Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

1978. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Kfumav Városképet őriz a tanácsrendelet Mikor kell építési engedély? fsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrssssssssssssss^ .-V. ... .' - •• ; ■ ■.; - j ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSASSSSSSSSSSSSSSS?* Megfejelik az órabért Betűket, számokat formáznak Addig a kis búbost rakják meg Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter tavaly ja­nuárban rendelettel egysze­rűsítette az építési engedélye­zési eljárást. A jogszabály alapján a városi tanáqsok ta­nácsrendelettel szabályozzák a helyi építési engedélyezési el­járást. — Hogyan élt a lehetőség­gel Szentendre város tanácsa? ’— kérdeztük Silip Sándort, a műszaki osztály vezetőjét. — A helyi sajátosságokra épülő tanácsi rendeletünk az idén született meg Eszerint a városközpontban és a műem­léki védettségű területeken csak engedéllyel szabad épít­kezni. (A Belső körút, Somo­gyi Bacsó part és Ady Endre út által határolt terület, vala­mint a szerb és a katolikus kálvária teret körülvevő in­gatlanokról van szó.) Ugyan­csak építési engedélyezési kö­telezettség alá tartozik a lakó­telepeken, sorházzal beépített telkeken és üdülőtelkeken bármilyen melléképület létesí­tése. Szentendre teljes terüle­tén csak bejelentés után épít­hető kerítés. Egyetlen kivétel: az élősövény. — Az elmondottakból úgy tűnik, hogy a tanács szigorít­ja a miniszteri rendelet sze­rint engedély nélkül végezhető munkák körét. Hogy fogadta ezt a lakosság? — Elöljáróban megjegyzem, hogy a szigorításra azért van szükség, hogy Szentendre ne veszítsen hangulatából, épít­Negyedik éve működik a pomázi helytörténeti klub. A község múltjának, jelenének megismerésével, a tárgyi em­lékek, dokumentumok össze­gyűjtésével, bemutatásával foglalkoznak. A tagság szíve­sen látja klubjában a történé­szeket, régészeket, akik a meghívásért cserébe megis­mertetik őket a régmúlt idők történetével. A helytörténeti gyűjtemény már 150 tárgyból áll. Közülük nagyon értékes a római kori szarkofág, a Má­tyás király korabeli kályha­csempe, a kora vaskori kor­sótöredék, az 1807. évi ország- gyűlési jegyzőkönyv. A gyűjteménnyel a klubta­gok megismertetik a község- belieket is._ A legszebb lelete­ket rendszeresen cserélik a tanácsháza előcsarnokában le­vő tárlókban. Nem ritka, hogy a Beniczky utcai kiállítóte- remben is közszemlére teszik a gyűjteményüket. kezési stílusából. Minderre azért is szükség van, hogy a lakosság és a város tervei ne veszélyeztessék egymást. Ezért kell az egyéni terveket egyez­tetni a városi tanácséval. Az építkezési kedvet ezzel nem akarjuk fékezni, sőt! A mű­szaki osztály kétféle nyomtat­ványt rendszeresített az ügy­félszolgálati irodán. Tehát az építkezni szándékozók már ott eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek és egyben írásos tájékoztatást is kapnak jogaikról, kötelezettségeikről és a jogszabályokról A rendelet februárban lé­pett életbe és máris megálla­pítható, hogy a gyakorlatban jól alkalmazzák. Sokat segít elterjedésében az ügyfélszol­gálati iroda. Az építéshatósági ügyintézés is gyorsabb lett, átlagosan 15—18 napon belül kerül vissza a határozat a be­jelentőkhöz. Az ügyintézési időt természetesen tovább le­hetne csökkenteni. — Mi gátolja legjobban az építéshatóság munkáját? — A hiányosan benyújtott kérelmek adják a többlet- munkát. Sokszor apróságokon múlik, hogy megnövekszik az ügyintézési idő. Ilyen például: nem jelentik be a kivitelező nevét, címét, az építkezés megkezdésének idejét. Pontos­sággal sok felesleges munkától menekülhetnének meg a ta­nács dolgozói. Az építkezők pedig korábban munkához lát­hatnának. A múlt kutatásán kívül a klubtagokat a jelen is érdekli. Részt kérnek a lakosság tájé­koztatásából, segédkeznek a pomázi tájékoztató füzet ösz- szeállitásában, összegyűjtik a községükről megjelent íráso­kat. Gyakran kirándulnak, hogy ne csak szűkebb pátriájukat ismerjék. Nemrég Aggteleken, majd a Zempléni-hegységben jártak. Mindazt megkeresték, a helyszínen, mit előzőleg mozgó és diafilmen már lát­tak. A Hazafias Népfront véd­nöksége mellett tevékenykedő klub rendezvényei nem zárt­körűek, bárki bekapcsolódhat a helytörténeti és kutatómun­kába. Részt vehet az előadá­sokon, tanulmányi kirándulá­sokon. A klub életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a rendezvényeken általában 120-an vannak. Lovas kocsi áll meg a Buda­pesti Építőanyagipari Szövet­kezet szentendrei kerámiaüze­mének építkezése előtt. Tíz mázsa agyagot hozott Pomáz- ról. A nézelődő csak azt látja, hogy egykettőre tető alá vi­szik, további sorsát nem kí­sérheti figyelemmel. A ven­dég, ha behívják, ugyancsak elcsodálkozik. Még el sem ké­szült az üzem, máris szorgos munka folyik benne. Míg az udvaron az építők falazzák az irodák, a műtermek, a konyha, az étkezde épületét, a legelső­nek felállított termelőcsarnok egyik zugában már készül a szentendrei épületkerámia. Fél óra a kemencében Ottjártunkkor 12 asszony tömte az agyagot a betűket, számokat formázó gipszmin­tákba. Körülbelül fél óra múl­va, miután az agyagból a vi­zet nagyrészt elszívta a gipsz­forma, könnyedén kivették az 5—10 centiméteres betűt vagy számot. — Hol kapja meg végső for­máját ez a termék — kérde­zem Tóth Vincéné raktárost, a sok ezer drapp, még egyál­talán nem mutatós kerámia­betűkre mutatva. — Egy ajtót kell kinyitnunk és máris láthatja a befejező munkai ázásokat — mondja. A kis villanykemencébe Régényi Jánosné rakja a seszínű ter­méket Amit már kiégetett, azt pedig színes lébe mártogatja, két újjal fogja olyan ügyesen, hogy a betű hátlapja ne érjen a tálkába. — Nem attól félek, hogy ko­szos lesz a kezem — magya­rázza. Ha ráfolyik a hátlapra a máz, akkor le kell dörzsöl­nöm. Asztalán sorakoznak a szebb­nél szebb színű fényes, zo- máncos munkadarabok. Cso­magolásra várnak a házgyári épületek falaira kerülő betűk és számok. Költözik a gyár — A festék es betűket újra égetem, és körülbelül kilenc óra múlva kapják meg vég­leges színüket, fényüket. — Mióta foglalkozik ezzel? — Nyolcadik éve neveznek mázazónak. Nem változtatnék szakmát, pedig sokan csodál­koznak, miért vállaljuk az üzem áttelepítésével, az új épí­tésével járó kellemetlensége­ket. A költözködés miatt pél­dául ideiglenesen a fizetésünk is csökken. A Budapesti Építőanyag­ipari Szövetkezet tavaly má­jusban kezdte építeni az új kerámiaüzeméi Az ezzel járó kedvezőtlen körülményeket valamennyi dolgozó vállalta. Valóban jogos a kérdés, miért? — Megismertük a terveket, és tudjuk, hogy a nehéz mun­kakörülmények csak átmeneti jellegűek — mondja Tóth Vin­céné. Most kevesebb termék készül nálunk, de abba mégse hagytuk a gyártást, mert min­denképpen tartani akartuk a kapcsolatot a megrendelőkkel. Nem tűnhetünk el a piacról. Összefogással talán el tudjuk érni, hogy az idén is létre­hozzunk ötmillió forint terme­lési értéket. Jövőre a mostani 38 helyett 45-en dolgozunk az új üzemben, ahol épületkerá­miából, plakettekből, vízpá­rologtatóból 10 mülió forint értéket termelünk, 1980-ban pedig ennek kétszeresét. — A huszonnyolc méter hosszú , olajfűtéses alagútke­Az ötödik ötéves tervben a szentendrei járás községeinek fejlesztésére összesen 166 mil­lió forintot fordítanak. A köz­ségi tanácsok bevételei és ki­adásai 1978 első felére már meghaladták az időarányos, ötvenszázalékos hányadot. Mi minden valósult meg a tervidőszak első felében, és melyek a soron következő fel­adatok, erről készítettünk számvetést a félidőben. Kezdjük a legtöbb embert érintő beruházással. A járás­ban öt év alatt 1750 lakást kell felépíteni. A terv alapo­san megfontolt, ezt bizonyít­ja, hogy tavaly az év végéig készült el 817 lakás. A 78 cél- csoportos tanácsi lakásból ed­dig ötv’Sn. Budakalászon és Pomázon már megvan az 1979/80-ra tervezett lakások pénzügyi fedezete. Csobánkán viszont a nagy családosok ré­szére tervezett otthonok költ­sége meghaladja az előirány­zottat. Gazdaságos kivitelezés­sel kell elérni, hogy egy-egy lakás 350 ezer forintnál ne ke­rüljön többe. Napjainkban még sok bírá­lat éri a járás ivóvízellátását. A tervfordulóra a lakások felében lesz vezetékes víz. Pilisszántó és Pilisszent- lászló vízellátása a követ­kező ötéves tervben oldó­dik meg. Az V. ötéves tervben a leg­jelentősebb kommunális be­ruházás Visegrádon valósul meg. A 80 millió forintba ke­rülő csatornázás 1985 végére fejeződik be. A tervidőszak végéig 30 millió forint értékű munkát végeznek el. A buda­kalászi csatornahálózat ge­rincvezetékének terve már kész és a 26—30 millió forin­tos beruházást jövőre kezdi mence a nagy csarnok legér­tékesebb berendezése. Most kissé cifrán néz ki, mert kidí­szítettük a tetejét kerámiater­mékkel, legyen mit belerakni, ha elérkezik a felfűtés ideje — beszéli Regényi Jánosné, aztán még hozzáteszi, hogy jó né­hány embernek lesz a dolga az alagútkemence kiszolgálása. Akkor majd ismét jól megfe­jelik az órabért a százalékkal, és megint a kerámiások lesz­nek az irigyelt jól keresők! Addig, ha kell, vasárnap is átjövök Tahitótfaluból és megrakom a kis „búbost” áru­val. Példamutató gyorsasággal Juhász Károlyné üzemveze­tőtől tudom, hogy a költözést zökkenőmentesen oldották meg és az új üzemet is példa­mutató gyorsasággal akarják felépíteni. A napokban elkez­dik az 580 négyzetméteres acélszerkezetes üzemcsarnok felállítását is. A 21 millió fo­rintba kerülő építkezéssel de­cemberre szeretnének végezni. A termeléshez szükséges mint­egy 6 milliót érő hazai és NDK-gépek folyamatosan ér­keznek. A kerámiaüzem leg­drágább berendezése a há­rom és fél millió forint érté­kű alagútkemence pedig már uralja a nagy csarnokot. meg a Közép-Duna menti Víz­gazdálkodási Társulat. Az utóbbi években a szent­endrei járásban is egyre több gyereket kívánnak szülei óvo­dába járatni. Bár 225 óvodai heiyet építenek, az óvodás­korú gyerekek közül így is sokat kell még mindig eiuta- sítani helyhiány miatt. Budakalászon 150, Cso­bánkán 25 óvodai hely épült eddig. A VI. ötéves tervben Pomá­zon 150, Tahitótfaluban és Bu­dakalászon 50—50 személyes óvodát építenek. Budakalászon 40 személyes bölcsődét adtak át. A tervbe vett 24 tanterem építése időarányosan folyik, de sajnos átadásuk után is zsúfolt lesz a legtöbb szent­endrei járási iskola. Különö­sen az agglomerációs közsé­gekben kell további tanterme­ket építeni. Pomázon 1985-ig Egész nyáron dolgoznak az október elsején kezdődő köz­művelődéi évad programjá­nak összeállításán a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár népművelői. A már hagyományos és népszerű klubok, szakkörök, tanfolya­mok, ismeretterjesztő előadá­sok, színházi esték mellett újabb műsorokkal is kedvez­ni akarnak a szentendreiek­nek. A közvéleménykutatásbói kiderült, mi érdekli legjobban a lakosságot. Programokat ja­vasolt a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt vezetősége is. A terv már kész Új MHSZ- oktatóbázis Egy év múlva avatják Legalább 10 éve szeretne új otthont az MHSZ szentendrei városi-járási szervezete. Az otthon ' megnevezés igazából kevés is, hiszen az MHSZ-nek oktatóbázisra van szüksége. A napokban Gulácsy Tamás MHSZ-titkár örömmel tájé­koztatott, hogy sikerült túllép­niük a „jó lenne” stádiumon. Az MHSZ országos központja kétmillió forintot ad az épít­kezésre. A tervet az Óbuda Tsz Hild József tervező bri­gádja készítette, társadalmi munkában. A fiatal mérnök- gárda lelkiismeretes munkát végzett. A városi tanács szak­embereinek is megtetszett a terv, már jóvá is hagyták. S hogy hol, és milyen lesz az MHSZ-intézmény, arról a tervrajzok árulkodnak. A je­lenleginél legalább ötszörte lesz nagyobb, a Dózsa György úton épül. A 360 négyzetmé­ter területet gépjárműoktató­termek, műhelyek, tartalékos és lövészklubok, raktárak foglalják eL Bár a kivitelezés csak az ősszel kezdődik, a terv isme­retében a szentendrei járás és a város MHSZ-klubjainak tagjai máris rengeteg társa­dalmi munkát ajánlottak fel. Stílszerűen 1979. szeptember 29-én a fegyveres erők nap­ján szeretnék avatni. — A véradások legjobb szervezőjeként tartják számon a szentendrei járásban az Óbuda Tsz-t. A Vöröskereszt szervezet szeptember 1-én, 8- án rendez legközelebb véradó­napot. A donorokat mikro- busszal szállítják a budapesti Bojtár úti véradóhelyiségbe. Az előzetes tájékozódás sze­rint az óbudaiak közül leg­alább félszázan adnak vért. a tanulók száma 1500-ra gya­rapodik, ezért még nyolc tan­terem építése indokolt. A községi tanácsok kezelé­sében 598 kilométer hosszú út van, ennek 39 százaléka bel­területi és 20 százaléka kiépí­tett. A korszerűsítésre 31 mil­lió forintot szánnak a taná­csok. A községek gyarapodásá­hoz a lakosság is hozzájá­rult társadalmi munkával. Két és fél év alatt 20 mil­lió forintot ér a munká­juk. Az összeg ennél is nagyobb lehetne, ha Budakalász, pócs- megyer és Pilisszentlászló la­kói is szorgalmasabbak lenné­nek. A járásban tehát jó ütem­ben valósulnak meg a fejlesz­tési tervek. Csupán a villany­hálózat-építés, a pomázi ifjú­sági ház és iskola, valamint a dobogókői autóparkoló építé­sében van lemaradás. A közös megbeszélések ered­ményeként szerveznek a vá­rosban élő 28 cigánycsalád számára klubot. A Népfront az egyedül élők számára kért programot, a Vöröskereszt pedig egészségügyi felvilágo­sító előadások fontosságára hívta fel a népművelők fi­gyelmét. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Fotó: Bozsán Péter Épül a gyalogos-aluljáró Gyalogos-aluljáró épül Szentendrén, mely a HÉV végállomását és a városközpontot köti össze. A három és fél millió forintos költséggel készülő beruházást október 31-én adják át az építők, a Pest megyei Közútépítő Vállalat dolgozói. , „ Pomázon Gyarapszik a helytörténeti gyűjtemény Számvetés félidőben Lakások, iskolák, csatornák Húszmilliót ér a társadalmi munka Program őszre, télre, tavaszra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents