Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

1978. JŰLIUS 14., PÉNTEK 5 CSEPELI VÍZMŰ: Új gépház A Csepel-szigeten csütörtö­kön hajnalban próbaüzembe kapcsolták az új gépház első berendezését, 'amely naponta 60 ezer köbméter vizet továbbít a fővárosba. A beruházás több szakaszban valósul meg. Teljes kiépítésében nyolc gépegység működik majd, s juttatja a budapesti hálózatba a Csepel- szigeten kitermelt többletvizet. Megépítését indokolja, hogy a jelenlegi gépház teljes egészé­ben kihasznált, összes gépegy­sége működik, tartalék nin­csen, s a legkisebb hiba esetén vízhiánnyal kellene számolni. Ennek megelőzésére és a nö­vekvő igények zavartalan ki­elégítésére folyamatosan ad­ják át rendeltetésének az új gépház berendezéseit. A követ­kező — második — gépegység — ugyancsak napi 60 ezer köbméter víz szállításával — a jövő héttől kapcsolódik be a próbaüzembe. Összes termelő berendezésével a következő évben lép be Budapest „víz- háztartásába” az új gépház. A csepeli gépház teljes ka­pacitása naponta 600 ezer köb­méter lesz: ez a mennyiség je­lentős tartalékul is szolgál majd a dél-budai és a dél­pesti városrészek vízellátásá­ban A főváros vízellátását bő­víti a Tököl határában néhány nappal ezelőtt elkészült első csőkútsor is. A Duna partján egy kilométer hosszúságban telepített 42 kút vízhozama eléri a napi 20 ezer köbmétert. Jelenleg a KÖJÁL szakembe­rei a víz minőségét vizsgálják. A közeli napokban várható a kútsor bekapcsolása a hálózat­ba. Lakóterületi munka Érden Nem könnyű az irányítás Öt kilométert is gyalogol olykor a bizalmi Nyomtatott áramkörön Az utóbbi években az urba­nizáció hatása leginkább a nagyközségekben volt érezhe­tő. Amíg másfél évtizeddel ez­előtt az elvándorlás, főleg a városok felé irányult, addig ma inkább az a jellemző, hogy a kisebb falvakban és települé­seken csökken a lélekszám, a nagyközségekben viszont di­namikusan növekszik. Jelleg­zetes példa (s egyben Pest megyei sajátosság), a főváros körül kialakult agglomerációs gyűrű. Különösen szembetűnő Érd helyzete: óvatos statiszti­kák szerint e nagyközség 1980-ban érte volna el mai lé­lekszámút, azaz a 46 és fél ez­ret. Nagy területen Természetszerűleg a nagy­községek növekedésével bonyo­lultabbá vált államigazgatá­suk, politikai életük irányítá­sa. Érden például a párttagok összességének mintegy fele a területi pártalapsze'rvezetek- ben tevékenykedik. Ezeknek az alapszervezeteknek a tag­jai a nagyközség 2670 hektár­nyi területén egymástól jókora távolságokban élnek, így moz­gósításuk komoly feladat elé állítja az ■ alapszervezeti titká­rokat, a csoportbizalmiakat. Bonyolítja a helyzetet, az is, .íogy az öt területi alapszerve­zet közül mindössze kettő ren. ielkezik a párt kezelésében le­vő helyiséggel, A területi alapszervezetek­ben tevékenykedő kommunis- ,ák zömmel nyugdíjasok. Ez zgy újabb gondot vet fel, pon­tosabban azt, hogy gyakori a cserélődés a pártvezetőségek­ben. Az 1975-ben megválasz­tott vezetőségi tagok közül tíz tisztségbe kerültek új emberek az elmúlt években. A nagyköz­ségi pártbizottság javaslatára azonban ma már körültekin­tőbb a kiválasztás: az üzemek­ben dolgozó tevékeny kommu­nisták 2—3 évvel a nyugdíj­korhatár elérése előtt már met, hatást kaphatnak a terü­leti alapszervezetek vezetősé­geiben. Segítik a községfejlesztést Jónak mondható a pártalap- szervezetek és a nagyközségi tanács kapcsolata is. Az Érd­újtelepen élő kommunisták például 1977-ben házról-házra járva mozgósították a lakossá­got a járdaépítésre. Imigyen épült meg 4,3 kilométernyi gyalogút. A taggyűlések téma- választását is a változatosság jellemzi. Legnagyobb részt a párt belső életével, oktatási és propagandakérdésekkel, a köz­ségpolitika aktuális témáival foglalkoznak a kommunisták. A párttagok többsége — a lehetőségekhez képest — ele­gendő és megfelelő megbíza­tást vállal. Az érd-parkvárosi 68 kommunista közül 30 egész­ségi állapota miatt felmentett, ám a maradék 38 párttag kö­zül 27-nek van állandó megbí­zatása. Ez utóbbi kérdés, vagyis, az öregedéssel járó egyre több gond bizonyos szempontból hatást gyakorol a pártmunká­ra is. Megfigyelhető, hogy a nyugdíjba vonulók egy része a pártmunkából is kevesebbet szeretne vállalni. Elsősorban Azért csináltunk itt valamit Köztisztaság, közegészség Kisorosziban — Tessék, mondja meg mit csináljunk! — egy pillanatra indulatba jön Gál István, a Kisoroszi Tanács VB — jól megtermett, fekete bajszú tit­kára. Hulladékhegy az udvaron — Itt van előttem egy ta­nácsülés jegyzőkönyve. Egy a sok közül. Majd mindegyikben talál egy közös témát. A sze­metet. És ezek csak a jegyző­könyvek. Naponta mégállíta­nak az utcán, bejönnek ide, tanácstagokkal vitatkoznak, veszekednek is néha a község lakosai.. Ha meghallom a sze­mét szót, már kiver a hideg verejték. — Miről van hát szó? — A falu szeméttelepét fel kell számolni. Nincs mese, muszáj. Fertőz, ronda, büdös. Évek óta. Ez még csak az egyik oldala szemétügyéi nk- nek. Látja, itt ni a jegyző­könyvben. Áprilisban az egyik ház udvarán, kertjében leg­alább 50 köbméter szemét, hulladék halmozódott fel. El­képzelhető, mit szóltak a szomszédok. Egyébként a sze­mét „tulajdonosa” erősen csökkent szellemi képességű. Nem akarom részletezni a herce-hurcát, KÖJÁL, orvos, végül is eltávolítottuk a hul­ladékhegyet. Drága a kuka — Szóval, a szeméttelepet el kell tüntetni, ugye itt tar­tottam? Na, végre most úgy tűnt, lesz megoldás. A me­gyei szervek segítettek, egysé­gesen gyűjtenék a hulladékot. Tahi tótfaluban már ott a ku­kás kocsi, jönne ide is, ez a terv. — Igen ám, de csak terv. Itt, Kisorosziban portánként A Kavicsbánya Vállalat ócsai üzemében 0/5-ÖS MOSOTT HOMOK korlátlan mennyiségben kapható MAGÁNVÁSÁRLÓINK közvetlen ócsai bányaüzemünkben fizethetik be és vásárolhatják meg a kavicsot. Címe: az 5-ös számú főúton, a 28-as kilométerkőnél. Pénztári órák: szombat kivételével mindennap 8-tcl 14 óráig. További tájékoztatást nyújtunk Budapesten a 123—062-es, Ócsán a 62-es telefonszámon havonta 20 forintot kellene fizetni az elszállításért. Nem nagy összeg, ezt még vállalná is jószerivel mindenki. No de, mennyibe kerül egy kuka­edény? Ötszáz forintba. — Szép pénz. — Az. Hát még itt. A falun­kat foként idős emberek lak­ják. kispénzűek. Nehéz nekik nirtelenjében előteremteni fél­ezer forintot. — Mi volna, ha három, négy portára közösen vennék meg azt az edényt? — Gondolja, hogy nem ja­vasoltuk? — No és? — Hát, hogy mit képze­lünk?! Majd a mi udvarunk­ban bűzölögjön a szomszédék piszka?! Nem és nem. Győz­ködtük a tanácstagokkal a né­pet, hiába. Kezdjük újra. Ta­lálunk megoldást, az biztos. Nem lehet, hogy éppen erre ne találnánk. Mostanában épí­tettünk a Tüzép-telepre rak­tárt, zuhanyozót a sportöltöző­be, bővítjük a művelődési há­zat. Nemsokára mindenütt lesz jó ivóvíz, remélem. Rendszeres szűrővizsgálat — Van jó orvosunk, dr. Nagy Sándor. A doktor beve­zette, hogy a bizonyos beteg­ségek szempontjából veszélyes korban levő, de még gondo­zásra nem szoruló betegek rendszeresen bejárjanak hoz­zá, ellenőrző vizsgálatokra. El­érte ezzel, hogy a különböző szakrendelésekre az összes be­teg kevesebb mint 10 százalé­kát kellett tovább küldeni. Szeretik is orvosukat a közsé­giek. tervezzük, hogy lakást építünk neki, még EKG-be- rendezést is kap a rendelő. — Azért ezek igazi ered­mények, szépek. — Mi másért mondtam vol­na el? Néha, amikor, mint en­nél a szeméthistóriánál, leg­szívesebben odavágnám az egészet, eszembe jut, na, azért csináltunk itt valamit. Talán nem is keveset. , A. Gy. fáradtságukra, elfoglaltságuk­ra, otthoni tennivalóikra hi­vatkoznak, rendszerint már az átjelentkezés idején. A tapasz­tala tok közé tartozik az is, hogy sokan nehezen állnak át a területi pártszervezetekben fo­lyó — sok esetben — több ne­hézséggel járó mozgalmi mun­kára. Ez érthető is, hiszen egy-egy csoportbizalmi olykor öt kilométert is megtesz, mire aiapszervezetének tagjait fel­keresi. Az érdi nagyközségi párt- bizottság, a feladat súlyát érezve minden évben rendsze­resen napirendre tűzi a terü­leti pártalapszervezetek életé­nek vizsgálatát. Miként azt a nagyközségi pártbizottság is megállapította: a területi alap­szervezetek munkája megfelel a párt központi határozatai nak, s az utóbbi években je­lentős fejlődés is tapasztalható. A jövőben azonban termé­szetszerűleg fokozottabb figyel­met kell fordítani a korosodó párttagok életvitelére. Több támogatást A feladatok közé tartozik az is, hogy meg kell oldani a párthelyiségek kérdését, fokoz­ni az épületek kulturáltságát, felszereltségét. A területi párt- alapszervezeteket következete­sebben be kell vonni a község életének irányításába. A cél ugyanis az, hagy a tanácstagi és a községfejlesztési tenni­valók támogatása mindinkább bekerüljön a pártalapszerveze­tek mindennapi tevékenységé­be. Ezt szolgálná az is, ha évente egy, vagy több alkalom­mal megszerveznék a pártve­zetőségek, a tanácstagok és a csoportbizalmiak találkozóját. Végül a területi pártmun­kában is következetesen kell foglalkozni az 1980-as válasz­tásokkal, mivel csak így érhe- to'él, högy a Vezetőségekbe va­lóban az irányításra’ legalkal­masabb kommunisták kerülje­nek. V. F. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban próbaüzem kez­dődött a nyomtatott áramkörű alaplapokat gyártó egységben. Évente hatezer négyzetméter korszerű áramkörű alaplapot gyártanak majd. Föld alatti tárolókban Gyűjtik a gáztartalékot télre Elkészültek a nagy teljesít*- ményű berendezések, amelyek segítségével a napokban meg­kezdik a kardoskúti föld alatti gáztároló feltöltését. Hazánk téli és nyári földgázfogyasztá­sa között nagy aj* ingadozás, ami esetenként ellátási problé­mákat okozhat. Az országos program szerint ezen részben úgy segítenek, hogy három nagy föld alatti gáztárolót ala­kítanak ki. Ezeket a nyári holtidényben” feltöltik, majd a téli fogyasztási csúcsidősza­kokban „megcsapolják”. E tar­tályok egyikét Kardoskútra te­lepítették. Az ottani kimerült tárolórétegekbe nyomatják a szegedi gázmezőkről odaveze­tett földgázt. Nagy teljesítmé­nyű kompresszorokat, cső­rendszereket, berendezéseket már kipróbálták és segítségük­kel Kardoskútnál hamarosan a föld mélyébe bocsátják a szegedi gáz első köbmétereit. A mintegy háromszázmilliós beruházással már korábban elkészült szegedi, úgynevezett csúcsüzem napi egymillió köb­méter földgázt szolgáltat. A víztől, szennyeződéstől meg­tisztított gázokat télen az or­szágos távvezeték-hálózatba bocsátja, nyáron pedig részben Kardoskútra továbbítja. Egy idényben mintegy 150 millió köbméter földgázt nyomatnak Szegedről a kardoskúti termé­szetes föld alatti tartályokba. Gondoskodik róla a tanács Szeretnék még éini... öreg ház, buktató macska­kövek a kapubejáróban. Öreg a ház lakója is, de nem az öregek gyanakvó fajtájából való. A barátságos, pici öreg­asszony betessékeli a vendé­get a szegényes szobába, ahol elég egy lélegzetvétel annak megállapítására, hogy macs­ka van a háznál, olyan társ, akihez néha egy-két szót lehet szólni. T. néni egyedül él, de nem elhagyatva. Bugyi község ta­nácsa gondoskodik arról, hogy mindene meglegyen, vagy legalábbis annyi, amennyi egy kis öregasszonynak -kell. Házi gondozót adott mellé, mint még öt másik társának a községben, pedig nem könnyű olyan asszonyt találni, aki vállalkozik a munkára. És T. néni mit szól ehhez a gondo­zásihoz? — Nagyon jó — mondja. — Mostimár bánom, hogy olyan nehezen egyeztem bele. — Pélt valamitől? — Én mindig a magam gaz­dáia voltam. Szép házam volt a Bácskában, ide azért jöttem, mert nem volt a faluban fény­képész. Jó fénykéoész voltam, sokat dolgoztam. Egészen het­venkét éves koromig, amíg meg nem öregedtem. Most nyolcvan vagyok ... — Nincs nyugdíja? — Nincs, nekem nem jár nyugdíj. Az uram is rosszkor, halt meg. ha kilenc hónappal tovább élt volna, most kapnék utána egy kis pénzt. Kérdez­ték is, hogy nem akarok-e szo­ciális otthonba menni. Dehát. nMT’i’nai, én mindig a magam gazdára voltam ... — A házi gondozást ki ta­lálta ki? — Hát a Margitka! Vagy Mancikának hívják? — Ki az a Mancika? — A tanácsnál van. Hát nem ismeri? O mondta, hogy kellene valaki, aki gondosko­dik rólam. Pénzt is kapok a tanácstól, régebben keveseb­bet, mostmár kilencszáz forin­tot. — Hogy tudta meg az a Mancika, hogy T. nénin segí­teni kell? — Azt én nem tudom, de valahogy megtudta. Talán a szomszédok szóltak neki, mert azelőtt mindig sírtam. Aztán eljöttek, és látja, már nem sírok. — És ő említette a gondo­zást? — Hát persze, ő. Mostmár úgy szégyellem, nem is tudom, mit gondolhatott rólam. Bizto­san azt, hogy: nahát, milyen gőgös ez az öregasszony! Pe­dig nem vagyok gőgös, csak nem értettem, mi az a gondo- zár. Ugye, ez új dolog. Nagyon kedves volt, megsajnált, min­dent elmagyarázott. Mostmár hálás vagyok, de akkor nehe­zen egyeztem bele. Mert mon­dom, mindig a magam ura voltam. — Most ki gondoskodik T. néniről? — Hát, Erzsiké! Csak eny­nyit tudok: Erzsiké. A neve­ket már nem tudom megje­gyezni. Mindent elfelejtek, csak a régi dolgokra emlék­szem ... j — Mit csinál itt Erzsiké? — Kitakarít, kimossa az ágyneműt, a ruhámat. Van olyan hét, hogy kétszer is el­jön. Vagy még többször. Elő­ször féltem. Azt hittem, majd parancsolgat nekem, de nem parancsolgat. Erzsiké nem olyan. Mondta, hogy majd az ura is eljön fát vágni, meg csinálunk egy nagytakarítást. — Főz is? — Nem. Ebédet is a tanács­tól kapok. Itt van a vendéglő a harmadik házban, én szok­tam elmenni érte. A főzés már nehezemre esne. — Jól főznek? — Jól! Nagyon jó házikoszt! Mindig szerettem jókat enni. Naponta háromszor-négyszer is, de mindig keveset. Ha meglátok valami finomat, hur­kát vagy kolbászt, veszek egy kis darabot. Még gyümölcsöt is szoktam venni. Többfélét is... — Elég a pénze? — Elég. Néha még ruhát is veszek! — Egészséges? — A múltkor influenzás voltam. Elmentem az orvos­hoz. Kaptam három oltást, a harmadikra elmúlt. Egészséges vagyok, csak hamar elfáradok. — Mit csinál egész nap, T. néni? — Ó, mindig van mit tenni. Kc-án kelek, megetetem a tyúkokat, öt tyúkom van, szé­pen tojnak. Aztán leülök, mert addigra elfáradok. Hallgatom a rádiót, mondjuk, elmegyek a boltba. Utána pihenek. Aztán elhozom az ebédet, megeszem és amikor kipihentem magam, hozok vitet. Aztán megint le­ülök. később újra megetetem a tyúkokat, behajtom őket. Hát ... ennyi munkát tudok elvégezni — Vannak látogatói? — Nem nagyon, de szere­tem, ha valaki eliön hozzám. — Mit gondol. T. néni, miért segíti a tanács? — Ezen már én is gondol­koztam. de nem tudom kita­lálni, hogy miért. Talán azért, hogy ne haljak még meg. Sze­retnék még é1l"’i... Hatos Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents