Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

MMCm 1978. JÚLIUS 23., VASÁRNAP Új termák a Ceglédfejnél Hagyományos termékei mellett alig egy hónapja kezdte el gyártani a Ceglédtej a Z deciliteres poharakba csomagolt kefirt. Űj termékükkel a környező járások szükségleteit elé­gítik ki. Bozsán Péter felvétele Magyar-olasz szakszervezeti megbeszélések Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára szombaton megbeszé­lést folytatott a Luigi Macario főtitkár vezetésével hazánk­ban tartózkodó Olasz Munkás Szakszervezetek — CISL — küldöttségével. A megbeszélésen a két szak- szervezet vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást szak- szervezeteik tevékenységéről, a szervezeteik előtt álló fon­tosabb feladatokról, s véle­ményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről. A találko­zón szó volt az olasz CGIL— CISL—UIL hármas szövetség és a magyar szakszervezetek közötti kétoldalú kapcsolatok­ról is. Gyümölcs Gombáról Nem megy a legény a fára... Erik a gyümölcs a gombai Fáy András Termelőszövetke­zet száz hektárnál is terje­delmesebb, nagyüzemi tábláin. A meggyfák lombkoronái smaragdszín kelyhet formáz­nak, melyet eleven rubiniként ékesít a pándi meggy piros termése. — A vezérágakat kimetszve kapnak kehelyformát a fakoro­nák — mondja Szászik Károly a termelőszövetkezet elnöke — hogy betakarításkor az alá­zúduló termés minél kevésbé sérüljön. Erre igencsak szük­ségünk van, mivel rövidesen speciális rázógépekkel szüre­teljük mi is a meggyet, a dán- szentmiklósi gyümölcstermesz- tási rendszer partnergazdasá­gaként. Ma még kézzel szed­jük a több mint 30 hektárnyi meggyeskert gyümölcseit, az érettségi fok, az időjárás, no meg a rendelkezésre álló kézi munkaerő függvényeként, hol kocsánnyal, hol anélkül. Per­sze. ez utóbbi esetben érték- csökkenéssel kell számoltunk, mivel a kocsánytalan meggy sérülékenyebb. A télen már desszert készül — Ha nemcsak termesztik, de rázzák, szállítják, tárolják is, úgy útidő és állásidő adta veszteséggel kell számolniuk. Nem lehetne helyben feldol­gozni? — Egy részét feltétlenül, s ez ügyben épp a közelmúltban kötöttünk szerződést a Cseme­ge és Édesipari Vállalattal; konyakosmeggyet készítünk a javából. A termelőszövetkeze­tet felölelő három község, Ká­va, Bénye és Gomba kertésze­ti-erdészeti dolgozóit így télen is tudjuk foglalkoztatni, külö­nösen számítva a serényen ügyes női kezekre, melyek az édesipar csomagolási gondjain eddig is enyhítettek. Nem ke­vesebb, mint harmincöt va- gonnyi Negro cukorkát és két vagon kakaóport csomagoltak ez évben asszonyaink afféle „eiőgyakorlatként”. A szemé­lyi és tárgyi feltételek adot­tak, régi istállóépületeket, to- j óházakat alakítunk át, alkal­massá téve így sokszáz négy­zetméternyi épületet a gyár ad­ta gépsorok befogadására, üze­meltetésére. A gyártási tech­nológiát az értő szakemberrel együtt ugyancsak a gyártól kapjuk, bízva abban, hogy együttműködésünk ilyetén módja nemcsak a termék hely­ben való feldolgozása okán hasznos, hanem az a hazai piac fel töltése mellett, jelen­tős exportlehetőséget is kí­nál. Stanley, az új sztár Rövidesen termőre fordul az új telepítésű, harminc hektár­nyi kajszibarackosuk is. — Csonthéjasainknak ezt a kedvelt gyümölcsét továbbra is a konzervgyáraknak, illet­ve frissáruként lakossági el­látásra szánjuk. A távolabbi jövőben tervezzük ugyan egy előfeldolgozó vonal létesítését, ahol feleznénk, magoznánk a barackot félkész termékként adva át a tartósítóiparnak. A szívünk, azonban a szilvához húz: méltatlanul alábecsült hamvaskék oválja ma már jobbára csak pálinka-alap­anyagként ismert, holott, ize, illata, vitamintartalma és sok­féle hatóanyaga miatt érde­mes lenne gyümölcsként kon­zerválni. Majd félszáz hektár­nyi szilvásunk sztárja a Stan­ley elnevezésű fajta, mely nagyszemű, s jól bírja a rázást, szállítást. Az aszalt szilva a ré­gi táplálkozási szokásnak volt része, ma már faluhelyt is rit­ka csemege, holott a szárítás a legegyszerűbb, legtermészet­szerűbb és ami a fő: a legol­csóbb konzerválási mód. Kombájn szüretelhet — Az önök gazdasága nem­rég alakult át szerkezetében, s hangolódik egyre inkább a gyümölcsösök felé. Mi a vonz­erő, mely ez irányba hat? — A matematika törvény­szerűsége. A kereslet-kínálat aránya, az árak és az az érde­keltségi rendszer, mely érde­messé teszi az intenzív kultú­rák fejlesztését, s mely min­ket is arra ösztönzött, hogy — élve természeti adottságaink­kal — a legkelendőbb cik­kel foglalkozzunk. Míg egy hektárnyi kalászos 10—15 ezer forintnyi árbevételt hoz, addig ugyanakkora területen a szőlő például — hetven-nyolcvan mázsás termésátlagot véve alapul — 50—60 ezer forintot. Ehhez természetesen hozzájá­rul az is, hogy termőföldjeink domborzati viszonyai, a közbe­ékelődött nagy területű erdők meghatározzák a tájegység ar­culatát, alkalmasabbá téve azt szőlő-, gyümölcstermesztésre, bármi másnál. Száz hektárnyi nagyüzemi szőlőskertünk re­konstrukciója most folyik: tá­gítjuk a sortávolságot három­méteresre, s a magasművelés kordonjának betonoszlopait akácoszlopokra cseréljük. Így majd akadálytalanul dolgoz­hatnak a szüretelőkombájnok. — Részese lesz Gomba is a tájkörzeti szerveződésnek? — Feltétlenül, hiszen geokli­matikus adottságaink a szőlő­termesztés fellendítésére ser­kentenek. A Monori Állami Gazdaság vezetésével egyféle laza társulási kapcsolat van alakulóban a járás nagyüzemi gazdaságai között, mely lehe­tővé tenné, hogy a hatodik öt­éves terv végére kialakuljon e vidéken a mintegy ezer hektá­ros szőlötömb. __ Gyalulni tilos! Az összefüggő szőlőterületet művelni is könnyebb lenne — a növényvédő helikopter alkal­mazása így már kifizetődnék — s a szüret utáni feldolgo­zás is könnyebb egy központi borkombinátban, mint szerte széjjel szórt borospincékben. Csak a meliorációval kell vi­gyázni, hallom a tsz-elnöktől, nem szabad a dombokat „legya­lulni’’, mert a szőlő a lapos­ban, fagyzugos területeken nem terem. Fel kell hát vin­nünk a venyigéket a dombolda­lakra, dombtetőkre, ahol nincs ártó erejük még a fagyosszen­teknek sem. Bedő Ildikó Ötágú lett a csiliagvirág Ötvenéves a sziget monostori erdei telep A KPVDSZ Vörös Meteor Erdei Telep fennállásá­nak fél évszázados jubileuma alkalmából Szigetmonos­toron kétnapos ünnepi eseménysorozatot rendez az MSZMP Pest megyei Bizottsága, a Vörös Meteor Ter­mészetbarát Egyesület és a telep vezetősége. E hét szombatján- reggel 9-től sportversenyek, délután 4-től ünnepélyes telepgyűlés, fél 6-tól kulturális műsor, fél 9- től tábortűz. Vasárnap, július 30-án délelőtt 10 órakor ünnepi nagygyűlés, emlékműavatás. Ünnepi beszédet mond: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Egy album. Benne dokumen­tumok. A nemzetközi turista­jelvény piros virágait átrajzol­ták. ötágú vörös csillagokká. Ez lett a Természetbarátok Tu­rista Egyesületének jelvénye ★ Egy fényképről Martos Flóra, egy grafikáról Ságvári Endre tekint reánk; Szalmás Piroska, vezényli a forradalmi munkás­kórust; Vándor Sándor röplab- dázik. Megfakult fotón — 1939- ben készült — Pax-nak öltö­zött fiatal lány. A béke an­gyalának kezén gúzs, s a fel­irat, melyet tart, maró iróniá­val hirdeti: Megkötöttük a bé­két... Határmezsgyén — illegalitásban A magyarországi kommunis­ta mozgalom történetének kü­lönös évei az illegalitás eszten­dei. 1928-ban feloszlatják az MSZMP-t, amelyet a KMP irá­nyít. A forradalom munkásai a dolgozók kulturális és sport- mozgalma felé fordulnak. A kirándulást, evezőstúrákat, kö­zös éneklést, tábortűzi hangu­latot mindenki kedveli. A so­kakat vonzó szórakozás persze bőven kínál alkalmat az agitá- cióra, a politikai vitákra, a szövetségesek megnyerésére is — egyszóval: határmezsgye. Ugyanebben az esztendőben egy szigetmonostori gazdától öt esztendőre kétszáz pengőért erdődarabkát vesznek bérbe néhányan a szentendrei-szigeti Duna-parton. Szemben a Gödi Fészekkel. És megindul a munkások, magántisztviselők, munkanélküliek, haladó értel­miségiek, természetbarátok és sportkedvelők — kommunisták és velük szimpatizálók árada­ta. A / statisztika 1930-tól író­dik: ebben az évbén 2085-en látogatják az erdei telepet, öt évvel később több mint 5 ez­ren. A tehetősebbek vonaton, a kisebb pénzűek villamoson, gyalog. Trükk is akad: heten érkeznek a révhez. Egyikük át­viszi az összes holmit, a töb­biek átúsznak... Hirdetés a Természetbarát című laff 1933 júniusi számá­ból: „A szerényebb Igényű, nagyon olcsón nyaralni akaró szaKiár- sarnk Eitlorádója a szigelmD- nostori TTE-telep, ahol 50 fillér tartózkodási dijat fizetnek tag- társaink egy hétre (igazolt munkanélküliek semmit se), és akinek nincs saját sátra, hét­köznaponként 10 fillérért, bár szerény, de tiszta szállási kap­hat a magántisztviselő osztály nagysátraiban. Egyszerűbb kész ételeket, valamint tejet, vajat, stb. a telepen tagtársaink ke­zelésében levő büfé olcsón ki­szolgál. Szigetmonostoron heti 8—10 pengővel igen jól lehet nyaralni.” Kakastollasok fürdőnadrágban A mozgalmi találkahelyen gyakori vendég volt Martos Flóra, Ságvári Endre, Braun Éva, Földes Ferenc, Pataky István, Kreutz Róbert, Vámos Ilonka, Kállai Éva. És nya­ranként Szalmás Piroska for­radalmi munkáskórusa, majd a Vándor-kórus, melyet az ille­gális párt irányított. A tiltott dalokat éneklő, po­litikai vitákat folytató fiata­lokra csakhamar felfigyeltek Horthy csendőrei. Mindenna­pos razziák, letartóztatások keserítették a teleplakók éle­tét. Csendőrségi besúgó jelenté­séből idézünk: „A magyar királyi Belügy­miniszter Ornak 1932. augusz­tus 27. Bizalmas értesülés sze­rint folyó hó 20. és 21. ünnep­napokon a Természetbarátok Egyesületének több csoportja Szigetmonostorra rándult ki, amely csoportokban kommu­nisták is voltak. A kommunis­ták között tisztán dr. Madzsar József és társainak letartózta­tásáról és annak következmé­nyeiről volt szó. Arról beszél-" tek, hogy a szociáldemokrata párt vezető köreiben nagy örömet keltett dr. Madzsar József letartóztatása, mert 6 volt a szociáldemokrata párt belviszályáinak legnagyobb is­merője . . .” így emlékezik a telep egyik őslakója: — Csendőrök jártak a Duna menti gátion, a töltésen is. Többször előfordult, hogy a horányi hajóállomástól a tele­pig röpcédulákat szórtunk szét. Itt már készen várta az ifiket a csónak, és mikor elké­szültek a szórással, azonnal át­eveztek gödi partra. S amíg a turistának vagy fördőzőnek öltözött kakastolla­sok figyeltek, addig tiltott könyveket sorsoltak ki tombo­lán a Vörös Segély javára, s Ä jobbra várva — Diósdon Mély csatornák fonják be'az üzem udvarát, az épületek ol­dalánál magasodó állványokon emberek dolgoznak: fúrják a falat, kábeleket vezetnek. Nagy a felfordulás a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek diósdi gyá­rának udvarán. Mindazonáltal bizakodó a hangulat; az 1 mil­liárd forintos rekonstrukció befejezésének többszöri határ­időcsúszása után, úgy tűnik, az idei év végére valóban be­fejeződik a felújítás. Ez pedig megnyugtatja az embereket, akik az elmúlt években ugyan megszokták az átépítések okoz­ta hadiállapotot* A rekonstruk­ciótól mindannyian jobb mun­kakörülményeket várnak, jog­gal, miként az a már működő, felújított üzemrészekben is be­bizonyosodik. Megszokták a hadiállapotot Nehéz volt ez az elmúlt néhány év — szólal meg Mud- roch Frigyes, a gyári pártve­zetőség titkára. — Egyikünk­nek másikunknak az idegei is meggyengültek. Ebben az idő­ben csak a dolgozók vélemé­nyére támaszkodva, javaslatai­kat figyelembe véve érhettünk el eredményeket. Szükségünk volt az ötleteikre, az észrevé­teleikre. Érthető: nálunk az üzemi demokráciát a gyakor­latban kellett érvényesítenünk, másképpen aligha haladhat­tunk volna előre. Az üzemi életben pedig szá­mos fóruma van a munkahelyi demokráciának. Hirtelenjében összeszámolva, legalább fél tu­cat. Mégis gyakran hallani effajta véleményeket: fél óráig vártam a főnökre, mire beju­tottam hozzá. Vagy: egysze­rűen nem hajlandó meghall­gatni az igazgató, azt mondta, forduljak a munkaügyi osz­tályhoz. Másfelől neqg egy eset­ben. lehetünk szem- és fülta­núi, hogy az üzemi demokrácia fórumai unalmasak, alig hang­zik el azokon egy-egy érdemi hozzászólás, észrevétel. — Nálunk luxus lett volna, hogy döntéseinket a dolgozók véleményének figyelmen kívül hagyásával hozzuk meg. Szinte minden lehetőséget (termelési tanácskozást, a szakszervezeti bizalmiak és a szakszervezeti tanács együttes ülését, az igaz­gatói üléseket, a munkásgyűlé­seket, a szocialista brigádveze­tők értekezletét, az aktívaülé­seket) is kihasználtuk, hogy el­mondjuk, megtárgyaljuk közös feladatainkat. Segítenek a brigádok — Gondoljon csak bele — teszi még hozzá —, el kellett érnünk, hogy az 1 milliárd forintos rekonstrukció után sőt már az idén is — 600 mil­lió forintos termelési értéket — 4,5 millió csapágyat állítsunk elő. Állandóan gondok között élünk. A tervezetthez képest eddig 20 százalékos lemaradá­sunk van az idén, amit majd a második félévben kell behoz­nunk. Újszerű dolog a szakszerve­zeti bizalmiak és a szakszerve­zeti tanács együttes ülése. Ám az igazgatói értekezletekre is meghívást kapnak Diósdon a legjobban működő szocialista brigádok vezetői. — Ezeken az üléseken való­ban érdemi munkát végezhe­tünk — kapcsolódik be a be­szélgetésbe Szeibert László, a szociálpolitikai osztály vezető­je. Korábban ő látta el a gyá­ri szakszervezeti titkári teen­dőket. — A gyárban 64 brigád működik 540 taggal. Rajtuk ke­resztül, pontosabban a segítsé­gükkel szoros a kapcsolatunk a dolgozókkal. — A mostani helyzetben is nagy szükségünk van erre. Gondot okoz ebben az időben a szerszámellátottság. Az edző­üzem rekonstrukciója miatt — s a gyárnak ez a része erre az időre leállt —, Debrecenben és Nagykanizsán végeztetjük el a munkát. Az esetenkénti anyag­hiány miatt előfordul, hogy a dolgozóknak szombaton és va­sárnap is be kell jönniük, túl­órázniuk kell, azután hétfőn meg kedden állnak, mivel nin­csen elegendő anyag. — Említhetem azt la, ami­kor a rekonstrukció menete miatt egyik munkahelyről a másikra kellett átcsoportosíta­nunk a dolgozókat El kellett végezni azoknak a munkáját, akik elmentek az üzemrészből, s fontos feladatok vártak azok­ra, akik új munkát kaptak. Takarékosan gazdálkodnak A gyári demokrácia fórumai működnék tehát A szocialista brigádvezetők tanácskozásán hangzott el például, hogy nem egy esetben elhúzódik a bri­gádfelajánlások elbírálása. So­kan az ügyintézés egyszerűsíté­se miatt szálltak síkra. A bri­gádtagok véleményének, javas­latainak hasznosítása segítette a tavalyi eredményes takaré­kossági mozgalmat — Tavaly például 1 millió 271 ezer forintnyi anyagot és 270 ezer forintnyi energiát takarítottunk meg. Igyekeztünk csökkenteni a nehéz fizikai munka arányát, újításokra ser­kentettük az embereket Mind­ez hozzásegített bennünket ah­hoz, hogy mielőbb befejeződ­jön gyárunkban a rekonstruk­ció. V.F. mozgalmi műsorokat, játéko­kat szerveztek, folytak a poé­tikai viták. Nemegyszer a te­lepi nők rejtették el razzias idejére a röplapokat, s tartot­ták fel a csendőröket, míg ve­szélyeztetett társaiknak rejtek­helyét kerestek a többiek Norma — a közösségi magatartás A telepen szinte első pilla­nattól szocialista, közösségi erkölcs, magatartás. volt a norma. Senki sem húzhatott háza, sátra köré kerítést. A közös hétvégeken együtt osz­tották el az eleimet, s a> kévés csemegéből mindenkinek ju­tott. Kialakult a közös nyelv is. Kolkaja annyit tesz, mint kö­zösen készített, együtt fo­gyasztott étel, vagyis kollektív kaja. Krone nem a közismert cirkusz, hanem — annak sát­rára utalva — a legnagyobb közös sátor neve volt. A strand-alap, a bakancs-alap, az amerikai árverés pedig a Vö­rös Segély pénzeinek fedőneve volt. A fehérterror éveiben a tábor, a telep minden egyes lakója részesévé vált az anti­fasiszta nemzeti egységnek Kétszáz tagú kórus pfújolta a német zászló alatt elhaladó ha­jókat a sziget partján, a víg hajósok pedig korántsem jó­kedvű matrózok voltak, hanem azok a csendőrségre előállított tefteplakók, akik a Visegrád és Budapest között közlekedő ki­rándulóhajón „izgattak” kom­munista dalok éneklésével. A német megszálláskor az elsők között oszlatták fel a TTE-t, s a telepet fasiszta irányzatú turistaegyesület vet­te át. A felszabadulás után az er­dei telep lakóinak többsége — mindazok, akik túlélték a há­borút — visszatért. A ma 15 holdas telep 130 családi házá­nak lakói közül hatvanan a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei. A többi építmény: közös szálláshelyek, közösségi célo­kat szolgáló épületek, sportpá­lyák. A telep állami tulajdon, a Pest megyei Tanács 1952-ben a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete Vörös Meteor Sportegyesületének használatába adta. Sok minden emlékeztet a múltra: a mozgalmi szellem, a közös szórakozás, pihenés, a társadalmi munka, a kiterjedt sport- és kulturális programok. A telep életét a taggyűlés által választott társadalmi vezetőség irányítja. A korábbi évek do­kumentumait, a magyar mun­kásmozgalom emlékeit ismer­heti meg a látogató az 1975- ben létesített Munkásmozgalmi Múzeumban. W Az albumban dokumentu­mok. A nemzetközi turista­jelvény piros virágait átraj­zolták. ötágú vörös csillagok­ká. Ez lett a Természetbará­tok Turista Egyesületének jel. vénye... Mindez fél évszázada esett meg. Aki ma a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület jelvényére pillant, három piros virágot láthat nyílni: ötágú vörös csillagok azok is. Vasvári G. Pál

Next

/
Thumbnails
Contents