Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
tap 1978. AUGUSZTUS 16., SZERDA Elhunyt Fája Géza A Magyar írók Szövetsége, és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya mély megrendüléssel tudatja, hogy Féja Géza, József Attila-díjas író, 1978. augusztus 14-én, hosszú szenvedés után, 78 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Amerigo Tot és masok Nemzetközi kisplasztikái tárlat „Egyén és közösség” címmel szeptember 9-én nyílik a Műcsarnokban hazánk képző- művészeti seregszemléje, az idén negyedik alkalommal megrendezendő nemzetközi kisplasztikái kiállítás. Ezúttal 29 ország csaknem száz művészének 450 alkotását láthatja a közönség. Kiállítja legújabb alkotásait — a többi között — Giacomo Mam- zu és Amerigo Tot Olaszországból, Pablo Serrano Spanyolországból. A hazai képzőművész társadalom képviseletében — mások között — Deim Pál, Konyorcsik János, Szigeti Erika, Szathmáry Gyöngyi, Szőllőssy Enikő, Váró Márton és Vígh Tamás szobrászművész új alkotásait láthatjuk. A kiállítás tíz legkiemelkedőbb alkotását tekintélyes díjakkal jutalmazzák. Kiosztják Budapest főváros különdí- ját is. A díjak odaítéléséről nemzetközi zsűri dönt. KIÁLLÍTÁSOK a nemzeti galériában I Sok élményforrás ötvözetéből Gyenes Gitta festőművész emlékkiállítása augusztus végéig, Hornyák Lajos tárlata augusztus 27-ig tekinthető meg, hétfő kivételével, 10 és 18 őrá között a Nemzeti Galériában. Két világháború között Bár Gyenes Gitta már 1908-ban jelentkezett első képeivel, s A néger is ember című grafikai sorozatát 1948- ban mutatta be a régi Műcsarnokban, munkássága a két világháború között éri el tetőpontját Gyenes Gitta 1888-ban született Budapesten — édesanyja Barcsai Lujza, a Nemzeti Színház ünnepelt színésznője —, 1906-ban Karlovszky Bertalan tanítványa lesz, 1914- ben San Franciscóban ezüstéremmel'tüntetik ki, művészetét Elek Artúr méltatja. Festett porcelánjai hírt szereznek számára, 1924-ben kitűnő portrét készít József Attiláról. Megfesti híres szimultán osztású képét a Külvárosi szállodáról, melynek jelenetei a kor keresztmetszetét adják ízléssel, találékonysággal és mélységgel. Ez művészetének csúcsa, melyet a továbbiakban csak megközelíteni tudott. Akkor érte el a magaslatot, amikor a munkanélküliség, a gazdasági világválság megrázó élménye József Attila és Der- kovits Gyula szolidáris remekműveit is siettette, 1932-ben. Gyenes Gitta észrevette a kor kisemmizettjeit; szénhordó munkásokat, a vak koldust. A fasizmus üldözöttje, ismert tusrajzaiban leplezi le a barbárságot 1944-ben. Ember és festő volt, aki következetesen megvalósította asszonyi és festői hivatását; a nehéz időkben is. Művek maradtak utána, mert nem engedélyezte eluralkodni lelkü- letében a kínt és a szenvedést, a teremtett szépséggel diadalmaskodott az erőszak felett. Közkinccsé tenni Befejezésül még annyit jegyeznék meg, hogy eszközeiben, szemléletében hasonló világ Ruttkay György művészete, aki Kassák körének, a magyar aktivizmusnak volt egyik külföldön is megbecsült alkotója, s akinek emlékkiállítását szintén időszerű lenne már a közeljövőben megrendezni a Magyar Nemzeti Galériában. Képeinek értékrendje, magas festői színvonala és , embersége meglepetést fog okozni a közvéleményben, hiszen éppen művészetünk felmérése közben döbbentünk rá arra az igazságra, hogy milyen sok feledett alkotó vár a késői felfedezésre; Gyenes Gitta után Ruttkay György és a többiek, akiknek tevékenységéről csak szű- kebb szakma tud, pedig életművük mindnyájunké. Ki kell szabadítani mesterműveiket a magángyűjtemények -magányából, hogy közkincs lehessen. Ez történt most Gyenes Gitta évtizedekig épülő, két világháború megpróbáltatásait magában hordó és azon túlmutató művészetével. Ihletett naivitás Jó értelemben mondom ezt, hiszen Hornyák Lajos valóban egyszerű. tiszta álmokat hív mag a festészetnek. Nem világrengető tehetség, de őszinte gesztusokkal okoz örömet magának azzal, hogy fest. Nekünk is. Még kedvesebbnek érezzük általa a karcagi vízimalmot, a pécéli tájat, a szekeres gazdát és legjobb képét, melyet véletlenül se Gyenes Gitta: Cigarettázó önarckép hagyjunk ki az értékmentő felsorolásból, az Indián elnöki palota díszőrségváltását, melyben valóság és álom, a színes formák bája ötvöződik. Losonci Miklós CEGLÉDI KULTURÁLIS NAPOK Gondolatok egy kísérletről Könnyed nyári szórakoztatás — ez volt o céljuk a ceglédi, szabadtéri kulturális napok szervezőinek. — Most először rendeztük meg a szabadtéri kulturális napokat — tájékoztatott a hétfői programnyitó előtt Szabó Alfréd, a ceglédi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. — Sok minden indokolta a programsorozatot Mindenekelőtt az, hogy nagyobb közönség fogadásához nincs alkalmas helyiségünk, mivel a művelődési központ színház- termét életveszélyes állapota miatt bezártuk. Mégis nyaranta elég sok idegen látogat Ceglédre, s szeretnénk a vendégek szórakoztatásához hozzájárulni. Az egész programot az új városrészben, a Károlyi Mihály lakótelepen bonyolítjuk le. Azért éppen ott, mert onnan kevesen járnak a művelődési központ rendezvényeire. Érdemes-e folytatni? — Mindez együttvéve indokolja a program célját: szórakoztatni akarunk — vette át a szót Lür István, a művelődési központ igazgatója. — Szeretnénk a lakótelepiek érdeklődését felkelteni a művelődés iránt. Egyben igényfelméréssel próbálkozunk: van-e érdeklődés a lakótelepiekben? Érdemes-e tovább folytatni — jövőre a szabadtéri kulturális programot? Szinte magától érthetődének tűnnek a válaszok. Ha valóban érdekes, s az adottságokat számba vevő programot kínálnak a népművelők, akkor a közönség érdeklődése ritkán hiányzik. Fantázia van A ceglédi, szabadtéri kulturális napok első programjaként hétfőn délután a Károlyi Mihály lakótelep egyik aprócska terén megnyitották az óvodások rajzkiaUitását. S mintha csak a kérdésre lett volna válasz és bíztatás a jö vőre: sokan gyűltek össze. Az apróságok büszkén mutatták szüleiknek alkotásaikat és a szülők még büszkébben dicsekedtek ismerőseiknek gyermekük fantáziavilágával. Tegyük hozzá: joggal. Az elismerésből kijár az óvónőknek is, A nyitónap programja este fél 6-ra ígérte a Népiszínház művészeinek előadásában: Mo- liére Duda Gyuri elindul című komédiáját. Nem lehet baj. gondoltuk... akkor. Hiszen a térre nyíló ablakokban már felnőttek is köVARAZSLATOS ÉLMÉNY Befejeződött a fóti hangversenysorozat A RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSÁNAK NAPJA A múlt hét végén Margittay Sándor Liszt-díjas karnagy orgona-hangversenyével lezárult az idei nyári fóti or- gonahangverseny-sorozat. A színhely az Ybl Miklós által romantikus stílusban tervezett múlt századi műemléktemplom volt, amelynek orgonáján Liszt Ferenc játszott egykor. A műsorban Botka Valéria és Csányi László vezényletével a Magyar Rádió Gyermekkórusa. működött közre. Az angol barokk zene legnagyobb mesterének, Purcell- nek, rövid, pár pierces darabjával kezdődött Margittay koncertje, majd Sweelinck Variációi következtek, amely a lágyabb, érzelmileg telítettebb és a vidámabb részek változatosságával fogta meg a hallgatóságot. Frescobalditól a Bergamasca nem szerzett élményt, annál inkább Cle- rambault Dialogue-ja melegfényű zenéjével, barokkos díszítettségével, valamint Buxtehude F-dúr prelúdium és fúga című művének előadása. Életöröm A rövid szünet alatt a Gyermekkórus elfoglalta helyét, s Boyce Alleluja című darabjával elkezdte műsorát. Már az első percekben kitűnt, hogy a kórus nagyszerű napot fogott ki. A későbbiekben csodálatunk és örömünk csak fokozódott. A múlt század elején élt német zeneszerző, Nicolai Kyrie eleisonjának bánatos hangjai megragadó szépséggel csendültek fel a csengő gyermekihangokon. Utána Aichinger Laudate Dominum című művében az életöröm többszólamú tobzódása következett, majd légies tisztasággal Lotti: Ecce panis an- gelorum-ja. Pitoni: Boldog, aki énekel című kórusművével fejezték be műsoruk első részét, amelyet a nagyszerűen sikerült hajlítások és a mű belső vidámságának tökéletes érzékeltetése jellemzett. Virtuozitás Margittay Sándor a hangverseny második részében J. S. Bach-hoz, az orgonazene legnagyobbjához fordult. Az E-moll prelúdium és fúga (BWV 533) első hangjai betöltötték a templomteret. A mű érzelmi és harmóniagazdagságát teljes szépségében élvezhettük. Ugyanez mondható el a Pastorale-ról (BWV 590) és a műsort záró utolsó Bach-műről, az A-moil fantázia és fúgáról (BWV 561). Ezt az utóbbi, mozgalmassága mellett egyszerű és légiesen tiszta, virtuóz nehézségi fokú művet kitűnő előadásban tolmácsolta Margittay Sándor. Áhitatos Esti dal A Magyar Rádió Gyermekkórusa Botka Valéria és Csányi László karnagyok irányításával, tapasztalataink során, mindig kitűnt Kodály műveinek céltudatos terjesztésével, hűséges tolmácsolásával. Műsoruk második részét most is Kodály műveiből válogatták össze. Ezen a délutánon az igen szépen előadott Ave Maria, valamint a toborzódalla- mokra felépült Karácsonyi pásztortánc szerzett emlékezetes perceket, de ezzel csak bevezették, előkészítették a hallgatókat a szívvel-lélekkel és brilliáns technikával előadott Esti dalhoz. Mindannyian sokáig emlékezni fogunk rá. A hangverseny befejeztével a templom történetét, műkincseit, köztük az altemplomban lévő firenzei márványmozaikot és a Tenerani szobrokat szakavatott vezető mutatta meg a hangverseny-látogatóknak. Hajós Anna nyököltek, Akkor még remény, keütünk: nem gyerekelőadásként mutatják Duda úr kurtizán feleségének históriáját Nem így lett. S hogy egyáltalán lett előadás, az csak a véletlennek, méginkább a lakótelepiek kitartásának köszönhető. A címszereplő: Tardy Balázs kereken másfél órát késett. Sötét játék Volt időnk gondolkodni. Van-e igény? Hiszen jötteka felnőttek is, mert színházat ígértek. Sőt a programfüzet tévesen csak színművet, nem is harsány komédiát. Mégis ott ácsorgóit legalább háromszáz ember, a kistéren. Semmi sem történt másfél óráig. Kimondásra kívánkozik a kérdés: hogyan engedheti meg magának Thália szolgája, hogy egyéb haknija miatt másfél órát késsen? A produkció szinte megdöbbentő volt. Moliére-nek csak annyi köze volt a szöveghez, hogy neve volt az áruvédjegy. Enyhén szólva csapnivaló szöveggel, a tehetség csekély jelét is nélkülöző előadást láttunk. Láttunk? Ránk esteledett. Mindenféle világítás nélkül — ki számíthatott a késői kezdésre? — inkább csak hallottuk a durva gorombaságokat. Miután leszerepeltek a Népszínház tagjai, filmvetítés zárta a programot: Szalad, szalad, a külváros című alkotásnak már öt-hatszáz nézője volt. — Meglepett a népszínháziak rossz előadása — mondta az első napi program befejezése után Lür István. — Sokkal többet vártunk. Most már a további előadások jó színvonalában reménykedünk. Kedden az újabb gyermekrajz- kiállítás után a televízióból jól ismert Móka Miki, azaz Levente Péter szórakoztatja a kicsinyeket, majd utcabált rendezünk. Reménykedés Reménykedünk, a javuló színvonalban. De a programból szélsőségek kiáltanak. Bizonnyal megérdemelt sikert aratnak ma, szerdán a műve- lődési központ képző- és díszítőművész szakkörének tagjai Nemcsak az ország legkülönbözőbb tájait idéző kézimunkákkal, hanem azzal is, hogy a lakótelep asszonyait hímezni tanítják a szakkörösök. Közben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat pavilonjában értékes irodaim«« kínálnak az érdeklődőknek. Estére ismét vendégtársulat érkezik: a tatabányai Bányász Színpad, ők a Meglopott tolvaj című népi komédiát mutatják be fél hatkor. Nem gyermekelőadásban. Augusztus 20-án este zárul a szabadtéri kulturális napok programja. S közben — többek között — a Rádió kabarészínházának humoristái, egy lemezlovas, s a Dózsa György Ifjúsági Klub Figurák bábegyüttesének műsora kínál szórakozást. Végül: jó, hogy vállalkoztak a ceglédi népművelők a kísérletre, csak gondolni kellett volna rá, hogy a színvonalban a közönség ma már — tudatosan, vagy ösztönösen, de nem alkuszik. Kriszt György MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 17-TOL AUGUSZTUS 23-IG. CEGLÉD, Szabadság 17—20; Délutáni előadáson: Limonade Joe 17—20; Esti előadáson: A keselyű három napja»» 21-23: Radó Sándor: Dóra jelenti... CEGLÉD, Mese 17—23: Rexi kalandjai CEGLÉD, Művész 17—20: A tizedes meg a többiek 21—23: A nap vége* GÖDÖLLŐ 17-20: Blöff 21-23; Délutáni előadáson: Felkavart víz»» 21—23; Esti előadáson; A bosszú»» SZENTENDRE 17—23: Abba VÁC, Kultúr 17-20; Délutáni előadáson: Eszbekaptál, gratulálok 17—20; Esti előadáson: Police r'-thon 357»» 21—23: Száguldás gyilkosságokká!» ABONY, Szabadság 17—20; Délutáni előadáson: Légy Jó mindhalálig 17—20; Esti előadáson: Hajtóvadászat*** 21—23: A keselyű három napja** ABONY, Mese 19—22; Robinson és a kannibálok ABONY, Művész 19—22: Csoda Milánóban BUDAÖRS 17—20: Városok és évek I—n. 20; Délutáni előadáson: János vitéz 21—23: Serpicó* DABAS, Kossuth 17—18: Kaland a szigeten 19—20: A kék katona*** 20; Délutáni előadáson: Hugó, a víziló 21—22: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak* DUNAHARASZTI 17—20: A dominó elv* 19—20; Délutáni előadáson: Kincskereső kisködmön 21—22: Különben dühbe jövünk DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—20; Délutáni előadáson: Felkavart víz»» 17—20; Esti előadáson: Száguldás gyUkosságokkal» 21—23; Délutáni előadáson; Noszty fiú esete Tóth Marival 21—23; Esti előadáson: Polyce python 357»» DUNAKESZI, Rákóczi 17—18: Focizzon, aki tad 19— 20: Száguldás gyilkosságokkal* 21— 22: Police python 357»» ÉRD 19: Ezek a fiatalok 20— 21: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak» 22— 24: A dominó elv» FŐT 17—18: A dominó elv» 19—22: Megtalálták a T, századot GYAL 17— 18: Fayard bfnó, akit seriffnek hívtak* 19—22: A javíthatatlan KISTARCSA 17: Árvácska 18— 19: Már ez is probléma? 21— 22: Közös bűn* LEÁNYFALU, Kert 17-18: Pillangó I-n. 19— 20: A bosszú•• 21—22: Már ez is probléma? NAGYKATA 17—20: Ahová lépek, ott fű nem terem* 21—23; Délutáni előadáson: Robinson Cruseo 21—23; Esti előadáson: Ház a sziklák alatt** PILISVOROSVÁR 17—18: A Csendes-óceán kalózai 19—20: Kaland a szigeten 21—22: Bakaruhában** POMAZ 17—18: Huszárkisasszony 19—20: Serpicó* 21—22: Fekete gyémántok I—n. RÁCKEVE 17—18: Különben dühbe jövünk 19—20: Hattyúdal 21—22: Városok és évek I—n. SZIGETSZENTMIKLÓS 17—18; Délutánt előadáson: Rézhegyek királynője 17—18; Esti előadáson: Cséplő Gyuri» 19—20: Különben dühbe jövünk 21—22: A dominő elv* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott I •• Csak 1* éven felülieknek 1 *** Csak 18 éven felülieknek I yc nemzetgyalázásnak minősítette. Féja Géza ugyanebben az időben részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában, a 12 pont megszövegezésében, ekkor jelent meg Márciusi Front című tanulmánya is. A harmincas évek végétől főként irodalomtörténeti publicisztikákat írt. A felszabadulást követő években született meg a Bölcsődal című önéletírása, s új kiadásban jelent meg a Viharsarok. A hatvanas években írta a Kuruc idő, a Sarjadás, a Tájak, gondok, emberek, valamint a Csillagok vigyáznak című művét. 1974-ben jelent meg a Visegrádi esték című regénye, 1975-ben a verseskötete, 1976-ban a Sűrű, kerek erdő című elbeszélés- kötete. Utolsó műve, a Törzsek, hajtások című regénye az idén látott napvilágot. s n Féja Géza, József Attila- díjas író, publicista, szocio- gráfus 1900-ban született Szent-Jánospusztán. Már ifjú korában csatlakozott a Bar- tha Miklós Társasághoz, Baj- csy-Zsilinszky Endre köréhez, a falukutatók társaságához, amelyektől választ remélt a „hárommillió koldus” problémájára. Később a Válasz című folyóirat egyik teoretikusaként, a Szabadság hetilap publicistájaként, valamint a Magyar írás című társadalmi és irodalmi lap főmurűtatársaként dolgozott. Irodalmi munkásságát versekkel kezdte, falukutató tevékenységének eredményeként több néprajzi vonatkozású mesegyűjteményt jelentetett meg. Első összefoglaló műve, a Viharsarok művészi szociográfiai munkája. A Ilorthy-rendszer bírósága azonban 1937. szeptemberében
