Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

MZ átvevő nem akart hinni a szemének Hízók a háztáji gazdaságokból Gyakran hiányoznak a tápok Messzi, a fák mögött szipog Markóczy Guidóné, amikor kedvenc malackáját mérik. A kényeztetett jószágot a Rákosmezeje Tsz külön teher­autója hozta, s a hároméves jószág alatt az Allatforgalmi Vállalat vecsési átvevőtelepén még a mérleg is megremegett, Bohár Tibor átvevő pedig nem akart hinni a szemének, ami­kor a mutató csak a négyszáz- harminc kilónál nyugodott meg. Örülnek a szalámigyárban, amikor ilyen nagy darab, hú­sos jószág érkezik. Disznótor helyett Zubornyák István hízója is megközelítette a négy mázsát, hárommázsás jószág már több, is liheg a fák alatt, az árnyé­kos akolban. A közeli csapról sűrűn viszik a vizet, az értékes jószágok röfögve hemperegnek, hasal­nak a tocsogó sárban. Markóczyné közben elmond­ja, hogy évek óta rendszere­sen hizlal sertést szerződéses alapon az Állatforgalmi Válla­lat részére, a most hozottat böl- lérkés alá szánta. Gyomron azonban nem akadt hentes, aki vállalta volna a nem minden­napi munkát. Amíg a ceglédi vágóhíd két teherautójára 55 hízó felsétál, Bohár Tibortól megtudjuk, hogy a hetenként rendszeresen tartott átvételi napokon átla­gosan kétszáz, a háztáji gazda­ságokból származó hízottser­tést vesznek át. A több évre szóló hizlalási szerződést álta­lában a téeszek kötik meg, a szállítást szintén a közös gaz­daságok vállalják, egyéb ked­vezményeket is nyújtanak a háztáji hizlalóknak. Az átvett sertéseket a ceglé­di vágóhídra, Budapestre és Tatabányára szállítják. Nagyobb kedvvel — Nálunk nincs uborkasze­zon — mondja a jókedvű átve­vő — tavaly csaknem kétezer süldőt vásárolt meg a monori kirendeltség ebben az évben azonban a süldővásárlás a mi­nimálisra csökkent. A kedvező átvételi ár következtében vi­szont igencsak megnőtt a hiz­lalási kedv. Izzad a két rakodó Klárik SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Idény végi értékelés Csalódtak a Sülysáp! KSK-ban Több gondot az utánpótlás-nevelésre A Sülysápi KSK labdarúgói tavaly az NB III-ba jutásért játszottak osztályozó mérkő­zéseket, miután megnyerték a megyei bajnokságot. Az ismert ok miatt — szándékos öngólt rúgtak — kizárták őket az oszitályozóból, továbbra is csak a megyei bajnokságban szere­pelhettek. Amint az várható volt, az osztályozóbeli események nem múltak el nyomtalanul a csa­pat fölött. Szinte mindenki biztosra vette, hogy a tavalyi bravúrt aligha sikerül megis­mételniük. Pedig a játékosál­lomány igencsak megerősödött az 1977/78-as bajnoki évad kezdetére. Soóst, Belovait és Csákót átigazolták Kókáról és Békési is visszatért. Ugyanak­kor Zima bevonult katonának, s hiányát nagyon megérezték. Bakos is eltávozott, ő a 22-es Volánhoz kérte átigazolását, elengedték. Már az őszi idényben aka­dozott a csapat játéka, de iga­zán csak tavasszal mutatkoz­tak meg a gyengeségek, ami­kor a hazai pálya sem jelen­tett túl nagy előnyt a csapat­nak. A játékosok nem hittek abban, hogy többre is képesek, következésképpen gyengébb játékot produkáltak vasárnap- ról-vasárnapra. A szakosztály és a sportkör vezetői minden dicséretet megérdemelnek, mert a gyen­ge szereplés időszakában is a csapat mellett álltak, sikerült ébren tartaniuk a lelkesedést, következésképpen a tabellán a bajnokság végén így helyezke­dett el a csapat: 4. Sülysáp 4« 13 9 8 54-54 35 Szólnunk kell arról is, hogy a gárdát elég sokszor sújtot­ták a játékvezetői ítéletek, melyek bizony több pont el­vesztését jelentették. A hanyatlás, azt mondják, törvényszerű volt a sülysápiak esetében. Az utóbbi néhány év idegölő mérkőzései, az erőfe­szítésekkel elért sikerek egy­részt elfárasztották a játéko­kat, másrészt egyfajta elége­dettséget idéztek elő körükben. A 4. hely e’érése, természe­tesen. csalódás a szurkolók számára, a tavalyi bajnoki cím után. A játékosok közül nehéz ki­emelnünk bárkit is. Elsősor­ban Motolai. Tóth, Zem.cn és Csákó teljesítményét említhet­jük meg. de néhány más játé­kos is dicséretet érdemel. A sülysánlak a nyári szü- petben a Totó-Kupában sze­repelnek. A csapat vezetői már (rost azon törik a fejü­ket, hogyan lehetne _a _ jövőt megalapozniuk, lehetővé ten­niük a további eredményes szereplést. • Véleményünk szerint, foko­zottabb gondot kell fordíta­niuk az utánpótlás-nevelésre. A létesítményhelyzet is javí­tásra szorul, hiszen a sülysá­piak rendelkeznek a megyei csapatok közül a legrosszabb pályával. Vannak már elképzelések is az új sporttelep megépítésére, remélhetőleg, az elkövetkezen­dő esztendőkben megvalósul­nak a tervek. G. J. Gyömrő—Pilis. Ma, szerdán délután öt órakor barátságos labdarúgó-mérkőzés színhelye lesz a gyömrői sporttelep: a hazaiak a pilisieket fogadják. János és Balogh József, biztatniuk kell az ellustult jó­szágokat, amíg a teherautóról a mérlegre ballagnak. Németh István is oda-oda pillant a mér­legre, most ugyanis hét ser­tést adott át, Bárdost György kőművesmester sem keveseb­bet, az év végi átadásra va­lók már ott sivalkodnak az ól körül. Üllőről ezen a napon csaknem ötven hízott sertést kísért át Béki Ferencné, a Fe­rihegyi Tsz megbízottja a ve­csési átvevőtelepre, de itt so­rakoznak már a környező kö­zös gazdaságok megrakott te­herautói. is. Akadozó ellátás — A hizlalás amolyan spór- kassza, apránként etetjük fel azt az összeget, amelyet most égy összegben kapunk vissza — állítják egyhangúlag a körű- állók, mégis szívesen hizlal­nak, az azonban, hogy a süldő- és hízótáp sokszor napokig hiányzik a terményboltokból, bizony, károsan befolyásolja igyekezetüket. A hizlalási idő különben lényegesen megrö­vidülne. És ez már nemcsak érdek. egyéni K. S. A nap kulturális programja MOZIK Monor: Fayard bíró, akit se­riffnek hívnak. Vecsés: Holly­wood, Hollywood. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gomba, 18 órától: a népi tánccsoport próbája. Gyömrő, 16 Örától: az ifjúsági klub foglalkozása. Maglód, 17 órá­tól: a nyugdíjasok klubja ösz- szejövetele, 19 órától: a páva­kor próbája. Mende, 18 órától: az ifjúsági 'klub foglalkozása. Péteri, 18—22 óráig: az ifjúsági klub összejövetele, 16— 19-ig: könyvtári órák. Pilis, 18—22 óráig: az ifjúsági klub összejö­vetele. MOHOMIim f.B)>HB "JBBl ........... «1 ni I1» nwrnm XX . ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1978. JÚLIUS 5., SZERDA Félévi mérleg Túlteljesítették a terveket Futóművek az ISG maglódi gyárából Az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár maglódi járműgyára, az 1977 januárjában bekövetke­zett termékváltás után, dina­mikus fejlődésnek indult. A gyár vezetőinek és munkatár­sainak szakmai rátermettségét bizonyítja: már az első évben folyamatosan teljesítették havi terveiket, sőt az 525 millió fo­rintos termelési érték előállí­tásával, éves előirányzatukat túl is szárnyalták. Most ismét elérkezett a mér­leg megvonásának időszaka, bár a műhelyekben zavarta­lanul folyik tovább a munka. Mint Szűcs Tibor termelési osztályvezetőtől megtudtuk, a gyár 283 millió 748 ezer forint termelési érték elő­állításával, 101 százalékra teljesítette féléves tervét. Az újabb sikerért keményen meg kellett dolgozni, hiszen a terv teljesítését többször is kétessé tette az akadozó alapanyag-ellátás. A jó szer­vezés és a dolgozók igyekezete azonban meghozta az ered­ményt. S ami egyáltalán nem mellékes, a minőségi reklamá­ció a gyárban ritka, mint a fe­hér holló: az Ikarus-autóbu szókba kerülő futóművek, kü­lönböző kiegészítő és pótalkat­részek minőségével kapcsolat­ban a Csepel Autógyárból csak pozitív vélemények ér­keztek. A gyár pártszervezete, az MSZMP XI. kongresszusának határozatait szem előtt tartva, június 29-én tárgyalta meg az éfőzS három esztendő munká­ját és összegezte á tapasztala­tokat. Az elhangzott beszá­molónak a munkaverseny« mozgalommal és a gazdaság- politikai feladatokkal foglalko­Amit a vásárló igényel A mezőgazdákon is múlik Olyan szakaszba érkeztünk az élelmiszer-termelésben, melyben a gazdaságos, magas színvonalú élelmiszer-feldolgo­zás alapvető feltétele — bár­milyen termékről is legyen szó — a jó kapcsolat a nyers­anyagtermelők és a feldolgo­zók között. Olyan eleven kap­csolat szükséges, hogy a me­zőgazdasági üzem mindig pon­tosan tudja, mit kell termelnie és milyen minőségben. Csak igy lehetséges, hogy az alap­anyagból olyan élelmiszert készíthessen a feldolgozóipar, amilyet a piac követel. Ma már ugyanis nem elég azt tud­ni, hogy mit akarunk eladni, hanem azt is, hogy a vevő mit akar vásárolni ? Mert hiába lenne gazdaságos például a pulykát 6—8 kilósra felhizlalni, ha a piacon nem lehet ilyen súlyban eladni. És ha csak a 3—4 kilós pulykát keresik külföldön, akkor olyan körülményeket szükséges te­remteni, hogy az ilyen súlyú pulyka nevelése is gazdaságos legyen a nagyüzem számára. Együttműködés Közös érdekeltségen alapuló együttműködés szükséges tehát az élelmiszer-termelésben. És ezt az érdekeltséget úgy he­lyes kialakítani, hogy az az élelmiszerek minőségének a javítását szolgálja. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy a ter­melésben az értékesebb fajták honosodjanak meg, s a feldol­gozásra kerülő alapanyagokból értékesebb, kedveltebb termé­keket készíthessenek. Sajnos, még ma is előfordul, hogy ki-ki csak a maga terü­letét nézi, nem pedig azt az egész folyamatot, amelynek iparban például a feldolgozó­vonalakon már a csirke bon­tását is gépesítették. Ezek az automata gépek azonban csas aKkor képesek jó minőségű munkát végezni, ha a mező- gazdasági termelőktől beérke­zett csirkék súlya azonos. Ha az automata gépsort ugyanis egy kiló 40, egy kiió 50 aekás csirkékhez állították be, akkor az egy kiló 10 dekás csirkék darabolása selejtes lesz. íme: ilyen fontos lehet a termékek egyöntetűsége. Ugyancsak befolyásolja a készáru minőségét például a tejiparban a tej tisztasága, hű­tése. A húsiparban például a szalámigyártáshoz nagy testű, lehetőleg öreg kocák szüksé­gesek, és a sonkagyártáshoz is csak sonkatípusú sertések al­kalmasak. Mindez befolyásolja a végtermék minőségét és vég­ső soron a külföldi piacokon elérhető árat. Érdekeltség A jövő egyre sürgetőbben követeli az olyan termelési kapcsolatokat, egymás érde­keltségének kölcsönös figye­lembevételét, amely a végter­mék előállításában, minőségé­ben teszi a lehető legjobban érdekeltté a mezőgazdasági termelőket is. Ehhez azonban nemcsak az élelmiszer-feldol­gozó üzemeknek kell jobban ismerniük a piacot, a mező­gazdasági üzemeknek is jó tudniuk, hogy mit igényel a belföldi és a külföldi vevő Csak így képes a mezőgazda­ság is olyan minőségű alap­anyagot előállítani. amely lehetőséget nyújt a kitűnő mi­nőségű élelmiszerek gyártásá­ra. Cs. F. A légrugótartók egyikét hegeszti Bujtor Ferenc zó részét érdemes bővebben taglalnunk. Az V. ötéves terv teljesítésé­re, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójára és a vasasszakszer­vezet századik jubileuma tisz­teletére indított szocialista munkaversenyben a gyár ki­emelkedő eredményeket ért el. Az ISG maglódi gyárának 228 dolgozójából a tizenkét szocialista és három mun­kabrigád 175 tagja ver­senyzett. A csepeliek felhívása nyomán, a közösségek egymást követve tették meg felajánlásaikat, melyeket a termelés során fel­merült nehézségek ellenére is teljesítettek, egy kollektíva el­nyerte a vállalat kiváló bri­gádja címet, több pedig arany-, ezüst- és bronzkoszo­rús kitüntetést kapott. Az előző három év gazdasági munkájának fejlődése a szám­adatok tükrében mérhető le legjobban. A termelési ered­mények 700 százalékkal növe­kedtek, a nyereség csaknem háromszorosára nőtt, az anyag­mentes termelési érték több’ mint három és félszeresére emelkedett. Mindezt a terme­lékenység növelésével érték el, hiszen jelenleg huszonegy­gyei kevesebben vannak, mint 1975-ben voltak. A XI. kongresszus által meghatározott, ötéves idő­tartamra szóló 23—25 szá­zalékos bérszínvonal-nö­vekedéssel szemben a gyárban elérték a 27 szá­zalékos növekedést. Az ISG maglódi gyárának eredményei azt bizonyítják, hogy a dolgozók jó úton ha­ladnak, bizakodva tekinthet­nek a jövőbe. Kövess László Matyó Lajos és Szabó János szereli össze a futóműveket Mutnéfalvy Zoltán felvételei Hírek a vetőmagközpontból Megkezdték a gépek felújítását Elismerés a KISZ járási bizottságától A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat monori köz­pontjában megkezdték a mag­tisztító üzem gépeinek évi nagykarbantartását. A műszaki felkészülési terv szerint, az aranykoszorús Jó­zsef Attila brigád, Pete György csoportvezető irányításával, határidőre fejezi be a csaknem 25 különböző magtisztító gép felújítását. Az alkatrészeket, előrelát­hatóan, még januárban besze­rezték. A brigád vállalta, hogy a tisztítási szezon kezdetére va­lamennyi gép üzemképes álla­potba kerül. ★ Cegléden, a területi MEDOSZ lövészversenyen a vetőmagköz­pont női csapata a rangos mezőnyben az igen előkelő el­ső helyet szerezte meg (Bics­kei Anna, Gyocsos Ferencné, Princ Vera). A férficsapat — Burján László, Gergelyfi Já­nos. Honthegyi Sándor, Negye- di Elek, Róth György és Búzás Károly — harmadik helyezést ért el Mindkét csapat jogot szerzett a Gödöllőn sorra kerü­lő járási lövészversenyre, amelyet a közeljövőben ren­deznek meg. Hétfőn tartotta meg a tűzvé­delmi bizottság második ne­gyedévi tanácskozását, amely­re meghívta Fülöp József tűzoltó századost, a járási tűz­oltóparancsnokot is. A tanácskozáson az üzemek vezetői beszámoltak a tűzvé­delmi felkészültségről, a meg­előző intézkedésekről, a járási tűzoltóverseny tapasztalatai­ról. A tűzvédelmi bizottság veze­tője, Mészáros György főmér­nök külön értékelte az üzemi tűzvédelmi szemlék eredmé­nyeit. ★ Nagy érdeklődés kíséri a. járási művelődési ház külföldi programját a vetőmagközpont­ban, ahonnan a szeptemberre tervezett, tíznapos jugoszláviai üdülésre már eddig is számo­sán jelentkeztek, többségük házaspár, a jelentkezés azon­ban még nem zárult le. ★ Mészáros György főmérnököt a KISZ járási bizottsága, a fiatalok politikai oktatásában végzett, színvonalas pártmun­kájáért, a kiváló propagandis­ta bronz fokozatú elismerésben részesítette. H. J. során az élelmiszer, a veto- magtermeléstől az asztalunkig jut. Természetesen alapvető, hogy a feldolgozandó nyers­anyag jó minőségű legyen. Gyengébb nyersanyagból ugyanis a még oly kitűnő élel­miszer-feldolgozó üzem sem képes kiváló minőségű árut gyártani. A Központi Bizottság márciusi határozata ezért is hangsúlyozza, hogy a felvásár­lás során, az átvételi feltéte­lekben fokozottabban érvénye­süljenek a minőségi és a bel- tartalmi követelmények. Automatizálás Az élelmiszer minőségének alakulását azonban az is befo­lyásolja, hogy milyen a termék útja a termelőtől a feldolgozó üzemig, hogyan tárolják a nyersanyagot, s a követelmé­nyekhez igazodik-e a feldol­gozás? Mert gondoljuk csak meg, a mégoly kitűnő zöldség és gyümölcs is sokat veszít­het értékéből, ha a gyártás so­rán a szedés és a feldolgozás nem követi azonnal egymást, ha az áru a földön, vagy eset­leg a gyárudvaron fonnyad. De nemcsak ettől függ a mi­nőség! Sok múlik például a fajtán is. Az egyes fajták éré­si ideje, termőképessége. bel- tartalmi értéke eltérő. Ha a mezőgazdasági üzemek helye­sen alakítják, kombinálják az egves fajták termesztését, széthúzható az érési, szedési, felvásárlási, feldolgozási idő. Ez termelőknek és feldolgozók­nak egyaránt előnyös. A munkaerő csökkenése az élelmiszeripart a termelés automatizálására ösztönzi. Az automatizálás szinte valamenv- nyi életmisze,'ioari ágazatunk­ban megkezdődött. A baromfi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents