Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-02 / 180. szám
Amíg a tenger elkészül EGY NAP A ZEBEGÉNYI KÉPZŐMŰVÉSZEIT SZABADISKOLÁBAN Plakát és reklámgrafika Nagymaroson ß ß * KASITZKY ILONA GYUJTEMENYES KIÁLLÍTÁSA GODON Útban Zebegény felé a vonaton idős ember ül le mellém. Elhelyezkedik, majd természetes közvetlenséggel kérdi: hová tartok? — Zebegény- be — mondom. — A festőkhöz? — Oda, honnan tudja? — Gondoltam — mosolyogja meg a kérdést Sokan mennek oda mostanában. A környékbeliek úgy hívják a Szőnyi István képző- művészeti szabadiskolát: a festők. Pedig nemcsak festők dolgoznak ott; összesen tíz osztályban folyik az oktatás. Vannak köztük grafikusok, kerámikusok, szobrászok. Elsősorban útra való Tombol a nyár. Aki csak tud, húzódik is az -árnyékba. A festőosztályt a domboldalon találom; húszévestől a nyugdíjas korig. Középen két modell. Korga György festőművészt szólítják többféléi: segítségét kérik a készülő művekhez. — Az idén először tanítok a szabadiskolán. Amikor elvállaltam, azon gondolkodtam, mit lehet két vagy négy hét alatt megtanulni. Máir tudom, útravalót próbálunk adni, helyes irányvonalat. Persze ez sem könnyű, »hiszen vannak, akik már évek óta festenek és vannak kezdők is. Tehát meg kell találni minden hallgatóhoz külön azt az egyéni korrektúrát, ami éppen illik rá. Csurgat Ferenc Ceglédről érkezett, .az ottani múzeum könyvtárosa. Már évek óta fest. — A legjobban az tetszik, hogy itt modell után lehet dolgozni. Hivatásomul szeretném választani a festészetet, másodszor jelentkeztem már a Képzőművészeti Főiskolára, most várom az eredményt. Először vagyok a szabadiskolán, s nagyon jól érzem magam, ha lehet, jövőre is éljövök. Korábban is tudtam, hogyteáik Zebegény, de hogy mi a jelentkezés útja, azt csak most hozta hírül egy barátom. Előnyben a törzstagok Hogy miért nincs nagyobb hírverése a szabad iskolán ak, azt már Dániel Kornél festőművésztől kérdezem, az egykori alapítótagtól, aki a Szőnyi István Emlékmúzeum vezetője és a szabadiskola szervezési igazgatója. — Nagy hírverést nem csaphatunk, mert így is visz- sza kell utasítanunk néhány érdeklődőt, akik a világ minden tájáról jelentkeznek. Általában májusban a régi hallgatóknak kiküldjük a jelentkezési lapokat. S azután a hír szájról szájra jár. Előnyt élveznek azok, akik több éve járnak ide, valamint a rajztanárok. A résztvevők foglalkozási skálája is nagyon széles:. fizikai munkások, hivatalnokok, diákok és tanárok egyaránt akadnak közöttük. Azért nem veszünk föl senkit, ha nyaralásra akarja használni az időt. A hegyre vezető út mellett egy kis pádon idős asszony festeget. Ismerős az arca, a festőcsoportnál láttam. Amerikából érkezett, s minden második nyáron itt van. Díjat is ajánlott fel, melyet — a kurzusok végén — a legjobbnak ítélt festő kap meg. — Nekem már ki kell használnom az időt, 80 éves vagyok. Ezért hát ebédidőben is festek — mondja Singer Annamária — felnőttek a gyerekeim, unokáim. Most azt csinálom, amit már 60 évvel ezelőtt szerettem volna. Festhetek... Hogy miért nem jövök minden évben? Egyszerű: nincs pénzem. Kint süteményeket sütök magyaros ízekkel és tojást festek magyaros mintákkal. így keresem meg a pénzt két év; alatt. Fogja a festéket, mappát, indul a délutáni' foglalkozásra. Egy marék földből A nap még erősen tűz, de már könnyebb állni sugarait. A kerámiaosztályt a pajtában találom. Itt a fazekaskorong, égetőkemence. Tizenhatan dolgoznak, közöttük a vezető, Beke Györgyi keramikusművész. — Egy évtizede hallgatóként kezdtem, négy éve mint tanár járok a szabadiskolába. A mi célunk az alakítható, formálható anyag megismerése. Meglehetősen heterogén a résztvevők összetétele, van, aki úgy jött, hogy már ko- rongolni is tud, van, akinek most volt először agyag a kezében. Amit nagy örömmel mondhatok — ez egyébként az egész szabadiskplára jellemző — a közösségi munka kovácsolja össze a kis csoportokat. Az egyik munkapadnál Vé- ninger Margit. A kezében formálódó agyagot leánya és kisfia csodálja. — Gödön lakunk, a család Visegrádon nyaral és most meglátogattak. Nagy áldozat ez tőlük, hogy egy hónapig nélkülöznek, a pénzt sem volt könnyű előteremteni, öt évvel ezelőtt nyúltam először a koronghoz. Az a csodálatos, hogy egy marék földből, amin élünk, amin járunk, abból formálhatunk érzést, a természetet újrateremtő kis világot. Csillog a szeme, amikor az agyagról beszél. A fazekaskorongját adta el azért, hogy itt lehessen. Dániel üftfigél szava jut, eszembe: a szabadiskolában az oktatás és nevelés programja abból, indul ki, hogy minden emberben megvan az alkotás képessége és az alkotás igénye. Ennek a lehetőségnek és igénynek a kiteljesedésén múlik, hogy ki menynyire tudja^fflégvalósítani önmagát, s hogyan válik a társadalomnak hasznos tagjává. A szabadiskolában eltöltött idő a művészet eszközeivel, a művészet segítségével mindenekelőtt alkotó látásmódra és kontruktív magatartásra szoktat. Lassan eljön a vacsora ideje, de nem siet senki. Az agyagot befejezetlenül otthagyni nem lehet. Szépen kell bánni vele, hogy engedelmeskedjék megformálóinak. A szálláshelyen a faházak melletti szabadtéri színpadról halk indiai zene szól. A nap még búcsúzóul megmutatja magát; mintha fürödni indulna a Dunába. A munka örömével Nyolc órakor filmvetítés kezdődik, a tekercseket Bokor Pál belső építész, a szabadiskola művészeti igazgatója készíti elő. — Negyedül éve tanítok itt, az idén választottak meg művészeti igazgatónak. Különösen annak örülök, hogy itt, bár az éjszakába nyúlnak a foglalkozások, a viták és az előadások, mindenki türelmesen, örömmel dolgozik. — A tér- és a formaosztályt vezetem, tizenkét növendékem van. Az ember és. környezetének kapcsolatát kutatjuk. Többek között arra szeretnék utat mutatni, hogy ne csak a fogalmak alapján elfogadott elvek szerint éljünk. Közben megérkezik Mizser Pál festőművész, a Vizuális és szintézis és analízis osztály vezetője. A váci festőművész is a szabadiskola alapítótagjai közé tartozik. — Hogy miért vállalom a tanítást egy' évtizede folyamatosan? Egyszerű a válasz. Alkotó közösségben alkotó tag vagyok én is. Hasonlóan a többi tanárhoz. Sok növendékemet felvették már a főiskolára Pedágógiai célom, hogy személyiségeket neveljek. Sajnos, az anyagi feltételek, tehát a munkához szükséges eszközök, kellékek meglehetősen szűkösek, ezek kissé megnehezítik munkánkat, tevékenységünket. — Július 9-én nyitott a szabadiskola, rövidesen vége a második turnusnak is. Az idén összesen 265-en vesznek részt a kurzusokon. Agyaghullámok Lassan tíz óra lesz, a vetítés még tart, a vásznon Chagall jól ismert figurái néznek vissza ránk. Lefelé a hegyről a keramikusműhely előtt visz el az út. A pajtában világos van, páran dolgoznak még, mondják, sokszor hajnalig is. Közöttük egy szelíd arcú, 18 éves lány. Az idén érettségizett, édesanyjának különösen nehéz volt megspórolnia azt az 1200 forintot, amiből a lánya itt tölthet két hetet. Először fogott agyagot a kezébe, s tanára szerint nagyon ügyes. Most a tengert altarja agyagból megformálni. Délután már elkészült a műve első része, azt munkálja tovább, s őrzi a gondolatot; amíg elkészül a tenger... Kaffan Éva = Kasitzky Hona, a Magyar | Népköztársaság érdemes mü- = vésze a gödi fészek napok ke- = reteken mutatkozik be csak- = nem száz festménnyel és gra- = fikával. Kiállítása augusztus 1 13-ig naponta 10 és 18 óra kii- = zött tekinthető meg Gödön, a | József Attila Művelődési Ház- : ban. i Kemény Éva és Sós László = — az alkalmazott grafikáikat E együtt készítő SO-KY Munká- E csy-díjas müvészházaspár — E tárlata augusztus 13-ig látható E a nagymarosi művelődési ház- 5 ban. Földvár.v Csaba ötvösmű- E vész emlékkiállítása a váci s művelődési központban tekinl- - hető meg, szintén augusztus = 13-ig. Az idő krónikása Kasitzky Ilona Budapesten született, a II. világháború idején tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának, életét elkötelezte a munkás- mozgalommal. Művészetében ezt a kort ábrázolta, a múlt keserűségét, és derűre módosuló jelenünket. Ez a történelmi változás a Kasitzky-művek színeiben, mozdulataiban egy- arát felfedezhető, hiszen ő az idő krónikásaként képsorozattal fejezte ki azt; honnan indultunk, hova érkeztünk. A . munkás alakja érdekelte, aki a peremvárosok szürkeségében élt, aki vállalta és megvalósította történelmi küldetését. Minden műve kiáltás, festői expresszivitása tudatosan plakátszerű, mert publicisztikus hévvel akar hatni; azonnal és végérvényesen. Eszközeit a kor hangszerelte, innen a görcstől, félelemtől, erőszaktól meggyötört anyák, üldözöttek alakjai. Nem objektívek e formák, megnyúlnak a kíntól, s a napfény színe is megszürkül a Légó nyomasztó riadtságában. Szerencsére elmúlt ez a keserves időszak, de Kasitzky Ilona emlékeztet a múltra, hogy végleg megmaradjon széttört odújában. Egész művészete dráma; a küzdelem, a felemelkedés drámája. Rajzain puskatus töri szét a tör- ivényt, emberek verődnek csoportba a szoros szövetség jelképeként. Mindent feljegyez múltból, jelenből, s a változást is. Megnyugodnak a formák, megszínesednek a tónusok; a valóságban, s Kasitzky művészetében is. Mégis, ma is elsősorban azokat a pólusokat keresi és ábrázolja, ahol még kísért a díszharmónia. Ezzel a szemlélettel és szolidaritással idézi Lumumba alakját és az Önnyilkosok-at. Magas színvonalú képi újságírás a művészete; a tömeghez szól. s minden eseményről gyorshírt ad: ahogv a történelem eseményei követik egymást. Ez a kortabló az etműnt negyven évet ösz- szegezi; kültelki vanány, víz- hordó asszony, sztrájk- hajléktalan a’pVát váltja fel a mi időnk, ahol fe1 dereng az űrrepülők és a májusi felvonulók KONCERT AUTÓSOKNAK? Záróbatigverseny Vácrátóton Az idei vácrátóti hangversenysorozat a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Győri Filharmonikus Zenekar fellépésével'ért véget. Az utóbbi hetek szokása szerint, villámlás, mennydörgés közepette kezdte meg műsorát a zenekar. A programtól eltérően Mozart Kis éji zenéje helyett a D-dur divertimento (K. 136) volt a hangverseny nyitó száma. Mozart 16 éves korában írta ezt a háromtételes művet. A szonáta formájú első tétel borús hangulata, majd a csendes örömöt árasztó Andante szakaszait összekötő egyetlen dallamív most nem tudta a várt hangulatot megteremteni A fojtott levegőjű, viharelőtti feszültséget árasztó természetben szinte zavaró volt a kimunkált, részleteiben tökéletes, mesterien ellenpontozott mű. A harmadik tétel kedvessége, vidámsága kissé vlsszafo- gottabbra sikerült a megszokottnál. de így is a divertimento legélvezetesebb pillanatait szerezte. A D-dur fuvolaverseny, mint Mozart fuvolára írt műveinek túlnyomó többsége, 1778-ban keletkezett. Feltehetően nem eredeti kompozíció, hanem az elveszettnek hitt C-dúr oboaverseny (1777) átirata. A gazdag holland műkedvelő, De Jean kérését teljesítette ily módon a szerző. A kor úgynevezett „társalkodó hangú” versenymű típusának megfelelő, de hangulatában már teljes értékű mozarti mű jellege és tematikája a hetvenes évek közepe táján írt hegedűversenyeire emlékeztet. A háromtételes darab a német érzelmességgel átszőtt francia rokokó szellemében fogant. Az Allegro aper- to témája a kor ízlésének, köznyelvének megfelelő; a lassú tételre érzelmi telítettsége jellemző, míg a íárórész rondójának dallama a Szök- tetés a szerájból című Mozart-operából ismert. A fuvolaszólót a nagyon tehetséges, hangszerén virtuózán játszó Nagy Ira adta elő. A virtuozitás azonban olyan gyors tempóval párosult, amely már az átélés, az érzelmek rovására ment. Lehet, hogy a fuvola és a zenekar párbeszéde harmadikként bele-bele kapcsolódó, mennydörgés és villámlás siettette így a produkciót. Az utolsó tétel bravúros technikája és dallamossága azonban ennek ellenére igazi mozarti levegőt árasztott. A műsor beíejző számához, Schubert V. szimfóniájához érkezve már megnyugodtak a zenészek és a közönség is, hogy talán eltelik az este eső nélkül. Az első tétel csodálatosan szólalt meg, egyetlen áradó zenei folyamként töltve be a teret. A fúvós'ok és a vonósok felelgetései, a visszatérő főtéma arányossága, klasszikus fegyelme megkapóan érvényesült. Az első pár taktus után kínos közjátékként, percekre kialudt a világítás, de ez — szerencsére —, a zenekart nem zavarta meg. Pár perces sötétség után ismét felgyulladtak a lámpák, s elkezdődhetett a B- dur szimfónia második, a „kis- rondó” formát mintaszerűen követő, lassú tétele. Szimmetrikus dallama, nyugodt ritmikája Mozartot juttatja eszünkértelme, boldogsága. Nem hallgatja el azonban Kasitzky Ilona a világ neuralgikus pontjait, képben ösz- szegezi a chilei tragédiát, a Holt város riasztó látomását. Még van veszély a világban, de növekszik a2 erő, mely száműzi. Ezt a folyamatot szolgálja pártos, elkötelezett és következetes meggyőződéssel Kasitzky Ilona művészete is. A betűképek nyelvén Kemény Éva és Sós László évtizedek óta együtt dolgoznak, minden művük közös alkotás, s a szignó minden plakát j ukon, reklámgrafikáj ukon: • SO-KY. Budapesten élnek, Nagymaroson dolgoznak. ök tervezik a nagymarosi kiállítások plakátjait, mélyeknek ringó piros, kék, fehér hullámzása Zebegénytől Dunakesziig tűnik szemünkbe. Alkotó együttműködésük tisztázott rajzi fantázián és mély műveltségen alapszik. Ehhez társul politikai elkötelezettségük, mely azonnal észreveszi a világ problematikus helyeit, s rajzos információt ad számunkra a kép sűrítésében. Afrika ébred, emberarcú lesz az őserdő a valóságban, a SO-KY plakáton is, — a földrész térképe egyetlen méltóságteljes emberarc. Ez a plakát jól mutatja; az ötlet mindig az eszméből épül, s maradéktalanul kifejezi azt. Az idők változását is. A SO-KY, plakát realizmusa felhasználja a valóság és a műfaj minden iy elemét gyors korszerűsítéssel, művészi módszerükben ez az állandó. A nagymarosi kiállításon a plakátokhoz a reklámgraíika több szép lapja társul; naptárak, propagandisztikus kiadványok. Különösen szépek a Művészeti Alap és a Nemzeti Színház emlémái, egész vizuáKasitzky Hona: Egyedül lis program tárulkozik fel, a betű a kép szerepét vállalja. Iparművész-életmű Meunier és Maillol elmúlt negyvenéves, amikor első szobrát mintázta. Földváry Csaba 1943-től 1977-ig élt. Harmincnégy éves korában távozott, de van életműve. Mindenkinek más a sorsa, Földváry Csaba a magáéra koncentrált, s megvalósította azt, amit tehetsége és a rövid életidő engedélyezett. Restaurátor volt, iparművész lett. Vácott telepedett le, s több .ötvösmunkája díszíti a város köztereit, hivatalok helyiségeit. A képző- és iparművészet mindenese volt. Plasztikák, érmek, tűzzománcképek, térrácsok, bőrdíszművek kerüllek ki keze alól olyan általánosan alkalmazott vizuális törvénnyel, mely a mű organikus rendjét tartotta elsődlegesnek.' Különösen kiemelkedik a Komócsin Zoltánról mintázott érme és gemmája, mely méltó emléket állít a munkásmozgalom nagy alakjának. Földváry Csaba korán távozott, de tisztesség és mű maradt utána; nem éüt hiába. Losonci Miklós MÁGNÁS MISKA A REKORDER... Milyen magyar filmek érdeklik a nézőket? Kik a legnépszerűbb mágyar filmrendezők, melyikük hány filmet készített, melyek az elmúlt három évtized legsikerebe, aki az akkor tizenkilenc éves zeneszerző egyik példaképe volt. Sajnos ennek a tételnek a visszatérés részénél oly erővel kezdett zuhogni az eső, hogy a hangverseny abbamaradt. A Győri Filharmonikus Zenekar fellépése felejthetetlen lett volna, ha az idő nem zavarja meg. Egyes Mozart-rész- letek és a Schubert-mű eljátszott része így is emlékezetes marad. Az est karmesterének, Jan- csovics Antalnak ilyen körülmények között inkább az együttes összefogásával _ kellett törődnie. ★ És még valami utószóként a vácrátóti hangversenysorozat rendezéséről. A vasútállomástól több mint három kilométeres utat a hangversenylátogatóknak végig kellett gyalogolniuk, méghozzá ugyancsak sietős tempóban, hogy némi késéssel odaérjenek, mert most már a busz sem jár. Nem túlzás, hogy csak autós érdeklődőkre építsenek egy ilyen zenei programot? Ezzel ugyanis kizárnak mindenkit, akinek nincs kocsija, vagy képtelen ennyit gyalogolni. Igen. a zene mindenkié — de ez itt nem több szólamnál. Hajós Anna sebb magyar filmjei? A kérdésekre a Filmtudományi Intézet közelmúltban megjelent kiadványa ad feleletet. A kötet az 1948-tól 1976-ig végéig bemutatott magyar játékfilmek adatait dolgozza fel. A vizsgált időszakban 433 magyar játékfilm került a közönség elé. Ezeket a hazai mozikban több mint 520 millió néző teliintette meg. Közülüli az öt legnépszerűbb produkció a felszabadulást követő első tíz évben készült. Az abszolút rekordot Keleti Márton 1949- ben bemutatott Mágnás Miska című filmje tartja; 1976. végéig 48 000-nél több előadáson vetítették összesen több mint 95 millióan látták. Sorrendben — több mint hatmilliós nézőszámmal — Kalmár László Gábor diák című operettfilmje, Bán Frigyes 1954-ben bemutatott kalandfilmje, a „Rákóczi hadnagya” valamint az Állami áruház és a Liliomfi következik. Keleti Márton rendezésében összesen 37 játékfilm készült, húsz-húsz játékfilmmel a sorban őt Fábry Zoltán, Révész György és Várkonyi Zoltán követi. A társadalmi drámák kategóriájában 151, vígjátékból és szatírából 93, zenés filmből pedig 13 készült a hazai filmstúdiókban. Az operettfilmekhez az elmúlt csaknem három évtized alatt összesen 23 millió, a zenés vígjátékokhoz, 26 millió jegy 'kelt el, a mai társadalmi drámák pedig 133 millió nézőt vonzottak.