Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

1978 AUGUSZTUS 29., KEDD %/ÍMap Helsinki tanácsának küldöttsége Budapestre érkezett LÁTOGATÁS A VÁRNEGYEDBEN Pentti Poukkának, a helsin­ki tanács elnökének vezetésé­vel tegnap Budapestre érke­zett a finn főváros küldöttsé­ge. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren a fővárosi tanács több vezetője fogadta; ott volt Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe is. Helsinki tanácsának küldött­sége a fővárosi tanács meghí­vására érkezett a magyar fő­városba. Csaknem egyhetes itt-tartózkodásuk alatt egye­bek között a budapesti lakóte­lepek kialakításáról, a közúti és a közlekedési hálózat rend­szeréről, a kereskedelem, fej­lesztéséről, az egészségügyi el­látásról, valamint a budapesti kulturális életről tájékozódnak a vendégek. Szépvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke délután hi­vatalában fogadta Pentti Poukkát és a küldöttség többi tagját. A két ország fővárosá­nak vezetői egyebek között eszmecserét folytattak az ál­lamigazgatás kérdéseiről és át­tekintették a kapcsolatok ala­kulását. A szívélyes légkörű találkozón az együttműködés további lehetőségéről is tár­gyaltak. A finn vendégek ez­után a Várnegyed történelmi nevezetességeivel ismerked­tek. Finnországi siker Kekkonen gratulált katona- művészeinknek A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese augusztus 22-e óta nagy sikerrel vendégszere­peit Finnország több városá­ban. Az együttes vasárnap gá­laesten mutatkozott be Helsin­kiben a Finlandia palotában. A díszelőadáson megjelent dr. Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke, továbbá a kor­mány több tagja, Aarne Saari- nen, a Finn Kommunista Párt elnöke. Kekkonen köztársasági elnök a nagy sikerű est szünetében baráti hangú beszélgetést foly­tatott a művészegyüttes veze­tőivel, melegen gratulált a ma­gas színvonalú produkcióhoz. A művészegyüttes ma indul vissza Budapestre. Jöjjön e/, ha készen lesz! Itt a leghosszabb felüljáró épül — Nem szédül? Végig utá­nam tud jönni? Magas a pár­kány! — mondja Rusznák Ró­bert, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat III. számú épí­tésvezetőségének helyettes ve­zetője. Rögtön meg is nyugtat: — Nem szégyen, ha valaki szédül. Nem egy hídépítőt, még sok évi munka után is idegesít a mélység. Ekkora munka ö nyugodt léptekkel halad fölfelé a negyven centis beton­párkányon, s közben magyaráz. — Ide, a felvezető szárny alá, még több mint tízezer köb­méter feltöltőanyagot kell hor­danunk. Homokot, kavicsot. Oda terítjük majd az aszfaltot — mutat lefelé, a lábunk alá. Itt az ország legnagyobb köz­úti hídja épül. Az M 3-as autópálya fővárosba bevezető szakasza hídban ível át a vas­úti pálya felett. Hivatalos ne­ve Körvasútsori felüljáró. — Ekkora munkát először bíztak vállalatunkra — mond­ja fiatal kísérőm, amint végre szilárd betontalaj kerül a lá­bunk alá. A hídon majdan kétszer há­rom sávos autópálya vezet át, középen két méter széles, elvá­lasztó betonsávval. Gondoltak a gyalogosokra is a tervezők: egyik oldalon másfél méteres járda húzódik. Feljegyeztem még néhány jellemző adatot. A két hídfő között 425 méter, a csatlakozó töltésekkel együtt 800 méter hosszú lesz a híd. A teljes szerkezet 442 hídgerendából áll össze. Eddig — rekordidő alatt —- több mint felét emelték be a szerelők. összességében mintegy tízezer köbméter mo­nolit vasbeton szerkezet készül a helyszínen. Csak az alapok­hoz ötezer köbméter anyagot használtak fel. Mivel fele szé­lességben a tervezettnél jóval korábban, már szeptember vé­gén meg kell indulnia a hídon a forgalomnak, az építésveze­tőség rendkívüli intézkedések­re kényszerül. A vállalat más munkákról küldött ide brigá­dokat segíteni. Szép is legyen — Jelenleg hatvan-hetve- nen vagyunk. A finisben nagy szükség van minden kézre — egyenesedik fel Bacskó József, aki három éve jegyezte el ma­gát a hídépítéssel. — Ha vala­ki átmegy egy hídon, nem arra gondol, vajon megfelelő-e műszakilag, magyarázza. — Sokkal inkább az érdekli, amit iát. A korlátállítás és a sze- gélyvasszerelés nemcsak pon­tosságot, ügyességet is igényel. Mi azt akarjuk, szép legyen a híd, ne csak jó. Testét bronzvörösre festette a nap. Lehúzott kesztyűjét de­rékszíjába dugja. Mutatja a kezeit: durvára dörzsöli a vas. Ezt a munkát vagy szereti valaki, vagy nem. Csak pénzért nem lehet csinálni. Tavaly el­végeztem a hídépítő szakmun­kásképző tanfolyamot, idén pedig megtanulom a vasbeton- szerelő szakmát. Kevés hely van, ahol annyira kell a szak­munkás, mint itt. A hivatalos munkaidő héttől délután ö;ig tart, ám tavaly gyakorta hangzott el a kérdés: „Ki vállal, fiúk, szombat-va­sárnapi munkát?” Vállalnak. — Az utóbbi években részt vettem vagy • tizenhárom híd építésében, de a mostani vala­mennyi koronája — mondja Bacskó József. — Csuda jó ér­zés látni: napról napra nő a híd, s egyszerre csak átsuhan­hatnak rajta az autók. Hordógurítás Két hete tartották meg a ne­vezetes hordógurítást. Az. új hídon ekkor gurítják át a hor­dót, amikor összeér a pálya le­meze. Most már betonozzák az elválasztó sáv egy méter széles szakaszát is. Tűzkő Balázs fia­talos fürgeséggel simítja a nyersbetont. Bizony, nem lát­szik rajta, hogy közeledik a nyugdíjhoz. Szavaiból árad az öröm. A régiek közül büszke a két éve készített velencei híd­ra, de nem titkolja, ezután ez lesz szívének a legkedvesebb. — Eredetileg kubikos len­nék, de negyven éve átpártol­tam a hídépítőkhöz — idézi a múltat. Zsíros kalapját kissé feljebb pöccinti a homlokán. — Nem bántam meg, mert itt annyifélét lehet tanulni! Egész másféle a mi életünk. Tudja, milyenek vagyunk mi? Olya­nok, mint a csiga. Hátunkon hordjuk a házunkat. Értetlen arcomat látva, ke­zét kinyújtva, lemutat a híd­ról. — Nyolc emberből áll a bri­gád, s mi hozzuk-visszük ma­gunkkal az otthonunkat. Lakó­kocsiban lakunk, még kony­hánk is van. Elvileg pénteken­ként utazhatunk haza, de ha úgy jön ki, nincs se család, se pihenés. A betonnal nem lehet játszani. Bizony, nem voltak könnyűek az utóbbi hónapok. Csak már szeptember vége len­ne, hogy megihassuk az áldo­mást! Vagy százhúsz méter szaka­szon a híd pályagerendáit he­lyére emelték. Ügy mondják, sikerült kicsit előre dolgozni­uk. Októbertől talán nyugod- tabb lesz a tempó. Átadás és leadás... — Voltak időszakok, ami­kor éjjel-nappal, megállás nélkül húztunk. Nyolc kilót fogytam, meséli nevetve Gubó István művezető. — De az át­adás előtt még leadok egy kis felesleget. Szinte már hazáig érnék azokon a hidakon, amiket épí­tettünk — tréfálkozik tovább. Majd komolyra fordítja a szót: — Tudja mi volt itt, amikor ki­szálltunk a területre? Hatal­mas szeméttelep. Nekünk kel­lett eltüntetnünk. És megmoz­gattunk vagy harmincezer köb­méter földet... Mág a csator­nahálózatot is mi fektettük le. Brrr. Azt nagyon utáltam. A jövő héten az egész építés- veze.őség éjszakai műszakra áll át. Este hattól, reggel ha­tig dolgoznak majd. Éjszaka ugyanis sokkal könnyebb a szi­getelés. I Fiatal srác téblábol mellet­tünk. Művezetőjétől kérdezne valami tanácsot. Gubó István nem titkolt büszkeséggel mu­tatja be: — A tanítványom. ' A Pista bácsi hívott Nem jogtalan a büszkesége. Kiderül, amint Bacsa Jánossal beszélgetni kezdünk. — Fogalmam sem volt, mi­hez kezdjek az általános iskola után — meséli. — Azért-jöttem csak a KÉV-hez, mert a'Pista bácsi hívott. Ennek már hat éve. Megtaláltam a számításo­mat és nemcsak anyagilag. Húszévesen megkeresem a négy-ötezret, de ami mág jobb, megtanultam, hogy a mi mun­kánkhoz nemcsak tüdő és izom, hanem szív is kell. Az építésvezető-helyettes a legszorgalmasabbak közé so­rolja őt. Júniustól hídépítő szakmunkásnak mondhatja magát, őszre pedig ács- és áll­ványozó tanfolyamra jelentke­zett. A tanulást a vállalat anyagilag ösztönzi. Egy forint órabéremelést és tíz százalék munkahelyi pótlékot jelent a szerzett szakmunkás-bizonyít­vány. Ám a pénz, az csak pénz. — Nekem az is nagy dolog, hogy nem azt kell mondanom ezután, hogy betanított mun­kás vagyok — szólal meg újra a fiatalember. Visszaindul a zsaluzáshoz, amikor eszébe jut valami. Messziről ér utánunk a hangja. — Jöjjön el, ha kész a hi­dunk. Meglátja, milyen szép lesz! Dodó Györgyi Q Milyen alapve ő, fontos fel­adatok teljesítését tűzte ki cé­lul az úttörőcsapatok elé 1978— 79-re az úttörőszövetség? — Az előttünk álló tanév­ben szövetségünknek az a fel­adata, hogy változatlanul kö­vesse az elmúlt esztendőkben kialakított fő irányvonalát, to­vábbra is törekedjen a társa­dalom és a gyerekek igé­nyeinek összekapcsolására. Olyan programot biztosítson az úttörőcsapatok tagjainak, amelyekben egyaránt lehető­ségük nyílik a közösségi, köz­életi tevékenységük kibonta­koztatására, az egyéni felelős­ségtudatuk fokozására, az is­kolán kívül szerzett ismere­teik alkalmazására és bővíté­sére, a számukra előírt alap- követelmények teljesítésére. Továbbá játékra, testedzésre, a tudománnyal, a technikával és a művészetekkel való érdekes találkozásokra, a felnőttekkel való kapcsolatok további erő­sítésére. A gyermekek éve 0 Jövőre az egész világ fi­gyelme hatványozottan fordul a gyerekek felé, hiszen 1979-et az ENSZ a gyermekek nem­zetközi évének nyilvánította. Milyen módon jut szerephez ez az esemény a Magyar Úttörők Szövetsége programjában? — Áthatja és meghatároz­za azt. Központi kérdés lesz a gyermekek helyzetének elemzése, élet- és tanulási fel­tételeinek biztosítása, a gyer­mekiek jogainak, érdekeinek képviselete, védelme. A fel­nőttek cselekvő aktivitása, törődése mellett, a kisdobo­soknak és az úttörőknek is módjuk lesz arra, hogy ne csak elfogadják a segítséget, hanem aktívan részt vegye­nek saját közösségük életének megszervezésében, környeze­tük alakításában, sokféle mó­don erősítsék a világ gyer­mekeivel való együttműködé­süket, barátságukat. A gyermekek nemzetközi évével összefüggésben érde­mes megemlítenünk az úttö­rőév fontos politikai esemé­nyeit — a KMP, a KIMSZ megalakulásának, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját —. amelyeknek nevelési lehetősége ott kezdő­dik, hogy fel kell ébreszte­niük a gyerekek kíváncsisá­gát a történelmi kor iránt. Igyekszünk felfedni előttük az akkori kor és mai életünk tartalmi kapcsolatát. Ehhez a munkához biztosít lehetősé­get A mi világunkért elneve­zésű mozgalom, amely a gyermekek tennivalóit foglal, ja keretbe. A mozgalom lehe­tővé teszi, hogy a kisdobos és úttörő közösségek megismer­jék szocialista valóságunkat, A Betonútépítő Vállalat emberei érdesített homokaszfaltot terítenek az eddigi két rétegre. (Koppány György (elvétele) tettekkel bizonyítsák, készek dolgozni. áldozatot vállalni a ni világunkért, hogy kifejez­ték együttérzésüket, szolidari­tásukat az elnyomott országok népeivel, gyerekeivel, hogy érzékeljék, vannak olyan gye­rekek, akik nem élnek olyan boldogan, mint ők. Módot nyújt ahhoz, hogy tettekkel bizonyítsák, méltók elődeik munkájához, életéhez. A moz­galmat Zánkán hirdettük meg, a közelmúltban.. „A mi vilá­gunkért” mozgalom kiemelke­dő, központi rendezvénye lesz 3. nemzetközi gyermeknaphoz közel eső időpontban megren­dezendő nagyszabású, országos játék, amelynek célja a külön­böző országok, népek játé­kainak, dalainak, kultúrájának megismerése. Nincs két egyforma 0 A mozgalom, mondhat­nánk, ajánlás, amely lehető­vé teszi, hogy az úttörőcsapa­tok fejlettségi szintjüknek, sa­játosságaiknak, lehetőségeiknek megfelelően határozzák meg feladataik sorrendjét, a tevé­kenység formáját. Hasonló ön­állóságot már korábban Is biz­tosítottak a csapatoknak. Ho­gyan éltek eddig ezzel a lehe­tőséggel, előbbre lépnek-e jö­vőre az úttörőcsapatok ezen a területen? — Nincs két egyforma út­törőcsapat. Az a tapasztala­tunk, hogy érdekes programot csak ott valósítottak meg, ahol messzemenően figyelem­be vették a gyerekek igényeit, a csapat körülményeit. A leg­több helyen jól éltek ezzel a lehetőséggel. Igaz, akadnak olyan közösségek, ahol adósak az önálló kezdeményezéssel. Ügy tűnik azonban, hogy az elmaradók is felzárkóznak, ösztönzi őket több példa is, néhány érdemleges helyi öt­letet ugyanis országos szintre emeltünk. így történt ez töb­bek között a Kék nyakken­dőért és a Vörös nyakkendőért felvételi próbával is. O Milyen akciók, próbarend­szerek, szemlék és vetélkedők teszik teljessé a kisdobosok, úttörők, jövő tanévi szervezett, közösségi programját? — Ezek tulajdonképpen A mi világunkért mozgalom ré­szeként ajánlások, sokfélesé­gük a gyerekek érdeklődését tükrözi. Mindenki megtalál­hatja saját érdeklődésének, te­hetségének megfelelő tevé­kenységi formát. A tudomá­nyos-technikai 'szemlék a kü­lönböző tudományok, a tech­nika, a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek nyújtanak hasz­nos elfoglaltságot. A Művé­szetek vándorútján kulturális játék, amely érdekes, vonzó művészeti ágak megismerését gyakorlását biztosítja, fejlesz­ti az anyanyelvi kultúrát. A Barátunk a könyv, a múzeum, a film ... közművelődési já­ték, célja az önművelés. Az 1978—79-es úttörőévben is sor kerül a kulturális szemlére, az éneklő rajok országos találko­zójára, az úttörőzenekari fesz­tiválra, a riporterveiélkedő- re, a Kazinczy-versenyekre, a gyermekhősök találkozójára. Folytatjuk a Teremtsünk ér­téket! akciót, az Edzett ifjú­ságért tömegmozgalmon belül az ügyesség-bátorság sportjá­tékot, az úttörő-olimpia ver­senysorozatát, a Szülőföld-ex­pedíciót, és ezúttal is sor ke­rül honvédelmi versenyekre, az úttörőgárda szemléjére. Ezek a programok folyamatos, egész éves elfoglaltságot te­remtenek a gyerekeknek. Az új tanítási rend 0 Hogyan tudja segíteni a Magyar Üttörők Szövetsége az új nevelési-oktatási dokumen­tumoknak megfelelő nevelő­munkát az iskolákban, miként kívánnak közreműködni a ti­zenegy napos tanítási ciklus eredményessé tételében? — Az úttörőcsapatok sokat tehetnek azért, hogy a tanu­lással kapcsolatban pozitív vélemény alakuljon ki a gye­rekek között. Ösztönözzék az iskolai kötelezettségek elvég­zésére az úttörők társaikat, és bátran marasztalják el azo­kat, akik nem tanulnak, hi­szen tanulni nemcsak, „gyer­meki”, hanem állampolgári kötelesség. Az úttörőmozgalom sok olyan formát teremt, amelynek tág határai között a gyerekek a tanítási órákon szerzett tudásukat szinte rend­szeres egységbe foglalhatják, összefüggéseiben ismerhetik meg környezetüket, ugyan­akkor a csapatos kutatások, munkák a társadalmi beil­leszkedésre készítik fel a gye­rekeket. A tizenegy napos ta­nítási rend bevezetésével job­ban pssze kell hangolnunk te- ifé-kanységlinkét a különböző művelődési intézményekkel, hogy a tanórán kívüli nevelé­si alkalmak, események való­ban jól szolgálják a gyereke­ket. @ Az előzetes tervek szerint a gyermekek nemzetközi éve alkalmából hazánk ad otthont a CIMEA által megszervezett európai gyermektalálkozónak, valamint Budapesten tanács­kozna egy kormányszintű fó­rum a gyermekek helyzetéről, jogairól. Milyen teendők vár­nak mindezzel kapcsolatban a Magyar Üttörők Szövetségére? — 1979 augusztusának első felében az úttörőszövetség központi táboraiban biztosí­tunk helyet az európai gyer­mekek találkozójának. Igyek­szünk felhasználni az I. nem­zetközi gyermekfesztivál ta­pasztalatait. Azt szeretnénk, ha programunk kifejezné az európai enyhülés, a béke és barátság gondolatát. A mint­egy tíznapos táborozás során baráti találkozókra, kulturá­lis és sportrendezvényekre ke­rülne sor. Terveink szerint vendégeink három-négy napot megyékben, családoknál tölte- nének el, így közvetlen benyo­másokat szerezhetnének éle­tünkről, alaposan megismer­hetnék a magyar pajtásokat, szüleiket. A kormányszintű tanácskozással kapcsolatban: a Magyar Üttörők Szövetsége tagja az előkészítő bizottság­nak, és természetesen részt vesz a program előkészítésé­ben. ★ Szeptemberben minden út­törőcsapathoz eljut a Magyar Üttörők Szövetsége levele. Ér­demes idézni: Érdekeljen minden, ami a családban, az iskolában. lakóhelyeteken, ha­zai tájakon és a világ kü­lönböző országaiban történik. Akarjatok, tudjatok beleszól­ni a kis és nagy közösségek dolgaiba, és ne mulasszatok el semmit, amivel tenniakaráso- tokat bizonyíthatjátok, s ami gazdagabbá teheti a most kéz. dődő úttörőévet. A mi vilá­gunkért azzal tehettek a leg­többet,^ ha megértitek örö­meit és gondjait, ha akarták érte — ma még gyerekként, de holnap már felnőttként — cselekedni.” B. F. j,kmi világunkért" Beszélgetés Szíics Istvánnéval, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárával ősz közeledtével a természet megadóan készül az el­múlásra. Az oktatási intézmények, közöttük az általános iskolák is, éppen ellenkezőleg, ijyenkor újhodnak meg. Az öreg vagy éppenséggel frissen emelt falak között ezekben a napokban új és új tervek születnek, várako­zástól vibrál a levegő. Ennek a sajátos, éppen^ ősszel virulni kezdő világnak egyik meghatározó, éltető ereje az úttörőmozgalom. \ Szűcs Istvánnéval, a Magyar Úttörők Szövetsége fő­titkárával beszélgettünk azokról az elképzelésekről, amelyek segítségével minden eddiginél színesebbé, tar­talmasabbá, hasznosabbá kívánják tenni a gyerekek életét. 1

Next

/
Thumbnails
Contents