Pest Megyi Hírlap, 1978. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

1978. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK _________________________________ ’sJÍMm___________________________________________________________3 Egy óra az elnöknél Ahol 1971-1980 Másfél éves előnyben a híres ceglédi tsz Minden év augusztus 10-én reggel kilenc órakor Dunake­szin percnyi pontosságai meg­kezdődik a repülőtéren a felké­szülés alkotmányunk születé­sének méltó megünneplésére. Felsorakozik a kisegítő állo­mány, az MHSZ budapesti sportrepülő klubjainak növen­dékei, majd Kiss László mű­szaki vezető tart eligazítást. — Ébresztő reggel hatkor, fél hétkor reggeli, a napi idő­járás-elemzés után ti lógj álok kiszolgálni a fel-leszálló gé­peket. Tizenkettőtől egyig ebéd, este hatig szolgálat, va­csora után két óra szabadfog­lalkozás, és este tízkor taka­rodó. Máris oszolj! vezényel, hi­szen tíz órára beérkeznek az ország különböző repülőterei­nek gépmadarai. Katona Lajos, a Vízügyi Rspülőszolgálst pi­lótája, hosszú éveken át vi­torlázó oktató volt, kollé­gája, Kurunczi István is sport­repülőként kezdte pályafutá- tását. A motoros műrepülő né­gyes kötelék egyik tagja volt, ma hivatásos pilóta. A látvány pillanata — Miért kell a szakavatott, rutinos sportembereknek, hi­vatásos pilótáknak, és katona­tiszteknek ilyen hosszú felké­szülési idő ahhoz, hogy egy­szer elhúzzanak a Duna fölött — kérdem Börczi Gyula őr­nagyot, az MHSZ Országos Központ repülést alosztályá­nak vezetőjét, aki ennek a lé­gi parádénak felelős repülés­vezetője. — Ami a nagyközönség szá­mára egy röpke látványos pillanat, az mintegy negyven­MI AZ, ami bármilyen árut, bárhol és bármikor von­zóvá tehet a vevők szemében? Nos, elsősorban, kétségkívül a praktikusság, az, hogy vala­milyen igényt jól kielégít, az­után az elfogadható ár, to­vábbá vonzó a forma, a kel­lemes szín. a célszerű csoma­golás. A korszerű nagyipari tömegtermelés következménye, hogy napjainkban általában több tucat egyazon rendelte­tésű és egyaránt magas mű­szaki színvonalú termék talál­ható a piacokon. Ez oda ve­zetett, hogy ma már az áru híre, ismertsége is a kelen­dőség fontos feltétele lett. A jóhírű áru biztosabban, jobb áron és nagyobb mennyiség­ben adható el. Ha viszont ezt a jó hírt al­kotóelemeire bontjuk, rögtön kiderül, hogy ennek legfőbb forrása talán nem is mindig a konstrukció világszínvonala, hanem sokkal inkább a kivitel jó minősége. Ez. ha utána gondolunk, érthető, hiszen, ha a világpiacon 4öbb azonos rendeltetésű és műszaki szín­vonalú termék is található, például hűtőszekrény, lemez­játszó. eszte-gapad, gépkocsi, borotvapenge stb. — akkor ezek között a versenyt nagy öt perces zárt kötelékben tör­ténő repülést igényel. Duna­keszin startolnak, elrepülnek Budapest és a Duna fölött, majd visszatérnek Dunakeszi­re. Például a földről csak annyit látni, hogy öt motoros gép húzza a transzparenst tar­tó öt vitorlázógépet. Ez azon­ban neun ilyen egyszerű. Elöl megy Szabó Pál, a kötelék ve­zetője. Vontatja Halmágyi Jó­zsefet, a MALÉV-klub vitor­lázórepülőjét. Öt követi Ber- lánszkí Iván és Szilágyi Zol­tán. Berkes Miklós Nyirő La­jost húzza, Oláh Endre Szilá­gyi Zoltánt, és Sebes Attila Tetzl Györgyöt. A vitorlázóre­pülőknek tizedmásodpercnyi pontossággal kell követniük a motoros gép minden mozdula­tát. Nem szabad sem alá, sem fölé repülniük. A gyakorlás ösvényén — Nem véletlen, hogy Tetzl György szinte állandó részt­vevője a Kúszadiki esemé­nyeknek, valamint az sem, hogy arra a Szilágyi Istvánra valószínűséggel — elsősorban az döntheti el. hogy a tartós használatban melyiknek mi­lyen a minősége. EZT A TÉNYT a minden­napi tapasztalatok sokasága is igazolhatja. Például, gon­doljunk csak arra, hogy vajon mitől jó hírű és keresett a hazai üzletekben is a Wilkin­son borotvapenge, a FA de- sodor, a Philips lemezjátszó, a Bosch licenc alapján gyár­tott hűtőszekrény. A termelő­eszközök körében, valameny- nyi szakmában, természetesen hasonló lista állítható ösz- sze. A versenyképes minőség persze több mindenen múlik: a konstrukció és a technoló­gia korszerűségén, a szerve­zettségen, a jó nyersanyagon stb. E feltételek biztosítása a gyárak műszaki szakemberei­nek feladata. A feltételek ki­alakítása után viszont már minden a végrehajtáson, a munkások százezrein múlik: felkészültségükön, fegyelme­zettségükön, szándékaikon, akaratukon. HIÁBA ÍRJA ELŐ például a technológiai utasítás, hogy valamelyik részegységet három ponton kell forrasztani a ke­’ esett a választás, aki idén be- J került a műrepülő-válogatott I keretbe. A PZL-gépek egy- máktól tíz másodperces távol­ságra vannak. Minden egyes repülőgép tíz másodperc múl­va halad el a megjelölt hely előtt. Ennek a távolságnak a szemmel való megítélése és begyakorlása rendkívül pon­tos munkát követel. Egy jel­lemző esetet vettem észre egyik hármas kötelékünk tag­jainál. Ugye ott irányít elöl a vezér, és jobbról, balról azo­nos távolságban, azonos se­bességgel követik őt. Hosszú időn keresztül csak a földön állítják be a szemüket a tá­volságra, majd a levegőben folytatják a gyakorlatot. Két évve] ezelőtt láttam őket sé­tálni Dunakeszi utcáin fagy­laltot nyalogatva. Elöl ment a vezárpilóta, és akaratlanul is azonos távolságban követték őt a szélsők. Ők éjszakára is háromszög alakba húzták az ágyukat és kötelékben hor­koltak. ..............! “ Zá sé kép — transzparens — Mi lesz a zárókép? — A nagy sebességű gépek mutatnak be egyéni és köte­lék műrepülést, majd Tuskó Mihály, a MÁV-repülőklub szakosztályvezetője Wilga tí­pusú motoros géppel húzza Horányi Ervint, aki szintén a MÁV-klub tagja, fiatal, igen tehetséges versenyző. Ők von­tatják a transzparenst, melyen ez áll: Viszontlátásra, retre, ha a szerelő — mert siet. vagy rabolja a normát, vagy mert siettetik — csak egy ponton forraszt. Vagy, ha például három perc az előírt szárítási idő (esetleg egy ci- pő'talpnál), azután mégis egy perc múlva továbbkerül a munkadarab a szalagon. Vagy, ha kézbe kap valaki egy al­katrészt az előző munkahely­ről s látja ugyan, hogy az nem tökéletes, vagy nem az előírások szerint készült és mégis beépíti a berendezésbe. Vagy, ha 2 csavart jól, négyet pedig már csak tessék-lássék húznak meg valahol. Ezek az egyszer-egyszer elő­forduló, önmagukban aprónak látszó hanyagságok, külön-kü- lön, talán nem is veszedelme­sek. Többnyire a mentség is megvan mindegyikhez. Például késve jött az anyag a műhely­be a hónap vagy az év végén és hajrázni kellett, hogy telje­sítsék a szállítási határidőt, ami ugyancsak fontos feltéte­le az exportképességnek. Vagy: az is megeshet, hogy a mun­kások úgy érzik, ha a tech­nológiai utasításokat pontról- pontra betartanák, a hideg víz­re valót sem keresnék meg. Vagy: idő kell, amíg az új gépet megszokja valaki, s Ember legyen a talpán, aki hamar megtalálja Skultéty Jó­zsefet, a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz elnökét nap­közben. Nagy a határ, sok az üzemegység, hol itt, hol ott lát­ják felbukkanni. Arról nem szólva, hogy hivatalos embe­rekkel, a vezetőség más tagjai­val fontos kérdéseket tárgyal. Amikor végre két megbeszé­lés között sikerült elcsípni, in­vitál, menjünk a kertészetbe, útközben beszélgethetünk. Nem panaszkodik az iramra, még csak azt sem mondja, hogy fáradt. Csupán azt sajnálja, hogy három gyermekével és feleségével kevesebb időt tölt­het, mint amennyit szíve sze­rint szeretne. Átlagéletkor: 36 év — Az sem lenne frázis, ha népgazdasági érdeket emleget­nék, de inkább azt mondom, hogy az én családomnak <js a többi legalább ezernek nagyon fontos; hogyan dolgozunk mi itt a szövetkezetben, mit te­szünk az asztalra. Már sok éve ez a munka áll az életem köz­pontjában és ahogy mindig lé­pünk előre, egyre több, amit tenni kell. De ez valahogy nem fáraszt, mert látom a befek­tetett energia visszatérülését. Ne értsen félre, ha egyes szám első személyt használok. így egyszerűbb a beszélgetés, de mindenkor a közösségre gon­dolok akár a jót sorolom, akár a rosszat vagy a terveinket. Kiadunk egy üzemi lapot, an­nak is a Közösen címet adtuk. Mostanra nágyezerötszáz hek­táros területen gazdálkodunk, s már az erőteljesen fejlődő 'szövetkezetek közé' sorőlnak bennünket. Fontos az újjal mindig lépést tartani. Mi első­sorban a képzettségre építünk, de évek kellettek, míg mutat­kozott az eredmény, amíg sa­ját iskolázott gárdát verbu­váltunk, neveltünk. — A tsz- tasság átlagéletkora harminc­hat év! Negyven egyetemet- fniskolát végzett van közöt­tünk. hatvanan szerezték meg a mezőgazdasági középfokú képesítést, a szakmunkások száma meghaladja a hatszázat. Lányok reménye — Könnyebb, hogy nemcsak a munkakedvre, a szorgalomra, hanem a tudatosságra, a fejlett amíg meg nem szokja, addig több hibát vét stb. Inkább vitatkozni kell tehát a jobb normáért, szólni a ren­des, idejében elvégzett kiszol­gálásért a gépek mellett és így tovább, semmint a késedel­met, a vélt vagy valóságos anyagi megrövidülést a rossz norma miatt önkényes techno­lógiai módosítással tegyék helyre, munka közben, bárhol is. JELENLEG, mivel egyre több korszerű termék és tech­nológia kerül a hazai válla­latokhoz, lassan a legértéke­sebb brigádvállalá.snak számít­ható az, amelyben valahol a minőség védelmére határozzák el magukat az emberek. A minőség javítása — a mű­szakiak dolga: technológiával, gépekkel, munkafogásokka] stb.. a minőség védelme vi­szont a munkások ügye. A mi­nőséget elsősorban ők tudják megvédeni, ők képesek bizto­sítani a minőség stabilitását is, akiknek a kezén lényegében az összes gyártmány átmegy. Érdemes lenne persze mind­erre az eddiginél jobban gon­dolni a vállalatokon belüli bérezési, jutalmazási rend­szerek kidolgozásánál is, hogy a legjobb, legfigyelmesebb munkásoknak, akik önmaguk állandó meősai is lehetnek — legyen is idejük minderre úgy, hogy a jövedelmük se lássa a kárát. Gerencsér Ferenc gazdasági-politikai ismeretekre építhetünk. Nem is csellcnge- nek otthon a környékbeli gye­rekek,, különösen a lányok vár­ják, hogy bekerüljenek a ker­tészetbe és elvégezzék a szak­munkásképzőt. Mi is várjuk őket. mert hogy csak a kerté­szetnél maradjunk, állandóan fejlesztjük. Olcsó energiafor­rásunk a termálvíz, hozzáse­gít a primőrökhöz és a dísz­növénytermesztéshez. a kifize­tődő exporthoz. A közös gazdaság összva­gyona ma már meghaladja a 300 millió forintot. Főágaza­taink, a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdészet­szőlészet, a kertészet, a gépesí­tési, a háztáji és az élelmiszer­feldolgozó ágazat együttesen még az idén teljesíti ötödik ötéves tervét! Az MSZMP Központi Bizottsága márciusi határozatának megismerését követően a szövetkezet fennál­lásának 30. évfordulója tiszte­letére felajánlották, hogy a ta­valyihoz képest 28,5 millió fo­rinttal növelik árbevételüket, 13 százalékkal, s mintegy 4 millió forinttal (21 százalék­kal) nyereségüket. A legjelentősebb bevételt az élelmiszer és kereskedelmi fő- ágazat hozza: legalább 100 mil­lió forintot. Átvétel a gazdaboltban — Nemcsak nekünk fontos ez a főágazat a nyereség miatt — sorolja az elnök, hanem ez segíti a lakosság jobb ellátását. Az idetartozó kenyérsütőüzem, a két kisvágóhíd, a két vendég­lő, a közös tejfeldolgozó üzem és a szeszfőzde, valamint Ceg­léden és a járásban harminc egység tartozik ide. Vannak kenyér- és húsboltjaink, tej­csarnokunk, élelmiszerüzle­A fővárosi piaci ellátásra egyelőre még rányomja bé­lyegét a zöldségtermesztés, fő­leg a paprika- és a paradi­csomtermesztés szempontjából sokáig ked /ezőtlen időjárás, az elmúlt napokban azonban az árakban már erőteljes ki­egyenlítődés mutatkozott meg, általánosságban egyre inkább kialakul az elmúlt évihez ha­sonlítható árszínvonal — ezt állapította meg Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint Sá- ghy Vilmos belkereskedelmi miniszter csütörtök hajnali piaci ellenőrző útján. A láto­gatók útja előbb a Bosnyák téri piacra vezetett, ahol az őstermelők nagy tételben kí­nálják árujukat, a jelenlegi felhozatal egyelőre csak fele a tavaly augusztusinak, a két- három hetes érési eltolódás itt is érezteti hatását. Különösen hiányzik a dinnye, amelynek felhozatala jóformán csak most kezdődött meg, holott tavaly ilyenkor már a szezon utolsó szakaszánál tartottak. Ezután az ország legnagyobb zöldség-gyümölcs szakkereske­delmi vállalatánál tettek láto­gatást. A nagyvásártelepen Földesi Mihály, a budapesti Zöldért Vállalat igazgatója be­számolt arról, hogy az árak néhány cikkből — burgonyá­ból, hagymából karfiolból és kelkáposztából — -már alacso­tünk, zöldségárudánk, virá­gosboltunk és termény- és gaz­daboltunk. Ezeket mind saját termékeinkkel látjuk el és itt áruljuk a tagok háztájijából átvett zöldséget-gyümölcsot. Ügy gondoljuk, hasznos és nép- szerű lesz az új kezdeménye­zésünk is. A Budai úti gazda- boltunkban átvesszük a ker­tekben termelt zöldseget-gyü- m ölesöt. Legalább ezerötszáz kistermelő gazdálkodik ezen a tájon, aki behozza a saját használatán felül megmaradt néhány kilónyi termékét, napi Zöldért-átvevőáron megvesz- szük tőle. így a kis mennyisé­gek sem mennek veszendőbe. Ellátási kérdés az is, hogy a du- navarsányi Petőfi Tsz-szel egyszerű gazdasági egyesülés keretében tizennyolcféle árut forgalmazunk. sajnos takar­mányt és tápot kevesebbet, mint amennyit keresnek. Öntözési ötlet A tsz-elnök azt tartja, ha kell még kockáztatni is érde­mes. Volt, hogy bajba kerültek, túl nagy fába vágták a fejszét, nyögték a kellően meg nem alapozott beruházás terhét. Az­tán. arról beszél, hogy jobb al­kotni. s talán helyrehozható hibát véteni, mint semmit sem tennj. Már a kertészet bioló­giai laboratóriumában magya­rázza, hogy — környezetvédel­mi szakmérnöki képzettségét hasznosítva — javasolta, a vá­ros szennyvizét megfelelő el­járásokkal tegyék öntözésre alkalmassá. Az eljárást — amely többmilliós megtakarí­tást ígér — sikeresnek tartja a mezőgazdasági minisztérium csakúgy, mint az OVH, s a megvalósítást segíti STItlegyei és a városi tanács. Komáromi Magda valy, drágább viszont a pap­rika, a paradicsom és főként a dinnye, amiből tavaly 240 vagont küldtek az üzletekbe, idén viszont mindössze 15 va­gonnál tartanak. A miniszteri szemle tapasz­talatainak mérlegét Romány Pál és Sághy Vilmos így von­ta meg: a termelőket kellő­képpen ösztönzik a kormány­intézkedések nyomán kialakí­tott termelői árak. A nagyüze­mek és a kistermelők értéke­sítési biztonsága is szavatolt az esetek döntő többségében. De a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a nem elsőosz­tályú kertészeti termékek át­vételére és gyors eladására, ezzel ugyanis csökkenteni le­het a piaci árakat. Meg kell vizsgálni azt is, miként lehet­ne az eddiginél nagyobb szá­mú szállítóeszközzel folyama­tossá tenni a fővárosi piacok zöldség-gyümölcs és burgonya ellátását, mert az áru továbbí­tása ma még gondot okoz. Megállapodtak abban: foko­zottabban ellenőrzik, hogy a kistermelők felkínált áruját valóban átveszik-e az arra il­letékes kereskedelmi szervek, a piaci szemle néhány tapász- talata ugyanis ennek ellenke­zőjére hívta fel a figyelmet. Megvizsgálják azt is, hogy az egy-két héten belül kezdődő zöldség csúcsszezonban mikép­pen lehetne növelni az értéke­sítést és fontolóra veszik né- zöldségárudai üzlet vasárnapi nyitvatartását. nyabbak az elmúlt év azonos időszakáénál, az uborka I hány fővárosi ugyanannyiba kerül mint ta- I Felszállás előtt a pilóta és a repülőgép-szerelő ellenőrzi a műszereket Barcza Zsolt felvételei Erdős Agnes Mit tehet a munkás? Még mindig nem zökkenőmentes a kistermelők árujának átvétele Miniszterek látogatása a Bosnyák téri piacon és a Nagyvásártelepen Startra készül a kitelik Az augusztusi légi parádé előtt Dunakeszin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents