Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

girr, irt 197*. JÜLIUS 6., CSÜTÖRTÖK Többet vállalóknak, több pénz Ösztönzően hatott a műszakpótlék a PEMÜ-ben Kerek egy esztendő telt el a műszakpótlék bevezetése óta. A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnál már készítet­tek is néhány kimutatást, fel­mérték hozzávetőleges hatá­sát. A kérdésre, hogy mi­ként alakult, váítozott-e a műszakszám, s megnőtt-e a dolgozók kedve két- három, avagy folytonos műszakban ■dolgozni, Földvári Mihályné, közgazdasági osztályvezető vá­laszol Vasárnap prémium — Tavaly, a rendelet meg­jelenésekor vállalatunknál mindössze huszonötén dolgoz­tak folytonos műszakban, azaz alkalmanként szombaton, va­sárnap is. Megbecsülésükre nagy gondot fordítottunk, a munkásoknak 160 forint, a művezetőknek 200 forint mű­szakpótlékot fizettünk egy- egy vasárnapi műszakért. Elé­gedettek is voltak. Az új ren­delet nyomán ezt a gyakorla­tot meg kellett szüntetni, s a törvényes mértékben átlago­san harminc százalék pótlék il­leti meg a folytonos műszak­ban dolgozókat. Vagyis anya­gilag nem jártak jól, nem is lelkesedtek. Valamiféle meg­oldást keresni kellett, ezért döntött úgy a vállalatvezetés, a mozgalmi szervek egyetérté­sével hogy a vasárnapi mun­káért külön prémiumot adunk. Egy-egy napra 65, Illetve 100 forintot. A PEMÜ-ben a harmadik műszakért is az átlagosnál töb­bet fizettek munkásaiknak: húsz százalék műszakpótlékot. Számukra tehát a rendelet csak azért juttatott többlet­jövedelmet, mert a délutános műszakért korábban nem kap­tak semmit. Anyagilag legjob­ban az állandó kétműszakosok jártak. Az . idén, éves szinten hat­millió forint bérköltséget je­lent a vállalatnak ' a1 műázak- pótlék, s ez bizony nem cse­kély összeg. Szabó János, a műszaki cikkek gyárának igaz­gatója úgy véli az emberek szívesebben vállalják a több műszakot a rendelet óta; en­nek érezhető is hatása a ter­melésben. A felelősség elismerése — Vannak olyan asszo­nyaink, akik ragaszkodnak a több műszakhoz, nem is sze­retnének állandóan délelőtt dolgozni. Az alapkategória-bé­rektől függően változtak a ke­resetek, egyeseknek ötszáz fo­rinttal is növekedett. Gondunk az, hogy jelenleg is bérfe­szültség van a háromműszako­sok és a folytonos műszakban dolgozók között. Utóbbiak nem érzik megfelelőnek a diffe­renciát, aránytalannak tartják a jövedelmeket. Héczai Károly üzemvezető- helyettes: — Véleményem szerint, bér­ügyi gondok voltak és marad­tak, de remélhetőleg sikerül majd fokozatosan megoldani őket. A kategóriabérek eme­lésével folyamatosan csökkent az utóbbi három évben a ke­resetek közti különbség. Ná­lunk a csőhúzó üzemben igen nagy a fluktuáció, jönnek- mennek az emberek. A mun­kaerőhiány miatt mindenkit fel kell vennünk, de abból semmi haszon sincs, ha rövid idő alatt odébb állnak. így a legnagyobb felelősség arra a kevés törzsgárdatagra hárul, akik jól ismerik az értékes gépeket, s szinte magukénak érzik. Ezt anyagilag is hono­rálni kell a vállalatnak. Ha kel! más gépen is A csőhúzó üzemihez tartozó TSG-múhelyben az óriás testű berendezések műanyag vödrö­ket és fedőket, összecsukható szállító-rekeszeket és fedele­ket ontanak magukból Az ötkilós fröccsöntő gépnél dolgozó Pasztoha Istvánná csak úgy tud néhány percre beszédbe elegyedni velem, hogy brigád társa áll helyére. — Miként oldottam meg, hogy már hetedik éve négy­műszakban, azaz szombaton- vasárnap is dolgozom? — is­métli a kérdést. — Nem köny- nyen. Amikor beléptem a PEMÜ-be fiaim nyolc és ti- zennégyévesek voltak. A fér­jem állandóan délelőtt dol­gozik, kénytelen volt sok mindent átvállalni tőlem. Mondogatta sokszor, hogy keressek már más munkát, de csak maradtam. Miért? Hűséges természetű vagyok és nem szeretem a változást. Itt minden gépet megtanul­tam kezelni..., tagja vagyok a Dobó Katalin szocialista brigádnak ..., idetartozom ... Hogy emelkedett-e tavaly jú­liustól a fizetésünk? Hát, nenj sokkal. Azt hiszem talán kétszáz forinttal. Zúgoló­dunk-e? Nem tagadom. Vagy hafszáz forinttal A szerelvény- és szivattyú- üzemben is sok nő dolgozik, a munkások többsége a gyen­gébb nem képviselője. Szem­betűnő az is, hogy kevés a fiatal. Mintha őket nem von- zaná a három műszak. A mun­ka pedig változatos, sokféle termék készül itt. Egy coca- colás láda például hetvenöt másodperc alatt Az okos be­rendezés ajtaja önműködően nyílik, s türelmesen megvár­ja míg kezelője kiveszi a készterméket. A baleset-meg­előzés végett csak akkor kezd ismét formálódni benne a műanyag, amikor a dolgozó behúzta a gép ajtaját Az egy és negyed perc alatt jut ide­je Molnár Ferencnének le­sorjázni — késsel levágni a szélekről a fölösleges anya­got — és ötösével összekötni a ládákat. — Ezt a masinát nagyon kedvelem — veti oda, pilla­natra sem hagyva abba a meg­szokott mozdulatait —, de va­lamennyi gépen kell dolgoz­A VOLÁN 1. sz. Vállalat-^TtFU tatsgóriás jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket Munkahelyek Budapesten és Pest megyében. A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit. A tanfolyamon való részvétel feltételei: büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. ^ Jelentkezés: munkanapokon 8 és 15 óra között az alábbi címeken a személyzeti vezetőnél: Budapest XIV., Pillangó u. ZZ. Budapest XIV., Mogyoródi u. 32. Budapest III., Zay u. 24. Budapest IX., Táblás u. 36—38. Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 43. Cegléd, Külső Körösi út 12035. hrsz. Gödöllő, Dózsa György u. 65. Felvilágosítás kérhető továbbá a következő címeken: Budafok, Kővirág sor 15—17. Budaörs, Rákóczi út 40. Százhalombatta, Erőmű u. 3. Érd, Diósdi út 3. Pilisvörösvár. Fő u. 39. Szentendre. Dózsa György út 8. Kiskunlacháza, Rákóczi u. 20. Dabas, Vasút sor. Nagykőrös, Szurdok dűlő 3. Nagykáta, Jászberényi út 1. Monor, Petőfi u. 1. Abony, János u. 2. Vác, Deákvári fasor. Aszód, Pesti út 25. nunk. Hetente váltunk, így nem fordulhat elő, hogy va­lamelyikünk is rosszall járna. Jövőre lesz tíz éve, hogy a PEMÜ-be jöttem és nem is bántam meg. Igaz, az éjsza­kás műszak nem tesz jót a szervezetnek, de ezt is meg le­het szokni. Otthon is kialakí­tottuk az életrendünket, s mivel közeledem a nyugdíjkor­hoz, innen akarok pihenni tér­ni. Tavaly, amikor emelték a fizetéseket, nekem nőtt vagy hatszáz forinttal. Azóta még szívesebben dolgozom. Szépen gondozott hajában már sok az ősz hajszál, szenv- telenül árulkodva az elfutott évekről. Keszthelyi Zoltánná mosollyal arcán, de szemmel látható fáradsággal ereszke­dik a székre, s húzza lefelé vastag bőrkesztyűjét. Ránk számíthatnak — Nem tudom férfi mun­ka-e a sajtolás, vagy valaha az volt-e. Én mindenesetre a műhely fennállása óta itt dolgozom. Egy géppel sokféle idomot lehet készíteni, ren­geteg szerszámot használunk. Álcád közöttük még tizennyolc kilós is. Bizony nemcsak nagy figyelmet követelő a mun­kánk. nehéz is. Állandóan bőrkesztyűt kell használnunk, mert meleg a szerszám és az adagoló anyag... Áh, nem gondoltam mégsem soha, hogy máshová menjek! Solymári vagyok, ez az első murixahe- lyem, 1959 óta. A gyerekeket nagy önállóságra neveltük, s most, hogy a kisebb is kato­nasorba került, a gondunk is megcsappant... Nezze, ne­kem 16 forintos az órabérem, s tavaly a műszakpótlék kö­rülbelül hatszáz forint több­letet jelentett a családi kasz- szában. Juhász Károlyné is sajtoló­gépen dolgozik, egy brigádban Keszthelyinével. ■■— Nem tudom, ha a mi gár­dánk kiöregszik, és sajnos kö­zeleg az idő, lesznek-e, akik a nyomunkba lépnek — említi. — Nekem a férjem is itt dol­gozik, lakatosként Ám ő ál­landó egyműszakos. Bizony — bár 26 év telt el azóta, hogy ide kerültem — meg mára sem szokta meg az én három mű­szakomat. Panaszkodik: nincs otthon kihez szólnia! Hajaj, volt vele vitám elég. Mit csi­náljak? Én már innen szeret­nék nyugdíjba menni. Dodó Györgyi Megállj a romlásnak léI termő ültetvényeket, közösen! Törökbálinti rendszertervek csonthéjas termesztésre A budai járás határát járva az elmúlt években, többfelé ta­pasztalhattuk : gyomosak a gazdaságok gyümölcsösei, sok az elöregedett fa. A sovány termés jelentős részét csak a konzervgyárak tudták haszno­sítani. Az sem volt titok, hogy egyes ültetvények már csak' a statisztikai jelentések számosz­lopaiban szerepeltek. Pedig a Buda környék az ország egyik hagyományos őszibarackiermesztő tája. Hogy azzá lett a kedvező talaj adott­ságokon kívül köszönhette a jó értékesítési lehetőségeknek és az olcsó szállításnak. Mi hát az oka a visszafejlődésnek? Terület és szakember A jelenlegi termésátlagok mellett a legtöbb gyümölcs- fajta termesztése nem jöve­delmező. További gondot okoz hogy erre a munkára egyre ne­hezebben kapnak embert. A szövetkezetek többsége összte­rületének töredék részén mint­egy 60—100 hektáron termeszt barackot, cseresznyét meggyet. A következmény így az, hogy a termőterület aggasztóan csök­ken. Lesz-e előrelépés a csont­héjasok termesztésében? Erről beszélgetünk a Török­bálinti Állami Gazdaságban Schneider József igazgatóhe­lyettessel és dr. Timon Bélá­val a termelési rendszer ve­zetőjével. — A Törökbálinti Állami Gazdaság 3700 hektáron gaz­dálkodik, összesen 1300 hektár gyümölcsöse van, s az ország legnagyobb baracktermesztője — mondja az igazgatóhelyettes. — Ennek megfelelően termelé­si tapasztalatokkal bíró szak­embergárdánk van, tehát vál­lalkozhattunk a rendszergazda szerepének betöltésére. Két esztendeje annak, hogy a gazdaság megkezdte a csont­héjas gyümölcsűek termelési rendszerének szervezését. Vár­hatóan az idén kapják meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium engedélyét működésükhöz. Terveznek, beszereznek Arra a kérdésre, hogy mit nyújt a rendszergazda a csat­lakozó gazdaságoknak dr. Ti­mon Béla, elmondta, hogy min­denekelőtt a termelés egészé­re kiterjedő szaktanácsadással szolgálnak. Magukra vállal­ják az ültetvények tervezését, csért többet kapnak, de az árut válogatni, csomagolni kell. A Hungarofruct Külkereskedel­mi Vállalattal kötött szerződés alapján már az idén kerül kül­földre a partnerek kajsziba­rack terméséből. Igazi nagy föl­futás jövőre várható, amikor üzembe lép az új válogató gép­sor. Nyolc csatlakozó Végezetül szólni kell arról, ami nemcsak a termelőknek, a népgazdaságnak is fontos! Bár az ültetvények rendkívül nagy eltérést mutatnak, néhány év alatt a rendszeren belül 20 százalékos termelésnövekedést remélhetnek. Megszűnik a kör­zet gyümölcsfa állományának csökkenése. A törökbálintiak tervei között szerepel egy, a taggazdaságokkal közös tele­pítés; ami 600 hektárra növeli a csonthéjasok területét. A rendszerhez eddig nyolc gazdaság csatlakozott, az össz­terület most mintegy 1800 hek_ tár. Valkú Béla Érdi oszlopcsere A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat siófoki igazga­tóságának dolgozói folyamatosan 300 középfeszültségű veze­téktartó oszlopot cserélnek ki Érden. A cserére a növekvő áramfogyasztás miatt kerül sor. Képünkön: az Ercsi úton ál­lítják az oszlopokat. Barcza Zsolt (elvétele F azekas kinyitotta rajztömbjét, filc­tollakat szedett elő és rámeredt a fehér papírra. Két plakátot kell terveznie, és egyetlen épkézláb, toll­hegyre való gondolata sem volt. A fröccs sem segített rajta. Pedig a jó fröccsben úgy hitt, mint az elárvult vénasszonyok a szenteltvízben. Egy esti újság ereszkedett le az asz­talra, aztán egy csontos kéz. Fazekas felkapta tekintetét. Ötven­öt év körüli férfi hajolt felé. — Megengedi ? — Tessék csak — mondta Fazekas és elhúzta a rajztömbjét. — Megiszom egy fröccsöt és megyek tovább. Kedves hely ez. Még sohasem voltam itt. Hány óra. ha szabad kérdez­nem?! — Tíz perc múlva hét — nézett az órájára Fazekas. — Igen, annyi — mondta a férfi sa­ját karórájára pillantva. — Tudja, csak azt akartam tudni, hogy jól jár-e? — Pontosan. — Meghívhatom egy fröccsre. Soha­sem szoktam ilyesmit tenni, de remé­lem megérti: tíz perc múlva esküszik a lányom. Fazekas megrázkódott. Hideg borzon­gás futott végig a hátán. Most van a lánya esküvője? És itt ül, és iszik majd az eszméletlenségig? Otthagyta valami­kor a családját, s most a csáládja feled­kezett meg róla? Mert a nemzés nem jo­gosít fel senkit különleges kiváltságokra, szeretetre, tiszteletre, megbecsülésre! — Kérem, akkor én hívom meg — mondta Fazekas. — De mondja csak, miért nincs ott? Mármint az esküvőn? — Hosszú történet... — Tisztán? Igen? Akkor kétszer ket­tőt a szürkebarátból — csippentett Fa­zekas az ismerős pincérre. — Tizenöt éves volt, amikor meghalt az édesanyja. Egyedül neveltem. Mos­tohát nem hoztam a házhoz, hogy ne okozzak törést a lelkében. Ugye érti? Bába Mihály: uvo Fazekas bólintott. — Aztán egyszercsak megismerke­dett egy fiúval. Egy olyan szakállas, de rendes fiúval. Meg is szerettem. Min­dennapos vendég lett nálunk. Még se­gített is. Ezt, azt, a ház körül. Barká­csolt. örültem is, hogy ilyen fiúval jár a lányom. Most lett orvos a gyerek. — Ha ilyen jól megvoltak együtt, ak­kor miért nem hívták meg az esküvőre? — csodálkozott rá Fazekas. A férfi egy pillanatáig maga elé bá­mult. Aztán hirtelen megitta borát. A pohár üresen koppant az aszta­lon. Fazekas intett, hogy még egy kört hozzanak. Az idegen férfi ráemel­te vizenyős tekintetét. A részegség lát­ható nyomai ott guggoltak a szeme kö­rüli ráncok hálójában. — A lányom sokat sírt. mert a fiú szülei kedvesek voltak hozzá, de nem szerették. Nem akarták, hogy a fiuk egy félárva, kocsi és nyaraló nélküli lányt vegyen feleségül, amikor talán hamaro­san főorvos is lehet. Pedig — emelte fel kifeszített mutatóujját a magasba — az ő gatyájuk is lyukas volt, mint az enyém, amikor gyerekek voltak. Az uborkafára csak negyvenöt után ka­paszkodhattunk fel! Már ne haragud­jon, hogy ezt mondom, de minden úgy kavarog bennem. Ittak. Fazekas tenyerébe támasztotta állát, szeme se rebbent. — Node, a fiú azt mondta, szereti a lányomat és feleségül veszi. A szülők kijelentették: akkor nem vesznek részt az esküvőn! És így megfosztottak engem is a boldogságtól, az örömtől. Érti ezt, uram? Szeretném megkérdezni az apát: miért nem azt vette el, akit neki az apja vagy az anyja kommendált? Mert nem azt vette el, tudom. Miért nem engedi, hogy a felnőtt, értelmes embernyi fia saját maga döntsön, hogy kivel akar él­ni? Persze nem kérdezhetem meg, mert nem is ismerem. Különben, ha ismer­ném, se kérdezném meg, mert tudom: az a baj, hogy kapzsik, zsugorik, féltek, hogy ha tudomásul veszik az esküvőt,, kiadásuk lesz, és nem cserélhetik ki a kocsijukat, meg nem építhetnek még egy emeletet a nyaralójukra. De kinek, úristen! Hiszen nekik is az az egy szem gyermekük van, mint nekem a lányom. Hát nem a gyermekeink boldogsága a legnagyobb boldogság már a számunk­ra? Terem tőm! A megátalkodott szülők nagyon nagy bűnösök! Olyanok, akik rozsdás ollóval akarják levágni repülni vágyó gyermekeik érzelmi, szerelmi szárnyát! Mint a — hirtelen az órájára nézett’— mint a vejem apja. Mert most már az. Negyed nyolc. E lhallgatott. Megtörölgette homlokát, intett a pincérnek. Ledobott egy százast az asztalra. — Négyszer ket­tő volt, meg amit a vendég már fo­gyasztott, és amit még fogyasztani fog. Jó éjszakát. Felállt, lassú léptekkel, gömyedten indult a kijárat felé. Háta dombbá emelkedett és elrejtette fejét. Fazekas úgy érezte, hogy egy sze­mernyi levegőt sem kap. Köszönni is elfelejtett. Hirtelen arra gondolt: ne­kem négy lányom van... ha valame­lyikkel ez történne, én, én megkövezném a... A pincér állt az asztala előtt. Egy li­ter bort tett elé. — Ezt a vendég küldte. Fizetve... Fazekas tehetetlen dühében öklével az asztalra csapott úgy, hogy táncolni kezdtek a poharak. A bor rálöttyent rajztömbjére, s elmosta a nemrég még oly éles vonalakat, amit a beszélgetés első pillanatában felvázolt. i 1 beszerzik a gyümölcsoltványo­kat. A szakszolgálati állomás talajvizsgálatot végez, s csak ezután kerül sor műtrágyázás­ra. (Eddig a gyümölcsösök nagy részében nem volt meg­felelő a tápanyagvisszapótlás.) Egyszerűsítik a növényvédő szerek és gépek beszerzését. Felmérték például a gazdasá­gok vegyszerigényét és azt együtt, egy tételben rendelték meg a megyei Agrokertől. A cél egyébként a teljes, min­den munkafolyamatra kitérje _ dő gépesítés. A szedést köny- nyftő-gyorsító görgőskocsik, tartályládák, a fák közét is megmunkáló rotációs kapák ön­álló gyártásával megtették en­nek első lépéseit. A betakarítás élőmunka igé­nye, az új módszerek beveze­tése óta 25 százalékkal csök­kent, s kevesebb szakértelmet igényel a dolgozóktól. Ez azért fontos, mert a kampány- munkák idején az építőtábo­rok fiataljait is foglalkoztatják. A jövedelmezőség alakulásá­ba beleszól az átvételi ár. Az exportra fölvásárolt gyümöl­

Next

/
Thumbnails
Contents