Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

/ anulságos beszélgetés Minden erével a közösségért ' Divat, és tegyük hozzá, hasznos is a miniatm”.*’*«. Ennek ellenére mégsem szán­dékos volt, hogy 3. SS.KJ , --------- j ri portban csak ketten szere­pelnek. Egyszerűen nem ju­tott idő a több tucatnyi örömmel ajánlkozó beszélgető partnert felkeresni. Ennyi sikerült, s ez is tanulságos Talán tipikus is... A beszélgetés egyébként hónapokkal ezelőtt kezdődött, máshol és más körülmények között Valahogy így: Mondd csak, te kommunista vagy? „Annak gondolom ma­gam .,.’’ ★ Most a szerkesztőségi iroda kényelmes foteléiben üldögé­lünk s a kérdés ugyanaz. Te kommunista vagy? Angyal Ernő szakmunkás, hálózati villanyszerelő, az Arany János szocialista bri­gád tagja, a Volán 21-es Vál­lalat nagykőrösi műszaki üzemegysége tmk műhelyének dolgozója. Szűcs Ferenc ugyanabban a műszaki üzem­egységben, a Kraz I. műhely­ben dolgozik. Szakmunkás. Autószerelő. Mindketten a 224-es szakmunkásképző inté­zetben votak tanulók. Angyal Ernő 1975-ben, Szűcs Ferenc 1974-ben kapta meg a szak­munkás-bizonyítványt. KISZ- funkcióikat nehéz volna fel­sorolni. Évek óta mindketten az élvonalban dolgoznak. An­gyal Ernő tagja az MSZMP- nek. A kérdés az ő esetében nyilvánvalóan felesleges. Még­is elővesszük a KISZ-élet tudnivalóit magában foglaló könyvecskét. „A kommunista jelleg a szövetség egészét jel­lemzi és nem vonatkoztatható követelményként a szervezet minden egyes tagjára.’’ ★ ■ — Egyszóval, bár nem kö­telező, te kommunista vagy... — Igen. • — Annak érzem magam. • — Ez utóbbi volt a bizony­talanabb válasz. Meg tudod magyarázni, miért? — A szakmunkásképző in­tézetben kezdődött — emlé­kezik a múltra Szűcs Ferenc. Nyilván nem volt kötelező belépni a KISZ-be, de a kö­rülmények úgy hozták, hogy én kötelezőnek éreztem. Más kérdés, hogy szívesen jelent­keztem, hiszen azelőtt úttörő voltam, s tudtam, milyen jó aktív közösséghez tartozni. Ennek ellenére komolyan csak az iskola elvégzése után vetettem magam a közösségi életbe. Ekkor tudtam valójá­ban felmérni: a szocializmus ilyen. Megőrzésében, tovább­vitelében nekem is feladataim vannak. Ekkor rögződött ben­nem: ez a helyes út. — Tulajdonképpen mind­ketten beleszülettetek a szocia­lizmusba. Ezt ismertétek meg, ebben nőttetek fel. Vég­re 16—18 éves korotokban már ki mertétek mondani: kommunista vagyok. Ez ön­kéntelenül jött kijelentés volt, vagy tanultátok is a marxiz­mus—leninizrrlust? — Sajnos, ezt nem tanítják az iskolákban. Persze, gyak­ran esett szó a szocialista életmód, az ideológia egyes kérdéseiről, de marxizmus— leninizmust nem tanultunk. Az erre vonatkozó ismere­teinket úgy lestük el az élet­ben — vélekedik Angyal Er­nő. Tulajdonképpen szeren­csének tartom, hogy mi ebbe a társadalomba születtünk. Könnyű dolgunk volt. Később aztán tanultunk is. KISZ-is- kolán, marxizmus—leniniz- mus középiskolában. — Mit olvastatok Marxtól, Engelstől, Lenintől? Egyálta­lán mennyire ismeritek a marxizmus irodalmát? — Én olvastam Lenin né­hány művét — jelentkezik Szűcs Ferenc. — Sokat tanul­tam a hathetes KISZ-iskolán. Korábban például nem érde­keltek a televízióban a külpo­litikai műsorok. Most vala­mennyit megnézem. — Mert érted? — Igen, ez lehet az oka. Nekünk ugyan nem sok al­kalmunk nyílt a klasszikuso­kat olvasni, de annyit min­denesetre megtanultunk, hogy nyitott szemmel járjunk a vi­lágban, s megértsük a mi sa­ját helyzetünket, s gondolko­dóba essünk a világpolitika eseményein. Valahogy így let­tünk kommunisták.., ★ — A fasizmus idején fel­nőtt kommunistáknak egy­részt nehezebb dolguk volt, mert meggyőződésüket telje­sen ellenséges környezetben kellett kialakítani, másrészt könnyen jutottak el a helyes eszmékig, mert valami ellen harcoltak, s nem valaminek a megtartásáért. • — Nem irigylem őket. Sze­rintem nem igaz, hogy köny- nyű dolguk volt. Sok fiatal ezt mondja, de ez nem igaz. Ök kivívták, amit nekünk ápolni kelL ők kevesen vol­tak, mi sokan vagyunk. Ne­künk, a sok embernek kell ezt megtartani. Ügy látom, si­kerül is. Az életünk egyre jobb lesz. Más kérdés, hogy az ő munkájuk nyilvánvalóan forradalmi tett volt. Éppúgy, mint Petőfié, Kossuthé, pedig ők nem is voltak kommunis­ták. Nekünk is vannak forra­dalmi feladataink. Nem olyan látványosak, nem olyan ve­szélyesek, de legalább olyan nehezek. — Becsületesen dolgozunk. Ez a mi feladatunk — veszi át a szót Angyal Ernő. Ez is forradalmi tett. Akad persze néhány fiatal, aki nem a munkában akar kitűnni, ha­nem feltűnősködi-k. Korábban beszélgettünk a „pank" zene híveiről, akik biztosítótűt szúrnak az arcukba. Lehet, hogy ők ezt forradalmi tett­nek gondolják, csakhogy tet­teinek értékelését senki sem maga végzi el. A többség döntése pedig az, hogy ez nem forradalmi tett, hanem — elnézést a szóért — mar­haság... ★ — Mit jelent nektek az, hogy kommunisták vagytok, illetve, hogy annak érzitek magatokat? — Azt, hogy tudjuk: mit miért teszünk... SPORT - SPORT —SPORT —SPORT —SPORT — Azt, hogy a körülöttünk levő embereket is tudatos munkára, a közösségért vég­zett munkára, áldozatvállalás ra buzdítjuk. — Igen. Egyszóval valami pluszt keU adni. — Erőnkön felül is adni kell... Ez a lényeg. — Ne haragudjatok, hogy belétek fojtom a szót, de ki­váncsi vagyok; okozott-e va­laha nektek az nehézséget, hogy kommunisták vagytok? — Előfordult — mondja, hosszas töprengés után An­gyal Ernő. Az üzemben kom­munista szombatot szervez­tünk. Ezen részt venni nem kötelező. A családom ugyan­akkor kirándulni indult. Ez is érdekelt, meg amaz is. Végül ledolgoztam a kommunista szombatot, aztán délután utá­na mentem a kirándulóknál!. — Gyakran adódnak konf- liktusihelyzetek — vélekedik Szűcs Ferenc. Ilyenkor a fe­jemhez kapok. Hoppá, én ezt nem csinálhatom. — Mondj egy példát... — Nem szeretnék példát mondani, de az tény, hogy a munkahelyemen ebből ere­dően gyakoriak a viták. Egy­szóval gyakran kell színt val­lani. Valahogy így: én kom­munista vagyok, ezt meg ezt teszem. Aztán jön a magyará­zat, hogy miért. Érdekes, hogy nem az idősebbeknek kell magyarázni, hanem a fiataloknak. Én szívesen vi­tatkozom. Különösen, ha lá­tom, hogy megértették, amit mondtam. ★ — A mi műhelyünkben nincsenek ilyen viták — mondja Angyal Ernő. Én kommunista vagyok. A töb­biek is. Jó a gárda. ' — Mi a véleményetek az úgynevezett „kétforintos KISZ-tagokról”? — Akadnak ilyenek. Befi­zetik a pénzt, aztán nem csi­nálnak semmit. Mégis jó, hogy közöttünk vannak. Előbb- utóbb eljutunk oda, hogy vál­lalnak valamit. — Nekik könnyebb az éle­tük, mert KISZ-tagok ugyan, de nem szükségképpen kom­munisták? — Jó, nem kommunisták, de egy kommunista közösség­hez tartoznak. Ezt vállalták, s aki ezt vállalja, annak kö­telezettségei is vannak. Ne­künk, kommunistáknak az a feladatunk, hogy ezeket a kö­telezettségeket mindenkivel megértessük. Jó szóval, türe­lemmel ... Farkas Péter NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM 1978. AUGUSZTUS 16., SZERDA Vedd észre, fedd szóvá, oldd meg! Sí eveseié telep, tté b jószág Fokozolt figyelem a tisztaságra A megfelelő üzemméret ki­alakítása önmagában még nem oldja meg a termelőszö­vetkezetek gondjait. Az üzem­mérethez igazodva koncentrál­ni kell a termelés egyéb felté­teleit is. Üj üzemi központok­ra, beruházásokra, az üzem- szervezés megújítására is szükség van. E fejlesztési fel­adatokról olvashattunk érde­kes írást a Mészáros János Termelőszövetkezet üzemi híradójában, mely a napok­ban jelent meg. A szövetke­zet feladata, írja az üzemi lap, hogy a növénytermesz­tésben a nagy teljesítményű gépekhez igazítsák a táblák te­rületét, s megfelelő növény­váltási rendszert alakítsanak ki. Egyikét a gyenge, erősen homokos, másikat a jobb minőségű földekre. Összevont juhászat A növénytermesztés fejlesz­tésének egyik alapvető köve­telménye, hogy keményabrak­kal és tömegtakarmánnyal is ellássa az állattenyésztést. Egyébként ez utóbbi ágazat­ban is több változásra készül a szövetkezet. A szarvasmar­hatelepek számát hétről há­romra csökkenti, ugyanakkor az állomány növelését is terv­be vette. Két körzetbe vonja össze a juhászatot is, miköz­ben az anyajuhok számát fo­kozatosan megkétszerezi. Fej­leszti a közös gazdaság a ser­téstenyésztést is. A hízókibo­csátást 1800-ról 4 ezer 800-ra növeli. Az igen jelentős kertészeti ágazat legfőbb gondja jelen­leg a munkaerőhiány. A meg­oldás útja a termesztés gépe­sítése és az idegen munkaerő igénybevétele, legalábbis a betakarítás időszakában. A már korábban megkezdett program következő lépése a paradicsomtermesztés gépesí­tése, jövőre egyelőre 100 hek­tárnyi területen a soroksári paradicsomtermesztési rend­szer keretében. Több éves program^ a szőlőültetvények átalakítása. A jelenlegi tőke­fejes művelést magasművelés­re kell alakítani, hogy a teljes gépesítés bevezethető legyen. dasági alapanyagot kell fel­dolgozniuk, amely gyorsan romló jellege miatt fokozottan igényli a tiszta gyártóvonalat, az ápolt és a technológiai fe­gyelmet következetesen betar­tó szakembereket. A nagy tö­megű nyersanyagot nagy tel­jesítményű gyártóvonalakon dolgozzák fel, s a legkisebb gondatlanság, a tisztasági elő­írások be nem tartása selejtes, vagy csökkent értékű termék gyártását eredményezheti. Fiatalok feladata A továbbiakban a vállalati tájékoztató a KISZ Radar ak­ció megindításával kapcsolatos tudnivalókról ad számot. Ezt a mozgalmat a gyár ifjúkom­munistái indították az V. öt­éves terv fejlesztési program­ja felett vállalt védnökség keretében. Az akció jelszava: Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg! Ennek megfelelően a fia­talok feladata, hogy észreve­gyék és szóvá tegyék a terme­lést akadályozó, a minőséget károsan befolyásoló hibákat, s tegyenek javaslatot meg­szüntetésükre is. Akciójuktól a fiatalok az anyag, a munka­erő és az energia költségeinek csökkentését, a higiéniai és biztonságtechnikai szabályok mind tökéletesebb érvényesü­lését várják. Ezek eredménye­ként pedig a fejlesztési prog­ramok sikeres végrehajtását. , F. P. Ugyancsak az elmúlt na­pokban jelent meg a kon­zervgyár gazdasági és társa­dalmi szervezeteinek tájékoz­tatója is. A lap első oldalán Csabai Antal főkönyvelő szá­mol be a gyár első félévi ered­ményeiről. Mint írja, az első félévet a vállalat igen tekin­télyes nyers- és félkészáru­készlettel kezdte. A tavalyi jó termés tehát még az idén is bőségesen adott munkát a gyár dolgozóinak. Az első öt hónapban valamennyi munka tervszerűen haladt, ám ekkor közbeszólt az időjárás. Bő készlet Az első feldolgozásra váró zöldség és gyümölcs a terve­zettnél két héttel később érke­zett a gyárba. Ennek következ­tében a feldolgozási szezon két héttel rövidebb lesz a ter­vezettnél, hiszen a természet őszre utoléri önmagát. Az első félévben az említett gondok miatt a gyár termelési értéke 50 millió forinttal elmaradt a tervezettől, s ezt ezekben a napokban, általában a máso­dik félévben kell pótolni. Érdekes szerkesztőségi cikk került a tájékoztató második oldalára Higiénia és minőség címmel. Növekvő termelésünk, műszaki, technológiai fejlődé­sünk kapcsolja e két fogalmat egymáshoz — olvashatjuk az elemző írásban. Egyre na­gyobb mennyiségű mezőgaz­Kőfaragás helyett csatornázás EGYSZERŰSÍTETTÉK az ügyintézést Az építőipari szövetkezet a helyi szükségletnek megfele­lően kifejlesztette bádogos­ipari részlegét, s az Örkényi úti telepén korszerű bádogos­műhelyt rendezett be, mely­nek Dencsik Kálmán a ve­zetője. A műhelyben az eső­csatornákat és más terméke­ket az általánosan használt horganyzott bádoglemez he­lyett alumínium lemezből ké­szítik. Ennek alkalmazását, a szövetkezet egyébként mai- évekkel ezelőtt bevezette. Olvasóink íriák A pusztuló Cifrakert sorsa raktárként is becsülettel helytálló faépület, ám, a váro­si sportegyesület megalakulá­sának elmaradása ezt a szá­mítást is keresztül húzta. Re­méljük, hogy csak egyelőre. Persze pénz nélkül az Aréna új gazdája sem tudna mit kezdeni a kínálkozó lehető­séggel. Nem kívánjuk olvasónkat megnyugtatni azzal, hogy terv immáron mindenre készült. Ellenkezőleg. Osztozunk aggo­dalmában, mert azt is bizo­nyítja, hogy akadnak még nagykőrösiek, akiket érde­kel a Cifrákért és építmé­nyeinek a sorsa. Tapaszta­latunk ugyanis ellentmond en­nek. A Cifrakert többnyire üres, elhagyatott. Elvesztette egykori, az úgynevezett tár­sasági életben betöltött funk­cióját Egyszerűen csak van, messzebb a nagykőrösiek ér­deklődésétől, mint Párizs vagy Róma. Mi lehet a megoldás? Nagyon egyszerű. Még jó néhányszor körül kell nézni pénzforrásaink tájékán, de nem kell megvárni e tájéko­zódás eredményét Ez jó lesz ráadásnak. A Cifrakei let a nagykörös le lene k kell meg­menteni. Először úgy, hogy nem teszik tönkre — mert napjainkban sajnos, a legtöb­ben ezt teszik —, másodszor pedig úgy, hogy összefognak, s pénzzel, társadalmi mun­kával kiállnak az illetékesek mellett, akik legalább igyeke­zetből eddig jól vizsgáztak. I TEKE Nehezen győzött a Volánbusz A megyei tekecsapa t-baj- nokság őszi második fordu­lójában ugyanazon a napon, de két színhelyen mérkőztek a körösi sportolók. Mindkét mérkőzés szoros volt és csak az összesített eredmény dön­tötte el a 2—2 pont sorsát. Volánbusz (Nagykőrös)— Kocséri Tsz SK B 5:3 (1957:1930. Nk.: Tajti Gy. 358 (1), Ur­ban 340 (1), TOih 322 (ij, ou- logh 315, Váradi 314, Halász 308. A négy NB Ill-as játékos­sal kiálló és otthonában ját­szó kocsériakat, gyenge mi­nőségű pályán, a nagy hő­ségben, ha gyenge eredmény­nyel is, meglepetésre, de megérdemelten győzték le az autóbuszosok. Honvéd Bem SE (Cegléd) B —Nagykőrösi Mészáros TszSK 5:3 (2308:2203). Nk.: Kovács 401 (1), Farkas I. 389 (1), Habon 381 (1), Papp S. 351, Lóczi 349, Far­kas F. 332. A ceglédi küzdelmes talál­kozót — amely egyben rang­adó is volt — a hazai pályán játszó, második helyen álló katonacsapat nyerte. Mind­két- csapat jó eredményt ért eL A MAI SPORTMŰSOR Abony 16.30: A. Tsz SK ifi —Nk. Kinizsi ifi. Országos if­júsági Labdarúgó Kupa mér­kőzés. Cegléd: Nk. Mészáros Tsz SK—Volánbusz (Nk.) megyei csapatbajnoki teke-mérkőzés. Az alumíniumból készített tárgyak nem oxidálódnak, rozsdásodnak, s ezért jól el­lenállnak az időjárás viszon­tagságainak. Az épületbádogo­sok szívesen dolgoznak ezzel az anyaggal. A szövetkezet bádogosipari részlegének sok munkája van. Még ceglédi megrendelőik is akadnak. Á műhely kialakításával egyidejűleg a szövetkezet megszüntette keveset foglal­koztatott kőfaragó műhelyét. Jelentős változás még a szövetkezet életében, hogy a Kossuth Lajos utcában meg­nyitotta munlcavállaló iro­dáját. Ennek célja a lakossá­gi szolgáltatások ügyintézé­sének egyszerűsítése. Az iro­dát Vincze István villanysze­relő vezeti. A nagykőrösiek az elmúlt két hét alatt már megszokták, sokan keresik fel megrendeléseikkel. Legtöbben gáz, vízvezeték, és központi fűtés szerelésével bízzák meg a szövetkezetei. Amatőr filmesek bemutatkozása A konzervgyár amatőrfilm­klubjában a legutóbbi foglal­kozáson négy kisfilmet láthat­tak a klub tagjai és az érdek­lődő nézők. Sáradi György és Papp László: Műszerészek, Sáradi György, Papp László és Németh Attila: Türelmetlenül, Nagy András és Sáradi György: Csak ülünk és írunk, valamint Németh Attila, Papp László és Sáradi György: Fo­galmak című filmje nagy si­kert aratott. Moziműsor ABBA. Színes, látványos, zenés svéd—ausztrál film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra. . KISKÖRZETI MOZI az árbózi iskolában, Zsoldoskatona. Olasz film. Előadás kezdete: fél 7-kor. nak, éppúgy, mint az úgy­nevezett svájci ház... Egyszóval értékek mennek veszendőbe, s megmentésük­höz ma több pénz kell, mint tegnap, s holnap ismét több. Jó volna számon kérni vala­kitől vagy valakiktől ezt a pusztulást, ám ha jobban kö­rülnézünk, ez nem is tűnik olyan könnyűnek. Vegyük sorba a tényeket. A Cifrakert, valamikor Széchenyi-fürdőkert valóban érték, talán védett terület is lehetne. Nagykörös legszebb parkja még romjaiban is. Fel­újítása, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának szakemberei szerint több mil­lió forintot igényelne. Ezt on­nan tudjuk, hogy az említett neves kecskeméti intézmény szakemberei a város felkérésé­re elkészítették rekonstrukciós tervüket. Nagykőrösnek tehát áldozni kell, ha menteni akarja, ami még menthető. Ez egyébként szakvélemény nél­kül is nyilvánvaló volt. Csu­pán az nem derült ki, hogy honnan vegyük a pénzt? Legalább — s ez megnyug­tató — az Aréna sorsáról már a tervezésnél konkrétabb el­képzelés született. Eszerint sportcsarnokká alakulna a hosszú időn keresztül bútor­Hosszú, több oldalas levelet kaptunk Urbán György, Gyo­pár utcában lakó olvasónktól. Levelében a Cifrakert állapo­tán kesereg, vitathatatlanul teljes joggal. „Napsütéses va­sárnap délután sétára indul­tunk a Cifrakertbe — írja ol­vasónk —, arra gondolván, hogy a gyerekek kicsit játsz­hatnak majd, míg a szülök beszélgetnek, vagy éppen gyö­nyörködnek a híres park szép­ségében. Sajnos a kertbe igyekvők nagyot csalódhat­nak. A Cifrakert elhanyagolt. A virágágyásokban a gaztól és szeméttől nem látszanak a virágok. A fákon sok a száraz gally, bizonyítva, hogy a gon­dozás körül nincs minden rendben. Nem is nyújtanak szép látványt az elöregedett, halódó fák... Nincs jobb álla­potban az úttörőknek szánt KRESZ-pálya sem — írja a továbbiakban olvasónk —, s elhanyagolt az Aréna is. Az ablakok betörve, az aljzatból a tégla kibontva, jó búvóhe­lyet kínálva a gyerekeknek, pedig ez nem jó játék...” Olvasónk elkeseredése nem alaptalan. A Cifrakert való­ban elhanyagolt. Árnyas séta­útjain felnőtt és ifjú kerékpá­rosok száguldoznak. Az Aréna valóban üres. A csárda kert­helyisége zárva, a fák pusztul-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents