Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-25 / 173. szám
1978. JCLIUS 25., KEDD kMíod A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI BANKTÓL Nagy összegű hitelek Magyarországnak Magyarországon egyebek között az Ikarus gyár bővítésére, a pamutipar korszerűsítésére, valamint a vasutak villamosítására és rekonstrukciójára kap nagy összegű hiteleket a Nemzetközi Beruházási Banktól. A bank 1971— 1977 között több mint kétmilliárd transzferábilis rubelt folyósított a tagállamok nagy- beruházásaira, amelyek építésének költségvetési értéke meghaladta a hétmilliárd transzferábilis rubelt. Hiteleket nyújt a szocialista országok közös beruházásában készülő Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között húzódó Szövetség gáztávvezeték építéséről. Az Ikarus gyár bővítéséhez és rekonstrukciójához folyósított összeg révén jelentősen megnő a magyar vállalat exportkapacitása. Az előző ötéves tervidőszakhoz képest a jelenleginek másfélszeresére nő az egyik legnagyobb európai autóbuszgyár termelése. Az Ikarus termékeinek kétharmada a bank tagállamaiban talál piacra. A Szovjetunió például több mint hatezer Ikarus autóbuszt vásárol az idén. A magyar pamutipar korszerűsítésére a Nemzetközi Beruházási Banktól kapott összegből tíz gyár elavult gépeit cserélték ki nagy termelékenységű automatizált gépsorokra, amelynek eredményeképpen több mint másfélszeresére nőtt a fonal, szövet és kötöttáru gyártás. A magyar vasutak korszerűsítésére kapott hitelből fejeződött be többek között a Szob—Budapest—Lökösháza vonal villamosítása. A bank állal folyósított összeget használták fel a magyar alumíniumipar fejlesztésére, a Székesfehérvári Könnyűfémmű és az Ajkai Timföldgyár bővítésére. Már szállítják Pvc-por Lengyelországnak A magyar—lengyel műszálegyezmény keretében megkezdték a pvc-por szállítását Kazincbarcikáról a lengyel- országi üzemekbe. A Borsodi Vegyikombinátból a mostani első kétszáz tonnás szállítmányt még ebben az évben mintegy tizenkétezer tonna követi. A küldemény ellentételeként a lengyel fél cserébe a magyar textilipar számára poliészter szálat szállít. A Borsodi Vegyikombinátból a pvc-por szállítása az elkövetkező éveikben tovább növekszik. A szállítás zökkenőmentes lebonyolítására a kazincbarcikai gyár tizenöt Rába gyártmányú silókocsit vásárolt, az új pvc III. üzem telephelyén pedig egy vagontölfő állomást is létesítenek. A magyar fél számára csereként szállított lengyel poliészter szál már ebben az évben mintegy hatmillió dollár értékű tőkés import megtakarítását teszi lehetővé. Ha lehűl a bojler, melegszik a hűtő szekrény Maroknyi csapat, villanyszerelők Nyolc község áramellátását ügyelik Üllőről Országgyűlés után... k mindennap©! sodrában Beszélgetés Antal Imre érdi képviselővel Antal Imre országgyűlési képviselő, Érd nagyközségben él és dolgozik. A Mezőgép igazgatója. Irodájában ismét gyakrabban nyitnak ajtót az üzem dolgozói, hiszen vége van a nyári ülésszaknak és, a „főnök” bent van. — Érd — gondjait tekintve — átlagtelepülés. Kevés az óvodai férőhely,, lakásgondjaink vannak. De épül a lakótelep és az új óvoda. És itt is nagyobbak az igények, mint a lehetőségek. Ezek után a vezetők dolgáról beszél. Arról, hogy járjanak nyitott szemmel, reagáljanak minden apróságra, mert azok az apróságok mások számára nagyon is komoly dolgok. Hangsúlyozva a mindennapi meggyőző, felvilágosító munkát. Példával él: — Községünkben kevés az orvos. Nem azért, mert sokan elmennek, hanem másfél, kétévenként Érd lakóinak száma átlag 1500 fővel növekszik, ami egy-egy új orvosi körzetet jelent. Orvosainkkal. de a falu lakóival is meg kell értetnünk, hogy egyelőre nem tudunk változtatni a helyzeten. Egyre több a lakásigénylő. Érthető az is, hiszen „Érái az albérlők városa”. A lehetőségeinkhez mérten az újabb és újabb lakások épülnek. Az igénylők száma mégsem csökken. — Milyen feladatokat szeretne megvalósítani a következő' ülésszakig? — A feladatokat a terveknek a megvalósítása jelenti most. Minőségi változást fog jelenteni Érd kertvárossá, vagy várossá nyilvánítása. Ennek feltételeit kezdjük most megteremteni. Szeretnénk az iskola rekonstrukciókat időben végrehajtani, ehhez még négymillió forintra lenne szükségünk. Érdnek nincs bölcsődéje. A kezdeti leneseket ezen a téren is megkezdtük. hiszen már épül az első, 80 férőhelyes bölcsődénk. — Mit tudna mondani a sokat vitatott Casinó sorsáról. annak kihasználatlanságáról? — Gyakran az az érzésem, hogy a sok bába között elveszett a gyerek. Így voltak az érdi vezetők is. Mire beleszólhattak vagy dönthettek vólna az épület sorsával kapcsolatban. már késő volt. Az énület tönkrement, a javítási és felújítási költségek megsokszorozódtak. Ma már sokkal nehezebb dönteni. Véleményem szerint, ezt az épületet hasznos dolgokra lehetne felhasználni. Például egy olyan képzőművészeti bázist lehetne kialakítani, ahol az Érden élő alkotóművészek irányításával mindenei számára nyitott alkotóműhelyt működtethetnénk. Meggyőződésem, hogy okos együttműködéssel viszonylag csekély ráfordítással ez az elképzelés is megvalósítható lenne. — Milyen konkrét tervekkel foglalkozik most ön, az országgyűlési képviselő? — Az Érd területét átfogó útgyűrü kialakításának terveivel, víz- és útviszonyokkal, oktatás és közművelődés kérdéseivel, az egészségüggyel és még sorolhatnám. Mindennel foglalkozni kell, ami, az itt élő csaknem fÖtszázezer ember életével és munkakörülményeivel kapcsolatos. — Mi az, ami segíthetné a falu vezetőinek munkáját? — Talán a nagyobb megértés, a türelem és a társadalmi összefogás. Gyakorlati példával érzékeltetem, hogy nem frázisokról van szó. Az új lakótelepen sok apróság él. Jobb. emberibb környezetben, mint az előző évben, hiszen albérletekből, esetenként a szoba- konyhás komfort nélküli túlzsúfolt lakásokból kerültek az új lakásba. A telep kommunális ellátottsága sem rossz, hiszen elérhető közelségben van minden. Mégis „kritika” érte a ház elejét. Nincs játszótér. Jó lenne, ha a ténymegállapításokon túl a probléma megoldásában is segítenének az ott lakók. Az apukák és anyukák is enyhíthetnek a tanács gondjain. Minden kezdeményezést szívesen fogadunk, hiszen a munkánkat se gíti egy-egy jó ötlet. — ön szerint mi a legjellemzőbb Érdre? — A lakosság csaknem egy- harmada Budapesten dolgozik. Divatos szóval: ingázó. Sok az üdülő — hétvégi — telektulajdonos, Budapest közelsége miatt is csak hatezer albérlő él itt, Ezek figyelemreméltó tények, melyek a feladatainkat Is megszabják. A beszélgetést befejeztük, mert a képviselőt már várták az iroda előtt. Ma fogadónap van. Ügyes-bajos dolgokban kérik a segítséget. Késő este lesz. amire hazaér. Megszokta. Ambrus Sándor RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ iáit kell tudni a félkészlakás-aikcicrél Hogy mennyire tartozik mindennapi életünkhöz a villanyáram, azt csak egy több órás áramszünet során vesszük észre, amikor sötétség borul a házra, lehűl a bojler, bemelegszik a hűtőszekrény, s százféle háztartási gépünk órákra megbénul, és hiába nyúlunk a rádió vagy a tv gombja után... •— Általában ilyenkor kerülünk az érdeklődés középpontjába mi, ^erelők — mondja kicsit kesernyésen Juhász Péter, a Dél-Pest megyei Elektromos Művek üllői kirendeltségének vezetője. — Ha áramszünet van, percenként csörög a telefonunk, sőt van, aki személyesen is eljön, hogy megkérdezze (vagy megnézze?) mi történik itt, hogy dolgozunk-e egyáltalán a hiba kijavításán. S a legritkább esetben kapunk ilyenkor dicséretet vagy kedves szót. Mintha mi tehetnénk arról, hogy a vihar a vezetékre döntött egy fát, vagy hogy kigyulladt egy húszezer voltos kábel. Kevesen vagyunk Eléggé eldugott helyen van az üllői kirendeltség, telephelye, de ha mégoly’ eldugott volna, bizonyára akkor is meglelnék a körzethez tartozó községek lakói. Évente több ezren keresik fel a Zöldfa utcában .ezt csöpp kis irodát az újonnan épült családi házak tulajdonosai, hogy engedélyt kérjenek az áram bekötésére, és sokan ér- i keznek hiba- vagy panaszbejelentéssel is, elsősorban azok, akik engedély nélkül szerelték fel a villanybojlert, vagy az elektromos művek tudta nélkül tértek át a korszerű vil- - űíinyfűtésre. Használat közben ugyanis kiderül, hogy a hálózat már nem bírja a hatalmas megterhelést. Legtöbb községben ma még azok a vezetékek vannak meg, amelyek a kevésbé gépesített háztartás ellátásának és a kis villanykörtés közvilágításnak tökéletesen megfeleltek. ~ Csakhogy azóta nagyot fejlődött a világ, megnőttek az igények, s bizony ma már egy-egy háztartás annyit fogyaszt, mint hajdanán egy kisebb üzem, vagy egy jól felszerelt kisiparos műhelye. — Az eddig eltelt hat hónapban már 1156 bejelentést kaptunk — mutat az asztala sarkán magasodó engedélykö- tegre a kirendeltség vezetője. — Ha kétszer ennyien volnánk, akkor sem igen győznénk ezt a sok kérést teljesíteni. Előnyös feltételekkel juthatnak új otthonhoz a dolgozók az úgynevezett félkész- lakás-akció keretében, amelynek az a lényege, hogy az épületeket az állami építőipari vállalat vagy a szövetkezet hozza tető alá, de a befejező munkálatolcat már a dolgozóik lakásépítésében érdekelt üzemek karbantartó részlegei végzik el. A leendő lakástulajdonosok társadalmi munkával segítenek, ami egyúttal az építési költségeiket is csökkenti. Ez az akció az állami építőiparnak is előnyös, hiszen évek óta elsősorban a befejező szerelő- és szakipari munkálatok okozzák a legtöbb gondjukat. A befejező munkák gépesítése ugyanis még nem érte utol a fejlett építési technológiákat, sok munkaműveletet még kézzel kell végezni, márpedig ezekben a szakmákban nem hogy növekedne, hanem csökken a dolgozók száma. A gyárak karbantartó részlegeinek közreműködése a lakásépítésben tehát rejtett kapacitást tár fel, s így hozzájárul az építőipar erejének növeléséhez. Több mint harminc rendelet, különböző jogszabály, vagy hivatalos közlemény érinti valamilyen formában az üzemi dolgozók félkészla(kás^-építési akcióját. Nehéz tehát eligazodni e rendelkezések útvesztőiben, s ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a kisebb üzemek' általában visszariadtak ennek a kedvező építési akciónak kihasználásától. Az eligazodásban segít az építésügyi és városfejlesztési minisztérium, amely most részletes tájékoztatót állított össze az üzemi dolgozók félkészlakás-akció- jának szervezési és egyéb feltételeiről. Az útmutatót eljuttatták valamennyi megyei, városi — a fővárosban kerületi — tanácshoz, a szakmai szakszervezetekhez, a nagy- vállalatokhoz és a lakásépítésben érdekelt országos szervezetekhez, intézményekhez. A tájékoztatóban felsorolták a tanácsok, a munkáslakás-épí- tésbe bekapcsolódó vállalatok, beruházók, az építtetők közös képviseletét ellátó gesztor vállalatok tennivalóit, az építési területek előkészítésétől kezdve a kulcsátadásig. Az útmutató alapján tehát teljes áttekintést kapnak az érdeklődők a fél készlakás-akció lehetőségéről és így a korábbinál hozzáértőbben és szélesebb körben nyújthatnak segítséget dolgozóik lakásgondjainak megoldásához az akció útján. — Keddre vártam magukat, és hiába. Mikor fogják végre bekötni hozzám az áramot? — fújja egyszuszra már harmadszor ugyanazt. A telepvezetőnek kell kimenni, hogy lecsillapítsa a méltatlankodót. Amikor visszajön az irodába, karját széttárva zökken a székre. — Sajnos igaza- van H. Jánosnak. De ha egyszer sehogyan sem érhettünk el már hozzá. Magam voltam kint kedden, tudom, hogy hány helyet jártunk végig... Hiába, kevesen vagyunk, ily áron nehezebb Visszatérő refrénje beszélgetésünknek ez a két szó: kevesen vagyunk ... Vajon mi riasztja el ettől a munkától az embereket? Talán az, hogy a szabad ég alatt van a műhelyük, s ha esik, ha fúj, ha csontig hatol a hideg, akkor is fel kell menni az oszlopra, akkor is dolgozni kell?-Vagy az, hogy négy-öt naponként ügyeletét kell adni (miután az áramszolgáltatás ma már a lakosság elemi igénye, s egyetlen órára sem lehet fennakadás?!) Ki tudja miért, tény, hogy tizennégy fizikai dolgozó van most az üllői kirendeltségen, akik közül néhányan csak kisegítők, tehát önálló feladattal még nem bízhatók meg. Ók tizennégyen már összeszoktak, valamennyien törzsgárdatagok, s fiatalok, és szeretik ezt a nehéz munkát. Mindent elkövetnek azért, hogy ellássák teendőiket. Hogy mi mindent, még felsorolni is nehéz. — Elsődleges dolgunk a folyamatos üzemeltetés biztosítása, illetve a 0,4 kilovoltos háztartási és a 20 kilovoltos hálózati vezetékek karbantartása — kezdi a felsorolást Juhász Péter. — /r'tntlső vállalkozók munkájához nekünk kell megteremteni a feltételeket, emellett ellenőrizzük az új szakaszokat, új bekötéseket, s a mérőberendezések cseréje is sok embert lefoglal. Az icjén már 935 új fogyasztót kapcsoltunk be á hálózatba. Ilyenkor, nyárod- talán még nehezebb a dolguk; hiszen hol egyik, hol másik kollégájuk megy szabadságra, s helyettük is állni keli a sarat az itthon- maradóknak. Az ügyeletek is megsűrűsödnek, öt nap helyett csupán három, sőt van, hogy kétnaponként kerül iámé. ugyanarra a sor. Megszokni? Elszökni? Az előző napi ügyeletes éppen Juhász Péter volt — másodmagával. Szemén, hangulatán azonban nem lehet észrevenni, hogy már huszonhatodik órája dolgozik egyfolytában. — Nem nagyon hosszú egy- egy ilyen műszak? — Bizony elég. .Mert ha a 34 óra alatt legalább nyolcat tudtunk pihenni, akár kétórákbói összetéve is, akkor a másnap' műszakot végig kell csinálni, s ,majd csak a harmincharmadik órában mehetünk haza ... Kivéve, ha nem jön közbe valami rendkívüli esemény! — Mennyi idő alatt lehet megszokni ezt a munkarendet? — Azt hiszem, megszokni nem lehet, legfeljebb elviselni. — De csak megfizetik, nem? Juhász Péter rámnéz, sokáig hallgat, aztán diplomatikusan csak annyit mond: — Tudja mit, döntse el: a legmagasabb ügyeleti díj tizenegy. forint... — Egyébként, mint hallom, mostanában egyre ritkábban lehet pihenni az ügyeleti idő alatt, mert megszaporítja a szerelők munkáját a gyakori vihar és felhőszakadás, amikor az elemi erők jelentős kárt tesznek a vezetékben. — Azt még nem is mondtam — tereli másra a szót a kirendeltség vezetője —, hogy ha egy kis időnk van, felújítjuk, karbantartjuk a községek köz- világításának hálózatát is. Ilyenre kerül sor most július elején is Vecsésen, Gyomron és Maglódon. A Jakosságo“ már jó előre értesítettük, hogy melyik nap szünetel majd néhány órán át az áramszolgáltatás. Az érintettek bizony alig titkolt bosszúsággal fogadták az értesítést. Mert ki ^ydja, hogy ezzel a néhány óráf .kellemetlenséggel a község hónapok vagy évek óta visszatérő panaszát orvosolják éppen az elektromos művek szakemberei. Wanatka Gabriella Már a kerítés készül Pörlekedő panaszos Nyolc község áramellátására ügyelnek az üllőiek. Ezek a községek meglehetősen távol esnek egymástól, nehezen lehet őket megközelíteni. A telep járműparkja viszont eléggé elavult. Van ugyan egy parancsnoki terepjáró meg egy létrás teherautó, de ezek általában a hálózatjavítási munkákhoz mennek. A két teherautó közül az egytonnás immár negyedik hónapja van javításon. S az egyetlen személyautó is hónapok óla álldogál az udvar Végében, mert meghibásodott. — Mennyi térítést kapnak a saját autó használatáért? Juhász Péter csak fejével int, hogy bizony semmit. S hogy mégis miért járnak ki saját kocsijukkal? — Ha zavar támad, mindenki joggal igényli, hogy azonnal ott teremjünk és intézkedjünk. Ezt sajnos másképp megoldani nem lehet — mondja. (Valóban ez lenne a megoldás?) Beszélgetésünket élénk szóváltás szakítja félbe. Az udvaron H. János gyáli lakos pöröl hangosan. , A váci vízmű új telephelyén betonelemcs kerítést állítanak fel. A munkát a héten befejezik. Halmágyi Péter felvétele i I > *■
