Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

te­VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MEGYEI A rossz tavasz után Pótolta elmaradását a Dunakeszi Konzervgyár A málnatermelők nem állták szavukat XXII. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. AUGUSZTUS 23., SZERDA Megküzdve C egléd után Vác a leg­népesebb városa a megyének, lakosai­nak száma ma már fölötte van a 35 ezernek, a gyara­podás a hetvenes években tíz százalékot tett ki. Nem­csak így nyújtózott a tele­pülés, hanem folyamatosan tágultak vonzáskörzetének a határai is, s mindezek következtében napjainkban ötvenezer ember minden­napjai kötődnek így, vagy úgy a városhoz, a város­ban lévő munkahelyekhez. Amik közül az ipar a leg­lényegesebb: húszezer fő­nek ad kenyeret. Jó ke­nyeret, ámde valami fejé­ben, s ez a valami a foly­tonosan növekvő feladatok teljesítése. A városi pártbizottság első titkára úgy fogalmaz, hogy a piaci siker minden parányi darabkájáért pia már keményen meg kell küzdeniük a termelőknek, de ennek gyakorlatbani következményeit nem egy­forma gyorsasággal isme­rik fel a kollektívák. For­gatva a nézőkén, ugyanazt másként láttatva: a ter­melői közösségek aligha lesznek bármikor is egy­formák, s eredményeik sem válnak soha olyanná, mint a tojás meg a tojás. Vannak azonban indokolt, érthető, mondhatni, szük­séges különbségek, s olya­nok, melyek nehezen ma­gyarázhatók, elfogadha­tok. A város ipari üzemei azt tervezik, hogy 1980-ra, 1975-höz képest, 500 miZ- lió forinttal bővítik a kivitelt, & bár ma korai lenne arról beszélni, sike­rül-e, avagy nem a célt elérni, egy valami már napjainkban bizonyos. Ez pedig az, hogy a város ipa­ri üzemeinél az export gyarapítása érdekében ho­zott intézkedések tartal­ma szembeszökően eltérő. Van, ahol valóban nagy következetességgel kutat­ják a tartalékokat, az új utakat, ahol a népgazda­sági célokkal összhang­ban álló vállalati felada­tokat fogalmaztak meg, némely közösség viszont még mindig ott tart, hogy sebeit nyalogatja, piaci ku­darcai fölött siránkozik. O ktalanság lenne hall­gatni arról, hogy a kiviteli feladatok tel­jesítésében az áruk mi­nősége, mennyisége, kor­szerűsége mellett olyas­fajta buktatókkal is szá­molni kell, mint a terme­lő és a külkereskedő cégek érdekeltségének ellent­mondásossága, egy irány­ban ható fejlesztésének kö­vetkezetlensége. Szelleme­sen fogalmazta meg ezt az egyik váci gyárigazgató, amikor a kérdésről beszél­getve azt mondta: semmi baj a személyi kapcsola­tokkal, az szinte zavarta­lan a vállalati emberek és a külkereskedők között. A baj az, hogy a népgaz­daság e kétféle egységének együttműködését szerkeze­ti gcmdok, érdekeltségi, el­számolási, készletezési síb. akadályok nehezítik. Emiatt azután meghök­kentően zegzugos utat rajzolhatunk fel, ha szem­léltetni kívánjuk a közép­távú tervidőszakból el­telt két és fél esztendő ilyesfajta változásait, akár a kötöttárugyárat, akár a Híradástechnikai Anyagok Gyárát, a Taurus gyáregy­ségét, á hajógyár te’epét vizsgáljuk is. Hoppra kopp jött, kimagasló időszako­kat mélypont követett, s korántsem azért, mert az áru más lett volna, mint azelőtt. Hanem mert köz­beszóltak bizonyos érde­keltségi elemek, olyasmi például, hogyha a külke­reskedelmi vállalatnak már jó volt a tervteljesí- tése, akkor — nehogy szembeszökően sok legyen a nyereség — nehezen ta­láltak az árura vevőt... S nem biztos, hogy az egy­szer elszalasztott vevőt legközelebb — amikor is­mét „érdemes” eladni — megtalálják. Hasonló zök­kenőkön át bukdácsol a haladás szekere az ár­munkánál is, holott ennek jelentősége egyre na­gyobb, hiszen a csere­arány veszteségek tartó­sak, csökkentésükben je­lentős szerepe van a rugalmasabb ármunká­nak, az ésszerű árnövelés­nek. L elni persze látványos változásokat is a vá­rosban, mint például az Egyesült Izzó fényfor­rásgyárában, ahol koráb­ban termékek sora — ti­zenhárom alaptípus — készült, s ez zsugorodik a termékszerkezet korszerű­sítése jegyében mindössze háromra. Igaz, ez a há­rom nagy sorozatban bo­csátható ki, kedvező nye­reséggel adható el bel- és külföldön, s a külföldi piacoknak is bármelyikén. Ennek persze ára van, — a fejlesztés több, mint 600 millió forintot emészt fel —, ahogy a város egész iparának korszerűsítése is hatalmas összeget követei, 1980-i.g körülbelül há- rommilliárd forintra te­hető a beruházási kiadások értéke, évente tehát 550—600 millióra. Ennek a pénznek meg kell té­rülnie! Csakis akkor volt értelme a befektetésnek, ha a haszon sem marad el, s a haszon tetemes részét a kivitelnek kell adnia, annak a bizonyos 500 mil­lió forintos növekedésnek. Most már persze az a kérdés,' hogy a pénz mellé még más is csatlakozzon-e, s mi legyen az? Itt té­rünk vissza a városi párt- bizottság első titkárának a gondolatmenetünk elején említett szavaihoz, ahhoz, hogy a piaci sikerek min­den parányi darabkájáért meg kell küzdeniük a ter­melőknek. Aligha önkényes ennek a véleménynek a bővítése, mégpedig azzal, hogy meg kell küzdeniük mással is 'a termelőknek, mégpedig a beidegzettsé- gekkel, amik náluk, s a külkereskedőknél még mindig a megszokottat ré­szesítik előnyben az újjal, de szokatlannal szemben, s küzdeniük kell azzal a szemléletmóddal is, mely elválasztja a ráfordítást és az eredményt. Egyszerűb­ben szólva: mindazzal meg kell küzdeni, ami el­avulttá vált a termelésve­zetésben és az értékesítés­ben, ami a régi gyakorlat tovább élő eleme, ami tegnapi módszerekkel véli megoldani a mai teendő­ket. Valójában mindezek­kel megküzdve érhető el — válik elérhetővé — a pia­ci siker, s nyomában az újabb sikerek reményében készülhetnek a tervek. A sorrendet azonban nem lehet megfordítani, mond­ván, majd a sikerek adják a biztatást a további fel­adatokhoz. Igen, először a küzdés jön, s ha tényleg jön, a siker nem marad el. Mészáros Ottó Interkozmosz­értekezlet Varsóban megkezdte mun­káját az Interkozmosz-prog- ram nemzeti szervezetei titká­rainak négynapos értekezlete. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vesz­nek részt. Az értekezlet az Interkozmosz elnökeinek no­vemberi, varsói ülését készíti elő. Megvitatja az Interkoz- mosz-programmal kapcsolatos munkák menetét, a szovjet, lengyel és csehszlovák űrha­jósok űrrepüléseinek eredmé­nyeit. Hamarosan vége a nyárnak. Sokat bosszankodtunk az idén a zöldfeégék és gyümölcsök csökkenni nem akaró ára mi­att. A késő tavaszi zord idő­járás még most is érezteti ha­tását. Minden termény a meg­szokottnál pár héttel később érik. — Okozott-e ez különösebb gondot a konzervgyárban — kérdeztük dr. Czukor Bálint­tól, a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár főmérnö­kétől. — Első félévi tervünket saj­nos, nem tudtuk teljesíteni. Ez így önmagában rosszul hang­zik, de hozzá kell tennem, hogy az elmaradást később behoz­tuk! A vállalat mosonmagyaróvá­ri, budapesti és dunakeszi gyá­rában a zöldborsóidény csaknem két héttel később kezdő­dött, mint az előző évek­ben. A hűvös napok tulajdonkép­pen kedveztek a termelőknek és konzervgyáriaknak, mert a borsó nem érett olyan gyor­Jó hír Gödöllőnek, Diósdnak, Fótnak, Szentendrének A Tigáz már a télre készül Cegléden pénteken gázszünet Egymillió-hatszázezer em­berrel áll kapcsolatban . Pest, Nógrád és Szolnok megyében a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat szolnoki üze­me. Nem mindegy, hogy a gázellátás téli időszakára ho­gyan készülnek fel. Ezért ke­restük fel a szolnoki üzem vezetőjét, Bagi Bélát. — Felkészültünk a munká­ra — mondta az üzemvezető. — A gázkészülékek javítási, alkatrészeUátási igényeit fe­lülvizsgáltuk, egyeztettük az anyagosztállyal. A raktárban — a vízmelegítő alkatrészek kivételével — minden megta­lálható. Robbamásbiztos vilá­gítótestek és áramfejlesztő is van az esetleges éjszakai munkához. Valamennyi tele­pülésen, ahol vezetékes gázszol­gáltatás van, éjjel-nappali ügyeletet tartunk, tehát a jelen féktelennek tűnő kis szivárgást is azonnal je­lenteni lehet. A központi ügyeletén magnószalagra vesszük a bejelentéseket és URH-n továbbítjuk a javító- szolgálatnak. Jelenleg három gépkocsiba szerelt és négy kézi URÍI-vevő dolgozik. Ter­vezzük, hogy folyamatosan valamennyi gépkocsit felsze­relünk URH-val. A vezetékek nyári karbantartása Szolno­kon már befejezéshez közeleg, de jó ütemben halad a három megyében is. — Hátráltatja-e a karban­tartás a folyamatos gázszol­gáltatást ? — Cegléden a középnyomá­sú hálózatot három atmoszfé- rásra állítjuk át. Emiatt augusztus 25-én, pénteken reggel öt órakor kikap­csoljuk a gázt. Erre a napra minden techni­kai eszközt Ceglédre kon­centrálunk. Oda vonjuk ösz- sze a gázszerelőket. Mintegy kilencven szakember dolgozik majd azért, hogy a tervezett időre, vagy még korábban is­mét megindíthassuk a gáz­szolgáltatást. Ellenőrizzük a gázkészüléket és amint lehet, ismét lesz gáz. — A tennivalókról minden lakásba röplapot küldünk. A lépcsőházakban és a közterü­leteken plakátokat teszünk ki. Gépkocsiról hangszóróval is felhívjuk a figyelmet. A röp­lapokon feltüntetjük az adott lakás gázkészüléke ellenőrzé­sének időpontját. Reméljük, hogy a feltün­tetett időpontban ellen­őreink be tudnak jutni a lakásokba. A visszakapcsolást a tejüzem­nél kezdjük, a tervek szerint délután két órakor, hogy a hétvégi, kétnapos tejellátás­ban fennakadás ne legyen. Megközelítőleg kétezer 200 la­kás gázkészülékeit kell ellen­őriznünk Cegléden, a vissza­kapcsolás előtt. Mégis legkésőbb másnap estig az utolsó lakásban is fel­lobbanhat a kék láng. A gödöllői fogadóállomást és az ottani Szabadság téri lakótelep körzeti gázszabályo­zó állomását a napokban át­vettük. Augusztus végéig üzembeheiyezzük. Diósdon a nagy középnyomású vezetéket, a fogadóállomást és a gördü­lőcsapágy-gyárat ellátó kö­zépnyomású ' vezetéket szep­tember végére bekapcsoljuk. Foton, a gyermekváros és a lakosság vezetékén a gödöllőivel egy időben in­dul, Szentendrére a terv szerint az év végére ér­kezik meg a gáz. A munka jó ütemben halad, csak az hátráltatja, hogy az UAZ típusú gépkocsikhoz az egész országban nem lehet alkatrészt kapni. Emiatt 43 kocsinkból öt állni kénytelen. — Önöknél mikor kezdődik a tél? — A fűtési idény nálunk az első hideg nappal kezdő­dik. Ezt a hibabejelentések­ből érzékeljük. Igaz, egyre többen már a nyáron kijavít­tatják gázkészülékeiket, de mindig vannak feledéke­nyek, akik csak akkor jelentkeznek, amikor .már fáznak. Mi az eddigi módszert követ­jük. A „csúcsforgalomban” előnyt élveznek a gyermekin­tézmények és a kórházak. Az­után következnek a lakások, s végül a többiek — mondta a szolnoki Tigáz üzemvezetője. R. E. san, a szemek nem öregedtek meg. A tervezett mennyiségnél mintegy 15 vagonnal dolgoz­ták fel többet. — Szamócából túlteljesítet­tük felvásárlási és értékesítési tervünket. Húsz vagonnal ér­kezett a gyáregységekbe. A jó málnatermés ellenére gyárunk 150 vagon helyett csupán száz vagonnyit dolgozott fel, mivel a termelők nem tettek eleget a megállapodásnak. Ez nagy veszteséget jelent számunkra, mert egyik legfontosabb ex­portcikkünk a málna. A vállalat cseresznye és meggy feldolgozásában kevés­bé érdekelt, de a beérkezett mennyiség konzerválásával, diabetikus készítmények gyártásával hiánycikket pótol. Sárgabarackból nem volt jó a termés, így a gyárba 145 he­lyett csak száztíz vagonnyi ér­kezett. — Most mit gyártanak? — Őszibarackot és uborkát dolgozunk fel. — Bizakodóak vagyunk, mert az őszibarack felvásárlá­sának egyharmadánál tartunk, mintegy kilencven vagonnyi érkezett már. Derűlátásunk ab­ból fakad, hogy jobb termés ígérkezik a tavalyinál, amikor összesen 160 vagonnyi került az üvegekbe. Uborkából sem rosszak a terméskilátások, a minőség is megfelelő, de a hű­vös időjárás miatt egyelőre ke­vés a hozzánk szállított áru. — Milyen a paradicsom- és a szilvatermés? — Az idén nem '.várható a tavalyihoz hasonló rekordter­més paradicsomból. A feldol­gozást később kezdjük és rö­vid ideig tart majd. A paradi­csom vegetációs idejének nagy része még hátra van, tehát sok minden történhet még. Szilvá­ból a termés közepesnek ígér­kezik. Reméljük, hogy 150 va­gonnyit kapunk belőle. — Milyen új gépeket, bérén-, dezéseket állítottak munkába az idén? — Űj technológia alkalma-, zásával paradicsomkészítményeink gyártását gyorsítottuk meg. Mosonmagyaróváron új doboz- záró gép működik. Ebben a gyárrészlegben az uborka fel­dolgozását osztályozó könnyíti, hogy az igényes tőkés piacokon is megfeleljenek. A sárgaba­rack tárolására az idén hasz­náltunk először műanyaghor­dókat. A körte feldolgozásánál a lúgos hámözás mellett me­chanikus, gépi tisztítást is al­kalmazunk. Pasztőröző beren­dezésekkel . csökkentettük a gépsorok melletti fizikai mun­kát. Megemlíteném még, hogy már csak rövid ideig foglalko­zunk bébiétel gyártással. En­nek ellenére a budapesti gyár- részlegünkben a régi, elavult gépeket még ebben az évben felújítjuk — mondja befejezé­sül dr. Czukor Bálint. F. K. Kazalban a szalma A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában szántják a tarlót, bálázzák a szalmát. Az új búzát most tisztít­ják, s fémzárolva szállítják majd vetőmagnak a környező me­zőgazdasági nagyüzemeknek. A képen: kazlakba rakják a szalmabálákat. Tartják a terminust i Az ócsai Vörös Október Tsz építi a soroksári orvosi rendelőt Szerkezetileg befejezéséhez közeledik Soroksáron a szak­orvosi rendelőintézet építése. A falak már állnak, s a ki­vitelező ácsai Vörös Október Tsz építőrészlege hamarosan megkezdi a tetőszerkezet ki­A Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói Gödöllőn 1700 méteres szakaszon gázvezetékeket fektetnek le és szigetelnek. Halmágyi Péter felvétele alakítását. Újszerű megoldás­ként ennek belső terében lesz a rendelő központi sterilizáló­ja. A tetőzetre szeptember vé­gén, legkésőbb október elején tűzik ki a bokrétát. A rendelőintézetnek 1979. június 30-ra kell elkészülnie, hogy az orvosi rendelők, s az első emeleten a gyógyszertár július 1-én fogadhassák az el­ső betegeket. Az ócsaiak eddig tartják az ütemtervet. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap fogadta és vacsorán látta vendégül Fü- löp edinburghi herceget, aki á IV. fogathajtó világbajnokság alkalmával tartózkodik ha­zánkban. Constant Clerck, a belga ki­rályság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete végleg elutazott Budapestről. Eluta­zása előtt a nagykövetet bú­csúlátogatáson fogadta Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke <és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents