Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-04 / 155. szám
1978. JÚLIUS 4., KEDD av Megszakadt beszélgetés A rendszámról már csak a JB-re emlékszem, meg a taxisra. Arra a húszéves fiatalemberre, akivel a napokban utaztam. Hosszú hajú. sárga inge* gépkocsivezetőnk beszédes hangulatban volt. Beszélgettünk. A pénz, a tanulás, a karrier és az életmód került szóba. — Elvégeztem a nyolcadikat — mondotta. — Az anyám akaratossága miatt tanultam egy szakmát. Ont ti lettem. Rövid időn belül rá kellett jönnöm, hogy ez nagyon nehéz és „meleg kenyér”. Megszereztem a jogosítványt. Most vezetek. — Maga mennyit keres? — kérdezte, és közben káromkodott, mert az előttünk guruló Trabant csak komótosan gurult, előzni pedig nem lehetett. — Három-kettőt. — Az is pénz? Van még olyan ember, aki ennyit keres? Ugye, nem ebből él meg? — tette fej a kérdést irónikus hangsúllyal. — Sok olyan van, aki ennyit keres, vagy még ennyit sem. Ebből élek meg. Sőt családom is van — válaszoltam bosszúsan. — Ebből nem sokra telik. Nem vesz egy kvarcórát? — Ezres — váltott át hirtelen. — Jó nekem ez az automata. Nincs ezer forintom. — Látja, ez is különbség kettőnk között. Nincs egy ezrese egy kvarcórára. Pedig az a legfontosabb, hogy pénz legyen. A többi... Ha nem igy van, győzzön meg. — Szerintem fontosabb, hogy a nyakon felül legyen valami. — Minek? Maga tanult. Es most jobb? Mennyivel? Négy hónapjába kerül, hogy amiyit összehozzon, mint egy hónap alatt én leteszek az asztalra. Magamnak. Elek, uram, érti? Élek. — Mennyit dolgozik naponta ezért a pénzért? — Átlag 16 órát. Egyedül vagyok a kocsin. — Szeret vezetni a 16. órában is? — Nem, de a munkának semmi köze nincs a szeretethez. — Nem mindenki vélekedik így, 8 a pénz hajszolását sem lehet életmódnak nevezni ... — Folytattam volna, de közben megszólalt az URH. — Fiúk, van egy utasom, aki albérletet keres. Beszélgető társam felvette a mikrofont. — Az anyám ad ki szobát — és bemondta a címet. — Kevés a pénz? — kérdeztem. — Abból sosem elég. Nem beszéltünk többet, megérkeztünk. A. S. A fővárosban, a Tétényi úti kórház sebészeti osztályán a szolgálatban levő nővéreknek nincs pillanatnyi megállásuk sem: a betegek gyors segítséget várnak. A fehér köpenyes ápolónők egyike a 23 éves Nagy Magdolna: otthon, Tárnokon a lakóterületi KISZ-alapszervezet titkára. Naponta három órát tölt utazással: Kelenföldig vonatozik, s onnan busszal érkezik a kórházba. A 42 órás munkahét három műszakot jelent számára. S aki azt hinné, hogy -hazaérve becsukja maga mögött a lakásajtót, alaposan téved. A rokonszenves, barátságos fiatal ápolópő aktivitását indokolva így válaszolt: — Azt egy pillanatig sem mondhatom, hogy ha lejár a munkaidőm a kórházban, frissen indulok vissza Tárnokra. De két dolgot, úgy érzem, tudni kell. Az egyik: gyermekkorom óta ápolónőnek készültem, olyan családban nőttem föl, ahol megtanultam, hogy mindig segíteni kell a bajbajutott embereken. A másik: az egészségügyi szakközépiskolában három évig KISZ-alapszervezeti titkár voltam, s az életbe kikerülve sem tudtam elszakadni az ifjúsági mozgalomtól. Megkönnyíti a helyzetemet, hogy a kórházban elismerik otthoni közéleti megbízatásomat, s teljes mértékben támogatnak. Férjem a tárnoki focicsapat edzője, s kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás munka utáni elfoglaltságát. Szívesen dolgozom odahaza a KISZ- ben, s most már végre eljutottunk odáig, hogy jelentkeznek az első eredmények... Házavató előtt A budai járásbeli Tárnokon több mint ötezer ember él: a húsztagú lakóterületi KISZalapszervezet titkára 1976 óta Nagy Magdolna. Ami azt illeti, nincsenek túl sokan, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ingázó fiatalok döntő többsége elsősorban a munkahelyének ifjúsági szervezetében tevékenykedik. A községi lakóterületi KISZ-esek mindenekelőtt a helyi pedagógusokat, valamint azokat a más foglalkozású 30 éven aluliakat tömörítik, akik Tárnokon keresik kenyerüket. S a KISZ- alapszervezet titkára büszkén újságolja: rövidesen megoldódik régi gondjuk, s _nem kell a jövőben albérlőként egyik helyiségből a másikba vándorolniuk, ha gyűlést, ösz- szejövetelt kívánnak tartani. Augusztus 20-án ugyanis felavatják az ifjúsági házat Tárnokon, amely széles körű társadalmi összefogással kerül tető alá. A helyi vezetők megértő támogatásával sikerült mindezt megvalósítaniuk. Pénzt csak anyagra költöttek — 900 ezer forintot biztosítottak erre a célra — s közös erővel elérték, hogy a_ tavaly november 7-i alapkőletételt követően valóra váljon a község fiataljainak régi álma. A falugyűlésen hallották — Senki sem maradt tétlen — mondta Nagy Magdolna. — A községbeli gazdasági egységek épp úgy segítettek, mint a Sasad Tsz, de nem szabad megfeledkezni a kisiparosokról, a sportolókról, az úttörőkről, vagy a postán dolgozó szocialista brigádról sem. A KISZ-fiatalok többnyire a hét végeken rakták a téglát, s gyakran előfordult, hogy az épület tövében, a betongerendák között beszéltük meg legaktuálisabb tennivalóinkat. Az ifjúsági házban helyet kap a tanácsterem és a klubszoba is, így a jövőben semmi akaHat nap különvonatta! Opatijába ABBÁZIA! NYÁRUTÓ 1740 Ft-ért, szeptember 24-től 30-ig és még 95 szezonvégi jugoszláviai utazás közül választhat. Keresse fel a West tourist irodákat: vest TOURIST 1051 Budapest V., Roosevelt tér 5. Te!.: 1014 Budapest I., Sfentháromság u. 5. Tel.: 1033 Budapest III., Flórián tér 6—9. Tel.: 1042 Budapest IV., Árpád út 75. Tel.: 1065 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 55. Tel.: 1087 Budapest Vili., Baross tér 3. Tel.: 1122 Budapest XII., Magyar Jakobinusok tere (Déli pu.) Tel.: 1111 Budapest XI., Bartók Béla út 42. Tel.: JELENTKEZNI LEHET A VÁROSI ÉS MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL IS. 173-555. 360-357. 686-661. 694-638. 314-545. 336-934. 154-296. 666-194. dálya nem lesz annak, hogy a fiatalok kulturált körülmények között tölthessék el szabad idejüket. Persze, színvonalas programokról is gondoskodnunk kell! A teljes képhez hozzátartozik, hogy az ifjúsági ház építése nem az egyedüli jelentős kezdeményezése a tárnoki fiataloknak. A másik, talán kevésbé látványos, de jelentőségéhez aligha férhet kétség. A szálak pedig a legutóbbi falugyűlésig nyúlnak vissza, melyen az egyik felszólaló azt javasolta: az illetékesek próbáljanak lehetőséget teremteni Tárnokon nőgyógyászati rákszűrésre. Nagy Magdolna pedig gondolt egyet, s már másnap munkahelyén, a kórházban megemlítette a dolgot az ottani KISZ-eseknek. A kezdeményezés pedig nem várt eredményt hozott: a Tétényi úti kórház nőgyógyászati osztályának KlSZ-alapszerve- zete elvállalta társadalmi munkában a tárnoki nőgyógyászati rákszűrés lebonyolítását. Orvosok és nővérek közösen vitték le a szükséges műszereket, s csaknem háromszáz jelentkezőt vizsgáltak meg. Az anyagokat pedig szintén a kórház laboratóriumában dolgozták fel. S nagyban hozzájárult a rákszűrés sikeréhez, hogy a tárnoki körzeti orvosnő, dr. Sörjés Edit — aki maga is a lakóterületi KISZ-alapszervezet tagja — korábban felvilágosító előadást tartott e vizsgálat fontosságáról és jelentőségéről a helybeliek körében. Kiválók lettek A tárnoki fiatalok tehát szívesen vesznek részt a község közéletében. Aligha tekinthető véletlennek, hogy a közelmúltban elnyerték a Kiváló lakóterületi KlSZ-alapszerve- zet címet. S hogy az eredmények' elérésében Nagy Magdolna is aktív szerepet^ ját- S?5ít, azt 'igazolja egy másik tény: nemrégiben átvehette a Kiváló ifjúsági vezető jelvényt. Falus Gábor Csúcsforgalom Ferihegyen A repülőtér várócsarnokában Jobban ki tudjuk használni az időnket, ha gyorsan utazunk. Legyen turista valaki, üzletember, vagy politikus, órák alatt olyan távolságokat tehet meg repülőgépen, melyek elérése azelőtt vonaton vagy hajón napokig tartott. Egyre népszerűbb a légi országút. Különösen a nyári idényben, amikor felkerekednek az emberek, hogy világot lássanak. Magyarországon az első légijárat 1918-ban indult és légipostát szállított a Becs—Budapest—Krakkó—Lemberg útvonalon. 1920-ban alakult az első magyar légiforgalmi vállalat, mely ugyancsak postát szállított. Az utasforgalom kis hatüléses Fokker típusú gépekkel 1922-ben kezdődött. Budapest kedvező földrajzi fekvése és aránylag jó légköri viszonyai miatt csakhamar számos külföldi légitársaság interkontinentális és transzkontinentális járata is érintette hazánkat. A harmincas évek közepéig a főváros légiforgalma a mátyásföldi, 1936-tól pedig a budaörsi repülőtéren bonyolódott. Ezt követően épült a korszerű és modern Ferihegyi közforgalmi repülőtér a város központjától 16 kilométerre 405 hektár területen. Az utóbbi években, rohamos- fejlődése számokban is kifejezhető. Légiközlekedésünk utasforgalma 1960-tól 1973-ig az ötszörösére növekedett. Nyaranta a Ferihegyen 6—7 Az irányítótoronyban Danis Barna felvételei ezer ember fordul meg naponta. 18 külföldi légitársaság utasai érkeznek a Ferihegyi repülőtérre vagy indulnak onnan. Csupán a MA- LÉV-nak 595 ezer utasa volt az elmúlt esztendőben. Több mint félmillió ember tehát, s ez nemzetközi viszonylatban is tekintélyes forgalomnak számít. A MALÉV 25 ország 37 városába indít légi járatokat — legsűrűbben — heti 38 alkalommal az NDK-ba.- A myári csúcsforgalomban, amikor a tengerparti szezonjáratok is megkezdődnek, hetenként 150 járat indul. A. T. Az üzemek segítenek A tököli tanács törődik a tömegsporttal is vs Nem is olyan régen volt. A tököli sportkör olyan mélypontra jutott, hogy a községi vezetők azon tanakodtak, feloszlassák-e vagy sem. A sportéletnek erről a homályos szakaszáról ma már nem szívesen beszélnek, mondván, hogy ami a múlté, az legyen végleg a múlté, inkább foglalkozzunk a jövőveL És valóban azzal foglalkoznak, ezt tették akkor is, amikor a közelmúltban összehívták a községi tanács végrehajtó bizottságát, hogy tiszta lapot nyissanak, s erre a lapra felvázolják egy egészséges, jól szervezett sportélet körvonalait. Miben állapodtak meg? — erre kértünk választ dr. Józsa Árpádtól, a végrehajtó bizottság titkárától. A fejlődés iránya Az, hogy a végrehajtó bizottság tárgyaljon a sportkör működéséről, már amúgy is esedékes volt, de időszerűvé tette az is, hogy a sportkör vezetőségében változások történtek, s irányt kellett szabni a további fejlődésnek. Végre eljutottunk oda, hogy korban és aktivitásban megfelelő, rátermett emberek irányítják a kör működését. Nem felejtettük él, b-gy tizenhét évvel ezelőtt NL III-as futballcsapata volt Tökölnek, s nem tudunk beletörődni, hogy most nincs. Ma a kézilabda-szakosztály a legéletképesebb és nagyon jók az általános iskolai asztaliteniszezőink. — Hány tagja van a sportkörnek? — Százhuszonöt igazolt játékost számlálunk: a felnőtt, ifjúsági, serdülő és kölyök futballcsapatnak nyolcvan tagja van; a felnőtt és ifjúsági kézilabdacsapatban harmincán játszanak, megyei első osztályúak. Asztaliteniszben megyei bajnokságot nyertünk, húsz igazolt felnőtt ifjúsági és serdülő játékosunk van és harmincnegyven gyerek is érdeklődik még a sportág iránt. — Ma úgy látjuk, a sportkör egészséges működésének nincs akadálya — kapcsolódik be a beszélgetésbe Pagács Imre, a kör gazdasági vezetője. — Vezetési problémák miatt volt és lehetett volna továbbra is, de a _ fiatalítással elértük, hogy végre van, aki szervezi, kézben tartja a sportéletet. A személyi feltételek tehát mára már adottak, az anyagi feltételek is. Dr. Józsa Árpád ezt bővebben is elmagyarázza: — A nagyközségi tanács évente százezer forinttal támogatja a sportkört, e tekintetben a járásban a második helyet foglaljuk el. Ez azonban még mindig kevés. Megegyeztünk abban, hogy ezentúl a helyi gazdasági egységek is adnak támogatást, a legtöbbet a Duna Tsz, a 3. számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat és a Fehérjefeldolgozó Vállalat. Ugyanis a százezer forint nem elég arra, hogy például egy megfelelő képesítésű edzőt tarthasson a kör. A gazdasági egységek maguk vállalták a hozzájárulást, személyesen is kapcsolatba lépnek a sportkör vezetőségével, hogy egyeztessék, mire van szükség. Közügy a sport — Mi volt a végrehajtó bizottság álláspontja? — Helyesnek tartottuk, hogy a gazdasági vezetők magukénak tekintik a községi sportkör ügyét és feladatként tűztük ki a sportkör elé az Edzett ifjúságért tömegmozgalom kiterjesztését. Mint testületnek, az a fő feladatunk, hogy ezt szorgalmazzuk. A tömegsportmozgalom, a sportkör és az általános iskola között jó az együttműködés, utánpótlásra az iskolából számíthatunk. A sportkör lehetővé teszi, hogy az iskolások állandóan használhassák a sportpályát, az általános iskola pedig, amikor kell, átengedi a tornatermet a sportkörnek. — Szeretnénk az általános iskolai sportpályát is továbbfejleszteni — mondja Pagács Imre. — Most az általános is kola és nem a sportkör kapj; azt az ötvenezer forintol amelyet fejlesztési célokr, fordíthat. Bitumenes kézilab dapályát szeretnénk építen: ebben segítenek a gyerekek é remélhetőleg az üzemek U De más segítséget is kapunl tőlük. A Duna Tsz tököl üzemágától tavaly ősztől májú sig legalább húsz alkalomma megkaptuk az autóbuszt. Ez nagyon fontos számunkra mert a sportkör léte a jó ve zetésen túl az utazáson ál vagy bukik. Régen, évtizedek kel ezelőtt a vonat is megtet te, ma már nem szívesei szánják rá az időt az emberek a hosszú utazás elveszi i kedvüket. Éppen ezért nagyn becsüljük az üzemek ilyer sokoldalú segítségét. H. E. / 1 A tárnoki példa A kórházi ágytól az ifjúsági házig
