Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
nr.r.irf ms. JÚLIUS 16., VASÄRNAP A Tanácsköztársaság évfordulójára MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM NYÍLIK BUDAKESZIN | Jövőre történelmünk = egyik kiemelkedő időszaká- I ra, a Magyar Tanácsköztár- ! saságra emlékezünk. Szer- | te az országban elkészülje nek már a 60. évfordulóra, = természetesen Pest megyé- \ ben is. Az emlékezéssorozat i | egyik igen jelentős mozza- 1 nótaként állandó munkás- I mozgalmi kiállítás nyílik | meg Budakeszin. A bcmu- I taió a Nagy Októberi szo- I cialista Forradalom eszméi- ! nek megvalósítói Pest me- I gyében címet viseli mac'd. | Létrejöttét a megyei párt- = bizottság kezdeményezte és | irányítja, a szervező mun. ! kát a megyei Múzeumi I igazgatóság vállalta. A kiállítás célja sokrétű. Bemutatja a Pest megyei kötődésű magyar hadifoglyok szerepét az októberi forradalomban. Az omszki, tomszki hadifogolytábor magyarjairól szóló dokumentumokhoz, fotókhoz a magyar internacionalista szervezetek oroszorsaági tevékenységét bizonyító .anyagok csatlakoznak. Láthatunk majd fogolytábori újságokat, köztük testvérmegyénk, Omszk akkor megjelenő Vörös Újságját, hadifoglyok kártyáit, naptárait, emléktárgyait. A Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Levéltár és a Pest megyei Levéltár a majdani múzeum rendelkezésére bocsátotta többek között az Argalás Pál, Bandur Imre, Fazekas Pál, Grimm Ferenc, Kökény István, Mihalovits Pál Pest megyei származású internacionalista harcosokkal kapcsolatos dokumentumokat. Mihalovits Pál például a híres Aranyvonat kísérője volt, Zalka Máté parancsnoksága alatt szolgált. Megyénkből igen sokan harcoltak az oroszországi polgár- háborúban vagy a nemzetközi munkásmozgalom különböző harcterein, Spanyolországban, Szlovákiában, Jugoszláviában, Franciaországban, de sokukat ma már nem lehet azonosítani. A kiállításon láthatjuk majd az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanács- köztársaság Pest megyei eseményeiről szóló anyagokat. Dokumentumokat is megtekinthetünk a Nemzeti Tanács munkájáról, a köztársaság kikiáltásáról, a földigénylésről, a Kommunisták Magyarországi Pártja megyei szervezeteinek megalakulásáról, az ideiglenes direktóriumok létrejöttéről, az Oroszországból forradalmi tapasztalatokkal hazatértek szerepéről, az első szabad május elsejéről, a Magyar Vörös Hadseregről. Plakátok, képek, térképek, tárgyak szemléltetik az eseményeket. Helyet kapnak a 133 napot követő ellenforradalom megtorló akcióival kapcsolatos anyagok is a kiállításon. Az 1919-től 1945-ig terjedő időből olyan eseményeket követhetünk nyomon, mint például a kitörési kísérlet a váci fegy- j házból, a Tanácsköztársaság kikiáltásának első évfordulója. Olyan forradalmárokat ismerhetünk meg, mint Szvitek Pál, a tápiósági MÉMOSZ elnöke, Sidó Árpád, a Magyar- országi Szocialista Munkáspárt (1925) alapító tagja. A felszabadulás, a földosztás, az államosítás ma már történelmi ereklyéi mellett megtalálhatjuk majd a megyénk mai életét bemutató anyagokat is. Vác, Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és a többi város, község 34 éves fejlődése, az iparosítás, a szocialista mezőgazdaság létrejötte méltán egészíti ki, teszi teljessé a bemutatót. Az anyaggyűjtés javában tart. A szervezők ezúton is kérik megyénk lakóit, a veteránokat, a pártszervezetek: segítsék a gyűjtemény teljessé tételét. Ha bármilyen, a fentiekkel kapcsolatos dokumentum, fénykép, térkép, újság, igazolvány, tárgy van birtokukban az eltelt 60 esztendő munkásmozgalmáról, keressék meg vele a megyei pártbizottság archívumát vagy a helyi pártbizottságokat. A. Gy. ÉRD, OLVASÓTÁBOR Ismerkedés a művészettel, egymással Az érdi olvasótáborra Kri- sár Miklós, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa hívta fel a figyelmemet. Ott valami nagyon fontos dolgot csinálnak, érdemes rájuk nézni, mondta. A meleg nyári délutánon az érdi könyvtár udvarán 12 és 14 év közötti lányok és fiúk Kuporognak a fűbén, s egy szemüveges fiataCembert hallgatnak. Az újonnan érkezőknek furcsa párbeszéd üti meg a fülét. — Paródia? Mirodia? Hol találjuk meg ennek a szónak a jelentését? — Az idegen szavak szótárában — válaszolják többen. — A műfajoknál, az enciklopédiában — mondja az egyik fiú. S már keresik is az idegen szavak szótárában a szó jelentését Ekírás és Asszurbanipál — A játéKOS beszélgetés közben — valamiből kiindulunk és szabad asszociációval haladunk tovább — az előbukkanó ismeretlen kifejezéseket sohasem én magyarázom meg — mondja Kelényi István költő, a foglalkozás vezetője. Azt sem én mondom meg, hogy melyik kézikönyvet kell használni. Így gyakoroljuK a lexikon- és a szótárhasználatot A délelőtti előadáson az írásbeliség kialakulásáról volt szó. Öröm volt erről beszélnem, látva a huszonöt fiatal érdeklődő tekintetét, ahogy a képírásról, az ékírásról vagy akár Asszurbanipál ninivei könyvtáráról szóló történetet hallgatták. — Ez már a második turnus. Az előző olvasótábor előkészítésében is részt vett. Mit nyújtanak itt a fiataloknak? — Az olvasótábort programot Voeronics Lászlónéval, a helyi könyvtár vezetőjével állítottuk össze. Sajnos ő megbetegedett, s most nem vehet részt munkánkban. A könyvtárat Miklósi Csabáné és Urban Judit képviseli. A program összeállításakor arra törekedtünk. hogy minél több figyelemfelkeltő' előadást hallgassanak a gyerekek. Meghívtuk Papp Mártó költőt. aki,az írás mesterségéről beszél. Rigó Béla. a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője azt meséli el, mi történik egv-e<rv kézirattal. s hogyan kéazül a könyv. Sorki Dala Andor grafikusművész a festészetről és a képzőművészeti eljárásokról tart előadást. Megismertetjük a résztvevőKet verstani alapműveletekkel, amit közös kan- csalrim-gyártás kísér. Zenét hallgatunk, irodalmi műveket beszélünk meg, általában játékos formában. " A regényhős szerepében Amíg Kelényi Istvánnal a programról beszélgetünk, Grób Mariann, az egyik kis csoport vezetője egy Kassák-noveliát olvasott fel a gyerekeknek. Őket egyébként nemcsak Kemény Ildikónak vagy Gyimesi Gabriellának hívják, hanem egy későbbi beszélgetéshez — melyen az irodalmi hősökről és példaképekről lesz szó — valamelyik kedvelt regényhős nevét vették fel. Varga Gyula, aki ősszel nyolcadikos lesz, már harmadszorra van itt. — Példaképet a Kőszívű ember fiaiból választottam, az egyik Baradlay-fiú leszek, még nem döntöttem el, hogy melyik. Olyan leszek, aki jó és bátor — mondja. A hetedikes Jóka Ildi Dobó Katicát választotta példaképük — Ki más lehetne, ha nem ő, aki nő létére várat védett, erős és bátor volt — mondja. Közben megérkezett Keíe Judit iparművész, a ma délutáni foglalkozás előadója. Tarsolyában érdekes játékot hozott. A társaságot két csoportra osztja. Az egyik társaság feladata, hogy elkészítse saját maga maszkját, azaz, hogy mi szeretne lenni. A másik csoporté, hogy kisorsolt társának álarcát készítse el úgy, ahogy a másikat látja. Szemüveges kislány töpreng, nem tudja eldönteni, mi legyen. Aztán nevetve kiált fel, doki leszek! És Salánki Ágnes hozzáfog a doktorálarc elkészítéséhez. Eldöntik, kiből mi lesz. S megkezdődik az álarcok készítése. Izgatottan rajzolnak, festenek, s közben hangos tanácsokat adnak egymásnak. Időnként követet küldenek a máj sík asztalhoz, hogy hírül hozza. mi történik ott Kemény Ildikó csokornyakkendős nyuszit készít magáról. Buzogány Csilla egy nevető szájú és szemű lemezkatalógust. — Én így látom Jóna Ildit — mondia a kislány, akinek eevébként az ismert ifjúsági regényhős, Mogyoró a példaÁltalában nagy sikere van ennek a játéknak — magyarázza Kele Judit, akit nehéz követni, mert egyik asztaltól a másikig megy, segít az álarcok készítésében. — A japán iskolában egy általános tanítási formából alakítottam ki, több ‘éves tapasztalat alapján. Több szempontból hasznosnak tartom, egyrészt manuális része kézügyességfejlesztő, másrészt önismeretre és egymás figyelésére nevel, így kimondják, elkészítik a gyerekek az olyan maszkokat, amilyennek magukat látják. S az álarc mögött, könnyebben mozognak, játszanak. Zajos az udvar, lázas és izgatott a készülődés. Pedig már közeledik az idő, amikor haza kell menniük, ugyanis ez nem bentlakásos tábor, a foglalkozások reggel 8-tól délután 5-ig tartanak. S hiába lesz lassan öt óra, nem siet haza senki. Kelényi Istvántól, aki örömmel nézegeti a gyerekeket, kérdezem — mennyire hisz annak hatásában, ami itt történik? Már megérte — Ha a résztvevők közül nem is mindenkinek tudunk maradandót nyújtani, ami hozzájárul személyisége fejlődéséhez, már megérte. Aki itt van, nem kell ösztökélni, hogy olvasson, hiszen a jobb tanulókból verbuválódott a társaság. Ám az ízlésük fejlesztésében serkentenünk kell őket. Abban, hogy olvasmányaik tartalmas, emberformáló, emberséget erősítő művek legyenek. Ha ezt sikerül elősegítenünk, nem dolgoztunk hiába. Koffán Éva Szentendre hármas jubileumán A művészetek városa, Szentendre az idén — mint már megemlékeztünk róla — hármas jubileumot ünnepel. Most félévszázados a szentendrei festészet, két évtizedes a nyári rendezvénysorozat és egy évtizede született a Teátrum. A Szentendrei Nyár tiszteletére a városban alkotó szobrászművész. Ligeti Erika, emlékplakettet készített. Ezzel tüntette ki a városi tanács és a Szentendre Barátainak Köre azokat, akik hosszabb ideje, többségükben a Teátrum létrehozásában ki. emelkedőén munkálkodtak a nyári játékok sikeréért. A képünkön bemutatott plakettet kapta: ADAM OTTO, a Madách Színház igazgatója, a Teátrum vezetője, BALOGH LÁSZLÓ festőművész, BAR IN KAI OSZKARNE, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, BASILXDES ZOLTÁN színművész, a Madách Színház tagja, BÉKÉS ANDRAS, a Magyar Állami Operaház rendezője, BÉKÉS ISTVÁN író, a Teátrum első darabjainak szerzője, színpadi átdolgozója, DR. CSICSAY IVAN, a Pest megyei tanács elnökhelyettese, DEIM PÁL festőművész, GALAMB JOZSEFNÉ, a Népszínház szervezője, a Teátrumnak alapításától gazdasági szervezője, HOLLO VALTER, a Teátrum jegyirodájának vezetője, KIRILLA FERENC, a Pest megyei Kishajózási Vállalat igazgatója, Szentendre volt tanácselnöke, A PEST MEGYEI HÍRLAP szerkesztőségi kollektívája, RAJNAI SÁNDOR, díszlet- tervező, a Teátrum éveken át szcenikai vezetője, RÓNA LÁSZLÓ, a Vlgszín- ház nyug. gazdasági igazgatója, a Teátrum korábbi gazdasági vezetője, SZÁNTÓ IMRE grafikusművész, SZÉKELY LAJOS, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, a városi tanács művelődési csoportjának volt vezetője, TÓTH ISTVANNE, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár gazdasági igazgatója, ZSAMBEKI GABOR a Nemzeti Színház vezető rendezője, a Teátrum korábbi Játékainak rendezője, A plakettet — mint jelentettük — a kitüntetettek a Szentendre Barátainak Köre ünnepélyes ülésén vették át Müller Lászlótól, a Hazafias Népfront városi bizottságának alelnökétől. ÚJ ÓVODA, TANTERMEK Kevesebb a bukás) több a továbbtanuló A több mint 1800 óvodáskorú szentendrei gyermek közül jelenleg 785 járhat óvodába. A város 45 óvónőjének feladatát nehezíti a túlzsúfoltság. A helykihasználás 131 százalékos, ennek ellenére az óvónők szép eredményeket értek el a kisgyermekek nevelésében. Jelenleg százhét felvételre előjegyzett gyermeket tart nyílván a művelődésügyi osztály és felvételükre a Felszabadulás lakótelepen idén nyáron átadásra kerülő 100 személyes óvodában lesz lehetőség. A városban évről évre nő a tanulócsoportok száma is. Az idei tanévben 1756 gyerek jár majd iskolába, százhuszonhárommal több, mint tavaly. A létszámnövekedéssel a tanács próbál lépést tartani, de még mindig kevés a tanterem Szentendrén. 1977-ben három tantermet adtak át, a Bajcsy- Zsilinszky úton, ugyanakkor szanálni kellett a Római sánc úton lévő négy tantermet. Így a kisegítő iskola tanulócsoportjai visszakerültek az Alkotmány úti iskolába. A következő tanévben ízbégen javul a helyzet, a gyerekek birtokba vehetik a volt KiSbán-féle házban kialakított két tantermet. A gondok főként a belvárosi iskolában súlyosak. Még a leggazdaságosabb teremkihasználás mellett is nehéz elhelyezni kettős váltásban a tanuló és napközis csoportokat. Az úttörő és szakköri foglalkozásokra szinte nem is marad terem. A helyhiány enyhül majd: az 1979_es tanévre elkészül a Felszabadulás lakótelepi 16 tantermes iskola, a Rákóczi úti iskola pedig 8 tanteremmel és egy tornateremmel bővül. S az oktatás egyéb feltételei? A város 96 pedagógusának munkáját dicséri az osztályt ismétlők számának fokozatos csökkenése. Az 1973/74-es tanévben 25 tanulónak, tavaly pedig már csak ötnek kellett osztályt ismételnie. A korrepetálásoknak és a középiskolákra előkészítő tanfolyamoknak köszönhető, hogy a nyolcadikosok közül az utóbbi két évben mindössze négyen nem tanultak tovább. A nagy többség középiskolákban és szakmunkás tanuló intézetben folytatja tanulmányait, sikeresen. Az oktatási intézmények munkáját a helybeli üzemek társadalmi munkával segítik. Tavaly például 11 iskolában! illetve óvodában 21 vállalat, üzem, tsz, szövetkezet segített javítani az oktatás feltételeit, az összesen 300 ezer forint értékű társadalmi munkájával. A szülői munkaközösség tagjai és a tanulók társadalmi munkája százötvenezer forintot ért. U. Gy. TV-FIGYELŐ képe. Szelíden, mint a szél. Kimondatlanul bár, de Váci Mihálynak, a szelíd-erősen futó szélről szóló versét idézte A tanító című dokumentumfilm. Nemcsak azért, mert a költőt Szabolcs indította sugárzón felívelő pacsirtaútjára (s e filmet is Szabolcsban vették fel az alkotók), hanem hivalkodás nélküli, lényegre törő megformálásáéért. Ezekért az erényekért még azt az ici-pici elfogultságot is megbocsáthatjuk Gyenes Károly szerkesztőnek és Veres István rendezőnek, ami itt-ott beszüremkedett néhány filmkockára. A dokumentumfilm főhőse nehéz sorból, többszörösen hátrányos helyzetből indult el és lett tanítóvá. Ahogy maga mondta: részben pedagógusösztönzésre, részben pedig a maga akaratából, erőfeszítései révén. Ügy ment a főiskolára, hogy „megpróbálja azt, ami nem sokaknak adatott meg”. Megszólaltak a filmben a szülők, a feleség, a kollégák, láttuk a geyrekeket az órán — és a táncpróbán, mert érzéke lévén hozzá, táncolni is tanítja neveltjeit az isten háta mögötti falu ifjú pedagógusa. Nemcsak a tánc szeretetétől indíttatva, hanem azért is, hogy sikerélményt adjon azoknak, akik az iskola szigorú követelményeit nehezebben teljesítik — olykor nem is képesek teljesíteni —, de másban fölveszik a versenyt a társaikkal. Jó lenne öt, tíz, tizenöt év múlva újra látni ezt a tanítót. S olyannak látni akkor is, mint aki nem veszített a hitéből, akaratából, szelíd, mindennapi forradalmasságábóL Kaleidoszkópok. Volt mit nézniük csütörtökön is, pénteken is a közgazdasági-gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődőknek. A határidők betartásának vagy elcsúszásának okaival, körülményeivel foglalkozó Ipari kaleidoszkópot eléggé nehezen lehetett követni; szerencsésebb volt nála a pécsi pincelabirintus veszélyeiről, a helyreállítás keserveiről szóló Illetékes: a film? című adás, a Kockázat-sorozat Versenyben a világpiacon című adása pedig kifejezetten jól sikerült. Elsősorban talán azért, mert az érdekes témáról felkészült riporter szólaltatott meg jó szakembereket, akik közérthetően és szellemesen elemezték — magyarázták a legbonyolultabb kérdéseket is. Kaleidoszkóp-szerűen színes és változatos volt a Delta és a Kisfilmek a nagyvilágból című összeállítás. Daniss Győző
