Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

ABONYS KRÓNIKA A kistermelőktől várnak többet A zöldség- és gyümölcsellátás gondjai Abonyban a különféle fő- szezonban 20 vagon zöld rumok gyakori témája a zöld­ség- és gyümölcsellátás. Az ezzel kapcsolatos viták során a hiányosságokat sokan a fel­vásárlással hozták összefüg­gésbe, azt gondolták, ha va­lamilyen helyi adminisztratív vagy szervezési intézkedéssel megváltoztatnák a felvásár­lást, folyamatos és zavartalan lenne az ellátás. A termelőszövetkezetek, háztáji és kisegítő gazdasá­gok, a szakcsoportok termé­keit az ÁFÉSZ és a ZÖLD­ÉRT telepén veszik át. A szö­vetkezet átvevőte'.epe ellátja zöldáruval az ÁFÉSZ-boltokat, az üzemi konyhákat és a ét­termet, emellett a ZÖLDÉRT is jelentősebb tételeket ad át. Pallai Sándorné felvásárló szerint ebben az évben emel­kedett a kínálat, főleg sós­kából, zöldbabból.' burgonyá­ból, hagymából adtak át töb­bet a termelők. Ezekből a zöldségfélékből szinte zavar­talanul el tudták látni bolt­jaikat. Hogy miért mem volt mindenből annyi, mint kellett volna, vagy miért nincs az idányzöldségből elég, annak az a magyarázata, hogy még mindig a piaci árak határoz­zák meg a felvásárlási lehe­tőségeket. Amíg a termelők a piacon a központilag meg­szabott felvásárlási árnál ma­gasabb összegért tudják érté­kesíteni terméküket, addig szívesebben odaviszik. Egyelő­re ezen nem sokat tudnak változtatni, még akkor sem. ha több termelővel tudnak előzetes szerződést kötni. A gyakorlat ugyanis az, hogy ők is, míg máshol (helyben és vidéken) magasabb árat re­mélhetnek, kitartanak a köz­vetlen értékesítés mellett. A ZÖLDÉRT 101-es számú abonyi telepe néhány eszten­dővel ezelőtt a nyári hónapok­ban mindig mozgalmas volt. Áruval megrakott teherautók jöttek-mentek, gyakran ka­mionok is. Ma csendes ez a hely. Nagy Istvánná, a telep jelenlegi vezetője 1953-tól dol­gozik ott — Az utóbbi pár esztendő­ben rendkívül sokat csök­kent a felvásárlásunk — mondta. ■— Azelőtt egy-egy árut vettünk át, most a 10 mázsa már csúcsot jelent. Tíz évvel ezelőtt negyven munkás dolgozott itt, ma négyen van­nak. A telepre napjainkban is épp úgy visznek meggyet zöldséget, hagymát, sárgaré­pát, zöldbabot, paradicsomot, paprikát, mint régen, de lé ■nyegesen kisebb tételekben. Egyedül a József Attila Tsz- töl felvásárolt uborka és a kistermelőktől átvett több ezer csomag zöldhagyma volt jelentősebb tétel, i Gyümölcs­ből, előreláthatóan kék szil­vából lesz még nagyob meny- nyiség. Ez a visszaesés azóta van, mióta a helyi tsz-ek, sza­kosodtak. Az ésszerűség azt diktálná, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokkal kelle­ne szorosabb kapcsolatot te­remteni, de amíg a piacon magasabb árat kapnak, addig — érthetően — nem fogják hozzánk hozni termékeiket. A napokban még 24—30 forin­tért kelt el a szebb és jobb minőségű paprika az abonyi piacon. Mi ennyit nem tu­dunk adni érte. Egyszóval hozzánk csak az a zöldség jut el, ami a piacon nem kell senkinek, vagy a termelőnek felesleges. Vöröshagymából nagyon jó a termés az idén, így nincs nagy kereslet. A termelők megelégedtek és megelégednek a 2,60 forinttá!, amennyit mi tudunk adni. Előfordult, hogy egy néni másfél kiló fokhagymát kí­nált fel, mondván, ez felesle­ges. Ezt is átvettük. Átve­szünk minden idehozott zöld­séget, de arra is ügyelnünk kell, hogy az frissen tovább­jusson. A zöldség- és gyümölcsfel­vásárlás helyzetéről továbbra is beszélni kell Abonyban, annál is inkább, mert alap­jaiban a gondok mindkét fel­vásárlótelepen ugyanazok. Meg kellene találni a módját, hogy ne a piaci kereslet-kíná­lat befolyásolja a felvásárlást, hanem ez fordítva legyen. Ar­ra is jó lenne felfigyelni, hogy egy kiló zöldpaprika ára ne legyen többszöröse -a fővárosi árnak. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA C E GL E DI JA PAS ES CEGLÉD VÁROS RE SZÉPÉ. XXII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK NED-vizsgálaf az iskolákban Jug és kötelesség a tanulás Az alkotmány ünnepe al­kalmából zászlódíszt ölt a város a héten. A városi ün­nepség színhelye a Nagykőrö­si Konzervgyár ceglédi gyárá­nak kultúrterme lesz, pén­teken délután fél három órai kezdettel. Túri Ibolya gimna­zista, Győré Imre Vers a szo­cializmusról című költemé­nyét mondja el, Banczik Ti­vadar, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszönti a nagygyűlés résztve­vőit, majd dr. Lakatos József, a városi tanács vb-titkára mond beszédet. Az ünnepsé­geken a kiváló és az érdemes társadalmi munkásoknak ki­tüntetést ad át Kovács Ká­roly tanácselnök, majd a tú­rái művelődési ház népitánc- csoportja mutatja be műsorát. Járás-szerte felkészültek a községek az alkotmány ünne­pére. Augusztus 18-án, délután három órakor a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet ebéd­lőjében lesz a községi ünnep, beszédet mond Király Kál­mán tanácselnök, majd a Petőfi Tsz KISZ-eseinek mű­sora következik, Dánszent- miklóson ezen a napon fél négy órakor kezdődik az ünnepség a Micsurin Tsz kul­túrtermében, ahol Barát Fe­renc, a községi népfrontbi­zottság elnöke ünnepi beszé­de hangzik el. Mikebudán, a klubkönyvtárban, este hat órai kezdettel emlékeznek meg augusztus 20-ról. Vass And­rásáé tanácselnök lesz az ünnepség szónoka. Augusztus 19-én, szomba­ton reggel nyolc órakor Cse* mőben a központi iskolában tartják az ünnepséget, ame­lyen Szabó László, a tsz köz­ségi pártvezetőségének titká­ra mond beszédet. Ezen a na­pon adjak át a falu könyvtá­rát, is. Törteién és Nyársapá­ton délelőtt, kilenckor kezdő­dik az ünnepség. Törteién, a Dózsa Tsz ünnepi közgyűlése zajlik, amelyen Kocsis János, a Hazafiad Népfront községi bizottságának elnöke tart be­szédet. Jászkarajenő és Kő- röstetétlen számára össze­vont ünnepi pártbizottsági és tanácsülés lesz délelőtt 10 óra­kor a kőröstetétleni művelő­dési házban, Bradács Júlia tanácselnök beszéde hangzik el. Albertirsán, délelőtt 10 órakor a Dimitrov Tsz tagjai a Murár erdőben ünnepelnek. Nagy Gábor, a szövetkezet párttitkára lesz a szónok. A Szabadság Tsz központjában a 11 órakor kezdődő ünnepség­re vendégeket is várnak: a budapesti Láng Gépgyár munkásküldöttségét. Beszédet mond Valent Mihály tsz-elnök. A ceglédberceliek augusztus 20-án ünnepelnek a gerjei réten, délelőtt 10 órakor. Em­lékbeszédet mond Giba László tsz-elnök. Alkotmányunk ünnepe Abonyban egybeesik a helyi termelőszövetkezeti mozgalom 30. évfordulójával. Ebből az alkalomból kétnapos, változa­tos programot állított össze a nagyközségi ünnepségeket ren­dező bizottság. Szombaton reg­gel kilenc órakor a Ságvári Endre Termelőszövetkezetben Komszomol- és KISZ-tagok ta­lálkozója lesz, és ugyanebben az időpontban kezdődik az egész napos sportverseny a Mechanikai Művek helybeli gyáregysége udvarán és a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola sportpályáin. Délután öt órakor új gyer­mekintézményt, egy 50 sze­mélyes óvodái avatnak a Köz­társaság utca 11. szám alatt, ahol dr. Sátor János, a Me­chanikai Művek vezérigazga­az egyik vagy a másik szülő italozó életmódja. A tizennegyedik életévüket betöltött fiatalok, ha felmen­tést kapnak az általános isko­lai tanulmányok befejezéséről, egyben utasítást is kapnak: tanulmányaikat kötelesek a dolgozók általános iskolájában folytatni. A javaslatot segítő szándék vezérli. Gyakorlatban tapasztalható, hogy a legtöbb munkahely is később a nyol­cadik osztályról szóló bizonyít­vány megszerzésére ösztönzi általános iskolát el nem vég­zett dolgozóit és segíti őket erre. E. K. Kultúrális napok Nyáresti bolondságok Csillagszemű — szabadtéren A ceglédi Károlyi Mihály lakótelepen és a város köz­pontjában, a Szabadság téren ma, csütörtökön, folytatódnak a jó szórakozást ígérő rendez­vények. A Nyáresti bolondsá­gok című vid«m műsor, me­lyen fellép Galambos Szil­veszter, Mikes György, Rad~ ványi Barna és Somogyi Pál, este 18 órakor kezdődik a lakótelepi színpadon. A Sza­badság téren délután 17 órá­tól a Magyar Néphadsereg Központi Fúvószenekara ad koncertet, majd 19 órától Szécsény Imre lemezlovas bemutatója következik, s tart 21 óráig. Pénteken délelőtt 10 órától ismét a Kossuth Lajos Műve­lődési Központ szakköreinek bemutatóját látni a Károlyi lakótelepen. Délután 15—19 óráig tollaslabda- és sakk­verseny lesz, amelyre a hely­színen lehet jelentkezni. Este nyolc órától a Csillagszemű című, színes magyar kaland­filmet vetítik- Ez lesz a má­sodik szabadtéri mozielőadás a lakótelepen. tója mond beszédet. Este hat órakor kezdődik az ünnepi nagygyűlés a Mechanikai Mű­vekben, melynek szónoka Győ­ré Sándor országgyűlési képvi­selő, az Elnöki Tanács tagja, a Ságvári Tsz elnöke. Az ün­nepségen, a mezőgazdaságban dolgozók képviselői átadják az új kenyeret az ipari üzemek munkásainak, majd a község­fejlesztésben élenjárók kitün­tető jelvényeket, a termelőszö­vetkezetek alapító tagjai em­léklapokat kapnak. Este 7 órá­tól szabadtéri bál lesz. Vasárnap reggel kilenc órá­tól motocross és autós ügyes­ségi versenyt rendeznek a vá­sártérén és a crosspályán. Az ünnepélyes eredményhirdetést és díjkiosztást délután két óra­kor a Mechaniioai Műveknél tartják. Cegléden, a Károlyi-lakótelepen — a szabadtéri kulturális napok keretében — óvodások rajzait állították ki. ■'S****** ......... SS it «Sa Népes közönség előtt mutatták be a Huszonötödik Színház tagjai Duda Gyuri elindul című előadásukat. Apáti-T'ith Sándor felvétele MIKEBUDAI VÁLTOZÁSOK Felújítják az óvodái: Mikebuda évről évre mind lakályosabb település lesz. Nagy része van az átalakulás­ban, fejlődésben a lakosság cselekvő közreműködésének, társadalmi munkájának. A sportpálya építéséhez is sok segítséget kap a községi tanács mind a gazdálkodó egységektől, mind a helybeli emberektől. Az erdészet és az albertirsai Dimitrov Tsz gépet ad a talaj munkákhoz, a Szombaton, augusztus 19- én a népművelőket köszöntik a ceglédi pártibizottság nagy­termében. délelőtt 10 órakor, Ez az első alkalom, hogy ilyen ünnepségre sor kerül. Számos foglalkozásnak van ünnepe az év folyamán, s az ünnepeknek hagyománya. A népművelés, mint hivatás még nem tekint nagy múltra vissza, de már bebizonyosodott fontossága, szükségessége és a jövő fel­adataiból eszerint a nép­művelőknek is bőven lesz mit tenni. A népművelők napja alkal­mából rendezendő ünnepsé­gen Jakab Béla, a járási hi­vatal művelődésügyi osztá­lyának vezetője mond beszé­det. Dévai István, az abonyi gimnázium volt diákja sza­valattal köszönti az ünne­peiteket. A ceglédi járás nép­művelőig grafikai emléklapot kapnak ebből az alkalomból, melyen Miklosovits László, alkalomhoz illő rajza látható. községi KISZ-alapszervezet tagjai bekerítik a pályát. A Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága szervezésében a tavasszal kétszáz facseme­tét ültettek el a település központjában, harsakat és platánokat. Az erdészek gö­dörfúró gépet kölcsönöztek, s ezzel meggyorsították a mun­kát. Kellenek a fák Mikebu­dán, mert — bár a falut er­dő veszi körül — központját kevés növény ékesíti. ősszel — átmenetileg — új helyre költözik az óvoda, amíg a szükséges felújítást elvégzik. Az ehhez szükséges egymillió forint rendelkezé­sükre áll, tervét a Dimitrov Tsz készítette el. Ha a kivi­telezés elkezdődik, ahhoz is szerveznek társadalmi mun­kát. A tanács járdalapokat vásárol, és a lakosság rakja le ezeket a házak elé. Ezzel a módszerrel készült már el a Vdró« Hadst reg és a Petőfi Sándor utca 8no méteres sza­kasza. A mikebudaiak még egy nagy erőpróba előtt áll­nak: megkezdték a törpevíz­mű létrehozásának előkészíté­sét. Megemlékezések, ünnepségek Könyvtárral gyarapodik Cseni® Nagygyűlés a konzervgyárban Kiállítás, sziklái a lakáie’span A Járás nápsnűvekHt köszöntik Óvodát avatnak Alkotmányijai}) üsinopség Utcabál és sportműsor osztályai mellett. A népi el­lenőrök eseti tanulmányokat is végeztek. Az utóbbi három évben ál­talános iskolába került gyere­kek hetven- hetvenöt százalé­ka, mivel a helyek száma bő­vült, már óvodából került az iskolapadba. Fejlődést lehetett tapasz­talni az iskolai előkészítő tanfolyamok szervezésé­ben, látogatottságában is. Az óvodába nem járt gyere­kek nyolcvanöt-kilencóen szá­zaléka járt a 192 órás előkészi- i tő tanfolyamra. Köztük cigány gyerekek is voltak — bár még kevesen, de az alacsony szá­zalék mögött is sok meggyőző munka rejlik. Az óvónőkre komoly feladat hárult, becsü­lettel eleget tettek ennek. Családlátogatáskor nyivántar- I tásba vették és már az óvodai j felvételnél is előnyben részesí- - tették ezeket a gyerekeket | éppúgy, mint a többi, hátrá­nyos helyzetű tanulót. Az | igazság az, hogy ennek ellené­re sokan még az előkészítőre sem mentek el — az abonyiak j panaszolták. Albertirsán min- j den tanköteles cigány tanulót I bevontak az előkészítésre az I előző években. Lemorzsolódást I nem tapasztaltak. Csemőben, Törteién szintén ' figyelmes munka folyt. A felmérések alkalmával tapasztaltak olyat is, hogy egy-egy család nem törődik a gyermek beiskolázá­sával, inkább eltitkolják az iskolaköteles kort. Sokszor ne­hezíti az összeírok munkáját a családi nevek — a vezeték­nevek — azonossága és az, hogy vándorló családok is vannak. Cegléden a most szeptem- bérbéfi kezdődő tanévre har­minc kisgyerek számára szer­veztek általános iskolába elő­készítő csoportot. Itt igen so­kat jelent, hogy egyre több gyermek járhat már óvodába. Azokat viszont, akik ott helyet nem kaptak és így az előké­szítőre jártak, kísérgetni kel­lett. Ez azt jelenti, hogy vagy te szülő vagy valamelyik ro­kon háti két fél munkanapját vette ez igénybe. Cegléden már megalakult és működik a nevelési tanács­adó. Az óvoda jellemzése vagy orvosi vélemény szerint kül­dik ide az iskolás korú, kri­tikus gyermekeket. Róluk itt döntik el, hogy korrekciós, osztályba, kisegítő iskolába kerülhetnek-e vagy évet ha­laszthatnak. Tavaly negyven, a most kezdődő tanévre het­ven gyereket vizsgáltak meg a tanácsadóban. A lehetőség sze­rint egy korrekciós osztályt le­het indítani, amelyben ezek a gyerekek könnyebben birkóz­hatnak meg az iskolás élettel járó feladatokkal Az igazolatlan hiányzások­kal, az általános iskolából ki­maradással a nyolcadik osz­tályt el nem végzőiekéi kap­csolatban. általános megálla­pítás, hogy legtöbb esetben a rendezetlen családi kö­rülmények miatt tapasz­talai a lemorzsolódást vagy a tankötelezettség elmulasztását. Hiba van a családi nevelésben is, amikor a szülő nem tud parancsolni a gyermekének. Sok család életét borítja fel . A tanuláshoz, az általános műveltség kiszélesítéséhez ha­zánkban mindenkinek joga, lehetősége van. Az alapisme­retek elsajátítása nemcsak jog, hanem kötelesség is, amint a gyermek a hatodik életévét betölti. A ceglédi já­rási és járási jogú városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb arról készített felmérő vizsgá­latot, hogy az általános isko­lák igazgatói, a tanácsi szak- igazgatási szervekkel együtt­működve hogyan értelmezik és alkalmazzák a tankötele­zettségre vonatkozó rendele­tet, hogyan segítenek abban, hogy ez a terv eredményesen valóra váljon. A felméréshez adatokat az utóbbi három tanév ta­pasztalata és az 1978— 79-es tanévre beíratottak számának alakulása szol­gáltatta. A vizsgálat kiterjedt több ál­talános iskolára, a tankötele­zettséggel járó teendők vég­rehajtásában illetékes hivata­lokra, nevelési tanácsadókra, a gyermekegészségügyi szol­gálatra, valamint azokra a munkahelyekre is, ahol a to­vább nem tanuló, de még tan­köteles korú — 16. életévüket be nem töltött — fiatalokat foglalkoztatnak. Vizsgálták a középfokú tanintézetekből az első két évfolyamban lemor­zsolódott diákok kimaradásá­nak okát, helyzetük alakulá­sát. Cegléden a Földvári Károly Általános Iskola, Abonyban a Lenin úti, Albertirsán a Köz­társaság úti, a csemői és a tör­teti általános iskolák, valamint a ceglédi közgazdasági szak­középiskola szolgáltatott ada­tokat a városi tanács és, a já­rási hivatal művelődésügyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents