Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

Kád a Rákos-patak felett A gí>Igámén*i víztársulat építi a gödöllői Ady Endre sé­tányon a Rákos-patai* telett “'.ívelő lő méter széles hidat, (jierlai I'alné építésvezető elmondta, hogy augusztus 20-ára szerették volna átadni, de az esőzés és a különböző vezetékek, kábelek miatt az építkezés a tervezettnél lassabban halad. Ügy szeptember közepére indulhat majd meg a forgalom az új, nagyobb teherbírású hídon. Képünkön: munkában ?, Scprűs István brigád. Barcza Zsolt felvétele Cseregyakorlat Agráregyefemisták külföldön Az Agrártudományi Egyete­men a szakmai oktatás elmé­lyítéséhez felhasználják a bő­vülő nemzetközi kapcsolatokat is. Az idén ötven gazdász és harminc gépészmérnök hallga­tó tölti kötelező szakmai gya­korlatát külföldön. A gazdá- szok a Szovjetunióban, a moszkvai Timirjazev mező- gazdasági akadémián, afc NDK-ban, a berlini Humboldt Az őszi forduló második mérkőzését a GSC kézilabdá­zói idegenben, a Csepel Autó otthonában vívták. Felnőtt és ifjúsági csapatunk egyaránt értékes győzelmet aratott. A találkozók krónikája: Csepel Autó—GSC 25—26. (14—18). GSC: Balogh — Paulovics (1) , Berezeti (5), Szabó (3), Horváth (4), Sasvári (4), Bede (2) . Csere: Kolesza (1), Po­zsonyi (1), Epres (5). Az első negyedóra a Csepel Autóé volt. Többet kezdemé­nyeztek, két-három gólos elő- j nyűk jellemezte ezt a játék­részt. Ezután lendült bele a GSC csapata. Formás támadá­sok. szép akciógólok eredmé­nyeképpen egyenlítettek, és félidőben már négygólos előnnyel térhettek pihenőre. Fordulás után folytatódott a vendégek gólzápora, s úgy tűnt eldőlt a mérkőzés sorsa, A hazaiak lelkesen küzdöttek azonban továbbra is, és egy gólra megközelítették a kissé kiengedő GSC-t. Nagy harc folyt az előny növeléséért, il­letve az egyenlítésért. Ezek­ben a percekben a játékveze­tők igen sokat tévedtek mind­két csapat rovására, de főként a gödöllőieket sújtották téves ítéleteikkel. A mérkőzés haj­rájában, a befeíezés előtt mindössze 40 másodperccel, egygólos gödöllői vezetésnél a Csenel Autó megszerezte a labdát. Veszélyben forgott a győzelem, de a nagy téttől idegeskedő hazaiak kapu fölé dobtak. A sportszerű, színvo­nalas mérkőzésen megérde­melten nyertek a gödöllői“'*. Jók: Ko'esza, Sasvári, Horváth és Szabó. Csenel Autó ifi—GSC ifi 15—21 (8—9). GSC: Bankó — Pintér fi), Kecskés (10). Szatmári (4), Cserven (2). Balogh (1), Krie­ger (3). Csere: Hegyi, Csaja, Terjánszki. Az első harminc perc küz­delmes, jó játékot hozott. Na- • gyobb előnyre csak az első tíz percben tudott szert tenni a gödöllői gárda. Ekkor négy góllal vezettek. A félidő végé­re felzárkóztak a hazaiak és egygólos különbséggel fordul­egyetemen, Csehszlovákiában, a nyitrai mezőgazdasági főis­kolán s Lengyelországban két helyen, az olstyni és a szcze­cini mezőgazdasági főiskolán bővíthetik szakmai ismeretei­ket. A gépészek a moszkvai Gorjacskin mezőgazdasági mű­szaki akadémián, a drezdai műszaki egyetemen és a prá­gai műszaki főiskolán szerez­hetnek hasznos tapasztalato­kat. tak a csapatok. A második já­tékrészben mát' éólérősebb volt a GSC csapata. A félidő elején alaposan elhúztak, majd könnyedén érték el to­vábbi góljaikat is. Az ügyesen, jól játszó hazaiakat kitűnő játékkal fektették kétvállra if­júsági kézilabdázóink. Jók: Bankó, Cserven, Kecskés. Va­sárnap hazai pályán a solymári felnőtt és ifjúsági csapat el­len lépnek pályára a GSC ké­zilabdázói. Bélész Ferenc alkalmi kis­bíró minden száz méteren megverte a dobot, s hírül adta a dobpergésre kiseregiettek- nek: — a hévízgyörki műve­lődési ház vasárnap egész na­pos autóbuszkirándulást szer­vez Mezőkövesd—Eger útvo­nalon. Elsősorban az időseb­bek jelentkezését várják! És vasárnap délelőtt negy­venegy fekete ruhás, sok- szoknyás, ötvenedik életévén túl levő asszony, bársony nadrá­gom, fehér inges férfi gyüleke­zett a művelődési ház előtt, hogy autóbuszra szálljon, s talán életében először, szabad vasárnapján hazánk néhány nevezetességével ismerkedjék. — Messze van az az Eger? — kérdezte a buszvezetőt Bá­nyászki Mihályné. — Nagyon szeretek autózni, s eddig csak a szövetkezet uborkaföldjére vitt a tsz autóbusza. A múzeumban Elindult az autóbusz, hogy meg se álljon Mezőkövesdig, ahol a Matyó-múzeumot néz­ték óieg élsőkénjt. Rajkó Gá- borné, a summások étrendjét tanulmányozta. Lebbencs, tar­honyái szalonna, paprikás- krumpli. Ez a három étel uralta a heti étrendet. Olvasgatták a tréfás sum­máimon dókákat: — Sógor, koma, menjen a magtárba, a többi pedig munkára! Piaci körkép Jó felhozatal, szép áru Piaci jelentésünkben jó felhozatalról, szép árukról ! számolhatunk be. A Pest me- í gyei ZÖLDÉRT Vállalat üz­leteiben minden szezonjelle­gű zöldség- és gyümölcsfáiét megtalálhat a vásárló, és nem mellékes, hogy az árak is kedvezőek. A Dózsa György úti üzlet vezetője, Cserkuti József a többi boltvezetőhöz hasonlóan csupán az ősziba­rack és a dinnye hiányát em­líti panaszként. Nézzük tehát az árakat, a választékot. Reklámáron, három forin­tért árulják a lecsópaprika ki­lóját. A tölteni való paprika el­ső osztályú minŐS’ — oen ‘3, a másodosztályú 14 forintért kapható. Megérkezett az üz­letekbe a régen várt, olcsó pa­radicsom. Az elmúlt napsü­téses napok jót tettek a nö­vénynek, így kilónként már 4 forint 80-ért vásárolható. A hegyes, erős paprika .ára is esett, tíz forintot kémek ér­te kilónként. Hiánycikk a zöldség, 2,80 a sárgarépa cso­mója. Filléres áru már a fő­zőtök, kilója egyhúsz. Egy ki­ló vöröshagyma 6,20. a fok­hagymát 28 forintért árulják. Zeller nincs. A kelkáposzta kilónként négy forint, a felyérkáposzta kettőhatvan. A juliskababot 8 forintért kínálják. A kara­lábé kilója hét forint. A . ró­zsaburgonyát négynyolcvanért, a fehéret 4 forintért árulják. A gyümölcsök közül az al- ■ ma a legtöbb az említett üz­letekben. A nyári alma ki­lónként 8,60, a borízű 5 fo­rint. A salátának való uborka kettő, a kovászolni való négy forint kilónként, míg a hordós kovászos uborka kilója 12 fo­rint. Karfiolt nyolc forintért vásárolhatnak a vevők, a sár­gabarack kilója 14 forint. A piacon: jobbára hasonló a helyzet. Az őstermelőknél kapható még fejtett bab, li­terenként 20—24 forintért, fej­teni való bab kilónként 18 fo­rintért. A-kiskereskedőknél a görögdinnye 24. 26, a sárga­dinnye 10—12 forint. Láttunk zöld paradicsompaprikát is, kilója 26 forint. A savanyú­ságnak való csemege uborka kilója 5—6 forint. A tojás da­rabja 1,40—1,80. A virágpiac igen szegényes, a dália szálja három forint, a rózsáé kettő. A szegfű csok­ronként 4. 6, 10 forintba ke­— Átéltük mi ezt mind — mondta Sápi Pál. — Annyi volt az előnyünk, hogy nem kellett száz kilométerekre elutazni a kenyeret adó robo­tért. A mi határunkban hely­ben volt az uraság, s az ura­dalmi földekről a holdvilág mellett hazagyalogolhattunk, a hajnali csillagok fényénél napkeltére vissza is kutyagol­hattunk. Amikor meglátták a matyók színes lakodalmas menetét — a népviseletbe öltöztetett bá­bukat —, Pauló Andrásné fel­sóhajtott. — Ezért a cifra nyo­morúságért a vérünket szív­ták, s mi belenyugodva oda is adtuk. Hímzés, ráncolás A tárlatvezető, mintha Paulóné .szavait igazolná. — Egy nagylány vasárnapi ün­neplője az egész nyári kerese­tet követelte. De eleget kellett tenni a szokásoknak. Nagy Lajosné, Gohér Já- nosné, Vaigel Lajosné összeha­jolnak. Hallom, hogy a hévíz­györki virággal hímzett piros posztószoknyáról beszélnek. — Egész télen át tartott egy szoknya hímzése, Táncolása. A rengeteg munkánk nem került ugyan semmibe, de a ráncolás már pénz volt, mert ehhez cs-ak néhány asszony értett a faluban. S pénz volt a hímző­SPORT —SPORT —SPORT — SPORT — SPORT Kézilabda Jó mérkőzéseken GSC-siker Mitru Mihály rul. M. M. Élményt odó kirándulás Hévízgyörki Öregek Egerben r lioi AD iriil rtMKIÁDÁSA A PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1978. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP Eredmények és kérdések A döntés joga és felelőssége Átfogó kép oz üzemi demokráciáról A városi pártbizottság gaz­daságpolitikai bizottsága nem­rég* megvizsgálta néhány na­gyobb vállalatnál az üzemi demokrácia helyzetét. A ta­pasztalataikról a párt-végre- hajíóbizottságot is tájékoztat­ták, mely átfogó kép birtoká­ban vitathatta meg a demok­ratizmus üzemi fejlődését. Általános tanulsága a vizs­gálódásnak, hogy valamennyi munkahelyen elegendő a fó­rum, ahol a dolgozók hangot adhatnak véleményüknek, védhetik vagy képviseltethe­tik érdekeiket, esetenként dönthetnek az őket közvetle­nül érintő kérdésekben. Túl sok a fórum — ilyen véle­ménnyel . is találkozhatni. Ugyanazt a dolgot többször, négyszer-ötször is megtárgyal­ják, lényegében ugyanazok. A fórum neve változik, összeté­tele alig. Ez különösen akkor szemet szúró, ha olyasmi ke­rül napirendre, amin az adott testület aligha változtathat. Például az üzem középtávú vagy éves terve. A legfontosabb Többnyire azonban a válasz­tott szervek, testületek a ha­táskörükbe tartozó legfonto­sabb kérdéseket tárgyalják meg. A szakszervezeti taná­csok példának okáért a kol­lektív szerződést, a szociális tervet, a részesedési alap fel- használását, a bérfejlesztés főbb elveit. A szocialista és a munkabrigád értekezlet a versenyvállalást, illetve a ju­talom elosztását. Első hallásra talán megle­pő állítás, hogy a vélemény­pamut meg maga a szoknya anyaga is. És mit ért volna a piros posztószoknya egymagá­ban? Kellett alá legalább négy-öt másik is, meg ugyan­annyi keményített fehér alsó­szoknya, az úgynevezett fari. Ezek nélkül nem ringott vol­na a lányok csípője. — Ma már ilyen szoknyák nem készülnek — tájékoztatta a látogatókat a múzeumőr. — Nálunk sem — mondta Dobronai Mihályné. — Egyet- egyet elteszünk az unokák­nak, a többit meg eladjuk, vagy inkább elkótyavetéljük. öt-hatszáz forintért adunk oda egy posztószoknyát, ami évek keserves munkájába, nagylányos álmaink könnyes sóvárgásába került. De hát ilyen az élet. Nézik a matyóföldi konyhát, kamrát, tisztaszobát. Színessé­gük sem fedi el, nem takarja be az egykor benne élők nyo­morúságát. Bazan Pálné ma­gyarázza az unokájának: — Az a guzsaly. ez itt a szátva, az meg a motolla. — A gye­rek értetlenül néz a levegő­be. mintha idegen nyelven be- czélnének hozzá. Eger! — Miről híres? Azok­nak. akik a buszon utaznak és Közelednek a városhoz, még nem volt kötelező olvasmány az Egri csillagok. Nem hozták őket tanulmányi kirándulásra. Mn=+ pótolják az elmulasztot­takat. nyilvánítás nemcsak jog, leg­alább annyira kötelesség is. Következik ez a dolgozó és munkahelyének szocialista vi­szonyából. Joga szólni, hiszen munkavállaló, s mint ilyen, mindent kifogásolhat, ami el­lenkezik a munkaszerződésben foglaltakkal. Kötelessége hal­latni hangját, mert tulajdono­sa is a termelőeszköznek, gyá­rának, aminek egyenes követ­kezménye a felelősség. Fele­lősség a szakszerű kezelésért, felelősség állagának megóvá­sáért és — roppant fontos! — a minél jobb kihasználásért. Tájékoztatás A sokat emlegetett és hiá­nyolt tulajdonosi szemlélet kialakítása elsősorban nem nevelés és agitáció kérdése. Sok előfeltétele közül egyről szólunk, az információról. Aligha véletlen a munkahelyi vezetők panasza, hogy a dol­gozók főként az iránt érdek­lődnek, ami szorosan össze­függ érdekeikkel, aminek ha­tását saját bőrükön is érzik. A távolabbi történésekről nin­csenek közvetlen benyomásaik. Hiányos tájékozottsággal ál­lást foglalni is bajos. A veze­tettek információhiányra pa­naszkodtak a vizsgálatba be­vont üzemekben. Tájékoztatni még a szűkeb­ben vett munkahely dolgairól is szükséges. A jó munkás napjainak nagy részét gépe, munkapadja mellett tölti. Nincs ideje a tőle akár csak tizenöt méterre zajló esemé­nyeket figyelni, mérlegelni, értékelni. A termelési tanács­A kánikulai hőségben ezrek és ezrek szoronganak a me­dencében, ezrek és ezrek he- verésznek a zöld pázsiton. Mindenki otthonosan érzi ma­gát. A hévízgyörkiek félén­kek. Idegen nekik a strando­lás. A bátrabbak is csak ad­dig merészkednek el, hogy le­vessék cipőiket és vízbe márt­ják a lábukat. A strand dicsérete Bányánszki Mihályné, a töb­biekhez hasonlóan, 1911-ben született. Hatvanhét éves. — Most vagyok életemben elő­ször strandon. Már értem az unokáimat, miért kívánkoznak annyira fürdeni. Legyen meg nekik mindaz, szívemből kívá­nom, amihez én meg a többi hozzám hasonló, soha nem ju­tottunk el. Késő délután jutottak el a Szépasiszony-völgyébe. — Mintha a besnyői búcsú­ban lennék — nevet Sápi Pál­né, s vele mulatnak a többiek is. Veszik a búcsúfiát — egri köcsögöket, csuprokat, színes játékokat. Előkerülnek a reg­gel vízzel töltött üvegek. Bika­vért. Medocot. Leánykát vá­sárolnak az otthonmaradottak­nak. — Hogy elhiggyék, itt is jártunk — igazolja a vásárlá­sát Zmák Mihályné. A völgy oldalában apró tü­zek gvúlnak. Kezdődik az esti szó”akozás. a szalonna-sütés. A hév*zgyörkíekkel hazaiudúl az autóbusz. Neívveneív ötvenes túli hévízgyörki asszony és férfi, aki még soha nem ízlel­te a szabad vasámsn örömet, nótára gvúit: — Este későn ragyognak a r'dllavnv . . Fercsik Mihály ko-záson azonban a munkaru­ha, bakancs, kéztisztító prob­lémáinak bátor felvetésénél többet várnak tőle. Hibázik az a művezető, aki-a műszaki konferencia anyagát nem egé­szíti ki a helyi adatokkal, fel­adatokkal, aki hallgat a gon­dokról, nehézségekről. Ilyen­kor kerül elő a munkaruha, a védőétel és a bakancs. Az ilyen jelenség erősen vitatható munkahelyi légkörre utal, il­letve arra, hogy a munkahelyi vezető' képtelen az üzemi de­mokrácia feltételeit biztosítani — állapítja meg a bizottság jelentése. Túlbecsülhetetlen eleme a demokráciának a döntés. Dön­teni majdnem mindig nehéz, gyakran kényelmetlen, kelle­metlen, sőt fájdalmas. Eme sok negatívum azonban pozi­tívumban összegeződik a dön­teni hivatott személyekben. Mozgósítja erőiket, találékony­ságukat. A következményeket vállaló, saját lelkiismerete megnyugtatására is, többnyire megfontolt, mérlegeli tettei­nek, szavainak súlyát. A dön­teni hivatott testület jobban elmélyül tárgyában, mint az, amelyik csupán véleményez, esetleg tanácsadó szerepet tölt be. Középvezetők Kétféle középvezetői nézet­tel találkoztak a bizottság tag­jai. Az egyik azt állítja, sem­mi önállósága, nincs mibe be­vonni a munkásokat. A má­sik szerint azért csorbul ön­állósága, mert mindent kol­lektíván kell eldönteni. Ebből és sok más tényből is azt a következtetést vonta le a párt­végrehajtóbizottság, hogy a fó­rumok tartalmi munkáját kö­zépszinten kell javítani, hi­szen a dolgozóknak sokszor ezek a testületek jelentik a vállalatot, az itt folyó tevé­kenység alapján ítélik meg a vezetési módszereket. Ezeket a testületeket képesek a leg­jobban megfigyelni, ellenőriz­ni. Befejezésül még egy nagy horderejű tapasztalás. Nem­csak a párttagok, a pártonkí- vüliek is óriási jelentőséget tulajdonítanak a pártdemok­ráciának. Igénylik, hogy az szolgáljon példának, adjon iránymutatást minden más fó­rumnak. Kör Pál Az aszódi múzeumban riépl műemlékek bemutatója A járási közművelődési bi­zottság és az aszódi Petőfi- múzeum rendezésében augusz­tus 19-én 16 órakor nyitják meg Aszódon, a Petőfi-mú- zeumban a Gödöllői járás né­pi műemlékei című időszaki kiállítást. Megnyitó beszédet mond Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese. Diaképekkel kísért tárlatvezetést tart dr. Filep Antal, a Magyar Tudo­mányos Akadémia néprajzi kutató csoportjának tudomá­nyos munkatársa. V

Next

/
Thumbnails
Contents