Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

1978. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Kőminta volt - műszer lett r Uj módon vizsgálják a föld alatti szénhidrogénkészleteket Több éves elméleti és kí­sérleti munkával új vizsgála­ti módszert dolgozott ki két zalai olajipari szakember a földben rejlő szénhidrogén- készlet meghatározására. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a tárolórétegből vett kőzet­minta sokoldalú' vizsgálatá­ból következtettek arra, meny­nyi szénhidrogént rejthet a föld mélye. Ez a módszer a homokkő esetében megbízha­tó eredményeket is adott, de más típusú kőzeteknél bi­zonytalan volt. Az új műsze­res vizsgálati módszer bármi­lyen típusú kőzetnél használ­ható, s az eddigieknél több információt ad a szakembe­reknek a szánhidrogén kész­letek megállapításához. A szakemberek által kidol­gozott mérési eljárás, illetve az ehhez készített műszerek segítségével azt is megfigyel­hették, hogy a Hold és a Nap tömegvonzása kihat a föld alat­ti folyadékok nyomásvál tojá­saira, Ez a felismerés az ed­digieknél megbízhatóbb olaj­készlet becslési eljáráshoz adott ötleteket. Munkaerőmérleg Visegrádról Aki marad, aki megy és aki jön Nők az autóbuszvolánnál Kétéves kísérlet a BKV-nál Visegrádon az elmúlt 100 év során egyenletesen növekedett a népesség. Az utóbbi évtized­ben a fejlődés visszaesett: 8,5 Százalékos csökkenés tapasztal­ható.. A fő ok: az állandó lako­sok elvándorlása az iparoso­dottabb településekre... Lgadozik Alig több mint 1200 lakója volt Visegrádnak 1870-ben. A százéves átlagot tekintve évi hét ezrelékkel nőtt a népesség, s 1980-ra — elvben — 2067 visegrádi lakosra számítanak. Azaz ennyi lehetne, ha nem in­gadozna, s csökkenne a helybe­liek száma. Csak egy példát: 1975-ben 1832-en, egy évvel később ötvenkettővel keve­sebben, tavaly pedig 1816-an, azaz harminchattal többen lak­tak itt. Miért fontos mindez? A köz­ség munkaképes korú lakóinak száma 970, s közülük 711-en dolgoznak helyben., A többiek eljárók. Viszont a visegrádi munkaerő-szükséglet jóval na­gyobb ennél. Hatszáznegyven- két embert tehát „importál­nak” a környék falvaiból. Leg­többen közülük Dunabogáány- ból, Kisorosziból, Pilisszent- lászlóról, Nagymarosról, Tahi­ból, Dömsödről, Esztergomból jönnek. A visegrádiak közül Buda­pesten, Nagymaroson, Duna- bogdányban, Szentendrén vál­lalt munkát az eljárók zöme. Az egészséges jövőért Lakásépítő szövetkezetét alapítanak a dunabogdányiak Ezerkilencszázhetvenhárom óta — ekkortól érvényes a né­pesedéspolitikai párthatározat — 246 kisbaba született Duna- bogdánybdn, közülük tavalv és tavalyelőtt ötvenkettő. A községben csaknem minden feltételt megteremtettek a eve- rekek egészséges fejlődésén«?:». Saját erőből épült az új rendelő, amelyben a házasulandókat és a terhes anyákat látja el jó­tanácsokkal az orvos, s jtt kapott helyet a gyermekgyó­gyászati rendelés. De hetente fogadja kis betegeit a gyer­mekorvos a bölcsődében. az óvodában és az iskolában is. Mindezek mellett rendszere­sen látogatja . az orvos a ve­szélyeztetett családokat, köz­tük öt többgyermekes csalá­dot. A gyermekfogászati ren­delésen hetente 20—22 fiatalt vizsgálnak — gyógyítanak. A művelődési házban család- és nővédelmi témákról hangza­nak el TIT-előadások — az elmúlt oktatási évben tizen­kettő. Régi épületből alakították . ki a 30 személyes bölcsődét, ' amelyben csaknem minden je­lentkező elhelyezheti kisgyere­két. A napköziotthonos óvo­dában 130 apróságot, nevelnek, de az igények nagyobbak a lehetőségeknél: sok édesanya a gyermekgondozási segély le­telte után itt keres helyet, hogy gyermeke hasonló korú társaival együtt növekedhes­sen. A község intézményei, üzemei sokat tesznek a fiatalokért. A Dunabogdányi Kőbánya dolgozói patronálják az óvo­dát és az iskolát, az Űttörő Termelőszövetkezet pedig a bölcsödét és az ifjúsági klubot. A tanács tavaly 30 pzer fo­rintot költött ifjúságpolitikai célokra, s most a fiatal háza­sok lakáshoz juttatása érdeké­ben lakásépítő szövetkezetét kíván alapítani. Tizenhat házban 64 család talál majd otthont, . ha elkészül a sport­pálya mögötti emeletes lakó­telep. I EGÉSZ ÉVBEN GYŰJTSE A MÁRKA KUPAKOT! OTVEN „MARKA” KUPAKÉRT EGY-EGY SOSJEGYET ADUNK, HA 1978. DECEMBER 31 -IG ELJUTTATJA VAGY ELHOZZA A BEGYŰJTÖHELYRE. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken 13-tól 16 óráig. Bármilyen Márka üdítő italos kupakkal szerencséje lehet. Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. Közülük 134 ember szakmun­kás, vagy közvetlen termelés- irányító, s csaknem százan be­tanított és segédmunkások. A bejárók többsége ugyancsak hasonló képesítésű, bár jóval nagyobb közöttük az értelmi­ségiek és alkalmazottak ará­nya. Az okokat firtatva a munka- lehetőségekben leljük meg a választ. Így fogalmaz erről a tanács egyik jelentése: Az el­járó dolgozók többsége — kö­rülbelül 60 százaléka — szak­mai felkészüliésgének a helyi munkalehetőség nem felel meg. Többen helyben is el tudnának helyezkedni képzettségüknek megfelelő állásban, ez esetben viszont a törzsgárdatagság, a jó munkakollektíva tartja őket mostani munkahelyükön. Révvel, vonaton Nagy az eljárók közlekedési gondja. Zömük révvel utazik a nagymarosi vonatig, s azzal munkahelyéig. A településről nem indul munkásszállító jár­mű. A község életében ugyan részt vesznek az eljárók — sa­ját házuk, telkük van Visegrá­don, s ide köti őket a rokon­ság, a barátok; egyötödük még a művelődési ház rendezvé­nyeit, a könyvtárat is rendsze­resen látogatja — de kevesebb idejük jut a szűkebb pátriára. Érthető: az ingázás időigényes. Jobb a bejárók helyzete. Ke­vés kivétellel a munkáltató — például a Pilisi Állami Parker­dőgazdaság — biztosítja a jár­művet' utazásukhoz, bár van probléma azoknál, akik a menetrendszerűen közleke­dő buszokkal utaznak. Mint például a visegrádi kórház Esz­tergomban lakó dolgozóinak, akik reggel 6 órakor kezdik a munkát, s nincs számukra megfelelő buszjárat. Mások­nak a nyári idényben a zsú­foltság okoz gondot. A bejárók munkáltatói több­nyire gondoskodnak az étkezé­si lehetőségekről, de kevés azoknak »„szá-fia, akik a mun­kásszálláson áthatnak. A turis-’ taidény időszakára a vendég­látó üzemek leleményes megol­dást találtak: az Idegenfor­galmi Hivataltól bérelnek szo­bát dolgozóik részére. Ám a bejárók szinte alig vesznek részt Visegrád életé­ben. A kulturális rendezvénye­ket nem látogatják, s még a munkahelyi KISZ-szervezet sem köti az egyedülálló fiata­lokat a településhez. Az ifjú­sági klub is csupán keretet kí­nál, amely a bejárók által egyelőre nem telítődött tarta­lommal. A megoldás? Visegrád üdülőterület. Mun­kaerő-szükségletének zömét ugyan a parkerdőgazdaság, a kórház, a Faipari Ktsz és az Országos Műemléki Felügyelő­ség visegrádi építésvezetősége adja, mégis sok az állás az üdülőkben, a kereskedelmi és vendéglátó üzletekben. A jövő tendenciája pedig az, hogy ez utóbbiak száma szaporodjék. Megoldást jelenthet, hogy mun­kásszálló épüljön, de arra nem lehet számítani, hogy a több­ségük itt fog letelepedni (en­nek egyébként gátja ma még a lakásépítés szűkös kerete is). Az iskola sokat tesz ma is. 1974 óta a szakközépiskolát és szak­munkásképző intézetet végzet­tek négyötöde keresett lakóhe­lyén megélhetést A település munkavállalási lehetőségeinek köre korlátozott. Hogy az is­kolások közül sokan térnek vissza Visegrádra, az a peda­gógusok jó munkáját dicséri. Mégis jobban szolgálná a munkások letelepítését, ha a vállalatok kölcsönökkel, s más formában is segítenék dolgo­zóik társasházépítését. Bizo­nyára növekedne a törzsgárda- tagok száma a községi vendég­látó üzletekben is. Addig? A ta­nács máris elkezdte a visegrá­di üzemek, vállalatok munkás- szállás iránti igényeinek felmé­rését. V. G. P. Hosszan tartó vita után el- ! dőlt a kérdés: nők is vezethet- j nek autóbuszt. A Budapesti ' Közlekedési Vállalat az illeté­kes szervektől — a Közlekedés- | és Postaügyi, a Munkaügyi és az Egészségügyi Minisztérium­tól, vaiamuu a ozaxsze*.'veze­tek Országos Tanácsától — megkapta az engedélyt, lá­nyokat, asszonyokat is foglal­koztathat autóbuszvezetőként. Igaz, egyelőre kísérletképpen, kétéves időtartamra. A vasbeton csövek gyárában A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén háromszázezer méter gravitációs betoncsövet, vala­mint huszonnyolcezer méter feszített nyomócsövet gyártanak. Termékeik zömét a fővárosi vezeték felújítására, a metró épí­tésére, és a Pécs—Mohács ivóvíztávvezetékhez készítik. Balaton József felvétele Gycne László, a BKV üze­meltetési igazgatója elmondot­ta: — Kocsiparkunk jelenleg a világviszonylatban is elismert Ikarus 200-as típusú autóbusz­családból áll. A járművek mű­szaki adottságai rendkívül kedvezőek: az automata se­bességváltóval, a szervokor­mánnyal és más korszerű be­rendezésekkel a nehéz fizikai munka megszűnt. — Az engedélyezésről szóló levelet örömmel vettük kéz­hez és valamennyi érdekelt részlegünk — mint például a kiképzési és az üzemeltetési — felkészült a buszvezetői mun­kakörre jelentkező nők foga­dására. — A felvételi és a kiképzé­si követelmények a férfiakéval azonosak: betöltött 21. életéve ég érvényes jogosítvány. Ter­mészetesen pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt a lányok, asszonyok is. A nők kizárólag csak Ikarus szólókocsit vezetnek, könnyű útvonalon és munkaidő-beosz- | tásuknál messzemenően érvé­nyesítjük a nőpolitikái határo­zatot. A családosok és a gyer­meküket egyedül nevelő hely­zetét a szolgálati beosztásnál szintén figyelembe vesszük. A nők éjszakai műszakban nem dolgoznak. Bérezésük a férfiakéval azonos lesz. — Meggyőződésünk, hogy az autóbuszvezetésre vállalkozó nők ebben a munkakörben is megállják helyüket, hiszen je­lenleg is jelentős azoknak a nődolgozóinknak a száma, akik villamost és trolibuszt vezet­nek — biztonsággal, ügyesen. GOMBO PÁL: Cmí lörtöki böktél CSERE Rítok Tótíor 25 esztendős ifjú fizikus reggel kinyitotta a rádiót és tüstént drámaian har- sant a bemondó hangja: — Most pedig fontos közleményt olvasunk be. Ritók erre hajlamos gyomorsava tüstént túltengett. A bemondó azonban folytatta: — A Szofoklész Szabadtéri Színpad közli, hogy Kerek Imre Kossuth-díjas betegsége miatt a ma esti előadáson szerepét Pimpó Gergely főiskolai hallgató, továbbá a női fő­szerepet Dáma Irén Jászai Mari-díjas helyett Csimay Gyöngyvér veszi át. Egyébként a pla­kátokon tévesen szereplő Rómeó és Júliával szemben a darab címe helyesen Malac a pin­cében és szerzője nem William Shakespeare, hanem Rákosy Róth Geyza. Ritók szódabikarbónát vett be, neki ugyanis két jegye volt az előadáshoz, mert a Rómeó és Júlia hangulatánál akarta megkérni partnere, bizonyos Nagy Henrietta kezét. Délelőtt az egymásnak ütköző ionok vilá­gánál gyomra megnyugodott, ámde az étkezde falán egy Hirdetmény újra rángásba hozta. A Hirdetmény így szólt: Ma bécsi szelet helyet lucskoss kápo­szta! Ritók vásárolt a büfében két sajtos szendvi­cset. Helyette. Titkos megérzés fogta el: a vá­ratlan események sorozatszerűsége kilépett az atomok és molekulák világából. Meg sem le­pődött tehát, amikor Nagy Henrietta lakás­ajtaján egy cédulát talált: Férjhez mentem. Puszpángné N. Henrietta. Az előadás megtekintésében Pici Mid barát­nőm helyettesít. — Én vagyok a Mici! — szólalt meg háta mögött egy filigrán hang. Ritók megfordult: a filigrán hanghoz száz kiló élősúly tartozott. Tódor hirtelen úgy érezté, mintha kicserélték volna. Érdes hangon szólalt meg: — Mirigyé’ jövök, kisasszony, csak előbb ki­hordom a kukákat A lány előtt hatvanéves forma sovány em­ber állt, micisapkában. A LÁNGELME Manapság, amikor a cserearányoktól kezdve a munkaerő-iagágaságig számtalan gonddal küzd népgazdaságunk, amikor elméleti köz­gazdászaink mérhetetlen ütemben gyártják a téziseket és gyűlnek össze szimpóziumra a hat világrész legkülönbözőbb pontjain, időszerű felhívnom a figyelmet egy lángelmére. A lángelme a Kiszerelőben dolgozik, alig­hanem gondosan elkülönített azbeszt helyiség­ben, nehogy a gyöngyölegféleségek tűz áldo­zatául essenek. Ez a zseni találta ki a belóga- tózsineg nélküli zacskós teát. Aminek elő­nyei nyilvánvalóbbak, mint az a tény, hogy az eső vizes. Nem is csak arról van szó, hogy ha nincs rajta zsineg a végén fogódeklivel, akkor nem kell beszerezni zsineget és fogó­deklit, ami vállalat érdek, de egyben népgaz­dasági megtakarítás is, hanem és mindenek­előtt arról, hogy nem kell munkaerő, aki a zsineget, a deklit és a zacskót összeillessze. Márpedig ez nagy szó, a mai munkaerőhiá­nyos időkben, amikor egy ember munkáját másfél ember végzi el, a széles íogyasztókö- zönség is beláthatja. A széles fogyasztóközönség azonban nem látta be, vagy ha be is látta, nem méltányolta, Az értetlen mob arra az egocentrista, kényel­mes, sőt henye álláspontra helyezkedett — és ebben a felelőtlen sajtó is támogatta, mi több: uszította! —, miszerint a zacskós tea azért zacskós, hogy máríogassák és kivehessék, nem azért, hogy a kannában, avagy éppenséggel a csészében gusztustalanul elheverjen és ki- piszká'lása részben lelki izgalmakat, részben fröccsenő pecséteket okozzon. A közönség visz- szakövetelte a státuszkvót, a zsineget, a deMjt. lJß Namármost: egy lángész ismérve mindig az, hogy nem hátrál a gordiuszi csomók elől, ke­resztülvágja őket. így tett a Kiszerelő zsenije is a közönséggel. Bizonyos átmeneti időben szállította újra a zsineges zacskókat, ám aztán mintha elvágták volna. És most, tisztelt bará­taim, tapasztalható, hogy a Közért és társvál­lalata pultjain hiánycikket képez a hagyomá­nyos mártogatható zacskós tea, ámde megje­lent helyette, mint finoman mondják „lila cso­magolásban” a zsinegmentes kivitel. A vevő issza, nem issza, nem kap mást. Ez a keres­kedelmi manőver, ennek kiagyalása jelzi, hogy ezúttal mind technikai, mind kereskedelmi, mind ökonómiai, vagyis komplex lángelmével állunk szemben, aki bebizonyította, hogy jóval többre hivatott. Énmagam a belföldön eladhatatlan áruk külkereskedelmi forgalmazását bíznám rá. Afrika tele lenne síbakancsokkal. A Nő Sokan azt mondják, egy nő mindenekelőtt szép akar lenni. Igen, igen, de nem mindenek­előtt. Mindenekelőtt beszélni akar, éspedig jólértesülten. Erről vagy hallottam, vagy ki­találtam egy jellegzetes történetet. Ritók Tódor — még fizikus korában — meg­ismerkedett egy bizonyos Szepegh Ildikó ne­vezetű balettnövendékkel. Ez sokat beszélt neki az ő világáról, főként a cirkuszról, ahol többször is fellépett a Flitter-csoporttal, és aminf mondotta, „ott mindenkit ismer”. Még igyen jegyet is szerzett egy alkalommal, elci­pelte Ritókot, és miközben a porondon folyt a program, ő saját műsort adott elő neki, min­denkiről mindent elmondván. A Perlaky nő­vérekről kiderült, hogy egyikük fiú, a bi­ciklicsoportról, hogy eredetileg légtornásznak készültek, a kígyótestű Shadsari I.Iaharániról, hogy ő a Mici néni, az Akácfa utcában szüle­tett és tegeződnek egymással. így zajlott a párhuzamos műsor. Az állat- szelidítő sem szelídítette meg Ildikó beszélhet- nékjét, elmesélte, hogy Rufus Mester egyszer felültette egy anyamedve hátára, és hogy a tigris büdös, a mester pedig szúnyogírtó ke­nőccsel kenegeti magát, mert attól visszariad­nak az állatok. Mutatványa közben mindig a Jani bácsi meg a Rudi bácsi állnak a sarokba, kezükben hosszú bottal, hogy ha kell, közbe­avatkozzanak. — Látod, az ott a Rudi bácsi, az a bajuszos a bal sarokban. A Jani bácsi, a Jani bácsi pe­dig ... az, az, akit az oroszlánok éppen esznek. Látod?

Next

/
Thumbnails
Contents