jeleit észleli. Utasítást ad, hogy keressenek más műsort, de az uta­sítást senki sem hajtja végre, mert tényleg elalszanak. Panaszkönyv Ez az, ami már nincs. Átvágták a vele kap­csolatos ellentmondások gordiuszi csomóját: átkeresztelték Vásárlók Könyvének. Az úgynevezett vásárlók azonban — felhá­borodásuk olykor szárnyakat ad nekik — a szép nevű Könyvet alantas módon panaszok, sőt indokolt vádaskodások bejegyzésére hasz­nálják. Olyan kontra ez, amelyet csak lángelmék tudnak rekontrázni. De ki kételkedhet benne, hogy a kereskedelemben, vannak ilyenek?! Csírájáról egy ébredő eszmének hallottam valamit, gondolatkísérletben továbbfejlesztem. Vásárló bemegy a Közértbe. Neszkávét 'kér, de nincsen, mert felvásárolták a lengyelek. Szalámit kér, de nincs, mert felvásárolták az angolok. Tejet kér, de csak tócsából kiemel­hető változata van. Végül Vásárló beszerez három konzervet, és sorban áll, hogy fizessen. A blokkon három tétel szerepel, az egyiken két konzerv, a másikon egy konzerv, a kö­zépsőn csakúgy 50,— forint. Vásárló észre­veszi, felháborodik, a pénztárosnő odaveti, hogy mit sír, mindjárt visszaadom. Az üzlet­vezető, aki ilyenkor kéznél szokott lenni, bo­csánatkérés végett, nincs kéznél, a vevő dü­hösen a panaszikönyvet kéri. Az üzletvezető előkerül, rendkívül udva­riasan megkéri a vevőt, hogy kövesse. Az ke­mény arccal lépdel utána az Irodába. Az Iro­da egyik sarkában berakásos faragott dísz­asztal. A dísaasztalon csipkés terítő. A csip­kés teritőn piros szattyánbőr kötésű album, a piros alapon aranyhímzésű felirat: Vásárlók Könyve. — Méltózitassék beírni! — szólítja fel Vá­sárlót az üzletvezető. Vásárló átveszi a felé nyújtott aranyparker tollat és a meghatottságtól reszkető kézzel beírja: — Itt jártam. Minden nagyon szép, min­den nagyon jó. Kívánok az Egység dolgozói­nak sikerekben gazdag munkálkodást a Ha­za javára. Természetvédelem Az információrobbanás korszakában sok Természetvédelmi Területről tudunk. A Se- rengetiről például, ahol az elefántcsordák le­gelik a fákat, oroszlánok érdeklődnek arcu­kat a szélvédőhöz nyomva a gépkocsik belső berendezésének fejlődése iránt, miközben az emiatt elhanyagolt antilopok csordái békésen legelészik az alfafüvet. Vagy a Yellowstone Parkról, amelyet a Yellowstonon kívül több kisebb folyó is öntöz, nem is szólva néhány ezer meleg forrásról, néhány tucat gejzírről, továbbá fortyogó iszapvulkánokról. Mi azonban kis ország vagyunk. Nálunk a méreteket a viszonylag óriási Hortobágy, a középterjedelmű Sashegy és az igen mérsé­kelt méretű zugligeti Tündérszikla jelzi. No persze, azért nem vagyunk törpeállam. Gondolatkísérletemet magam is képtelennek tartom. Azt ugyanis, hogy sétálok Budán, és beleütközöm egy fába, amely úgy három- méteres, az átmérője is van vagy másfél és lám, külön természetvédelmi táblával védik, no nem az elefántcsordáktól, csak a netán arra kóborló félvad járókelőktől. Ámde mit tesz a sors? Einstein gondolat­kísérleteit napfogyatkozáskor igazolta a tu­domány. Ezt az utóbbi kísérletet alkonyatkor egy séta. Ott áll a fa védetten a Budenz úton! Egyébként helyes. Azt védjük, amink van. Ha nincs oroszlán, gejzír, mammutfenyő, hát a kócsagot, a házméretű sziklát, a hárommé­teres akácfát. Munkaerő és szervezési kérdések Nemzetközi színvonalra törekszik a ruházati ipar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents