Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

Városi piaci körkép Megjelent az őszibarack Olcsóbb a zöldség • Javuló idő — olcsóbb zöld­ség, így foglalhatjuk össze a legtömörebben heti piaci je. lentésünk lényegét. Az áru szebb is, jobb is. A paprikáért és az uborkáért a múlt hetinél jóval kevesebbet kértek, de a paradicsom kilója továbbra is 44 forint. A lecsópaprika 15, a másodosztályú tölteni való 20 forint. Nagyot esett a zöldbab ara is, kilója most 14 forint. A zöldség, sárgarépa csomó­ja változatlanul 4—4 forint, a karfiol kilója 8. A főzőtököt háromért adják, már súlyra mérik a karalábét, kilója 4 fo­rint. A fehér káposzta 2,80, a fözőhagyma 3,20. Az előbbi ki­lóra, az utóbbi csomóra érten­dő. A zeller darabja 1,60, a fokhagyma 1,20. Kétfelé újburgonyát kínál­nak a Zöldért-üzletek. A szí­nes desire 7,60, a fehér 5 fo­rint. A hegyes zöldpaprika da­rabjáért 1,20-at kérnek. A kap­ható gyümölcs közül a meggy 23, a ribizli 18 forintért kapha­tó az állami üzletekben. A pia­con van földieper is 26—30 fo­rintért, a málnáért 40-et kér­nek. Az e heti újdonság az őszi­barack. A piaci kiskereskedő barackja szép, érett, kilója 22 forint. A piacon egyébként bor­sót, paprikát, uborkát, burgo­nyát láttunk nagyobb mennyi­ségben. Kivétve sóskát, zöldba­bot. A tojás darabja mind a Zöl- dért-boltokban, mind a pia­con 1,50. A piacon baromfit is láttunk, a tyúk kilója 28—32, a rántani való csirke 38—40 forint. Valamivel jobb a virágkíná­lat. A rózsa szálja 1, 2. 3, forint, a szegfű csokorja 4—5, a mar­garétáé 5 forint. M. Orvosolták a panaszt Eltűnik a csapadékvíz Több évtizedes panasz for­rását szüntette meg a városi tanács illetékes osztálya a közelmúltban. Czeczulics Ist­vánná tanácstag több alka­lommal szóvá tette választói­nak kérését, nevezetesen azt, hogy a Somogyi Béla utcában oldják meg a csapadékvíz el­vezetését. Pankotai Er nőné, a 4. számú ház lakója örömmel újságolta, hogy a Városgaz­dálkodási Vállalat Asztalos brigádja, Simon Károly mű­vezető irányításával megol­dotta a régóta húzódó problé­mát, a szükséges munkálato­kat elvégezték. JÄRÄSI Gazdára találtak az autósok című vasárnapi közlemé­nyünkben az egyesület nevé­ből kimaradt egy szó. A he­lyes megnevezés: Gödöllői já­rási Motor- és Autótúra Egye­sület. V. ÉVFOLYAM, 15« SZÁM 1978. JtLIUS 5., SZERDA Folytatják a munkái Aratás efőtt a tangazdaság A feladatokat ismerik, a terveket összeállították, az elő­készületeket ellenőrizték. a tangazdaság kész az aratásra. E rövid sorokban összefoglal­tuk a lényeget, summáztuk azt a tömérdek munkát, amit az elmúlt hetekben, hónapok­ban emberek százai végezlek: kijavították a gépeket, össze­állították a menetrendet, meg­határozták az egymást követő munkafolyamatokat. Érdeklő­désünkre dr. Puskás Attila igazgató és Szabó György ter­melési igazgatóhelyettes, tár­gyilagos mondatokban sorol­ták: mi várható az elkövetke­ző hetekben. Jó termés várható A tangazdaságban 2 ezer 570 hektáron vetettek őszi bú­zát. Jó munkájuknak és á ked­vező időjárásnak köszönhető­en hektáronként 50 mázsa termést: várnak, összesen leg­alább 1300 vagonnyit. A 118 hektár őszi árpa előrelátható­an 35 vagon termést ad, az 51 hektár rozs pedig 10 vagont. Ds ez csak az aratási munka egy része, hiszen nagy terüle­ten, több mint 1200 hektáron ermesztenek fajtaborsót, ami szintén szépen fejlődött s a becslések szerinti 25 mázsás hektáronkénti hozam nagy fel­adatokat ró aratókra, szállí­tókra, szervezőkre egyaránt. A várható termés nagyságá­hoz mérten, a gazdaság szak­emberei összeállították a mun­katerviét. Számbavették; hány gép kellene, s hány van. A bú­za aratásához huszonhárom SZK—5-ös kombájnnal ren­delkeznek, s velük az esős na­pokat nem számítva, tizen­négy nap alatt végezhettek volna. A két hét azonban sok, ■zért segítséget kértek és kap­tak. A ceglédi Szovjet—Ma­gyar Barátság Termelőszövet­kezet két nagy teljesítményű, Class—nominator kombájnt küld bérmunkába, ha odahaza már nem lesz szükség rájuk. A Nagymiskolci Állami Gaz­daságból viszont a nagy mun­ka elején érkezik a segítség: két kombájnjuk vágja majd a gödöllőiek gabonáját. Jó tett helyébe jót várj: ha a tan­gazdaságban elfogy a búza, szükség esetén visszaadják a Permetezéssel védik a szőlőt Rövidesen befejezik a peronoszpóra elleni védőszer kiszó­rását a dányi Magvető Termelőszövetkezet 180 hektáron elte­rülő szőlőjében. Képünkön: Sándor László naponta 15 hektár Szőlőt permetez. Barcza Zsolt felvétele kölcsönt. A segítséggel együtt arra számítanak, hogy tíz- tizenkét nap alatt végeznek. Vetőmag exportra Nem kisebb feladat a borsó aratása som. Először rendre vágják, s ha a növény nedves­ségtartalma 14 százalék alá csökken, speciális gépekkel csépelik. Ez gondosságot igé­nyel, hiszen a termést vető­magként, nyugati piacokon ér­tékesítik. A borsó aratásához 16 rendrearatót és 11 kom­bájnt készítettek elő, a gépek­kel tizenkét nap alatt betaka­ríthatják a termést. A mint­egy két heti idő arra is jó, hogy a különböző fajtájú bor­sók egyformán megérjenek. Felkészültek a gazdaságban a tárolásra is. Naponta 120— 140 vagon termény elszállítá­sáról, raktározásáról van szó, érthető tehát, hogy jó előre gondoskodni kell a szállító­járművekről, a raktárakról. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat aszódi üzemegy­ségébe 200 vagonnyi terményt visznek, úgy, hogy 60—80 va­gonra valót zsákokba töltenek. Ezzel a vállalatnak is segíte­nek, hiszen az aszódiak a zsá­kokból rakott falak közé öm- lesztik a járás termelőszövet­kezeteiből érkező gabonát. A tangazdaság 16 ezer négyzet- méternyi tároló helyiséggel rendelkezik, gondot okoz azonban, hogy a raktárak kö­zött akad olyan is, amelyben nincsenek meg a szükséges gépek. Fejtörést okoz a szárí­tás is, berendezésük míndösz- sze 16 vagon mag szárítására alkalmas. A munkafolyamatok össze­hangolására több okból is szükség van. A sok csapadék hatására magasra nőtt, a vi­harok miatt pedig megdőlt a gabona. Állandóan ellenőrizni kell majd a szemveszteséget. A vetőmagtermesztés — a bor­són kívül 400 vagon búzavető­mag — velejárója, hogy sok fajtával dolgoznak. Vigyázni kell arra, hogy a 15 féle biiza és a 19 fajta borsó ne keve­redjen össze. Ha az aratás ide­jén az átlagosnál több eső hullik, a szállítóeszközöket át kell csoportosítaniuk. Embert, gépet egyaránt alaposan pró­bára tesz az elkövetkező Idő­szak; sikert csak alapos elő­készítéssel, a munkavédelmi, a tűzbiztonsági feladatok számbavételével remélhetnek. Tervszerűen A tervszerűség egyik ki- kényszerítője az, hogy az ara­tás után azonnal hozzáfognak a szalmabetakarításhoz, a tar­lóhántáshoz s az alapműtrá­gyázáshoz is. A borsó szalmá­ját maradék nélkül betakarít­ják, a búzaszalmából 620 va­gonnyit gyűjtenek. Az utóbbi fedezi a gazdaság alomszük- ségleíét s eleget tehetnek a papírgyárakkal kötött szerző­déseknek is. Ez a munka ha­gyományos eszközökkel folyik, a szalmalehúzó kereteket, a bálázógépeket, a hidraulikus homlokrakodókkal felszerelt traktorokat már előkészítették. A szalmabetakarítás után, nö­vényegészségügyi okokból, a tarlóégetés következik, majd a mintegy négyezer hektáros tarlóhántás és a műtrágyázás. S ha mindezzel elkészülnek, elfogy a nyári munka. Addig azonban a felsorolt terveket meg kell valósítani, a földeken, a raktárakban, a gépműhelyekben s az irodák­ban egyaránt feszített napok következnek. Mihelyt megérik a gabona — július 10-e körül — folytatódik a munka. Mert az aratás nem a kombájnmo­torok beindításával kezdődik. G. Z. A tanács vb tárgyalta Csatornázás és szennyvíztisztítás Napi húszezer köbméter A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat befejezte az I. számú utó­ülepítő medence építését, a munkaterület alkalmas a sze­relés megkezdésére. Építik az iszapsűrítőt, a levegőztető és iszapstabilizáló medencét, a szennyvizet elvezető csatorna munkálatai a befejező sza­kaszba jutottak. Gödöllő tanácsának végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén megtárgyalta és elfogad­ta a csatornamű társulat munkájáról készült beszámo­lót. Ismeretes, a városunkban összegyűlő szennyvíz elvezeté­se és tisztítása még csak rész­ben van megoldva. Jelenleg mindössze napi ezer köbméter kapacitású mechanikai szenny­víztisztító telepe van Gödöl­lőnek. A keletkező napi hat­ezer köbméter szennyvíz nyolcvan százaléka tisztítatla­nul folyik a Rákos-patakba. Figyelembe véve, hogy a környezetvédelemi törvény is kiemelten foglalkozik az élővi­zek védelmével, városunk lakó­telepeinek további fejlesztése elképzelhetetlen a szennyvíz- tisztítás megoldása nélkül. Az itt működő üzemek, más ipari létesítmények erre már nem képesek. Ezért is határozták el a tisztítómű társulati úton va­ló megvalósítását. Az 1977. má­jusában létrejött társulás be­ruházásában készülő szenny­víztisztító mű, első napi ötezer köbméter kapacitású részlegé­nek építése 1980. végére feje­ződik be, a második ugyanek­kora már a hatodik ötéves tervben, 1983. derekán. A későbbiekben, várhatóan szintén társulat keretében, a VI. és a VII. ötéves tervidő­szakban újabb napi tízezer köbméter szennyvíz derítésére képes tisztítóművet létesíte­nek, s kiépítik a város teljes csatornahálózatát. A végrehajtó bizottság ülé­sén ismét hangsúlyozták, a szennyvíztisztító mű idejében történő átadása fontos érdeke a városnak. Az építés elhúzó­dása esetén a város kommuná­lis beruházásainak folytatása lehetetlenné válik, arról nern is szólva, hogy a késés több­letköltségekkel jár. Ennek el­kerülésére mindent meg kell tenni. Műszaki átadás, vevőkijelölés Két új épület Rövidesen beköltözhetnek Megkezdődött a többszöri határidőmódosítás után végre elkészült János utcai G-jelű lakóház műszaki átadása. Ha mindent rendben találnak, augusztus elején valószínűleg beköltözhetnek a lakók. Rövidesen a Szabadság téri tízemeletes épület, az 5—7. szá­mú lakásainak tulajdonosai is átvehetik a kulcsot. A vevő­kijelölés már megtörtént, _ Született: Csehtóth László és Urbán Erzsébet : Miária Ildikó, Varga János és Barcsik Erzsé- bet Ilona: Ildikó, Páli Jenő és Kristóf Julianna: Judit, Dzuró János és Zámbori Márta: Már­ta, Romvári Antal Sándor és Vidák Margit: Tímea, Kla- csány Géza György és Homok Rozália Éva: Zsolt, Bene Ist­ván és Juhász Áfötl!: Ágos­ton István, Hidasi János és Vojt Mária Magdolna: Sza­bolcs János, Sörös János és Horváth Erzsébet: Annamária. Pintér István László és Berze Katalin: Zsuzsanna, Juhász József és Hemyes Mária: Ildi­kó. Patkós János és Fritz Miá­ria Magdolna: Ákos, Ribárszky Zoltán Lajos és Kovács Mar­git: Zoltán. Kovács István és Száraz Edit: Krisztián, Kurucz István és Bognár Erzsébet: Enikő, Gódor Sándor és Gre- gus Julianna: Zsuzsanna. Ma- gyari János és Farkas Márta: Mátyás Attila, Virág Ferenc és Lakics Erzsébet Mária: Mó­nika, Tóth István és Gáspár Julianna: Márta, Koza Vince és Tóth Ilona: Angelika, Mol­nár György és Kupecz Erzsé­bet Mária: Csaba, Bartyik Jó­zsef és Pásztor Erzsébet: Zol­tán, Csűri András és Gáli Má­ria: Erika, Sárvári István— és Pásztor Terézia: Viktor nevű gyermeke. Névadót tartott: Antal Mik­lós és Jónás Edit: Miiklós ne-, vű gyermekének. Házasságot kötött: Tóth 1st-' ván és Tihanyi Gizella Teré­zia, Biszkup Ferenc Frigyeséit Nánási Klára, Zábó Ferenc és Borsi Julianna. Elhunyt: Kamhal Pál, Gö­döllő, Röges utca 53., Tóth Já­nos, Gödöllő, Forint utca 8., Nervetti Miklós, Budapest, XIV., Bonyhádi út 50/a. Ha pusztul a kastély... Parkmentési akció Túrán Szombat, vasárnap társadalmi munka kát verték be, majd az épület tartozékait törték, rongálták. A tanács kénytelen volt a föld­szinti ablaknyílásokat befalaz- tatni, hogy az esztelen kárte­vésnek elejét vegye. De a rom­épület azóta sincs biztonság­ban, még mindig találnak raj­ta zúznivalót. Évek óta nincs Túrán falu­gyűlés, tanácsülés, népfront­összejövetel, amelyen ne esne szó a kastély sorsáról. Segíte­ni senki sem tudott, bár a ta­nács vezetői minden kinyitha- tónak vélt kilinccsel próbálkoz­tak. Végül is belenyugodtak a változtathatatlanba... Nemcsak a kastély pusztult az elmúlt években, a körülöt­te elterülő 15 hektárnyi park is, amely korábban a község természetes légkondicionálója volt. Vasárnaponként és sza­bad szombatokon vidám kirán­dulók vették birtokukba, az úttörőőrsök itt találkoztak egy - egy meghitt sarokban, az óvo­dások a szabadtéri foglalkozá­sok nagy részét ma is itt tart­ják. A park azonban egyre in­kább dzsungelhez kezdett ha­sonlítani. Eltűntek a puha pá­zsittal hívogató tisztások, lelki- ismeretlen emberek szemét­gyűjtőnek használták, egyre több bűzös hulladékot hordtak oda. Mentés A Hazafias Népfront helyi környezetvédelmi bizottsága nemrég foglalkozott a park sorsával, s a nőbizottság javas­latára úgy döntött, hogy leg­alább azt kell megmenteni, ha már a kastélyról, úgy látszik, le kell mondani. A határoza­tot hamarosan tettek követték, megjelentek a népfront plakát­jai az utcán, a nőbizottság tag­jai házról házra jártak, felke­resték a szocialista brigádokat, mozgósították a falu lakossá­gát társadalmi munkára. Túl vagyunk az első neki­buzduláson, s örömmel mond­hatjuk, a fáradozás nem volt hiábavaló. A múlt szombaton és vasárnap negyvennégyen jöt­tek el park csinosítására. A munkát a keleti oldalon kezd­ték el, ahol az a gyermekor­vosi rendelő is épül, s ahol a gaz burjánzása a legnagyobb volt. Külön elismerés illeti az ál­talános iskola napközis kony­hájának dolgozóit, akik tizen­négyen családtagjaikkal együtt dolgoztak. Említsük meg ró­luk azt is, hogy ez volt első ak­ciójuk a szocialista brigád cí­mért. Gyenes Lászióné elhozta Laci fiát, aki felelősségteljes megbízatást kapott: az úttörő- tanács titkárának választották. Dúsa Józsefné és Dobrovczki Istvánné az óvodás Józsikát és Zolikát hozták el, akik koru­kat meghazudtolva hordták az összegyűjtött szemetet a tűz­helyre. Családtaggal érkezett Polgár Józsefné, a nőbizottság elnöke, Csősz Lászlóné és Kö­les Péterné. Itt volt a Som család, apa, nagyfiú és a hete­dikes kislány. Diligens Károly katona szabadságát áldozta a parktisztításra. A java Nem tétlenkedtek az időseb­bek sem. A Zsélyi házaspár és Garami Lászlóné is fiatalo­san serénykedett az áthatolha- tatlannak látszó bokrok között. Gyenes Gábor az úttörő fotó­szakkör tagja sem csak fény­képezni jött el. a fejsze sem pihent a kezében. A munkát szakember, Juhász János, a valkói erdőgazdaság erdésze irányította, aki jó hangulatot is teremtett. A java persze még hátravan. Még sok száz munkaórára és sok társadalmi munkásra van szükség ahhoz, hogy a kastély­park ismét régi szépségében viruljon, gyönyörködtesse a pi­henni vágyókat, és jó levegővel árassza el a környéket. A szer­vezők továbbra is várják a se­gítséget minden szombaton és vasárnap. Takács Pál Anyakönyvi hírek A legszomorúbb a pusztulás látványa. Különösen rossz ér­zés, ha olyan értékek mennek veszendőbe, amelyek még ge­nerációknak szerezhettek vol­na gyönyörűséget. Ha valaki belép a túrái kas­tély szétszaggatott drótkeríté­sén, nem az épület és a park szépsége nyűgözi le, hanem a pusztulás látványa veri fejbe. Az épületet 1883-ban emelték, Ybl Miklós világhírű magyar építész tervei szerint, s hosszú ideig a Galga vidék romanti­kus vadászkastélya volt. A fel- szabadulás után az általános iskola működött freskókkal bő­ven díszített falai között, de miután életveszélyessé nyilvá­nították, a hetvenes évek ele­jén a gyerekek is kiköltöztek. Garázdák Ekkor még néhány millióval megmenthették volna a kas­télyt a teljes pusztulástól. Saj­nos a milliókkal senki sem je­lentkezett, a nagyközségi ta­nács erejéből a felújításra nem tellett. A Műemlékvédelmi Felügyelőség is csak a besegí­tést vállalta volna, ha valaki a helyreállítást indítványozza. A kastély azóta garázdák dühöngöje. Előbb az ablako-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents