Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

\ V. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP Ellentmondásos hétköznapok Szemléletváltozásra van szükség ígéretes módszernek látszik kavédelmi szakemberek füg­getlenek a gyár gazdasági ve­zetésétől. — Segíti-e munkáját a gyár kollektívája? — Társadalmi munkavédel­mi felügyelő tevékenykedik a szakszervezetnél, s most ala­kítjuk ki az egyes üzemek­ben a munkavédelmi őrmoz­galmat. Elsősorban a szocia­lista brigádokra és a fiata­lokra támaszkodunk. Szeret­nénk elérni, hogy a termelési felelősök egyben munkavédel­mi felelősök legyenek. Ez a módszer azért ígéretes, mert a mindennapi munkában a baleseti forrásokat jobban felismerik az ott dolgozók és inár csírájában elfojthatjuk i azokat. Bízom benne, hogy a j gazdasági vezetők is támogat­ják majd ezt a mozgalmat. — Hogyan jut ideje a sok jogszabály áttanulmányo­zására munkája mellett? Kötelező Védőoltás — Augusztus elsején kezdő­dött, s október végéig tart Gödöllőn a kötelező baromfi­oltás. A védőoltások fontossá­gáról, rendjéről, a baromfitar­tók kötelességeiről érdeklőd­tünk dr. Szőke Ferenc városi főállatorvostól. Tőle tudtuk meg, hogy az oltás az egyéni tartóknak, s a város közösségének egya­ránt fontos. A baromfipestis ugyanis gyorsan terjed, visz- szaszorítása költséges, s ha a betegség felüti a fejét, a gyors közbeavatkozás sem háríthat­ja el teljesen a károkat. A ba­romfipestis elleni küzde­lemben ezért a megelőzésre helyezik a súlyt. így el lehet kerülni, hogy zárolni kelljen a fertőzött területeket. Ha a be­tegség kitörne, az egészséges állatokat sem árusíthatnák, s a hazai piacon kívül az ex­port is veszélybe kerülne. Hi­szen a magánosok állatai mellett könnyen megfertőződ­hetne a gazdaságok állomá­nya is. Az állatbetegségek megelő­zéséről és elfojtásáról szüle­tett kormányrendelet kötelezi a baromfitartókat, a védőoltá­JEGYZET Kis közügyek — Sajnos, az íróasztali munka, a jelentések elkészí­tése elég sok időt elrabol at­tól, hogy a műhelyekben jár­va tevékenykedjek, s a kü­lönböző rendeletek, a munka- védelemmel foglalkozó köny­vek, segédanyagok beszerzé­se sem könnyű, pedig nélkü­lözhetetlen tudnivalókat tar­talmaznak. Jogi kérdésekben természetesen a gyár - jogta­nácsosa is segítségemre van. Miközben a gyár kapuja fe­lé kísér, rövid beszélgetésünk végeztével, még hozzáfűz munkájához egy, a hétközna­pokat jellemző gondolatot: — Sokat kell még tenni azért, hogy megváltozzon velünk szemben a társadalom szem­lélete, s a dolgozók köteles­ségüknek érezzék, hogy ügyel­jenek testi épségükre, de re­mélem, hogy az állandó hada­kozás egyszer meghozza a várt eredményt. Gáspár Mária baromfiknak sok elvégeztetésére. Gödöllőn képzett szakemberek, az Ag­rártudományi Egyetem hallga­tói oltanak. A várost négy körzetre osztották, s a barom­fitartókat előre értesítik az időpontról. Korábban előfordult, hogy beteg állatot is beoltottak, s ha mégis elhullott, azt gon­dolták, az oltás miatt pusztult el. Ezért idegenkednek ma is sokan az eljárástól, holott az teljesen veszélytelen. A ha­sonló esetek elkerülése végett, csak teljesen egészséges álla­tokat oltanak be. Gödöllőn, a becslések sze­rint, legalább 90 ezer állatot kell ellátni, augusztusban ed­dig mintegy 20 ezerrel végez­tek. Az oltás díjtalan, a költsé­geket az állam fedezi. Éppen ezért szigorú szabályok ren­delkeznek az oltás elmulasztá­sáról. Már öt baromfi esetén ezer forint a pénzbírság. Dr. Szőke Ferenc azt is el­mondta, hogy az állami gaz­daságokban, a termelőszövet­kezetekben az oltást intézmé­nyesen, tervszerűen végzik. Csiba József Lakásfenntartás közös erővel Megszervezik a karbantartást A Ganz Árammérőgyár csöpp irodájában gyakran szól a telefon, s ilyenkor Ga- lántai Lászlót, a gyár munka- védelmi előadóját kérik a ké­szülékhez. — Harminc éve vagyok a gyárban, mondja — s mind­össze 1976 óta munkavédelmi előadó. Sokrétű és felelősség- teljes ez a tevékenység. Ki­csit műszaki szakembernek, kicsit jogásznak kell lennem. Felsorolni is sok, hány ren­deletet, azok módosításait kell figyelemmel kísérnem, meg­emésztenem, hogy az esetleges vitás kérdésekben mindenki megelégedésére tudjunk dön­teni. A bírósági állásfoglalások, a munkaügyi kollégium hatá­rozatai rendszeres olvasmá­nyaim. — A gyár valamennyi dolgozójával van kapcso­lata, hiszen belépésükkor kioktatja őket a legfonto­sabb tudnivalókra... — Egy általános ismeret- anyagot adok . számukra, de sajnos, minden veszélyhely­zetre nem tudjuk felkészíteni őket. Hiszen a balesetek be­következéséhez szükség van arra, hogy az ember magatar­tásával működésbe hozza azt a bizonyos veszélyforrást. — Betartják-e a dolgozók a munkavédelmi előíráso­kat, használják-e a védő­felszereléseket? — Nos, előfordul, hogy ha­dakozással kell őket rávenni, saját érdekűikben használják a védőfelszereléseket. Leg­többször kényelmi okokból nem használják például kö­szörülésnél a védőszemüve­gét, vagy a gépen levő mű­anyaglemezt. A szakmunkások ( körében olyan jelenség is ta-' pasztaiható, hogy őket felké- sziütségüknél fogva nem ér- hefl baleset. A dolog másik oldala, sajnos, ellentmondá­sos. A gyárban néhány he­lyen, 5—6 műhelyrészben, kö­telező a védőruhák használa­ta. Sajnos, nehéz megfelelő minőségben biztosítani ezt, a bakancsok kemények, elvisel­hetetlenül törik a dolgozók lábát. Ez természetesen or­szágos gond is, de ilyen ese­tekben nehéz megkövetelni használatukat. — A munkavédelmi elő­adók a legtöbb helyen nem kapják meg a kellő elismerést, támogatást munkájukhoz... — Ugyancsak országos gond az a különös kettősség, az a szemlélet, amely tevékenysé­günket kíséri. Előfordul, hogy felesleges rossznak, a terme­lést gátló tényezőnek tekinte­nek bennünket. Pedig amikor látszólag akadályozzuk egy- egy közbevetésünkkel, intéz­kedésünkkel a termelést, a dolgozót, végső soron a válla­latot kíméljük meg súlyos kö­vetkezményektől: Ezért nem' tekinthető személyes okosko­dásnak egy-egy javaslatunk. Én is ugyanolyan vállalati dolgozó vagyok, mint a többi, de munkaköri kötelességem, hogy érvényt szerezzek a ren­delkezéseknek, az embereket önmagukkal szemben is meg­védjem a balesetektől. A mű- helytelepítéseknél, a gyárban folyó rekonstrukciónál termé­szetesen a munkavédelmi elő­adó is elmondja véleményét. Könnyítene ezen a helyze­tünkből adódó ellentmondá­son. ha nem tartoznánk szo­rosan a gyár kötelékébe. Az NDK-ban úgy tudom, a mun- 1 Sok szó esik mostanában a társadalmi összefogásról, akár egy új létesítmény megvaló­sítására, akár a közrend meg- bontói ellen való fellépésre gondolunk. Az utóbbi kapcsán a hatékony intézkedés korlátái is szóba kerülnek; az, hogy a jószándékú figyelmeztetést gyakran pökhendi megjegy­zéssel vagy durvasággal fo­gadják. A legrosszabb, amikor éppenséggel a csínytevő párt­jára állnak a barátok, a ha­verok, sőt: a szülők! Az eset nem általánosítható, de azt, hogy éppen egy apa vette védelmébe csintalankodó gyermekét, a minap láttam. Történt, hogy a gödöllői Sza­badság téren, a > nemrégiben átadott emeletes ház körül, öt­hat tizenéves az eltakarítatlan építési területen féltéglányi kövekkel, s egyéb hulladékok­kal dobálózott. A házból egy fiatal férfi lement, s rájuk szólt: hagyják abba ezt a ve­szélyes játékot. E jóhiszemű nevelő akció nem járt siker­rel, mert hamarosan megjelent az egyik fiú apja, aki kérdőre vonta a fiatalembert, milyen jogon szólt rá az ő csemetéjé­re?! Mondom, szerencsére az eset nem tipikus, de úgy gon­dolom, érdemes szólni róla. „Mit törődik maga azzal, ha az én gyerekemet baj éri!” — vélekednek többen, ám a helyzet nem ilyen egyszerű. Hiszen mennyi fájdalmat, gondot jelent egy-egy oktalan gyermekbaleset. Nem ilyen tragikus lehető­ségű, de a közérdekét sértő másik eset, nyilvános telefon- állomásainké. Ami kevés van, az sem a rendetetésszerü hasz­nálatban, hanem abban megy tönkre, hogy a gyerekek, úgy­mond, eljátszadoznak velük. Ilyen sorsra jut hamarosan a ma még újnak mondható tele­fonfülke a Magyar—Szovjet Barátság lakónegyedben is. Szabadsága egy részét ott­A szövetkezeti lakásépítési forma elterjedésével váro­sunkban is egyre több ilyen otthonba költözhettek be a lakók az elmúlt években, 6 a jövőben is nagy számban épülnek szövetkezeti lakások. Az építkezések, a lakások megvásárlása, majd fenntar­tása részletes jogi szabályo­zást igényelt. A legfontosabb szabály az, hogy a házak lakói szövetkezetbe tömörülnek, s képviselőik útján maguk gya­korolják jogaikat, együtt telje­sítik kötelességeiket. A lakók kölcsönnel építkeznek, s a lakások elkészültével maguk gondoskodnak a fenntartásról, karbantartásról is. Az első teendők Az utóbbi, Gödöllőn, is sok gondot okozott; kiderült, hogy az elaprózott szövetkezetek, a szereléshez, karbantartáshoz nem értő lakók nehézkesen, hosszadalmason, s nem egy­szer a törvénysértés határait súrolva tudják csak intézni ezeket az ügyeket. Ezért me­rült fel a gondolat: a kis szö­vetkezeteket egyesítve haté­kony, működőképes szerveze­tet kell létrehozni, amely a közös ügyeket megelégedésre intézheti. Az elhúzódó előkészítés után tavaly a pártbizottság, a ta­nács, a MÉSZÖV segítségével megalakult a Gödöllői Egye­sült Lakásfenntartó Szövetke­zet, amely tizenegy kisebb szövetkezet 647 lakását és ti­zenkét garázsát fogja össze. Munkájáról Stalmayer Mihály elnök tájékoztatta a városi párt-végrehajtóbizottságot, el­mondva az egyesülés ered­ményeit, gondjait. Sok minden történt a meg­alakulást követő másfél év alatt. Az első tendők közé tartozott, hogy a korábban hiányos dokumentációt kiegé­szítsék, s a szövetkezetek gaz­dálkodásában mutatkozó hiá­nyosságokat megszüntessék. A MÉSZÖV irányításával, út­mutatásával tisztázódtak a jogi problémák, s most, mi­ként azt a párt-végrehajtó­bizottság is megállapította, a keretek tartalommal való ki­töltése a következő feladat. Mellékállású szerelők A szövetkezeti forma a la­kóktól, a tagoktól felelősség- teljes, a közösség ügyeihez való aktív hozzáállást kíván meg. A viszony azonban két­oldalú. A lakások fenntartá­sáról maguknak a tagoknak kell gondoskodni, s ez nem kevés költséget jelent. Pénzük ellenében, gyors és jó minő­ségű javításokat várnak. Ezért kell a szövetkezetnek valóban jól dolgozni, de ah­hoz, hogy a munka is menjen, éppen a lakók nagyobb akti­vitására van szükség. Példá­ul a küldöttgyűléseken, ahol mindeddig csak kevesen je­lentek meg. Döntések híján viszont sem dolgozni, sem dolgoztatni nem lehet. Az utóbbi egyébként nagy gondja a szövetkezetnek. A 647 lakás sok munkát ad, amit a gondnokságnak kelle­hon töltő ismerősöm mondja, hogy néhány szomszédjával együtt már unják a gyerekek­re való örökös rászólást, akik négyesével-ötösével begyömö- szölődnek a fülkébe, mások rájuk csapkodják az ajtót. Szóval, a közhasznú jószágból közpréda lett. Csakhogy majd néhány hét elteltével azok szidják a postát, járnak a ta­nácstag nyakára, hogy már megint rossz a ' telefon, akik nem szólnak rá a saját vagy a szomszéd gyerekre. Sajnos, elfeledjük, hogy a ritkán hasz­nált dolgok egyszer égetően fontosak lehetnek, mint a te­lefon, ha tűz van. Ha eszünkben tartanánk, nem tűrnénk tétlenül a védtelenül álló, mindannyiunkat szolgáló kisebb, nagyobb létesítmé­nyek rongálását. Kaposi Z. Pál ne megrendelni, elvégeztetni., Csakhogy a kisebb, s mégis gyors javításokra nem talál­nak vállalkozókat. Jelenleg egy lakatos- és vízszerelő kar­bantartót foglalkoztatnak fél­állásban, a más természetű munkákat viszont a városban vagy nem vállalja senki, vagy ha vállalja, csak hosszú ha­táridővel. A szövetkezet veze­tősége most azon van, hogy javítsa kapcsolatait az Építő­ipari Szövetkezettel, a Város­gazdálkodási Vállalattal és a Vegyesipari Szövetkezettel, hogy az elengedhetetlenül fontos és sürgős javításokat kellő időben el tudja végez­tetni. Azt is tervezik, hogy újabb mellékállású szerelő­ket foglalkoztatnak, s ha más­ként nem megy, önálló kar­bantartó részleget szervez­nek. Ezt egyébként az is in­dokolja, hogy a szövetkezeti lakások száma gyarapodik, s A városi-járási népi ellen­őrzési bizottság tagjai az év minden szakában meghatáro­zott terv szerint végzik a kü­lönböző vizsgálatokat. Ezek között vannak a központi NEB és a megyei NEB által meghatározott feladatok, de azok is, amelyeket a bejelen­tések nyomán és a munkaterv szerint a járási bizottságok ha­tároznak meg. A fenti szempontok alap­ján készítette el az év máso­dik felére szóló munkatervét a Városi-járási NEB is. Már lezajlott ebben a hónapban az a vizsgálat, amelynek során a járásban levő szociális ottho­nok gazdálkodását, a gondo­zottak elhelyezésének, ellátá­sának helyzetét ellenőrizték. Elsősorban arra kerestek vá­laszt a népi ellenőrök, hogy a két évvel ezelőtti alap- vizsgálat során megálla­pított hiányosságokat mi­ként szüntették meg, s hogyan változott azóta a szociális otthonok helyzete. Az országos vizsgálathoz kapcsolódóan szeptemberben a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977/1-es törvény végre­hajtását ellenőrzik majd. A járásban és Gödöllőn is előreláthatólag az egyesülés 1985-ben már több mint 700 lakást igazgat majd. Lakóközösségi mozgatón A pénzügyek, a fenntartás ügyes-bajos dolgain kívül ter­mészetesen a szövetkezetnek egyéb feladatai is vannak. A többi között éppen a szocia­lista együttélés normáinak kialakításában, a közösségi szemlélet formálásában. A közös helyiségek használata, a házak környékének csinosí­tása, a játszóterek, parkok megóvása mind-mind együttes feladat. A városban kibonta­kozó szocialista lakóközösségi mozgalom céljai a lakásszö­vetkezeté is. Ezeket elérni csak közös figyelemmel, a gondok megbeszélésével, s a város kommunális ellátását intéző szervek együttműködés sével lehet. G. Z. j Még alig pihentük ki a nyá­ri szezon végi kiárusítással járó fáradalmakat, már az őszi—téli holmik beszerzésé­re kell gondolnunk. A gödöllői Szabadság téri áruházban már megkezdték a felkészülést az őszi—téli sze­zonra. Az áruház különböző osztályain — méteráru, cipő, röviköt, vas-műszaki, kul- túrcikk, stb. — már több mint hétmillió forint értékű áru­készlet várja a vásárlókat. (Október végére ez a szám 32—33 millióra emelkedik majd.) Már az év végi aján­dékozási, játékvásárlási döm- pingre' is gondolnak. Ez idő szerint csaknem kétmillió fo­rint értékű játékot tartanak raktáron. Az ajándékok vá­lasztékát bel- és külföldi áru­cikkekből igyekeznek biztosí­tani. A vas-műszaki osztályon több mint egymillió forint ér­tékben minikalor kályhák, füstcsövek, olajos kannák jel­zik a télre való készülődést. A cipőosztályon már a női, férficsizmák, meleg cipők is láthatók a polcokon. Akad azonban néhány keresett őszi, összegyűjtik a község nép­rajzi emlékeit Szadán. A lel­kes közreműködők már eddig is sok szép ruhadarabot, ere­deti tárgyat találtak, amelye­ket néprajzi gyűjteményben VIZSGÁLATOK, ELLENŐRZÉSEK A NEB második félévi munkaterve ŐSZRE-TÉLRE Felkészül az áruház téli árucikk, amelynek vá­lasztékát csak nehézségek árán tudják biztosítani az áruházban. Az iskolakezdés előtt a lánykaköpenyekkel el­lentétben a fiúköpenyek vá­lasztéka szegényes. Ugyanez a helyzet a munkaruhát és a munkaköpenyeket illetően is. A bakfis- és női ruha kon­fekcióruhák választéka is hagy kívánnivalót. Nehezen tudják beszerezni kellő meny- nyiségben a flanell férfiinge­ket, a hálóingeket, pizsamá­kat, a különböző meleg bébi­holmikat, a frottír és pamut férfizoknikat, a gyermek pa­mut harisnyanadrágokat és a női harisnyanadrágokat. Nagyon keresett cikkek a különböző bőrövek, női tás­kák, pénztárcák. Sokan ér­deklődnek a vegyestüzelésű kályhák iránt is. Az elkövetkező hetekben folyamatosan érkeznek az áruház által megrendelt őszi .—téli árucikkek, amelyek to­vább növelik majd a válasz­ték mennyiségét és minőségét egyaránt. G. M. / Néprajzi gyűjtemény egyre szervezettebb for­mát ölt az idősebbekről j való gondoskodás sajátos ■ . módja, a házi szociális gondozás.' Ugyancsak szeptemberben a megyei NEB vizsgálatával összefüggésben a város és a járás területén kiépített házi szociális gondozói rendszer eredményességét ellenőrzik; majd. A terv szerint októberben utóvizsgálatot tartanak, amelynek célja, hogy az 1975-ben és 1976-ban a NEB- hez érkezett közérdekű beje­lentések nyomán tett intéz­kedések hatékonyságáról meg­győződjenek, s e arról, hogy a bejelentők- j kel szemben nem alkal- j maztak-e retorziót. Még az idén, várhatóan noJ vemberben a | termelőszövet­kezetben vizsgálódnak majd a népi ellenőrök. A szövetkeze­tekben folyó belső ellenőrzés rendszerének kialakítására, az ellenőrzés hatékonyságára kí­váncsiak elsősorban. A vizs­gálatot az tette szükségessé, hogy nem minden termelő- szövetkezetben építették ki kellően a belső ellenőrzés rendszerét. G. M. helyeztek el. A néprajzi szo­ba jól kiegészíti a Székely Bertalan emlékeket, s az ide­látogatók gyönyörködtetésén kívül a falu fiatalságának ok­tatására is felhasználják majd.

Next

/
Thumbnails
Contents