Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

1978. AUGUSZTUS 23., SZERDA %/fMan 3 Másfél év a lati öf új szerviz Bővülő szolgáltatások a Colkánál Elkelne egy diszpécserközpont Ahol az orvos és nővér nem kap hálapénzt Négyszázezer beteg az üzemi rendelőkben A megbeszélt találkozóhely­re szinte ugyanabban a pilla­natban érkezünk. — Hej, ha a javítási határidőket is mindig ilyen pontosan tudnánk tarta­ni! — mondja majdnem egy­szerre Piszter István, a Gelka Pest megyei kirendeltségének vezetője és Hornos Ottó, a ki- rendeltség párttitkára. • Néhány perccel később már Gödöllő felé robogunk. Az úton lehetőségünk nyílik a be­szélgetésre. — Kirendeltségünk 1977. ja­nuár elsején alakult — emlé­kezik Fiszter István. — Akko­riban csali a megye négy vá­rosában működött Gelka-szer- viz: Cegléden, Gödöllőn, Nagy- kátán és Vácott. Elsőrendű fel­adatunk tehát a hálózat fej­lesztése volt. Ennek jegyében további három egységet hoz­tunk létre Kiskunlacházán, Százhalombattán és Szentend­rén. összehasonlításképpen mondom: míg az eredetileg meglevő négy szerviz révén csupán 11 és félmilliós, az új részlegek bekapcsolásával már 34 millió forintos árbevételi tervet teljesítettünk. Tavaly 300 ezer híradás­technikai és háztartási gé­pet javítottunk meg. — Idén Dabasan és Mono­ton nyitottunk új javítóhelyet, 6 a már meglevő egységeinket több fiókkal bővítettük. Köz­ben szerte a megyében kiépí­tettük a címfelvevő hálózatot. Dobáson külön telephelyet nyi­tottunk a kereskedelmi és ven­déglátóipari hűtőpultok kar­bantartására és javítására, ez a részleg azonban egyelőre csak Dél-Pest megye megrendelőit tudja ellátni. Lassan a gödöllői részleghez érkezünk, ahol Hurta László Bzervizvezető veszi át a szót. — Jó hírrel szolgálhatok: Ohm szocialista brigádunk épp tegnap fejezte be társadalmi munkában a gödi nyolc tan­termes iskola antennaberende­zésének a felszerelését. Ezt a munkát, a központi antennák felállítását és karbantartását az egész megyében csak mi Vállaljuk. Ugyancsak új szol­gáltatásunk — s ez nemcsak a gödöllői, a váci járásra is kiterjed — a színes televíziók javítása. Szervizünk jövő már­ciusban lesz tízéves, a jubi­leumot igyekszünk jó eredmé­nyekkel ünnepelni. Féléves tervünket 126 százalékra telje­sítettük. doltak-e akkor arra, hogy személyében sikerült megta­lálni azt'a „varázslót”, aki alig négy év alatt túlszárnyal­ja a korábbi rekordot? Bizo­nyára nem, de azt mindenki tudja, hogy Főző József a szakma megszállottja. Már a főiskolán is a gyümölcster­mesztés volt a mindene, s az­óta is csak ennek él. A határjárás után az elnöki Irodában ülünk. Érdeklődöm: mi a titka, hogy azt a szintét, amelyről három évvel ezelőtt még azt gondolták a legma­gasabb, mára túlhaladták? — A termesztésnek sokkal tágabbak a határai, mint azt feltételeztük — mondja Főző József. — Olyan ez is, mint a sport. Az ember azt gondolja, hogy elérkezett a csúcsra, de aztán jön egy újabb fajta gyümölcs, korszerűbb techno­lógia, és megdönt minden ad­digi rekordot. Szavai hitelét a gyakorlat bizonyítja. Még néhány évvel ezelőtt is a Micsurinban hek­táronként 250—260 mázsás al­materméssel dicsekedtek, s ez abban az időben kétségtele­nül igen jó eredménynek szá­mított országos viszonylatban is. Tavaly azonban 20 hektá­ron átlagban már 550 mázsa almát szüreteltek. 154 hektár termő és 115 hektár új telepí­tésű, főleg golden és sharking fajtákból álló almásuk van. A telepítésnek csak 19 száza­léka hagyományos. 17 százalé­ka termőkaros, 40 százaléka sövény és 24 százaléka kar­csúorsós formában művelt. Ez utóbbi számít most a leg­újabb módszernek. Főző Jó­Azt is meg kell vallanunk azonban, hogy a panaszok száma nem csökkent. Sajnos, túl sok a hibás készü­lék, ráadásul az anyagellátási zavarok erősen gátolják a ja­vítási határidők pontos betar­tását. Az országos alkatrész- gondok bennünket is érinte­nek. Fő a fejünk, ha tűzhely­hez főzőlapot, villanyboylerhez zárólemezt kérnek tőlünk, s időnként akkor is bajban va­gyunk, ha televíziós hangoló­egységre lenne szükség. Már­pedig enélkül — se kép, se hang nincs. Munkánkat nagyban segíte­né egy, a budapesti Gelkáéhoz hasonló diszpécserhálózat, ami a megyei központot összekötné a szervizekkel. Így a panaszo­kat gyorsabban orvosolhatnánk és csökkenteni is tudnánk. Tovább utazunk Vác irányá­ba: egy régi szerviz után egy vadonatújba látogatunk el. Fi­scher György, a részleg veze­tője nem túlságosan vidám: — Már tulajdonképpen a nyitáskor is kicsi volt ez az új épület. Kevés a raktár, ráadá­sul most is sok tévé foglalja el a helyet azért, mert nincs zssf nyugati tapasztalatcsere- úton leste el, hogy idehaza meghonosítsa, sikerrel alkal­mazza a hazai viszonyokra. Ettől a művelési módtól még jobb eredményt, legalább 600 —650 mázsás hektáronkénti almatermést várnak. Az almán kívül termeszte­nek szőlőt, meggyet, barackot és persze borsót, egyéb nö­vényt. Iparszerű sertéstele­peik vannak. A néhány fő termelési ág mutatja, hogy éltek a szakosítás lehetőségei­vel. A váílalkozckedv, ame­lyet Móricz még hiányolt, ma már megvan. A dánszentmik- lósiakban pedig különöskép­pen. Az eredményeik láttán a környező gazdaságok is ér­deklődni kezdtek. Megérlelő­dött az újabb elhatározás: gyümölcstermesztési rendszert alakítanak. A rendszerhez azonnal csatlakozott nyolc termelőszövetkezet. A dánszenímiklósi Micsurin tehát rendszergazda lett. Megvan hozzá a gazdasági és szellemi kapacitásuk. A leg­jobb gépeket szerezték be, sa­ját konzervgyáruk, hűtőházuk, van, tehát vállalhatják, hogy a kezdő gazdaságokat támo­gatják, termékeiket feldolgoz­zák, illetve a rendszerben ér­tékesítik. Vegyünk egy pél­dát: az Örkényi Béke Tsz ed­dig csak szórványos, kis táb­lákon termesztett gyümölcsöt. Most viszont belépett a ter­melési rendszerbe, és na­gyobb területen aka.r termel­ni. Nem kell mindent elölről kezdenie, belevágnia a bi­hozzá cső. Az alkatrészhiány nekünk is sok gondot okoz. Előbb-utóbb már egész boyle- reket le kell cserélnünk az alig kétforintos tömítések hiánya miatt! Havonta 1700—1800 ja­vítást végzünk. A jövőben szol­gáltatásainkat bővíteni szeret­nénk, egyrészt az autórádiók, másrészt a Bosoh-hűtőszekré- nyak szerelésével, karbantartá­sával. Köztudott: ezekben a fridzsiderekben a motorhűtőt nem lehet kicserélni. Ha az aggregátor elromlik, egy spe­ciális berendezésre van szük­ség, amely az elszökött gázt visszatölti. Nos, mi rendelkezünk ilyen ké­szülékkel — ezt még az idén hasznosítani kívánjuk. Hazafelé a Pest megyei Gel­ka két vezetőjéé a szó. Ha léptünk is előre, döntő jelentőségű, hogy munkánkat tovább javítsuk. Nyaranta — üdülőkörzeteink látogatottsága miatt — 200 ezerrel' megnő a megye lakossága, s ez fokozott felelősséget jelent a számunk­ra. Célunk nem is lehet más: gyors, naprakész szerviz, ud­varias kiszolgálás. Hegyi Iván zonytallanha, hiszen ott vám 3 szomszédban a Micsurin, amelynek van termelési ta­pasztalata, kitűnő felszerelé­se. Közösen választják ki a talajviszonyoknak legmegfele­lőbb fajtát és művelési mó­dot. Túl a legjobb fajták, a kor­szerű módszerek terjesztésén, van még egy előnye a ter­melési rendszernek. Mégpedig az, hogy a hozzá tartozó gaz­daságokat ösztönzi, úgyszól­ván rákényszeríti a gyümöl­csösök folyamatos gondozásá­ra. A szövetkezet szakemberei ugyanis általában kétheten­ként látogatják a gazdaságo­kat, megszemlélik a munkát, megbeszélik a feladatokat. A termelési rendszer tehát jelenleg a legkorszerűbb. A dánszentmiklósi Micsurinnak most 300 hektáros gyümölcsö­se van. Nyilvánvalóan na­gyobb a technikai felkészült­sége, mint az 50—60 hektá­ron termelő gazdaságoknak. A hatvanas években a te­lepítéshez főként a gyenge tsz-ek kaptak állami támoga­tást, de igazában nem értet­tek a gyümölcshöz, nem vol­tak szakembereik, felszerelé­sük. Nem is vált náluk jöve­delmezővé ez az üzemág. A megyében a közös gazdaságok felében ilyen a helyzet. Ezen változtathat a termelési rend­szer: ezekben a gazdaságok­ban is mód nyílt rá, hogy szakszerűen, eredményesen megműveljék a gyümölcsöst. A szövetkezeteknek nyújtott segítség most még csak gon­dot jelent a Micsurinnak. Egyedül a gépek használatá­Dunai Kőolajipari Vállalat; üzemorvosi rendelő. Délután három óra múlt, régen vége a rendelési időnek. Dr. Pintér Gyula ajtaján kopogtatnak. — Még otthon történt, délben ... Repülőmodellt készítettem és közben belekönyököltem a fű­részgépbe __ Nézze, doktor úr, e z itt — mutat Boldizsár Mihály, a benzinfrakcionáló üzem munkása, a könyöke alatt húzódó négycentis, tá­tongó sebre. Az üzemi ápolónő, Mondi Tiborné fertőtlenítőszeres vat­tával körülmossa a sérült részt, azután az orvos két kapoccsal összezárja, s kötés kerül rá. — Négy nap múlva szeretném látni, hogyan gyó­gyult — mondja búcsúzóul a doktor. Boldizsár Mihályt kérdezem: mit tud az üzem­orvos munkájáról? Csak helyben... — Négy éve dolgozom a vállalatnál, s a kötelező ne­gyedévenkénti vizsgálaton kí­vül csak kétszer jártam az üzemi rendelőben: amikor fel­vettek ide, és most. Az üzem­orvos olyan, mint a körzeti. Gyógyítja a betegeket, csak itt, helyben ... Dr. Pintér Gyula pontosab­ban fogalmaz: — Háromezren dolgoznak a DKV-ban, s rajtuk kívül-még két és fél ezren, akik az új beruházásokon, felújításokon munkálkodnak a vállalat ke­rítésein belül. Az egészségük­re három üzemorvos, fogász, szakorvos, és hetente két al­kalommal rendelő nőgyógyász ügyel. Ezenkívül saját mún- kaegészségügyi rendelőnk és munkapszichológiai laborató­riumunk van. Amikor nem rendel az üzemorvos — pél­dául a hétvégéken — az" első­segélynyújtók tartanak ügye­letet. A vállalati mentőautó is állandó készenlétben áll. — Ez a gyár fokozottan egészségveszélyes munkahely. Kiváltképp a kémiai károsító tényezők miatt. Ilyen a ben­zol, a toluol és a xilol. He­veny mérgezéskor az ideg- rendszert támadják meg és légzésbénulásos halált is okozhatnak. Az idült hatásuk még rosszabb: veszélyeztetik a májat, az idegrendszert, s a vérképzés szervét, a csontve­lőt. A fizikai ártalmak közül val kapcsolatos költségeket számolja fel. Tervek készültek pest megyében a fővárost körülve­vő hús-, tej-, zöldség-, és gyümölcsövezet fejlesztéséről. Ennek része az is, hogy Dél- Pest megyében több gazdaság közreműködésével a Micsurin Tsz segítségével összesen 800 hektáron csonthéjas gyümöl­csöst telepítenek. A legalkal­masabb erre a Pilis-Irsa fe­letti dombhát, vagyis a Dán- szemtmiklös környékén elte­rülő terület. A telepítésben is a Micsurin az első. Csupán az idén 80 hektáron ültetik el a facsemetéket. Az elgondolás az ötödik öt­éves terv végére valóság lesz. Almát és csonthéjasokat tele­pítenek, amelyekhez a szapo­rítóanyagot a Micsurin állítja elő. A szükséges földterületet a termelési rendszerhez tar­tozó szövetkezetek adják. A lényeg, hogy olyan fajtákat és telepítési módokat alkal­maznak, melyek a legkorsze­rűbbek és a nagyüzemi mű­velésre a legjobbak. Ehhez a gazdasági feltételeket meg tudják teremteni, s a dolgo­zóik szakmai képzéséről is gondoskodnak. Tanfolyamo­kon készítik fel az embereket a munkára. Az új telepítések sokat ja­víthatnak a, lakosság ellátá­sán, és természetesen export­ra is termelnek majd. Megőr­zik a Micsurin jó hírnevét: a futóhomokon almáskertet va­rázsoltak. Gáli Sándor a halláskárosodással fenyegető zaj és az ízületi bántalmakat kiváltó vibráció a veszélye­sebbek. — Hogy miből áll a mun­kánk? A laboratóriumban rendszeresen mérik a munka­helyek levegőjében levő káro­sító anyagok arányát, meny- nyiségét. De a dolgozók ve­szélyeztetettségétől függően negyedévente, félévente, éven­te szűrővizsgálatokat is vé­geznek.­A dolgozó egészségéért — A legfőbb célunk a be­tegségek megelőzése. Még mi­előtt a tünetek jelentkezhet­nének, a laboratórium vizs­gálata kimutatja a dolgozó veszélyeztetettségét. Az üzem­orvos egyik feladata egyéb­ként a kiegészítő belgyógyá­szati vizsgálatok elvégzése. De az újonnan felvételre je­lentkezők pályaalkalmassági vizsgálata, az új munkakörbe kerülők vizsgálata csakúgy az üzemorvos munkája, mint a gondozás: az elmúlt negyed­évben például 174 keringési, mozgásszervi és más betegsé­gekben szenvedő dolgozót gondoztam, s 38 kisebb-na- gyobb üzemi baleset sérült­jeit láttam el. Előfordul elég gyakran, hogy egy-egy dolgo­zó rosszul lesz. Velük is az üzemorvos foglalkozik. — Senk mindenhez kell ér­tenünk. Az általános gyógyá­szati ismereteken kívül a mentőorvos, a sebész, a szem­orvos, a közegészségügyi és munkaügyi szakember mun­kájához is. És a munkahely jellege miatt például a gyár­tástechnológiát, az előforduló anyagokat is ismernünk kell. — Rendszeresen részt ve­szünk a munkavédelmi szem­léken és alkalmanként, egy- egy bejelentés nyomán ma­gunk is utánanézünk a kérés­nek, panasznak. Az egészség- nevelésre is gondot kell for­dítanunk. Így például jóma­gam részt veszek a tiszta­sági mozgalom zsűrijében, s évente körülbelül 300 dolgo­zónak az elsősegélynyújtó tanfolyamokon magyarázom el, mi a teendő, ha baleset történik. — Persze, ha nagy a baj, akkor sok a tennivaló. Első­sorban az ok, a műszaki hiba elhárítása, azután az orvosi prevenció, a betegség megelő­zése: az egészségkárosító munkakörből a veszélyezte­tett dolgozó áthelyezését ja­vasolhatjuk, űj vagy más jel­legű munkavédő eszközök al­kalmazását kérhetjük. — A megbecsülés? Nem ti­tok: az üzemorvosi, üzemi ápolónői hivatással nem jár együtt a hálapénz. De akad másfajta hála is. Például, ha a dolgozó még a lakásáról is az üzemorvoshoz megy, mert megbízik a munkájában, szakmai felkészültségében. Hat állás üres Dr. Várkonyi András, Pest megyei üzemi szakfőorvos: — Megyénkben ma 30 fő­foglalkozású, 47 részfoglalko­zású üzemorvos, 36 üzemi­körzeti orvos és 94 üzemi ápolónő ügyel a dolgozók egészségére. Pontosabban szólva ennyi az állások szá­ma. De például a 30 üzem­orvosi állás közül 6 ma is üres. Hogy mi az oka? Pél­dául az, hogy máshol na­gyobb a kereset, több lehető­ség kínálkozik a továbbkép­zésre, s könnyebb megoldani a helyettesítés gondját. — Pedig sok intézkedés szolgálja az üzemorvosok na­gyobb megbecsülését. Havon­ta 500—1000 forintos munka­köri pótlékot kapnak, s a fő- foglalkozásukként ezt válasz­tók évente 6—10 ezer forint hűségpénzt. Ritkaságszámba menő eset, hogy a vállalat, üzem, ahol dolgoznak, ne ke­rítsen a számukra lakást. — Kétségtelen: nehéz a munkájuk. Vegyük például az elmúlt esztendőt. 395 ezer 410 alkalommal fogadtak be­tegeket. Több mint 13 ezer munkábalépés előtti és csak­nem 10 ezer betegállomány­ból való -visszatérés utáni al­kalmassági vizsgálatot, 18 ezer 640 szűrővizsgálatot, s ugyanennyi szakmai ártal­makra vonatkozó szűrést vé­geztek, csaknem 10 ezer al­kalommal nyújtottak elsőse­gélyt, s több, mint 50 fezer rosszullétre panaszkod ót lát­tak el. A 12 ezret Is megha­ladta gondozottjaik — a ter­hes anyák, tbc-ben, keringési, mozgásszervi, emésztőszervi betegségekben szenvedők — száma. S akkor még nem szóltunk a munkavédelmi, egészségnevelő és rehabilitá­ciós tevékenységükről. — Megesik, hogy az üzem érdeke, és a dolgozó egészsé­gének érdeke eltér egymás­tól. Egyes biztonsági berende­zések bizony sok pénzbe ke­rülnek, s nem hoznak jöve­delmet. Ezért az üzemorvo­sok nem a vállalatok alkal­mazottjai. Többnyire persze jó a kapcsolatuk az üzemmel, meghívják őket az igazgatói tanácsülésekre, meghallgatják javaslataikat. ★ A termelés újdonságai, a korszerű technológiák állandó fejlődésre ösztönzik az üzem- egészségügyet. Negyed száza­da még csak a megye 22 üze­mében, s napi 106 órányi munkaidőben rendeltek az üzemorvosok, ma 93 üzem dolgozóit látják el napi 286 munkaóra alatt Azért akad még feladat: se szeri, se száma a kis- és kö­zepes méretű ipari, mezőgaz­dasági üzemeknek, amelyek­ben még nem dolgozik or­vos. A munkahelyi rendelők némelyike elavult, felújításra szorul. A közeljövő feladata a megyei központi üzemegész­ségügyi laboratórium és ren­delő felépítése is. A munkát még ez év őszén elkezdik: mintegy félmillió forintos költséggel a Pest megyei Ta­nács Semmelweis Kórháza budagyöngyei 95 ágyas fog­lalkozási megbetegedetteket fo­gadó osztálya mellett alakí­tanak át egy régi raktárát rendelővé, laboratóriummá. Vasvári G. Pál Nyílik a vásár Magyar áruk Lipcsében Szeptemberben rendezik meg a lipcsei őszi vásárt. Ha­zánkat 25 külkereskedelmi vállalat képviseli, közöttük a Technoimpex, amely cipő- és faipari, a Pannónia, amely konfekcióipari gépeket, a Mogürt, amely luxus távolsá­gi autóbuszt, garázst és szer­vizberendezést állít ki. A szé­les körű magyar exportkíná­latból kiemelkednek a háztar­tási és kozmetikai cikkek és a gyógyszerek. Vállalataink há­romezer négyzetméteren mu­tatják be termékeiket a szak­csoportjuknak megfelelő pavi­lonokban, illetve Lipcse bel-" városában, a vásárházakban. Vágánycsere gépekkel Üj síneket fektetnek a Budapest—Cegléd közötti vasútvo­nalon. A pályafelújítás során a MÁV Budapesti Igazgatósága a legkorszerűbb gépeket alkalmazza. Az ágyazatrendező most Vecsés határában egyengeti az új sínek alapját. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents