Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
Még tart a borsószezon Szombati jegyzet Belülről Ezer hektár árpával végeztek A hét végén nekifognak a búzának A túrái Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezetben még javában tart a borsószezon. A munka azonban könnyebbé vált, járásunkban elsőként a túrái szövetkezet vásárolt borsóadagolókat, amelyek a pótkocsikon érkező termést a lejtő- gépbe továbbítják. Képünkön: Tusor János rendre vágja a borsót. Egy adagoló két gépet lát el. Bene Mihály felvételei HÁZIIPARI SZÖVETKEZET Új szabászati rendszer BIZTONSÁGOSABB LESZ A MUNKA Melegváltásos szabászati rendszerre térnek át a gödöllői Háziipari Szövetkezetben. Az új módszernek a lényege, hogy az egymást váltó műszakok folytatják a megkezdett, vagy még be nem fejezett munkát. Eddig az úgynevezett tiszta asztal elvét követték, vagyis a 8 óra letelte után ha kész volt, ha nem valamely anyag kiszabása, a munkaasztalt letakarították, s a váltás teljesen új anyaggal kezdett. Az áttérés előkészületei már folynak, augusztusra várják azokat a kézi szabászgépeket, amelyek a korábbiaknál termelékenyebbek. A gazdaságosabb munkához nélkülözhetetlen hosszabb szabászasztalokat is rendeltek. A technikai feltételek megteremtésén kívül az említett mellett további szervezeti változásokra kerül sor. A decentralizáltságot megszüntetik, nem lesz külön textil- és kötőszabászat. Az átépített és bővített teremben kisebb lesz a baleseti veszély, hiszen a tágasabb helyiségben fokozottabban érvényesíthetik a munxavédelmi szempontokat. Az átépítést, átszervezést a harmadik negyed évben fejezik be. V. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1978. jtLIUS 15., SZOMBAT Felkészült aratók Nem volt szerencséjük eddig az aratóknak. Jól felkészültek, s most türelmetlenül várnak, jöjjön már a jó idő. Ez pedig szerencse dolga, hiszen a kombájnok állapota, a raktárak előkészítése a szövetkezetek dolgozóin múlott, de kin múlik az időjárás? Mez- riczki László, a járási hivatal kereskedelmi és élelmiszergazdasági osztályának helyettes vezetője is erről panaszkodott, amikor az aratás járásbeli híreiről érdeklődtünk. — Jó termés ígérkezik, csak éppen azt nem tudjuk mikor kerül a magtárakba, a malmokba. A járásban összesen több mint tizenkét és fél ezer hektáron termesztünk kalászosokat. A gabona mindenütt megdőlt és nagyon nedves. Hiába áll készenlétben a száz kombájn, hiába végezhettünk volna az aratással két hét alatt, a csapadékos, szeszélyes időjárás közbeszólt. Reméljük, hogy az elkövetkező hetekben több lesz a napsütés és veszteség nélkül betakaríthatjuk a termést. Erre még mindig lehet reménye a gazdaságoknak. Hiszen, amint Mezriczki László elmondta, a nagy teljesítményű kombájnok még mostoha körülmények között is jelentősebb szemveszteség nélkül arathatnak. A szövetkezetekben minden alkalmas időt kihasználnak: a mintegy tíznapos érési késedelem után azonnal' hozzákezdtek az őszi árpa aratásához. A másfél ezer hektárnyi vetésből péntekig már ezer hektárral végeztek. A magot egyből szárítóra viszik, hiszen a 18—25 százaléknyi nedvességtartalom fúl nagy, szárítás nélkül bemelegedne a felhalmozott árpa. Így most nem a kombájnok, hanem a szárítóeszközök gyorsasága szab határt a napi teljesítménynek. Szerencsére a járásban megfelelő a szárítókapacitás, s persze a kombájnok sem haladhatnak teljes sebességgel, a ledőlt és nedves növényt csak lassabban vághatják. Ha nem lesz csapadék, a hét végén a búza aratásához is hozzáfognak, ebből 9 és fél ezer hektár terem. Rozsból 671, triticaléból 87, tavaszi árpából 735, zabból pedig 104 hektár az aratnivaló. Be kell takarítani a 395 hektárnyi magborsót is. A konzervgyárakba szállítják a zöldborsót, amelynek több mint felét, mintegy ezerkétszáz hektárnyit már leszedtek. A termésátlag jó, egy-egy hektárról átlagosan 30 mázsa borsószemet nyertek, de később az adat még változhat. Nehézsé- í get okoz, hogy a borsó is később érett, betakarítása elhúzódik. G. Z. Kisállattenyésztés Gyorsan hízó nyú!hlbrid A gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet dolgozói azért munkálkodnak, hogy a tenyésztőknek gazdaságosan nevelhető tenyészállatokat adjanak. Ilyen például a Fehér Gyöngy nyúlhibrid, amit a nagyüzemekben és a háztájiban egyaránt gazdaságosan nevelhetnek. A hízónyulak 12 hetes korukra 2 és fél kiló súlyúak, s egy kilónyá súlygyarapodáshoz mindössze 3—3,4 kilogramm takarmányt használnak fel. Az állatok hizlalásához az intézetben összeállított takarmány nem tartalmaz importfehérjéket, s ezért olcsóbb. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT KÉZILABDA Az utolsó forduló eredményei Nyári szünet van a járási kézilabda-bajnokságban. Az utolsó fordulóban négy mérkőzést játszottak. Eredmények: Erdőkertes A—Pécel 22—18, Hévízgyörk—Veresegyház 8—39, Erdőkertes B.—Túra 24—34. A Kartal—GalgahéSportszerető család Olimpiai csúcstartó Balgamácsán Még az úttörő-olimpia megyei döntőjén történt, hogy Galgamácsa nevének hallatán az egyik néző lekicsinylőén kiáltott fel: — Nahát, milyen helyek vannak?! A legcsattanósabb választ aztán Tatán, az úttörő-olimpiá döntőin, 2300 gyerek nagy sporttalálkozóján adták meg a galgamácsai lányok. A négytusa, küzdelmeiben a II. korcsoportban mindössze tíz ponttal lemaradva ezüstérmet szerzett a Könczöl Emőke, Szuhárszky Katalin, Varga Anikó, és Szántovszky Ágnes összetételű csapat. Könczöl Emőke pedig 318 ponttal, új olimpiai csúccsal egyéni összetett bajnok lett. A négytusa versenyszámai közül háromban nem talált legyőzőre: a távolugrás, a kislabdadobás, és a 60 méteres síkfutás eredményhirdetésekor állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. ★ Emőke, a most tizenkét esztendős bajnoknő második osztályos kora óta komoly edzésekkel készül az úttörő-olimpiára és a különböző sportversenyekre. Természetesen legszívesebben a legújabb élményről, a Tatán töltött napokról beszél: — Nagyon jól érezzük magunkat a városban, nemcsak versenyeztünk, hanem megnéztük a város nevezetességeit, üzemlátogatáson is voltunk. Emléktárgyakat is kaptunk, s a megnyitó felejthetetlen élmény volt. A legszívesebben mégis arra emlékszem, amikor a dobogó legfelső fokán állhattam. Távolugrásban 5 méter 15 centit értem el, s a futás is jól ment. Nagyon izgultunk és talán ezért nem volt szerencsénk a csapatversenyben, bár a második hely is jó eredmény. Csak a kívülállónak meglepő, a galgamácsai lányok, s köztük is Emőke teljesítménye. Édesapja és edzője, Könczöl József már korán felismerte a kislánya képességeit. Édesanyja így emlékszik vissza az első próbálkozásokra: — Ötéves korában kapta az első tornaruhát, tornacipőt, de már korábban is megleptük egy- egy sportfelszereléssel. Élete első versenyére úgy jutott el, hogy nem volt teljes az iskola csapata, s őt vittük el. Ugyancsak meglepődtünk, amikor aranyéremmel tért haza. Nagyon szerencsésnek tartom, hogy több sportághoz is van érzéke, ez talán nem véletlen, hiszen a család élete a sport jegyében zajlik. Fivéreim is a sportnak éltek fiatal korukban. többször főiskolai bajnokságot nyertek úszásban, volt hát kitől örökölni a sport- szevetetek Emőke nemcsak a sportban nyújt kiváló teljesítményt, eddig minden évben kitűnő volt a bizonyítványa is. Oklevelek tanúsítják, hogy a vers- és prózamondásban is jeleskedik. Különösen Petőfi, Arany és Weöres Sándor verseit mondja szívesen. Életcéljai eléréséhez szüksége is van erre a szorgalomra, hiszen gyermek- orvosnak készül. A négytusa csapat jó teljesítménye Könczöl Józsefnek, az iskola testnevelő tanárának munkáját dicséri. Tizenhat esztendeje került az iskolába, s azóta fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy a galgamácsai gyerekek megszeressék a mozgást, a testedzést. Ennek eredménye, hogy az elmúlt évben a különböző versenyeken 72 aranyérmet nyertek az iskola tanulói a legkülönfélébb sportágakban. Sakk-, asztalitenisz-, tollaslabda-, kosárlabda-, kézilabdacsapat várja az iskola tehetséges gyerekeit, de sokan kedvelik a sportok királynőjének nevezett atlétikát is. A járási versenyeken alig akad ellenfelük a galgamácsai gyerekeknek, s eredményeik hallatán csodáról beszélnek. Pedig a titok nyitja csupán az, hogy az iskola, a tanács minden támogatást megad a színvonalas sportélethez. Az Ikladi Ipari Műszergyár Váci Mihály KlSZ-alapszervezete is gyakran megajándékozza őket felszereléssel, ök írták ki a Jó tanuló, jó sportoló versenyt is, amelyet az idén Könczöl Emőke nyert meg. Jutalma ötnapos csehszlovákiai kirándulás volt. ★ Példamutató lelkesedéssel folyik a sportélet a galgamácsai általános iskolában. Gondot legfeljebb az okoz, hogy az iskolából kikerülő sport- szerető gyerekek a középiskolában legtöbbször nem folytatják a rendszeres sportolást. Elsősorban azért, mert ebben a korban már az egyesületi versenyzést tartják, fontosnak, kevés látványos, színvonalas bajnokságot rendeznek a középiskoláknak. Gáspár Mária víz B. találkozó 20—10-es kar- tali vezetésnél félbeszakadt, mert a galgahévíziek túl keménynek tartották az ellenfél harcmodorát és levonultak a pályáról. A kézilabda-szövetség fegyelmi bizottsága természetesen nem fogadta el a tiltakozás e szokatlan formáját, s a mérkőzés két pontját a pályán elért eredménnyel a Kartal javára ítélték. A galgahé- vízi csapattól egy pontot büntetésként levontak, s az együttes vezetőjét, Damyik Antalt t978. szeptember 31-ig minden sporttevékenységtől eltiltották. Ugyancsak megbüntették Lajtos Istvánt, a csapat játékosát, aki sportszerűtlen magatartása miatt két soronkövetkező bajnoki mérkőzésen nem játszhat. A férfiak az elmaradt mérkőzéseket később vívják. A férfiak bajnokságának állása 1. Túra 10 8 2. Galgahévíz A 9 8 3. Gyömrő 9 7 4. Veresegyház 10 6 5. Kartal 10 6 6. Erdőkertes B 10 5 7. Ácsa 9 4 8. Erdőkertes A 9 4 9. Galgah. i}* 10 3 10. Pécel* 9 1 11. Hévízgyörk* 10 — * = 1 büntetőpont — 2 294-184 16 — 1 256-151 16 — 2 264-Í49 14 — 4 201-151 12 — 4 204-181 12 — 5 249-238 10 1 4 136-176 9 — 5 171-177 8 1 6 203-224 6 — 8 156-268 1 — 10 96-331 — levonva. Árammérőgyár A tervek teljesítéséért Brigádok vállalása Az Árammérőgyár szocialista brigádjai munkaverseny- vállalásaikkal segítik a tervek teljesítését, s több kollektíva villáit terven felüli munkát is. A présöntő műhely brigádjai például 10 ezer kapcsolóórát és ugyanennyi fogyasztásmérőt gyártanak, a sajtoló műhelyben pedig a rekonstrukció gyorsításán fáradoznak a brigádok. Nemcsak hallomásból, nézelődésből tudom, hogy milyen az aratás. Magam is ültem a kombájn kor. mánykerekénél, szárítottam olajtüzelésű masinán a vizes gabonaszemeket. Igaz, csak segédvezető voltam, igaz, csak asszisztáltam a szárítógép mellett, mégis azt hiszem, hogy belülről, s ezért jobban ismerem a csodát; a kalászban nőve. kedett szemek útját az ember éléskamrájáig. Jobbat mondtam, nem alaposabbat. Mert aki eleget olvas róla, talán több szakkifejezést ismer, nem vetekednek vele a kombájnok, rendfelszedők, szállítójárművek teljesítményéről, a búza-, az árpa- vagy a rozsfajták jellemzőiről. De ezer szakértő szónál többet jelent, ha visszagoncloioK a régi nyarakra, az esőáztatta szenvedésekkel telikre, a napsütéses tenyérdörzsölésekre. Nem vágok fel vele; hogy nézne ki, ha mindenki aratott volna már. Hasonlóval nem dicsekedhetek én sem például a vasöntés vagy a bútorcsinálás terén, s nálam többet, hihetőbbel beszélhet az aratásról, aki ma is ott ül a kombájnon az eget lesve, a ringó táblában gépét igazgatva. ,S mégis másként cseng fülemben a szó, ha aratásról hallok. Büszkén gondolok a párolgó melegre, a szűnni nem akaró viszketésre, amit e. motollák körtáncából kiszabaduló, az izzadt bőrbe kapaszkodó kalászocs• kák okoznak, mosdás előtt, s még utána is. Az esti ágyringatózásra, amit a hullámzó gabona egésznapos látványa présel az em. bér agyába, mint tengerészébe az óceáné. Az ürítő torkából előtörő magzuha- tagra, a szalmaillatra, a motorzúgásra. Mosolyogva olvasom a pátoszteli beszámolókat; önfeláldozásról, odaadásról, hősies erőfeszítésekről szólnak. Ilyen lett volna? Nem emlékszem. Szó se róla, reggel, ahogy felszállt a harmat, indultak a gépek, s amíg csak száraz volt a növények töve, nem állt meg egy sem. Ha csak el nem romlott. Mert esős nyáron sok volt gépnek, s embernek megbirkózni a rostok közé furakodoti nedvességgel, nedves kor szak járta.- kötegnyi búza szorult fordulóról fordulóra a cséplődobba. Azt vedig csak kézi erővel, ha. talmas vasrudakkal lehetett kiszabadítani a fogság ból. Hősies lett volna? Legfeljebb mint minden más munka, ha elég nehéz, és szívvel-lélekkel csinálják. A különbség talán any nyi, hogy ezt nem lehet szív és lélek nélkül tenni. Vagy legalábbis úgy nagyon nehéz. Most megint aratnak. Űj, hatalmas gépek falják táblákat, gyorsabban végeznek, hisz erősebbek, jobb a szervezés mindenütt, járásunkban is, alaposabb a felkészülés. Nem kérdeztem, nehéz lenne az összehason. lítás, de azt hiszem, hogy ott fönn a gépeken, ma is ugyanúgy éreznek. Tudják, hogy a fogaskerekek, a szíjak és a láncok előírás $ze rint hajtják a kerekeket, tudják, hogy vem lehet na gyobb baj. De érzik azt. ami a pátosz szülője; A csodálatot, a belefeledke zést. Aki nem aratott, ke vésbé értheti. Bár, ki tudja? Nem. kell ahhoz a gabonaföldre menni, hogy a nagybetűs kenyérről értei műnk helyett évezred gyűjtötte érzéseink irá. nyítsák gondolatainkat Magyarázat van? Igen méghozzá tudományos, mégis, mintha az ember kíváncsi se lenne rá. kenyér, az aratás olyan mint a föld, a víz, a leve gő. Van, s hogy van, na gyón jó. Nem telik bele sok idő és elcsitul a zaj. A kombájnok helyébe csendesebb járású traktorok jönnek, statiszti kák és kenyérgyárak ügye lesz az aratás. Ám. akik leteszik a nagy munkát, nemcsak mázsákkal és fo rintokkal lesznek gazda gabbak. Gáti Zoltán
