Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

1978. JtLITJS 18., KEDD rKsf (if. art Elutazott a VIT-re a DÍVSZ delegációja A világ haladó ifjúságának 100 millió tagot számláló tö­megszervezete, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség delegációja — hétfőn a kora reggeli órákban elutazott Bu­dapestről Havannába. Az Er­nesto Ottone Fernandez elnök és Barabás Miklós főtitkár ve­zette delegáció tíz nappal a fesztiválnyitány előtt bekap­csolódik a nagyszabású előké­szítő munka utolsó szakaszába. Ernesto Ottone Fernandez elutazása előtt nyilatkozatá­ban elmondta: — A közelgő havannai ta­lálkozón részt vevő ifjúsági szervezetek politikai-ideológiai palettája minden eddiginél változatosabb. Alig van olyan demokratikus és haladó ifjúsá­gi szervezet, amely ne lenne érdekelt a találkozón. A DÍVSZ nemzetközi súlyának megfelelően nagy felelősséggel készült fel a találkozóra. Min­den alkalmat felhasználunk arra, hogy a nemzetközi tes­tületek és a világ közvélemé­nyének figyelmét ráirányítsuk korunk ifjúságának gondjaira, kezdeményezzük azok megol­dását. Mire jó a fekete üröm? Tizenkétezer gyógynövény Békési parasztemberé az érdem Vitustánc, azaz epilepsziás roham ellen használta a nép egykor a fekete ürmöt. De a fűben, fában orvosság ma sem tartalmaz hamis ítéletet. Mintegy 12 ezerre tehető a földünkön termesztett gyógyí­tó hatású növények száma, ebből hazánkban körülbelül háromszázat hasznosítanak. A gyógyszeripar igénye a ter­mészetes növényi alapanya­gok iránt az utóbbi években megnövekedett. A gyógynö­vénytermesztés exportjából 10—12 millió dollár bevétel származik. Az őszi barkót lan A sokféje termesztett gyógynövényből kiemelkedik a mák, az anyarozs, a mus­tár, a kapor és a konyhakö­mény. Ez foglalja el a 22 ezer hektárnyi vetésterület 80 százalékát. Az első két helyen említett mák és anyarozs ké­Vándortábor Harminchárom harcer Tinnyén Jókedvűek a dunaújvárosi lányok Édes bús ének hallik az esteli falu csücskéből. A lágy szlávos dallam nyelve idegen számomra. Közelehb érve a sok zs, cs, s-ből gyanítom, lengyel szavak szólnak a me­lódiában. Az udvaron, amely­nek faléces kiskapuját kitá­rom, sárga, kék, piros sátrak állnak és a tábortüzet kö­rülülő gyerekhad fogad. A helyszín Tinnye, a Ságvári Endre úttörő vándortábor egyik állomása. Fogadott unokák — A vándortábor — amely­nek állomásain Pest megye nevezetességeivel ismerked­nek az ország különböző tá­jairól ideérkező pajtások —, hároméves múltra tekint visz- sza — világosít föl Engert Jánosné, a helyi általános is­kola úttörőcsapat-vezetője, a házigazda. A. cél az, hogy az úttörők az iskolában oktatott ismere­teken kívül közelebb kerülje­nek hazájuk mindennapi va­lóságához. Tinnyén mintha jobban kedvezne ehhez a lég­kör. Egy-egy legényke csínyte­véseit szinte ismeri az egész falu, öreg nénikék nyomnak hol zöldhagymát, retket, hol tojást a gyerekek markába. Amolyan unokafélékké fogad­ják a nebulókat. — Hogyisne, ilyen messzi­re eljönni, bajuk is eshetne. Ki érti ezt? — zsörtölődnek magukban. A vándortábor első állomá­sa egyébként Szentendrén, az utolsó Budapesten, a Vág ut­cában van. A két hét során két-két napot töltenek Cpo­hánkán, Pilisszántón, a Zsi- roshegyen. Ebben az idényben már tizenkét csoportot fogad­tak a táborok és most elő­ször külföldieket is: lengyel harcereket (úttörőket), kere­ken harminchármat. A tábo­rozás programja az idén a VIT jegyében született. A lengyel csoport vezetőjé­től, Dantita Rembalska tanár­nőtől megtudom, hogy a du­naújvárosi Eötvös József Ál­talános Iskola meghívására jöttek a lengyelországi Kielce- ből. Az utazás költségeinek felét — mintegy kétezer zlo­tyit — a 170 ezer lakosú len­gyel ipari város üzemei fe­dezik. Azok a tanulók vehet­nek részt a túrán, akik a leg­szorgalmasabban tanultak és a harcer-mozgalomban is aktí­van tevékenykedtek. Ki a legügyesebb? A 15 éves Éva Gorciarznak a Visegrádi Várban és az Oszoly-tetőn tett kirándulás volt legnagyobb élménye. Elő­ször jár hazánkban, magya­rul csak néhány szót tud még. Marianna nevű dunaújvárosi barátnőjével oroszul, gyak­ran lengyel—magyar szótár segítségével beszélget. Arra a kérdésre, hogy ki volt ed­dig számára a legrokonszen­vesebb, nagy derültség köze­pette válaszol: — Egy pincér, aki dupla adagot hozott! A férfinem ifjú képviselő­je, Andrzej Trgjjiar azonban komolyra fordítja a szót. Ne­ki a helyi múzeum második világháborús dokumentumai és a Csobánkán lakó egykori partizánnal, Iványi Istvánnal folytatott beszélgetés marad emlékezetes. A dunaújvárosi pajtások kö­zül hat kislány kíséri a ven­dégeket. Amikor újdonsült barátaikról kérdezem őket, felcsillannak a gyermeksze- mek. — Nagyon megszerettük őket — mondja a hetedik osztályos Vernics Márta. — A fiúk udvariasak, segí­tőkészek. Példával bizonyí­tom. Mi készítjük a reggelit és a vacsorát, a főzéshez sok vízre van szükség. Amikor meglátták, hogy mi cipeljük a kannákat, szó nélkül kivet­ték a kezünkből. Van mit tanulni tőlük a magyar fiúk­nak — vonja le a következ­tetést Tiba Zsuzsanna hete­dik osztályos. A program, amelynek kel­lős közepébe pottyantam, já­tékos versengéssel kezdődött. Lányok, fiúk, lengyelek, ma­gyarok próbálták, ki ügye­sebb a cérna tűbe fűzésében, ki eszi gyorsabban a papírba csomagolt csokoládét késsel- villával, ki issza meg hama­rább cumival az üveg traubi- szódát. Tábortűz után A nagy vidámságban fel­tűnt, milyen fegyelmezettek ezek a harcer fiúk és lányok. A 19 éves Jacek Reczkó, a csoport ifivezetője teljes dísz­ben vészelte át az önfeledt rajcsúrozást, pattogó vezény­szavakkal állította sorba tá­bortűz után legénységét. — Vigyázz! Jobbra át, lé­pés indulj! — hangzott per­sze lengyelül — a parancs. Valamelyest azért enyhébb ez a szigor a látszatnál. Mint megtudtam, a hivatalos zárás után még sokáig folyt a sát­rakban a napi események meg­vitatása, s ha hinni lehet a szóbeszédnek, a csendes éj­szakában a dunaújvárosi lá­nyok éneke még akkor is hal­lott. amikor álomra hajtották fejüket a lengyel pajtások. Valkó Béla pezik egyben a budakalászi Gyógynövény Kutató Intézet­ben folyó munka tárgyát is. Ügy mondják, egy békési parasztember jött rá először arra, hogy o mákot ősszel is lehet vetni. De ahhoz, hogy a felfedezést nagyüzemekben is hasznosítsák, új változat kine­mesítésére volt szükség. De miért jobb az ősszel ve­tett mák? A válasz egyszerű. Ennek a többféle gyógyászati szer alapanyagát tartalmazó növénynek legveszedelmesebb rovarkártevője a barkó, amely rendre nagy károkat okoz a tavaszi változat toktermésé­ben. Az őszi vetésű mák azon­ban megelőzi a kártevő meg­jelenését egy fejlődési sza­kasszal, a bogár későn érke­zik. Vagy ahogy a szakembe­rek mondják: a mák kinő a barkó foga alól. Varjúkörömmel fertőzik Dr. Kaposi Pál főmunkatárs elmondta, hogy most azon munkálkodnak, az őszi mák ne csak nagy szemtermést ad­jon, de a szalma alkaloida­tartalma is elérje, esetleg meghaladja a tavasziét. A kutatások még nem zárultak le, de vannak egyedek, ame­lyek e vonatkozásban kiugró teljesítményűek. Dr. Bemáth Jenő főmun'ka- társ egy ilyen nemesítés: kí­sérlettel ismertet meg köze­lebbről. A folyosón, ahol a klímakamrák, az időjárást csináló iboxok sorakoznak, kinyitjuk az egyik szekrény ajtaját. Teljesen zárt rend­szerben, a fény-, a hő-, a pára. a tápanyag-adagolás rendkí­vül nagy pontossággal szabá­lyozható. Többféle virágzó és tőrózsás állapotú máknövény látványa tarul "élénk.'Ber- náth Jenő elmagyarázza, hogy itt egy angol átmeneti fajtájú, és egy spanyol őszi változat keresztezésének kí­sérletei folynak, valamint a hőmésékletnek a növényekre gyakorolt hatását vizsgálják. Az intézet az új fajták elő­állításán kívül szerepet vál­lalt a mák termelési rendsze­rének kidolgozásában. így ma már az országban száz hek­táros táblákon pompázik e kettős hasznot adó gyógynö­vényünk. A máknál is nagyobb terü­leten 5—600 hektáron ter­mesztik az anyarozsot egy- egy gazdaságban. A varjúkö­röm termesztését szintén gé­pesítettéle, a rozskalászokat speciális gépekkel mestersé­gesen fertőzik. A termesztett anyarozsföldek hozama 150— 200 kilogramm hektáronként, az összterület mintegy 3—4 ezer hektárra tehető. Vásárhelyi Gyöngyvértől, az intézet anyarozsnemesítési ku­tatások témafelelősétől meg­tudtuk, új ergokrisztines tör­zset sikerült kinemesíteniük. Nemzetközi szimpozion A gyógynövény-kutatás ma- gyaroszági eredményeinek és az intézet munkájának kül­földi elismerését jelzi, hogy jövőre nálunk rendezik a Kertészeti Tudományok Nem­zetközi Társasága fűszer- és gyógynövénytermesztési mun­kacsoportjának második szim- pozionát. Elnöknek dr. Tété­nyi Péter igazgatót választot­ták meg. A kongresszus a fű­szer- és gyógynövények ter­mesztésével, s azok feldolgo­zásával, a legújabb eredmé­nyek ismertetésével foglalko­zik majd. V. B. Tantárgy: a palántázás A Duna Kertészeti Mgtsz virágkertészeíében nyári, szak­mai gyakorlaton vesz részt a Maglódi úti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet dísznövény tagozatának tizenöt ta­nulója. Szakmunkások irányításával bővítik ismereteiket. A képen: Merber Átíámné a palántázást tanítja. Tekergők Gyerekek pórázon Gyerekek, fiatalkorúak so­kan és sokféle indíttatással mennek „világgá”. Egyesek valamitől való félelem — többnyire a felelősségre vonás elől menekülnek apróbb-na- gyobb csínyek után —, máso­kat a rendezetlen családi kö­rülmények késztetnek indu­lásra, megint mások pedig azért, mert „otthontalannak” érzik magukat apjuk-anyjuk körében. Nem szabad elhallgatni a különféle gyermekvédő inté­zetekből megszökő — s egyút­tal roppant sok munkát adó kiskorúak számát sem. ■Va­lamennyien más, teljesebb élet után futnak, akaratlanul is talán, de veszélybe sodorják magukat. Kiszámítható végállomás Az elcsavargó gyermekek útvonala — papíron legalább­is — előre kiszámítható. A kis tekergők otthonról — vagy az otthonból — meg­szökve, előbb-utóbb a befo­gadók hálóiba kerülnek, akik jószívűnek mutatva magukat, fedelet nyújtanak a kis kóbor­lóknak. Szerencsés esetben nem követnek el bűncselek­ményt sérelmükre — bár ez is elő-előfordul —, viszont az minden esetben bekövetkezik, hogy őket késztetik kisebb- nagyobb társadalomellenes cse­lekmény végrehajtására. Akarhatja-e egyetlen csa­lád is, hogy szeme fénye in­tézetbe kerüljön? Aligha! Mit kell tenni a megelőzés érdé­EGÉSZ ÉVBEN GYŰJTSE A „MÁRKA” KUPAKOT! OTVEN „MARKA" KUPAKÉRT EGY-EGY SORSJEGYET ADUNK, HA 1978. DECEMBER 31 -IG ELJUTTATJA VAGY ELHOZZA A BEGYÜJTÖHELYRE. Cím: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfőn, szerdán és pénteken 13-tól 16 óráig. Bármilyen „Márka” üdítő italos kupakkal szerencséje lehet Sorsolás: 1979. január 13-án. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. kében? Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szülő és a gyermek 'közötti legfonto­sabb és semmivel nem pótol­ható láncszem az őszinte szó. Az a meghitt, kölcsönösen bi­zalmas kapcsolat, amelynek eredményeképpen a kiskorú megosztja gondjait és örömeit, eredményeit és kudarcait, si­kereit és kétségeit családjá­val. Nem megy egyik napról a másikra. Parancsra nem fog sikerülni. Tétlenségből kalandvágy Péter a szünid'cT"*élső per­ceitől egyedül maradt otthon. Eleinte élvezte az örökös fo­cit a téren, hanem két hét után az egész kompánia rá­unt a labdakergetésre. Ekkor határozták el, hogy lecsörtet­nek a Balcsira. ígpn ám, de ehhez pénz kell:-“-Nosza, Pé­ter kerített is. Tudta, hogy szülei hol tartják otthon a megtakarított forintokat, egyik reggel benyúlt tehát a fehérneműs szekrénybe, ki­emelt pár száz forintot és harmadmagával kislattyogott az M 7-es budaörsi benzin- kútjához, stoppozni. Az ott posztotok csípték fülön a kis gézengúzokat, s mire szüleik visszatértek a munkából, már otthon is voltak. Igaz, egyen­ruhás .kísérettel. A szülők roppant módon meglepődtek, s meg is ijed­tek, bár szerencsére — ezúttal legalábbis — nem történt ko­moly galiba. i A srácok naphosszat egye­dül, felügyelet nélkül voltak, s amikor szüleik hazatértek a munkából, akkor sem sokat törődtek velük. Egyetlen kér­déssel elintézték a napot: jó voltál? s az igen után már nem is tudakolództak tovább, Pedig lett volna miről me­sélni a srácoknak: unják ma­gukat, nem tudják kitölteni a rendelkezésükre álló megnö­vekedett szabad időt, cselek­véshiányban szenvednek, § hogy a tétlemség az „agyukra megy”. A természetes és a kívána­tos az volna, hogy ne ismét­lődjék meg az ilyen eset. Ám ehhez a szülőknek is tenni kell egyet s mást. De nem azt, ami Péteréknél bekövet­kezett: a papa lecsatolta a nadrágszíjat... Mindenki kötelessége! A csavargások jelentős ré­sze több napra tehető. A meggondolatlan kiskorú mel­lett, s a szülők felelőssegét nem csorbítva, szólini kell azokról is, akik otthont — ugyan miféle otthont...? — adnak az elszökött gyerekek­nek. Van. „rájuk” paragrafus, a törvény szigora teljes súlyá­val fellép ellenük. Mindez azonban gyakorta kevés, ezt bizonyítják a megismétlődő esetek, s az, hogy újra és új­ra befogadnak lakásukba kis­vagy fiatalkorúakat. Néhány hónappal ezelőtt egy fővárosi kislány szökött meg hazulróL A nyomozás rö­vid idő alatt — igaz roppant nagy apparátussal — behatá­rolta a kiskorú tartózkodási helyét. Napokig toporgott egy hely­ben a felderítés azon egysze­rű oknál fogva, mert a szom­szédok nem tartották köteles­ségüknek, hogy bejelentsék: az újságokban is közzétett kislány itt és itt található. Emberbaráti kötelességük lett volna, talán állampolgá­ri? Ez is, az is. Ha megfor­dulna a tétel — ne kerüljön rá sor — s az ő családjukból menne valaki világgá, bizo­nyára eszükbe jutna, hogy mindenki segítségét kérjék. Ezt várjuk, mert emberek va­gyunk, s legféltettebb kin­csünk a gyermek. S ezért is kötelességünk! Sáfrán István Vándorol a képmagnó Árulkodik a lassított felvétel Képmagnót vándoroltatnak az Országos Papíripari Válla­lat gyáregységei között. Ezt az ötletes és korszerű módszprt választották a szakemberek a legjobban bevált munkamód­szerek vizuális átadására. El­sősorban azokat a technikai fogásokat veszik képmagnóra, amelyeknél a fő szerep még a kézkezi munkában, a mozdu­latokban rejlik. Nemrégiben például a papírválogatás és csomagolás munkafázisán örö­kítették meg képmagnón. A jól bevált szakmai fogá­sokat levetítették a Lábatlani Vékonypapírgyárban, ahol so­kat tanultak a képmagnón lá­tottakból, ugyancsak a lábat­lani üzemben a képmagnó se­gítségével derítettek ki egy rejtett hibaforrást. Az egyik gyorsfordulatú szalvétafeldol­gozó berendezés ugyanis gyak­ran összegyűrte, kilyukasztotta és rosszul hajtotta össze a szalvétákat. Szabad szemmel nem tudták megállapítani a gép hibáját. Amikor azonban a kamerával felvették, majd lassítva újra és újra visszaját- szották a képmagnón a beren­dezés működését, rájöttek, hogy hol szorul javításra. A gyakorlatban jól bevált képmagnós tapasztalatcserét a jövőben is alkalmazzák a Pa­píripari Vállalat gyáraiban. I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents