Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

CEGLÉD! PEST MECTEI IIÍPIAP KÜLÖNKIADÁSA H 1 IS D .A □ □ □ > SmÜ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kétkezi munkával is... Szépül, gazdagodik Gödöllő Gondosáé új háza Ügyesen - mindent kihasználva Gödöllő gyarapodása, szé­pülése nemcsak az idegennek, hanem az itt élőknek is szem. beötlő. Az V. ötéves terv nyi­tányától a napjainkig eltelt időszakban számos új lakás­sal, intézménnyel gazdagodott a város. Vajon a tervezettnek megfelelően fejlődött Gödöllő, s 1980-ig elérik-e a kitűzött célt? Felnőttnek, gyereknek — Nehéz egyértelmű választ adni — kezdi a beszélgetést Bamberger Károly, a városi tanács elnökhelyettese. Lema­radással és túlteljesítéssel is kell számolnunk. Kilencszáz- egy állami lakás építését ter­veztük 1980-ig. Az év végéig négyszáztizenkettő készül el, a hátralevő időben felépítjük a többit is. A tervidőszak lé­nyeges beruházása a művelő­dési központ. Tavaly ősszel kezdtük meg a munkát, és ütemterv szerint haladunk. A legjelentősebbet a bölcsődei, óvodai helyek és a tantermek számának növelésében léptünk előre. A száz bölcsődei hely­ből hatvan elkészült, az óvó-, dabővítési tervet a múlt év végére teljesítettük. A 250 hely azonban kevés lesz, 1980-ig még legalább százat kell biz­tosítanunk. A Szabadság téren épül majd egy új óvoda. Ugyancsak itt készül el a ki­vitelezők ígérete szerint a jö­vő év augusztusára a tizenkét tantermes Imre utcai iskola: A tervezett huszonnégy tan­teremből a tervidőszak köze­pére már tizennégy elkészült. Áruház és üzletsor — Hogyan fejlődött a ke­reskedelem és a szolgáltatás? — Tanácsi és vállalati be­ruházásban épültek új üzletek és áruházak, az alsóparki áru­Paradicsom, virág egy sátorban Vállalkozó kedvű abonyiak A ceglédi járás termelőszö­vetkezetei általában jól gaz­dálkodnak s egyik-másik ága­zatban évek óta az országos élvonalhoz tartoznak. Az abonyi Üj Világ Terme­lőszövetkezet fokozatosan a zöldségtermesztésre szakoso­dik. Az ott dolgozók jól isme­rik a fortélyát: hogyan lehet kis földterületről nagy haszon­ra szert tenni. Mészáros Gyula tsz-elnöktől kaptunk tájékozta­tást a kertészet idei várható eredményeiről, közeli és távo­labbi terveiről Kísérlet és bemutató Évtizede, amikor a termelő- szövetkezetek területi szövetsé­ge felállította Cegléden az agro­kémiai laboratóriumot, elsőként adtak megbízást talaj, és táp­anyagvizsgálatokra és újfajta szerek használatával kísérle­teztek paradicsomtábláikon. Ez a munkakapcsolat azóta is fennáll, sőt sokoldalúvá széle­sedett. Néhány éve a soroksári paradicsomtermesztésd rend­szer tagjai. A Hódigép gyárt­mányainak munka közbeni be­mutatását az abonyi Űj Világ Tsz vállalta, amely a rendsze­ren belül a legnagyobb terüle­ten foglalkozik ezzel a növény­nyel. Hazai és külföldi szak­emberek egyaránt hivatalosak egy-egy szakmai tanácskozás­ra, bemutatóra Abonyba. A paradicsom idén 335 hek­táron terem, de a kedvezőtlen időjárás és a jég okozta pusz­títás miatt elmarad a várt 350 mázsás hektáronkénti átlagter­més. Igaz, tavaly rekord ter­més volt, most — várhatóan — be kell érni 300 mázsa kö­rüli mennyiséggel. A válogató, kézi szedést a napokban tud­ták megkezdeni. Nem restellnek tanulni Friss észjárás, élénk vállal­kozási kedv, a próbálkozás szelleme jellemzi az abonyi embereket, Elhatározták, hogy fóliasátras palántatelepüket jobban hasznosítják, mint ed­dig. Miután márciustól máju­sig felnevelik a paradicsom­palántákat, az év további két­harmadában üresen állnak a sátrak. Üjabban júliusban, augusztusban ezekbe virágokat telepítenek be. Krizantém és szegfű so-jázik a kétszáz mé­ter hosszú ágyásokban. Tavaly háromezer négyzetméteren próbálkoztak, s négyzetméte­renként 5—600 forint bevételre tettek szert. Az idén tizenkétezer négy­zetméterrel növelik a virágos­kertjüket. Segítséget kaptak a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-től és tagjai az Óbuda Tsz virágtermesztési rendszerének. Szaporítóanya­gokat is ezektől szereznek be. A hármak összefognak Sárgarépával, gyökérrel, zel­lerrel és paszternákkal össze­sen 133 hektáron foglalkoznak. A Nagykőrösi Konzervgyár szívesen veszi, a termelőszö­vetkezetnek hasznot hoz, ha ezentúl előtisztítva szállítják. Ez azt jelenti, hogy ősztől ta­vaszig, amikor egyébként is több a szabad munkaerő a me­zőgazdaságban, erre alkalmas gépek segítségével tisztítják a zöldséget. Abonyban hagyománya van, hogy a három termelőszövet­kezet együttműködik, anyagi erejét egy-egy nagyobb beru­házásra összpontosítja. Erre jó példa a közös pénzen épült sertéstelep, s a most készülő szarvasmarhatelep. A három közös gazdaság azon munkál­kodik, hogy együttes anyagi erővel háromszáz vagonos zöldségtárolót építsen, várha­tóan 1979—80-ban. Ennek a ta­nulmányterve most készül. Tamási Tamás Ismét tűzzománc kiállítás. Most Morelli Edit műveiben gyönyörködhetnek a nagy­kőrösiek, korábban Lőrincz Vitus alkotásait látták. Csu­pán szervezés kérdése, hogy több tűzzománc kerüljön a városba, hiszen a kecskeméti műhely mindössze 16 kilomé­ternyire van. Gondot legfel­jebb az okozhat, hogy Nagy­kőrösön egyetlen olyan ki- állítóterem sincs, melyben al­kalmas volna a világítás ezek­hez a művekhez. Múzeumi látogatók Persze nem ez a lényeg. A jó mű neonfényben is elárul magából valamit. Az érdeklő­dést mindenképpen felkelti. Különösen Nagykőrösön, ahol úgy látszik, a kiállítások iránt mind nagyobb az érdeklődés. Bizonyítja, hogy az április utolsó napjaiban megnyitott, újjávarázsolt múzeumnak e néhány hónap alatt több mint hétezer látogatója volt. Igaz, a néze'ődők többsége idegen­ből érkezett, ám a helyi ér­deklődés fokozódása így is megállapítható. Ugyanezt ta­pasztalhatták a közművelődés tendenciáit figyelő szakembe­rek a kalocsai, a túrái népmű­vészek kiállításán, s a képző­művészek bemutatkozásain is. házat a közeljövőben adják át. Féléves késéssel, de megnyit­ják a Dózsa György úti üzlet­sort, amelyben könyvesbolt, iparcikk-, divatáru-üzlet, hús­bolt, Patyolat, OTP-fiók és az Állami Biztosító kirendeltsége kap helyet. — Sok gondot okoz a vá­rosban a csatornák hiánya ... — A tervek szerint Mária- besnyőn, a Fenyves-telepen az idén kezdődik az ivóvíz-háló­zat kiépítése. Várhatóan jövő­re végeznek a munkával. A csatornamű-társulat beruházá­sában készül a szennyvíztisz­tító telep is. Azt ígérik, hogy 1980 végén átadják, s még az idén elkészül a keleti város­rész vízelvezetését szolgáló fő­gyűjtőcsatorna és folytatódik a Rákos-patak rendezése. Ha­marosan átadják a Fürdő ut­ca és az Ady-sétány találko­zásánál a hidat. A tervidőszak során — Az utak és a járdák fel­újítására milyen erőfeszítése­ket tesznek? —- 1980-ig a tervezett hat helyett körülbelül 20 kilomé­ter szilárd burkolatú utat épí­tünk. összefogással eddig mintegy 20—25 kilométer út mechanikai stabilizációjával végeztünk. Évente átlagban 4 —8 kilométer hosszú járda készül el. — iMilyen feladatokat kell még a terv szerint megoldani? — Megkezdtük a városi ta­nács építésének előkészítését. Az idén kezdődik az AFIT- szerviz építése, 1980-ban pe­dig a gimnáziumé. Késik a Dózsa György út felújítása, és a 3-as út kereszteződésében a jelzőlámpák beállítása. — Mennyit segített a la­kosság Gödöllő fejlesztésében? — Két év alatt mintegy 35 millió forint értékű társadal­mi munkával járultak hozzá a város fejlődéséhez. Büszkék lehetnek rá, hogy két kezük munkájával is segítik városuk Egyszóval kiállítást rendezni ebben a városban nem hálát­lan feladat. Jól érzékelik ezt a nagykőrösi iskolák is, hi­szen az elmúlt tanévben egy- re-másra rendeztek bemuta­tókat diákjaik alkotásaiból. A bemutatók ugyan ritkán szol­gáltak művészi élménnyel, mégis sikeresek voltak. A ma­gyarázat roppant egyszerűen megfogalmazható: mindenki örömmel szemléli saját roko­nai és ismerősei gyermekei­nek alkotásait. Mégsem teljes a magyarázat. A kiállítások iránti általános érdeklődés arra figyelmeztet, hogy a vá­ros felnőtt lakossága szíve- i sen művelődik. Különösen, ha ez csak egyszerű befogadást igényel. Humán hagyományok helyett A gyakori kiállítások elle­nére hiányolják, hogy az Arany János művelődési köz­pont citerazenekarán, férfi­kórusán, asszonykórusán és a konzervgyár zenekarán kívül a felnőtteknek nincs aktivi­tást követelő kulturális fóru­ma. Valóban nincsen? Az alaposabban szemlélődő előbb-utóbb megállapíthatja, hogy ez a gyakran hangozta­A PEVDI gyömrői gyáregy­ségében 1976-ban a technoló­giai utasítások helytelen al­kalmazása következtében Gon­dos István betanított munkást üzemi baleset érte, s égési sé­rüléseibe belehalt. Özvegy Gondos Istvánná háztartásbeli, a Petőfi telepen, a határ szé­lén álló, roskadozó, szoba- konyhás házában harmincegy éves korában magára maradt hathónapos kislányával és nyolcéves kisfiával. A helyzet kilátástalan volt. A gyári közösség azonban ösz- szefogott érte. Két esztendő telt el. A brigádok nekivágnak Bozsér Géza, a gyáregység vezetője így idézi a két éve történt eseményt: — Mindannyian megrendül, tünk a tragédiától. Elhatároz­tuk, hogy segítünk az elha­gyatott családon. Már nem tudom elmondani, mikor pat­tant ki a házépítés ötle­tott vélemény szerencsére nem felel meg a valóságnak. Mind­össze arról Van szó, hogy a művelődési tevékenység mind­inkább eltávolodik az évszá­zadokon keresztül rögződött iskolavárosi, humán beállí­tottságú hagyományoktól. A közművelődés fogalmába mind­inkább beletartozik a műszaki és természettudományos isme­retek gyarapítása. Nem vélet­len hát, hogy a MTESZ köz­ponti lapja, a Fórum követ­kező számát csaknem teljes egészében a nagykőrösi mű­szaki és természettudományi egyesületek tevékenységének szenteli. Ügy tűnik, hogy az az aktivitás, mely korábban az amatőr művészeti tevé­kenységben öltött testet, ma új területeket fedezett fel ma­gának. Nevezetesen a nem humán jellegű tudományokét. Őszi-téli programba A közművelődés munkásait ezek a tendenciák arra intik, hogy őszi-téli programjaik­ban adjanak helyet a műsza­ki és természettudományok­ban jártas, alkotó nagykörö­sieknek. Azoknak, akik ter­mészetesen nem idegenked­nek a hagyományos művészeti programoktól sem. Farkas Péter te, de nem is ez a fontos. Tény: szocialista brigádjaink versengve tették meg felaján­lásaikat. Először is munkát szereztünk az özvegyének. Már több mint egy éve meg­becsülésben a laboratóriu­munkban dolgozik. Átmeneti­leg Gyomron — saját költsé­günkön — egy albérletet is rendelkezésükre bocsátottunk. A régi ház árából, a biztosí­tó kártételéből és a vállalat öt­— Vigyázzon a falépcsőkkel, még megbotlik! Látja, itt min­den maradt a régiben. A be­rendezés, a gépek, akár ötven esztendővel ezelőtt. Azért va­lami változott: ma már napi 720 mázsa búzát kell őrölnünk. Hajdanán? Jó, ha napi hu­szonöt mázsát feldolgoztunk. A vízimalom, persze, más volt. Apám és én egész napokat ott töltöttünk, a gazdák meg csak hozták a jófajta bánkúti bú­zát. Akkoriban a vízimalom nem számított ritkaságnak: minden faluban akadt kettő­három. De nem ám olyan, mint a mai malmok! Azokban nem volt tmk-műhely, asztalosrész­leg, tudj’ isten, mi még: min­dent magunk javítottunk, még a szíjakat is magunk vágtuk. A nedvességtartalmat sem mű­szerekkel mértük. A fogunk közé vettük a búzát, s már tudtunk róla mindent. Azután, amikor a patak télen befa­gyott, nyáron kiapadt, gőzgép­pel hajtottuk a malmot. Mind­ez a múlté: ki emlékszik ma már, mondjuk, a vám-, vagy a visszaöntéses őrlésre? De jó iskola volt az, ott­hon ... Amikor, vagy húsz esz­tendővel ezelőtt ide, a váci malomba kerültem, ne vegye nagyképűségnek, de már a kis- ujjamban volt a szakma. Rak­hattak hát engem koptatós- nak a tisztítógépek mellé, te­hettek leakasztónak a lisztes­zsákokhoz, mindegy volt. Tud­tam is a dolgom, és szerettem is a munkát. Hja, ha az ember a malomban nő fel. Innen is csak hetente egyszer-kétszer mentem haza, Kemencére — venezer forintos kamatmentes kölcsönéből összejött a házra való. Beköltözés előtt Felkerestük a tanácsot, s kértük: olyan telket parcelláz­zanak, ami közel esik az üzemhez. Kérésünk teljesült. Társadalmi munkában hama­rosan elkészült a kétseoba- összkomfortos ház terve. Áprilisban aztán a Barátság szocialista brigád a többi csa­pattal karöltve hozzálátott az alapozáshoz. A szükséges anya­gokat az üzem egy régi épü­letének lebontásából nyertük, s teherautókkal ki is szállítot­tuk a helyszínre. A vállalat építőipari csoportja húzta fel a falakat és hozta tető alá az épületet. A szakipari munkák nagy része is elkészült. Néhány hét múlva költözhet a család. , Szerető gondoskodás • — Nagy szeretettel fogadtak az üzemben — mondta özvegy Gondos Istvánná. Mindenfelől gondoskodás árad felém, s gyermekeimet el is tudtam he­lyezni a bölcsődében és a nap­köziben. — Tetszik-e az épülő ház? — Nem is mertem volna gondolni, hogy ekkora önzet­len segítséget kapok, és nem hagynak magamra nagy ba­jomban. Köves László máig is így vagyok ezzel —, a többi napon itt aludtam, a munkáspihenőn. Hogy meg­spóroltam az utazást, több lett az időm. Ki is használtam: csak hat elemim volt, illett hát elvégeznem a mezőgazdasági technikumot. Három esztendeje léptem elő főmolnárrá. Nem nyugdí­jas állás, az biztos. Minden­nap reggel hatkor már a ma­lomban vagyok, ellenőrzőm az egyes műszakok munkáját. Olykor még éjszaka is dolgo­zom. De megéri! Az idén pél­dául félő volt, hogy a sok esőzéstől megdől a gabona, az­után ki szereti az aszott sze­meket? Mégis, akár a hekto­litersúlyt, akár a nedvességtar­talmat, akár a sütőipari érté­két nézem, a mostani készlet jobb, mint a tavalyi volt. Az idei harmincöt százalékos fi­nomliszt arányt korábban so­hasem sikerült elérnünk! Könnyebb lenne a helyze­tünk természetesen egy mo­dern, levegőszárításos üzem­ben. Reméljük, hogy a város­fejlesztési tervek miatt I le­bontott óbudai malom gépeit mi kapjuk meg. De fejlesztés ide, fejlesztés oda, egy dolog változatlan marad: mindig oda kell figyelni a munkára. Nem vagyunk sokan, csak tizenöten. Most beszéljek a munkaerő­gondokról? A lakosságot úgy­sem ez érdekli elsősorban. Szá­mukra, érthetően, csak egy a fontos: hogy mindennap jó minőségű kenyér kerüljön az asztalra. Sági József főmolnár szavait lejegyezte: Hegyi Iván gyarapodását. Gáspár Mária A közművelődés egyensúlya Művészeti kiállítások - tudományos tájékozódás Vízimalomban tanulta a szakmát Főmolnár az öreg gépek között Monológ egy néhány perces szünetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents