Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

Óvodás lesz a gyermek I. A felvételi bizottság döntésére várva Gyermekeink még önfeled­ten játszanak, üdülnek, élve­zik a nyár örömeit, de már megszépült, kicsinosított óvo­dák várják azokat a kicsinye­ket, akik szeptember 18-tól először válnak óvodásokká. A szülők azonban egyre izgatot- tabban gondolnak arra, hogy gyermekeiket fel vették-e? Mi­után még mindig kevesebb az óvodai hely, mint a felvételt kérők száma, így számolni kell azzal, hogy nem minden óvo­dás körű számára nyílhat ki az óvoda kapuja szeptember­ben. A mérlegelés A szülők talán nem is gon­dolnak arra! hogy a gyerme­kek óvodai felvételét milyen gondos mérlegelés előzi meg. Akiknek gyermeke nem nyer felvételt, nem értik „miért pont az én gyermekem marad ki”, és elindulnak különböző utakon, egyre nagyobb indu­latossággal, hogy „elintézzék” a gyermekük óvodai felvéte­lét. Egyénileg ez érthető, jó lenne ha minden gyerek kö­zösségben nevelkedhetne. Saj­nos, erre nincs mód. Azok a szülők, akiknek nem vették fel gyermeküket nem gon­dolnak arra, hogy az óvoda iskolaelőkészítő funkciója mellett szociális intézmény is. Mindaddig, amíg vala­mennyi óvodás korú gyer­mek — körülményeitől füg­getlenül — nem vehető fel, előnyt csak azok élveznek, akiknek ezt szociális körülmé­nyei indokolják vagy a kö­vetkező évben iskolába men­nek. Az oktatási miniszter ren­deleté szabályozza az óvodák működési rendjét, állást fog­lal a felvételek kérdésében is. A Rendtartás kimondja: „Amennyiben a jelentkezők száma az óvoda betöltetlen he­lyeinek számát meghaladja, az igényeket felvételi bizottság bírálja el.” Mielőtt a felvételi bizottság ülésére sor kerül, az óvónők — kivéve a nagycsoportosokat — családlátogatásokat tesznek. Ennek az a célja, hogy tájé­kozódjanak a körülményekről, a lakásviszonyokról, arról, hogy a családban van-e tartás beteg vagy a gyermek felügye­letére alkalmas családtag, s egyéb tényezőkről. A vezető óvónő a tapasztalatokról tá­jékoztatja a felvételi bizottsá­got, és a döntésnél azt is fi­gyelembe veszik. A felvételek sorrendje A felvételek elbírálásánál az egyedülálló szülő gyermeke részesül mindenképpen előny­ben. Ezután a sorkatonai szol­gálatot teljesítő szülő gyerme­ke következik. Harmadik he­lyen említendő, ha mindkét szülő dolgozik (a jövedelmi viszonyok figyelembevételével, másrészt nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket el­láthatja), majd olyanok, akik­nek felvételét egyéb szociális okok indokolják (sok gyerme­kes család, lakáskörülmények stb.) vagy az, hogy a permek ötéves, és a következő tanév­ben iskolába lép. Komoly áldozatok A fentiekből következik, hogy a gyermekgondozási sza­badságon levő édesanya gyer­meke — ha nincs betöltetlen óvodai hely — csak abban az esetben vehető fel délelőttre, ha a gyermek ötéves és a kö­vetkező tanévben iskolába megy. Ezen gyermekeknek ugyanis a miniszteri rendelet értelmében iskolaelőkészítőre vagy óvodába kell járniuk. Városunk illetékesei az utóbbi megoldás mellett döntöttek. Azt is meg kell mondani: nem egy esetben az óvodák komoly áldozatot hoznak, hogy minél kevesebb legyen az elutasított gyermek. A sú­lyos körülményekre való te­kintettel eltérnek a megfo­galmazott előírásoktól és lé­nyegesen több gyermek felvé­telét vállalják, mint ahánynak színvonalas ellátására képe­sek, bár ez nem jó, sem az óvodában levő gyermekeknek, sem a pedagógusoknak. Har­mincon felüli létszámú gyer­mekcsoportok esetén egy-egy gyermeknek kevesebb mozgás­terület jut, nagyobb a zajár­talom, kevesebb lehetőség adódik az egyéni bánásmódra. A fegyelmezés a nevelés esz­közévé és nem eredményévé válik. Ven esz Ernőné vezető óvónő Hársfa utcai óvoda (Következik: Élet az új környezetben.) KI, MENNYIT FIZET? Községfejlesztési hozzájárulás Gyakori panasz a tanács ügyfélszolgálatán, hogy magas az út- és közműfejlesztési hozzájárulás összege, amely az elmúlt években kismértékben emelkedett. Kinek és milyen összegű - közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie? — Erre kerestük a választ. A Házi Jogtanácsadó 1977- es februári számában a kö­vetkezőket olvashattuk: „Hoz­zájárulást az állampolgárok, és a nem állami szervek tu­lajdonában, valamint az ál­lampolgárok tartós használa­tában lévő lakótelkeknek és üdülőtelkeknek a tulajdonosá­ra, illetőleg tartós használójá­ra lehet kivetni. E hozzájáru­lást azoknak a telektulajdo­nosoknak és valamely telket tartós használóknak kell fizet­ni, akiknek a telkét közvetle­nül érinti az állami (tanácsi) szervek pénzén végzett út- és járdaépítés, vagy közművesí­tés.” A jogszabályokból az is egyértelműen kiderül, hogy hozzájárulást akkor nem kell fizetni, ha az utat, a jár­dát, vagy a közműveket az ér­dekelt telkek tulajdonosai sa­ját maguk építették, vagy ha az állami telek értékesítése­kor az eladási árat már a közművesítés beszámításával állapították meg. Akkor sem kell út- és közműfejlesztési hozzájárulást fizetni, ha a már meglévő létesítményt korszerűsítik. E hozzájárulást csak a munkálatok befejezé­se után, a létesítmény mű­ködésének megkezdésekor le­het kivetni. Vácott a tanácsülés nem­rég megvitatta és jóváhagy­ta a közműfejlesztési hozzájá­rulások új összegét. Eszerint villanyvezeték építésekor a lakótelek tulajdonosa legfel­jebb 2 ezer 390, az üdülőié­Anyakönyvi hírek Született: Darányi János és Molnár Etel: Zoltán, Iványi Károly és Juhász Irén: Péter, Kovács László és Tábor Ju­lianna: Zsuzsanna, Molnár Sándor és Mikulay Mária: Balázs, Molnár Gyula és Me­zei Mária: Edina, Negyela András és Horváth Valéria: Anita, Szandai János és Joó Margit: Katalin, Bíró János és Sorecz Erzsébet: Ervin. Radics Béla és Kalla Katalin: Krisztina, Varga Ferenc és Csiri Gizella: Zoltán. Terényi István és Lipták Margit: Zsolt, Barabás Kálmán és Müller Gabriella: Dávid, Könyvesi Károly és Szőcs Má­ria: Róbert, Moór Gábor és Tóth Zsuzsanna: Zsuzsanna, pataki Bertalan és Oravecz Erzsébet: Krisztián, Gyatyel György és Bálint Rozália: Csaba, Hajdú Pál és Grezner Margit: Tamás, Szűcs László és Szabó Terézia: Roland. Bu- gyinszki László és Tímár Zsu­zsanna: Péter, Király János és Kovácsok Erzsébet: Edit, Szegner József és Bach Má­ria: József, Floch László és Fézler Irén: Tamás, Paulusz Mihály és Köti Julianna: Ta­más, Plankó József és Tömör Sára: Emese, Selmeczi Sán­dor és Urbán Magdolna: Év^ nevű gyermeke. Házasságot kötött: Hein- czinger István Fodor Máriá­val, Nemeskéri Andor Koplá- nyi Ágnessel, Varjú Imre Mezei Erzsébettel, Vitencz At­tila Szakács Évával, Pásztor András Fazekas Gabriellával, Kakasi Elek Bernét Erzsébet­tel, Török István Csókás Zsu­zsannával, Horváth István Szabó Anikóval. Vácott hunyt el: Bartha László (Vác, Dózsa Gy. u. 111.), Tóth Mihályné Sisa Ilona (Kisnémedd), Kiss János (Let- kés), Vadkerti Endréné Ve­ress Mária (Dunakeszi), Derű­jén Mihályné Hisbélyi Erzsé­bet (Vác, Mártírok u. 73.), Varró Józsefné Máté Irma (Vác, Korvin Ottó u. 1.), Mar- ticzik József (Gödöllő), Varga Jánosné Cselőtei Mária (Főt), Madács Istvánná Gál Erzsébet (Sződliget), Kassai Lászlóné Szalay Etelka (Vác, Széche­nyi u. 6.), Csömör Andrásné Csulyák Mária (Vác, Dózsa Gy. u. 39.), Sváby Sándorná Schnepf Berta (Érd), Lestár József (Kemence). lek tulajdonosa pedig a tel­jes létesítési költséget köteles megfizetni. Vízvezeték elké­szülte után lakótelektulajdo­nos legfeljebb 5 ezer 300 fo­rintot, az üdülőtelek tulajdono­sa pedig a munkálatok teljes költségét téríti meg a ta­nácsnak. Szilárd burkolatú járda építésekor a közműfej­lesztési hozzájárulás nagysága legfeljebb 2 ^zer 300 forint, az üdülőteleit tulajdonosa pe­dig a létesítmény költségeinek maximum GO százalékát köte­les megfizetni. A pormentes közút és gázvezeték építése­kor minden esetben legfel­jebb 4 ezer 500, illetve 3 ezer forintot kell a tanács­nak megfizetni. Szennyvíz- csatorna létesítésekor ez az összeg lakótelek-tulajdonos esetén maximum 8 ezer, üdü­lőtelek esetén pedig 9 ezer forint. Ha egy-egy utcában egy­szerre építenek például gáz­vezetéket, szennyvízcsator­nát, pormentes közutat és villanyvezetéket, a városi tanács rendelete értelmében a hozzájárulás mértéke együt­tesen nem haladhatja meg a lakótelkenkénti 15 ezer forin­tot, társasházi lakásonként a 11 ezer 500 forintot és a la­kótelepi többszintes épüle­tekben található lakásonként a 7 ezer 500 forintot. A közműfejlesztési hozzájá­rulások összegének emelését az indokolta, hogy a villany-, gáz-, út- és járdaépítésekkel az érintett ingatlanok értéke lényegesen emelkedik, s a tulajdonosok a beruházások hasznát élvezik. A hozzájá­rulások a legmagasabb ösz- szeg fizetése esetén is a mun­kálatok költségének csak egy kis részét fedezik. Az út- és közműfejlesztési hozzájá­rulás megtérítésére, indokolt esetben részletfizetési ked­vezmény kérhető. A DCCT AACr.YCI MÍDI AD IMII ON A PEST ME G Y E1 HÍR LAP ív vuw %ir. Jí\ £ tr ér wx n t A VÁCI JÁRÁS ES XXII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK Együttműködés új feltételekkel Húsz esztendős a felnőttold áfás Vácott Húszesztendős múltra te­kint vissza Vácott a felnőtt- oktatás. Ha az évek számát tekintjük, nem sok ez az idő. De akad városunkban néhány pedagógus, 'akinek ősz haj­szálai bizonyítják: a kezdet­ben szánté embertelen nehéz­ségek között végzett munka, amely napjainkban sem' sok­kal könnyebb, nyomot hagy tanárban, diákban egyaránt. Az egyikben a megfáradás, a másikban a tudás nyomait. De mindketten közösek egy­valamiben: év végén tapaszta­latokkal, ismeretekkel meg­gazdagodva, sikerélménnyel távoznak az osztálytermekből. Vácott tizenhét esztendőn keresztül az Árpád úti Álta­lános Iskola tagozataként mű­ködött a Dolgozók Általános Iskolája, amely már három éve önálló intézményként te­vékenykedik. Eredetileg egy felnőttoktatási központ kiala­kítását tervezték, amelyben az általános, szakmai és politi­kai műveltség fejlesztését akarták szolgálni komplex módon, a felnőtt korosztály­nak megfelelő didaktikai mód­szerekkel. A javaslattal a minisztérium is egyetértett, de különböző okokra .hivat­kozva az intézmény létesíté­sét nem engedélyezték. Nap­jainkban már működik a me­gyei felnőttoktatási stúdió, amelynek egyik részlegét a váci művelődési központban, a másikat pedig a Dolgozók Általános Iskolájában helyez­ték el. A városi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén tájékoztatót hallgatott meg a Dolgozók Általános Iskolájá­nak tevékenységéről. Az el­múlt időszakban elsődleges feladat volt az elhelyezési gondok megoldása. Két esz­tendővel ezelőtt' a városi ta­nács és a váci üzemek segít­ségével nyitották meg és ala­kították, ki á jelenlegi közpon­ti épületben a három szak­tantermet, a klubkönyvtárat és az irodahelyiséget. A mun­kálatok az idén is tovább foly­tatódnak. Audiovizuális eszközeik szám szerint már elegendőek, de meggondolandó lenne egy eszközbázis kialakítása, ahon­nan az üzemek is kölcsönöz­hetnének egy-egy berende­zést. Jelenleg tárgyalásokat folytatnak az Országos Okta­tástechnikai Központtal okta­tási eszközök készítéséről. Szükség lenne ugyanis 8 milli­méteres, 5—7 perces oktató­filmekre a természettudomá­nyos tárgyakhoz, diasorozatok­ra és írásvetítő-fóliákra. DIAPORAMA-BIENNALE UTÁN Pécsre került a trófea Több hónapos előkészítő munka után sikeresen lezajlott az alapításának 20. évforduló­jára emlékező Dunakanyar Fotoklub jubileumi program­ja. Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy megnyílt Vácott a diaporáma alkotótábor, s mint­egy harmincán vettek részt az előadásokon, stúdiumokon, tapasztalatcseréken. A ven­dégek hajókirándulást tettek Visegrádra, megtekintették a FORTE-gyárat, részt vettek a Dunakanyar Fotoklub jubi­leumi kiálllításán. Nagy érdeklődés kísérte a Vili. nemzetközi diaporáma biennálét. Kocsis Iván, a Du­nakanyar Fotoklub elnöke megnyitójában elmondta, hogy e rangos rendezvény méltó a jubileumhoz azért is, mert e műfaj kifejlesztésében, hazai népszerűsítésében a váciak kezdeményező szerepe közis­mert. A biennálé idei ma­gyar anyaga bizonyítja, hogy technikai szempontból, 1 vala­mint a műfaj adott kifejezési eszközeinek az elsajátításában az utóbbi években komoly eredményeket értek el. Meg­emlékezett a két éve elhunyt dr. Gerendás Mihály Kossuth- díjas professzorról, aki a ko­rábbi váci fesztiválokat lelke­sen támogatta és része volt a Űj üzemcsarnok építi Szobrot Üj üzemcsarnokot építenek Szobon, a gyümölcsfeldolgozóban. A létesítmény átadása után korszerű körülmények között dolgozhatn ak az emberek. uarcza Zsolt felvétele diaporáma terén elért ered­mények létrehozásában. A hazai alkotásokon kívül Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, Jugoszláviából és az NSZK-ból érkeztek mű­vek az augusztus 17—20-i ve­títésekre. A zsűri 19 szerző 35 alkotását fogadta el be­mutatásra, az előzetes elbírá­láskor. Dr. Végvári Lajos művé­szettörténész, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola tan­székvezető tanára a díjak ki­osztásakor az elismerés hang­ján szólt a VIII. nemzetközi diaporáma biennáléról. A mű­velődési központ nagytermé­ben. 3x4 méteres nagyításban élvezhették a nézők a vetíté­seket. A gördülékenységet Fűzi György és Lövész Ká­roly technikusok gondos mun­kája segítette elő. A fődíjat jelentő trófeát Tám László Pécs) nyerte el Pécsi vásár című munkájával. Emlékpiakettet kapott: Bor­bély Tamás—Hajnóczy Örs (Pécs), Heinz May (NSZK) Laura Beicke (Franciaország) és Márton Géza (Budapest). A Dunakanyar Fotoklub dí­jait Seregély István (Budapest) és Heinz Kissler (NSZK) kap­ta. A Váci Városi. Tanács mű­velődési osztályának díjait Magyar Ferenc (.Vác) és Kál- mándy Ferenc (Pécs) kapta. A Népművelési Intézet díja és plakettje. Szigethy Ferencnek (Budapest) jutott. A FORTE- gyár díját Molnár Csaba (Pécs) kapta. A Gerendás vándor-emlék- serleget és a vele járó pla­kettet elsőízben dr. Gerendás Mihály Barangolás a mikro­kozmoszban című poszthumusz munkájáért adták át a pro­fesszor özvegyének. Eredményhirdetés és díjki­osztás után ismét levetítették a díjazott műveket. Papp Rezső HÍREK - HÍREK - HÍREK — Vasárnap: vasárnap. Augusztus 27-én országos ál­lat- és kirakodóvásárt rendez­nek Vácott, a Rádi úti nagy­téren. Aznap tartják a hasz­nált személygépkocsik vásárát is. — Térzenét ad a Madách Imre Művelődési Központ fú­vószenekara augusztus 26-án és 27-én 17 órától Vác főte­rén, Ábrahám Balázs karnagy vezetésével. A műsorban in­dulók, polkák, egyvelegek sze­repelnek. A város üzemeiben, végzett felmérés szerint Vácott csak­nem 3 ezer 700-an nem ren­delkeznek teljes általános is­kolai végzettséggel. Ebben a tanévben a Dolgozók Általá­nos Iskolájába járók 40 szá­zaléka húsz éven aluli fiatal lesz, hiszen ott folytatják ta­nulmányaikat a túlkorosság miatt felmentettek, a kisegí- ] tő iskolában végzettek, a tö- | köli nevelőintézetből visszake- | rülők és a cigánytanulók, akik j között az elmúlt két észtén- | dobén 32 olyan fiatalt tar­tottak számon, aki a betűvetés ' alapjaival sincs tisztában. Elgondolkodtató az az adat is, amely szerint a dolgozók középiskoláiban tanuló 4000 hallgató fele a tapasztalatok szerint az érettségiig lemorzso­lódik. Ezért számukra közép­iskolai előkészítő tanfolyamot szerveztek, amely az idén a kevés jelentkező miatt nem indult. A Dolgozók Általános Isko­lájában megalakították a sze­mélyzetisek és az oktatásfele­lősök klubját, ezzel segítve munkájukat. Az intézmény jó kapcsolatokat alakított ki a könyvtárral, amely elkészí­tette osztályonként és tantár­gyanként a szükséges biblio­gráfiát. Emellett TIT-előadás- sorozatct szerveztek az isme­retek elmélyítésére, bővítésé­re. A váci művelődési köz­pont is igyekezett a maga módján segíteni az osztályok munkáját. Az intézmény az Országos Pedagógiai Intézet felkérésére két kísérletben is részt vesz. Nemrég a városi tanács mellett tevékenykedő művelő­dési bizottság vizsgálta a Dol­gozók Általános Iskolájának munkáját. A testület elisme­rését fejezte ki azért az ál­dozatos munkáért, amelyet az elmúlt húsz esztendő alatt az iskola pedagógusai végeztek. F. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents