Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-25 / 200. szám
PEST MEG V. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM flM&.í j, V/,: <EI HIRL h m M ■ ■ ■ a ■ ■ * ■ ja . a *Sfc lULUNKIAUAbA ■ ■ • > ? .... .... ; . 19 78. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK János utcai tisztító Szolgáltatás gyorsan, jól Gyakran szapuljuk a szolgáltatóipart, igaz legtöbbször jogosan. Előfordul azonban, hogy nem js tudunk arról, milyen segítséget kaphatunk a házi munkához; például egy gyorstisztítóban. Szakmai tapasztalat Mielőtt megismerkednénk a János utcai szalon munkájával, egy rövid történet, amit Cserenyecz György, a kirendeltség vezetőjétől hallottunk. A minap betért hozzájuk egy ügyfél, mert meglátta a feliratot. Nem is tudtam, mondta, hogy ilyen is van a városban. Már három éve, hangzott a válasz, majd azt is megkérdezték a vendégtől, hogy hol lakik. Kiderült, hogy a János utcában. A történet tanulságát nem nehéz megfogalmazni, jobb propaganda, s nagyobb figyelem: máris egymásra találhat a szolgáltató és a szolgáltatást kérő. E rövid bevezető után ismerkedjünk meg a szalon dolgozóival, munkájukkal. Cserenyecz György kelmefestő és vegytisztító szakmunkás. Sok éves szakmai tapasztalata, hozzáértése révén került a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat gödöllői gyorstisztítójának élére. Rajta kívül még ketten, Sára József- né és Cseresznye Jánosné szolgálja ki a vendégeket. A gyorstisztitó, gépekkel jól ellátott: a nagyméretű ola^z Donini mosógépben kizárólag vegyszerrel, perklóretilénnel tisztítanak, egy csepp víz nélkül. A tisztítási idő 23—27 perc, s naponta 80—100 ruhát vállalhatnak. kiló Megvárható Megtudtuk azt is, hogy a tisztítási határidők 6 órától 27-ig változnak, a ruhák anyaga, a kért sürgősség szerint. A szalon felsőruházat tisztításával is foglalkozik. A szalon tavalyi, mintegy 40o ezer forintnyi forgalmához a folttisztítás is hozzájárult; az ugyancsak Donini folttisztító automata pillanatok alatt eltávolítja a pecséteket, s ezt a megrendelő megvárhatja. Amikor már nem sürgős A dolgozók munkáját megkönnyítené, a szolgáltatások minőségét javítaná, gyorsaságát fokozná, ha az ügyfelek rendszeresen felkeresnék a szalont, s nem egyszerre hoznák a munkának valót. Visz- szás dolog, s ezt kevésbé hangoztatjuk a szolgáltató- iparral kapcsolatban, hogy a határidőre elkészült, sürgősen kért ruhákért, ágyneműkért gyakran nem jönnek kellő időben a tulajdonosok. Nem ritka az sem, hogy eltelik á fél év: ennyi időre vállal ugyanis felelősséget a szalon. Ha pedig a megrendelő ezalatt sem jön, a ruhákat átadják a Bizományinak. Csak aztán ne szidjuk őket. M. M. Ikladról Paksra Bukóablak az atomerőműhöz A tervek szerint hatmillió forintos bevételt kell ez évben elérnie az ikladi Galga- parti Termelőszövetkezet domonyi vasüzemének, amely többek között a Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalatnak, a Bútorértékesítő Vállalatnak és a budapesti Fémmunkás Vállalatnak, valamint a MIRKÖZ Szövetkezetnek készít különféle felszereléseket. Az épülő Paksi Atomerőműhöz készül az üzemben a Fémmunkás Vállalat megbízásából több mint száz nagyméretű, kombinált bukóablak. Mikus László, az acél ablakkeret hegesztés utáni sorjázását végzi. Középső képünkön: fontos művelet az anyagok méretre szabása. Tóth Zoltán gyorsdarabolő gépen aprítja a szögacélt. Az utolsó felvételen látható: a MIRKÖZ Szövetkezet úgynevezett olajcsendesítő tálkák gyártását rendelte meg az ikladiaktól a mezőgazdaságban is jól ismert Diesel-próbapadokhoz. Ecker Mihály fémnyomcj készíti ezeket a munkadarabokat. Szöveg és kép: Kaposi z. Pál Intézkedés cikkünk nyomán Lapjuk augusztus 5-i számának Gödöllő és Vidéke különkiadásában Az elveszett lakatkulcs története címmel cikk jelent meg. Az észrevételeket köszönjük, a menetrendi tájékoztató kicserélésé ről gondoskodtunk. Volán 20. sz. Vállalat Nemere Zoltán forgalmi osztályvezető Gyümölcstermő szent Szadán Igaz mesék, kezes táncéi Szada dimbes-dombos utcáin jártam a minap, s nem kellett különösebben érdeklődnöm, figyelnem, hogy lássam, lakói az idén gazdag gyümölcstermést szüretelnek. Barack, szilva, körte bőven termett a kertekben, a háztájikban és a zöldellő határban. Körtánc Sipos Dávidné hetvenhá- rom éves, de ma is fiatalosan mozgó asszony mondta: Tudja, valamikor télen, a zord időben jobban összehúztuk magunkat. A lapos tarisznyával a hátán állást kereső sza- <iai embert megkérdezték Pesten. — Hová való, bácsi? Nagy alázattal felelte a kérdezett: Kenyértelen Szadára, uram. De ha ezt a kérdést augusztusban, vagy szeptemberben tették fel neki, magát kihúzva, bajuszát pödörintve büszkén adta meg a választ: Gyümölcstermő szent Szadára, barátom! Ma már persze más a helyzet. Akármilyen téli vihar hajlítgatja a szadai gyümölcsfákat, az emberek jómódban élnek, hiszen a bőven termő gyümölcs csak afféle kiegészítő kereset a zömével iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban dolgozó szadaiak részére. Virágos utcáik, kertjeik, udvaraik vendégmarasz- talóan állítják meg a falun átutazókat, a látogatókat. Augusztusban már rövidülnek a nappalok, s korábban kopogtat a sötétség az újonnan készült villák, s a régebben épült házak ablakain Ezen a korai estén az iskolából énekszó hallatszik, szinte hívón, csalogatóan. Fiatal lányok és fiúk igazítanak útba: Tatarozzák a művelődési házat, s ezért az iskolában próbál a szadai asszonykórus. Szító Mária tanítónő, a kórus vezetője, örömmel fogad. Kérnem se kell, máris kezdi: — Három éve alakult a kórus, tizenöten énekelünk együtt. Arra vállalkoztunk, hogy felkutatjuk Szada ősi népdalait. Nehéz dolog ez, hiszen a község kevés néphagyománnyal rendelkezik, de néhány dalt azért már találtunk. Az asszonyok fehér prusz- likokban, amelyeket színessel hímzett virágok sokasága díszít, körtáncot próbálnak. Mihályi lmréné veszi át a szót: — A zsámbaki ünnepségre készülünk. Szeretnénk jól szerepelni. Olyan híres csoportokkal lépünk fel egy műsorban, mint a vendéglátó zsám- bokiak, meg a dányiak, a hé- vízgyörkiek. Biztatja is Mi- hályiné a társait, Kiss Ist- vánnét, a csoportba most belépő Galambos Gábornét, s a többieket, — Molnár Gábornét, Kovács Tamásnét, Szabó Gábornét, Marton Csabánét, Török Istvánnét, Gelle Jánosáét, Hullár Zoltánnét, Tamás Istvánnét, Szabó Máriát —, hogy szépen énekeljenek, bátran mozogjanak. — Nem vagytok már kezdők — állapítja meg Szabó Györgyné, aki hetvenegy éves, s társával, meg kortársával, az ugyancsak hetvenegy éves Romacsek Ferencnével együtt megmutatja a körtánc alaplépéséit. A negyvenévesek tisztelettel és szeretettel nézik a két öreget, s a hozzájuk csatlakozott Szekeres Berta- lannét, aki még csak hatvanéves, hogy milyen frissen, fürgén mozognak saját nótáik dallamára. Élete: mesekönyv — Ha akadozik is a felkészülés, ha még egyszer-kétszer előfordul is, hogy nem úgy sikerül a tánc, ahogyan szeretnénk, azért nem keseredünk el — magyarázza Szító Mária. — Szerepeltünk már Gödöllőn, Érden, Hévízgyör- kön, Szentendrén, a Szilas- menti mezőgazdasági termelő- szövetkezetben is, és igen sokszor léptünk saját közönségünk elé. Nem múlhat el olyan községi rendezvény, amelyen mi ne lennénk ott és ne adnánk műsort. Természetesen szívesen látjuk a vendégcsoportokat is. Bevallom, azzal a szándékkal is, hogy tanuljunk. Jártak már nálunk az ikladiak, a veresegyháziak, a kerepesiek, a galgamácsaiak, most legutóbb a hévízgyör- kiek. Ügy-e, nem baj? — kérdezi Szító Mária. Miért is lenne baj? — Az öregebb, a régebben összekovácsolod ott, nagyobb hagyományanyaggal rendelkező csoportoktól ellesni a sikereik titkát, amit azok minden bizonnyal nem is rejtegetnek, nem szégyellnivaló dolog. — Jó közösség vagyunk — szólal meg Sipos Dávidné, a kórus legidősebb tagja. — Három év nagy idő, amióta együtt vagyunk, különösen nekem, aki ezt a három évet a már átélt hetvenhez ragasztottam. Ilyen korban már nehezebb a nótázás. Hát ezért van, hogy én szívesebben mesélek. Hol tanultam, honnan ismerem a meséket? Valamikor otthon, különösen a nagymamától meg a többi öregasszonytól rengeteg mesét hallottam. Én aztán sutjába bújva tovább szövögettem ezeket a meséket. Hatvan évig szunnyadtak bennem, s most valahogy előjöttek. Az unokáim kérleltek, meséljek. Megpróbáltam könyvből. Rossz a szemem, meg szokatlan a betű is, ezért mondtam sorba a régen hallott történeteket. A régi mesék mondása közben újabb mesék születtek. Csodák keveredtek igaz történetekkel. Nem nagy dolog, amit csinálok. Minden hetvenet betöltött nagymama élete egy meséskönyv, igaz mesékkel. Jó tündér Amikor búcsúzom, Szitó Mária még megállít. — Nekünk nagyon sokat segít a községi tanács. Nem elsősorban anyagiakkal, bár enélkül a segítség nélkül nem lenne ilyen gazdag ruhatárunk, hanem azzal, hogy figyelik a munkánkat. Most mégis < lenne még egy kérésünk. Gyorsan előveszem a toliam, s írom: Cipő kellene az együttes tagjainak, hogy ebben is egységesek legyenek, akár a többi együttesek. A kívánságok Siposné mesevilágában gyorsan teljesülnek. Hátha a jó tündér most is segít! Fercsik Mihály Gödöllő arculatának változásában, a város gyarapodásában, szépülésében nagy szerepe van a lakosság összefogásának, a közösen és lelkesen végzett társadalmi munkának. A széles körű összefogás eredménye forintban mérve eléri már évek óta a 20 milliót. A társadalmi munka szervezésében és megvalósításában élenjárókat a közelmúltban kitüntetéssel jutalmazták. Kiváló társadalmi munkás kitüntetést kapott Bencsik Árpád tanácstag, Szálai Károlyné tanácstag, Orth Mihály, az Építőipari Szövetkezet főmérnöke, Zászlósi Béla, az Árammérőgyár párttitkára, Pál István tanácstag. Érdemes társadalmi munkás jelvénnyel ismerték él Szabó Istvánnak, az Árammérőgyár igazgatójának, Balázs Ferencnek, az MGI igazgatóhelyettesének, Plutzer Miklósnénak, a Légszesz utcai általános iskola igazgatóhelyettesének, Finto Gézának, az MSZMP városi bizottsága tagjának, Nemes Istvánnénak, a Petőfi Sándor általános iskola igazgatóhelyettesének, Méray Ti- bornénak, a Vöröskereszt városi titkárának, Nagy Dánielnek, a lakóbizottság tagjának, Kolozs Andrásáénak, a lakóbizottság elnökének, Borhy Dénesnek, a Hazafias Népfront körzeti bizottsága tagjának és Vági Attilának, a Humán Oltóanyagtermelő Inté- zet KISZ-titkárának tevékenységét. Kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Hazafias Népfront megyei bizottsága emlékplakettel jutalmazta a Ganz Árammérőgyár és az Építőipari Szövetkezet kollektíváját. Élménybeszámoló-A nyár egyik nagy .eseménye volt a szegedi ifjúsági napok rendezvénysorozata. Az ország minden részéből érkezett fiatalok között ott voltak az aszódiak képviselői is. Augusztus 30-án este hat órától az ifjúsági klub rendezésében élménybeszámolót tartanak a Tisza-parti városban járt fiatalok társaiknak. Épül az iskola Aszódon a község lakóinak segítségével jól halad a munka a tizenkét tantermes iskola építésénél. Augusztus 26-án, szombaton Is társadalmi munkát szerveznek az építés ütemének meggyorsítására. Minek a mérleg? Most kivételesen nem a kenyér minőségéről lesz szó. A város talán legforgalmasabb, legjobban ellátott üzlete a népszerű 20-as a színhely. Szerdai napot írunk, úgy délelőtt, de lehetne bármilyen nap, időszak. Szinte mindig sor áll, de legalábbis néhá- nyan várnak kenyérre, péksüteményre, kalácsra a pultnál. A fiatal hölgy gyors, remekül számol és feltűnően jó súlyérzékkel, szemmértékkel bír. Egy bácsika fél foszlós kalácsot kér. Villámgyors mozdulat, szel a kés, papírban a kért áru. A bácsi keresi a cetlin az árat, amely a kicsiny papírra is ráférne, de nincs. Tanácstalanul néz, de az eladó már velem foglalkozik. Egy kiló kenyeret kértem. Kés, papír, tessék a következő, ez a sorrend. A m.érleg nyelve tizenegy vevő után sem billen ki egyensúlyából. Lehet, hogy én nagyobb, de lehet, hogy kisebb kenyeret kaptam, mint egy kiló. A néhány fillér sem érdekes. De a bácsi is biztosan azért álldogált értetlenül, mert nem ehhez szokott... M. aícrz s I J — AZ ALSÓ-PARKI LAKÓTELEPEN megnyílt Gödöllő legnagyobb, legkorszerűbb élelmiszer ABC áruháza AZ ÉLELMISZEREK TELJES VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. 1 Kiváló társadalmi munkások
