Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
mar tlF.nrn 1978. AUGUSZTUS 16., SZERDA Heti jogi tanácsok • A tanácsi bérlakás bérlője lakását úgy is elcserélheti a családi ház tulajdonosával, ha ez utóbbinak nem tulajdonosa, hanem csak bérlője lesz. Egyik olvasónk azzal a kérdéssel keresett fel bennünket, hogy milyen módon cserélheti el tanácsi bérlakását a családi ház tulaj donosávaL A lakásrendelet szerint a bérlő lakását másik lakással elcserélheti. A lakáscsere- szerződés csak akkor érvényes, ha a cseréhez a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bérbeadó is hozzájárul. Ha a cserének nincsenek meg a feltételei, a lakással rendelkező jogosult állami szerv vagy magánszemély jogosult azt megakadályozni, illetve a cseréhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot megtagadni. Vita esetén lehetőség van bírósághoz fordulni, mert jogait mindenki csak jóhiszeműen, annak társadalmi rendeltetésével összhangban gyakorolhatja. Ha az állampogár jogait rosszhiszeműen gyakorolja, akkor a bíróság ítélettel pótolhatja a hozzájáruló nyilatkozatot. Ez utóbbi rövid kitérő után visszatérünk olvasónk eredeti kérdésére, és részére kedvező választ adhatunk, mivel tiltó rendelkezés hiányában a bérlő a tanácsi bérlakását nem tanácsi bérlakásra, így öröklakásra, szövetkezeti lakásra vagy családi házra is elcserélheti. Olyan előírás sincs, hogy a tanácsi bérlakását elcserélni szándékozó bérlő a családi házba csak tulajdonosként költözhet be. Nincs tehát akadálya annak, hogy olvasónk személyi tulajdonban levő családi házba költözzön be csere folytán, úgyhogy annak csak bérlője lesz. Ilyen esetben a lakásügyi hatóság a hozzájárulás és kiutalás kérdésében csak a tanácsi bérlakás tekintetében határozhat... A tapasztalat azt igazolja, hogy egyesek színleges lakás- cseré-szerződést kötnek, aminek folytán a tanácsi bérla^ kásbaaJakó..>zeméIy._.Jáleiy& család nem költözik be a családi házba, tehát tulajdonképpen a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul. Jogos tehát a lakásügyi hatóságnak ilyen irányú vizsgálata, sőt ez nemcsak joga, hanem kötelessége is. Ha a lakásügyi hatóság a felek ilyen szándékát igazolva látja, a lakáscserét köteles megtagadni. Itt válaszolunk P. 1. gödöllői olvasónknak is, aki öt éven belül kapott igénylés, alapján tanácsi lakást, és panaszolja, hogy a lakáscseréhez a hatóság nem járult hozzá. Részére nem adhatunk kedvező felvilágosítást, mert a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló múlt év folyamán megjelent 18/1976. ÉVM sz. módosító rendelkezés kimondja ilyen esetekre, hogy a lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulás megadására irányuló államigazgatási eljárást három hónapra felfüggesztheti, ha az erről szóló határozatában úgy nyilatkozik, hogy ez idő alatt a bérlő részére a lakáscsere útján megszerezni kívánt lakásnak megfelelő más tanácsi bérlakást utal ki. • A házasság úgynevezett közös megegyezés alapján történő felbontásáról. Az utóbbi időben sok szó esik a közös megegyezéses válásról. Kifejezetten közös megegyezés alapján történő válást családjogi törvényünk nem ismer. Kétségtelen, hogy korábban az úgynevezett 3. számú, majd a 9-es számú irányelv a rosszul sikerült házasságok felbontását lehetővé teszi anélkül, hogy a házastársak kénytelenek legyenek egymás szennyeseit kiteregetni, egymás bűneit a másik fejére olvasni. Ez sem jelenti azonban azt, hogy a férj, feleség egyszerű bejelentése alapján a bíróság áldását adja a felek azon elhatározására, hogy a házasságukat felbontják. Ilyen esetekben meg kell egyezni az úgynevezett járulékos kérdésekben: a lakáskérdésben, a közös vagyon megosztásában, a gyermektartásban, a gyermekelhelyezésben. A bíróságnak pedig a házasság felbontására irányuló perben azt kell vizsgálnia, hogy a családogi törvény 18. íjának (1) bekezdése értelmében a házasság felbontására megvan-e a komoly és alapos bk. A házassá got, fel kell bontani, ha a felek között a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre természetesen utal a felek befolyásmentes egyező akaratnyilvánítása és ilyen esetben a bírósági bizonyítási eljárásnak el- sorban a felek jognyilatkozatainak vizsgálatára kell kiterjednie. Nincs tehát okuk panaszra azoknak, akik szerkesztőségünket azzal keresték fel, hogy érthetetlennek tartják ilyen esetben a bizonyítás lefolytatását, mert ez csak a per elhúzódását eredményezi. Nem felesleges a bíróság ilyen irányú tevékenysége, főleg amikor a közös gyermek elhelyezése és tartása a szülő és gyermek közötti érintkezés vagy egyéb járulékos kérdésben a megegyezés indokait nem látja elég világosnak. A közelmúltban olvasóinkkal folytatott beszélgetésből megállapítható volt hasonló ügyben, hogy a felek házasságukat azért akarják felbontani, hogy ezzel elérjék mindkét lakásingatlanuk megtartását. Ilyen esetben kilóg a lóláb és a házasfelek házassága felbontásának nem ez a valódi oka, hogy a házasélet közöttük véglegesen és helyrehozhatatlanul megbomlott, hogy már nincs semmi remény annak helyrehozatalára, hanem ilyen módon kívánják elérni azt, ami egyébként nem illetné meg őket. Ismeretes pl., hogy egy családnak csak egy lakótelke és üdülőtelke lehet, tehát voltak, akik abban spekuláltak, hogy a házasság felbontásával törvényellenesen tarthatják meg ingatlanukat. Az a véleményünk, helyesen járnak el a bíróságok akkor, ha ilyet észlelnek és mivel nem tartják kellően megalapozottnak a feleknek a házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánítását, a keresetet elutasítják. A Legfelsőbb Bíróság egy hasonló eset döntésében kifejtette, hogy a házasság felbontására irányuló egyező akaratnyilvánítás őszinteségének megállapítása érdekében a végérvényes elhide- gülés bekövetkeztére utaló bizonyítást a bíróságnak le kell folytatnia akkor is, ha a felek egyezően kérik a házasság felbontását. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Családtagok lakásjoga Évek óta családi házban bérelt kétszobás lakásban éltek a szülők és két felnőtt fiuk. Az apát néhány évre vidékre helyezték, ahol feleségével szövetkezeti lakást vásároltak maguknak. Két gyermekük azonban a lakásban maradt. A háztulajdonosnak a szülők ellen indított perében a bíróság kötelezte őket, hogy lakrészüket harminc nap alatt ürítsék ki. A szülők ki is jelentették magukat, gyermekeik azonban nem. továbbra is ott laktak, ezért az elsőfokú bíróság karhatalmi kilakoltatásukat rendelte el. Ugyanakkor a fiúk a tulajdonos ellen indított perben annak megállapítását kérték, hogy a lakást bár jogcím nélkül, de jóhiszeműen használják. A bíróság a keresetnek helyt adott, kimondva: nem kötelezhetők arra, hogy a szülőkkel együtt elköltözzenek, de azok sem kötelesek őket befogadni, tehát a végrehajtási eljárás nem folytatható le. A bírósági ítélet után a két fiatalember a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be a bíróságon, amely azonban elutasította őket. A végzés indoklása szerint a bérbeadóval történt megállapodás nélkül e szülőknek nem volt joguk családtagjaikat a bérleményben visszahagyni. A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a korábbi ítélet csak a szülőket kötelezte a lakás kiürítésére, ezért a háztulajdonos csak külön perben kérheti a bíróságtól, hogy a családtagokat kiköltözésre kötelezze. A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész óvást emelt. Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Azok a személyek, akik nem önálló jogcímen, hanem a bérlő jogán laktak a lakásKi fizeti a költségeket? Az otthonok korszerűsítése Vásárlói kalauz Utazási szerződések Az új Polgári Törvénykönyv az utazási szerződéseket is szabályozza. Ennek leglényegesebb része az utazási irodák felelősségének szabályozása, amellyel tulajdonképpen az utas pozícióját erősítették meg. Az utazási irodák által vállalt programok megvalósításában többnyire számos más vállalat is közreműködik: légi- forgalmi társaság, szállodatulajdonos, külföldi utazási iroda stb. A meghirdetett feltételek eddig úgy rendelkeztek, hogy ha a szolgáltatást nyújtó harmadik személy a szolgáltatás teljesítése során kárt okoz, akkor közvetlenül ő tartozik ezért felelősséggel az utasnak. Ez azt jelentette, hogy ha egy társasutazás során a külföldi szállodában ellopták poggyászunkat, a pincér leöntötte ruhánkat, a helyi utazási iroda autóbusza karambolozott, és ezért károsodtunk, akkor kártérítési igényünket a külföldi utazási irodával, szálloda-, illetve étterem-tulajdonossal szemben kellett érvényesítenünk. Az új szabályozás ezzel szemben kimondja, hogy az utazási iroda közreműködőjének magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Felelős tehát a külföldi szállodás, a külföldi étterem, vagy a vele szerződött külföldi utazási iroda által okozott károkért is. A magyar állampolgár minden igényét a magyar utazási irodával szemben érvényesítheti. A társasutakra jelentkezők érdekét védő fontos szabály az is, hogy ha az utazási iroda nem indítja a meghirdetett, a szerződésben vállalt utat, akkor az utas kívánságára köteles számára más alkalommal hasonló, utazási lehetőséget biztosítani. Ha az utas az utazás során megbetegszik, vagy más olyan rendkívüli esemény történik, amiért a program félbeszakad, akkor az utazási iroda köteles az utas érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, s ezek költségeit előlegezni. így például az esetleges kórházi ápolás költségeit is az utazási iroda előlegezi. G. Zs. Ha a tanácsi bérlakást korszerűsíteni, illetőieg> komfortosítani akarjuk, kit terhel ennek költsége — a bérlőt-e, vagy a bérbeadót? Az 1/1974. (I. 9.) Mt. számú rendelet módosítása alapján a bérlő a teljes költséget beszámíthatja a lakbérbe: a) ha a lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett a bérlő gondoskodott; b) ha a bérbeadót terhelő egyéb olyan munkát végeztetett el a bérlő, amelynek költségét egy összegben nem követelheti a bérbeadótól; c) ha a lakás átalakításával, illetőleg korszerűsítésével a lakásnak vagy az alapterüietét, vagy a komfortfokozatát, vagy a lakószobáknak a számát növelik. Az a) és b) pont voltaképpen „értelemszerűen” meghatározza azoknak a munkálatoknak körét, amelyeknek teljes költsége lelakható. Másképp áll a helyzet a c) ponttal, minden olyan munkálatnak a költsége teljes egészében a bérlő által lelakható, amelynek eredményeként — vagy nőtt a lakószobák száma, — vagy bővült a lakás alapterülete, — vagy emelkedett a lakás komfortfokozata. A lakószobák számának és a lakás alapterületének növekedése könnyen megállapítható tény, tehát itt vitára aligha kerülhet sor. A rendeletek részletesen előírják, hogy milyen jellegű korszerűsítési munkák eredményeképpen növekszik a komfortfokozat. A fürdőhelyiség létesítése a komfort nélküli lakást félkomfortossá, villanynak, gázboylernek beépítése a lakást komfortossá alakítja. Az idevágó lakásátalakítási és korszerűsítési munkák költségei teljes egészében lelakha- tók. Ez annyit jelent, hogy a lakbérnek csak 25 százalékát kell fizetni egészen addig, amíg a lakbér.másik része, a 75 százalék ki nem egyenlíti a költségeket. A tanácsi bérlakás korszerűsítéséhez a lakás fenntartójának az Ingatlankezelő Vállalat előzetes hozzájárulását kell kérni. Megtagadás esetén a bíróság előtt lehet az igényt érvényesíteni, mert bírósági ítélettel pótolható az IKV megtagadó nyilatkozata. A lakások korszerűsítésével kapcsolatban az Országos Takarékpénztártól építési kölcsön igényelhető. UJ SZABÁLYZAT A nyugdíjasok foglalkoztatása Az idén január 1-től a nyugdíjasokra vonatkozó egyik leglényegesebb módosítás az, hogy 1160 forintról 1400 forintra emelték azt az összeghatárt, ameddig a nyugdíjasok korlátozás nélkül dolgozhatnak. Az említett időponttól kezdve munkviszonyban, szövetkezeti tagként vagy bedolgozóként korlátozás nélkül dolgozhatnak nyugdíjuk mellett mindazok, akiknek nyugellátása, baleseti nyugellátása 1978-ban a havj 1400 forintot. az ezt követő években pedig ennek a külön jogszabályok szerint évenként emelt összegét nem haladja megi E határösszeg szempontjából az ellátás levonás nélküli összegét kell számításba venni. Figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal folyósított egyéb ellátások összegét, így különösen az özvegyi nyugdíjat, a baleseti járadékot, a családi pótlékot, a házastársi pótlékot. Be kell azonban számítani a határösszegbe a kivételes nyugellátást, valamint a tüzelőanyagárak emelkedése miatt járó 50 forintot és a húsárak emelése miatt járó 60 forintot. A másik intézkedés az, hogy a takarítók eddig naptári évenként 840 órát, egyes intézményeknél 1260 órát dolgozhattak. Korlátozás nélkül dolgozhatnak azok, akik egészségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményeknél vagy közforgalmi gyógyszertáraknál álltak alkalmazásban. Az új szabályozás szerint ez év elejétől a takarítók évente 1260 órát tölthetnek munkában keresetüktől függetlenül, nyugdíjuk korlátozása nélkül. Továbbra is nyugdíj korlátozása nélkül foglalkoztathatók a nyugdíjasok azokon az előbb felsorolt munkahelyeken, ahol eddig is korlátozás nélkül dolgozhattak. S végül az általános 840 óra helyett 1978-tól évente 1260 órát dolgozhatnak nyugdíjuk korlátozása nélkül a pénzintézeteknél, a postánál a távbeszélő-kezelői munkakörben foglalkoztatott nyugdíjasok is. ban — a lakásbérleti jogviszony megszűnését megállapító és a bérlőket a lakás kiürítésére kötelező jogerős határozat alapján — kötelesek a lakást elhagyni. Amennyiben ezt nem teszik meg, velük szemben végrehajtás is foganatosítható. Tehát tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a végrehajtási eljárás csak a szülőkre vonatkozik, és a lakásban visszamaradt nagykorú családtagjaikra nem. A gyakorlatban előfordul, hogy az önálló bérleti joggal rendelkező szülőkkel családtagként felnőtt korú, munkaviszonyban álló gyermekek laknak együtt, s a bérlőt néha közérdekű célok megvalósítására, más városba, vagy olyan munkahelyre irányítják át, ami lakásuktól annyira távol esik, hogy szükségessé teszi a korábbi bérlemény elhagyását, és másik szerzését. A nagykorú, önálló munkaviszonnyal és keresettel rendelkező családtagok kihelyezésénél ilyen esetben figyelembe kell venni, hogy személyi, családi, jövedelmi, káreseti és vagyoni viszonyaik mellett, a karhatalmi kihelyezés soronkívüli foganatosítása nem okoz-e méltánytalan sérelmet. Azonban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a bérbeadónak milyen nyomós érdekei vannak. Azt is tisztázni Ki az A házasság felbontása után nem sokkal az elvált férj az apaság vélelmének megdöntése iránt kiskorú gyermeke és volt felesége ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a fogamzás idején feleségétől már rég különváltan élt, másmás községben laktak és a gyermek az asszonynak egy férfival tartott kapcsolatából származott. Az asszony mindezt elismerte, mire a járásbíróság kimondta: a gyermeknek nem a volt férj az apja. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel-, sőbb Bíróság a következőképpen döntött: Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit apának kell tekinteni, a fogamzás idején az anyával nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek tőle származzék. A volt férj állítását a járásbíróság az elhangzott nyilatkozatokra alapította, és semmiféle bizonyítási eljárást nem folytatott le. A származással kapcsolatos perek helyes eldöntéséhez fűződő jelentős egyéni és társadalmi érdekre tekintettel azonban a bíróságnak a tényállás teljes és a valóságnak megfelelő felderítésére hivatalból is törekednie kell. A járásbíróság ennek a kötelezettségnek nem tett eleget. Mindenekelőtt tisztáznia kellett volna a tényállást, vajon az időközben elvált házastársak között a gyermek vélelmezett fogamzási idejében volt-e nemi érintkezés vagy sem — hangzik tovább a határozat. Erre vonatkozóan őket meg kellett volna hallgatni. A bíróság azonban a tárgyaláson megjelent apát erről nem kérdezte meg. az anya pedig, aki a tárgyaláson meg sem jelent, csak beadványában erősítette meg, hogy a vélelmezett fo- gamzási időben egy általa meg is nevezett fiatalemberrel tartott fenn rendszeres, hosszabb ideig tartó kapcsolatot. Ezt azonban ez a férfi tagadta. Ezkell, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e olyan lakás, ahová a jogcím nélkül bennlakó személyeket ki lehet költöztetni. Ebben az esetben valóban nincs olyan jogerős ítélet, amely a két fiatalembert arra kötelezné, hogy szüleikhez költözzenek. Egyébként sincs jogi lehetőség olyan ítélet hozatalára, hogy akaratuk ellenére távolesö városba menjenek lakni. A bíróság a végrehajtás felfüggesztését csak akkor rendelheti el, ha ezt az ügy körülményei nyomatékosan indokolttá teszik. Amennyiben a felek személyi és egyéb körülményei, illetve a bérbeadó igazolt érdekének egybevetése alapján, az volna megállapítható, hogy a végrehajtási eljárás azonnali foganatosítása a két fiatalember méltányos érdekét súlyosan sértené, úgy jogi lehetőség nyílhat arra, hogy a bíróság a végrehajtási eljárást meghatározott időre felfüggessze. Így biztosítani lehet, hogy az önhibájukon kívül a lakást elhagyni kényszerülők, méltányos határidőn belül, maguk gondoskodhassanak elhelyezésükről. Miután megállapítható, hogy mindkét fokú bíróság végzése megalapozatlan, ezért a Legfelsőbb Bíróság azokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, s új határozat hozatalára utasította. apa ? zel szemben adatok vannak arra, hogy a különélés alatt egy ideig a férj a feleségénél lakott. A járásbíróság ezeket az ellentmondásokat nem tisztázta, noha az ügy eldöntése szempontjából a különböző időpontok megállapításának, valamint annak, hogy a házas- társak között a már megszakadt nemi kapcsolat felújult-e és ha igen. mikor, jélentősé- ge lehet. Az utóbbi eset fennállása esetén ugyanis nincs kizárva, hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származik, tehát az apaság vélelme megdöntéséről nem lehet szó. Amennyiben azonban az derülne ki, hogy a volt férj feleségével a fogamzás! Időben nem érintkezett, az apaság vélelmének megdöntésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek tőle származzék. Ennek legmegbízhatóbb bizonyítási eszköze a vértulajdonság-rendsze- rekre vonatkozó vércsoport-és szterostatikai vizsgálat. Ezt arra a férfira is célszerű kiterjeszteni, akit az anya mint apát megnevezett. A volt férjtől való származás lehetetlensége akkor is megállapítható, ha az asszony, a vele esetleg felújított kapcsolata idején, már mástól teherben volt. Ennek tisztázásához a gyermek születéskori érettségének megállapítása szükséges, amit a járásbíróság szintén elmulasztott. Tehát a bíróság a per elbírálása szempontjából döntő jelentőségű kérdéseket nem tisztázott, e miatt ítélete megalapozatlan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Tíz nap rendeletéiből A szakmunkásképzés irányításával kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről a 7/1978. (VII. 4.) MüM rendelet intézkedik. (Munkaügyi Közlöny 8. szám.) A szakmunkásképző iskolák dolgozóinak egészsége és testi épsége védelméről ugyanitt jelent meg a 111/197*3. (Mü. K. 8.) MüM—MÉM—BkM számú rendelet. A tovább foglalkoztatott nyugdíjra jogosultságot szerzett dolgozók a Munkaügyi Közlöny augusztus 7-én megjelent számából megismerhetik az őket illető pótszabadságról a Legfelsőbb Bíróság Muncr kaügyi Kollégiumának 108. számú állásfoglalását. Ez érinti a vállalatokat és hivatalokat is, ahol öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett és a nyugdíj megállapítása nélkül teljes munkaidőben tovább foglalkoztatnak dolgozókat. Az OÉSZ egyes rendelkezésednek módosításáról kiadott 8/1978. (VII. 24.) ÉVM sz. rendelet a Magyar Közlöny 49. számában jelent meg. A fizetővendéglátó szolgálattal foglalkozók (rendezvény szerzők) bérezéséről a Kereskedelmi Értesítő 21. száma tartalmaz állásfoglalást
