Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
1978. AUGUSZTUS 13., VASÄRNAP v/fiifcip Hajrá nélkül Bővítheti a k©©p8B”ácIé Befejeződött az amemai üzletemberek látogatása Szombaton a Magyar Kereskedelmi Kamarában zárómegbeszéléssel véget ért a magyar származású amerikai üzletemberek magyarországi látogatásának hatnapos hivatalos programja. A vendégeket — akik a Kereskedelmi Kamara és a Magyarok Világszövetsége meghívására tartózkodtak hazánkban — Kallós Ödön, a kamara elnöke üdvözölte. Ezután eszmecserét folytattak a magyarországi látogatás tapasztalatairól. Ezzel kapcsolatban Lajos Schmidt, a Magyar—Amerikai Gazdasági Tanács amerikai tagozatának elnökhelyettese arra a kérdésre, hogy a két ország kereskedelmi megállapodása nyomán milyen lehetőségeket lát a gazdasági kapcsolatok bővítésére, elmondta: az évente 180 millió dolláros külkereskedelmi forgalom növelésére egész sor lehetőség kínálkozik. Ezt bizonyítja az amerikai üzletemberek magyarországi útja, vizsgálódása is. Nem csupán egy-egy alkalomra korlátozódó üzletkötésekről lehet szó, hanem a kooperáció bővítéséről is, amelyet — mint örömmel látták — magyar részről is meghatározó fontosságúnak tartanak a külkereskedelmi kapcsolatok erősítésénél. ★ A vendégeket magyarországi látogatásuk során hivatalában fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A küldöttség vezetői ár. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről tárgyaltak. A delegáció tagjai nagyüzemeket kerestek fel, kulturális., centrumokba . látó-; gattak és megtekintettek több idegenforgalmi nevezetességet. Utolsó váltás az építőtáborokban Zárás: augusztus 26-án - Jeleskedő Pest megyeiek Szombaton már a negyedik turnus tagjai is csomagoltak a KISZ nyári építőtáboraiban, s helyüket hétfőn az idei utolsó váltás 13 ezer ifjú önkéntes munkása foglalja el. Az eddigi eredményekről, a legfontosabb tapasztalatokról kérdeztük Márton Józsefet, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkárát: Az idén rangsoroltak — Az idén 12 új tábort nyitottunk, így a már hagyományosnak számító táborainkkal együtt 61 helyen kínáltunk munkalehetőségeket a fiataloknak. Az első turnus június 18-án kezdődött, az ünnepélyes táborozásokra pedig augusztus 26-án kerül majd sor. Ez alatt . az idő alatt mintegy 47 ezer 500 fiatal dolgozott, illetve fog még dolgozni a táborokban — nyolcezerrel több mint tavaly. A legtöbb munkahely, szám szerint 48, mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari teendőkkel várta az érkezőket. — Ebben az évben alapvető változás következett be: korábban mindig ki tudtuk elégíteni a táborok gazdáinak létszámigényeit, idén viszont 70 ezer fiatal is elkelt volna a táborokban. Ezért rangsoroltunk, s csak olyan helyeken engedélyeztük a tábor- nyitást, ahol valóban szükség volt a segítő kezekre. S ami legalább ennyire fontos: ahol az elengedhetetlenül szükséges szociális és kulturális körülményeket is maradéktalanul biztosítani tudták a fogadók. A követelményeket a tábornyitások előtt és menet közben egyaránt szigorúan ellenőriztük. Veresegyházi mérleg — Gyorsmérlegünk szerint az első három turnusban dolgozott majd 30 ezer fiatal munkájának forinthan kifejezhető értéke megközelítette a 19,5 millió forintot. Miből? A nemesnádudvari Asztalos János leánytáborban például az első csoportban 120 lány 7,2 tonna cseresznyét, 2,1 tonna meggyet szedett, 88 ezer szőlőtőnél végzett hajtásválogatást, 53 hektár szőlőt kapált meg — többek között. A Betonútépítő Vállalat veresegyházi építőtáborának harmadik turnusában a 194 fiú felszerelt 4400 méter szalagkorlátot, 1300 négyzetméter padkát készített, füvesítettek 19 ezer négyzetmétert, s 2800 négyzetméternyi mederfelületet burkoltak betonlapokkal. Szakmunkástanulók Diósdon — Előbbrelépésnek tartjuk, hogy idén — a tavalyi eggyel szemben — már három olyan építőtábort sikerült nyitnunk, ahol kizárólag szakmunkástanulók dolgoznak, s ott eltöltött két hetük beszámít a kötelező nyári gyakorlati időbe. A leninvárosi Tiszai Kőolajfinomító építésénél az Ajkai Alumíniumkohó, valamint a Gördülöcsapágy Gyár diós- di gyárának rekonstrukciójánál dolgozó fiatalokról — az első négy turnus tapasztalatai alapján — nyugodtan megállapíthatjuk: a felnőttekkel egyenértékű munkát végeztek. — Különös gonddal ügyeltünk a szabadidő hasznos eltöltésére, a sportolási és a kulturált szórakozási lehetőségek biztosítására. Ezért szerveztünk az egyes táborok öntevékeny programjai mellett, több mint 800 központi műsort. A kulturális programok jelentős része az idei év kiemelkedő eseményének, a VIT-nek jegyében zajlott. Sorszám: 21 Az idei építőtáborok o huszonegyes sorszámot kapják. Az első évfolyam az emlékezetes 1957-es, amikor a Hanság lecsapolásában segédkeztek a vállalkozó kedvű ifjak. Bár az utolsó turnus önkéntes munkásai csak augusztus 26- án teszik le a szerszámot, már foglalkozunk a jövő évi tervekkel. A tábortulajdonosok szeptember közepéig jelentkezhetnek 1979-re szóló terveikkel. A jövő évi táborok helyéről a KISZ KB december közepén testületi ülésen dönt. A V1T után, itthon A politizáló ifjúság találkozója Négy kérdésre válaszol dr. Árpást Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának etső titkára A világ 146 országa kétezer demokratikus ifjúsági szervezetének tizennyolc és fél ezer küldötte sereglett ösz- sze, mint ismeretes, július 28. és augusztus 5. között Kuba fővárosába, hogy a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozón hitet tegyen a népek barátsága, a béke. a haladás, az antiimperialista szolidaritás eszméi mellett. Hazánkat 450 tagú ifjúsági delegáció képviselte. Pest megyéből hat KISZ-fiatal utazott a VIT-re: dr. Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, a fesztiválon a Pest, a Nógrád és a Fejér megyei ifjúkommunisták vezetője, Trnovszki Sándor, a ceglédi 203. Szakmunkásképző Intézet tanulója, Szíjjártó Zoltán, a Fóti Gyermekváros tanulója, Zámbó Sándor, a Pestvidéki Gépgyár műszaki programozója, Bői Sándor, a csév- haraszti lakóterületi KISZ-alapszervezet titkára és Schmikl Julianna, a Telefongyár nagykátai üzemének tervstatisztikusa. Néhány órával a küldöttség hazaérkezése után dr. Arpási Zoltánnal beszélgettünk havannai élményeiről, tapasztalatairól, a XI. VIT hangulatától. 0 — Miben látta a találkozó lényegét? — A havannai VIT-en a küldöttek a világ ifjúságának legszélesebb rétegeit képviselték — kezdte dr. Arpási Zoltán. — Ifjúkommunisták, szociáldemokrata, kereszténydemokrata, radikális pártok ifjúsági szervezeteinek tagjai más és más politikai eszméket valló fiatalok találkoztak, hogy kicseréljék véleményüket a világról, a társadalmi haladás, a politikai élet kérdéseiről. A havannai fesztiválon, miként 1947 óta valamennyi VIT-en, a magyar ifjúság küldöttei képviselték dolgozóink állás- foglalását és elkötelezettségét a nemzetközi szolidaritás, a haladás és a béke ügye mellett. Egyben arra is készültünk, hogy hírt vigyünk a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében elért sikereiről. — Nehéz leírni, érzékeltetni azt az őszinte baráti légkört. amelyben a kubai fiatalok fogadtak bennünket, A magyar küldöttség szálláshelyén,'az Acörohéllábán, és az' egyik tengerparti 1 épületbeh berendezett magyar klubban is már a megnyitó előtt izgatott fesztiválhangulat érződött. Ezt tovább fokozta, hogy a VIT megnyitója előtt ünnepelte Kuba a Moncada laktanya elleni támadás 25. évfordulóját, melyről a magyar fiatalok is megemlékeztek a szálláshelyükön. — A megnyitó eseményei közül egyet említenék. Majd két óra alatt tettük meg a stadionba vezető három és fél kilométeres utat. Az út mentén a kubaiak ezrei álltak. Ahol elhaladtunk, mindenütt a Viva Hungária, valamint a kubai és a magyar barátságot éltető kiáltások hallatszottak. Hiába zúdult a közönségre a számunkra szokatlanul heves trópusi zápor, senki sem mozdult a helyérőL O — Melyek voltak azok az események és rendezvények, amelyeket a Pest megyei fiatalok leginkább megőriznek majd emlékezetükben? — Legelőször a Forradalmi vívmányaink útján elnevezésű rendezvényről szólnék — folytatta a KISZ megyei bizottságának első titkára. — E i program segítségével valójá- i ban is képet alkothattunk arról a fejlődésről, amelyet Kuba az elmúlt két évtizedben elért. Vendéglátóink végigkalauzoltak Havannában. Utunk a Forradalom terén kezdődött, majd a műszaki főiskola, a 310 ágyas kórház, a testnevelési főiskola, a dohány- és a fagylaltgyár mellett haladtunk el. Részletesen megismerkedtünk a Havannai Munkaterápiás Ideggy ágy intézet munkájával, melynek vezetője együtt harcolt Fidel Cast- róval és fegyveres csoportjával. Elmondta, hogy a forradalom győzelme előtt úgyszólván kilátástalan helyzet uralkodott az országban. Járványok tizedelték a betegeket, nem egy kubai halt éhen. Az intézetnek ma az a feladata, hogy segítse a betegeket újból beilleszkedni a munkába, a társadalomba. Ügy láttuk: az intézet sokkal inkább hasonlít diákkollégiumra, mintsem kórházra. — Miként a magyar ifjúkommunisták, a kubai fiatalok is részt kérnek az országépítés sokféle feladatából. Havannától 20—30 kilométerre — a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségével — épül a cementgyár. Az építkezésen — ott jártunkkor — 1100 fiatal dolgozott; Havannából és az ország más vidékeiről érkeztek ide. Sokan ott tanulják meg a szakmát is. A tervek szerint, a cementgyár 1979-től évente egymillió 400 ezer tonna cementet termel. — Részt vettünk két nagygyűlésen, ezeken a világ fiataljai a neokolonializmus ellen foglaltak állást. A központi rendezvények mellett baráti találkozókon ismerkedtünk a bolgár, a csehszlovák, a lengyel és a szovjet fiatalok életével és munkájával. Különösen maradandó élményt jelentett számunkra a Jósé Marti úttörőváros megtekintése. A fesztivál kubai nemzeti napján itt hirdették ki Kuba új gyermek, és ifjúsági törvényét. E törvény megalkotását széles körű vita előzte meg, s tartalmazza a fiatalokat érintő döntések rendjét, a beleszólás és a véleménynyilvánítás lehetőségét. Nem kis szerencsénkre sorainkban foglalt helyet Alberto JiCantorena olimpiai futóbajnok, aki fáklyájával a fesztivállángot meggyújtotta. Miközben autogrammot osztogatott a magyar fiataloknak, elmondta: eddig háromszor járt Magyarországon, s idén- is készül hazánkba. — Természetesen vége, hosz- sza sem lenne az élmények felsorolásának, hiszen említhetném a karnevál színpompás kavalkádját. A kubai vezetők szinte éjjel-nappal a küldöttek között tartózkodtak. A záróest után a Lenin parkban egy dzsip állt meg, nem messze a magyar fiatalok csoportjától, s meglepetésünkre maga Fidel Castro állam- és kormányfő, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára jött közénk. © — Milyen képet alkotott a kubaiakról? — Mindvégig éreztük a kubaiak nyílt és őszinte barátságát. amelyet két epizód igazol a legjobban. A fesztivál egyik napján kubai családokhoz látogattunk. A találkozót este tizenegy órára beszéltük meg, de eltévedtünk és másfél órás késéssel érkeztünk meg az egyik modern lakótelepre. A vendéglátók késésünk ellenére terített asztallal vártak bennünket. Reggelig beszélgettünk és szórakoztunk kubai barátaink otthonában, akik ajándékkal halmoztak el bennünket. A másik eset személyes élményem. Szabad időmben nagy kedvvel, élvezettel kószáltam a havannai utcákon. Egyszer egy műemlék templomot néztem meg. A műemlék előtt idős emberitől kértem útbaigazítást, aki miután megtudta, hogy magyar vagyok — a nemzetközileg bevált eszközökkel, mutogatásokkal, jelbeszéddel — kezdte magyarázni a környékbeli látnivalókat. Közben két fiatalember csatlakozott hozzánk, egyikőjük beírta nevét az útikönyvembe, mondván: ha most nem is, de ha legközelebb Havannába jövök, feltétlenül keressem fel. Miguel La- tideznek hívják. — Hogyan adják át majd *** a Pest megyei fiataloknak Kubában és a XI. Világifjúságt és Diáktalálkozón szerzett ismereteiket? — Rendkívül gazdag és bő anyagot gyűjtöttünk. Magam tizennégy tekercs diafilmet készítettem. Négy magnókazettát töltenek be hangfelvételeink. Ügy döntöttünk, hogy egyelőre rendszerezzük anyagainkat. Azután később, szeptember elején találkozunk csoportbeli társaimmal, a Pest megyei fiatalokkal, s egységes — diákkal és hangfelvételekkel illusztrált — közös beszámolót készítünk. Az a célunk, hogy amennyire tőlünk telik mielőbb mindenkivel megosz- szuk élményeinket — mondta befejezésül Arpási Zoltán. Virág Ferenc Itthonra és külföldre Már gyártják a nagynyomású festékszórókat a Mechanikai Művekben Kecskeméti fiatalok dolgoznak a kiskunlacházi Petőfi Tsz építőtáborában. A diákok naponta tíz mázsa uborkát szednek le a gazdaság földjein, Bozsán Péter felvétele Budapesten a Szent István körúti házakat is azokkal a korszerű, nagynyomású festékszórókkal szépítik, amelyeknek sorozatgyártása az idén, a második negyedév végén kezdődött meg a Mechanikai Művekben. A 250 atmoszféra nyomással dolgozó, sokoldalúan alkalmazható festékszóró li- cencét a Mechanikai Művek egy szovjetunióbsli vállalattal együtt vásárolt meg. A magyar vállalat a komplett aggregátot, a vilniusi gyár a festőpisztolyt, a nagynyomású tömlőt és az úgynevezett kocsit gyártja. A készre szerelt terméket a Szovjetunióban belföldön értékesítik, a Mechanikai Művek viszont exportálja is. A tavaly februárban megkezdett beruházás együttes összege 330 millió forint volt, a beruházás költsége — a tervek szerint — két és fél év alatt megtérül. Jövőre már 13 ezer, 1980-ban mintegy 20 ezer festékszórót gyártanak — ezzel az új üzem teljes kapacitását kihasználják. A hazai értékesítő — az Autóker — kérésére 80 berendezést szeptember 1-ig — négy hónappal korábban a tervezettnél — átadnak a kereskedelemnek, s ezt az esztendő végéig újabb 300 követi. jelenséget az éves terv meny- nyiságá teljesítéséhez fűződő érdek magyarázta. A gazdasági reform bevezetésével 1968- ban arra számítottak közgazdászaink, hogy a tervutasítások kötelező erejének megszűnése egy csapásra eltünteti az év végi hajrá káros jelenségét. Sajnos a gyakorlat cáfolta ezt a várakozást — az év végi hajrá napjainkban is érvényesül, bár tagadhatatlan, hogy némileg mérséklődött. A TERVEZÉSBEN — vállalati tervezésben is — ma még nagymértékben érvényesül a bázisszemlélet. Ennek következménye, hogy a számbavétel időpontja az év vége — függetlenül attól, hogy a termelési és értékesítési folyamat túlnő, vagy áthúzódik a másik évre. Ehhez kötődik a nyereség, a jutalom stb. Nem kétséges, hogy az állandó növekedésre hangolt (késztetett) vállalati politika az év végére hozni kívánja a kitűzött meny - nyiséget és értéket, A vállalatok olyan külső közegben élnek, amelyben szintén az év végi hajrá érvényesül, azaz a rendelések teljesítésének mértéke, különösen az első negyedévben visszaesik. Ezt magasabb készletállománnyal át lehetne hidalni, de ennek anyagi terhei sem elhanyagolhatók. Ugyancsak az év végi hajrára ösztönöz a beszámoltatás mechanizmusa, amely december 31-éhez kötődik. Nem kis szerepe van a hajrában a be- idegzettségnek sem, ami mind a vezetőknél, mind a dolgozóknál megfigyelhető: majd a végén kicsit jobban ráverünk. ELKERÜLHETŐ A JÖVŐBEN az év végi hajrá? Ha megteremtjük az ellene ható feltételeket, jelentős mértékben csökkenthető, de teljesen nem szüntethető meg, s talán gazdaságilag ilyen érdek nem is áll fenn. Az azonban feltétlenül szükséges, hogy az év végi hajrát fékezzük, a termelés és az értékesítés ciklus osságát mérsékeljük Wiesel Iván A NAPTARRA PILLANTVA talán kicsit szokatlan ennek az írásnak a címe: miért szólunk augusztusban arról, amiről csak decemberben vagy januárban szokás beszélni — a termelés és értékesítés év végi hajrájáról? E jelenség —sajnos — népgazdaságunkban évtizedek óta szinte törvényszerűen ismétlődik, mindenki ismeri, elítéli és hangsúlyozza káros voltát — ennek ellenére mindig visszatér. Köztudott, hogy az év végi hajrá senkinek sem hasznos — fokozottan igénybe veszi a dolgozókat, nőnek a költségek, emlekedik a túlórák száma, az üzemekben kapkodás figyelhető meg, ez növeli a selejtet, túlterheli a szállítási hálózatot, megnehezíti az ügyintézést és tovább lehetne sorolni azokat a negatívumokat, amelyek az év végi hajrá nyomán keletkeznek. A Konjunktúra és Piackutató Intézet egyik kiadványa (Laki Mihály: Év végi hajrá az iparban és a külkereskedelemben) elemzi a jelenség okait és azokat az eszközöket, amelyek hozzájárulnak az év végi hajrá megszüntetéséhez. A TANULMÁNY BEBIZONYÍTJA, hogy az év végi hajrá nem sajátosan a szocialista tervgazdálkodás jelensége. Tizennégy megvizsgált tőkés ország közül tizenegyben törvényszerűen megfigyelhető, bár á hullámzás mértéke, az év végi hajrá ereje lényegesen kisebb, mint hazánkban. E jelenséget a nyugati köz- gazdasági szakzsargon window dressing néven ismeri: amikor a vállalatok és bankok arra törekszenek, hogy mérlegeik pozitívan alakuljanak és ennek érdekében igyekeznek minél nagyobb követelésállományt kimutatni. Ez a vállalat hitel- kéoeségének, a bank bondtásá- riäft megítélése szempontjából fontos minősítő szempont. A szocialista gazdaságban nem kell a mérlegek optikájának javítása érdekében év végi hajrába kezdeni. A tervutasításos rendszerben ezt a
