Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
1978. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK m o a a íA barackmag- faragó ■— Mire jó a sárgabarackmag? — Hát például faragni... Krajtsovics László, a fóti Sikátor-puszta lakója 27 éves. Csak tíz éve hobbija a sárga- barackmag-faragás. — Hogyan jutott eszébe? — kérdezem. — Már gyermekkoromban is kedvenc időtöltésem volt a fafaragás és rajzolás. Tanárnőm gyakran mondogatta: belőled egyszer még népművész lesz, Laci. Talán, mondanom sem kell, hogy az évek alatt továbbfejlesztettem tudásomat. A megfelelő magot sok ezerből válogattam ki. A kész terméket pedig lakkozom, s így tartós marad. — Ezek szerint különbség van mag és mag között? —* Igen. Mérete, szimmetriája, formája fontos tényező. Még a szerszámok készítése is gondos munkát igényel. Szikék, acélkések segítenek ebben. Beszélgetésünk közben is farag. Fel sem néz: — Voltak kiállításaim is, a MÁV Landler Járműjavító Üzemben és Miskolcon. Sokan szívesen megvásárolták volna a munkáimat, de nem adok el, csupán ajándékozni szoktam. '— Gondolom, türelmet igénylő a munka? — Valóban. Általában egy- egy darabot 10—20 óra alatt készítek el, s értéke 200—300 forint. Az asztalomon egy dobozban láthatod a műveimet: állatfigurákat, címereket, növényeket, mítoszi alakokat... Nagy Péter Budapest A Börzsöny gyöngye A Börzsöny nyúlványai Is a megye területén húzódnak. Szeretnék néhány szót írni a festői községről, Nagybörzsönyről, ahol képzőművész C2» ^ barátaim jóvoltából — akik közösen vettek házat ebben a szép kis faluban — több kellemes hétvégét tölthettem. A mai Nagybörzsöny helyét valamikor sűrű erdőség borította. Az öregek között ma is élő szájhagyomány szerint ez az erdőség az Árpád-házi királyok kedvenc vadászterülete volt. Ma, amerre a szem elBútorvásár Százhalomba ttán AZ ELADÓ SZEMSZÖGÉBŐL Százával épülnek lakások, de bútorüzlet nincs a közelben. A helyi vásárlással megtakaríthatjuk a tehertaxi költségét. A kiállítás és vásár helye az általános iskola. Itt volt- az elmúlt évben, valószínűleg itt lesz jövőre is. Tíz nap alatt rengeteg bútor elkelt. A készlet: két gyermekgarnitúra, öt-hat szekrénysor, három ülőgarnitúra. Vegyünk hozzá száz darab szőnyeget, függönyt és kész. A VEVŐ SZEMSZÖGÉBŐL Felutazom Pestre, megkeresem a megfelelő bútort — egy nap. Vissza Százhalombattára, elintézem az OTP-t, utazás Pestre — még két nap. Tehertaxi, rakodó, az annyi mint: rengeteg idő és pénz. VENDÉGKÖNYV A százhalombattai bútorkiállítás nagyon szép, a kiszolgálás udvarias. Különösen a szőnyegek tetszenek. „Egyre jobban elterjed a faltól falig érő, a teljes aljzatot beborító padlószőnyeg. Nem kell rá további szőnyeg” — írja Bálint Ágnes a szép lakás című tanulmányában. Az utóbbi hat évben épült lakások szinte mindegyikét színes padlószőnyeg borítja. Kár, hogy kicsi a választék, hiányoznak az elemes bútorok. Takács Péter Százhalombatta A művelődési házban a Lakáskultúra és az Ezermester összes idei példányai mellett a bútorkatalógusok, színes ismertetők, diafilmek mutatják be a legújabb lakberendezési ötleteket, terveket, s a már legyártott bútorokat. Kiállítják az épülő lakások alaprajzait, melyekhez igazodva az új lakástulajdonosok berendezhetik otthonukat. Műsorokat is szerveztek. Meghívták a televízió A második 12 óra című adásának vezetőjét, adjon tanácsokat, válaszoljon az érdeklődők kérdéseire. Filmsorozatot is vetítettek: Gyermekszoba. Tárolás a lakásban. A művelődési ház fotoszakköre fényképsorozatot készít jól berendezett lakásokról, vitát, kiállítást terveznek szakértők meghívásával. Sajnos, a házgyárak és a bútorgyárak között egyelőre nem túl eredményes a kapcsolat. A százhalombattai művelődési ház próbálja megteremteni ezt a hiányzó láncszemet, ötleteket, sőt kész terveket ad a közönségnek ahhoz, hogv otthonosan és esztétikusán rendezhessék be lakásukat. Egyszer lesz Százhalombattán is önálló bútorház. hiszen a város lakossága gyarapodik. Amíg azonban a 20—22 kilométerre levő fővárosba utaznak vásáro’ni. az ilven negítséyadás, amit a rmr'e’ődési házban szerveztek. minden százhalombattai lakosnak sokat jelent. lát, sárga és zöld csíkok futnak fölfelé a hegyoldalon, a szántóföldek mind északabbra és keletebbre szorítják a pompás erdőket A termelő- szövetkezet gabona-, cukorrépa, málna és ribizketáblái is a mai ember dolgosságáról tanúskodnak. Amikor az utas Ipolytölgyes és Ganádpuszta felől a Börzsönynek kapaszkodik, és a fennsíkra ér, csodálatos látványban van része: hegyek koszorújában, a völgy mélyén kicsiny falu húzódik meg. Az utas ekkor még talán nem is gondolja, hogy a falu évszázadok kincseinek nyomát őrzi, és az öregek tipikus német-szász nyelvjárást beszélnek. Gyönyörű román, gótikus, barokk, klasszicista stílusban épült, szépen rendbehozott templomokban, újonnan létrehozott bányászattörténeti gyűjteményben és a falu lakói által régen használt — most egy falumúzeum számára ösz- szegyűjtött — sok-sok értékes használati eszközben, tárgyban gyönyörködhet az idelátogató. A patak mentén két, jelenleg használaton kívüli vízimalom is várja az érdeklődőket. Aki pedig a falu jelenét Is meg akarja ismerni, az sem csalódik. A közelmúltban épült korszerű bekötő úton, a szépen kiépített és parkosított főtéren, az alig tíz éve épült általános iskolán, a két éve használatba vett napközi otthonos óvodán, az egy éve működő öregek napközi otthonán, az ifjúsági pinceklubon kívül más látnivalót is talál. A Börzsöny-patak, majd a Hosszúvölgye patak mentén, akár kisvasúttal, akár gyalog, az erdős, hegyes vidéken csodálatos természeti szépségekben lesz része. Stumpf Benedek András Békásmegyer Tréfás automata Naponta járok Vecsésről Budapestre, mivel a fővárosban dolgozom. Nhány napja a kánikulában erősen megszomjaztam, s a Nyugati pályaudvar egyik automatájához mentem, hogy gyorsan lehajtsak a vonat indulása előtt egy pohár jégbehűtött málnaszörpöt Szerencsére volt nálam két darab kétforintos — nem hittem, hogy ezt a szerencsét utólag pechnek fogom minősíteni. Bedobtam az automatába a pénzdarabot. A jól ismert búgás után vastag sugárban elindult a vérvörös málnaszörp, de közvetlenül az automatába. A gép elfelejtett poharat adni. Már csak kísérletképpen is bedobtam a második kétforintost, s hasonlóképpen jártam. Az automata újból megtréfált. Ebben a pillanatban jutott eszembe, hogy fél évvel ezelőtt megtörtént velem ugyanez ugyanezzel az automatával. A gép tehát lassan hat hónapja viccelődik az utasokkal. Wadema Mátyás V ecs és Miért nincs Krúdy utca ? Budakeszi szépen fejlődő község. Szinte naponta új házak nőnek ki a földből. Félévente új utcák nyílnak, amelyek nevet kapnak. Korábban közvélemény-kutatás előzte meg egy-egy utca elnevezését. Jó lenne — legalábbis szerintem —, ha az utcanevet egy nagyobb közösség döntené el. A községnek vannak hagyományai, nagyon sok kiemelkedő művész szerette Budakeszit. Ezért lenne jó, ha Krúdy Gyula is kapna egy utcát. Az író gyakran járt Budakeszire. Szerette a község embereit, gyakran barangolt a környékbeli erdőkben. Nagyon sok gondolata itt érlelődött műalkotássá, számos írása itt született. Illő lenne, ha Dési Huber István festőművészről is utcát neveznének el. képein sokszor jelenik meg Budakeszi. Itt hunyt el 1944-ben. Padányi Lajos Budakeszi Albertirsai furcsaságok Apróságokról szeretnék írni, amelyeknek hiányát furcsának tartom. Nagyközségünk, Albertirsa baromfitápellátása hiányos és vontatott. A kiskertesek közül ma már nagyon sokan foglalkoznak baromfitenyésztéssel. Természetes, hogy a fő célunk: minél rövidebb idó alatt hasznosítani a tojást és a húst. Pillanatnyilag például nevelőtáp van, viszont tojótáp kellene. Ez viszont egyáltalán nem kapható. Igaz, házilag is lehet készíteni, ha megfelelő premix áll rendelkezésünkre. A gazdaboltunkban van ugyan tojópremix, de az üzletvezető figyelmeztetett bennünket, hogy nagyon régóta áll raktáron, nincs rajta a gyártási ideje, így nem szavatolja a jó minőséget. A csomagban található használati utasítás csak annyit árul el: A termeléstől számított négy hónapig érvényes. Sajnos, egyéb termékeknél is gyakori, hogy hasonló módon közük a szavatossági időt, keltezés nélkül, így nem tudjuk, hogy melyik naptól számítsuk a feltüntetett biztonsági időtartamot. Még szerencsénk, hogy ilyen becsületes üzletvezetőnk van. A lejárt határidejű premix komoly kárt okozhat az állományban. A terméket a Phi- laxia vállalat állította elő. Sipőcz Ferencné Albertirsa Bonyo dal mák a gépkocsiadó körűi „1978. május 3-án gépkocsitulajdonosok lettünk. Az abo»- nyi nagyközségi tanácshoz az első félévi adót nem küldtük be, mert vártuk az értesítést arról, hogy hány forintot kell fizetni? Július elején tudtuk meg, hogy az önadóztatás miatt nem küldenek értesítést, a csekkért be kell mennünk az adócsoporthoz. Ott közölték, hogy csak júniusra kell fizetnünk az adót, de mivel elkéstünk vele, így 120 forint büntetést is kiszabnak ránk. A 240 forintot július 15-én — a kapott tájékoztatásnak meg- felelően — be is fizettük. Augusztus 11-én azonban egy felszólítást kézbesített a j posta, amely szerint az első > félévi gépkocsiadót még nem ) rendeztük, így a mellékelt) csekken fizessünk be augusz-) tus 30-ig 120 forintot. Az adó- > csoport vezetője érdeklődé-' semre azt válaszolta, hogy az első félévi csekkeket június > 30-ig könyvelik. A fentiek szerint, ha nem megyünk személyesen az adó befizetésére szolgáló csekkért, hanem megvárjuk a felszólító levelet, nem kellett volna a 120 forint büntetést fizetnünk?...” — kérdezi a szerkesztőségünkhöz küldött levelében Varga Gyuláné, Abony, Dózsa György út 3. szám alatt lakó olvasónk. Szerencsés baleset Ijesztő látvány tárult elém a napokban a szobám ablakából. Százhalombattán történt. Az Ifjúság utcán, a ruhásüzlet előtt állt egy pótkocsi, tele üvegekkel. A Március 15. utcán két felnőtt beszélgetett, « alig egy karnyújtásnyira tőlük két-három éves gyerek ült egy gyerekkocsiban. A pótkocsi hirtelen megindult, és a lejtős úton lefelé robogott. Hiába futott a sofőr és a kocsikísérő a pótkocsi után, a jár. mű lekanyarodott a sarokra. Az egyik felnőtt nagy lélekjelenléttel, az utolsó pillanatban rántotta el a gyerekkocsit a robogó jármű útjából, amely ; a közeli park fáinak ütközött. Csak a véletlenen múlt, hogy az emberi felelőtlenség nem okozott tragédiát. Négyes! József Százhalombatta A beteg ember jogán Hiába kilincseit az orvosnál Válaszol az illetékes A Pest megyei Hírlap augusztus 3-i számában megjelent Eltűnt egy vonatpár című cikkre szeretnék válaszolni. A szóban forgó útszakaszon vizsgálatot tartottunk, s azt tapasztaltuk, hogy az utasok száma esőjeként. Ezt a kedvező autóbuszjáratok, a megszaporodott magán közlekedési eszközök, az utasáram- lati irányvátozást a decentralizált munkahelyeik okozták. Így indokolatlanná vált a kérdéses vonatpár közlekedtetése. A 14 óra 16 perckor induló szerelvény már több éve — tehát a Nyugati pályaudvar átépítésének megkezdése előtt — Rákosrendezőről indult A vonat Budapest Nyugati pályaudvarnál történő indítása csúcsidőben lehetetlen. A probléma megoldódik, ha felépül az észak—déli metró. A vonatpár megszüntetésével, illetve a rákosrendezői indulással kapcsolatban eddig egyéb panasz nem érkezett Fülöp Lajos osztályvezető Magyar Államvasutak Igazgatósága, Budapest „Tisztelt Szerkesztőség! Szabadságomat Szigetszent- miklóson, a hétvégi házamban töltöttem. A pihenés örömét azonban megzavarta, hogy — feltehetően valami mérges állat csípéséből eredően — lábfejem megdagadt, egy agresz- szív gyulladásos folyamat kezdődött az ezzel együttjáró fájdalmakkal. Esetem nem rendkívüli, csak nekem okozott gondot és fájdalmat, tehát nem is tartozna másokra, a közvéleményre. Ami azonban ezt követően történt, úgy érzem, más megítélést kíván. Ugyanis — számomra magától értetődően — orvoshoz fordultam segítségért, augusztus 7-én este negyed hatkor felkerestem a községi rendelő 1. számú rendelőhelyiségében a körzeti orvost. örültem, hogy senki nem várt előttem kezelésre, azt gondoltam, így én sem jelentek többletmunkát. Köszöntem és előadtam a panaszomat, még azt is hozzátettem, hogy nem vagyok községi lakos, de ha már így jártam, kérem, segítsen rajtam.” Megdöbbenésemre a doktor urat panaszom a legkevésbé érdekelte, viszont kioktatott saját felfogása szerinti állam- polgári jogaimra, mondván: „Tudom-e, hogy engem ingyenes orvosi kezelés kizárólag a lakóhelyemen illet meg.” Válaszként megpróbáltam hangsúlyozni, hogy értse meg a helyzetemet, fáj a lábam ... Azonban mondanivalóm végét meg sem várva tette fel a következő kérdést: „Jártam-e már ügyvédnél?” Nem értettem, miként állhat összefüggésben az ügyvédi ténykedés fájós lábammal. A doktor úr azonban segített: közölte, hogy „ha már jártam ügyvédnél, tudnom kell, hogy egy egyszerű tanácsadás is legkevesebb 50 forintba kerül.” Nos, miután megértettem, úgy éreztem, hogy nem is hivatalos orvosi rendelőbe jöttem, hanem valami múlt századi kalmár leszármazottja társaságába kerültem. Így kifordultam az ajtón és a fájdalomtól gyöngyöző homlokkal elindultam Budapestre, ahol a doktor úr szerint engem megillet az ingyenes orvosi ellátás. A budapesti körzeti orvos kedvesen, hivatástudattal fogadott és a szükséges vizsgálatot követően ellátott gyógyszerrel (Tetrán B-t rendelt) és orvosi jótanácsokkal. Mindez meggyőződésem szerint nem azért történt így, mert Budapest más közigazgatási terület vagy mert ott más emberi, orvosetikai normák érvényesülnek. Most, amikor leírom e sorokat, lábam már szépen gyógyul. Ajánlom a szigetszentmikló- si doktor úrnak, hogy legyen szíves gondolja át, mire tett esküt orvossá avatásakor, mit tanult a szocializmus lényegéről, hiszen ebből vizsgát is kellett» tennie. Így tudnia kell, hogy a szocializmus embercentrikus társadalom, és e rendszerben minden az emberért történik. Továbbá javaslom, hogy — ha eddig nem tette volna —, olvassa el Albert Schweitzer világhírű tudós orvos életéről szóló művet. Végül megjegyzem, hogy a doktor úr nevét nem kíméletből nem írtam le, hanem azért mert nem mutatkozott be. Illetve név nékül mégis bemutatkozott: éppen ez adta kezembe a tollat. Kovács István Budapest ★ Megkerestük a levél íróját, s vele együtt indultunk Sziget- szentmiklósra. A levélben szereplő orvos, dr. Ádám Lajos, aki másfél esztendeje dolgozik a településen. Felkerestük és megmutattuk neki a levelet. Ezt válaszolta: — Amióta Szigetszentmikló- son rendelek, semmilyen fegyelmi ügyem nem volt, a betegektől sohasem kértem pénzt, de ha kaptam elfogadtam. A többi orvos is ezt teszi. — Igen, járt itt Kovács István, és azt tanácsoltam neki, hogy menjen a körzeti orvosához. A területi elv érvényes az egészségügyben, s mivel ő nem volt akut beteg, nem állt fenn életveszély vagy sürgős szükség esete, az illetékes orvoshoz küldtem. Az is egy szempontom volt, hogy még elérhette a pesti rendelést, mert, ha például Siófokon üdül, ez komplikáltabb. — Más esetleg nem*is fordult volna orvoshoz egy csípés okozta gyulladással. Ha ötezer embert ér rovarcsípés itt a Duna-parton. akkor mind az ötezret én vagyok köteles ellátni?! Minden betegnek jár minden orvos? Ezek szerint akkor rám is tízmillió beteg jutna, ennyien laknak Magyarországon. — Egyébként az orvos sincs mindig megfelelően hangolva, ő is ember, s amikor az ötödik olyan beteget látja el, aki nem hozzá tartozik, elküldheti. Becsúsznak ilyen gikszerek. Nem ő volt az egyetlen beteg, akit elküldtem... ★ Következő utunk dr. Vékony Bélához, a ráckevei járási szakorvosi rendelőintézet igazgatóhelyetteséhez, felülvizsgáló orvosához vezetett: — Ha a betegnek valóban vörös és gyulladt volt a lába, és megduzzadt, akkor sürgős ellátást igényelt — mondotta. — Az egészségügyi törvény 46. paragrafusában így hangzik az első bekezdés: „Sürgős szükség fennállása esetében az orvos köteles az orvosi ellátásra nála jelentkező beteget fogadni, vagy hívása esetében nála haladéktalanul megjelenni, őt az adott lehetőségeknek megfelelően a szükséges orvosi ellátásban részesíteni...” ★ Nem tudjuk, hogy a sziget- szentmiklósi orvos miként ítélhette meg Kovács István betegségét, annak súlyosságát, hiszen meg sem vizsgálta őt. Nehéz lehet egy beteg lábról cipőn, zoknin át diagnózist felállítani... Nem tudjuk továbbá azt sem, hogy milyen alapon helyezi az egészségügyi ellátás területi elvét a beteg érdeke elé. Nem tudjuk, kért-e pénzt a betegtől vagy sem. Ez azonban a lényegen nem változtat. Mert egyet tudunk: ha bárhol hazánkban orvosra szorulunk, a legközelebbi rendelőt keressük. Többnyire segítséget kapunk, gyógyszert, ellátást. Dr. Ádám Lajos pedig nem fogadott egy segítségre szoruló beteget. Vasvári G. Pál
