Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-17 / 193. szám
1978. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK 5 JEGVERES UTÁN Fizet a biztosító Az Állami Biztosító Pest megyei igazgatóságától érdek lód tünk: felmértélc-e már a múlt heti vihar okozta kárt? Az illetékes osztályvezető közölte, hogy a vihar a megye 17 gazdaságának nyolcezer hektárén pusztított. A legnagyobb károkat a nagy- kátai járás megyehatár felé első részéről jelentették. A tá- piószentmártoni Aranyszarvas Tsz-ben szinte teljesen elpusztult nyolcvan hektárnyi szőlő, tizenhárom hektárnyi tök, tizenhat hektárnyi alma és százötven hektárnyi gabonatermés. A terméskiesés miatt adódó pénzügyi nehézségek áthidalására a két szövetkezetnek eddig csaknem nyolcmillió forint növénykártérítési előleget utalt ki a biztosító. Farmos környékéről százhatvan kárbejelentés érkezett. Ezek kétharmadát — 120 ezer forint értékben — már szintén rendezték. Önkiszolgáló gépkezelők Hol vannak az emberek? Mintha kétbalkezes varázsló pálcájának intésére történne, sorra állnak le a gépek a műhelyben. Furcsa átalakulás veszi kezdetét; a gépkezelők rakodnak, ládákat huzigálnak, anyagot készítenek a kezük ügyébe s amit megmunkáltak, azt az épület végén lévő tárolóba hordják. A művezető a targoncát vezetve int oda kísérőmnek, aki viszont nekem azt magyarázza: nincs egy szem segédmunkás sem, immár harmadik hete, s más híján e képtelen munkamegosztás lett a kiút, önkiszolgálók a gépkezelők. S a kérdésre, mennyibe kerül ez, mármint veszteségben, a drága berendezések állásidejében, húzza a vállát, hiszen ennek firtatása helyett inkább azt mondanám meg, honnét keríthetnének hat seEzemydcszázan a medencében ISKOLAI USZODA SZÁZHALOMBATTÁN ■— Szeretsz úszni? — kérdezem a kisfiút, aki egy bravúros kanyar után mellettem fékez kerékpárjával. — Én igen. — Csak te? Az osztálytársaid mem? — De, ők is. — És tudtok is? — Ö, én már második óta jeles .vagyok! — Ez igen! De miért nem elsőtől? — Mert elsőben még nem volt uszoda. A rövid beszélgetést aligha nevezhetjük mélyértelműnek, de a százhalombattai II. számú iskola előtt elhangzott mondatokból annyi mégis kiderült, hogy nem döntöttek rosszul azok, akik az iskolai uszoda, a tanuszoda építésére szavaztak. Ma már a harmadik osztályt végezte, s igazán nem rossz eredménnyel. Heti egy óra — Az uszoda születésének körülményeiről, Dávid László, a II. számú Ságvári Endre Általános Iskola igazgatója a következőket mondta el: — A tanács a városszépítő mozgalomban nyert negyed- millió forintját ajánlotta fel az uszodaépítésre. A Dunai Kőolajipari Vállalat és az iskola között 1968 óta fennálló Egy üzem — egy iskola kapcsolat eredményeként azt vállalta, hogy az 1975—76-os tanévben segít megteremteni a sportiskola létrehozásának feltételeit. Arról se feledkezzünk meg, hogy a lakosság majd egymillió forint értékű társadalmi munkát végzett, amíg az uszoda felépült. Így készült el az 1975—76-os tanévre a medence, amely igazgatásilag a II. számú iskolához tartozik, de természetesen használják a többi iskola tanulói is. Működése fölött a városi tanács művelődésügyi osztálya gyakorolja a felügyeletet. A tanuszoda egyébként minden tizennégy éven aiuli gyermek rendelkezésére áll. — Négy évvel ezelőtt bevezették az iskolákban a heti harmadik testnevelési órát. Az "úszásoktatás nem kötelező, de mi ezt a harmadik órát az uszodában tartjuk. Közel a Duna, szeretnénk, ha a gyerekek megszereznék a vízbiztonságot. Egy tanév alatt minden tanulónak le kell tudnia úszni huszonöt métert. Minden héten hétfő reggeltől a hét végéig minden általános iskolás — ezernyolcszázan vannak — eltölt egy órát a medencében. Hasznos együttműködés — Ráadásul itt edzenek a sportiskolások... — Igen, a DKSK-val kötött megállapodásunk értelmében a sportiskolások is használják az uszodát, viszonzásul a Dunai Kőolajipari Vállalat karbantartja a berendezést. Az év közbeni napirend tehát az, hogy reggel fél nyolcig, valamint este hat-kilenc óra között és .vasárnap délelőtt a sportiskolások edzenek, napközben órarend szerint folyik az iskolai úszásoktatás. Hetente kétszer helyet kap nálunk a DESE kajak-kenu szakosztálya, melyben az iskola tanulói közül hetvenen sportolnak. Alakulóban van az MHSZ városi szervezetének könnyűbúvár szakosztálya is, mely szintén itt tartja az edzéseket. Az uszoda tehát jóformán egy percig sem pihen, s ez örvendetes tény. A rendszeres úszásoktatás, a tehetségek figyelemmel kísérése meg is hozza az eredményt: a sportiskolások a megyei pontgyűjtő versenyen kétszer is megszerezték az első helyet, az iskola lányúszói az úttörő-olimpián szerepeltek sikeresen. Egyáltalán: gyümölcsöző az együttműködés az iskola és a DK- SK között — a tehetséges gyerekek a verseny .jellegétől függően indulhatnak az általános vagy a sportiskola színeiben. Ilyenkor nyáron természetesen megváltozik a napirend. Július 20-ig délelőtt, kora délután a nyári napközisek, délután négytől a sportiskolások vették birtokukba az uszodát. Ezután a kéthetes karbantartásra került sor. — Az uszoda egész évben működik — mutatja az igazgató az agropiaszt műanyagból készült tetőt —, kitűnő a hőszigetelés. A Műanyagipari Ktsz háromévenként megvizsgálja, átfesti a műanyagot. Jönnek az óvodások is . A huszonöt méteres, négy rajtköves medence vizét negyedévenként leeresztik, cserélik, hetente, vasárnap délután fertőtlenítik. Az egészségügyi, higiéniai igényeknek tökéletesen eleget tesz az az ülepítő, vízcserélő berendezés is, amelyet az INTERÁG-on keresztül Milánóból kaptak — egy nap alatt folyamatosan kicseréli a vizet. Naponta átlagosan háromszáz gyerek ugrik fejest, talpast a medencébe. S hogy az úszás előtt-után kultúrált körülmények között öltözhesse- nek-vetkőzhessenek. arról négy, jól felszerelt öltöző, többek között óriási hajszárító berendezés gondoskodik. A közeljövőben, a téli időszakra gondolva, várakozóhelyiséget építenek az öltözők előtt. A nagykarbantartás után a gyerekek újra birtokukba vehették a medencét, a megye egyetlen iskolai uszodáját, amellyel évente kétszer, a versenyeken, más települések kisdiákjai is ismerkedhetnek. S hogy az iskolai létesítmény a még fiatalabbak úszástanítására is használható, azt nem egy százhalombattai óvodás bizonyíthatja: az elmúlt évben hetente két órán keresztül ők is örülhettek a víznek, s ha a medence bírja ezt a tempót, a nagycsoportosok a következő tanévben is lubickolhatnak benne. Szabó Ernő gédmunkást, mert ennyi hiányzik ebből a műhelyből, a gyárból pedig, kerekítve, hetven. Kiszolgálóeszközök nélkül Sematikusan ismerős helyzet. Olyannyira az, hogy iparágtól, iparcsoporttól függetlenül jellemző lehet az ipar bármely területére. Az önkiszolgáló gépkezelők e fura intézménye azonban meglehetősen sokba kerül, mert amíg a gép áll, addig áru sem készül, s a bot-, valójában a szervezetlenség csinálta segédmunkások át- kozódva teszik azt, ami nem a dolguk, amihez értelemszerűen semmi közük nincsen. Lassan mégis megszokják a megszok- hatatlaní, mert mi mást tehetnének? Ügy vélik, olyan ez, mint a sorscsapás. Az a baj, hogy irányítóik is így vélekednek. Miközben azon siránkoznak, hogy nő, növekszik a gyárban a- kisegítő tevékenységen foglalkoztatottak száma, s apad az alaptevékenységen dolgozóké. Hol vannak akkor ezek az emberele? Például éppen ott, a műhely végében, ahol órák óta kínlódnak a falbontással, az új energiakábel helyének kialakításával; vésővel és kalapáccsal ügyködnek. Van ilyen feladatokra célszerű kézigép! Igen, de arra nem futotta még. S abból hány ilyen eszközre telnék, ami termelési értékként elvész az önkiszolgáló gépkezelés miatt? Látszólag ellentmondva az eddig leírtaknak: az iparban tavaly a fizkai dolgozók 49,2 százaléka foglalkozott kisegítő tevékenységgel, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas, kedvezőtlen arány. A kisegítők e népes tábora elsősorban anyagot mozgat, javít, karbantart, tehát — vélhetjük — hasznos, szükséges feladatokat lát el. Igaz, csak éppen meghökkentően alacsony hatékonysággal, gépek, eszközök, szervezettség híján jórészt kézzel téve mindezt. S mert ugyanakkor gyarapszik az iparban —: az alaptevékenységben —, a gépi munkahelyek száma — ami a kétségtelen korszerűsödés jele —, egyre gyakoribb, hogy az új műhely drága termelőberendezései azért állnak, mert a kiszolgálás eszközeire már nem futotta a pénzből. Emiatt azután megoldhatatlan a folyamatos anyag- és alkatrész-továbbítás, a szerszámpótlás, a késztermék elvitele a gépek mellől, illetve úgy oldódik meg, hogy mindezt a kezelők maguk csinálják, önkiszolgáló rendszerben, méltatlankodva. 1 rangú szerep jut a szállítás, anyagmozgatás, raktározás, javítás, karbantartás, s a más hasonló, kisegítő feladatok gé pesílésének. Erre nincs forint, bár persze lenne, ha egy-egy fejlesztésnél a hamis szemlélet nem torzítaná el az arányokat az improduktív eszközök javára. Amiket azután nem képesek megfelelően kihasználni, éppen az improduktívnak vélt eszközök mellőzése miatt. Megcsúfoli teljesíímény Az ezen a módon megtakarítani vélt forintok sokszorosát követeli azután, hogy a gépkezelők maguk futkosnak mindenért, s eközben nem termelnek sem ők, gyakran nagy szaktudásukkal, sem gépük, berendezésük, a beépített képességgel, teljesítménnyel, így már érthetővé válik az a vizsgálati adat, hogy az alap- tevékenységen foglalkoztatottak munkaidejük egyharmadát (!) miért töltik másfajta,legtöbbször a kisegítő tevékenység körébe tartozó feladatok megoldásával. Érthető, de el nem fogadható helyzet. S azért elfogadhatatlan, mert azt csúfolja meg, amit mostanában annyit emlegetünk, s jogosan emlegetünk, a teljesítmény-elvet. Veress Tamás Tiszta vizet a Dunába A Palota-szigeten szovjet tervek alapján épül az ország legnagyobb — napi 560 ezer köbméter kapacitású — szennyvíztisztító telepe: Cséry Pál, a Csatornázási Művek főosztály- vezetője elmondta: a Szovjetunióban több százra tehető az ehhez hasonló létesítmények száma, tervező és kivitelező kollektívájuk nagy tapasztala- tú, felkészült szakemberekből áll. A budapesti beruházás megvalósítására a Moszkvai Állami Kommunális Vízvezetékéi Csatornázási Tervező-Kutare — a devizára —, mind pedig az építési időre vonatkozóan nagyon kedvező ajánlatot kaptunk. A szovjet mérnökök a budapesti sajátosságokat és adottságokat figyelembe véve készítették el a terveket, amelyeknek alapján tavaly a Vízügyi Építő Vállalat megkezdte a munkát. A nagy beruházás első részét, a napi 140 ezer köbméter kapacitású szennyvíztisztítót várhatóan 1980-ban adják tó Intézettől mind a köitség- • át rendeltetésének. Pest megye határánál épülő csatornarendszer a békás- megyeri lakótelepről érkező szennyvizet csak szűrés és ülepí- tés után engedi a Dunába. Az új csatornarendszer egyben tehermentesíti a régi, már meglevő hálózatot is. Fényes Tamás felvétele Gombó Pál Kezdetleges szervezés Elgondolkodtató tényeket tárt fel az a vizsgálat, mely az új beruházásoknál a kisegítő tevékenység helyzetét, színvonalát kívánta megállapítani. Kiderült, hogy a jelentős fejlesztési összegek ellenére növekedett ezeknek a helyeknek a többségén a kisegítő tevékenységet folytatók aránya, vagy jobb esetben változatlan maradt, csökkenést viszont alig néhány esetben lehetett tapasztalni... ! S nem ott a magyarázat, hogy azért terjed a fura önkiszolgálás, mert hiányzik a munkaerő, ^hiszen ott van valahol a gyárak kapuin belül, csak éppen onnét tűnik el, ahol a legjobban kellene, ahol valóban nélkülözhetetlen. A bűvösnek látszó kör úgy alakul ki, hogy a rendelkezésre álló munkaerő tevékenységének megszervezése Riasztóan kezdetleges, s ugyanakkor a beruházásoknál csak huszadCóiitörtöhi Lobiéi n. Ügy lehet, az időjárás teszi, amely ad nekünk g hideget, meleget. Ha napozni akarunk, elered H a zápoz*, ha kabátot veszünk fel, megizzaszt a || nap, Egyszóval: kissé keserű a kedvem. A Ű történetek is. KÁRTEVŐK A világért sem állítanám azt, hogy valamiféle egyszerű párhuzam volna természet •és társadalom között. Sőt. Például a természetben, melynek a mezőgazdaság része, évmilliárdok alatt alakultait ki a növények, évezredek alatt a kultúrnövények fajtái és velük párhuzamosan a rajtuk élősködő kártevők. Na ugye! Mármost az ember nem volt tehetetlen a ’kártevők elleni küzdelemben, égette, irtotta őket, itt-ott eredménnyel. Például feltalálta a rézgálicot a peronoszpórák ellen. Ámde a mi századunk a tudományos és technikai forradalom hatalmas lázában kitermelte a DDT-t és társait, utódait, stb, ami olyan csapás volt a kártevőkre, hogy máig sem, heverték ki. Csak sajnos a DDT, társai, utódai, stb. maguk vették át a kártevő szerepét. Felhalmozódnak a vizekben, megtámadják a halakat, kacsákat, valamint a bennük to- vábbhaímozódott vegyi anyagokat fogyasztó nagyobb emlősöket. A tudomány azonban nem azért fejlődik szüntelenül, hogy megadja magát. Dehogyis, olyan specifikus kártevőket károsító kártevők után kutat, amelyek kiszoríthatják a DDT és utódai használatát. Közeleg az idő, amikor féreg a férget, bacilus a baciust, vírus a vírust javunkra eszi. Most már csak a felhalmozódó vegyszerek ellen kellene tenni valamit. Én bízom a tudományban! Ki fogják tenyészteni azt a férget. vírust, vagy baktériumot, amelynek kedvenc eledele a DDT, továbbá társai. És, ha elfogyasztva e kedvenc élelem tartalékait netán rátérnének a gabonakosztra, majd akkor ellenük is fel fogunk fedezni valamiféle irtózatos irtószert. így fejlődünk szüntelen, így termelünk feladatokat utódainknak, a következő évezrednek. BALESET Egy bizonyos Kerecske Ede nevezetű amatőr gépkocsivezetőt elkapott a félsz, hogy baleset áldozata lesz. Tragikus következményű előzések lebegtek a szeme előtt, frontális és srévizaví ütközések réme kísértette. Fokozta az óvatosságot, nem előzött, inkább tűrte, hogy őt előzzék, lassan hajtott, és óvatosan ami meg is látszott a kocsiján, mert farát váratlanul fékezésre kényszerült gépkocsü: első lökhárítója horpasztotta dim- bes-dombosra. Mégis úgy-ahogy megnyugodott. Ekkor azonban újabb rémképek tolultak agyába: ő fog elütni valakit. Az ismeretlen gyalogost beszállítják a baleseti sebészetre, ahol gondos kezelésben részesül, de ö, Kerecske Ede. bíróság elejbe kerül. Szörnyű tortúra vár rá. míg végül jogerősen elítélik és bevonulhat Baracskára megkezdeni a börlönéletet. Természetesen eszébe ötlött, hogy abba is hagyhatná a vezetést. De, mint az Ede keresztnév is mutatja, férfi volt és egy férfi nem hátrál meg mindenféle képzelgések^ elől. Ám retteg, de nem hagyja el a süllyedő volánt’ Mégis, minden egyes út megviselte. Különösen tizenharmadikán félt. Hallatlan erőfeszítéssel araszolta végig. a Rákóczi utat, görcsösen tartotta a sávot Budán, inkább kullogott egy vastraverzeket hordozó behe-, mót teherszerelvény után. Megállt .mielőtt befordult, még ott is, ahol neki volt előnye. Végül leparkolt egy csendes mellékutcában. Sikerült! Gyalog lesétált a főútvonalra, ahol dolga volt. Ott ütötte el egy Trabant, amelynek vezetője nem számított rá, hogy fütyö- r ész ve, ámde váratlanul lelép az úttestre. A baleseti sebészetre szállították, ahol gondos kezelésben részesült. A Trabant vétlenségét azonnal megállapították. jjI SZÁLLODA ’ A minap a rádióban félvilágosítottak. Nem újdonság a szállodaiparban, de mégsem eléggé köztudomású, hogy nem-házaspárok is bérelhetnek közös szobát. Meg is magyarázták, ennek morális és politikai hátterét, per-, sze kellő óvatossággal. Valóban, rendkívül erőteljes érv, hogy a szállodai portás, sőt a főportás sem hatóság. Nem jogosult házassági oklevelet kérni, de még a Személyazonossági Igazolvány hátsóbb, bizalmasabb részébe belelapozni sem. A nevek eltérése meg hogyan is tűnhetne fel neki, amikor manapság már a nő leánynévvel is résztvehet a házasságban. Dehát mire jogosult mégis a portás? A portás jogosult egyes párokat elfogadni, másokat nem elfogadni. Mert a portásnak olyan szeme van, hogy észreveszi a viszonylatokat is. Villámgyorsan lereagálja, hogy áhá, ez a lány ma már másodszor és második férfival akar közös szobában hálni. Az ilyesmi gyanús neki. és csak akkor engedi fel őket, ha külön szobát bérelnek mindketten, a hölgy is, a kettes számú férfi is. Ilyrródon világos, hogy a szálloda, mint morális intézmény feladata magaslatán áll, őrködik a gyakorlott személyzet ébersége. Kevésbé világos, hogy a szálloda, mint bizonyos csoport és személyi érdekek megnyilvánulásának színhelye hogyan működik. Destruktív fantáziám el tudja képzelni, például a következő két jelenetet: Belépnek: szerelmes férfi és szerelmes nő. Közös szobát kérnek. A kérést a portás megvizsgálja, a személyazonossági igazolványokat megnézi, a nő neve után semmiféle -né nincs. Szoba sincs. A nő úgy remeg, hogy a férfi gyorsan kivezeti. Belép: ismerős hölgy és ismeretlen férfi. Az ismerős hölgy odaköszön a portásnak,. majd leül egy zsöllyében. A férfi odaviszi a két személyazonossági igazolványt: a sajátjába, mivel a hölgy erre már előre figyelmeztette, piros hálapénz lapul. A portás megköszöni, átnyújtja a kulcsot. Mert az én fantáziám szerint manapság nemcsak a házasság nélküli szerelem, de a személyi érdekeltség sem szégyen, csak szintén illik formák közé önteni. De ismétlem, az én fantáziám destruktív. Egyébként, mielőtt helyreigazít az ipar, közlöm: jobb megoldást miagam sem tudok javasolni.
