Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-14 / 164. szám
1978. JŰLIUS 14., PÉNTEK 5 CSEPELI VÍZMŰ: Új gépház A Csepel-szigeten csütörtökön hajnalban próbaüzembe kapcsolták az új gépház első berendezését, 'amely naponta 60 ezer köbméter vizet továbbít a fővárosba. A beruházás több szakaszban valósul meg. Teljes kiépítésében nyolc gépegység működik majd, s juttatja a budapesti hálózatba a Csepel- szigeten kitermelt többletvizet. Megépítését indokolja, hogy a jelenlegi gépház teljes egészében kihasznált, összes gépegysége működik, tartalék nincsen, s a legkisebb hiba esetén vízhiánnyal kellene számolni. Ennek megelőzésére és a növekvő igények zavartalan kielégítésére folyamatosan adják át rendeltetésének az új gépház berendezéseit. A következő — második — gépegység — ugyancsak napi 60 ezer köbméter víz szállításával — a jövő héttől kapcsolódik be a próbaüzembe. Összes termelő berendezésével a következő évben lép be Budapest „víz- háztartásába” az új gépház. A csepeli gépház teljes kapacitása naponta 600 ezer köbméter lesz: ez a mennyiség jelentős tartalékul is szolgál majd a dél-budai és a délpesti városrészek vízellátásában A főváros vízellátását bővíti a Tököl határában néhány nappal ezelőtt elkészült első csőkútsor is. A Duna partján egy kilométer hosszúságban telepített 42 kút vízhozama eléri a napi 20 ezer köbmétert. Jelenleg a KÖJÁL szakemberei a víz minőségét vizsgálják. A közeli napokban várható a kútsor bekapcsolása a hálózatba. Lakóterületi munka Érden Nem könnyű az irányítás Öt kilométert is gyalogol olykor a bizalmi Nyomtatott áramkörön Az utóbbi években az urbanizáció hatása leginkább a nagyközségekben volt érezhető. Amíg másfél évtizeddel ezelőtt az elvándorlás, főleg a városok felé irányult, addig ma inkább az a jellemző, hogy a kisebb falvakban és településeken csökken a lélekszám, a nagyközségekben viszont dinamikusan növekszik. Jellegzetes példa (s egyben Pest megyei sajátosság), a főváros körül kialakult agglomerációs gyűrű. Különösen szembetűnő Érd helyzete: óvatos statisztikák szerint e nagyközség 1980-ban érte volna el mai lélekszámút, azaz a 46 és fél ezret. Nagy területen Természetszerűleg a nagyközségek növekedésével bonyolultabbá vált államigazgatásuk, politikai életük irányítása. Érden például a párttagok összességének mintegy fele a területi pártalapsze'rvezetek- ben tevékenykedik. Ezeknek az alapszervezeteknek a tagjai a nagyközség 2670 hektárnyi területén egymástól jókora távolságokban élnek, így mozgósításuk komoly feladat elé állítja az ■ alapszervezeti titkárokat, a csoportbizalmiakat. Bonyolítja a helyzetet, az is, .íogy az öt területi alapszervezet közül mindössze kettő ren. ielkezik a párt kezelésében levő helyiséggel, A területi alapszervezetekben tevékenykedő kommunis- ,ák zömmel nyugdíjasok. Ez zgy újabb gondot vet fel, pontosabban azt, hogy gyakori a cserélődés a pártvezetőségekben. Az 1975-ben megválasztott vezetőségi tagok közül tíz tisztségbe kerültek új emberek az elmúlt években. A nagyközségi pártbizottság javaslatára azonban ma már körültekintőbb a kiválasztás: az üzemekben dolgozó tevékeny kommunisták 2—3 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt már met, hatást kaphatnak a területi alapszervezetek vezetőségeiben. Segítik a községfejlesztést Jónak mondható a pártalap- szervezetek és a nagyközségi tanács kapcsolata is. Az Érdújtelepen élő kommunisták például 1977-ben házról-házra járva mozgósították a lakosságot a járdaépítésre. Imigyen épült meg 4,3 kilométernyi gyalogút. A taggyűlések téma- választását is a változatosság jellemzi. Legnagyobb részt a párt belső életével, oktatási és propagandakérdésekkel, a községpolitika aktuális témáival foglalkoznak a kommunisták. A párttagok többsége — a lehetőségekhez képest — elegendő és megfelelő megbízatást vállal. Az érd-parkvárosi 68 kommunista közül 30 egészségi állapota miatt felmentett, ám a maradék 38 párttag közül 27-nek van állandó megbízatása. Ez utóbbi kérdés, vagyis, az öregedéssel járó egyre több gond bizonyos szempontból hatást gyakorol a pártmunkára is. Megfigyelhető, hogy a nyugdíjba vonulók egy része a pártmunkából is kevesebbet szeretne vállalni. Elsősorban Azért csináltunk itt valamit Köztisztaság, közegészség Kisorosziban — Tessék, mondja meg mit csináljunk! — egy pillanatra indulatba jön Gál István, a Kisoroszi Tanács VB — jól megtermett, fekete bajszú titkára. Hulladékhegy az udvaron — Itt van előttem egy tanácsülés jegyzőkönyve. Egy a sok közül. Majd mindegyikben talál egy közös témát. A szemetet. És ezek csak a jegyzőkönyvek. Naponta mégállítanak az utcán, bejönnek ide, tanácstagokkal vitatkoznak, veszekednek is néha a község lakosai.. Ha meghallom a szemét szót, már kiver a hideg verejték. — Miről van hát szó? — A falu szeméttelepét fel kell számolni. Nincs mese, muszáj. Fertőz, ronda, büdös. Évek óta. Ez még csak az egyik oldala szemétügyéi nk- nek. Látja, itt ni a jegyzőkönyvben. Áprilisban az egyik ház udvarán, kertjében legalább 50 köbméter szemét, hulladék halmozódott fel. Elképzelhető, mit szóltak a szomszédok. Egyébként a szemét „tulajdonosa” erősen csökkent szellemi képességű. Nem akarom részletezni a herce-hurcát, KÖJÁL, orvos, végül is eltávolítottuk a hulladékhegyet. Drága a kuka — Szóval, a szeméttelepet el kell tüntetni, ugye itt tartottam? Na, végre most úgy tűnt, lesz megoldás. A megyei szervek segítettek, egységesen gyűjtenék a hulladékot. Tahi tótfaluban már ott a kukás kocsi, jönne ide is, ez a terv. — Igen ám, de csak terv. Itt, Kisorosziban portánként A Kavicsbánya Vállalat ócsai üzemében 0/5-ÖS MOSOTT HOMOK korlátlan mennyiségben kapható MAGÁNVÁSÁRLÓINK közvetlen ócsai bányaüzemünkben fizethetik be és vásárolhatják meg a kavicsot. Címe: az 5-ös számú főúton, a 28-as kilométerkőnél. Pénztári órák: szombat kivételével mindennap 8-tcl 14 óráig. További tájékoztatást nyújtunk Budapesten a 123—062-es, Ócsán a 62-es telefonszámon havonta 20 forintot kellene fizetni az elszállításért. Nem nagy összeg, ezt még vállalná is jószerivel mindenki. No de, mennyibe kerül egy kukaedény? Ötszáz forintba. — Szép pénz. — Az. Hát még itt. A falunkat foként idős emberek lakják. kispénzűek. Nehéz nekik nirtelenjében előteremteni félezer forintot. — Mi volna, ha három, négy portára közösen vennék meg azt az edényt? — Gondolja, hogy nem javasoltuk? — No és? — Hát, hogy mit képzelünk?! Majd a mi udvarunkban bűzölögjön a szomszédék piszka?! Nem és nem. Győzködtük a tanácstagokkal a népet, hiába. Kezdjük újra. Találunk megoldást, az biztos. Nem lehet, hogy éppen erre ne találnánk. Mostanában építettünk a Tüzép-telepre raktárt, zuhanyozót a sportöltözőbe, bővítjük a művelődési házat. Nemsokára mindenütt lesz jó ivóvíz, remélem. Rendszeres szűrővizsgálat — Van jó orvosunk, dr. Nagy Sándor. A doktor bevezette, hogy a bizonyos betegségek szempontjából veszélyes korban levő, de még gondozásra nem szoruló betegek rendszeresen bejárjanak hozzá, ellenőrző vizsgálatokra. Elérte ezzel, hogy a különböző szakrendelésekre az összes beteg kevesebb mint 10 százalékát kellett tovább küldeni. Szeretik is orvosukat a községiek. tervezzük, hogy lakást építünk neki, még EKG-be- rendezést is kap a rendelő. — Azért ezek igazi eredmények, szépek. — Mi másért mondtam volna el? Néha, amikor, mint ennél a szeméthistóriánál, legszívesebben odavágnám az egészet, eszembe jut, na, azért csináltunk itt valamit. Talán nem is keveset. , A. Gy. fáradtságukra, elfoglaltságukra, otthoni tennivalóikra hivatkoznak, rendszerint már az átjelentkezés idején. A tapasztala tok közé tartozik az is, hogy sokan nehezen állnak át a területi pártszervezetekben folyó — sok esetben — több nehézséggel járó mozgalmi munkára. Ez érthető is, hiszen egy-egy csoportbizalmi olykor öt kilométert is megtesz, mire aiapszervezetének tagjait felkeresi. Az érdi nagyközségi párt- bizottság, a feladat súlyát érezve minden évben rendszeresen napirendre tűzi a területi pártalapszervezetek életének vizsgálatát. Miként azt a nagyközségi pártbizottság is megállapította: a területi alapszervezetek munkája megfelel a párt központi határozatai nak, s az utóbbi években jelentős fejlődés is tapasztalható. A jövőben azonban természetszerűleg fokozottabb figyelmet kell fordítani a korosodó párttagok életvitelére. Több támogatást A feladatok közé tartozik az is, hogy meg kell oldani a párthelyiségek kérdését, fokozni az épületek kulturáltságát, felszereltségét. A területi párt- alapszervezeteket következetesebben be kell vonni a község életének irányításába. A cél ugyanis az, hagy a tanácstagi és a községfejlesztési tennivalók támogatása mindinkább bekerüljön a pártalapszervezetek mindennapi tevékenységébe. Ezt szolgálná az is, ha évente egy, vagy több alkalommal megszerveznék a pártvezetőségek, a tanácstagok és a csoportbizalmiak találkozóját. Végül a területi pártmunkában is következetesen kell foglalkozni az 1980-as választásokkal, mivel csak így érhe- to'él, högy a Vezetőségekbe valóban az irányításra’ legalkalmasabb kommunisták kerüljenek. V. F. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban próbaüzem kezdődött a nyomtatott áramkörű alaplapokat gyártó egységben. Évente hatezer négyzetméter korszerű áramkörű alaplapot gyártanak majd. Föld alatti tárolókban Gyűjtik a gáztartalékot télre Elkészültek a nagy teljesít*- ményű berendezések, amelyek segítségével a napokban megkezdik a kardoskúti föld alatti gáztároló feltöltését. Hazánk téli és nyári földgázfogyasztása között nagy aj* ingadozás, ami esetenként ellátási problémákat okozhat. Az országos program szerint ezen részben úgy segítenek, hogy három nagy föld alatti gáztárolót alakítanak ki. Ezeket a nyári holtidényben” feltöltik, majd a téli fogyasztási csúcsidőszakokban „megcsapolják”. E tartályok egyikét Kardoskútra telepítették. Az ottani kimerült tárolórétegekbe nyomatják a szegedi gázmezőkről odavezetett földgázt. Nagy teljesítményű kompresszorokat, csőrendszereket, berendezéseket már kipróbálták és segítségükkel Kardoskútnál hamarosan a föld mélyébe bocsátják a szegedi gáz első köbmétereit. A mintegy háromszázmilliós beruházással már korábban elkészült szegedi, úgynevezett csúcsüzem napi egymillió köbméter földgázt szolgáltat. A víztől, szennyeződéstől megtisztított gázokat télen az országos távvezeték-hálózatba bocsátja, nyáron pedig részben Kardoskútra továbbítja. Egy idényben mintegy 150 millió köbméter földgázt nyomatnak Szegedről a kardoskúti természetes föld alatti tartályokba. Gondoskodik róla a tanács Szeretnék még éini... öreg ház, buktató macskakövek a kapubejáróban. Öreg a ház lakója is, de nem az öregek gyanakvó fajtájából való. A barátságos, pici öregasszony betessékeli a vendéget a szegényes szobába, ahol elég egy lélegzetvétel annak megállapítására, hogy macska van a háznál, olyan társ, akihez néha egy-két szót lehet szólni. T. néni egyedül él, de nem elhagyatva. Bugyi község tanácsa gondoskodik arról, hogy mindene meglegyen, vagy legalábbis annyi, amennyi egy kis öregasszonynak -kell. Házi gondozót adott mellé, mint még öt másik társának a községben, pedig nem könnyű olyan asszonyt találni, aki vállalkozik a munkára. És T. néni mit szól ehhez a gondozásihoz? — Nagyon jó — mondja. — Mostimár bánom, hogy olyan nehezen egyeztem bele. — Pélt valamitől? — Én mindig a magam gazdáia voltam. Szép házam volt a Bácskában, ide azért jöttem, mert nem volt a faluban fényképész. Jó fénykéoész voltam, sokat dolgoztam. Egészen hetvenkét éves koromig, amíg meg nem öregedtem. Most nyolcvan vagyok ... — Nincs nyugdíja? — Nincs, nekem nem jár nyugdíj. Az uram is rosszkor, halt meg. ha kilenc hónappal tovább élt volna, most kapnék utána egy kis pénzt. Kérdezték is, hogy nem akarok-e szociális otthonba menni. Dehát. nMT’i’nai, én mindig a magam gazdára voltam ... — A házi gondozást ki találta ki? — Hát a Margitka! Vagy Mancikának hívják? — Ki az a Mancika? — A tanácsnál van. Hát nem ismeri? O mondta, hogy kellene valaki, aki gondoskodik rólam. Pénzt is kapok a tanácstól, régebben kevesebbet, mostmár kilencszáz forintot. — Hogy tudta meg az a Mancika, hogy T. nénin segíteni kell? — Azt én nem tudom, de valahogy megtudta. Talán a szomszédok szóltak neki, mert azelőtt mindig sírtam. Aztán eljöttek, és látja, már nem sírok. — És ő említette a gondozást? — Hát persze, ő. Mostmár úgy szégyellem, nem is tudom, mit gondolhatott rólam. Biztosan azt, hogy: nahát, milyen gőgös ez az öregasszony! Pedig nem vagyok gőgös, csak nem értettem, mi az a gondo- zár. Ugye, ez új dolog. Nagyon kedves volt, megsajnált, mindent elmagyarázott. Mostmár hálás vagyok, de akkor nehezen egyeztem bele. Mert mondom, mindig a magam ura voltam. — Most ki gondoskodik T. néniről? — Hát, Erzsiké! Csak enynyit tudok: Erzsiké. A neveket már nem tudom megjegyezni. Mindent elfelejtek, csak a régi dolgokra emlékszem ... j — Mit csinál itt Erzsiké? — Kitakarít, kimossa az ágyneműt, a ruhámat. Van olyan hét, hogy kétszer is eljön. Vagy még többször. Először féltem. Azt hittem, majd parancsolgat nekem, de nem parancsolgat. Erzsiké nem olyan. Mondta, hogy majd az ura is eljön fát vágni, meg csinálunk egy nagytakarítást. — Főz is? — Nem. Ebédet is a tanácstól kapok. Itt van a vendéglő a harmadik házban, én szoktam elmenni érte. A főzés már nehezemre esne. — Jól főznek? — Jól! Nagyon jó házikoszt! Mindig szerettem jókat enni. Naponta háromszor-négyszer is, de mindig keveset. Ha meglátok valami finomat, hurkát vagy kolbászt, veszek egy kis darabot. Még gyümölcsöt is szoktam venni. Többfélét is... — Elég a pénze? — Elég. Néha még ruhát is veszek! — Egészséges? — A múltkor influenzás voltam. Elmentem az orvoshoz. Kaptam három oltást, a harmadikra elmúlt. Egészséges vagyok, csak hamar elfáradok. — Mit csinál egész nap, T. néni? — Ó, mindig van mit tenni. Kc-án kelek, megetetem a tyúkokat, öt tyúkom van, szépen tojnak. Aztán leülök, mert addigra elfáradok. Hallgatom a rádiót, mondjuk, elmegyek a boltba. Utána pihenek. Aztán elhozom az ebédet, megeszem és amikor kipihentem magam, hozok vitet. Aztán megint leülök. később újra megetetem a tyúkokat, behajtom őket. Hát ... ennyi munkát tudok elvégezni — Vannak látogatói? — Nem nagyon, de szeretem, ha valaki eliön hozzám. — Mit gondol. T. néni, miért segíti a tanács? — Ezen már én is gondolkoztam. de nem tudom kitalálni, hogy miért. Talán azért, hogy ne haljak még meg. Szeretnék még é1l"’i... Hatos Erzsébet
