Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

i»;*»»x,t'KWxwjw? Internacionalizmus - ma A proletár iráemadoualizmus elmélet« és gyakorlata, ál­landóan változik, tökéletesedik, tartalmában bővül, s a nemzetközi osztályúarcban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A történelmi körülmények változásával új funkció­kat tölt be, érvényesülésének új formád, a kor követelményei­hez alkalmazkodó új módszerei alakulnak ki, szolgálva a vi- lágforradialmii folyamat előrehaladásának érdekeit. A termelő­erők nagyarányú fejlődése, a kibontakozó tudományos-tech­nikai forradalom eredményeiként a népek, országok kapcsola­ta szorosabbá válik, közelebb kerülnek egymáshoz, szélesedik az információk és emberek áramlása. A gazdasági fejlődés fel­tételeinek megteremtésében növekszik az államok közötti egy­másra utaltság. A proletár internacionalizmus a kommunista és munkás­pártok politikai gyakorlata, s tartalmában és érvényesülési módjában minőségileg is változva, mint szocialista internacio­nalizmus, a szocialista országok közötti új típusú kapcsolat­rendszer meghatározó elve. De korunkban, mint Enrico Ber- linguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mondta, az in­ternacionalizmus „... már túlnő a kommunista pártokon. Más­más szellemi ösatönzésű politikai és társadalmi erők nagyon eltérő együttesét öléli fel. Ebben a széles és differenciált moz­galomban az a tendencia van túlsúlyban, amelyik a mai tár­sadalom problémádnak megoldását olyan úton keresi, amely a szocializmushoz vezet”. Az utóbbi két évtized alatt felerősödtek a viták a szocia­lista forradalom megvívása, a szocializmus építése számos el­méleti és gyakorlati kérdésében, s ebből következően a viták tartalmának, jellegének megítélésében is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ellentmondások, viták a marxizmus—le­nini zmus fejlődésének mindig természetes velejárói voltak, és maradnak a jövőben is. Sok minden változott, de a proletár internacionalizmus osztálytartalma és osztály Lény ege megma­radt a dolgozóik, a kommunista és munkáspártok érdekazo­nosságának, kölcsönös támogatásának, testvéri szolidaritásának gyökereként. Érvényes napjainkban is Lenin meghatározása: „Valójában csak egyetlen nemzetköziség van: önfeláldozó munka a forradalmi mozgalom és a forradalmi harc kifejlesz­tése érdekében saját országunkban, és ugyanennek a harcnak, ugyanennek az irányvonalnak és csakis ennek a támogatása... kivétel nélkül, minden országban’’. Az imperialista ideológia támadásának negatív hatását nem szabad lebecsülnünk, következetes harcot kell folytatnunk minden, a forradalmi osztagok egységét bontó törekvés ellen. A proletár internacionalizmus elve minden testvérpárttól meg­követeli a hűséget a marxizmus—lenánizmus ideológiájához, a nemzeti elzárkózás, a nacionalizmus jelentkezéseinek leküzdé­sét, harcot az amtknarxista, antikommumsta és szovjetellenes burzsoá teóriák ellen. Ugyanakkor a nemzetközi kommunistr mozgalomnak vitába kell szállnia az egyes testvérpártofc teo retikusai részéről tapasztalható, a nemzeti sajátosságokat ú. érdekeket túlértékelő megnyilatkozásokkaL A munkás- és kommunista mozgalom eddigi történetét mindvégig jellemezte a proletár internacionalizmus egyik leg­fontosabb kritériumának érvényesülése: a kölcsönös szolida­ritás és támogatás, az elvtársi együttműködés. Korunkban ezen elv nem mond ellent a testvérpártak önállóságának és egyen­jogúságának, egymás belső ügyeibe való be nem avatkozás elvének, sőt, feltételezi azt. A szocialista világrendszer és kö­zösség országainak, az egész kommunista mozgalomnak inter­nacionalista szolidaritását, segítségnyújtását számos példa bi­zonyítja mind a világ bármely térségében, ahol a békéért, a haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért vagy a függet­lenségért folyt, vagy folyik a harc az imperializmus ellen. A szolidaritás, az elvtársi együttműködés rendkívül je­lentős erő az imperializmus ellen vívott nemzetközi osztály­harcban. Ugyanakkor nem jelenti, nem helyettesítheti a pro­letár internacionalizmus eszmerendszerének egészét. A prole­tár internacionalizmus totalitása, a kommunista mozgalom sokirányú, de összességében a munkásosztály, történelmi hi­vatásának teljesítését szolgáló harca megkívánja a mozgalom ideológiai egységét. A burzsoá publicisztika kitalálmánya, az úgynevezett eurokommunizmus, illetve az egyes tőkés országok kommunista pártjainak az utóbbi időben jelentős változásokon átment — e név alatt összefoglalt — elméleti rendszere ellent mond ennek az alapvető elvnek. Természetesen látjuk, elis­merjük e térség sajátos gazdasági, társadalmi körülményeit, és annak szükségét is, hogy a fejlett tőkésországok kommu­nistái ezekhez alkalmazkodva határozzák meg stratégiájukat és taktikájukat. Ugyanakkor nem érthetünk egyet a marxiz­mus—leninizmus alapvető tételeinek, törvényszerűségeinek el­vetésével, a létező szocializmus egynémely esetben történő tagadásával, ami a mozgalom egészének gyengítése mellett saját harcuk eredményességét is aláássa. Az előzőkben már jelzet^ sajátosságok, nem jelenthetik a kommunista pártok ál­talános stratégiája elvetésének indokoltságát sem. Pártunknak az az álláspontja, hogy á kommunista moz­galomnak — akár tagadja ezt valaki, akár nem — van általá­nos stratégiája, mely korunk fő kérdéseinek, feladatainak meg­oldását mindenkire vonatkozóan meghatározza. Minél bonyo­lultabb és nehezebb lesz az imperializmussal folytatott harc, annál nagyobb szükség van egységes fellépésre a szocializmus és a kommunizmus eszméinek érvényesítése érdekében. A pro­letár és szocialista nemzetköziség elvei eleven és általánosan érvényes elvek. A proletár internacionalizmus és más elvi-politikai kérdé­sekben felvetődött vélemény- és nézetkülönbségek — meggyőződésem — a két- és több oldalú tanácskozások, viták folyamán, de a társadalmi törvényszerűségek és politi­kai harc körülményeinek kényszerítő hatása alatt is — nem a távoli Jövőben — tisztázódni fognak. A proletár nemzetkö­ziség elmélete és gyakorlata, mint a munkásosztály harcának eddigi története folyamán, továbbra is gazdagodik, új elemek­kel bővül, szélesedik hatásában, ahogy a világforradaJ.mi fo­lyamat fejlődése, területeinek és osztagai harcának egysége, kölcsönös internacionalista szolidaritása is fejlődik. A béke, a demokrácia, a társadalmi haladás bonyolult problematikájának megválaszolása és megoldása csaik a pro­letár nemzetköziséghez való szilárd hűség alapján lehetséges. A munkásosztály történelmi feladata, az elnyomott tömegek társadalmi felszabadítása csak ezen eszme érvényesülése út­ján válik valóra. PAPP MIKLÖS Pest megyéből Kubába A VIT-kiildötlck közül hatan DK. ÄRPASI ZOLTÁN a KISZ Pest megyei bizottsá­gának első titkára, a Pest me­gyei politikai delegáció vezető­je. A beszélgetés elején kide­rült: az eddigi világifjúsági ta­lálkozókról két felejthetetlen emléket őriz. Az egyik az 1968-as szófiaihoz, a másik pe­dig az 1973-as berlinihez fű­ződik. — A szófiai VIT-en a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkáraként vettem részt. — mondta. — Ko­rábban néhány vállalkozó ked­vű társammal elhatároztuk, hogy kerékpárral utazunk el a bolgár fővárosba. Igaz, menet közben többször bőrig áztunk, de mindenért kárpótolt ben­nünket az a forradalmi hangu­lat, amely a világ különböző ájairól érkező küldötteket jel­lemezte. A IX. fesztiválon, Bulgáriában százharmincnyolc ország képviseletében húszezer küldött tiltakozott a vietnami '.íáb'örú éltén, s* XTíéjezték re­ményüket; a harc sikeres lesz, 3 e cél elérése érdekében szá­míthatnak a világ haladó ifjú­ságára. — Berlin, 1973. Késő esti kép az Alexander Platzról. öt, nem szocialista országbeli fiatal — a napi program befejeztével — vörös zászlót lengetve elindult az úton, az Internacionálét éne­kelve. Maguk sem vették észre, hogy néhány perc alatt a me­net már több száz ifjúból állt, feliér és színes bőrű fiatalok egyaránt csatlakoztak hozzájuk. A csoport — immár a berliniek sorfala között — a tévélórony- hoz vonult, s búcsúzásképpen mindenki ráírta a nevét a vö­rös zászlóra. Ma sem tudom, öt évvel ezelőtt ki vitte haza, lehet, hogy Európába került, de könnyen elképzelhető, hogy Ázsiában, Afrikában, vagy La­ti n-Amerikában őrzi valaki fél­tett kincsként. S talán elhoz­zák most Kubába is, újabb aláírásokat gyűjtve... KISZ KB vörös vándorzászla­ját: kétségtelen, hogy e siker elérésében jelentős részt vál­lalt. — Az elmúlt hét év legna­gyobb eredményének azt tar­tom, hogy javult a szervezett­ségünk, s előbbre léptünk a politikai képzésben is. — .mondta Zámbó Sándor. — Hosszú ideje elértük azt, hogy a KISZ-íiatalok meghatározó szerepet töltenek be a gazdasági építőmunkában. Mindez azért jelentős, mert gyárunk dolgo­zóinak csaknem fele harminc éven aluli, s a dolgozók hetven százaléka szocialista brigádok­ban dolgozik. Tavaly beköltözött harminc­hat fiatal család Szigetszent- miklóson az Ifjúság útján a Pestvidéki Gépgyár lakásépí­tő szövetkezete által tető alá hozott modern otthonokba: e boldog fészekrakáshoz is hoz­zájárultak a KlSZ-fiatalok. Üzemi támogatással most újabb száz lakás építése kez­dődött Szigetszentmiklóson. Zámbó Sándor szerint az előrelépés kétségkívül egy jól összeszokott kollektívának tu­lajdonítható: olyannak, ahol a fiatalok érzik a felelősséget egymás munkája és boldogulá­sa iránt. Munkatársai örülnek kubai küldetésének: annyi már bizo­nyos, hogy hazaérkezése után élménybeszámolót kell tarta­nia. Persze nemcsak a gyáriak nak, hanem három és fél éves kisfiának és kétesztendős kislányának is, akik most csak annyit tudnak: az apu hosszú útra készül... ■«tiiiiMiiiimmtiitiiimiitmmiiimmiimtiiiniiimmiiimniimiiinitmniiniiiinimiiMiimuniiiiiHiiHB | Az elkövetkezendő napokban Kubára figyel a ha_ | 1 ladó világ: július 28. és augusztus 5-e között a karib- | 1 tengeri szocialista ország lesz a XI. Világiíjúsági és | | Diáktalálkozó színhelye. A földgolyó minden tájáról ér- | = kező munkás- és parasztfiatalok, tanulók és értelműé. = i giek ezrei adnak egymásnak randevút: az együtt töltött | | napok során véleményt cserélnek aktuális politikai kér- | désekről, s bemutatják nemzeti kultúrájuk kincseit. A = résztvevők sok millió fiatal nevében elhangzó állás- | foglalásai a nemzetközi közvélemény érdeklődését is | felkeltik. = A Kubába utazó 450 tagú magyar politikai delegá- = pió tagjait holnap, július 24-én a Parlament előtt ünne- | pélyesen búcsúztatják, s a következő napon indul Feri- = hegyről a küldötteket szállító repülőgép, amely Madrid = és a Bahama-szigetek érintésével landol Havannában, f Ismeretes: Pest megye harminchatezer ifjúkommunistá- = ját hat fiatal képviseli a VIT-en. Az érdekelteket a z készülődés izgalmas perceiben kerestük fel: ezúttal sze- 1 retnénk bemutatni valamennyiüket olvasóinknak. BŐI SÁNDOR, ZAMBO SÁNDOR, a Pestvidéki Gépgyár har­mincegy éves műszaki progra­mozója, még ma is nehezen akarja elhinni, hogy Kubába tazhat. Pedig nincs ebben sem­mi meglepő: a fiatalember 1971-től — hét évig — az üze­mi KISZ-bizottság titkára volt. s posztját nemrégiben ad­ta át utódjának. Néhány hó­nappal ezelőtt a gyár ifjú­kommunistái átvehették a ■ jiiimiimiiiimiiiimiiiimiimimiii S mindezt évek óta — folya­matosan, egyenletes színvona­lon. Senki nem vitatja: Bői Sándor fáradhatatlan tevé­kenységének megérdemelt ju­talma lesz a kubai út. a monori járásbeli Csévha- raszt lakóterületi KlSZ-alap- szervezetének titkára harminc- három esztendős, s nem min­dennapi rekorddal büszkélked­het Immár 1966 óta irányítja az ezerháromszáz lelket szám­láló település ifjűkommunis- táinak munkáját. Mégpedig nem is akárhogyan: már há­rom alkalommal elnyerték ki­emelkedő munkájuk elismeré­seként a KISZ KB vörös ván­dorzászlaját. Először 1972-ben, majd tavaly, s az idén egy­aránt. — A1 apszervezet ünkn ek har­minchárom tagja van, de olyan összetartó, remek kollektíva a miénk, amely nem ismer le­hetetlent — hangzott Bői Sán­dor tájékoztatása. — Ráadá­sul KISZ-fiataljaink döntő többsége bejáró dolgozó, akik naponta több órát töltenek utazással. Fáradtságra mégsem panaszkodik senki, ha közös munkáról van szó. A csévharasztiak egyébként tudják: a helyi fiatalokra min­dig számíthatnak, akár köz­ségszépítésről, akár iskolafel­újításról van szó. S mind­emellett — természetesen sa­ját erőből — rendbehoztuk a régi iskola épületét, ahol klu­bot rendeztünk be. Most ép­pen játszóteret készítenek tár­sadalmi munkában. S persze mindegyikük hosszasan mesél az országjáró kirándulások él­ményeiről: e barangolások anyagi fedezetét rendszeresen vasgyűjtésből teremtik elő. __SCHMIKL JULIANNA, a Telefongyár nagykátai gyár­egységének tervstatisztikusa 1973 óta az üzemi KlSZ-bizott- ság titkára, s hat alapszerve­zet tevékenységének irányítója. Lelkesen magyarázta: gyár­egységükben tavaly profilvál- tozás történt, már nem telefo­nokat gyártanak, áttértek a te­kercsgyártásra. Az új létesít­mények építéséből, a régi al­katrészüzem áttelepítéséből a KISZ-fiatalok is kivették ré­szüket. Az ismeretlen termé­kek gyártását megelőzte egy olyan szakmai tanfolyam, amelynek hallgatói döntő több­ségében ugyancsak a harminc éven aluliak közül kerültek ki. — Most az a legfontosabb feladatunk, hogy kollektívánk minél 'jobban összekovácsolód- jon. Gondot okoz ugyanis a fluktuáció; a hiányzókat úgy kell pótolni, hogy a tervet tel­jesíteni tudjuk. E cél elérésé­ben is komoly feladat hárul KlSZ-eseinkre — hangzott Schmikl Julianna véleménye. A tel efon gyáriak százhetven­hét ifjúkemmunistája letette már a névjegyét a nagykátai if­júsági park építésénél is: az idén tavasszal több ezer facse­metét ültettek el a vasúton túli területen, a létesítmény leendő helyszínén. Schmikl Julianna pedig szerényen megjegyzi: eredményeik nem világrenge- tőek. Ez tény. De megterem­tették már hosszú távon is a további eredményes mozgalmi munka alapját. TRNOVSZKI SÁNDOR, a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottságának titkára, tavasszal választották meg tár­sai erre a posztra: a KISZ KB vörös zászlajának elnyeréséért azonban a szőke hajú fiatal­fiiimiiiimntiimii mmimmimm.­ember is sokat tett — társai­val egyetemben. A harmad­éves angol női szabó • szerint feltétlenül büszkék arra, hogy a szakmunkástanulók is segí­tettek a ceglédi KRESZ-park elkészültében, megépítettek egy píncelőteret az MHSZ-klub tagjainak, s újjászervezték az iskolában az ifjúgárdát, amely a városi versenyen második lett. S persze nem szabad meg­feledkezni a csütörtök délutá­ni sportnapokról, amikor fa­kultatív módón focizhatnak, kosárlabdázhatnak, pingpongoz­hatnak a diákok. — Lelkes, tennjakaró társa­ság a miénk: ha mozgalmi mun. káról van szó, senki nem nézi az óráját — mondta Trnovszkl Sándor. — S ha elmondom azt is, hogy a diákok csaknem het­ven százaléka a környékbeli falvakból jár be Ceglédre, s rövidebb-hosszabb időt min­dennap utazással tölt, akkor értékelhetők igazán az eredmé­nyeink. Trnovszki Sándor egyébként nem az. egyetlen a családból, aki Világifjúsági Találkozó résztvevője lehet. Édesanyja 1953-ban a bukaresti VIT-en járt, s így ezekben a napok­ban a szokásosnál is hosszabb ideig ég a villany esténként Cegléden, a Külső Kátai úti otthonukban... SZIJJÁRTO ZOLTÁN, a Fóti Gyermekváros jövőre érettségiző szakközépiskolása szintén egy olyan kollektíva küldötte, amelynek tagjai el­nyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A tizenhét éves, nyurga, fekete hajú fia­talember — a Gyermekváros KISZ-bizottságának agit.-prop.- felelőse. — autó-motorszerelő lesz, de titkos terve az, hogy továbbtanul Szegeden, a Ju­hász Gyula Tanárképző Főisko­la földrajz-testnevelés szakán. — A sport szeretete, úgy ér­zem egész életemben végigkí­sér: a Gyermekváros kézilab­dacsapatában játszom, ahol igazi közösségre leltem, s re­mek barátokat ismerhettem meg. Szijjártó Zoltánról társai egyöntetűen állították: amel­lett, hogy kitűnően kézilabdá­zik, mindig segít a kisebbek­nek a beilleszkedésben. Ro­konszenves vonás: amikor meg­említettük neki is az elhang­zott véleményeket, szerényen megjegyezte: — Nincs ebben senpmi külö­nös. Amikor 1968-ban neve­lőszülőktől Fótra kerültem, nekem is jólesett a biztató, bá­torító szó... S azt szinte suttogva mond­ja: még álmában sem gondolt arra, hogy valaha is eljuthat Kubába Bedig most így lesz: a havannai randevú résztvevője lehet a Fóti Gyermekváros há­romszázhat KISZ-fiataljának VIT-küldötteként. FALUS GABOR > í

Next

/
Thumbnails
Contents