Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
i»;*»»x,t'KWxwjw? Internacionalizmus - ma A proletár iráemadoualizmus elmélet« és gyakorlata, állandóan változik, tökéletesedik, tartalmában bővül, s a nemzetközi osztályúarcban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A történelmi körülmények változásával új funkciókat tölt be, érvényesülésének új formád, a kor követelményeihez alkalmazkodó új módszerei alakulnak ki, szolgálva a vi- lágforradialmii folyamat előrehaladásának érdekeit. A termelőerők nagyarányú fejlődése, a kibontakozó tudományos-technikai forradalom eredményeiként a népek, országok kapcsolata szorosabbá válik, közelebb kerülnek egymáshoz, szélesedik az információk és emberek áramlása. A gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtésében növekszik az államok közötti egymásra utaltság. A proletár internacionalizmus a kommunista és munkáspártok politikai gyakorlata, s tartalmában és érvényesülési módjában minőségileg is változva, mint szocialista internacionalizmus, a szocialista országok közötti új típusú kapcsolatrendszer meghatározó elve. De korunkban, mint Enrico Ber- linguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mondta, az internacionalizmus „... már túlnő a kommunista pártokon. Másmás szellemi ösatönzésű politikai és társadalmi erők nagyon eltérő együttesét öléli fel. Ebben a széles és differenciált mozgalomban az a tendencia van túlsúlyban, amelyik a mai társadalom problémádnak megoldását olyan úton keresi, amely a szocializmushoz vezet”. Az utóbbi két évtized alatt felerősödtek a viták a szocialista forradalom megvívása, a szocializmus építése számos elméleti és gyakorlati kérdésében, s ebből következően a viták tartalmának, jellegének megítélésében is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ellentmondások, viták a marxizmus—lenini zmus fejlődésének mindig természetes velejárói voltak, és maradnak a jövőben is. Sok minden változott, de a proletár internacionalizmus osztálytartalma és osztály Lény ege megmaradt a dolgozóik, a kommunista és munkáspártok érdekazonosságának, kölcsönös támogatásának, testvéri szolidaritásának gyökereként. Érvényes napjainkban is Lenin meghatározása: „Valójában csak egyetlen nemzetköziség van: önfeláldozó munka a forradalmi mozgalom és a forradalmi harc kifejlesztése érdekében saját országunkban, és ugyanennek a harcnak, ugyanennek az irányvonalnak és csakis ennek a támogatása... kivétel nélkül, minden országban’’. Az imperialista ideológia támadásának negatív hatását nem szabad lebecsülnünk, következetes harcot kell folytatnunk minden, a forradalmi osztagok egységét bontó törekvés ellen. A proletár internacionalizmus elve minden testvérpárttól megköveteli a hűséget a marxizmus—lenánizmus ideológiájához, a nemzeti elzárkózás, a nacionalizmus jelentkezéseinek leküzdését, harcot az amtknarxista, antikommumsta és szovjetellenes burzsoá teóriák ellen. Ugyanakkor a nemzetközi kommunistr mozgalomnak vitába kell szállnia az egyes testvérpártofc teo retikusai részéről tapasztalható, a nemzeti sajátosságokat ú. érdekeket túlértékelő megnyilatkozásokkaL A munkás- és kommunista mozgalom eddigi történetét mindvégig jellemezte a proletár internacionalizmus egyik legfontosabb kritériumának érvényesülése: a kölcsönös szolidaritás és támogatás, az elvtársi együttműködés. Korunkban ezen elv nem mond ellent a testvérpártak önállóságának és egyenjogúságának, egymás belső ügyeibe való be nem avatkozás elvének, sőt, feltételezi azt. A szocialista világrendszer és közösség országainak, az egész kommunista mozgalomnak internacionalista szolidaritását, segítségnyújtását számos példa bizonyítja mind a világ bármely térségében, ahol a békéért, a haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért vagy a függetlenségért folyt, vagy folyik a harc az imperializmus ellen. A szolidaritás, az elvtársi együttműködés rendkívül jelentős erő az imperializmus ellen vívott nemzetközi osztályharcban. Ugyanakkor nem jelenti, nem helyettesítheti a proletár internacionalizmus eszmerendszerének egészét. A proletár internacionalizmus totalitása, a kommunista mozgalom sokirányú, de összességében a munkásosztály, történelmi hivatásának teljesítését szolgáló harca megkívánja a mozgalom ideológiai egységét. A burzsoá publicisztika kitalálmánya, az úgynevezett eurokommunizmus, illetve az egyes tőkés országok kommunista pártjainak az utóbbi időben jelentős változásokon átment — e név alatt összefoglalt — elméleti rendszere ellent mond ennek az alapvető elvnek. Természetesen látjuk, elismerjük e térség sajátos gazdasági, társadalmi körülményeit, és annak szükségét is, hogy a fejlett tőkésországok kommunistái ezekhez alkalmazkodva határozzák meg stratégiájukat és taktikájukat. Ugyanakkor nem érthetünk egyet a marxizmus—leninizmus alapvető tételeinek, törvényszerűségeinek elvetésével, a létező szocializmus egynémely esetben történő tagadásával, ami a mozgalom egészének gyengítése mellett saját harcuk eredményességét is aláássa. Az előzőkben már jelzet^ sajátosságok, nem jelenthetik a kommunista pártok általános stratégiája elvetésének indokoltságát sem. Pártunknak az az álláspontja, hogy á kommunista mozgalomnak — akár tagadja ezt valaki, akár nem — van általános stratégiája, mely korunk fő kérdéseinek, feladatainak megoldását mindenkire vonatkozóan meghatározza. Minél bonyolultabb és nehezebb lesz az imperializmussal folytatott harc, annál nagyobb szükség van egységes fellépésre a szocializmus és a kommunizmus eszméinek érvényesítése érdekében. A proletár és szocialista nemzetköziség elvei eleven és általánosan érvényes elvek. A proletár internacionalizmus és más elvi-politikai kérdésekben felvetődött vélemény- és nézetkülönbségek — meggyőződésem — a két- és több oldalú tanácskozások, viták folyamán, de a társadalmi törvényszerűségek és politikai harc körülményeinek kényszerítő hatása alatt is — nem a távoli Jövőben — tisztázódni fognak. A proletár nemzetköziség elmélete és gyakorlata, mint a munkásosztály harcának eddigi története folyamán, továbbra is gazdagodik, új elemekkel bővül, szélesedik hatásában, ahogy a világforradaJ.mi folyamat fejlődése, területeinek és osztagai harcának egysége, kölcsönös internacionalista szolidaritása is fejlődik. A béke, a demokrácia, a társadalmi haladás bonyolult problematikájának megválaszolása és megoldása csaik a proletár nemzetköziséghez való szilárd hűség alapján lehetséges. A munkásosztály történelmi feladata, az elnyomott tömegek társadalmi felszabadítása csak ezen eszme érvényesülése útján válik valóra. PAPP MIKLÖS Pest megyéből Kubába A VIT-kiildötlck közül hatan DK. ÄRPASI ZOLTÁN a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára, a Pest megyei politikai delegáció vezetője. A beszélgetés elején kiderült: az eddigi világifjúsági találkozókról két felejthetetlen emléket őriz. Az egyik az 1968-as szófiaihoz, a másik pedig az 1973-as berlinihez fűződik. — A szófiai VIT-en a gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkáraként vettem részt. — mondta. — Korábban néhány vállalkozó kedvű társammal elhatároztuk, hogy kerékpárral utazunk el a bolgár fővárosba. Igaz, menet közben többször bőrig áztunk, de mindenért kárpótolt bennünket az a forradalmi hangulat, amely a világ különböző ájairól érkező küldötteket jellemezte. A IX. fesztiválon, Bulgáriában százharmincnyolc ország képviseletében húszezer küldött tiltakozott a vietnami '.íáb'örú éltén, s* XTíéjezték reményüket; a harc sikeres lesz, 3 e cél elérése érdekében számíthatnak a világ haladó ifjúságára. — Berlin, 1973. Késő esti kép az Alexander Platzról. öt, nem szocialista országbeli fiatal — a napi program befejeztével — vörös zászlót lengetve elindult az úton, az Internacionálét énekelve. Maguk sem vették észre, hogy néhány perc alatt a menet már több száz ifjúból állt, feliér és színes bőrű fiatalok egyaránt csatlakoztak hozzájuk. A csoport — immár a berliniek sorfala között — a tévélórony- hoz vonult, s búcsúzásképpen mindenki ráírta a nevét a vörös zászlóra. Ma sem tudom, öt évvel ezelőtt ki vitte haza, lehet, hogy Európába került, de könnyen elképzelhető, hogy Ázsiában, Afrikában, vagy Lati n-Amerikában őrzi valaki féltett kincsként. S talán elhozzák most Kubába is, újabb aláírásokat gyűjtve... KISZ KB vörös vándorzászlaját: kétségtelen, hogy e siker elérésében jelentős részt vállalt. — Az elmúlt hét év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy javult a szervezettségünk, s előbbre léptünk a politikai képzésben is. — .mondta Zámbó Sándor. — Hosszú ideje elértük azt, hogy a KISZ-íiatalok meghatározó szerepet töltenek be a gazdasági építőmunkában. Mindez azért jelentős, mert gyárunk dolgozóinak csaknem fele harminc éven aluli, s a dolgozók hetven százaléka szocialista brigádokban dolgozik. Tavaly beköltözött harminchat fiatal család Szigetszent- miklóson az Ifjúság útján a Pestvidéki Gépgyár lakásépítő szövetkezete által tető alá hozott modern otthonokba: e boldog fészekrakáshoz is hozzájárultak a KlSZ-fiatalok. Üzemi támogatással most újabb száz lakás építése kezdődött Szigetszentmiklóson. Zámbó Sándor szerint az előrelépés kétségkívül egy jól összeszokott kollektívának tulajdonítható: olyannak, ahol a fiatalok érzik a felelősséget egymás munkája és boldogulása iránt. Munkatársai örülnek kubai küldetésének: annyi már bizonyos, hogy hazaérkezése után élménybeszámolót kell tartania. Persze nemcsak a gyáriak nak, hanem három és fél éves kisfiának és kétesztendős kislányának is, akik most csak annyit tudnak: az apu hosszú útra készül... ■«tiiiiMiiiimmtiitiiimiitmmiiimmiimtiiiniiimmiiimniimiiinitmniiniiiinimiiMiimuniiiiiHiiHB | Az elkövetkezendő napokban Kubára figyel a ha_ | 1 ladó világ: július 28. és augusztus 5-e között a karib- | 1 tengeri szocialista ország lesz a XI. Világiíjúsági és | | Diáktalálkozó színhelye. A földgolyó minden tájáról ér- | = kező munkás- és parasztfiatalok, tanulók és értelműé. = i giek ezrei adnak egymásnak randevút: az együtt töltött | | napok során véleményt cserélnek aktuális politikai kér- | désekről, s bemutatják nemzeti kultúrájuk kincseit. A = résztvevők sok millió fiatal nevében elhangzó állás- | foglalásai a nemzetközi közvélemény érdeklődését is | felkeltik. = A Kubába utazó 450 tagú magyar politikai delegá- = pió tagjait holnap, július 24-én a Parlament előtt ünne- | pélyesen búcsúztatják, s a következő napon indul Feri- = hegyről a küldötteket szállító repülőgép, amely Madrid = és a Bahama-szigetek érintésével landol Havannában, f Ismeretes: Pest megye harminchatezer ifjúkommunistá- = ját hat fiatal képviseli a VIT-en. Az érdekelteket a z készülődés izgalmas perceiben kerestük fel: ezúttal sze- 1 retnénk bemutatni valamennyiüket olvasóinknak. BŐI SÁNDOR, ZAMBO SÁNDOR, a Pestvidéki Gépgyár harmincegy éves műszaki programozója, még ma is nehezen akarja elhinni, hogy Kubába tazhat. Pedig nincs ebben semmi meglepő: a fiatalember 1971-től — hét évig — az üzemi KISZ-bizottság titkára volt. s posztját nemrégiben adta át utódjának. Néhány hónappal ezelőtt a gyár ifjúkommunistái átvehették a ■ jiiimiimiiiimiiiimiiiimiimimiii S mindezt évek óta — folyamatosan, egyenletes színvonalon. Senki nem vitatja: Bői Sándor fáradhatatlan tevékenységének megérdemelt jutalma lesz a kubai út. a monori járásbeli Csévha- raszt lakóterületi KlSZ-alap- szervezetének titkára harminc- három esztendős, s nem mindennapi rekorddal büszkélkedhet Immár 1966 óta irányítja az ezerháromszáz lelket számláló település ifjűkommunis- táinak munkáját. Mégpedig nem is akárhogyan: már három alkalommal elnyerték kiemelkedő munkájuk elismeréseként a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Először 1972-ben, majd tavaly, s az idén egyaránt. — A1 apszervezet ünkn ek harminchárom tagja van, de olyan összetartó, remek kollektíva a miénk, amely nem ismer lehetetlent — hangzott Bői Sándor tájékoztatása. — Ráadásul KISZ-fiataljaink döntő többsége bejáró dolgozó, akik naponta több órát töltenek utazással. Fáradtságra mégsem panaszkodik senki, ha közös munkáról van szó. A csévharasztiak egyébként tudják: a helyi fiatalokra mindig számíthatnak, akár községszépítésről, akár iskolafelújításról van szó. S mindemellett — természetesen saját erőből — rendbehoztuk a régi iskola épületét, ahol klubot rendeztünk be. Most éppen játszóteret készítenek társadalmi munkában. S persze mindegyikük hosszasan mesél az országjáró kirándulások élményeiről: e barangolások anyagi fedezetét rendszeresen vasgyűjtésből teremtik elő. __SCHMIKL JULIANNA, a Telefongyár nagykátai gyáregységének tervstatisztikusa 1973 óta az üzemi KlSZ-bizott- ság titkára, s hat alapszervezet tevékenységének irányítója. Lelkesen magyarázta: gyáregységükben tavaly profilvál- tozás történt, már nem telefonokat gyártanak, áttértek a tekercsgyártásra. Az új létesítmények építéséből, a régi alkatrészüzem áttelepítéséből a KISZ-fiatalok is kivették részüket. Az ismeretlen termékek gyártását megelőzte egy olyan szakmai tanfolyam, amelynek hallgatói döntő többségében ugyancsak a harminc éven aluliak közül kerültek ki. — Most az a legfontosabb feladatunk, hogy kollektívánk minél 'jobban összekovácsolód- jon. Gondot okoz ugyanis a fluktuáció; a hiányzókat úgy kell pótolni, hogy a tervet teljesíteni tudjuk. E cél elérésében is komoly feladat hárul KlSZ-eseinkre — hangzott Schmikl Julianna véleménye. A tel efon gyáriak százhetvenhét ifjúkemmunistája letette már a névjegyét a nagykátai ifjúsági park építésénél is: az idén tavasszal több ezer facsemetét ültettek el a vasúton túli területen, a létesítmény leendő helyszínén. Schmikl Julianna pedig szerényen megjegyzi: eredményeik nem világrenge- tőek. Ez tény. De megteremtették már hosszú távon is a további eredményes mozgalmi munka alapját. TRNOVSZKI SÁNDOR, a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottságának titkára, tavasszal választották meg társai erre a posztra: a KISZ KB vörös zászlajának elnyeréséért azonban a szőke hajú fiatalfiiimiiiimntiimii mmimmimm.ember is sokat tett — társaival egyetemben. A harmadéves angol női szabó • szerint feltétlenül büszkék arra, hogy a szakmunkástanulók is segítettek a ceglédi KRESZ-park elkészültében, megépítettek egy píncelőteret az MHSZ-klub tagjainak, s újjászervezték az iskolában az ifjúgárdát, amely a városi versenyen második lett. S persze nem szabad megfeledkezni a csütörtök délutáni sportnapokról, amikor fakultatív módón focizhatnak, kosárlabdázhatnak, pingpongozhatnak a diákok. — Lelkes, tennjakaró társaság a miénk: ha mozgalmi mun. káról van szó, senki nem nézi az óráját — mondta Trnovszkl Sándor. — S ha elmondom azt is, hogy a diákok csaknem hetven százaléka a környékbeli falvakból jár be Ceglédre, s rövidebb-hosszabb időt mindennap utazással tölt, akkor értékelhetők igazán az eredményeink. Trnovszki Sándor egyébként nem az. egyetlen a családból, aki Világifjúsági Találkozó résztvevője lehet. Édesanyja 1953-ban a bukaresti VIT-en járt, s így ezekben a napokban a szokásosnál is hosszabb ideig ég a villany esténként Cegléden, a Külső Kátai úti otthonukban... SZIJJÁRTO ZOLTÁN, a Fóti Gyermekváros jövőre érettségiző szakközépiskolása szintén egy olyan kollektíva küldötte, amelynek tagjai elnyerték a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A tizenhét éves, nyurga, fekete hajú fiatalember — a Gyermekváros KISZ-bizottságának agit.-prop.- felelőse. — autó-motorszerelő lesz, de titkos terve az, hogy továbbtanul Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz-testnevelés szakán. — A sport szeretete, úgy érzem egész életemben végigkísér: a Gyermekváros kézilabdacsapatában játszom, ahol igazi közösségre leltem, s remek barátokat ismerhettem meg. Szijjártó Zoltánról társai egyöntetűen állították: amellett, hogy kitűnően kézilabdázik, mindig segít a kisebbeknek a beilleszkedésben. Rokonszenves vonás: amikor megemlítettük neki is az elhangzott véleményeket, szerényen megjegyezte: — Nincs ebben senpmi különös. Amikor 1968-ban nevelőszülőktől Fótra kerültem, nekem is jólesett a biztató, bátorító szó... S azt szinte suttogva mondja: még álmában sem gondolt arra, hogy valaha is eljuthat Kubába Bedig most így lesz: a havannai randevú résztvevője lehet a Fóti Gyermekváros háromszázhat KISZ-fiataljának VIT-küldötteként. FALUS GABOR > í
