Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

A gyakori panaszok nyomán Gyorsítják az agglomeráció villamoshálózatának kiépítését Segítség az egész országból Pest megye két községében, Maglódon és Erdőkertesen be­fejeződött a villamos hálózat teljes felújítása. E helységek­ben 15—20 évig nem okoz gondot a majd felépülő új ott­honok elektromosáram-ellátá- sa. Jó ütemben halad a re­konstrukció Dabason, Rácke­vén és Göd felsőgödi részén. A következő években gyorsítják a fejlesztést a fővárosi agglomerációban, elsősorban Erden, Sziget- szentmiklóson, Gyálon, Foton és Kismarosán. Kategória F urcsán hangzik, de igaz: első ízben a negyedik ötéves terv időszakára készült területfejlesztési terv a megyében, ahogy or­szágosan is így történt. A próbálkozás rögös útja volt ez, hiszen addig maga a te­rületfejlesztés követelmé­nye sem nagyon hatott a tervezőmunkára, nemhogy abba a tanácsok valamilyen módon s érdemben bele­szólhassanak. Ma már nyil­vánvaló, sok évtized mu­lasztásait, adósságait ugyan törlesztette a szocialista gazdaságfejlesztés, ám a te­rületi jellemzők elhanyago­lása miatt friss gondokat is teremtett. Ezeknek a gon­doknak egy része természe­tes, a növekedés' kísérője, másik része viszont elkerül­hető lett volna a tervezés látókörének tágításával. Ez utóbbi történt, amikor az 1971 és 1975 közötti eszten­dőkre a középtávú tervvel együtt területfejlesztési programot is készíteni kel­lett. Napjainkban már a má­sodik területfejlesztési terv végrehajtása zajlik, ám első abban a tekintetben, hogy finomodtak, tökéletesedtek a módszerek, a terv a kü­lönböző településkategóri­ákra bontva jelöli meg a te­endőket. Erről az új vonás­ról beszélgetve, Kistarcsa és Kerepes megyei tanácstagja úgy fogalmaz, hogy lehető­ség nyílott a megbízható rá­látásra, az összefüggések felfedésére. Az azonos tele­püléskategóriába tartozó te­lepülések valóban most elő­ször mérhették fel teljes tárgyilagossággal, hol tarta­nak, hol állnak a többiek­hez képest, mi az, amiben szerepkörükhöz mérten el­maradtak. Korábban két­ségtelenül az számított ál­talánosnak, hogy az egyik település a szomszédos má­sikhoz, harmadikhoz viszo- nyítgatta, mire jutott, mire nem, csakhogy éppen a vi­szonyítás alapjának téves megválasztása miatt a kö­vetkeztetések sem voltak megbízhatóak, reálisak, mi több, igazak. Ez nemcsak felfogásbeli zavarokhoz ve­zetett, hanem gyakorlatban! hadakozásokhoz úgyszintén, ahhoz például, hogy sok esetben a helyi és a felsőbb tanácsi szervek, testületek szándékainak összhangja hiányzott. T ovább araszolgatva a felfedezendő terüle­ten: a településkate­góriák szerinti csoportosí­tás, mint tervezési módszer, csak első lépés. Értelme, haszna valójában az, hogy föltárja a településkategó­riákon belüli feszültségeket, azt például, hogy a megyé­ben a kiemelt alsófokú köz­pontoknál szembeszökő el­térések láthatók az ellátott- sági színvonalban, holott szerepkörük azonos. Ami azért is figyelmet érdemel, mert ezen a kilenc telepü­lésen több mint 65 ezer em­ber él, számuk folyamato­san gyarapszik, csakhogy korántsem azonos ritmus­ban itt meg ott, azaz köny- nyen megtörténhet, az egyenlösdire hajló fejlesztés esetén nem könnyebbednek, hanem súlyosbodnak a gon­dok. A legutóbbi években egy- egy esztendőben 45—50 új otthont emeltek Turán, ami biztos jelzője annak, egy te­lepülés vajon fejlődése emelkedő avagy leszálló ágában van-e, hiszen a le­szálló ágat elsőként az épít­kezések megtorpanása tu­datja, minden más — a szü­letésszám csökkenése, a vándorlási különbözet ne­gatív előjele stb. — csak az­után következik. A lakások gyarapodása örvendetes, ezt azonban csak úgy írhatjuk a kiemelt alsófokú központ megjelölésű szerepkör javá­ra, ha azt is hozzátesszük, hogy az új lakásokhoz vil­lany és víz kell, járda, út, kereskedelmi hálózat, mindaz, ami ma már nem választható el a területi fej­lődés másfajta, sokkal nyo­mosabbnak látszó tényeitől. Azt ugyanis kézenfekvőnek kell tartanunk, hogy egy- egy település csak akkor töltheti be igazán szerepkö­rét földrajzi, gazdasági kör­nyezetében, ha először saját lakossága számára képes a minimálisnak ítélhető ún. alapellátást megteremteni. V isszatérve a túrái ta­pasztalatokra : önma­gában az a tény, hogy a nagyközségnek — s egyben kiemelt alsófokú központ­nak — idén tíz-, tizenöt szá­zaléknyi pénze jut fejlesz­tésre, mint egy másik, ha­sonló szerepkörű település­nek, még nem ok a messze­menő következtetésekre. Ha azonban e különbség tartós, ismétlődő, akkor veszélybe kerülhetnek a területfejr lesztési tervben megjelölt célok, a kategória adta sze­repkör csak papírérvé­nyességű, a gyakorlatban betölthetetlen. Ilyen és hasonló tapasz­talatok gazdagon kínálkoz­nak földolgozásra, s kétség­telen, a tervezőmunkában erre az elemzésre sort kell keríteni, mert a tervezés csakis így válhat megalapo­zottabbá, érzékenyebb iránytűvé. Amire égető a szükség. Ezt nemcsak az új­ságíró ismeretei íratják le, hanem például Százhalom­batta város tanácsa elnöké­nek tapasztalatai úgyszin­tén. Ö azt mondja, s na­gyon igaza van, hogy ami ma történik, az legkevesebb tizenöt, húsz esztendeig hat egy-egy település életében, ami tehát esetleg rosszul történik, annak a következ­ményeit hosszú ideig nyög­hetik. S ezért elgondolkoz­tató, hogy a helyi rendezési tervek sokféle részletét vastagon áthúzta az élet tényleges menete, s hogy a településkategóriákat cso­portosító tervezést még nem követte a gvakorlatbani, kö­vetkezetes lépések sora, a kiegyensúlyozottságra tö­rekvés ismétlődő igazolása a programkészítés valamsnv- nyi főbb eleménél. Az két­ségtelenül jelentős léoés, hogy a területfejlesztésen belül most már a település- kategóriák is figyelmet kapnak, azaz tényleg mód nyílik — ahogy az említett megyei tanácstag fogalmaz­ta — a megbízható rálátás­ra. az összefüggések fölfe­désére. Csak nehogy azt higgyük, s főként higgyék a tervezők, ezzel fejeződik be a feladat; itt kezdődik. Mert* a pontosabb ismeretek bir­tokában a további lépések­nek is pontosabbnak kell lenniük, tervezésben, vég­rehajtásban. követelmények és források összehangolásá­ban egyaránt. Mészáros Ottó Többségük az idén is kiemelt központi támogatást kap e cél­ra. E településeken ma már gyakoriak a panaszok az inga­dozó vagy a szabványosnál ala­csonyabb feszültség miatt. A kedvezőtlen jelenség lényegében a fejlődés gond­ja. Pest megyében 1971- től 1977 végéig 82-ről 94 száza­lékra nőtt az elektromos áram­mal ellátott lakások aránya, 3660 kilométefről csaknem 5400-ra a kisfeszültségű háló zat hossza. Ez idő alatt — a telepszerű, emeletes építkezé­seket nem számítva — 73 000 új lakásba kötötték be a villanyt, és több mint kétszeresére nőtt a közvi­lágítási lámpák száma. A települések gyors fejlődése sok helyütt a transzformátorok túlterheléséhez vezetett, emiatt úgynevezett zárolt körzetek alakultak ki, ahpl nem engedé­lyezik újabb nagyfogyasztású elektromos berendezések be­kapcsolását. Jelenleg ilyen a megyei települések 11 százalé­ka. Az V. ötéves tervidőszak vé­géig a főváros vonzáskörébe tartozó települések belte­rületi lakásainak elektro­mos áramellátását lénye­gében megoldják. A megyei arány 96 százalékra nő. A fejlesztés költségeiből a lakosság sok helyütt részt vál­lal. Nem ritka a 15—20 ezer forint értékű egyéni hozzájáru­lás, különösen a tanyák, a szórt települések villamosítá­sánál. A kivitelező kapacitás Pest megyében azonban nem ele­gendő. Az elektromos hálózat fej­lesztésében szinte az or­szág minden tájáról érke­zett szerelők részt vesznek. A megyei villanyszerelő válla­latot gyorsított ütemben fej­lesztik. Elsősorban fúróberen­dezések, kompresszorok és da­ruskocsik munkába állításá­val gyorsítják a hálózatszere­lést, melynek évi értéke a terv­időszak végére eléri a 60 millió forintot. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■Wiser#- AZ MSZMP-PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM All A 80 FILLÉR 1978. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK A sokoldalú Mezépszer Biztosnak látszik az idei siker Csőrendszer a talaj javítására Tíz évvel ezelőtt alakította meg a Mezépszert az ócsai Vö­rös Október és a budaörsi Sa­sad termelőszövetkezet. Dr. Pethő Ferenc, a vállalat fő­könyvelőjének tájékoztatása szerint a főváros határából őszre Budaörsre költöznek, ahol már épül az üzem, az új irodaház és a munkásszálló. A teljes beruházás 45 millió fo­rintba kerül, de így hatszáz ember modern, jól felszerelt munkahelyhez jut. Közben természetesen idei munkáikkal sem maradhatnak el. Tavaly 280 millió forint ér­tékű munkát vállaltak, idén már 359 milliós a tervük. De le­het, hogy ezt is túlhaladják, hiszen az első félévben 174 millió forint volt a bevétel. S mivel nyereségük is több mint 11 és fél millióra rúg, máris biztosnak látszik a sikeres év­zárás. Munkáik javát az épület­szerkezet-szerelés teszi ki, de foglalkoznak tervezéssel, ma­gas- és mélyépítéssel is. A me­gye kisebb lakótelepein dol­goznak majd az automata szennyvíztisztító berendezések. Az első most Budaörsön vizs­gázik, a Sasad Tsz-ben. A kö­vetkező valószínűleg a soly­mári lakótelepre kerül. Az építési munkákon kívül mezőgazdasági beruházá­soknál is közreműködnek. Részt vesznek a Budapesti VÁCI FONÁL, POMÁZI SZÖVET Első osztályú termék: 82,5 százalék Az utóbbi években gyakran előfordult, hogy textilüze­meinkben az év első felében alaposan elmaradnak a ter­vektől Az ilyenfajta késleke­dés nemcsak nekik okoz gon­dot, hanem azoknak a konfek­cióüzemeknek is, amelyeknek az általuk gyártott félkész termékekből kell ruhát gyár­taniuk. A megrendelőik az idén is panaszkodhattak néhányszor a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárára, hiszen az első negyedévben négy tonnával kevesebb fonalat készítettek, mint amennyit vártak tőlük. Igaz, az előző évhez képest ugyancsak megemelkedett a tervük: tavaly háromezer 138 kiló fonalat kellett készíteniük egy nap alatt, most három­ezer 327 kilónyi volt a telje­sítmény. A második negyed­évi jó munkának köszönhető, hogy nemcsak behozták a le­maradást, hanem majdnem hat százalékkal túl is teljesí­tették a tervet. így minden megrendelőjük elegendő alap­anyagot kapott, miközben a minőség is javult. A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár pomázi üzemében szin­tén túlteljesítették az első fél­éves tervet, összesen 419 ezer méter szövetet gyártottak. így határidőre minden szövet elkészül, s a minőségre sem lehet panasz, hiszen az első osztályú termé­kek aránya 82 és fél százalék, örvendetesnek tartják, hogy elenyészően kevés a selejt; mindössze az anyagok másfél százaléka megy veszendőbe. Húsipari Vállalat rekonst­rukciójában, ahol hűtő- és feldolgozó gép­sort szereltek fel. A kispesti húsüzemben ők készítették a vágóberendezéseket. Dolgoztak a szegedi szalámigyárban, . a budai húskombinátban és a székesfehérvári húsfeldolgozó vállalatnál. Külföldön és idehaza nagy az érdeklődés a Mezépszer típusú, általuk szabadal­maztatott hűtőberendezé­sek iránt. Munkáik sokféleségét bizo­nyítja, hogy részt vesznek egy talajjavító eljárás kidolgozásá­ban. Lényege, hogy csőrend­szeren át biztosítják a talaj nedvességtartalmát és műtrá­gyaellátását. Szerte az ország­ban megtalálhatók a náluk gyártott elektromos kapcsoló- szekrények is. Békásmegyeren az új ke­nyérgyár építésén dolgoznak, Pátyon és Budaörsön 16 tan­termes iskolát építettek, ök a kivitelezői a Sasad Tsz gyü- mölcsfaoitvány-telep hűtőtá­rolójának. D. Gy. Magas hozamok az állami gazdaságokban Műtrágyát — saját szállítóeszközzel Eredményes félévet zártak a Pest megyei állami gazdasá­gok. A gabonatermés a vára­kozásnál jobbnak bizonyult, de a tavalyinál 16 százalékkal raegnövekedelt kukorica ve­tésterületen magas, 55 mázsa hektárankénti hozamra számí­tanak. Valamivel kedvezőtle­nebb a kép a szőlő- és gyü­mölcstermesztésben. A szőlők­ben a jég, az almásokban a fagy okozott kárt. Az állattenyésztés teljesítet­te az első hat hónapi tervét. Június végéig kétezer 863 hí­zómarhát, 52 ezer 73 sertést adtak át a húsiparnak, s 15 millió liter tejet értékesítet­tek, tíz százalékkal többet, mint tavaly. Az 1100 férőhe­lyes gödöllői szarvasmarhate- lep idén készül el; a törökbá­ter-i linti léüzem jövőre kezd melni. Pest megye állami gazdasá­gaiban most az őszi munkákra készülnek. A szeptemberi, ok­tóberi vetések alá kerülő 136 ezer tonna műtrágyából eddig 107 ezer tonna került a mező- gazasági üzemekbe. A szál­lítást úgy lehet meggyorsítani, ha a gazdaságok saját jármű­veiket is igénybe veszik. A MÁV ugyanis nem tud elegen­dő vagont adni. A fuvarköltsé­geket az Agroker Vállalat megtéríti. A vállalattól kapott tájékoz­tató szerint elegendő traktor áll a vevők rendelkezésére, és a Rába Steiger erőgépekből már az idén kielégíti a jövő évi rendeléseket. V. B. Korom Mihály Zánkáit Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán Zánkán, a balato­ni úttörővárosban meglátogat­ta az együtt a gárda úttörő Dönt a prdbapad Nyugatnémet licence alapján, magyar és szovjet alkatré­szekből gyártják a Mechanikai Müvekben a nagynyomású festékszórókat. A Wagner cég által készített próbapadon auto­mata műszerek ellenőrzik, hogy a magyar berendezések meg- íelelnek-e a minőségi követelményeknek. Bozs&n Péter felvétele honvédelmi szemle résztve­vőit. Elkísérte útjára Pap Já­nos, a Veszprém megyei párt- bizottság első titkára, az or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának elnöke. A vendégeket az úttörővárosban Szűcs Ist­vánná, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetségének főtitká­ra fogadta és tájékoztatta az úttörőszövetség keretében vég­zett honvédelmi nevelésről és sporttevékenységről, az úttörő­szemle honvédelmi program­járól. A tájékoztató után Korom Mihály és a vendégek megte­kintették az úttörövárosban tartózkodó 3000 honvéd-, ha­tárőr-, munkásőr-, tűzoltó-, közlekedési, vízi és vöröske­resztes úttörőgárdisták bemu­tatóit, találkoztak különböző egységek tagjaival és a fegy­veres testületeknek a szemlén résztvevő képviselőivel. Korom Mihály a fiatalok meghívásának eleget téve, a néprajzi háznál megtekintette egy úttörő tánccsoport bemu­tatóját, majd a művelődési központot, a 3000 személyes konyhát, a haditechnikai par­kot, továbbá az úttörőváros vízitelepét, kikötőjét és strandját kereste fel, végül pedig részt vett az úttörő technikusok V. nemzetközi versenyén.

Next

/
Thumbnails
Contents