Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

1978. JŰLITTS 20., CSÜTÖRTÖK ’kMián Tartós és szigetel Vakolat helyett eternit Háztömbök, különféle épüle­tek külső falainak burkolására alkalmas eternitlapok gyártá­sát kezdték meg a nyergesúj­falui eternitgyárban. Az új termékkel a vakolatot helyet­tesíthetik az építőiparban. A számítások szerint 25—30 szá­zalékkal költségesebb ez az el­járás, mégis kifizetődőbb, mert a pala élettartama közismer­ten hosszú. A házak külső fa­láról általában 3 év alatt le- mállik a vakolat, az eternit vi­szont évtizedekig is ellenáll az időjárás viszontagságainak. Jó hőszigetelő és vízsugárral le­mosható. Különösebb szakér­telem nem szükséges az eter­nitlapok felszereléséhez és gyorsabb is, mint a vakolat- készítés. A gyár szakemberei kidolgozták az eternitlapok színezési technológiáját, s az igényeknek megfelelően bár­milyen színűt szállítanak a változatos formákra szabott, időtálló elemekből. Olaj érkezik a házak alól A Szeged lakott területe alá hatoló, úgynevezett ferde fú- rású kutak közül újabb négyet helyeztek üzembe, illetve kap­csoltak ’•á a Móravárosban működő gyűjtőállomásra. Az év végéig még 4 hasonló kutat adnak át a termelésnek, s ez­zel befejezik a telepítést ösz- szesen(22 „eltérített” kút ont­ja majd a város mélyének fe­kete aranyát. Az eltérítés azt jelenti, hogy a város peremé­ről indított fúrás gyakran több mint egy kilométerrel távo­labb, lakóház, üzem vagy köz­épület alatt ér célba, jut el a 2700 méternyi mélységben le­vő tárolórétegbe. A fúrótor­nyok városszéli telepítése mel­lett azzal is növelték a lakott területek biztonságát, hogy a kutakra különleges automatá­ikat szereltek, amelyek véletlen kitöréskor azonnal lezárnák a kutat r BÉRBE VENNÉNK 1-2 mikrobusz javításához, MŰHELYNEK ALKALMAS HELYISÉGET Budapesten, a XIV. kerületben vagy környékén. i BÁBOLNÁI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINAT FERTŐTLENÍTŐ ALLOMASA Levélcím: 1054 Budapest V., Báthory u. 19. Telefon: 114-620. Hat turnusban hétszázhúszan Vakáció Pusztamaróin Társadalmi segítséggel épült a budai járási pajtások tábora Kezdjük egy sokatmondó, s = lényegoevágo kérdéssel. Sok E tennivalója közepette viseli sú- | vén egy erdőgazdaság igazga- r tója a vakációzó kisdiákok r nyári táboroztatását. Talán = ezért, mert napi teendői mel- E lett is felelősséggel átérzi e té- = ma fontosságát. S tulajdon- = képpen itt kezdődik a dolog: E a megváltozott szemléletnél, E gondolkodásmódnál, amelynek | eredményeként a budai járás- E ból az idén nyáron csaknem E másfél ezer úttörő pihenhet, E üdülhet szervezetten. Pontosan | kétszer annyi gyerek jut el = úttörőtáborba, mint tavaly. Az előzményekhez perges­sük vissza a naptárt. Ez év márciusában Toilner György, a Budavidékj Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója fel­hívta telefonon Gáspár And­rást, a KISZ budai járási bi­zottságának titkárát, s kö­zölte vele: az erdőgazdaság területén lenne olyan hely, ahol mód nyílna úttörők sá­tortáboroztatására. A KISZ. bizottság titkára természete­sen örült az ötletnek, hiszen már évek óta jelentős erő­feszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minél több vakációzó kisdiák tölthesse el — például Balatonfenyvesen — szervezett körülmények kö­zött a szünidő egy részét. S ráadásul ebben az esetben a különlegesen ' szép természeti környezet nagy vonzóerőt je­lentett: a dorogi járásbeli Pusz­tamaróin, a Gerecse-hegység egyik több száz méter maga­san fekvő tisztásán nyílt le­hetőség a tábor létrehozására. Merész vállalás S attól a pillanattól kezdve, amint fény derült a KISZ bu­dai járási bizottsága és a járá­si úttörőelnökség közös tervére, a járási pártbizottság hathatós támogatásával gyorsan bein­dult a gépezet: az érdekeltek elhatározták, hogy amint be­fejeződik a tanév, Pusztama­róira megérkezhet az első tur­nus. A vállalás _ kétségkívül me rész volt, hiszen a terep- rendezéstől kezdve a sátrak felállításáig akadt bőségesen tennivaló. Ma már nyilvánva­ló: a tábor időben megnyitot­ta kapuit, vadregényes kör­nyezetben, ideálisnak mond­ható körülmények között. Mindehhez azonban sok-sok ember önzetlen segítőkészsé­gére, társadalmi munkájára volt szükség. — Az egész ügyben az volt a legfelemelőbb, hogy min­den érdekelt átérezte az úttö­rőtábor létrehozásának jelen­tőségét. s ennek megfelelően látott munkához — mondta Gáspár András, aki maga is nagyon sokszor késő éjszakába nyúlóan dolgozott, társaival, a gerecsei táborban Ivóvíztől a sátrakig Teendő ugyanis akadt bőven. A Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat KISZ-fiataljai például gondoskodtak arról, hogy az úttörőknek vezetékes ivóvizük legyen. Senki sem jegyezte föl, hogy a hegyvidé­A VOLÁN 1. sz. Vállalat j-rgy B. C. E. kategóriás jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket Munkahelyek Budapesten és Pest megyében. A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit. A tanfolyamon való részvétel feltételei: büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Jelentkezés; munkanapokon 8 és 15 óra között az alábbi elmeken a személyzeti vezetőnél: Budapest XIV., Pillangó u. 22. Budapest XIV., Mogyoródi u 32. Budapest III.. Zay u. 24. Budapest IX.. Táblás u. 36—38. Budapest XIII.. Hegedűs Gyula u. 45. Cegléd. Külsó Körösi út 12035 brsz. Gödöllő. Dózsa György u. 65. Felvilágosítás kérhető további a következő címeken: Budafok, Kővirág sor 15—17. Budaörs. Rákóczi út 40 Százhalombatta. Erőmű u. 3 írd Diósdi út 3 Piltsvörösvár. Fő u. 39. Szentendre. Dózsa György út 8 Kiskunlacháza. Rákóczi u. 20. Dabas. Vasút sor Nagykőrös. Szurdok dűlő 3. Nagvkáta. Jászberényi út i. Monor. Petőfi u. L Abony. János u. 2. Vác. Deákvári fasor. Aszód. Pesti út 25. Kúszás a kötelek alatt. A tábori akadályverseny egyik résztvevője, a budaörsi Szigeti Attila szemmel láthatóan mindent elkövet, hogy csapata előkelő helyen végezzen... Polka István felvétele ki, köves talajon milyen hosz- szú árkokat ástak, ki, de egy tény: gyakorta éjfélig is csá­kányoztak. vezetéket fektet­tek, s a tábor megnyitásának napján együtt örültek az első turnus érkezésének a járásbe­liekkel együtt. Feltétlenül meg kell említenünk az ifjúgár­disták, valamint a járásbeli egyik alakulat katonáinak ön­zetlen munkáját, akik rövid idő alatt szakszerűen felállí­tották a sátrakat. S másutt talán gondot jelentene az, lán gondot jelentene az. hogy miként jut el az élelem egy több száz méter magasan fekvő úttörőtáborba, de itt ezt is megoldották: a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei Fűszert gépkocsival naponta felszállít­ja a tejet a gidres-gödrös er­dei úton, s az ellátásról is lel­kiismeretesen gondoskodnak. Talán az eddigiekből is ki­derült: a pusztamaróti úttö­rőtábor létét, sorsát, s további működését a budai járás if­júkommunistái szívügyüknek tekintik. Mindezt örömmel nyugtázta az elmúlt napok­ban tett látogatása alkalmá­val Krasznai Lajos, a járási pártbizottság első titkára és Mógor Béla, a budai járási pártbizottság titkára is. aki egykor maga is úttörővezető­ként tevékenykedett. — Az összefogás szép pél­dájaként könyvelhetjük el a pusztamaróti úttörőtábor meg­nyitását — mondta Krasznai Lajos. — A KISZ-fiatalok és az úttörők lelkiismeretesen dolgoztak azért, hogy élve a felkínált lehetőséggel, kevés beszéddel és sok tettel bebizo­nyítsák: öntevékenységük ered­ményeként ismét gazdagabbak lettünk egy olyan létesítmény­nyel. amely teljes mértékben alkalmas a gyerekek nyári táboroztatására. Ráadásul ezen a helyszínen hosszú távon is berendezkedhetnek, s akkor a jövőben mind több kisdiák is­merkedhet meg nyaranta a pusztamaróti táborral. Élményben gazdagon Az üzemeltető — a Budavi- déki Állami Erdő- és Vadgaz­daság — is mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy a vörös nyakkendősök élmé­nyekkel gazdagodva térhesse­nek haza. — Már hosszú ideje táboroz­tatok, de véleményem szerint ennél ideálisabb környezetet nehezen találhattunk volna a gyerekek számára — mondta érdeklődésünkre Kovács La­josáé, a budaörsi Dózsa György úttörőcsapat vezetője.. aki ottjártunkkor a tábor soros turnusának vezetője^ volt. — Meggyőződésem, hogv nem lu­xuskörülményeket kell te­remteni. hanem a szuperkénye­lem helyett olyan környezetet, ahol van még romantika. Az erdei barangolásokra a ki­rándulásokra. a gazdag prog­ramokra gondolok, amit oda­haza nem találnak meg. S mintha csak bizonyítani akarta volna Kovács Lajosné szavainak igazát az egvik tá­borlakó: a hetedikes Rozso- vícs Márta Budaörsről érke­zett. s legkedvesebb gerecsei emlékeként a véget nem érő erdei sétákat említette, ahol ma már ritkaságszámba menő növényeket gyűjthettek. Az ugyancsak budaörsi Lak Anikó a tábori úttörő-olimpia izgal­mas versenyeit elevenítette fel. S amikor eljött az utolsó nap. -s kialudt a tábortűz. a gyerekek szomorúan vettek búcsút az égbenyúló fenyők­től, a barátságos sátraktól. A pusztamaróti tábor vi­szont csak egyetlen napig volt csendes: alighogy elbúcsúztak a budaörsiek, megérkezett a következő csoport. Ezen a nyáron hat turnusban összesen hétszázhúsz gyerek tölthet tíz­tíz csodálatos naoot a ge”ec~ei tisztáson. Falus Gábor Gyáli milliók Utak, tantermek, telefonok Futunk a vágyaink után — mondta a közelmúltban a gyá­li tanács végrehajtó bizottsá­gának egyik tagja — éppen csak megoldjuk az egyik gon­dunkat és már is ott tornyosul a többi. S hogy mennyire igaz ez a félig-meddig panaszos mondat azt a gyáliak igazol­ni tudják. Bizony a község sokáig nem dicsekedhetett je­lentősebb gazdagodással. Leg­alábbis viszonylagosan. Az eredményeket éppen a túlzot­tan gyors növekedés fedte — s jószerével fedi el még ma is. Gyál, a dabasi járás legdi­namikusabban növekvő közsé­ge. már ami a lakosság szá­mának -emelkedését illeti. Gyál népessége -r a közigaz­gatásilag hozzá tartozó Felső- pakony nélkül is — meghaladja egy kisebb város lélekszámát. kS az igények gyors "n növe­kednek, gyorsabban mint a le­hetőségek, így aztán valóban sokan érzik a viszonylagos elmaradottságot. Pedig a község jelenleg is szépen gyarapodik. íme né­hány példa: önálló húsbolttal bővítik az eddig is modern ABC-áruházat, a közelmúlt­ban fejézték be a Pesti út aszfaltozását, s jelenleg dol­goznak a Vecsési út szilárd burkolatán. És még egy ör. vendetes hír — a legnagyobb helyi problémán enyhítendő — a modern nyolctantermes és tomatermes Ady Endre utcai iskolát további négy tante­remmel bővítik. Még az idén átadják az új postát. Ezzel ismét megoldódik majd egy nagy gyáli gond. A kor­szerű igényeknek mindenben megfelelő épületben zavartala­nul dolgozhatnak majd a pos­tások: a levél osztályozó és csomagfelvevő helyiségek mel­lett kellemes terem várja majd az ügyfeleket is. Az új postaépület kivitelezési költsé­gé megközelíti a 4 millió fo­rintot. Ez az összeg ugyan ki. teszi a nagyközség teljes fej­lesztési keretének egyötödét, de mégsem mondható túl ma­gasnak, Sok pénzt sikerül megtakarítani azzal, hogy a gyáli határt is magába ol­vasztó budapesti Szabadság Termelőszövet­kezet építőipari részlege vállalta az épület kivitelezését. Az új posta felszerelésében egyetlen bizonytalan, még el nem döntött kérdés maradt: sikerül-e beépíteni a crossbar telefonközpontot? At. biztos, hogy a műszaki feltételeket megteremtik a távhívó központ fogadására, így „csak” a pos­taigazgatóság beruházási kere­tén múlik a crossbar beszerelé­se. Persze a jelenlegi áldatlan állapot akkor is javulni fog, ha az év végére még nem tud­nák elhelyezni a modern te­lefonközpontot, mert új beren­dezés mindenképpen érkezik. Több lesz a telefonvonal, s az ügyeleti rendszer megszer­vezésével délután, négy óra után sem lesznek némák a községi készülékek. Igaz, mondhatnánk: ismét csak néhány gond oldódik meg a több mint húszezer lakosú nagyközségben. De az Is igaz. — a tanácstag szavaival élve —, hogy vágyaink egy részét mindig utolérjük, beteljesülni látjuk. Kr. Gy. GOMBO PÁL: C^áiitörtöLi Lóidéi = Ilyenkor nyáron az ember külföldön jár. Ba- tl^Iátkozik is, mesélnek is neki. A történeteket = közlöm, az ország nevét titokban tartom, azt = még elárulom, hogy nem Hollandia. Közért, E meg ilyesmi azért szerepel csupán a szövegben, = hogy a hazai olvasó értse, mik vannak ott. Üdv A Közértben, ahol reggel bevásárolunk, a pult mögött Margitka áll. Tejeszacskót bárki önállóan és a saját felelősségére emelhet ki a láda alján lötyögő tejből, de kenyérhez, fel­vágotthoz, sajthoz csak Margitka útján jut­hat. Margitkát tiszteljük mint felsőbb osztó ha­talmat és lessük a hangulatát. Mert hangu­latai vannak neki, mint minden nőnek és egyeduralkodónak. Ha borús a kedve, nyo­mott hosszú sorban feszengünk és szeppen- ten hallgatjuk intelmeit. „Maga mit nyúlkál az áruhoz? Legalább mosott reggel kezet?” „Azt kérjen, kedves ami van, ami nincs, azt nem adhatok.” „Mit motyog? Talán vigyem oda a fülemet?!” Lassan totyogunk előre és várjuk a ma­gunkét amit a kenyér mellé kapunk. Hanem, ha Margitka feldobott, szinte nincs is sor, repülünk ügyes keze felé. Pedig ilyen­kor bőven vásárolunk, mert megkérdezi, nem kéne-e friss juhtúró, töpörtyű, hozzá savanyú uborka és, ha kérünk, már méri is. feliratoz­za, ránk mosolyog, azt mondja: köszönöm, a viszontlátásra. Ilyenkor üdvözültnek érezzük magunkat. A legszívesebben esténként egy imádságot rebegnénk Margitka hajnali jókedvéért. Felmérés Nyolcszázhuszonhárom felkért felmérő, többnyire irodai, alkalmazott járta az ország lakóterületeit és hallgatta meg huszonkétezer- hatszázkilencvenkilenc állampolgár vélemé­nyét a sláger együttesek népszerűségéről úgy általában és konkréten, valamint elvi bon­tásban. Kitöltötték az íveket aszerint, amit a kvázi-panel tagjai, vagyis a véleményadó né­pesség megnyilatkozásaiból kivenni véltek. Az ívek bekerültek az erre a célra alakult bizottság adminisztrációs irodájába, ahonnan egy Mercedes-kombin átszállították a szocio­lógiai intézet docenséhez A tudományos irá­nyításra szerződésben vállalkozó docens az íveket összefogó spárgákat gondosan szét­vagdosta. majd tüstént más spárgával két- két régi csomagból összekötözött egyet-egyet. Ezt követően a polcokról elővett egy csomó, majd néhány újabb csomó lyukkártyát és bi­zonyos rendszer szerint kezelte őket. A kezelt kártyák egy állami Trabanton át­kerültek az Elektronikai Szolgáltató Válla­lathoz. amelynek komputere alig másfél gép­óra felhasználásával tudományos pontosság­gal rögzítette az eredményt. Eszerint általá­ban újjé. elvi bontásban meggondolkoztató, konkréten a Kreccs Együttes. A felmérésért egy-egy kikérdező-biztos két­száz forintot, a docens tízezer forintot, az ESZV ötezer forintot kapott az államkasszá­tól, amihez még hozzájött ötezer forint a do­censnek a Kreccs együttes magánerejéből. Jelentés Ä rendőrfőnök elégedetten tanulmányozta a félévi statisztikát. Igen kedvezőnek bizo­nyult, gyönyörű jelentés ígérkezett belőle. A kinyomozott bűnesetek aránya 98 százalék! Ilyen még nem volt. Sajnos, nem is igen lesz, és akkor a grafikon majd esik — -fu­tott át agyán egy zavaró gondolat. h:? Ebben a pillanatban kopogtattak és .tisz­telettel jelentkezett az éjszakai ügyeletes tiszt. NO,'mi újság? Hát volt újság: egy 48 év kö­rüli manikűrösnő külsejű asszony sérelmére elkövetett késszúrás általi emberölés. A nő nevét és egyéb kilétét személyazonossági iga­zolványából kinyomozták, a tettest bravúro­san úgyszintén. A nő tényleg manikűrösnő volt, a tettes a városon átutazó vándorcir­kusz késdobálója. — Letartóztatták már? — Igen. — Kihallgatták? — Még nem. A kapitány megkönnyebbülten felsőhaj tóit és kiadta az utasítást, hogy kihallgatás, be ismerés csak holnapután, elsején. „Hadd legyen ez a félév kissé kevésbé ki­váló és biztosítsuk a következő félév lendü­letes. jó kezdetét!” — gondolta a kapitány és büszke volt körültekintő ötletére. Földrajz Nemoda Buda vezérigazgató és Esshasra Lajos kereskedelmi igazgató komoly meg­beszélésben merültek el. A dél-amerikai szál­lítmányról volt szó. amely immár csomago­lásra és útnak indításra kész. Esshasra rész­letesen beszámolt a tervekről és azt javasol­ta, hogy a szállítmányt irányítsák tengeren Recifébe, majd onnan vonaton tovább. Nemoda tágra nyitotta a szemét, majd éle­sen, ridegen kérdezte: — Meg van maga őrülve, Esshasra? — Miért, tisztelettel? — Hogyan juthatna el a szállítmány Re­cife kikötőjébe, amikor az a város több min­két és fél ezer magasan a hegyek között fek­szik? — Bocsánat, de azt hiszem, tévedni tet­szik. Máskor is ment már oda szállítmány... — Ne, ne vitatkozzon! Vegyük elő a térké­pet. Elővették. Recife a tenger mellett volt je­lölve fekete ponttal. — Rossz ez a térkép, rossz ez a térkép! — mondotta idegesen Nemoda. — Én jártam ott, a hegyek között van. Keressen egy való­di kikötőt — fűzte hozzá metsző gúnnyal. — Igenis! — mondotta Esshasra. — Talán Rio de Janeiro jó les-í. — Talán — mondotta Nemoda Buda és el­bocsátotta a kereskedelmi főnököt. Később eszébe ötlött, hogy meglehet, ösz- szetévesztette Pernambucót Bogotával, ahol szintén járt. De annyi baj, legalább megjegy­zi ez az Esshasra, hogy amit ő mond, az szentírás. t > i

Next

/
Thumbnails
Contents