Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-25 / 173. szám

1978. JCLIUS 25., KEDD kMíod A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI BANKTÓL Nagy összegű hitelek Magyarországnak Magyarországon egyebek között az Ikarus gyár bővíté­sére, a pamutipar korszerű­sítésére, valamint a vasutak villamosítására és rekonstruk­ciójára kap nagy összegű hi­teleket a Nemzetközi Beruhá­zási Banktól. A bank 1971— 1977 között több mint kétmil­liárd transzferábilis rubelt fo­lyósított a tagállamok nagy- beruházásaira, amelyek építé­sének költségvetési értéke meg­haladta a hétmilliárd transz­ferábilis rubelt. Hiteleket nyújt a szocialista országok közös beruházásában készülő Oren­burg és a Szovjetunió nyugati határa között húzódó Szövet­ség gáztávvezeték építéséről. Az Ikarus gyár bővítéséhez és rekonstrukciójához folyósí­tott összeg révén jelentősen megnő a magyar vállalat ex­portkapacitása. Az előző öt­éves tervidőszakhoz képest a jelenleginek másfélszeresére nő az egyik legnagyobb euró­pai autóbuszgyár termelése. Az Ikarus termékeinek kéthar­mada a bank tagállamaiban talál piacra. A Szovjetunió például több mint hatezer Ikarus autóbuszt vásárol az idén. A magyar pamutipar kor­szerűsítésére a Nemzetközi Beruházási Banktól kapott összegből tíz gyár elavult gé­peit cserélték ki nagy terme­lékenységű automatizált gép­sorokra, amelynek eredménye­képpen több mint másfélsze­resére nőtt a fonal, szövet és kötöttáru gyártás. A magyar vasutak korszerűsítésére ka­pott hitelből fejeződött be többek között a Szob—Buda­pest—Lökösháza vonal villa­mosítása. A bank állal folyó­sított összeget használták fel a magyar alumíniumipar fej­lesztésére, a Székesfehérvári Könnyűfémmű és az Ajkai Timföldgyár bővítésére. Már szállítják Pvc-por Lengyelországnak A magyar—lengyel műszál­egyezmény keretében meg­kezdték a pvc-por szállítását Kazincbarcikáról a lengyel- országi üzemekbe. A Borsodi Vegyikombinátból a mostani első kétszáz tonnás szállít­mányt még ebben az évben mintegy tizenkétezer tonna követi. A küldemény ellenté­teleként a lengyel fél cserébe a magyar textilipar számára poliészter szálat szállít. A Borsodi Vegyikombinátból a pvc-por szállítása az elkövet­kező éveikben tovább növek­szik. A szállítás zökkenőmen­tes lebonyolítására a kazinc­barcikai gyár tizenöt Rába gyártmányú silókocsit vásárolt, az új pvc III. üzem telephe­lyén pedig egy vagontölfő ál­lomást is létesítenek. A ma­gyar fél számára csereként szállított lengyel poliészter szál már ebben az évben mintegy hatmillió dollár értékű tőkés import megtakarítását teszi lehetővé. Ha lehűl a bojler, melegszik a hűtő szekrény Maroknyi csapat, villanyszerelők Nyolc község áramellátását ügyelik Üllőről Országgyűlés után... k mindennap©! sodrában Beszélgetés Antal Imre érdi képviselővel Antal Imre országgyűlési képviselő, Érd nagyközségben él és dolgozik. A Mezőgép igazgatója. Irodájában ismét gyakrabban nyitnak ajtót az üzem dolgozói, hiszen vége van a nyári ülésszaknak és, a „főnök” bent van. — Érd — gondjait tekintve — átlagtelepülés. Kevés az óvodai férőhely,, lakásgond­jaink vannak. De épül a lakó­telep és az új óvoda. És itt is nagyobbak az igények, mint a lehetőségek. Ezek után a vezetők dol­gáról beszél. Arról, hogy jár­janak nyitott szemmel, reagál­janak minden apróságra, mert azok az apróságok má­sok számára nagyon is komoly dolgok. Hangsúlyozva a min­dennapi meggyőző, felvilá­gosító munkát. Példával él: — Községünkben kevés az orvos. Nem azért, mert sokan elmennek, hanem másfél, két­évenként Érd lakóinak szá­ma átlag 1500 fővel növek­szik, ami egy-egy új orvosi körzetet jelent. Orvosaink­kal. de a falu lakóival is meg kell értetnünk, hogy egyelőre nem tudunk változ­tatni a helyzeten. Egyre több a lakásigénylő. Érthető az is, hiszen „Érái az albérlők váro­sa”. A lehetőségeinkhez mér­ten az újabb és újabb laká­sok épülnek. Az igénylők szá­ma mégsem csökken. — Milyen feladatokat sze­retne megvalósítani a követ­kező' ülésszakig? — A feladatokat a tervek­nek a megvalósítása jelenti most. Minőségi változást fog jelenteni Érd kertvárossá, vagy várossá nyilvánítása. En­nek feltételeit kezdjük most megteremteni. Szeretnénk az iskola rekonstrukciókat idő­ben végrehajtani, ehhez még négymillió forintra lenne szükségünk. Érdnek nincs bölcsődéje. A kezdeti lene­seket ezen a téren is meg­kezdtük. hiszen már épül az első, 80 férőhelyes bölcsődénk. — Mit tudna mondani a sokat vitatott Casinó sorsáról. annak kihasználatlanságáról? — Gyakran az az érzésem, hogy a sok bába között elve­szett a gyerek. Így voltak az érdi vezetők is. Mire bele­szólhattak vagy dönthettek vólna az épület sorsával kap­csolatban. már késő volt. Az énület tönkrement, a javítási és felújítási költségek meg­sokszorozódtak. Ma már sok­kal nehezebb dönteni. Véle­ményem szerint, ezt az épületet hasznos dolgokra lehetne fel­használni. Például egy olyan képzőművészeti bázist lehet­ne kialakítani, ahol az Érden élő alkotóművészek irányí­tásával mindenei számára nyitott alkotóműhelyt mű­ködtethetnénk. Meggyőződé­sem, hogy okos együttműkö­déssel viszonylag csekély rá­fordítással ez az elképzelés is megvalósítható lenne. — Milyen konkrét tervekkel foglalkozik most ön, az or­szággyűlési képviselő? — Az Érd területét átfogó útgyűrü kialakításának ter­veivel, víz- és útviszonyokkal, oktatás és közművelődés kérdéseivel, az egészségüggyel és még sorolhatnám. Min­dennel foglalkozni kell, ami, az itt élő csaknem fÖtszázezer ember életével és munkakö­rülményeivel kapcsolatos. — Mi az, ami segíthetné a falu vezetőinek munkáját? — Talán a nagyobb megér­tés, a türelem és a társadalmi összefogás. Gyakorlati példá­val érzékeltetem, hogy nem frázisokról van szó. Az új la­kótelepen sok apróság él. Jobb. emberibb környezetben, mint az előző évben, hiszen albér­letekből, esetenként a szoba- konyhás komfort nélküli túl­zsúfolt lakásokból kerültek az új lakásba. A telep kommuná­lis ellátottsága sem rossz, hi­szen elérhető közelségben van minden. Mégis „kritika” érte a ház elejét. Nincs ját­szótér. Jó lenne, ha a ténymeg­állapításokon túl a probléma megoldásában is segítenének az ott lakók. Az apukák és anyukák is enyhíthetnek a tanács gondjain. Minden kez­deményezést szívesen foga­dunk, hiszen a munkánkat se gíti egy-egy jó ötlet. — ön szerint mi a legjel­lemzőbb Érdre? — A lakosság csaknem egy- harmada Budapesten dolgo­zik. Divatos szóval: ingázó. Sok az üdülő — hétvégi — te­lektulajdonos, Budapest kö­zelsége miatt is csak hatezer albérlő él itt, Ezek figyelemre­méltó tények, melyek a fel­adatainkat Is megszabják. A beszélgetést befejeztük, mert a képviselőt már várták az iroda előtt. Ma fogadónap van. Ügyes-bajos dolgokban kérik a segítséget. Késő este lesz. amire hazaér. Megszokta. Ambrus Sándor RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ iáit kell tudni a félkészlakás-aikcicrél Hogy mennyire tartozik mindennapi életünkhöz a vil­lanyáram, azt csak egy több órás áramszünet során vesszük észre, amikor sötétség borul a házra, lehűl a bojler, bemeleg­szik a hűtőszekrény, s százfé­le háztartási gépünk órákra megbénul, és hiába nyúlunk a rádió vagy a tv gombja után... •— Általában ilyenkor kerü­lünk az érdeklődés középpont­jába mi, ^erelők — mondja kicsit kesernyésen Juhász Pé­ter, a Dél-Pest megyei Elekt­romos Művek üllői kirendelt­ségének vezetője. — Ha áram­szünet van, percenként csörög a telefonunk, sőt van, aki sze­mélyesen is eljön, hogy meg­kérdezze (vagy megnézze?) mi történik itt, hogy dolgozunk-e egyáltalán a hiba kijavításán. S a legritkább esetben kapunk ilyenkor dicséretet vagy ked­ves szót. Mintha mi tehetnénk arról, hogy a vihar a vezetékre döntött egy fát, vagy hogy ki­gyulladt egy húszezer voltos kábel. Kevesen vagyunk Eléggé eldugott helyen van az üllői kirendeltség, telephe­lye, de ha mégoly’ eldugott volna, bizonyára akkor is meg­lelnék a körzethez tartozó köz­ségek lakói. Évente több ezren keresik fel a Zöldfa utcában .ezt csöpp kis irodát az újonnan épült családi házak tulajdonosai, hogy engedélyt kérjenek az áram bekötésére, és sokan ér- i keznek hiba- vagy panaszbeje­lentéssel is, elsősorban azok, akik engedély nélkül szerelték fel a villanybojlert, vagy az elektromos művek tudta nél­kül tértek át a korszerű vil- - űíinyfűtésre. Használat közben ugyanis kiderül, hogy a háló­zat már nem bírja a hatalmas megterhelést. Legtöbb község­ben ma még azok a vezetékek vannak meg, amelyek a kevés­bé gépesített háztartás ellátá­sának és a kis villanykörtés közvilágításnak tökéletesen megfeleltek. ~ Csakhogy azóta nagyot fejlődött a világ, meg­nőttek az igények, s bizony ma már egy-egy háztartás annyit fogyaszt, mint hajdanán egy kisebb üzem, vagy egy jól fel­szerelt kisiparos műhelye. — Az eddig eltelt hat hó­napban már 1156 bejelentést kaptunk — mutat az asztala sarkán magasodó engedélykö- tegre a kirendeltség vezetője. — Ha kétszer ennyien vol­nánk, akkor sem igen győz­nénk ezt a sok kérést teljesíte­ni. Előnyös feltételekkel jut­hatnak új otthonhoz a dolgo­zók az úgynevezett félkész- lakás-akció keretében, amely­nek az a lényege, hogy az épületeket az állami építő­ipari vállalat vagy a szövetke­zet hozza tető alá, de a befe­jező munkálatolcat már a dol­gozóik lakásépítésében érde­kelt üzemek karbantartó rész­legei végzik el. A leendő la­kástulajdonosok társadalmi munkával segítenek, ami egy­úttal az építési költségeiket is csökkenti. Ez az akció az ál­lami építőiparnak is előnyös, hiszen évek óta elsősorban a befejező szerelő- és szakipari munkálatok okozzák a legtöbb gondjukat. A befejező mun­kák gépesítése ugyanis még nem érte utol a fejlett építési technológiákat, sok munkamű­veletet még kézzel kell végez­ni, márpedig ezekben a szak­mákban nem hogy növeked­ne, hanem csökken a dolgo­zók száma. A gyárak karban­tartó részlegeinek közremű­ködése a lakásépítésben tehát rejtett kapacitást tár fel, s így hozzájárul az építőipar erejének növeléséhez. Több mint harminc rende­let, különböző jogszabály, vagy hivatalos közlemény érinti valamilyen formában az üzemi dolgozók félkészla­(kás^-építési akcióját. Nehéz te­hát eligazodni e rendelkezé­sek útvesztőiben, s ez a kö­rülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a kisebb üzemek' általá­ban visszariadtak ennek a kedvező építési akciónak ki­használásától. Az eligazodás­ban segít az építésügyi és városfejlesztési minisztérium, amely most részletes tájékoz­tatót állított össze az üzemi dolgozók félkészlakás-akció- jának szervezési és egyéb fel­tételeiről. Az útmutatót el­juttatták valamennyi megyei, városi — a fővárosban kerü­leti — tanácshoz, a szakmai szakszervezetekhez, a nagy- vállalatokhoz és a lakásépítés­ben érdekelt országos szerve­zetekhez, intézményekhez. A tájékoztatóban felsorolták a tanácsok, a munkáslakás-épí- tésbe bekapcsolódó vállalatok, beruházók, az építtetők közös képviseletét ellátó gesztor vál­lalatok tennivalóit, az építési területek előkészítésétől kezd­ve a kulcsátadásig. Az útmu­tató alapján tehát teljes átte­kintést kapnak az érdeklődők a fél készlakás-akció lehetősé­géről és így a korábbinál hozzáértőbben és szélesebb körben nyújthatnak segítsé­get dolgozóik lakásgondjai­nak megoldásához az akció útján. — Keddre vártam magukat, és hiába. Mikor fogják végre bekötni hozzám az áramot? — fújja egyszuszra már harmad­szor ugyanazt. A telepvezető­nek kell kimenni, hogy lecsil­lapítsa a méltatlankodót. Ami­kor visszajön az irodába, kar­ját széttárva zökken a székre. — Sajnos igaza- van H. Já­nosnak. De ha egyszer seho­gyan sem érhettünk el már hozzá. Magam voltam kint kedden, tudom, hogy hány he­lyet jártunk végig... Hiába, kevesen vagyunk, ily áron nehezebb Visszatérő refrénje beszélge­tésünknek ez a két szó: keve­sen vagyunk ... Vajon mi riasztja el ettől a munkától az embereket? Talán az, hogy a szabad ég alatt van a műhe­lyük, s ha esik, ha fúj, ha csontig hatol a hideg, akkor is fel kell menni az oszlopra, ak­kor is dolgozni kell?-Vagy az, hogy négy-öt naponként ügye­letét kell adni (miután az áramszolgáltatás ma már a la­kosság elemi igénye, s egyet­len órára sem lehet fennaka­dás?!) Ki tudja miért, tény, hogy tizennégy fizikai dolgozó van most az üllői kirendeltsé­gen, akik közül néhányan csak kisegítők, tehát önálló feladat­tal még nem bízhatók meg. Ók tizennégyen már összeszoktak, valamennyien törzsgárdatagok, s fiatalok, és szeretik ezt a ne­héz munkát. Mindent elkövet­nek azért, hogy ellássák teen­dőiket. Hogy mi mindent, még felsorolni is nehéz. — Elsődleges dolgunk a fo­lyamatos üzemeltetés biztosí­tása, illetve a 0,4 kilovoltos háztartási és a 20 kilovoltos hálózati vezetékek karbantar­tása — kezdi a felsorolást Ju­hász Péter. — /r'tntlső vállal­kozók munkájához nekünk kell megteremteni a feltétele­ket, emellett ellenőrizzük az új szakaszokat, új bekötése­ket, s a mérőberendezések cse­réje is sok embert lefoglal. Az icjén már 935 új fogyasztót kapcsoltunk be á hálózatba. Ilyenkor, nyárod- talán még nehezebb a dolguk; hiszen hol egyik, hol másik kollégájuk megy szabadságra, s helyettük is állni keli a sarat az itthon- maradóknak. Az ügyeletek is megsűrűsödnek, öt nap helyett csupán három, sőt van, hogy kétnaponként kerül iámé. ugyanarra a sor. Megszokni? Elszökni? Az előző napi ügyeletes ép­pen Juhász Péter volt — má­sodmagával. Szemén, hangula­tán azonban nem lehet észre­venni, hogy már huszonhato­dik órája dolgozik egyfolytá­ban. — Nem nagyon hosszú egy- egy ilyen műszak? — Bizony elég. .Mert ha a 34 óra alatt legalább nyolcat tud­tunk pihenni, akár kétórákbói összetéve is, akkor a másnap' műszakot végig kell csinálni, s ,majd csak a harmincharmadik órában mehetünk haza ... Ki­véve, ha nem jön közbe vala­mi rendkívüli esemény! — Mennyi idő alatt lehet megszokni ezt a munkarendet? — Azt hiszem, megszokni nem lehet, legfeljebb elviselni. — De csak megfizetik, nem? Juhász Péter rámnéz, sokáig hallgat, aztán diplomatikusan csak annyit mond: — Tudja mit, döntse el: a legmagasabb ügyeleti díj ti­zenegy. forint... — Egyébként, mint hallom, mostanában egyre ritkábban lehet pihenni az ügyeleti idő alatt, mert megszaporítja a szerelők munkáját a gyakori vihar és felhőszakadás, amikor az elemi erők jelentős kárt tesznek a vezetékben. — Azt még nem is mondtam — tereli másra a szót a kiren­deltség vezetője —, hogy ha egy kis időnk van, felújítjuk, karbantartjuk a községek köz- világításának hálózatát is. Ilyenre kerül sor most július elején is Vecsésen, Gyomron és Maglódon. A Jakosságo“ már jó előre értesítettük, hogy melyik nap szünetel majd né­hány órán át az áramszolgál­tatás. Az érintettek bizony alig titkolt bosszúsággal fogadták az értesítést. Mert ki ^ydja, hogy ezzel a néhány óráf .kel­lemetlenséggel a község hóna­pok vagy évek óta visszatérő panaszát orvosolják éppen az elektromos művek szakembe­rei. Wanatka Gabriella Már a kerítés készül Pörlekedő panaszos Nyolc község áramellátásá­ra ügyelnek az üllőiek. Ezek a községek meglehetősen távol esnek egymástól, nehezen le­het őket megközelíteni. A te­lep járműparkja viszont elég­gé elavult. Van ugyan egy pa­rancsnoki terepjáró meg egy létrás teherautó, de ezek álta­lában a hálózatjavítási mun­kákhoz mennek. A két teher­autó közül az egytonnás im­már negyedik hónapja van ja­vításon. S az egyetlen személy­autó is hónapok óla álldogál az udvar Végében, mert meg­hibásodott. — Mennyi térítést kapnak a saját autó használatáért? Juhász Péter csak fejével int, hogy bizony semmit. S hogy mégis miért járnak ki saját kocsijukkal? — Ha zavar támad, minden­ki joggal igényli, hogy azonnal ott teremjünk és intézkedjünk. Ezt sajnos másképp megolda­ni nem lehet — mondja. (Valóban ez lenne a megol­dás?) Beszélgetésünket élénk szó­váltás szakítja félbe. Az udva­ron H. János gyáli lakos pöröl hangosan. , A váci vízmű új telephelyén betonelemcs kerítést állíta­nak fel. A munkát a héten befejezik. Halmágyi Péter felvétele i I > *■

Next

/
Thumbnails
Contents