Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-28 / 176. szám

1978. JÚLIUS 28., PÉNTEK %mttm 3 A Minisztertanács tárgyalta Rugalmasabb munkarend a hatékonyság javítása érdekében ható gazdasági előny esetén szabad megváltoztatni, még­pedig a felügyeleti szerv en­gedélyével. Ezt az engedélyt a vállalatra át lehet ruházni, a vállalatoknak azonban ilyen esetekben is be kell jelente­niük a karácsony és újév kö­zött tervezett munkarend-vál­toztatást. Előfordulhat, hogy előre nem tervezhető okok miatt, esetleg károk vagy vesztesé­gek elkerülésére kell valahol megváltoztatni a munkaren­det. A Minisztertanács hatá­rozata ilyen intézkedésre fel­hatalmazza a vállalatok igaz­gatóit, a szövetkezetek elnö­keit, akik a szakszervezet vállalati szervével,, illetve a OTP-s kísérlet Társadalmi testület Nagykőrös után Vecsésen is megalakították az OTP tár­sadalmi tanácsadó testületét. A nagyközségi tanács épületé­ben csütörtökön délelőtt meg­tartott alakuló összejövetelen Kincses József, az OTP me­gyei igazgatóhelyettese el­mondta, hogy kísérletképpen, egyelőre egy városban — Nagykőrösön — és egy nagy­községben — Vecsésen — szerveztek a takarékpénztári fiók mellett ilyen testületet. A tanácsadó testületek tag­jai ismertetik a lakossággal a hitelpolitikai irányelveket, cso­korba gyűjtik és az illetéke­seknek továbbítják a takarék- pénztár ügyfeléinek javaslat tait, segítik az OTP-fióknak a helyi tanáccsal és társadalmi szervezetekkel kialakított együttműködésének továbbfej­lesztését Vecsésen, már az alakuló ülésen, több kérdést, tettek föl, és számos javaslatot adtak a résztvevők. Venczel György üzemvezető például azt kérte, hogy a vecsésieknek és az ül­lőieknek is adjanak módot átutalási betét nyitására. Kin­cses József válaszában el­szövetkezeti bizottsággal egyet­értésben az említett kereteken túlmenően is elrendelhetik munkanapok áthelyezését. Er­ről azonban az illeiekes mi­nisztert. társelnököt értesíteni­ük kell. A vállalatoknak a koráb­biaktól eltérő munkarendet a bevezetést megelőző két hét­tel be kell jelenteniük a köz­lekedési vállalatoknak, hogy azok a megváltozott utasfor­galommal számolhassanak. (Olyan esetekben természete­sen nem kell előre bejelentést tenni, amikor a munkarend­változtatás előre nem látható.) A minisztertanácsi határozat szeptember 1-én lép életbe. tanácsadó alakult mondta, hogy az átutalási be­tétformát a velejáró nagy ad­minisztráció miatt Pest me­gye néhány városában vezet­ték be. Vecsésen azonban mindenképpen várni kell ad­dig, amíg elkészül az ÖTP­fiók új épülete, mert a régi­ben több dolgozónak (akik az átutalásokat intéznék) egyszerűen helyet sem tud­nak szorítani. Nagy István, a vecsésl nagy­községi pártbizottság titkára örömmel üdvözölte az OTP társadalmasítási kezdeménye­zését Mint mondta: jó, ha az állampolgárok tájékozottak az OTP nyújtotta lehetőségekről, csak használhat, ha érdekei­ket egy társadalmi tanácsadó testület is képviseli. Éppen ezért a nagyközség társadal­mi rétegződésének megfelelő­en alakították ki a testület összetételét. A vecsési takarékpénztári társadalmi tanácsadó, testü­let elnökévé dr. Erdős Ervint, a nagyközségi tanács elnökét, titkárává Kazatsay Istvánnét, az OTP vecsési fiókjának ve­zetőjét választották meg. Októbertől Béremelés az egészségügyben Differenciált elosztás Pest megyében Hazánkban lényegében egy­séges munkarend alakult ki, a .vállalatok — a kétheten­ként ismétlődő szabad szom­batoktól eltekintve — több­nyire azonos munkaidő-beosz­tással dolgoznak, ami egészé­ben megfelel a szervezett mun­ka követelményeinek. Vannak azonban esetek, amelyek meg­kívánják egy-egy vállalat munkarendjének megváltoz­tatását. Előfordul, például, hogy jobban kell alkalmazkod­niuk kooperációs partnerek igényeihez, az exp'ort szállítá­si kötelezettségek határide­jéhez. Á gépek karbantartása, nagyjavítása, a befejezetlen termelés számbavételéhez szükséges munkaszünet is szükségessé teheti a szabad­illetve munkanapok átrende­zését. Ilyen munkarend-vál­toztatásokra eddig is adhatott engedélyt a munkaügyi mi niszter, a Minisztertanács mostani határozata azonban lehetővé teszi, hogy az eddi­ginél egyszerűbben, rugalma­sabban hozhassák a munka­rendet összhangba az adottsá­gokkal, a termelési, a gazda­sági érdekekből fakadó köve­telményekkel. Elsősorban az ipari, építő­ipari. mező-, erdő- és vízgaz­dálkodás, ágazatba tartozó vállalatok, szövetkezetek elő­re tervezhető esetekben ezen­túl évente hat munkanapot szabadsággal cserélhetnek föl, külön engedély nélkül, ha az a hatékonyság növelése szem­pontjából indokolt, kimutatha­tó, ellenőrizhető gazdasági előnnyel jár, s a dolgozók ér­dekeivel nem ellentétes. A dolgozók közlekedése a gyer­mekek bölcsődei, óvodai el­helyezése stb. is biztosított. A megváltozott munkarendnek nem lehet célja a vezetési hiányosságok, a tervszerűtlen munka következményeinek ellensúlyozása, nem befolyá­solhatja kedvezőtlenül a kooperáló vállalok tevé­kenységét. A munkarend mó­dosítása éves szinten nem jár­hat többlet-szabadnappal és nem csökkentheti a törvényes évi munkaidőalapot. A kará­csony és újév közötti mun­kanapokat érintő munkarend det — az építőipar kivételével — csak jelentős és kimutat­(Folytatás az 1. oldalról.) A Csepel-szigeti Lenin Tsz ódon borospincéjéből újjáva­rázsolt klubhelyiségében Sarlós István társaságában helyet foglalt a klubtagsággal, a já­rás agrárszakembereivel együtt Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának titkára, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Raffay Béla, a já­rási hivatal elnöke, Dékány Sándor, a Hazafias Népfront helyi bizottságának titkára. A szám szerint 116. klub­összejövetel soros házigazdája, dr. Német Lukács, a termelő- szövetkezet elnöke ismertette addigi munkájukat, eredmé­nyeiket, távlati terveiket. A továbbiakban afféle nyílt fó­rum következett mindazokról a kül- és belpolitikai kérdé­sekről, melyek valamennyiü- ket foglalkoztatták. Eltek a le­hetőséggel, hogy a Hazafias Népfront országos főtitkárától kaphatnak választ. Szó volt a mai falu két értelmiségi réte­gének, az agrárszakemberek­nek és a pedagógusoknak köz­életi szerepéről, éppúgy, mint arról: a fővárostól nagyobb szerepet várnak az agglomerá­ciós övezet gondjainak megol­dásában, márcsak azért is, mert a ráckevei járás közis­merten sokat tesz a főváros piacainak zöldségellátásában. A Ráckevei-Duna-ágban 140 ezer ember pihen a hétvége­ken, többnyire a pesti mun­káskerületekből, Csepelről, Er­zsébetről, Ferencvárosból. E közvetlen helyi témákon túlmenően természetesen sok minden egyébről volt szó. Ér­deklődtek a járási agrárszak­emberek a tágabb világunkról, a nemzetközi élet sok kérdésé­ről, a nyugati világ vezető kö­rei által terjesztett hangzatos álelméletek hátteréről. Sarlós István válaszai nem­csak érdekesek és elgondol­kodtatok voltak, de szavaival oldott légkört teremtett Ez esetenként a gondolatok cseré­je mellett a vidámságot sem zárta a boltíves kapun kívül­re. A többi között beszélt ar­ról, hogy létezik egyfajta szak­mai elfogultság, mely az ér­telmiségiektől sem idegen, s esetenként lebecsülik a más területen munkálkodókat. Pe­dig: mindenkinek lehet átad- nivaló gondolata, akkor is, ha nyolc általánost végzett, s ak­kor is, ha nyolc állami díja van. Az értelem nem diplomá­hoz kötött fogalom, a társadal­mi, politikai mozgásban min­denki részt vesz, s nem szak­mája, de készsége, felkészült­sége szerint Az értelmiség el­sőrendű feladata — akár peda­gógus, akár agrárszakember —, hogy formálja a környezete gondolatvilágát. Mégpedig ab­ba az irányba, hogy munkatár­sai mindig érezzék: szükség van rájuk, feladatuk van. Ma már legalább olyan szoros em­beri kapcsolatban vannak a falvak lakóival az ott élő ag­rárszakemberek, mint a peda­gógusok. Együtt kell tehát dol­gozniuk, s nem egymás mel­lett. Kinek-kinek a saját posztján, felelősséggel Az agglomeráció kérdéskö­rére reflektálva elmondta:nem szabad megfeledkezni arról hogy amíg a városok — eb­ben az esetben a főváros — nyújt javakat, lehetőségeket a Június 13-án az Egészség- ügyi Minisztérium az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete közös tájékoztatón jelentette be, hogy ez év ok­tóberétől az orvosok, az asz- szisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók bérét is emelik, miután az elmúlt év őszén már rendezték az ágy mellett dolgozóknak és az egészségügy műszaki, fizikai munkásainak fizetését. Tavaly megyénkben ötezer­négyen részesültek béremelés­ben — átlagosan 16—20 szá­zalékos volt ez —, s az erre szánt összeg megyénkben ha­vonta több mint másfél millió forintot tesz ki. Ugyanakkor rendezték a munkahelyi pót­lékot és a készenléti-ügyeleti díjat Idén tehát az új bérrendszer kiterjesztése folytatódik. Pest megyében az ősztől életbelépő béremelések 4 ezer 636 egész­ségügyi dolgozót — közöttük csaknem 1500 orvost, 1082 kör­zeti védőnőt és ápolónőt, 1285 asszisztenst, 604 gazdasági dol­gozót, 105 gépkocsivezetőt, s 81 egyetemi végzettségű szakem­bert, gyógyszerészt, vegyészt, pszichológust — érintenek. A szakszervezet már meg­tette az előkészületek javaré­szét, s tegnap az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete Pest megyei Bizottságá­nak ülésén döntést hoztak, amely a havi 2 millió 825 ezer forintos összeg elosztásának elveire vonatkozik. A béremelés arányainak meghatározásánál a kereseti arányok javítására, az egész­ségpolitikai célkitűzésekre, s a munkaerő-gazdálkodás igé­nyeire is tekintettel voltak. Így az átlagosnál nagyobb mérték­ben emelik például a területi munkát, vagy a szociális gon­dozást végzők személyi alap­bérét. Hasonló differenciálás alapján veszik figyelembe a szolgálati időt, valamint a munkakörülményekben és fel­tételekben tapasztalható elté­réseket, mint például az ellá­tandó terület nagyságát, vagy a munkakörrel járó felelőssé­get. Országos szinten az egyes megyék egészségügyi ellátásá­nak színvonalára is ügyeltek a differenciáláskor, s bár Pest környező településeknek, ad­dig kap is onnan vissza, nem is keveset. A kölcsönösség, az egyensúly a fontos. Terv ké­szül Pest megye negyvennégy agglomerációs településének fejlesztésére, mely fokozato­san megszünteti a ma még ki­rívó egyenetlenségeket. A Rácke vei-Duna -ág ki­építését üdülőövezetté csak helyeselni lehet — mondotta kérdésre válaszolva. — Fel­tehetően hozzájárulnak a fő­városi vállalatok, a tanács is a fejlesztéshez, végül is azon­ban, aki üdülni akar, ne vár­ja a teljes komfortot, hanem áldozzon rá maga is valame­megye e tekintetben nem tartozik a kedvezményezettek közé, a megyén belül — a kö­rülményeket, s a korábbi fi­zetési átlagot alapul véve — eltérő összegeket juttatnak az egészségügyi intézményeknek, így például a differenciálási keretből a munkahely veszé­lyessége miatt havi hatezer fo­rintot kap majd a megyei tü­dőkórház Törökbálinton, míg a Semmelweis Kórház csak két­ezer-hétszázat. A szakorvosi rendelőintézetek közül a szent­endreinek hétezeregyszázat, míg a százhalombattainak ezernyolcszáz forintot juttat­nak. Az Egészségügyi Miniszté­rium által Pest megyének szánt béremelési pénzekből az orvosi és más egyetemi felső­fokú végzettséggel rendelkező dolgozók bére átlagosan 20, a szakdolgozóké — természete­sen csak azoké, akiknek bérét Az év végéig várhatóan mintegy 40 milliárd forintos, a tavalyinál 7—8 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le a kereskedelem ruházati cik­kekből. Az év második felé­ben igyekeznek kiküszöbölni az első félév hiányosságait, ennek megfelelően nagyobb lesz a szőnyegválaszték, az igényeknek megfelelő ellá­tást biztosítanak más lakás- textiláruból is. Felsőruháza­ti konfekciócikkekből is el­fogadta az ipar a kereskede­lem nagyobb tételű megren­deléseit. További 450 ezer darab márkás farmer érke­zik importból, s hazai terme­lésből, illetve vietnami im­portból az igények szerint szállítanak munkaruhát a bol­tokba. Félmillió téliruha A Belkereskedelmi Minisz­térium csütörtöki sajtótájé­koztatóján elmondták: a kö­vetkező hónapokban javul a divatkötöttáru-ellátás is; az ipar az idén először gyárt tő­lyest. Gyakran a költségek egyelőre még fontosabb célok­ra, az iskolahálózat fejlesz­tésére kellenek. Az élő, sokszínű fórum újabb és újabb kérdéskörö­ket idézett meg. Életformá­ról, életmódról, gazdasági helyzetünk, gazdaságpoliti­kánk sok fontos kérdéséről került szó, s hangzottak el Sarlós István meggyőző fele­letei. A válaszok ismét min­den részletre kiterjedően ala­posak voltak, s a klubfoglal­kozás a késő délutáni órák­ban fejeződött be. Be. I. tavaly nem emelték — 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozó­ké pedig átlagosan 10 száza­lékkal nő majd. Emelik a traumatológus és altatóorvosok, valamint az is­kolai és sportorvosok és egyes elme-szociális otthoni dolgozók fizetését is. Külön gondot for­dítottak a veszélyességi pótlé- kos munkahelyeken dolgozó orvosok bérének emelésére, igy elsősorban az elme- és tü­dőosztályokon dolgozókéra, akik számára személyenként két-háromszáz forintos több­letet biztosítottak. Az alapbéreket növelő intéz­kedés célja mindenekelőtt az egészségügyi ellátás színvona­lának emelése, a munkafe­gyelem megszilárdítása, a jobb munkaszervezésre serkentés, s nem utolsósorban az etikai helyzet javítása. V. G. P. kés importfonalból csaknem félmillió pulóvert, kardigánt és más holmit. Az év első fe­lében szűk volt a választék csecsemőruházati cikkekből, a második félévben e téren is javulás várható, mert eddig belföldre nem gyártott jómi- npségű plüss kelméből több mint félmillió kis ruha ké­szül. Ezeket eddig importál­ni kellett. Az eddigiekhez ha­sonlóan ki tudja elégíteni az igényeket férfiingekből, bár a vasalásra szoruló gyengébb minöÉgű, olcsóbb ingből ke­vesebb lesz. Az ipar és a kereskedelem ígérete szerint javul a férfi­cipők minősége és választé­ka. Divatosabb női cipőgyár­tásáról, illetve értékesítésé­ről jelenleg is tárgyalnak a kereskedelem és a termelő- vállalatok szakemberei. Vál­tozatlanul gondot okoz a hím- zőfonal-ellátás. Egy jellem­ző adat: míg 1977-ben 460 ezer doboz hímzőfonalat ad­tak el, az idén az üzletekbe szállított csaiknem két és fél millió doboz sem elegendő. Pedig a kereskedelem Jugo­szláviából, Romániából és Kínából is importál. Elegendő farmeröltöny A minisztérium tájékozta­tóján arról is szó volt, hogy az év első felében csaknem 18 milliárd forint volt a ruházati kiskereskedelmi forgalom, kö­rülbelül 9 százalékkal na­gyobb, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az ipar ál­talában ütemesebben szállí­tott. Folyamatosan érkeztek, elsősorban az NDK-ból, Len­gyelországból és Csehszlová­kiából. E piacokról az utóbbi két évben 36 százalékkal nőtt a ruházati import. A legdina­mikusabb az importnöveke­dés a fejlődő országokból, két év alatt 9 millióról 23,5 millió dollárra nőtt a behozatal. Az első félévben férfi és női konfekciócikkekből vásá­roltak a legtöbbet a boltok­ban, forgalmuk 30—40 szá­zalékkal nőtt a tavalyihoz ké­pest. Ez azt mutatja, hogy a mérettáblázat jól bevált. A kisebb kínálat miatt csök­kent a forgalom gyapjúszö­vetáruból és kötöttáruból. Farmerruhákból 600 ezer ér­kezett eddig, több mint ta­valy egész évben, összességé­ben elmondható, hogy a fél év során a ruházati ellátás­ban — kisebb átmeneti hiá­nyoktól eltekintve — számot­tevő probléma nem volt. Sz. P. Szigetesé^ klubdélután Agrárszakemberek kérdeztek a Hazafias Népfront főtitkára válaszolt A klub alapító tagjainak egy csoportja az összejövetelen. Halmágyi Péter felvétele Ruházati cikkekből Negyvenmilliárdos forgalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents