Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
1978. AUGUSZTUS 23., SZERDA Jelentkezőt keresnek Hiányszakmák a ráckevei járásban Csobánkán Víz, utak, lakások Csobánka békésen húzódik meg a fővárost övező hegyvonulatok között. Az 1800 lélekszámú község szép fekvése vonzza a kirándulókat, s öthatszázra tehető a hétvégi telkek és nyaralók gazdáinak a száma, akik e faluban keresnek pihenést és kikapcsolódást. A helybeli tanács érthetően nagy gondot fordít a település korszerűsítésére. Idén például két és fél millió forintot költenek a község fejlesztésére. Az első felében megoldódott a csobánka iák egyik égető gondja; a vízellátás problémája. Korábban már megalakult a víztársulat, s az év első felében elkészült a települést behálózó csatornarendszer. A fejlesztési alapon kívül ezeknek a munkálatoknak a költségei elérték a 12 millió forintot. Az év hátralevő részében további két fontos feladat áll a helybeli tanács vezetői előtt. Megszervezik a csobán- kai utak korszerűsítési munkálatait, amelyek előreláthatólag 1 millió 300 ezer forintba kerülnek. A tanács vezetői elhatározták azt is, hogy lakást építenek az arra leginkább rászoruló nagycsaládoknak. Már felvonultak az építők, hogy elkezdjék a három ikerház munkálatait, amely jövőre készül el, s hat családnak ad majd otthont A ráckevei járási hivatal műszaki osztálya a közelmúltban megvizsgálta, van-e elegendő kisipari munkavállaló a járásban, s a meglevők ki tudják-e szolgálni a lakosságot. Megállapították, hogy 1971 és 1977 között mindösz- sze ötvenöttel növekedett a kisiparosok száma. Az új rendelkezések hatása inkább az elmúlt év során kezdett megmutatkozni, amikor csak a második félévben negyven újabb kisiparosnak adtak ki iparjogosítványt, illetve működési engedélyt. Ez az arány nem kedvezőtlen, nem közömbös azonban, hogy milyen szakmákban dolgoznak a mesterek. Az új munkavállalók nagyobbrészt építőipari szakemberek, s ez örvendetes, mert mint ismeretes, a magánerőből építtetők száma évről évre nő. A járás területén működő kisiparosok ennélfogva nem tudják a lakosság igényeit valamennyi szakmában kielégíteni. Kevés a bádogos, a cipész, a cserépkályhás, a kelmefestő, a kovács, a férfifodrász, és a tetőfedő mester, a meglevők nem képesek felvenni minden lakossági megrendelést. A tanácsok ezért minden olyan kérelmezőnek megadják a működési engedélyt, aki rendelkezik az előírt feltételekkel. Szívesen látják azokat a kérelmezőket, akik munka- viszony megtartása mellett, illetve nyugdíjasként szeretnének hozzájárulni a szolgáltatások színvonalának növekedéséhez. A ráckevei járási hivatal műszaki osztálya ezért azt ajánlotta a helyi tanácsok szakigazgatási szerveinek, hogy vonják szorosabbra kapcsolataikat a KIOSZ helyi szervezeteivel, s együttes erővel törekedjenek újabb szakemberek felkutatására; a községekben közösen ismertessék a munkaviszony, valamint a nyugdíj melletti ipar- gyakorlás lehetőségét, az engedélykérés módját. Azt is javasolták, hogy az előírt feltételekkel rendelkezőknek adják ki a működési engedélyt, illetve az iparjogosítványt. H. E. Az okok között az idegenforgalom Szigetszentmártoni gyámügyek Többnyire a szülő tehet róla Az iszákosságért végül a gyermek fizet Szigetszentmárton nem tartozik a sok és súlyos gyermek- védelmi, ifjúságvédelmi gonddal küszködő településeink sorába. Mindössze tizennyolc veszélyeztetett fiatalt tartanak nyilván a tanácson. Ügyeik többnyire nyaranta, a mező- gazdasági idénymunka s az iskolai vakáció idején bukkannak elő. Annál érdekesebb azonban a gyermekek egészséges fejlődését veszélyeztető ok, mélyről így írnak egy tanácsi jelentésben: „Első hiba a szülők italozó, erkölcstelen életmódja, könnyelmű, felelőtlen életvitele, közömbössége, munkakerülése, végül, de nem utolsóként a gyermekkel való érzelmi kapcsolatuk hiánya.” Bizony, akadt már olyan család is a nagyközségben, amelyből mindkét szülőt alkoholelvonó kezelésre javasolták. Többnyire ezért az enyhébb eszközök is hatásosnak bizonyultak. Tavaly 17, idén az év első felében négy alkalommal kötelezték a szülőt, vagy gyermekét megfelelő magatartásra. Például az apát, anyát életmódjának megváltoztatására, a gyermeket a csavargás beszüntetésére. Tíz esetben az iskola segítségét kérték idén, négy ügy kapcsán pedig előírták: a felügyelet nélküli gyermeket óvodába, napközibe kell íratni. Csak a gyámügy legsúlyosabb problémái végződtek állami gondozási határozattal. Jelenleg három család hét gyermekét gondozzák nevelő- otthonban. Azokat, akiknek szülei végképp alkalmatlannak bizonyultak a gyennek felnevelésére. Némely családban előfordulnak átmeneti, vagy tartósabb anyagi gondok, amelyek nehezítik a gyermek nevelését. Ilyen esetekben felesleges lenne a család megbontása, elegendő segítség a pénz. Alkalmi segélyt az idén öt család 14 gyermeke kapott, összesen négyezer 200 forintot. A pénzből tanszereket, ruhát kaptak a gyermekek vagy például vasúti jegyet az iskolába és visszaúthoz. Négy kisgyerek napköziotthoni térítési díját is a tanács fizette. Két család rendszeres — gyermekenként havi 580 forintos — nevelési segélyt kapott. Végül érdemel néhány szót, s okkal, az elvált szülök gyermekeinek sorsa. Megesik, hogy a gyermekre felügyelő szülő — rendszerint az édesanya — megakadályozza az apa és gyermeke találkozását. A láthatási ügyeknek pedig egyetlen károsultja lehet: maga a gyermek... A Családjogi törvény írja: a szülő kötelessége, hogy gyermekét gondozza, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítse ... V. G. P. Az elmúlt év első hat hónapjához képest Visegrádon az idei első félévben kétszeresére nőtt a bűncselekmények száma. Különösen a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények sza porodtak el, sőt az idén két súlyos testi sértés is előfordult. A helyi hatóságok a bűncselekmények és a szabálysértések számának növekedését az idegenforgalom fellendülésével és az tszákos- ság terjedésével magyarázzák. A többemeletes betonépület ablakain megcsillan a napfény. Oldalt, lapos nyom- daépüietek terpeszkednek, a kerítés mellett kézilabdapálya kapui látszanak. Hirtelen termett itt Dabason az új nyomda, a 60-as évek végén kezdték építeni. A beruházás 1976-ban fejeződött be, s mikor a szakemberek osztottak, szoroztak, összeszámolták a költségeket, kiderült: a nyomda 230 millió forintba került. Az üzem sok szempontból' átformálta a dabasi járás mezőgazdasághoz szokott dolgozóinak szemléletét, egyikőjük- nek-másikójuknak az életét is. Modern üzemben — Valóban így van — szólal meg Kancsár Lászlóné, a szövegelőállítási részleg művezetője. — Nekem például teljesen. Korábban a járási hivatalban dolgoztam előadóként, 16 évesen kezdtem az irodai munkát. Amikor az új üzem beindult, hívtak: jöjjek el csoportvezetőnek. Nem mondom, eleinte töprengtem egy kicsit. Új üzem, ismeretlen munka, gondoltam. Nem bántam meg, hogy rászántam magam. Azt is mondhatnám: itt találtam igazán önmagámra. Nem volt könnyű a kezdet. Az üzem korábbi igazgatója, Földes György, aki úgyszólván gyerekkora óta a nyomdaiparban dolgozott, s a nyugdíjas évek megérdemelt pihenését cserélte fel az üzem- szervezés gondjaival, így vélekedett: Idegen volt ezen a tájékon a modern ipari üzem, a fegyelmezett, a precíz termelés. Húsz nyomdaipari szakemberrel kezdtük a termelést, a többiek a munka közben szerezték meg az ismereteiket. A többiek, azaz a 400 dolgozó itt tanulta ki a nyomdaipar titkait. A modern gépek kezelése betanított munka. Az üzemből hiányzik a nyomdákban megszokott ólomszag, idegen a kéziszedők szemet gyötrő munkája, állandó jövés-menése, egy-egy gép azonban sok milliós érték, amely szünet nélkül nyeli el, vagy ontja magából, darabolja és összefűzi a papírlapokat A közéletben is — Az üzem megismerése volt az első lépcsőfok — fűzi tovább a szavakat Kancsár Lászlóné. — Feljártunk Budapestre, s a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat tanfolyamán ismerkedtünk a szakmával, ám sokat tanultunk az idősebb szakemberektől. Szöveg- szedés, korrektúra, montír, tördelés... Mindezek a kifejezések idegenek voltak számunkra. De ma már a legtermészetesebb dolgok. Azután alighogy elsajátította a szakmát, a ma 40 éves asszony máris újabb, felelősségteljesebb megbízatást kapott: kinevezték a szövegelőállítási részleg művezetőjévé. E munkához azonban több kellett, mint hivatásszeretet: vezetői adottságok, rátermettség. A munkatársak elmondása szerint Kancsár Lászlóné rendelkezik e tulajdonságokkal. Vidám, közvetlen, nincsen nyugodalma egy pillanatra sem. Szintén egyéniségéből fakad, hogy részt vállal a közéleti tennivalókból. Az üzemi szakszervezeti bizottság titkáraként 400 dolgozó ügyes-bajos dolgait intézi, tagja az MSZMP járási fegyelmi bizottságának. — A szakszervezeti munkában elsősorban nem az érdekvédelem kap hangsúlyt üzemünkben — mondja erről. — Újak és rendezettek a munkakörülményeink, megfelelőek a kereseti lehetőségeink, ezért e területen kevés a gondunk. Sok nő és fiatal dolgozik a nyomdában, így az ő problémáik kerülnek előtérbe. Kommunista szombatokat szerveztünk óvodaépítésre, rendszeresen foglalkozunk a gyesen levő 60—70 kismamával. Segítjük dolgozóink művelődését és szórakozását. Búcsú a tábortól Lányok az őszibarackosban Az építőtáborokban sorra fellobbannak a zárótűz lángjai. Lassan elmúlik a nyár, közeledik a szeptember. A Gyümölcs- és Dísznövény- termesztő Kutató Intézet Elvira telepén is búcsúztak egymástól a táborlakók. A szedés tudománya — Nem bántam meg, hogy eljöttem — mondja Méhesi Zsuzsa és folytatja. — Jövőre is ilyen, vagy hasonló helyre szeretnék menni táborozni. Megszoktuk, hogy ötkor kelünk és reggel hattól tizenkettőig dolgozunk. A feladat sem volt nehéz. — Zsuzsa a hódmezővásárhelyi textilipari szakközépiskola tanulója. Most megy harmadikba. — Nekem is tetszett minden. Erzsiké néni túróscsuszáját nagyon sokáig nem fogjuk elfelejteni. Jó volt az ellátás — mondja Bakos Erika a volt négyes brigád vezetője a kisteleki gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola tanulója. — A brigádommal is nagyon jó volt dolgozni. Jutalmat is kaptunk, de nem ez a fontos. Számomra az is nyereség volt, hogy megtanultam például barackot szedni. Ma már tudom, hogy különbség van az exportra, Budapestre, vagy a konzervgyárba szállított áruk között. Itt a fákat nem lehetett rázni, a barackot nem volt szabad megütni. Végeredményben komoly munka volt, amit csináltunk. Megkövetelték a minőséget, de mindent megkaptunk. Az indulás előtti gyors ösz- szegzések és visszaemlékezések folytatódnak. A lelkes élménybeszámoló, nemcsak a kutatóintézet, hanem a tábor vezetőit is dicsért A Fűké Kancsár Lászlóné beosztottjaitól jó munkát követel, de magasra helyezi magának is a mércét. Felnőttként ült az iskolapadba, sikeresen leérettségizett. Később elvégezte a marxista középiskolát. Megfordult a fejében, hogy megpróbálkozik a marxista—leninista esti egyetemmel, de végül a szakmai képzés mellett döntött. — Sok vendég megfordul nálunk, sokan meglátogatnak, hogy megismerkedjenek a nyomdánkkal — mondja. — Minden alkalommal megkérdezik tőlünk: szakemberek vagyunk-e, akik a masinák kezelésén kívül ismerik működési elvüket is. Ilyenkor valamelyest hiányérzetem van. Ezért jelentkeztem, s ha sikerül, szakvizsgát teszek a Ság- vári Endre Nyomdaipari Szakközépiskolában. Később, ha lehetőség nyílik rá, elvégzem a technikumi átképző tanfolyamot. Megbecsült ember Megbízható, tevékeny közéleti ember Kancsár Lászlóné. Amellett jó családanya, akinek a háztartással, a gyerekneveléssel is törődnie kell. Ügy véli, sikerült összeegyeztetnie munkáját, magánéletét, társadalmi megbízatásaival. Szálai Kálmán, a dabasi nyomda megbízott igazgatója még hozzátette: — Kancsár Lászlóné nálunk tanulta ki a mesterséget. Ebben a modern üzemben, ahol csupán az első félévben 1695 tonnányi terméket, s 82 millió forintnyi termelési értéket állítottunk elő. Szereti a munkáját, jó érzékkel irányítja társait. A szakszervezeti munkájával is odaadóan segíti az üzem feladatainak a megvalósítását. Ez utóbbi társadalmi munkájáért idén tavasszal a nemzetközi nőnap alkalmából megkapta a Szakszervezeti munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. Virág Ferenc házaspár a szegedi József Attila Egyetem ötödéves hallgatói. Tanárok lesznek. Nevelés a gyakorlatban — Hogyan lettek táborvezetők? — A feleségemmel megbeszéltük a nyárj programot. Bementem a Csongrád megyei KISZ-bizottságra azzal, hogy mi tábort szeretnénk vezetni. Alkalmasnak találtak bennünket. Így kerültünk Elvira-majorba. — Hogy miért? — veszi át a szót, és Fükéné Valter Mária, a tábor nevelési felelőse —, Lacival ötödévesek leszünk most az egyetemen. Tanár lesz belőlünk. Eddig még soha nem álltunk gyerekek előtt, tehát még nem tanítottunk. Az ötödik évben fogunk fizikát és kémiát oktatni. Ott fogunk először velük kapcsolatba kerülni, illetve ott állnánk először gyerekek előtt. Így viszont a nyáron biztonságot és önbizalmat szereztünk. — A gyerekek is tudják, megmondjuk nekik — mondja Laci —,. hogy mi ezért pénzt is kapunk, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy tartalmasán s értelmesen töltöttük el a nyarat. — Még valamiről megfeledkezett a táborvezetőnk — mondja Daróczi Mária — arról, hogy megtanítottuk táncolni. — Igen. Ez így igaz. A lányoknak sikerült a férjemet még arra is rávenni, hogy táncoljon. Jó volt a hangulat. — Milyen általános tapasztalatokat szereztek? — Ügy érzem, hogy az itteni táborok sikere is bebizonyította — összegez a leendő tanárnő —, hogy a hatvan-hetven fős kis közösségek kialakítása a legjobb. A két hét rövidsége csak kis létszámnál teszi lehetővé, hogy egy heterogén tábor összekovácsolódjon. Megismerjék egymást a gyerekek, új kapcsolatok alakuljanak ki. Igazi élmény legyen az építőtábor. t A helyiekre is kíváncsiak — Tapasztaltam azt is — mondja a táborvezető —, hogy sok iskolában a tábor szervezése egy-egy plakát kifüggesztéséből áll. Ez önmagában kevés. Ezért fordulhatott elő, hogy főként szakközépiskolásokból és szakmunkástanulókból jöttek össze a táborozok. A gimnáziumok — természetesen van kivétel is, mint például a kisteleki — mintha gyengébben szerveznének. — Mi az, amit jövőre jobban kellene csinálni itt a tábor munkahelyi vezetőinek? — kérdeztem az egyik kislányt. — Itt völtunk két hétig, dolgoztunk a gyümölcsösben, és semmit, illetve nagyon keveset tudtunk meg erről a gazdaságról. Az itteni KISZ- es fiatalok közül csak a KISZ-titkárt ismertük meg, aki a munkahelyi vezetőnk »volt. Szóval ezen kéne valamit változtatni. Volt értelme a munkánknak és ez a lényeg, hiszen két hét alatt nagyon sok barackot leszedtünk. Közben megérkezett a busz. A lányok csomagjaikkal felszálltak. Egy utolsó kézfogás, és mielőtt a busz a hetvenes útra kanyarodik, mindenki visszanéz, integet. Csendes lett a tábor. Üres az ebédlő. A székek az asztalokon ágaskodnak. Takarítanak. Elmúlt egy nyár. Ambrus Sándor Földalatti műtrágya Ösztönzés Ásványvíz? Ki gondol arra, hogy felhasználható öntözésre, a jobb termés érdekében? Pedig így van. A növények roppant tömegű ásványi vegyületet vonnak ki a talajból. A kimerülő földeket világszerte mind több műtrágyával frissítik. Főképp száraz műtrágyákat használnak, amelyek nitrogént, káliumot, foszfort tartalmaznak; ezekre van leginkább szükségük a növényeknek. Jóval kevesebb mész-, magnézium-, kén- és vastartalmú só készül. Egyéb elemeket tartalmazó műtrágyákat még nemigen állítanak elő, jóllehet a növények normális fejlődéséhez bár elenyészően kis mennyiségben, csaknem minden kémiai elemre szükség van. Az intenzív mezőgazdasági termelésnek egyik feltétele az olcsó komplex mikroműtrágya Nos, az ásványtartalmú földalatti víz éppenséggel olcsó és teljes értékű mikroműtrágya. Az eső, a hóié a talajon át behatolva a kőzetbe, felhalmozódik a mélyben. Ma már kiterjedt földalatti vízrajzi hálózatról tudunk, amely nek megvannak a maga pa- takiai, folyói, tavai és tengerei. Gyakorlatilag nincs egyet len olyan ásvány sem, ameásványvízzel lyen a víz ne hatolna át és amelyet ne oldana, A hosszú és bonyolult úton leszivárgó felszíni vizet mindenféle elem gazdagítja. Ha a földalatti víz kevés ásványi anyagot tartalmaz, közvetlenül használhatják öntözésre, ha pedig sok oldott só van benne, gyűjtőmedencékben hígítják. Ez a föld alatti műtrágyakészlet gyakorlatilag kimeríthetetlen és mindenütt megtalálható. Az elemeket a növények számára legalkalmasabb formában, ionizált állapotban tartalmazza. Semlegesíteni lehet vele a savanyú talajt, s valamennyi fontos kultúrnövény fejlődését és hozamát javítja. Az ilyen vízzel történt öntözés után jelentősen megnő a réteken a kaszált fű mennyisége is. Elsősorban a már feltárt forrásokat kell használni, amelyek száma hazánkban jelentős. Felhasználható az a víz is, amelyet a bányákból szivattyúznak ki. A szivattyúzás nem olcsó, az öntözéssel legalább visszatérülne valami a pénzből. Üj kutak fúrása is kifizetődő, hiszen a másodoe-cenként 20 liter vízhozamú forrás több mint száz hektár szántót vagy kertet kénes elegendő öntözővízzel ellátni. A nyomdában talált magára
