Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

Ezen a nyáron is sok diáknak ad munkát a Kertészeti Kutató Intézet ceglédi telepe. A diáklányok meggyet szednek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Cegléd a hazai lapokban A Magyarország 26. számá­ban, a betegkönyvtárakról in­dított vitában jelent meg egy ceglédi írás, ismertetve a jó és rossz tapasztalatokat. ★ Az Esti Hírlap 152. száma tudósítást közölt a Budapest— Cegléd közti vasútvonal to­vábbi korszerűsítéséről és az emiatt érvénybe léptetett me­netrend-változásokról. ★ A Képes Újság 26. számában a ceglédi Besze Imre és az al- bertirsai Major János egy-egy versét közölte. ★ A Kisiparos Újság június 10-én megjelent száma ceglédi tapasztalatokat ismertetett, az igények és a megvalósítás köz­ti összhangot elemezve. ★ A Közalkalmazott című fo­lyóirat júniusi számában Ko­vács Károly ceglédi városi ta­nácselnök beszámolója jelent meg, a Szocialista kollektíva cimért kibontakozott mozga­lom eredményeiről. A Szövetkezet május 31-i számában a ceglédi ÁFÉSZ áruház 25. jubileumáról és az évforduló tiszteletére rende­zett vásár eredményéről ol­vashattunk, a lap június 7-i száma bemutatta az üllői kis­termelői kiállítást, értékelte a kiállításon részvevő ceglédi ÁFÉSZ szakcsoport és a Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet munkáját, kí­nálatát. ★ A Pest megyei Múzeumi Híradó idei 1—2. számában statisztika jelent meg a mú­zeumok látogatottságáról. A ceglédi Kossuth Múzeum, mint az adatok igazolják, Szentendre után a leglátoga­tottabb. Tudósított az időszaki kiadvány arról is, hogy jövőre felújítják a ceglédi múzeumot. ★ Portréfilmet mutat be a Magyar Televízió, június 8-án, az I. műsorban, a Cegléden élő, 90 esztendős Benedek Pé­ter paraszt festőiről, aki szüle­tésnapját nemrég ünnepelte. M. E. Vízilabda Bravúros, reraényi keííő győzelem Ceglédi VSE—CSMSK 9.7 (3:0, 2:1, 2:4, 2.2) Útépítés Nyársapáién Nyársapát központjában, a Béke utcában nagy mennyisé­gű kőzúzalék áll garmadában. A Nagykőrösre vezető út és a vasúti átjáró közötti bekötő úton henger cammog: szélesí­tik, új szőnyeggel borítják be a keskeny utat, egészen a te­lepülés határában álló autó­buszfordulóig. Ellenkező irányban, Csernő felé, ugyancsak bekötő utat építenek. Ha elkészül, a MÁVAUT elindíthatja a Ceg­léd—Csemő—Nyársapát—Ceg­léd körjáratof. Blaskovich Múzeum Szentendrei képek A tápiószelei Blaskovich Múzeumban kiállítás nyílik meg július 6-án, délután 3 órakor, a szentendrei művész­telep régi , festőinek alkotásai­ból. A közönség Barcsay Je­nő, Bánáti Sverák József, Gálfy Lola, G'öllner Miklós, Gräber Margit, Kántor An­dor, Kmetty János, Miháliz Pál, Onódy Béla, Paizs Goebel Jenő és Perlőit Csaba Vilmos műveit láthatja. A kiállítást, amelyet hétfő kivételével, naponta 10—18 óráig lehet megtekinteni, dr. Plann Ferenc művészettörté­nész nyitja meg. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1978. JÚLIUS 5., SZERDA Vegyszerek a házikerfekben Tibii szakismeret szükséges Feledésbe mentek a régi készítmények Amióta az ember földet mivel, állandóan figyelemmel kíséri az időjárást. A növény- termesztés jellemzője, hogy — a legjobb technológia e.lenére is — nagyban függ a környe­zeti tényezőktől. A növénytermesztés, főként a belterjes kultúra se, tetemes élőmunka-ráfordítással, igen magas termelési értéket képes előállítani. Igaz, nem kis koc­kázattal és sok eszköz, anyag lekötésével. Várható, hogy a mezőgazdaság anyag- és esz­közigénye tovább növekszik a következő időben. A bajok Az utóbbi években a köz­ponti és helyi párt-, illetve állami szervek scikat fáradoz­tak a házikerti gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés fellendítésén. Cegléden szép hagyományai vannak a házi- kerti termesztésnek, a kedv fokozása azonban néha rossz beidegződéseket is a felszínre hoz. A bajok részben szervezési, részben személyi feltételek hiányosságaival magyarázha­tók. Van sok okos rendelet, törvény, utasítás a környezet­védelemről, az elhagyott föl­dek hasznosításáról, a háztáji gazdálkodásról, de hiányzik a kellő szakmai felvilágosító munka, amit korunk megkö­vetelne. Mindnyájunkra vonatkozik: kevés az ismeretünk a bioló­giai szemléletű kertészeti ter­mesztésről. Jobb esetben van egynéhány, de az is másod­kézből vett vagy eltorzított, hiányos. Egyszer s mindenkor­ra szét kell választani a nagyüzemet és a házikertet, nem l-ehet analógiákra hagyat­koznunk a házikerti mun­káinkban. Városunk területén és an­nak közvetlen környékén sok­féle kertészeti növényt ter­mesztenek. Ez örvendetes. El­szomorító viszont a gyakori, majdnem az oktalanságig fo­kozott nő vényvédöszer-f el­használás. A veszélyek Nem véletlen, hogy a MÉM agrokémiai főosztálya szinte drákói szigorú rend­szabályokat alkalmaz a mun­kavédelmi előírások, a beje­lentési kötelezettségek mara­déktalan megtartására. Még­is nagyon sok nagyüzemi fel- használásra engedélyezett, ki­fejezetten mérgező növényvé­dő szer áramlik a házikertek­be. Aggasztó jelenség. Igaz, ta­lán szebb lesz a termés, de tapasztalatok hiányában, fe­lelőtlen védekezési technika alkalmazásával, sok veszélyt rejt. A hagyományos és há­zikertekben engedélyezett sze­rek a boltokban hevernek, pe­dig máshol lenne a helyük. A TIT és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület városi szervezete nagyon sokat segít­het. Mostanában a rossz gya­korlat annyira elterjedt, hogy a beavatkozás hovatovább ha­laszthatatlan. A veszélyt az utcára kifolyt növényvédő szerek, madárfütty A Cegléd és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tavaly majdnem 30 millió forint értékű árut vásárolt fel a kistermelőktől és a háztáji gazdaságokból: a korábbi esztendőkhöz viszo­nyítva több mint ötvenszá­zalékos az emelkedés. Az árbevétel hetven szá­zaléka a ceglédi terme­lőktől származott. nélküli kertek, ritkuló madár­fészkek jelzik. Jó esetben a rézgálic még elkel, de a kén­por, Neopol, káliszappan, kvasszia-forgács, píretrin nem divatos szer, noha valameny- nyi hatásos és olcsó. A sok, erős és veszélyes szer mit eredményez? Nedves olaj foltosak a szőlők, liszt­harmatosak a fák, rajzanak az iloncák, pusztítanak a burgo­nyabogarak, újabb rohamra indulnak a falánk levéltetvek. A szemléletmód A sok és átgondolatlan szerhasználat védettséget nyújt a kórokozóknak, kárte­vőknek, így válik bizonyítot­tá jogos .kétségünk: a ter­mesztett növények védelme egyre nehezebb, hiányzik az okos szemléletmód. A helyte­len átformálásában nehéz munka vár a szakemberekre, aktivistákra. Legyen a ter­mesztőknek alapvető törekvé­se a biológiai szemléletű nö­vényvédelem elsajátítása, megismerése, mert másként nem várhatunk gyökeres vál­tozást a házkerti termesztés­ben. Surányi Dezső Az idén — már az eddigi ta­pasztalatok alapján is — to­vábbi emelkedés várható. Tavaly burgonyából 24, zöldségfélékből 15, gyümölcs­ből 217 vagonnyit vettek át. Az értékesítés nem okozott gondot. Évek óta szerződéses kapcsolatban állnak a Nagy­kőrösi Konzervgyárral, a HUNGAROFRUCT Külkeres­Gyümölcs- és ki sál lat ex port Megduplázódott a termelés Szerződés teszi biztonságossá az értékesítést Jegyzet Parkok, lakások, emberek Cegléd, 200 néző, vezette Kiss László. Cegléd: Sárközi, Beck I., Brávik, Széki, Beck II, Ung­vári, Kelemen. Csere: Bóbis, Pálinkás, Fekete. Edzők: Paál Attila, Lakatos István. Góllövők Szélei (2), Kele­men (2), Beck II (2), Ungvári (1), Brávik (1). A bentmaradás szempontjá­ból döntő fontosságú mérkő­zésen, meglepetésre, az első két negyedben már öt gól­lal elhúzott a ragyogóan ját­szó ceglédi együttes, noha el­lenfele, a jelenlegi ötödik he­lyezett fővárosi csapat volt. Koszát, a CSMSK erősségét, a középcsatár helyén Beck 1 remekül fogta, elől Kelemen, Széki, Ungvári, Beck II és Brávik rengeteget úszva, be­törve, remek gólokat lőtt, ej­tett, s végig vezetve, biztosan győztek, itthon tartották a döntő fontosságú két bajnoki pontot a ceglédiek. A CVSE-nek jelenleg tíz pontj^ van, és ha a hátralevő mérkőzéseken, az Eger, BSE ellen kiállva idegenben, a Bánki Donáth és a MAFC el­len játszva idehaza még két pontot gyűjt, jövőre ismét OB Il-es csapata lesz városunk­nak. Bp. Tipográfia—Ceglédi VSE 9:5 (3:3, 2:0, 1:1, 3:1) Budapest, Komjádi uszoda. Cegléd: Pákozdi, Brávik, Beck I, Ungvári, Kelemen, Beck II, Fekete. Csere: Pá­kozdi, Pálinkás. Bóbis, Füle. Góllövők: Brávik (4), Beck 11 (1). A bajnokság jelenlegi má­sodik helyezettje ellen, az eredménytől függetlenül, szo­ros mérkőzést vívott a ceglé­di csapat. Az első negyedben még döntetlen volt az ered­mény, azután Paál edző, már a másnapi mérkőzésre gon­dolva, az ifjúsági játékosokat szerepeltette, s döntése töké­letesen bevált. A csapat legjobbja Brávik Tibor volt, aki egymaga négy gólt lőtt. Ismét kitűnően vé­dett Sárközi Kálmán. B. M. Kevés az esély Labdarúgó visszavágó Ma, szerdán, délután fél öt­kor, a Vasutas sporttelepen rendezik meg a Ceglédi VSE— Dunaújvárosi Építők osztályo­zó labdarúgó-mérkőzést, az NB II-be jutásért. A két csapat szombati össze­csapása biztos dunaújvárosi győzelemmel végződött: az Építők 3:0 arányban nyert, ezért esélyesebb a továbbjutás­ra. A gyengén szereplő vasutas­ban Halász játszott az átlagos­nál jobban. A háromgólos hát­rány nem túl nagy, de a szom­bati játékot figyelembe véve, a CVSE-nek kevés az esélye. Fegyelmezetlenségével Hal­mi, akit durva belemenésért a játékvezető a 78. percben ki­állított, újabb gondot okozott a csapat összeállításában. U. L. P lmondhatjuk már, hogy kialakult városrész a Károlyi lakótelep és környé­ke, Cegléd új lakónegyede, amely az előző és a jelenlegi ötéves tervciklus éveiben épült, hajdani kertes házak, raktártelepek és grundok he­lyén. Családok százai élnek ott. Fiatalok és idősebbek, köztük olyanok, akiknek éle­tük első időszaka már az emeletes házakhoz kötődött, hiszen azokban születtek. Má­sok az albérletek, a lakhatat­lanná vált öreg épületek, a sok jó kis helyen is megfér kényszerű és nem mindig igaz tapasztalatait hozták maguk­kal, amelyekből gyorsan fe­ledett emlékek lettek, hiszen a jobbat könnyű megszokni. Éli a lakótelep mindennapi életét. A munkába járók dol­gozni sietnek, a gyerekek ko­ra reggel megszállják a ját­szóhelyeket. a lépcsőházak földszinti folyosólabirintusait: szünidő van. A padokra, lom­bosodó fák árnyékába nyug­díjasok telepszenek beszélget­ni, ráérősen sétálgató, nyara­lóba jött vendégek ismerked­nek a környezettel. A lassan, de szépen, ígére­tesen alakuló, házak közti parkocskákban időnként fű­nyírógép stuccolja a gyepet, mint a borbély a kelleténél nagyobbra nőtt frizurát. Meg­jelenik a körzet tanácstagja, beszélgetés közben megemlíti, hogy akinek kertészkedni van kedve, no, meg segíteni ki­csit, az gereblyét foghat, ösz- sze lehet szedni a fonnyadt füvet, mire a városgazdálko­dási vállalat begyűjtő kocsija megérkezik. Nem kell különösebb bizta­tás többeknek. Előkerül a szerszám, társadalmi munká­ban dolgoznak a füvet gyűj- tögetök. Más a piacon palántát, vi­rágmagot vesz, kiskertté va­rázsolja azt a néhány tenyér­nyi földterületet, amely az ablaka alatt cseperedő fácska tövében, parlagon maradt. Csöpp gyermekét kézen fogva, megy azután a harmadik emeletről, Ids kannával, lo­csolni. Boldogan nézik, amint a sárga virágú sarkantyúka ki- virít, szirmot bont a petúnia. Más — honnan, honnan nem — néhány orgonabokrot i hoz, segít a parkosítóknak, s figyeli, munkája mivé válik. Gálád kezek nem törik-e le a leve­let bontott ágakat? í"1 yakori beszédtéma, hogy a környezet nyomja-e rá bélyegét az ott élőkre, vagy az emberek alakítják-e ki saját képükre, hasonlóságuk­ra azt a helyet, ahol élnek? Vitára itt, a Károlyi lakóte­lepen okot naponta találni. És gyakori is a vita. Ahány ember, ahány család, annyiféle. Azt sem lehetne ál­lítani, hogy csak a jő példa terjed, hogy ki-ki tiszteli a másik munkáját, amely tu­lajdonképpen a közösség ja­vát szolgálja. Hányán panasz­kodnak, könnyebb lenne a betont faragni, mint a szom­szédot bevonni a közös tevé­kenységbe. Hányán mondják, egy-egy család otthonának csak a lakás ajtaján belüli területet nézi, ott rendet tart, de a lépcsőházban elhajítja a cigarettacsikket, össze nem szedné a szemetet, ami a vödréből kihullt, amint a földszinti tárolóhoz igyekezett vele. Van, aki hosszú évek óta él egy házban, de még véletlenül sem mosta volna fel a folyosó darabkáját, amely az ajtaja előtt elhalad. Hát még a szomszéd ajtó előttit! Mások felelőtlenek is: reggelre kelve, ablakuk alatt hengergeti a szél a gyűrött szalvéták, kekszek, ropik, sö­rösüveg-kupakok, dugók mara­dékát, mert az éj leple alatt ablakon át zuttyantották ki a vendéglátás eme maradékát. Bizonyára rövidebb időbe telt, mint ha összeszedik és a sze­meteshez talpalnak vele. V áltozások egyik napról a ' másikra nem következnek be. Az elültetett magra is várni kell, míg kikel, segíteni kell az erősödésben, irtani vadhajtásait, kórokozóit, hogy azután a várt szép virágot bontsa, vagy a jó gyümölcsöt megteremje. Illik ez a növé­nyi hasonlat a lakótelepre is. de ott az emberek egymásra vannak utalva. Át kell tehát egymástól vennünk azokat a jó szokásokat, amelyek szeb­bé teszik külsőségekben és emberi érzésekben egyaránt az életet. E. K. kedelmi Vállalattal és a Bu­dapesti ZÖLDÉRT-tel. Továbbra is arra töre­kednek, hogy minden, ét­kezésre alkalmas, eladásra felkínált árut átvegyenek a lakosságtól. A városból 186 vagon gyü­mölcs indult exportra. Átvet­tek 221 mázsa nyulat, 10 má­zsa galambot és 40 mázsa pulykát. Remélik, hogy növekedni fog a kisállattenyésztési kedv is. Rendezte: Jancsó Miklós Filmsorozat a moziban A ceglédi Szabadság Film­színház művészmozijában jú­lius 6-tól augusztus 2-ig sorra követik egymást azok a fil­mek, amelyeket Jancsó Mik­lós rendezett s amelyek, jel­legzetes képi megformálásuk­kal, új irányt képviseltek a hazai filmgyártásban. Csütörtöktől, a hét végéig A harangok Rómába mentek cí­mű filmet vetítik, azt követi a Három csillag, az Oldás és kötés, az Így jöttem, a Sze­génylegények, a Csend és ki­áltás. a Fényes szelek és be­fejezésül a Még kér a nép cí­mű alkotás. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents