Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ILDI A XXII. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM ARA SO FILLER 1978. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Smaragdzöld K ülönböző felmérések, elemzések egyaránt azt mutatták,-hogy a hazai vállalatok fele nem érzékel versenyt, verse­nyeztetést. Dolgozik tehát úgy, ahogyan az akaratából futja, vagy amint éppen si­kerül. Vaiasz ez arra, miért fedezhetünk fel meghök­kentő eltéréseket azonos adottságú és rendeltetésű vállalatok gazdasági ered­ményeiben; jövedelmezősé­gében, fejlesztési készségé­ben, értékesítési bevételei­ben. A téglaiparban, a ru­házati iparban például — megegyező adottságok mel­lett — találunk olyan cé- geket^ymelyek nyeresége ti­zenöt, húsz százalékkal fö­lötte áll, illetve alatta ma­rad az átlagosnak. Az épí­tőiparban azonos rendelte­tésű és szervezetű ipari csarnokot az egyik vállalat tizenhat, a másik huszon­négy hónap alatt hoz tető alá. Ugyanolyan értékű és célú beruházások kivitele­zési idejét összevetve, más­fél, kétesztendős eltéréseket láthatunk. Iparági megbeszéléseken a résztvevők fülüket he­gyezve hallgatják, melyik cég neve milyen összefüg­gésben, s hányszor hangzik eL Vetélkedés? Igen, s nincs benne semmi termé­szetellenes. A társadalmi elismerésnek sokféle for­mája van, s ez is egyike a lehetőségeknek. A gond az, hogy gyakran nem jut idő vagy figyelem a mikéntre, az eredmények hátterének taglalására. Ezért sűrű eset, a minősítést kéretlen pró­kátorok, a társvállalatok irányítói átírják, mond-, ván, persze, könnyű nekik, mert... M agyarázatból, mentség­ből nincs árbevétel, ezeket nem lehet ter­mékként a vevő elé tárni, azaz: a szomszéd rétjének vélt zöldebb színe aligha puszta felfogás- és maga­tartásbeli gond. Forrása, oka tetemes anyagi, pénz­beli veszteségeknek is, s menlevél a szürke közép­szerre, a kezdeményező­készség hiányára, a kocká­zat elutasítására. A keznapok ilyesfajta gyakorlatát kevésbé ismerő olvasó úgy vél­heti, a szarkazmus vezérli toliunkat. Sajnos, az előbbi bekezdés tipikus jelenet a vállalati irányítás forgószín­padán, nincs benne semmi túlzás. Itt a baj! Nem akad senki, aki közbeszólna, le­hetséges-e, hogy az egyik cég mindig szerencsés, a másik mindig sorsüldözött?! Avagy a szomszéd rétjének irigylő leszólása helyett in­kább azt kellene alaposan szemügyre venni, mitől olyan szép zöld az a rét, ho­gyan őrzik frisseségét, gaz­dagságát?! Fölösleges lenne azt állí­tani, a szabályozó- és ösz­tönző rendszer tökéletes egyformasággal hat minden cégre. A népgazdaságban jelentősek az indokolt — s nem lebecsülhetők az in­dokolatlan — eltérések, a szándékolt különbségtevé­seit. Egy-egy iparcsoport­ban, még inkább iparágon belül azonban a kedvező és kedvezőtlen hatások ki­egyenlítődnek. Nem közös azonban a céltudatosság, az igyekezet, a leleményes­ség, a kockázatvállalás, na­gyok az eltérések az irá­nyítás hatásosságában, a szervezettségben, az embe­rek megbecsülésében. Ilyes­fajta, elvontnak látszó, valójában nagyon is lénye­ges tényezők következmé­nye, hogy bár a rétet — egy darabját — azonos feltételekkel adták át meg­művelésre, a szomszédé egy idő után már szebb, zöldebb, olykor egyenesen — smaragdzöld. Veress Tamás Telefongyár: 73,4 százalék Ä budapesti üzem szakmunkásokat küld A Telefongyár bugyi gyár­egysége igyekszik lépést tar­tani a rohamosan fejlődő hír­adástechnika igényeivel. A te­lefongyártás már a múlté. Ma olaj- és gázvezetékekhez szük­séges korszerű átviteltechnikai erősítő berendezéseket készíte­nek, ^elsősorban a Szovjetunió megrendelésére, illetve az úgynevezett E—2-es tápegysé­get és a 60 csatornás híradás­technikai berendezést gyárt­ják Csehszlovákia részére. Ter­mékeik jelentős részét a bu­dapesti törzsgyárban szerelik össze. Ezek értéke a több száz­milliós exportszállításban je­lentkezik. Bugyin alakítják ki a Te­lefongyár központi raktá­rát. Már épül a nyolcezer négyzet- méteres fedett raktárcsarnok, s a tervek szerint a jövő év első felében üzemelhet teljes kapacitással. A korszerű igényeket kielé­gítő gyártelepen egyre mo­dernebb felszereléssel, gépek­kel dolgoznak: a technikai re­konstrukció során az elmúlt hónapokban ti­zennyolc új eszterga-, il­letve fúrógépet állítottak munkába. Az év végéig üzembe helyez­nek még egy új szempeszóró berendezést, egy védőgázas hő­kezelő kemencét és kialakíta­nak egy védőgázas ívhegesztő munkahelyet. A géppark nagyarányú fel­újítását jövőre folytatják. Az új berendezéseket már olyan sorrendben helyezik el, hogy mind kevesebb legyen a ter­mékek szállítási útja. Mindez előkészítés, illetve szerves része annak a szerve­zési rekonstrukciónak, amely a gyár távolabbi terveiben sze­repel, s amelyet úgy neveznek „a termelésre orientáló táv- adatbank-rendszer”, vagy hét­köznapibb nyelven, számító- gépes termelésirányítás. A nagy erőfeszítés és a nagyarányú rekonstrukció el­lenére nehéz helyzetbe került a gyáregység az elmúlt hó­napokban. A minimálisan szükségeshez képest száz munkással keve­sebb vett részt a termelésben. A hónapról hónapra csökkenő létszám miatt 1- féléves ter­vük mindössze 73,4 százalék­ban valósult meg, s az export­kötelezettségnek csak úgy tud­tak eleget tenni, hogy a mun­kások 32 ezer túlórát teljesí­tettek. Átmenetileg úgy próbálnak enyhíteni a munkaerőgondo­kon, hogy a budapesti törzs­gyár küld szakmunkásokat, el­sősorban lakatosokat és maró­sokat a bugyi gyáregységbe. W. G. Tudományos munka a Szuljut^ú-on Megkezdték a harmadik hó­napot a világűrben a Szaljut— 6 második állandó személyze­tének tagjai. Vlagyimir Koval- jonok és Alekszandr Ivancsen- kov A kozmovíziós közvetítésben kedden este több tucat ampul­lát mutattak meg a nézőknek — mindegyikben egy-egy új összetételű, a súlytalanság kö­rülményei között előállított fél­vezető kristály volt. Némelyik közülük — mint az űrhajósok elmondták — teljességgel új szerkezetű. Egyenesben a HAGY Kihasználják a belső tartalékokat Hatékonyság, termelékeny­ség, a belső tartalékok kiak­názása. A váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárában az el­ső féléves eredmények alap­ján úgy tűnik: sikerült tarta­lommal megtölteni ezeket a meghatározásokat. Első féléves tervüket csak- nek 4 százalékkal túlteljesí­tették, exportszállításaik is időarányosak. Ez utóbbi kü­lönösen fontos, mert termékeik jelentős hányadát az Elektro- modul Kereskedelmi Vállalat külföldi — főleg tőkés — pia­cokon értékesíti. Kedvező feltételekkel — Az elmúlt esztendőben 3,4 millió dollárt tett ki tőkés exportunk — tájékoztatott dr. Koncz Károly, a gyár igazga­tója. — Minden jel arra mu­tat, hogy idén sem maradunk el terveinktől. Partnereinkkel kedvező feltételek mellett kö­töttük meg szerződéseinket, átviteltechnikai és televíziós ferrittermékeink az olasz és francia, kistranszformátoraink pedig az NSZK-ban keresett cikkek. A világpiaci színvonal­hoz elengedhetetlen a korsze­rű géppark és a modern tech­nológia. Berendezéseinlífet le­hetőség szerint szocialista or­szágokból szerezzük be. Némi­Megfelelő a hektolitersúly Országszerte befejeződött az aratás — Tegnap levonulhattak a földekről a kombájnok. Or­szágszerte befejeződött az ara­tás — tájékoztatták az MTI munkatársát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban. A nagy munka az idén ugyancsak feladta a leckét a mezőgazdászoknak. Több mint 14 ezer kombájn összevont ak­ciójára volt szükség ahhoz, hogy a júniusi—júliusi viha­rok nyomán a termőterület több mint felén megdőlt ga­bonát a szemveszteség csök­kentésére 1 ügyelve, lassított menetben levághassák. Több- száz kombájnt az ország déli vidékeiről az északi megyékbe csoportosítottak át, hogy az ott későbben beért és a gyo­moktól erősen „szorongatott” búzát minél előbb learathas­sák. A gépátcsoportosítás meghozta a várt eredményt; a kombájnok nagyrésze már haza is érkezett ki­induló állomására. Az országban már csak né­hány kombájn dolgozik azo­kon a mélyfekvésű, és külö­nösen kedvezőtlen vízháztar- tású talajokon, ahol már csak a szó szoros értelmében „lé­pésben” haladva lehet vágni a búzát. A gabona átvétele zavarta­lan volt. . A laboratóriumi ellenőrzés szerint a búza hektoliter­súlya a termés megdőlésének mértékétől, a szemek kiteltsé- gétől, valamint az éretlen, úgynevezett zöld szemek ará­nyától függően országszerte különbözik. 73 és 83 kilo­gramm között váltakozik. Az átlagos érték 78—79 kilo­gramm, ami megfelelő ered­ménynek számít. Csak az utolsónak betakarított gabona minősége rosszabb az átlagos­nál, miután az esőzés követ­keztében a szemek víztartal­ma 3—4 százalékkal nőtt. A szakemberek szerint az esőzés utáni gyomoso- dás miatt idén különösen nagy szükség volt a búza tisztítására, de ezzel a feladattal is meg­birkóztak. A termést a Gabona Tröszt vállalatainak magtáraiban, il­letve a mezőgazdasági nagy­üzemek saját tárolóiban he­lyezik el. A raktárakat min­denütt rendben időben elő­készítették, folyamatos volt a jövő évi kenyérnek való elhe­lyezése. Diákok az őszibarackosban képp azonban kényszerhely­zetben vagyunk, mert a meg­levő, tőkés importból szárma­zó gépsorok rekonstrukcióját, bővítését nem tudjuk megol­dani a szocialista országokból; A technológia korszerűsíté­sét, a munkaerő tervszerű cso­portosítását viszont igyekszünk saját erőből, lehetőleg házon belül megoldani. Szép szám­mal akadnak • újítóink, akik találmányaikkal, ésszerűsíté­seikkel egyszerűsítik, rövidí­tik a technológiai folyamato­kat. A fizikai munka csök­kentése mellett leggyakrabban az anyagtakarékosság, a bal­esetvédelem s a jobb minőség az újítók célja. — Az újítási javaslatok ki­lencven százalékát fizikai dol­gozók adják be — veszi át a szót Rózsavölgyi Károlyné újítási előadó. — ök ugyanis benne élnek a gyártási folya­matban, a változtatások prak­tikumát, előnyét közvetlen munkájukban, a gyakorlatban lemérhetik. A brigádmozga­lomnak ezen a téren is óriási szerepe van. A több szem többet lát elve alapján kollek­tíván dolgozzák ki a javasla­tokat, melyeknek többsége munkafelajánlásaikban, válla­lásaikban is .szerepel. Ered­ményességüket igazolják a ri­deg számok is: Ösztönzik az újítókat Az év első félévében 43 újí­tási javaslatból 36-ot elfogad­tak, 31 pedig már megvaló­sult. A közelmúltban született egy olyan találmány, amelyet szabadalomként fogadtak el. A feltalálók — két fizikai dol­gozó — konstrukciómódosítás­sal újfajta transzformátort kí­sérleteztek ki. Számításaink szerint az új termék évi 700 ezer forint megtakarítást ered­ményez. A vállalati intézkedé­si tervben anyagilag is érdé-, keltté teszi dolgozóinkat az újításban. — A megfelelő ösztönzés, a technológia modernizálása le­hetővé teszi az élőmunka megtakarítását, de természete­sen nem oldja meg a munka­erőhiányt. Vác városának 34 ezer lakosa közül 18—20 ezer az iparban foglalkoztatott, de az eltolódás i arány az egyes ipari ágazatokban a munka­erő-ellátottság szempontjából igen nagy. Kedvezőbb a teljesítménybér Nyilvánvalóan az órabéres munkalehetőségek a népsze­rűbbek. A munkafegyelem be­tartásának és betartatásának — viszont a teljesítménybér a kedvezőbb. Közös érdeke dol­gozónak és gyárvezetőnek, hogy reális legyen a norma, szervezetlenség és anyaghiány következtében minél keveseb­bet álljon a termelés. A ki- és belépés megszigorítása szintén a teljesítménybérben dolgozó érdekét védi: ha munkaidejé­nek egy része haszontalanul telik — saját zsebe bánja. Az eddigi eredmények meg­tartása és a további fejlődés azonban még keményebb munkát, és jobb szervezést igényel a Híradástechnikai Anyagok Gyárában is. Éssze­rűsítéssel — a belő tartalékok­nak a jó kihasználásával —, munka- és munkaerő-megta­karítással minden bizonnyal sikerül Láng Zsuzsa NÉGY SZÖVETKEZET JELENTI... Lipcse, Párizs, Amszterdam a partnerek között A budaörsi Textil- és Elekt­ronikaipari Szövetkezet — közismert nevén a Texelektro —, egyrészt könnyűipari ter­mékek, kötöttáruk, csecsemő- ruházati cikkek, bőrdíszmű- vek gyártásával foglalkozik, másrészt elektronikai és fi­nommechanikai felszereléseket állít elő. Elektromos ered­ményjelzőik, olajipari beren­dezéseik jól ismertek. A lipcsei Orvosi Műszer- gyártó Kombinátai együtt­működve mechanikus óra­szerkezeteket készítenek, az idén 25 millió forint érték­ben. Idei tervük nyolc százalék­kal haladja meg a tavalyit. Ennek ellenére nincs lema­radásuk. A szövetkezet, Varró Károly elnök tájékoztatása szerint, új termékekkel jelentkezett. VK 600-as gyártósorukat az áprilisi párizsi nemzetközi gépkiállításon mutatták be. Az újfajta szerelőszalag­ra 200 ezer francia frank értékű megrendelést kap­tak, S további 600 ezer frank ér­tékű termékre van. érdeklő­dés. Hasonlóan kelendő a kül­földi piacon a karácsony óta gyártott minikompresszor: Hollandiába és Libanonba el­jutott már. A péceli Vas- és Szerelő- ipari Szövetkezetből jelentős munkasikerről számolhat be Juhász György elnök. A nagy­üzemek számára bérmunkában dolgozó szövetkezet első félévi tervét 103,6 százalékra telje­sítette. A száz embert foglal­koztató, eredményjelző táblá­kat, sorhúzó automaták al­katrészeit gyártó péceli szö­vetkezet a jelek szerint éves tervét Is túlteljesíti. Hasonló eredményt mutat fel a váci Dunalcanyar Szol­gáltató és Vegyesipari Szövet­kezet. Féléves tervét két és fél, szolgáltatói árbevételi elő- irányzataikat pedig kilenc százalékkal haladták túl. Bá­nyavári Péterné elnök arról tájékoztatott, hogy a szövet­kezet a személyi szolgáltatások — fodrászat, fényképészet, fűtőolaj- és propán-bután gázpalackszállítás — mellett készárutermeléssel, a többi között transzformátorgyártás­sal és konfekcionális cipőké­szítéssel foglalkozik. A váci járás területén 106 különböző részleget foglalkoztató szövet­kezet nagy napra készül: megnyitják a 350 négyzet- méter alapterületű, úgy­nevezett forfa-elemekből készült, a legkorszerűb­ben felszerelt váci szolgál­tatóházukat. A törökbálinti Orvosi Mű­szer és Vasipari Szövetkezet félévi eredményéről Trombitás János elnökkel beszélgettünk. A szövetkezeti profilváltozta­tás: a kárpitos bútorokhoz szükséges rugósbetétektől kezdve az ipar minden terü­letén használatos folyadék­szintjelzőig sokféle terméket gyártanak. A féléves tervtől, ha csak a számadatokat néz­zük, látszólag elmaradtak: termelési értékben kifejezve 28,5 millió forint helyett 27 milliót teljesítettek. Ám ha az utóbbi időben bekövetkezett váratlan létszámcsökkenéssel számolunk, kiderül: az egy főre eső termelés jóval ma­gasabb, mint tavaly. Ha lét­számgondjaik megoldódnak, a második félévben minden bi­zonnyal behozzák az első hat hónap lemaradását. H. I. Törökbálinton, az ország legnagyobb őszibarack-termesztő gazdaságában kétezerötszáz diák segíti a termés betakarítását. A városnaményi Rákóczi Gimnázium tanulói szedik a barac­kot. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap fogadta Altaf A. Shaikh rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Pakisztáni Iszlám Köztársa­ság új magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízóleve­lét. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak tegnap fogadta Boubker Boumehdi rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vetet, a Marokkói Királyság új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízólevelét. Indonézia függetlenségi nap­ja alkalmából, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Suharto el­nököt.

Next

/
Thumbnails
Contents